Készült: 2024.03.29.12:37:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2002.02.05.), 54. felszólalás
Felszólaló Dr. Illés Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:12


Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt magyar Állampolgárok! Egy híres filozófus azt mondta, hogy "a jövő már nem ugyanaz, mint ami volt". Sokáig ezt a kitételt nem értettem, és az utóbbi időben gondolkodva ezen rá kellett jönnöm arra, hogy az, amit jövőnek tekintettek húsz évvel ezelőtt, természetszerűen nem úgy következett be. Amit ma mi jövőnek tekintünk, az nem így lesz tizenöt év múlva, bármennyire is ez a szándékunk, és amit holnapután a jövőről gondolnak, esetleg egészen más, hiszen nem egy ember, nem egymillió, hanem rengeteg ember és rengeteg tényező alakítja a jövőt.

Az, hogy húsz évvel ezelőtt felépült itt egy atomerőmű, nem kell, hogy vizsgálat tárgyát képezze mostanság, hiszen megtörtént tény, létezik, működik.

Az, hogy közel 40 százaléka az összes magyar villamosenergia-igénynek egyetlenegy forrásból jön, tény; de ez a dolog nemcsak pozitívumként interpretálható, hanem pont ellenkezőleg, negatívumként is, hiszen, ahogy elhangzott, ha megvan az a sokaság, az a kapacitás, akkor nyilvánvalóan semmi nem hat az energiahatékonyság irányába.

Az, hogy a világon 17 százaléka az össz-energiaigénynek nukleáris technológiával biztosított, pont azt mutatja, hogy az összes többi százalék nem ezzel a technológiával biztosított, azaz a mai napig lehetetlenség volt, és én azt merészelem állítani, nálam sokkal okosabb emberekre hagyatkozva, hogy lehetetlenség a világ össz-energiaigényét nukleáris technológiával biztosítani, többek között azért, mert hogyha ezt megkísérelnék, hetente kellene ezer megawattos blokkot átadni az elkövetkezendő évtizedben.

Hölgyeim és Uraim! Nincs épeszű ember ezen a Földön, aki azt szeretné, hogy bármelyik atomerőmű biztonsági kérdésével gond és probléma legyen. Nincs ilyen épeszű ember. Én meg vagyok győződve róla, hogy a Paksi Atomerőmű a mostani állapotában a legbiztonságosabbak közé tartozik. Naná, hát mindazok, akik üzemeltetik, abban érdekeltek, hogy a legbiztonságosabbak közé tartozzon, és ezért mindent elkövetnek, még úgy is, hogy a beruházási pénzeket oda csoportosítják, hiszen ha nem így történne, akkor a biztonsági problémák pont a nukleáris technológia lejáratására lennének alkalmasak.

Hála istennek, hogy a Paksi Atomerőmű a legbiztonságosabbak közé tartozik, ám a biztonság kérdését számos más elem is megadja, nemcsak a technológia jelen pillanati állapota. Mert például az ellátás biztonsága, ami számos alkalommal felmerül, és azokkal a tévhitekkel és nézetekkel szemben, amelyek úgy szóltak, hogy ha történik egy "esemény" - ahogy a Paksi Atomerőműnél ezt becézni szokták -, akkor az esemény következtében az ország energiaellátása esetleg megroppan. Azt kell mondanom, ahogy hallottuk, számos esemény történt, amikor ki kellett iktatni, mondjuk, az egyik atomerőműblokkot, és mégis, ha képletesen szabad szólnom, a villamosok jártak, a férfiak borotválkozni tudtak a villanyborotvájukkal, az élet ment tovább. Miért? Mert az elmúlt húsz évben - nem négy évvel ezelőtt, nem tíz évvel ezelőtt, az elmúlt húsz évben - megépítették azokat a gázturbinás tartalék erőműveket, amelyeket egyik pillanatról a másikra be lehetett kapcsolni, és a Pakson kieső villamosenergia-kapacitást azonnal pótolni lehetett. Naná, mert mindenki arra a biztonságra törekedett, az ellátás biztonságára!

Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy az Európai Unió felé törekedve, a francia atomerőmű, a német szenes erőmű, a dán erőmű, a német atomerőmű mind magyar atomerőmű, és mind magyar erőművé is válik azáltal, hogy egy olyan erőtérnek válunk politikai és gazdasági értelemben tagjává, amelyen belül az ellátás biztonságát nem Magyarországnak kell garantálnia, nem egyetlenegy erőműnek - akár szenes, akár nukleáris erőműről van szó -, hanem az egész erőtérben működő összes villamosenergia-kapacitást biztosítja.

Németország - és talán a németek közismertek a precizitásukról, a gazdaságossági szempontok figyelembevételéről - úgy döntött, hogy 2021-ig az összes atomerőművét bezárja. Jelen pillanatban Németországban az összes villamosenergia-igény 30 százalékát adják az atomerőművek, tízezer munkahely van ezen a területen, ezzel szemben Németországban jelen pillanatban az alternatív energiatermelési módozatok az össz-energiaigényből mindösszesen 6,5 százalékot adnak, ezen belül csak a szélenergia 3 százalék, de csak a szélenergia területén a munkahelyek száma a jelen pillanatban 40 ezer.

Ez azt jelenti, hogy mindazok a technológiák, amelyek munkaintenzívek, energiahatékonyak, sokkal több munkahelyet teremtenek, ugyanannyi pénz beruházásával vagy kevesebb pénz beruházásával ugyanannyi munkahelyet teremtenek, mint a nukleáris technológiában Németországban. Németország úgy döntött, hogy 2021-ig bezárja az összes atomerőművét, és úgy döntött, hogy a 30 százalék összes villamosenergia-igényt, amit nukleáris technológiával állítanak elő, annak 25 százalékát alternatív módon állítja elő, 5 százalékát pedig energiahatékonysági beruházások révén megspórolja.

 

(11.30)

 

Hölgyeim és Uraim! Mielőtt bárki azt hinné, hogy a Pakson megtermelt villamosenergia-mennyiség pótolható alternatív módon, az téved. Sietve és többszörösen aláhúzva jelzem, hogy a Paksi Atomerőműben megtermelt villamos energia megtermelési alternatívája Magyarországon nem lehet az alternatív technológiák elterjesztése.

Azt gondolom ugyanakkor, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát tekintve szintén látható, hogy a biztonsági kérdések 2015-18-ig megoldhatók, méghozzá olyan módon, hogy pótlólagos beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy az atomerőmű az élettartama végéig biztonságosan működjön. Viszont az élettartam lejárta után természetszerűleg meghosszabbítható a Paksi Atomerőmű élettartama akár 15-20 évvel is, csak ennek ára van, több száz milliárd forint, és ekkor felmerül a gazdaságosság kérdése. A világon mindenütt, ahol engedélyt adtak atomerőmű élettartamának meghosszabbítására, a gazdasági kérdések határozták meg ezt a döntést, így például az Egyesült Államokban, ahol számos atomerőmű megkapta volna az engedélyt az élettartam-hosszabbításra, de azért nem vállalták, mert ezt anyagilag nem lehetett fedezni. Akkor érdemes az élettartamról gondolkodni, annak meghosszabbításáról, amikor nem magánpénzek vannak benne, hanem állami pénzek, ebben a pillanatban viszont azt is meg kell fontolni, hogy a 2015-18 között bezárásra esetleg kerülő atomerőműben megtermelt villamos energiát milyen módon lehet helyettesíteni; sietve jelzem, úgy vélem, nem az alternatív energiatermelési módozatok elterjesztésével Magyarországon.

Itt kell néhány alapvetést tennem. Kérem, értsék az általános beszédet! Környezet- és természetvédelmet se baloldaliként nem lehet csinálni csak és kizárólag, se jobboldaliként, se keresztényként, se muzulmánként nem lehet csinálni, se fiatalként, se idősként csak és kizárólag. Magyarul, a környezet- és természetvédelem ügye nem baloldali vagy jobboldali kérdés, mert mindnyájunkat érint, nem vallási hovatartozás vagy korosztályi hovatartozás kérdése. A másik alapvetésem, ahogy már említettem a példáim révén: a környezetvédelem ügye mindig összekapcsolódik a gazdasággal, gazdaságossági szempontokkal.

Végezetül pedig azt kell jeleznem, hogy a környezetvédelem területén nincsenek jó megoldások; még egyszer alázattal: nincsenek jó megoldások, csak rossz és még rosszabb megoldások. Ez azt jelenti az atomtechnológia területén, hogy akár a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére utalok, akár a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére, nyilvánvalóan a gazdasági szempontokat meg kell fontolni.

Magyarország területén a kis és közepes aktivitású hulladékok létesítésére Ófalu, illetve Üveghuta térsége nem alkalmas, ezt számos tanszék számos kutatása kimondta, és azt is kimondta, hogy további kutatásokat kell folytatni. Természetszerűleg jelen pillanatban 2008-ig a Paksi Atomerőmű területén a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése megoldott. Ha ott megoldott addig, akkor miért nem lehetne továbbra is ott tartani, tárolni? Azért nem netalántán, mert mindössze 8-10 milliárd forintból a bővítés megvalósítható, amikor az üveghutai mélységi tároló elhelyezése, létesítése 30-50 milliárd forint? Természetszerűleg azt mindenki érti, hogy a nagyberuházásokra törekszenek oly sokan, de az ország érdekéből, szempontjából nézve a gazdaságos megoldásokat kell választani.

Ami viszont a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését érinti és jelenti, a világon sehol nincsen végleges megoldás. Magyarországnak érvényes szerződése van Oroszországgal - magyar környezetpolitikusként nekem az is fáj, hogy Oroszország területén elhelyezik -, de azt kell mondanom, ha választanom kell a kettő között, hogy Magyarország területén helyezzék el vagy külföldön, akkor már a meglévő, Oroszország területén vagy Nyugat-Európában meglévő nagy aktivitású lerakók jönnek számításba, és nem nagyon sok pénzért Magyarország területén újabb hulladéklerakó létesítése.

Hölgyeim és Uraim! A következő kormányoknak, bármilyenek is legyenek, arra kell törekedniük, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben kiváltsák a Pakson megtermelt villamos energiát más módozatok révén, gázturbinás erőművek révén.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai