Felszólalás adatai

FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Én megpróbálom a bizottság kisebbségi véleményét mondani, holmi szubjektív vélemény helyett, amit az előttem szóló tett. Az előterjesztő szerint a törvényjavaslat célja azon ellentmondás feloldása, mely szerint a kívülálló szövetkezeti üzletrészesek, akik nem voltak tagi státusban, a közgyűlésen nem rendelkeztek szavazati joggal, csak tanácskozási és javaslattételi joggal, és nem tudnak beleszólni a vagyonuk feletti rendelkezésbe, a vagyonnal való gazdálkodásba. (Közbeszólások az FKGP soraiból: Így van!) Ha tényleg ez a probléma, akkor tényleg ezt akarnák megoldani, és nem használnák ürügyül a szövetkezetek szétverésére. Tulajdonképpen egy bosszútörvény van készülőben. (Felzúdulás az FKGP soraiban.)

(10.00)

A törvény az 1486 magyar mezőgazdasági szövetkezet gazdálkodását érinti (Zaj az FKGP padsoraiban. - Herbály Imre: Kicsit csendesebben!), ezek a szövetkezetek adják a mezőgazdasági termelés egyharmadát, a megművelt szántóterület negyedrészén gazdálkodnak és a foglalkoztatottak felét. Hetvenegyezer ember! - ha ezeknek a sorsáról kívánnak most dönteni.

A bizottság tagjai nem kaptak hatástanulmányt. Enélkül egyébként be sem lehetett volna nyújtani egy ilyen törvényjavaslatot, ezért sok kérdésre egyáltalán nincs válasz. Például: hol van definiálva az, hogy mezőgazdasági szövetkezetnek mit tekint e törvényjavaslat? Meg kell alkotni a külső üzletrész-kiosztási programot. Melyik időpontra vonatkozik a névérték megállapítása, hogyan lehet meghatározni? A könyvvizsgálóknak hitelesíteni kell. Milyen sztenderdek alapján fogják hitelesíteni? A hitelesített tervet kell-e a közgyűlés elé vinni, vagy a még nem hitelesítettet? Ha a hitelesítettet kell vinni, hogyan lehet betartani a 30 napos határidőt? Hol van a közgyűlési szabályrendszer? Mert ez egy rendkívüli, különleges státusú közgyűlés, az a szabályrendszer, amely meghatározza a külső üzletrész-tulajdonosokkal kibővített közgyűlés működését. Ezzel kapcsolatban mi az iránymutatás? Van-e esély a törvény végrehajtására? Egyáltalán, miből fogják ezt kifizetni a szövetkezetek? Kaphatnak-e a szövetkezetek erre vonatkozóan támogatást, hol és miként történt a törvény szerinti kötelező egyeztetés az érdek-képviseleti szervekkel e kérdésben? Megtudhatjuk-e, hogy mi a véleménye a törvényjavaslatról például a MOSZ-nak vagy a Szövetkezeti Tanácsnak, hogy mi lesz azokkal a szövetkezetekkel, amelyek megszűntek az elmúlt időben? Mi lesz a külső üzletrész-tulajdonosaikkal? Mi lesz a most felszámolás alatt álló szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosaival? Számoltak-e a több mint 70 000 munkavállalóval? Az ő érdekeiket számításba vették-e? Egyáltalán, hány szavazatra számít a koalíció, ha ezt a mészárosmunkát megcsinálják?! (Derültség és szórványos taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Hárommillió!) Milyen makrogazdasági kihatásokkal számoltak? A törvény végrehajtása versenyképessé teszi örökké a magyar mezőgazdaságot?

Az amúgy is támogatásra szoruló mezőgazdaságból önök szerint még 20-30 milliárdot ki lehet vonni? A szövetkezetek adósságállománya hosszú távon 40, középtávon 80 milliárd forint, ez összesen 120, további 20-30 milliárd kifizetése, a 360 milliárdos összvagyonhoz képest. Önök szerint ezt a bankok megvárják? Nem! A törvényjavaslat elfogadása esetén nagyon sok szövetkezetet a bankok kényszerülnek felszámoltatni, azonnal lejárttá teszik a hiteleket, és megindul a felszámolás. A vagyon akkor érték, amikor működőképes, de amikor a felszámoló értékesíti, akkor már az értéknek csak a töredékéért lehet eladni!

Kapóra jönnek netán a hollandok? (Mayer Bertalan: Igen.) A felszámolt szövetkezet nem ad munkát, nincs, aki fizesse a továbbiakban azt a juttatást, amit a nyugdíjasok eddig megkaptak. Nincs, aki megművelje a földet, csökken a föld utáni kereslet, tehát általában csökkenni fog a legális földhaszonbérleti díj, ezáltal az önkormányzatok bevétele, csökken a személyi jövedelemadó helyben maradó része, ezzel szemben megnő a szociális segélyért sorban állók száma.

Önök szerint ez ésszerű és okos dolog? Tényleg ezt akarják? Önöket ezért küldték ide a szavazó állampolgárok? (Felzúdulás az FKGP padsoraiból. - Atyánszky György: Hogy izgulsz!) Mert ha ennek az ügynek másfajta, igazságosabb rendezéséről lenne szó, arra partnerek lennénk. De nem fog a külső üzletrész-tulajdonos sem kapni egy fillért sem (Atyánszky György közbeszól.), meg a nyugdíjas sem, meg a tag sem, és a munkavállaló is rosszul jár. Kinek jó ez?

Ilyen hevenyészett, ilyen jogilag alá nem támasztott, belsőleg inkoherens, százezreket érintő kérdésekre egyértelmű választ nem adó törvénytervezetet a Magyar Országgyűlés nem tárgyalhat! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Éppen ezért nem tartjuk alkalmasnak általános vitára. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Így van! - Jó volt.)

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Az MSZP szürkeállománya! - Derültség az FKGP padsoraiból.)