Készült: 2020.02.20.08:59:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (1999.09.28.), 46. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:24


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A civil szervezetek támogatása fontos dolog, és ebben az állam szerepvállalása is elengedhetetlen.

Ez a támogatás, ahogy szoktunk róla beszélni, elsősorban pénzbeni, és tudjuk, hogy a jelenlegi adatok szerint Magyarországon ma a civil szervezetek, az egyesületek, az alapítványok világa körülbelül 300 milliárd forinttal gazdálkodik évente. Ez nagyon jelentős összeg, és ennek az összegnek körülbelül 20 százaléka állami támogatásként kerül ezekhez a szervezetekhez. Ez önmagában is mutatja, hogy milyen nagy felelősséggel kell az olyan kérdésekhez nyúlni, amelyek a civil szervezeteket érintik.

Természetesen nemcsak a pénzbeni támogatás fontos a civil szervezetek segítése ügyében, hiszen áttételes támogatás lehet ezeknek a szervezeteknek a döntés-előkészítésbe való bevonása, és ez is nem egy hagyományok nélküli, de működő dolog. Gondoljunk csak az Idősügyi Tanácsra vagy a Fogyatékosügyi Tanácsra, amelyekben a szervezetek képviselői ott ülnek, és jól folyik a munka.

A szervezetek működéséhez azonban ezeken túl szükség lehet és szükség van ingatlanokra is, működési térre van szüksége ezeknek a szervezeteknek, és ahogy már szó volt róla, nem elsősorban irodákra, hanem olyan közösségi terekre, ahol a cél szerinti tevékenységüket végezhetik. Ha nem is pontosan ezt az elemet, de azt felismerte 1997-ben az előző parlament, hogy ingatlanokra szüksége van a civil szervezeteknek. Nem volt túl korai ez a felismerés, de lényeges, hogy megtörtént. Persze, azt gyorsan el kell mondani, hogy ennek a törvénynek voltak alapvető problémái. Igazából egy alapvető problémája van, és ez abból ered, hogy 1997-ben fogadták el, amikor már körülbelül 50 ezer civil szervezet, egyesület, alapítvány létezett Magyarországon. Akkor fogadták el úgy, hogy egy 1990-es állapotot rögzített, s olyan szervezetek voltak elsősorban a kedvezményezettjei ennek a törvénynek az ingatlantulajdon-szerzés tekintetében, amelyek 1990-ben használati joggal bírtak bizonyos állami tulajdonú ingatlanok esetében.

1990-ben körülbelül 10 ezer civil szervezet működött Magyarországon, '97-ben már ötször annyi. Akkor már beszélhettünk valódi civil társadalomról, de a törvény mégis egy 1990-es állapotot rögzített. Azt hiszem, ez helytelen volt, de a törvényre szükség volt, mert mégis kezelt egyfajta problémát. Ez a problémakezelés úgy sikerült, ahogy sikerült. Mára látjuk, hogy fellépett bizonyos jogbizonytalanság, szükséges a törvény módosítása.

Időközben egyébként az is kiderült, hogy azok a szervezetek, amelyek tulajdonba kapták az ingatlanokat, bizonyították, hogy tudják használni ezeket az ingatlanokat. Sokkal jobb gazdái voltak az ingatlanoknak, mint bizonyos más típusú szervezetek, nem adták el, persze nem is adhatták el, mert 15 éves elidegenítési tilalommal kapták meg, de tudták működtetni, tudtak működni ezekben az ingatlanokban. Ez azt mutatja a számunkra, hogy a még meglévő ingatlankör, amely még rendelkezésre áll - merthogy a kisebbik része maradt meg az ingatlanoknak -, bátran átadható a civil szervezeteknek, mert tudják működtetni.

Az is bebizonyosodott az idő múltával, a sok-sok jelzés alapján, amiről szó volt, hogy megérett módosításra a törvény. Úgy szoktuk mondani, hogy igen-igen megérett már a módosításra, és üdvözöljük, hogy a kormány hozta ezt a javaslatot, talán még időben.

Szó esett a művelődési intézményekről és azok működtetési támogatásáról. Felesleges az az aggodalom, amely azt mondja, hogy ha ezek a szervezetek kapják meg ezeket az ingatlanokat és nem a szakszervezetek, akkor hogyan fognak működni ezek a szervezetek.

 

(10.10)

Nyilvánvaló, hogy akik eddig is támogatták ezt a fajta tevékenységet, ezután is támogatják, függetlenül attól, hogy ők kapják meg, vagy nem ők kapják meg az ingatlan tulajdonát, legalábbis bízom benne. Az aggodalom azért is felesleges, mert eddig is volt állami támogatás a költségvetésben ilyen célú tevékenységekre.

Egyébként a törvény mostani módosításán túl fontos kérdésnek tartjuk a még tulajdonba adható ingatlanok ügyét. Kérdés számunkra az, hogy milyen formában, milyen eljárási mód szerint történjen ez a tulajdonba adás. A pályázati úton történő odaítélés természetes, helyénvaló. Van is egy félbemaradt pályázat az ügy kapcsán, február 28-áig lehetett pályázni bizonyos ingatlankörökre. A pályázat lezárult, döntés még nem született, pontosan azért, mert a törvény egy olyan bizottságot nevezett meg, amelynek mandátuma egy év után lejárt, és most, hogy ez a törvénymódosítás előttünk van, azt hiszem, ez ügyben jogosan vetődik fel a kérdés, hogy milyen bizottság dönthessen a pályázatokról. Ezt érdemes meggondolnunk.

Ebben az együttgondolkodásban nyitottak vagyunk, kínáljuk mindenkinek gondolatainkat. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a megfelelő terepet itt az általános vitában, de sokkal inkább a bizottságban, illetve majd a Házban a részletes vita során, amikor kiderül, hogy ezt a formát kell-e tartanunk vagy sem. Egyébként természetes a vita számunkra a dologban, és nincs lezárva a kérdés, felesleges aggodalom hallatszódott. Nem is értem a dolgot, hiszen az eddigi tapasztalatok mind azt mutatják, hogy e kérdésben mindig igyekeztünk megoldani a problémákat, és együttgondolkodva próbáljuk ezt tenni.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy az alaptörvényt, az 1997. évi CXLII. törvényt egyébként 240 igen, 14 nem és 14 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Ez nagyon jó alap arra, hogy most is egy hasonló végeredmény születhessen. Szeretnénk, ha ez így lenne. Azt hiszem, a civil szférával szemben kell is, hogy a politikának legyen olyan felelőssége, hogy egy ilyen széles egyetértéssel és egyeztetéssel születhessen meg a civil szférára vonatkozó minden törvény. Ez egészen egyértelműen csak ezen szervezeteket kedvezményezi, érinti, tehát ez mindenképpen olyan törvény. Természetesen egy vita során zajlik majd ez a dolog, és ezt mi folytatni is fogjuk.

Ha nem mondtam volna, de nyilván teljes világos, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója, ha apróbb módosításokkal is, de egyértelműen támogatja ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai