Felszólalás adatai

DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem kétperces reflexióra lehetőséget, mert azt hiszem, néhány ponton korrekt és pontosabb álláspontot kell kifejtenem.

A szabályozás láncolata teljes egészében megfelel az Alkotmánybíróság korábbi határozatában foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság világosan kifejtette, hogy egy kétharmados szabályozási tárgykör nem minden elemét kell kétharmados törvényben szabályozni - a médiatörvény kapcsán történt ez az érvelés -, a technikai elemeket az Országgyűlés feles törvényekben is szabályozhatja. Ez történt ebben az esetben. Az pedig teljesen természetes, hogy különböző területekről érkező képviselők saját lokális érdekeiket szerették volna érvényesíteni az ítélőtáblák székhelyének meghatározásában. Ez egy abszolút természetes és normális jelenség véleményem szerint.

A képviselő úr hátborzongatónak nevezte, hogy különböző időszakokban kezdik meg az ítélőtáblák a munkájukat. Ez a hátborzongató eset a magyar jogtörténetben előfordult, mert az első két ítélőtáblát - amit 1869-ben hoztak létre Pesten és Marosvásárhelyen - követően mintegy húsz évvel később hoztak létre kilencet. Tehát hasonló folyamatosság vagy szakaszosság előfordult.

Arról, hogy a kétfokú rendes jogorvoslat lassítja vagy gyorsítja az eljárást, nem lehet kétperces reflexiókban állást foglalni, de a kétfokú rendes jogorvoslat első következetes megjelenése az ön által beterjesztett büntetőeljárási koncepcióban foglaltatik benne 1994 januárjában. (Dr. Balsai István: Nem terjesztettük be!) A büntetőeljárási törvény koncepcióját ön terjesztette a kormány elé, amely először emelte ki és hangsúlyozta a kétfokú rendes jogorvoslat szükségességét. És teljesen más a helyzet az ombudsman és a kisebbségi képviselet kapcsán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ugyanis ezekben az esetekben nem rendelkezett az alkotmány végrehajtásáról törvény - most viszont rendelkezik. (Taps az ellenzék padsoraiban.)