Felszólalás adatai

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Tóth Bertalan frakcióvezető úr „El a kezekkel a bíróságoktól!” címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Frakcióvezető úr, öné a szó, parancsoljon!

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Montesquieu óta tudjuk, hogy a hatalmi ágak elválasztása a hatalommal való visszaélés egyik intézményesített gátja. A törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás szétválasztása a demokratikus berendezkedés alapköve. Ha a klasszikus mellett a modern hatalmi ágak függetlenségét is nézzük, akkor a jogtudósok azt mondják, hogy az Alkotmánybíróság és a média világa is már a hatalmi ágak közé sorolható. De nézzük meg, hogy a Fidesz hogyan áll ezekhez a hatalmi ágakhoz! Nézzük meg, hogy a törvényhozást hogy kezeli! A minap bekapcsoltam a Magyar Televízió 1-es csatornáját. Bevallom őszintén, nem nagyon szoktam nézni, vigyázok a vérnyomásomra, de miután foci-vb van, ezért a meccseredményeket és az összefoglalókat ott érdemes megnézni. (Németh Szilárd István: Az M4-en!) És azt mondja a híradó, hogy a parlament lefolytatta az Alaptörvény vitáját, amelyet a kormánypártok támogatnak. A kormánypártok kommunikációjának középpontjában a rendkívül szilárd, gránitszilárdságú Alaptörvény van. Mindehhez képest ezen a vitán egy darab fideszes képviselő bírt részt venni, tehát körülbelül így kezelik a magyar törvényhozást.

A végrehajtásról ne is beszéljünk! Azt is mindenki ismeri, amit önök az Alkotmánybírósággal tettek. Azzal kezdték, hogy megnyirbálták a hatásköreit, majd föltöltötték az önök pártkatonáival, majd ezt az LMP segítségével még egyszer megtették, és látjuk, hogy az Alkotmánybíróság milyen döntéseket halogat most már hónapok óta.

Meg kell nézni, hogy az igazságszolgáltatás kapcsán a legfőbb ügyész személyében hogyan állnak a vádhatóság képviseletéhez, hogyan állnak ahhoz, hogy az önökhöz köthető korrupciós ügyek semmilyen következménnyel nem járnak, ha el is rendelnek valamilyen nyomozást, valahogy mindig megszüntetésre kerülnek. A médiáról is beszélhetünk, hiszen az eltulajdonított közpénzből felvásárolt médiával, a közmédia propagandagépezetté tételével folyamatosan nyomulnak és leuralják ezt a hatalmi ágat is.

De nézzük meg, hogy az igazságszolgáltatáson belül a bíróságok hogyan állnak az önök világában! Ott is rengeteg támadást intéztek az elmúlt időszakban ez ellen a hatalmi ág ellen. Kezdhetjük azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét jogellenesen távolították el, majd nyugdíjazták a 62 év feletti bírókat, majd létrehoztak egy Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére egy fideszes európai parlamenti képviselő volt feleségét nevezték ki, aki a minap egyszerűen lehazaárulózta a magyar bírókat, ami egy egészen elképesztő történet. Ezenkívül az őt felügyelni hivatott Országos Bírói Tanáccsal is folyamatos háborút vív.

Mindezek ellenére az elmúlt nyolc évben mégsem sikerült a bíróságokat teljesen a hatalmuk alá rendelni. Éppen ezért egészen elképesztő az a javaslat, amely a közigazgatási bíróság, felsőbíróság létrehozásáról szól, amit az Alaptörvénybe bele akarnak írni, hiszen ismerjük az alapjavaslatot, ebben a bíróságban nemcsak önökhöz hű bírók, hanem akár kormánytisztviselők is eljárhatnak. És persze bonyolult lehet megértenie a választópolgárnak, hogy miről van szó, de tapasztalni fogja, hiszen az eddigi tevékenységük is azt mutatta, hogy ezt a bíróságot a kormány érdekeinek megfelelően akarják majd felhasználni. Hiszen ehhez a bírósághoz tartoznak majd azok az ügyek, amelyek az állam, az önkormányzat hatóságaival, döntéseivel szembeni jogorvoslatokat illetik, tehát mind az adózással, mind a választási eljárással, mind a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos eljárások itt lesznek.

Ez nemcsak a jogállamiság elleni támadás, és nemcsak az, hogy a magyar állampolgárok ki lesznek szolgáltatva a Fidesz hatalmi érdekeinek, hanem a befektetések biztonságát is veszélyeztetheti, hiszen mind az építésügyi szabályok, mind - ahogy említettem - az adóügyekben hozott döntések is itt kerülnek majd elbírálásra.

Éppen ezért utasítjuk el az alaptörvény-módosítást. Éppen ezért mondjuk azt és követeljük, hogy el a kezekkel a bíróságoktól. Higgyék el, eljön majd az idő, amikor mind jogi, mind erkölcsi szempontból önöknek ezzel el kell számolni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében frakcióvezető úr elhangzott napirend előtti felszólalására Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Össze akartam kötni az ön felszólalásának a címét az előttünk lévő alaptörvény-módosítással, de ön megkönnyítette a dolgomat, mert kiterítette a lapokat. Ez a felszólalás tulajdonképpen arról szólt, hogy ahogy két évvel ezelőtt, úgy most sem akarják támogatni azt az alaptörvény-módosítást, amelynek a legfőbb mondanivalója, hogy nem lehet Magyarországra kívülről betelepíteni idegen erővel idegen népességet. Önök persze mindenféle kifogást keresnek, hogy ezt ne kelljen kimondani. Két éve is így történt a dolog; meg lehet nézni a választási eredményeket, hogy a választók ezt hogyan díjazták. Nyilvánvaló, hogy most nem mernek kijönni a sűrűből (Dr. Harangozó Tamás: A bíróságok függetlenségéről beszéljen, igazságügyi államtitkár úr!), nem mernek kijönni a sűrűből, és gyakorlatilag minden más indokról beszélnek, beleértve akár a bíróságok függetlenségét. Megjegyzem, hogy 2010 óta tudna-e egyetlen esetet is felsorolni, amióta ez a kormány van az ország élén, amikor a bíróságokat bárki befolyásolni akarta volna, bárki olyan nyomást gyakorolt volna rájuk, mint mondjuk, Gyurcsány Ferenc vagy némelyik képviselőtársuk a nyilatkozataiban. Frakcióvezető úr felsorolta, hogy milyen hatalmi ágak léteznek Montesquieu óta, amelyek bejöttek, de egyet szerényen elhallgatott, az NGO-k szerepét. S akkor megint csak odaérkeztünk, amiről a kampány is szól, hogy az NGO-k nyomásgyakorlása, a társadalomban betöltött szerepe kívülről pénzelve, vagy akár amit feltételezhetünk, hogy ez a pártokban is megjelent már, mondhatjuk akár nyíltan is, hogy Soros György emberei bárhol ott ülhetnek, az tulajdonképpen ezekből a felszólalásokból kiderül.

S még néhány megjegyzés. Frakcióvezető úr Alkotmánybíróságot érintő mondatai, hogy fideszes pártkatonákkal töltötték fel, majd LMP-s pártkatonákkal töltötték fel ezek szerint, hiszen a legutóbbi kiegészítésnél csak az LMP által javasolt jelöltek voltak azok, akik bekerültek az Alkotmánybíróságba, ez is érdekes felvetésekre adhat alkalmat, ugyanis elfeledkezik egy fontos dologról: ha ma Magyarországon valaki köztisztséget tölt be, akkor úgynevezett esküt tesz.

(9.30)

Ebben az esküben benne van, például a bírók részéről is, hogy függetlenül, pártatlanul, gyakorlatilag a tisztesség és a jogszabályok alapján járnak el. Tehát nem tudom, hogy önmagukból indulnak-e ki, amikor feltételezik, hogy a bíró mint eljáró bírósági hatóság gyakorlatilag bármilyen pártérdeket megjelenít bármilyen ítéletében. Azonkívül lehet, hogy olyan alapvető ismeretekkel sem rendelkeznek, hogy hogyan történik ma Magyarországon a bírák kiválasztása. Nem a pártok nevezik ki őket, frakcióvezető úr, hál’ istennek. Talán volt olyan időszak, amikor a párttagság is kötelező volt, ezt talán a jogelődjüknél, idősebb párttagoknál meg lehet beszélni, hogy hogyan is történtek ezek a dolgok. Ma nincs ilyen.

A bírósági önigazgatási szervek értékelik a bírói pályázatokat szakmailag, és ennek alapján születnek a felterjesztések, amelyek alapján a bírák kinevezésre kerülnek. Ez így volt és a jövőben is így fog maradni Magyarországon. Tehát aki olyanokat vizionál, hogy itt bármilyen párt ráhatással lehetne anélkül, hogy átalakítaná az igazságszolgáltatási rendszert, akár a bírák személyére, akár az ítélkezésre konkrét ügyekben, az téved. Amiről önök beszélnek, egyszerűen szervezeti, igazgatási kérdés, hogy milyen az igazságszolgáltatás szerkezete. Erre pedig vannak történelmi hagyományaink, vannak uniós példáink.

Gyakorlatilag visszakanyarodnék oda, ahonnan elindultunk: önöknek nem a bírósági szervezettel van a problémájuk, önöknek ezzel az alaptörvény-módosítással van problémájuk, és szeretnék ezzel az álvitával elterelni a figyelmet erről. Mondom, minden bíró, minden bírósági szervezet nevében kikérném az itt elhangzottakat.

A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor az OBH elnöke kinevezésre került, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét nevezte ki a parlament az OBH élére, és nem családi vagy ön által felvetett volt családi kapcsolatok alapján. A szakmai múltja és szakmai helyzete alapján történt meg az OBH elnökének kiválasztása. Egyébként a bírósági szervezetek részéről soha nem is vitatták az elnök asszony szakmai múltját.

Visszatérve az egész problémakörre, azt javasolom önöknek, hogy gondolják át még egyszer a dolgot, gyakorlatilag ne bújjanak ilyen álproblémák mögé, hanem mondják ki nyíltan, önök a migrációt támogatják (Bangóné Borbély Ildikó: Nem támogatjuk.), és nem hajlandók megszavazni ezt az alaptörvény-módosítást. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai