Készült: 2024.03.28.21:41:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2018.10.16.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:14


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga László, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának képviselője: „Alapjog az egészséges ivóvíz” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Július 20-án fogadta el az Országgyűlés az akkor T/384. számon előterjesztett egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényt, ahogy a köznyelv hívja, a kúttörvényt, amelyet tulajdonképpen nem először tárgyalt az elmúlt években az Országgyűlés. Én akkor is elmondtam már a vitában, hogy ennek a törvénynek a vízbázisvédelem és a jövő nemzedékek érdekeit kellett volna összehangolnia az egészséges ivóvízhez való jog mai érvényesülésével, hiszen ne felejtsük el, hogy a magyar állam, egyébként felháborító módon, sok százezer magyar állampolgárnak nem tudja biztosítani a megfelelő vezetékes ivóvízhez való jogát. Sőt, nagyon nagy különbségek vannak a vízárak között is, hiszen egy-egy kisebb településen, faluban akár három-négyszerese is lehet az ivóvíz ára a fővárosban vagy a nagyobb városokban tapasztalható vízáraknak.

Én elmondtam, hogy ez a törvény ebben a formában nem fog működni, és a szakmabeliek közül is többen aggályokat fogalmaztak meg, többek között a köztársasági elnök is, aki az elfogadott jogszabályt előzetes normakontrollra küldte. S augusztus vége óta tudjuk, hogy az akkor elfogadott jogszabályt alkotmányellenesnek, alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság. Több megállapítást tett ennek kapcsán, megállapította, hogy a jogszabály nem felel meg a vízbázisvédelem követelményének, a vizek minőségének romlásával, közegészségügyi kockázattal fenyeget, és az elért védelmi szinthez képest, az alaptörvényi védettséghez képest visszalépést jelent. Megjegyzem egyébként, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula a Mezőgazdasági bizottság előtt hasonló érveket hozott föl. Tehát az egyik szempont szerint, ami az összehangolás szempontjából fontos lenne, nagyon világos érvek szóltak az akkori előterjesztésük ellen, és be is igazolódott ez az Alkotmánybíróság előtt.

Másrészről ugyanakkor valódi és nagyon súlyos probléma álláspontom és álláspontunk szerint is, hogy nagyon sokan nem jutnak megfelelő vízhez. Nagyon fontos probléma az, hogy nagyon sokakat fenyeget büntetés vagy olyan újabb anyagi teher, nagyon sok, több tízezer nehéz körülmények között élő vidéki családot, akik a tanyasi, a falusi életforma keretein belül amellett, hogy az egészséges ivóvízhez jutás feltétele egy-egy olyan kis kút, ami a telkükön van, nyilván a házi vízigényüket is kielégítik ebből, és nyilván a háztájit is ellátják ebből. Ez egy másik olyan fontos szempont, ami ebben a tekintetben sérül, hiszen a javaslat alaptörvény-ellenességével fenyeget az, hogy év végéig a korábban engedély nélkül létesített ilyen kutak kapcsán akár büntetések vagy nagyon komoly költségek terhelhetik nehéz sorsú vidéki családok tízezreit.

(8.30)

Tettem egy módosító indítványt az előző törvényhez, ami alaptörvény-ellenes lett. Azt mondtam, hogy az én módosító indítványom kísérlet arra, hogy a két szempontot hangoljuk össze. Önök azt állították, hogy majd a vízkivételek mértékét a kis kutak kapcsán szabályozzák egy kormányrendeletben, de erre már nyilván nem kerülhet sor. Önök leszavazták a módosító indítványomat, ezáltal is tízezreket fenyegetve bírsággal, illetve újabb nagyon komoly terhekkel. Ez nem maradhat így.

Önök hetek óta, lassan két hónapja hallgatnak az ügyben, és nem tudni, hogy konkrétan milyen előterjesztéssel kívánnak az Alkotmánybíróság észrevételeire reagálni, mit hoznak be a Ház elé. Nagyon világos a helyzet: december 31-ig meg kell nyugtatni az érintett családokat, és olyan jogszabályt kell megalkotni, újra kell gondolni akár a vízgazdálkodásról szóló törvényt is, amely megfelel a vízbázisvédelem követelményeinek is.

Ezért követeljük először is, hogy hosszabbítsák meg az engedélyezésről szóló moratóriumot. Ne fenyegesse büntetés réme, újabb teher nehéz sorsú családok tízezreit. Másrészt haladéktalanul egyeztessenek az ellenzékkel is és minden szakmabelivel arról, hogy milyen jogszabályt fognak előterjeszteni, amely hosszú távon megoldja a vízbázisvédelem kérdéseit. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga képviselő úr. A kormány nevében Pogácsás Tibor államtitkár úr fog válaszolni.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon érdekesen foglalta össze a saját szemszögéből ezt a problémakört. Nagyon sok valótlansággal igyekszik riogatni az embereket, tisztelt képviselő úr.Először is visszautasítom, amikor ön azt állítja, hogy több százezer ember nem jut Magyarországon egészséges ivóvízhez. Erre önnek semmiféle mérése, semmiféle statisztikája, semmiféle ismerete nincs, mert nem is lehet. A Magyarországon élők 98 százalékának biztosított az egészséges ivóvízhez jutás, a fennmaradó esetekben is az önkormányzatoknak egyedi megoldásokkal szükséges biztosítani és tudják is biztosítani az egészséges ivóvizet. Ön nem tud olyan példát mondani Magyarországon az elmúlt években, amikor az egészséges ivóvíz biztosításának hiánya okozott volna akár fertőzést, akár olyan problémát, ami egy-egy településen közegészségügyi vagy bármilyen problémát okozott volna. Ez az egyik része.

A másik része a kutak kérdése. Egyeztessünk az ellenzékkel: nagyon jól hangzik, különösen az önök szájából. Tisztelt képviselő úr, a kutak problémája nem idén keletkezett, nem is tavaly, Magyarországon a kutakat gyakorlatilag időtlen idők óta engedélyeztetési eljárás nélkül készítették, akkor is, amikor jogszabály volt erre, hogy ezeket be kell jelenteni, akkor is, amikor jogszabály volt arra, hogy ezeket ellenőrizni kell. Valahogy elfelejtettek ezzel akkor foglalkozni. Akkor nem volt fontos az ivóvízbázis védelme, akkor nem volt fontos az, hogy hogyan jutnak az emberek egészséges ivóvízhez.

Igen, ez a határidő elérkezett, és a kormány elkezdte vizsgálni azt, hogy hogyan lehet olyan megoldást találni az ivóvízkutak és a talajvízkutak fennmaradásának biztosítására, hogy egyébként a háztartások és azok az ingatlantulajdonosok, akik ilyen típusú vízkivételi művel rendelkeznek, ne részesüljenek aránytalanul nagy teherben. Ugyanakkor, még egyszer mondom, ezek engedélyeztetésére nagyon hosszú ideig volt kötelezettség, aztán volt olyan időszak, amikor mindenféle engedélyeztetés, bejegyeztetés, bejelentés nélkül ezeket a kutakat el lehetett készíteni.

Meg fogjuk tenni a szükséges törvényi módosítást, és keressük azt a lehetőséget, hogy valóban ne kelljen a már meglévő vízkivételi művek után irreálisan magas műszaki díjakat fizetni. Mert azt azért tegyük hozzá, hogy az engedélyeztetési eljárási díjakat elengedtük, ilyeneket nem kell fizetni, ugyanakkor az egy izgalmas kérdés, hogy hogyan lehet egy meglévő, akár több tíz éves fúrt kút esetében megállapítani, hogy az átérte a vízzáró rétegen, hogy az a kút veszélyeztetie az ivóvízbázist. Nagyon nehéz ezt úgy megállapítani, hogy ehhez valódi méréseket ne végezzenek.

Tehát ha egyfelől az a követelmény, hogy garantálni tudjuk azt, hogy a meglévő kutak mindegyike olyan állapotban van, hogy az az ivóvízbázist nem veszélyezteti, hogy csak a felszíni vízből vesz ki, hogy az nem üti át a vízzáró réteget, ahhoz műszaki paraméterek megismerése kell. Ennek viszont ára van. Nyilván ezt utólag a tulajdonosok nem szívesen vagy egyáltalán nem akarják kifizetni. Ezért egy olyan megoldást kell találnunk, amely rendezi a jelenleg meglévő kutak helyzetét, meg tudjuk állapítani, be tudjuk jelentetni, hogy földrajzilag, fizikálisan hol vannak ezek, ahol nyilatkoznak a tulajdonosok arról, hogy minden kockázatát és ismeretét a kútnak saját maguk felvállalják, és nyilván a mostantól létesítendő vízkivételi műveknél pontos szabályozás szükséges arra, hogy hogyan, milyen módon lehet vízkivételi műveket létrehozni.

A mezőgazdaság esetében, a termeléshez használt víz esetében természetesen más a helyzet, bár nyilván ott is fontos az, hogy a termelőket lehetőség szerint minél kisebb költség sújtsa. De ők mégiscsak egy termelőtevékenységhez használják, egyfajta termelőeszközként használják a kutakat. Ennek figyelembevételével kell megállapítani azt a szabályozást, ami biztosítani fogja, hogy elégedettek legyenek a közműtulajdonosok, teljesüljön az Alkotmánybíróság határozata, és nyilván mindannyiunk érdeke, hogy a Magyarország alatt található, föld alatti ivóvízbázist meg tudjuk védeni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai