Készült: 2024.03.29.06:23:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2019.11.11.),  29-32. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 6:04


Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt továbbmennénk, engedjék meg, hogy az önök nevében is tisztelettel üdvözöljem Ózdról érkezett vendégeinket, továbbá a dorogi Zsigmondy Gimnázium diákjait és a pedagógus kollégákat. Jó napot! Örülök, hogy itt vannak. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. A mai napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Apáti István, független; Ovádi Péter, Fidesz; Tapolczai Gergely, Fidesz; Magyar Zoltán, Jobbik; Szabó Sándor, MSZP; Hajdu László, DK; Nunkovics Tibor, Jobbik; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Csányi Tamás, Jobbik; Farkas Gergely, Jobbik; Steinmetz Ádám, Jobbik, képviselő urak.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 12 óra 16 perckor elkezdjük a kérdések és azonnali kérdését tárgyalását.

Tisztelt Országgyűlés! Nunkovics Tibor képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Ma már nem az olcsó hazai munkaerőre építik a gazdaságot, hanem az olcsó ukránra?” címmel. Parancsoljon!

NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy én is üdvözöljem alma materem hallgatóit, a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium diákjait és kísérőit. Rátérve a kérdésre, államtitkár úr, Orbán Viktor nem is olyan rég még azt mondta, hogy azért éri meg Magyarországon befektetni az arab országoknak, merthogy itt olcsó a munkaerő, minőségi a munkaerő, de megfelelően rugalmas a munka törvénykönyve. Ez az utolsó kijelentés azért igencsak frissítésre kellene hogy szoruljon, illetve fel kéne frissíteni, ugyanis ezt az emberek már rabszolgatörvény néven ismerik, ők keresztelték el erre a névre.

Indokolatlan egyre inkább a magyar munkavállaló kifejezés is, hiszen a KSH legfrissebb adatai szerint özönlik Magyarországra az Unión kívüli keleti munkaerő. Hogy csak két példát mondjak ebből az adathalmazból: 44 ezer regisztrált munkavállaló érkezett Magyarországra csak Ukrajnából az elmúlt években, és itt fontos, kihangsúlyozom, hogy a regisztráltakról van szó, valószínű, legalább még egyszer ennyi embert tesz ki azoknak a száma, akik nem is regisztráltak, tehát feketén dolgoznak Magyarországon. 2017-hez képest pedig háromszorosára nőtt a keleti munkaerő létszáma Magyarországon. Azt is olvashattuk az önök plakátjain, hogy ha Magyarországra jön valaki, akkor nem veheti el a magyarok munkáját. Ehhez képest a gyakorlatban az ukránok már sajnos ezt is megteszik, és hangsúlyozom, az ukránokról beszélek, nem a kárpátaljai magyarokról.

Még egy nagyon beszédes adat: önök, a kormány március 31-ig hirdetett meg egy programot, amelynek keretében az önkormányzatok pályázhattak munkásszálló-építésre. Ennek a keretösszege tízmilliárd forint volt végül, tehát hangsúlyozom, önök tízmilliárd forintot költöttek arra, hogy a keleti munkaerőnek építsenek munkásszállókat, ahelyett, hogy a magyar fiataloknak építenének bérlakásokat.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), értem én, hogy a keletről érkezők a boldogulást keresik, de a magyar fiatalok is ugyanezért mennek el. Önök szerint milyen hatással lesznek az ukrán munkavállalók az alacsony bérükkel a jelenlegi magyarországi bérekre? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel fölhívom a figyelmüket a házszabály biztosította időkeret betartására. A kérdés megválaszolásával a miniszterelnök úr a témáért feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminisztert bízta meg, a miniszter úr felkérésére Bodó Sándor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

(12.20)

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Továbbra is csak sajnálkozásomat tudom kifejezni, hogy az ország egyik legfontosabb gazdasági törvényét, a munka törvénykönyvét ön továbbra is ilyen szavakkal illeti, illetve itt, a Parlament falai között is így nevezi. Természetesen az alapprobléma ettől még nagyobb a hozzászólását tekintve, hiszen azokat a tartós és kiszámítható folyamatokat egyszerűen nem veszi tudomásul, amelyek a magyar munkaerőpiacot jellemzik. Én értem, hogy politikai szempontból ki kíván ragadni egy-egy gondolatot, és arra épít valamiféle elvrendszert, de ez a valósággal köszönőviszonyban sincs.

A magyar munkaerőpiacon a jelenlegi időszakban egyértelműen az tapasztalható, hogy munkaerő-kereslet van, folyamatosan emelkednek a bérek; és az is látható, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a munkaerőpiacon magyar munkásokkal oldja meg a munkaerőhiányt. Természetesen, mivel egy összevont rendszerben élünk, láthatóan ezt a munkaerőhiányt nem lehet esetenként csak magyar munkavállalóval betölteni, ezért aztán valóban előfordul, de szabályozott körülmények között, egy szabályozott, elfogadott kvóta alapján, hogy külföldi munkavállalók is hozzájárulnak a magyar gazdasági sikerekhez. De hangsúlyozom, elsőként, kiemelten hazai munkaerő felkutatása, aktivizálása, illetve a családtámogatási rendszer által segítése a leglényegesebb és az elsődleges szempont. Természetesen szükség lehet munkaerőpiaci mobilitás segítésére, munkásszállás építésére. Ez egyébként nemcsak Nyugat-Magyarországon, Debrecenben vagy Hajdúböszörményben is megtörténik, képviselő úr. Szükség lehet albérleti támogatásra, munkába járás támogatására, és ezekkel is élni kíván a kormányzat.

A bruttó és a nettó keresetek 10,7 százalékkal növekedtek 2019 január-augusztusában. Vagyis látható, hogy a munkaerőpiacon a magyar munkabérek növekednek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai