Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Witzmann Mihály képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Újabb sikeres évet zárt a balatoni turizmus” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Balaton-parti képviselőként úgy gondolom, hogy a nyári szezon elmúltával érdemes egy rövid áttekintést adni a turizmus, különösen a balatoni turizmus eredményeiről, illetőleg állapotáról. A statisztikai feldolgozás meglehetősen időigényes munka, s még csak részeredmények állnak rendelkezésre, azt gondolom, már ezekből a számokból, ezeknek a számoknak a tendenciájából is jól látható a javulás, a bővülés és a szektor gyarapodása.Egyes becslések szerint az év végére a belföldi turizmus növekedése meghaladhatja akár a 12 százalékos mértéket is, továbbá a turizmusról általánosságban elmondható, hogy 2017-ben nemzetközi utazásokból mintegy 5,5 milliárd euró devizabevétel származott, a turisztikai ágazatokban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma pedig mintegy 412 ezer főt takar jelen pillanatban.

(15.10)

Mindez megköveteli, hogy a mindenkori kormány kiemelt figyelmet fordítson az ágazatra.

Az objektivitás fényében az is kijelenthető, hogy a jelenlegi polgári kormány eleget is tesz ezen kívánalmaknak, elég, ha csak a legutóbbi szálláshelyfejlesztési pályázatot említjük, amelynek keretében mintegy 80 milliárd forintból 700 panzió újulhat meg, és a három kiemelt turisztikai térségben, nevezetesen a balatoniban, a soproniban és a tokajiban 16 szállodafejlesztésre is sor kerülhet, valamint 27 új szálláshely jöhet létre szerte az országban. A Kisfaludy-program szálláshelyfejlesztési konstrukciója azonban még nem ért véget, hiszen 2030-ig mintegy 300 milliárdos beruházás valósulhat meg a támogatások révén, ezáltal mintegy 20 százalékos árbevétel-növekedés várható a megújult szálláshelyeken.

Szintén örömteli tényként konstatálhatjuk azt is, hogy idén júliusban mintegy 1,3 százalékkal nőtt a szálláshelyek vendégéjszakákban mért vendégforgalma az előző évi azonos időszakhoz képest. A 2018 júliusi adatokban az látható, hogy a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma örvendetes módon 3,8 százalékkal nőtt, a belföldi vendégek által eltöltött éjszakáké pedig az előző év azonos időszakához képest hasonló mértékben alakult. Ha a kereskedelmi szálláshelyek árbevételeit nézzük, akkor folyó áron számolva bruttó 2,3 százalékos árbevétel-emelkedés látható. 2018 első félévében, egészen pontosan első hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakákban mért vendégforgalma 4,3 százalékkal, bruttó árbevétele pedig 8,6 százalékkal volt több, mint a 2017-es év ezen időszakában.

Úgy vélem, különösen fontos az is, hogy említést tegyünk azokról a pozitív változásokról, amelyeket a vállalkozók a Balaton környékén indítottak el, és jól látható módon pozitív fogadtatásra találtak a célközönségnél is. Talán ma már azt sem túlzó kijelenteni, hogy az évek óta hangoztatott úgynevezett szezonhosszabbítás mára, ha nem is vált még teljesen valósággá, de kialakulóban van. A Balaton partján élő és dolgozó emberek kellő szakmai felkészültséggel, minőségi szolgáltatásokkal, eredményes módon tették lehetővé, hogy a Balaton és környéke ne csak egy-két hónapra, fürdési szezonban legyen érdekes a pihenni és kikapcsolódni vágyó emberek számára.

Hosszan lehetne sorolni, hogy melyek azok az események, amelyek úttörőként jelennek meg ebben az új irányvonalban. Ha csak a most ősszel a Balaton térségében megrendezett turisztikai eseményeket vesszük alapul, akkor büszkén említhetjük akár a siófoki halfesztivált, a balatonlelle-kishegyi murcifesztivált, a siófoki libanapokat, a szigligeti süllőfesztivált vagy éppen a tihanyi gardáliát. Itt önkormányzati, civil egyesületi és azt gondolom, hogy vállalkozói összefogásra egyaránt szükség volt.

Ez a néhány kiragadott példa csupán egy tendenciát mutat, amely fontos és értékes, de még mindig nem elégséges ahhoz, hogy egy új szemléleten alapuló, rendszert alkotó balatoni turizmus meglétéről beszélhessünk. Még rengeteg munkát kell elvégezni, de hangsúlyozni kell azt is, hogy az irány mindenféleképpen biztató. Fontos tehát kiemelni, hogy a Balaton ma már nemcsak a fürdőzés, a lángos és hekk háromságával írható le, hanem az egyre bővülő gasztronómiai és kulturális kínálat mellett a szálláshelyek fejlesztése is újabb lendületet kaphat a magyar tenger térségében.

Itt tennék említést szintén a balatoni turisztikai szolgáltatások fejlesztését célzó, a Turisztikai Ügynökség által támogatott strandfejlesztési programról is, amelynek köszönhetően a közelmúltban 38 település 55 önkormányzati strandja újulhatott meg majd’ 2 milliárd forintnyi vissza nem térítendő hazai támogatás révén. A fentiekben említett pályázati támogatások elnyerésével komoly fejlesztések valósulhattak meg és fognak is megvalósulni az általam képviselt Somogy 4-es választókerület balatoni településein is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A pozitív változások ismertetését azért is tartottam fontosnak, hogy a témában az ország Házában is megszólalhassak, mert nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos, a Balaton környékén élőknek pedig létkérdés, hogy a turizmus az utóbbi évek tendenciáit követve egy folyamatosan fejlődő és jól prosperáló ágazat lehessen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.