Készült: 2024.03.29.16:34:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2018.06.05.),  19-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:57


Felszólalások:   15-18   19-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalására jelentkezett Tordai Bence képviselő úr, PM-képviselőcsoport: „Az Országgyűlésről.” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A népnyelv úgy tartja, hogy a kormánypárti képviselők orcáján meglehetősen vastag a bőr. (Dr. Rétvári Bence: Az ellenzéké még vastagabb!) Ehhez képest meglepő érzékenységet tanúsítanak akkor, amikor itt az Országgyűlésben képviselőtársaimmal időnként kimondjuk az igazságot vagy keresetlen szavakat használunk. Tegnap Jakab Péter képviselőtársam jelezte a feszengését amiatt, hogy sok bűnöző előtt kell beszélnie…

ELNÖK: Képviselő Úr! Ismételten kénytelen vagyok önt figyelmeztetni, az első mondata már elég erős volt, engedtem tovább. Kérem, tartsa magát ahhoz, hogy az Országgyűlésben beszél! Köszönöm. (Zaj.)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Én pedig szűzbeszédemben  súlyosbító körülményként tegezve  jeleztem, hogy a miniszterelnök, az úgynevezett miniszterelnök hatalomhoz fűződő viszonya legalábbis sajátos. Ezek után meglehetős felhördülés következett a kormánypártok oldaláról… (Dr. Rétvári Bence: Hű, de bátor! Micsoda vagány csávó!) Meghallgatom én is magát! (Dr. Hoppál Péter: A stílus maga az ember!) Tehát úgy tettek, mint hogyha ezek a felszólalások rombolnák az Országgyűlés tekintélyét, a parlament méltóságát.

Szeretném elmondani önöknek, hogy mi az, ami valóban rombolta az elmúlt 8 évben az Országgyűlés tekintélyét. Rombolta az, hogy önök is felesküdtek a Magyar Köztársaság alkotmányára, majd lerombolták a köztársaságot, és megsemmisítették az alkotmányt. Helyére egy olyan Alaptörvényt állítottak, amely egyetlen ellenzéki képviselő támogatását sem nyerte el, és nem nyerte el a magyar nép többségének a támogatását sem. (Dr. Rétvári Bence: Bezzeg a Párbeszéd! Rá milliók szavaztak!)

Önök elfogadtak egy olyan egykulcsos adótörvényt, amely több millió munkavállalótól évi 150 ezer forintot vont el; ez sem segítette a parlament tekintélyének és népszerűségének az emelését. Önök az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálták, majd néhány évvel később feltöltötték pártkatonákkal, hogy ne tudja ellátni az alkotmányvédő funkcióját. Ez megint csak olyasmi, ami az Országgyűlés tekintélyét rombolta.

Maguk itt a magánnyugdíjpénztárakat államosították, 3 millió ember megtakarításait vették el  ez az, ami rombolja az Országgyűlés tekintélyét. (Dr. Rétvári Bence közbeszólása.)

Szabtak egy olyan választási törvényt, amely kizárólag a Fidesznek kedvez; ez megint csak az Országgyűlés tekintélyét rombolja. Folytatom: a trafiktörvényt is itt fogadták el, az Országgyűlés falai között, amely megint csak nem segítette a Ház méltóságának az erősítését, annál inkább a fideszes klientúra kifizetését. (Dr. Hoppál Péter: Választási eredmény!)

Itt fogadták, ezzel is rombolva az Országgyűlés tekintélyét, az iskolák államosítását és a tankötelezettségi korhatár leszállítását, ami amellett, hogy generációk jövőjét teszi tönkre, megint csak rombolja az Országgyűlés tekintélyét.

Itt fogadták el azt, hogy Matolcsy György jegybankelnökként több száz milliárd forintot foszthasson meg közpénzjellegétől. Itt fogadják el rendre Polt Péter beszámolóit, akinek a tevékenysége abban merül ki, hogy a fideszes bűnözők vagy annak látszó személyek érdekeit védi nagy elánnal.

Itt fogadták el azokat a testre szabott törvényeket, amelyek fideszes oligarchák gazdagodását szolgálták, mint például a kaszinótörvényt Andy Vajnának. Itt fogadták el Rogán Antal különböző agymenéseit, mint például a letelepedési kötvényt, vagy itt szavazták meg a propagandaminisztérium felállítását. Ezek mind olyan dolgok, amelyek ártanak az Országgyűlés tekintélyének.

És most arra készülnek éppen, hogy a Fidesz-bíróságokat felállítsák, ezzel az utolsó független hatalmi ágnak a maradék autonómiáját is tovább csorbítva. Ez megint csak az Országgyűlés tekintélyét fogja nagyon durván erodálni.

Az a helyzet, kedves fideszes képviselőtársaim, hogy önök egy hatalomtechnikai játszótérnek tekintik a valahai Magyar Köztársaság Országgyűlését (Dr. Rétvári Bence: Háromszor megválasztottak minket, haver!), ahelyett, hogy az érdemi, értelmes vitáknak adhatna teret.

Én a magam részéről, a Párbeszéd részéről, de azt hiszem, hogy az egész ellenzék részéről azt mondhatom, hogy nagy örömmel lennénk partnerek az Országgyűlés tekintélyének a helyreállításában, de ez azzal kezdődik, hogy önök bocsánatot kérnek, és jóváteszik az elmúlt 8 év kártéteményeit, és végre visszaadják a terepet az értelmes, érdemi, építő parlamenti vitáknak. Köszönöm szépen. (Szórványos taps és zaj az ellenzéki pártok padsoraiból.  Dr. Rétvári Bence: Molnár Gyula tapsolt!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök csenget.) A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

(9.50)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Nagyot szólt ahhoz képest, hogy egy egyszázalékos párt képviselőjét hallhattunk az imént. (Dr. Rétvári Bence közbeszól.) De az egészről talán megállapítható az, hogy valóban sorra vette az elmúlt nyolc év történéseit, azokat a fontos törvényeket, amelyeket elfogadtunk, amelyek javították a választók helyzetét, beleértve az adócsökkentést; ha jól értettem, ön adóemelésre gyúr éppen, tehát szeretné, ha emelnénk az adókat. Persze, valótlan állítások is vannak benne, mert ha elolvasná az Alaptörvényt, az elején ott van, hogy Magyarország államformája köztársaság, tehát, aki azt állítja, hogy nem köztársaságban élünk, az az Alaptörvény kitételét vitatja. Majd esetleg hozok egy példányt a legközelebbi ülésre, talán némi segítséget nyújt képviselő úrnak, hogy ugyanarról vitatkozzunk, amikor beszélünk ennek a Háznak a falai között.

A másik, hogy mindezen tények, eredmények ismeretében zajlott le a 2018-as választás. A 2018-as országgyűlési választásokon a kormánytöbbség  ugyanúgy, mint 2010-ben és 2014-ben  kétharmados többséget kapott. A választók mindezen tények ismeretében úgy döntöttek, hogy nekik ez tetszik, nekik ez folytatásra érdemes munka, és várják tőlünk a további eredményeket. Mindaz, amiket ön felsorolt  mint említettem, például az adóemelés kérdése -, szerintem továbbra sem lesz nyerő választási kampánytéma, de kívánjuk önöknek, hogy folytassák így, hiszen gyakorlatilag akkor mi is tudjuk folytatni úgy, ahogy most csináljuk, vagy ahogy az elmúlt időszakban tettük.

A választási törvénnyel kapcsolatosan: korábban volt egy választási törvény, a kormánytöbbség akkor is kétharmadot tudott szerezni, most van egy másik választási törvény, most is tudott kétharmadot szerezni. Tehát akiknek megvan az a társadalmi támogatottságuk  önök most vitathatják, hogy ez milyen arányú, de ezek szerint önöknek még ez az arány sincs meg -, azok kormányt tudnak alakítani, netán kétharmados többségre is szert tudnak tenni. Csak a választókon múlik, elárulom ezt a titkot önnek, őket kell meggyőzni, velük kell tartani a kapcsolatot, netán lemenni vidékre is, ahogy önök a kampány végén, amikor megállapították a kudarcokat, hogy talán vidéken is észre kellene venni az embereket, és mondjuk, nem a falvak lakosságát okolni azért, hogy milyen igazságtalan az élet, és nem értik meg itt a nagy megváltó, haladó gondolatokat, s kitalálni utána ezt a bolsevik fogalmat, hogy mi vagyunk a többség; ezt már ismerjük, Lenin elvtársék is alkalmazták. Tehát egy kicsit ilyen stílusegyveleg, amit önök felvonultatnak ebben a vitában, de mi szeretjük ezt a vitát, mert ezt a választók is könnyen értik, mint az eredmények ezt igazolták.

Ami még a felvetésekben szerepelt: például iskolák államosítása. Mit jelent ez az ön részéről? Állami kadétokat képezünk ott? Gyakorlatilag ugyanott vannak az iskolák, ugyanazok a pedagógusok oktatnak, csak egy különbség van: ugyanannyit keresnek Mátészalkán is és Budapesten is, ugyanis nem egy-egy önkormányzat tehetősségétől függ az, hogy mennyire tudja megbecsülni a pedagógusokat. Pedagógus-életpályát tudtunk állítani ezek mögé a változások mögé, 50 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban a pedagógusok bére, és nem úgy, hogy közben az inflációt rögtön a nyakukba szabadítottuk, nem úgy, hogy egy gazdasági válságban fog végződni ez a folyamat, hanem igazolhatóan évről évre gyarapodnak. Szerintem erre büszkék lehetünk. Ugyanakkor mindenki számára nyitva áll a továbbképzés lehetősége, nyitva áll a felsőoktatás. Azzal, hogy a korhatárt leszállítottuk, egy olyan problémakört kezeltünk, amit mondjuk, az általános iskolák korábban nem tudtak kezelni. A választók széles rétegei értik ezt a fajta szabályozást, értik ennek a szükségességét, és nem büntettek meg bennünket érte. Tehát a felvetésekre tényleg csak ezt tudom mondani.

Bíróságok. A bíróságokkal kapcsolatban többször elmondtuk, most az Alaptörvény módosításában szerepel a közigazgatási felsőbíróság létrehozása, tehát értem a felvetést, önök elutasítják az Alaptörvény módosítását természetesen, beleértve a bevándorlási csomagot is, ami a bevándorlás megakadályozásáról szól. De Magyarországon 1990 óta mindig létezett bírósági önigazgatás, mindig az önigazgatás keretein belül jelölték ki azokat a bírókat, akiket kinevezésre felterjesztettek. Arról senki nem beszélt, hogy ez a jövőben megváltozna. Az, hogy szervezetileg, az ügyek szempontjából az 1949-ig létező közigazgatási felsőbíróság újból létrejön, felidézve történelmi hagyományainkat, és a többi uniós tagállam többségében meglévő példához igazodik, ez pedig szerintem semmifajta visszalépést, sőt előrelépést jelent.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   15-18   19-24   25-28      Ülésnap adatai