Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Ezzel mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra elsőként jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony: „A szociális szférában dolgozók bérezésének és társadalmi helyzetének kérdése.” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lesz ebben a négyéves ciklusban egypár mániám, az előző nap már a gyermekek érdekei és jogai, ma pedig a szociális ágazat elfogadhatatlanul alacsony bérezése és az abban dolgozók társadalmi életének rendkívül alacsony, kényszerű szintje. Ugye, meg kell kérdeznünk magunktól, hogy fontos-e nekünk a gyermekeink gondozása, mikor nem vagyunk velük. Fontos-e nekünk az önmagukról gondoskodni nem tudó családtagjaink gondozása, mikor nem tudunk helytállni? Fontos-e nekünk a szüleink, nagyszüleink sorsa, betegségük vagy önellátó képességük megszűnése után a velük való törődés? Hát, mindig ezekre a kérdésekre az a válasz, hogy természetesen igen. Azt is látjuk, hogy egy ország szociális rendszerének mindenképpen illeszkednie kell az adott nép társadalmi berendezkedéséhez, a családok szerkezetéhez, a családok teljesítőképességének lehetőségeihez, és úgy látom, hogy Magyarországon ebben a szférában vagy ebben a kérdésben rendkívül szegényes az állam szervező és hozzájáruló tevékenysége.Természetesen az óriási szerencse, és az emberiség talán még ezért tudja azt a szintet fenntartani, ahol vagyunk, hogy vannak mindig emberek, akiknek életcélja a szociális szférában való segítségnyújtás, ami tényleg örömre ad okot, de én úgy ítélem meg, hogy ezzel egyetlen ország, egyetlen kormányzat nem élhet vissza. Nem számíthatunk mindig arra, hogy ők önfeláldozók, áldozatkészek legyenek úgy, hogy anyagilag és társadalmilag nem becsüljük meg őket.

Egyébiránt megjegyezem, az utóbbi években jelentősen csökkent a szociális szférában dolgozni kívánó személyek száma, gyakorlatilag a működésképtelenség és a működés határán állnak, bármilyen intézményt is veszünk górcső alá. A költségvetési szférában 102 ezer fő dolgozik szociális munkásként vagy szociális dolgozóként, és a középfokú végzettségűek átlagos bruttó bére 145 ezer forint, a főiskolai végzettségűeknek 170 ezer forint bruttó, a vezetőknek pedig 200 ezer forint bruttó. Ebből vontam egy átlag nettó fizetést, és miután tegnap Jakab Péter képviselőtársunk egy új mértéket, egy mércét vezetett be, ez pedig az, hogy Mészáros Lőrinc 18 másodperc alatt 90 ezer forintot keres, így megpróbáltam ehhez hozzáigazítani. Hogyha ez a mérce Magyarországon a kormánypártok tevékenysége eredményeként, ez a fajta mesés gazdagság, ez azt jelenti, hogy a szociális szférában dolgozóktól nem is várhatnának el 36 másodpercnél több havi munkát. Mert hiszen, ha prioritást élveznek az ilyen fajta gazdagodások, akkor a szociális szférában dolgozók is megkövetelhetnék maguknak akár ugyanezt a figyelmet.

De egy másik adatot szeretnék mondani: aki már legalább 48 évet töltött ebben az ágazatban, és legalább egy felsőfokú iskolai végzettsége van, annak bruttó 374 ezer forint a fizetése, ami 262 ezer forint nettó. 48 év után már általában nyugdíjba tudnak emberek vonulni, ehhez képest az, aki a legmagasabb szintű végzettséggel bír, és a leghosszabb időt töltötte, még mindig csak arra predesztinált, hogy maximum nettó 262 ezer forintot kap. De az a fiatal, aki most el akar helyezkedni, az összesen bruttó 144 ezer forintot kap akkor, ha van főiskolai, egyetemi végzettsége, és nettó 100 ezer forintot. Egyszerűen kimondani is borzasztó ezeket az összegeket, és úgy ítélem meg, hogy ez nem lehet egy kormányzatnak hosszú távon a célja. Ezeknek az embereknek a legmagasabb szintű, közszférában adható javadalmazást kell adni, mert a legnagyobb kincseinkre vigyáznak, gondozzák, nevelik, törődnek velük, és helyettünk állnak helyt nagyon sok alkalommal.

Megnéztem, honnan tudnánk forrást erre biztosítani. Hát, az egyik például az, hogy legalább egy stadiont nem építenek föl. De ha megint átkonvertálom például a stadionépítésekre, akkor azt tudom mondani, hogy miután egy ülőhelyet a stadionokban 779 ezer forintból hoztak létre, ez az egyszeri 779 ezer forint egy évre már egy tisztesebb jövedelmet tudna egy szociális szférában dolgozónak adni. Tehát mindjárt meglenne akár innen is a forrás.

De mondhatnám azt, hogy a közbeszerzések vonatkozásában 30 százalékos visszaosztás esetleg 15 százalékos lehetne, és mindjárt meglenne rá a forrás. Én azt kérem a kormányzattól, vegye figyelembe, hogy az ebben a szférában dolgozók léte és munkája elengedhetetlen a társadalom nyugalma szempontjából. Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)