Készült: 2022.08.18.06:14:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

72. ülésnap (2019.06.13.), 22. felszólalás
Felszólaló Szijjártó Péter (Fidesz)
Beosztás külgazdasági és külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 12:29


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most itt általam előterjesztett törvényjavaslat célja az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetése. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO a tavalyi év július 11-ei, Brüsszelben megtartott csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy az Észak-Macedón Köztársaság meghívást kapott az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. Zárójelben teszem hozzá, hogy ezt mi 2010 óta szorgalmaztuk. Örülünk annak, hogy nyolc esztendőt követően erre a meghívásra sor került. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárására a tavalyi esztendő novemberében került sor, és ezután a NATO jelenlegi tagjai a szövetségben kialakult gyakorlatnak és eljárásrendnek megfelelően, Észak-Macedóniára vonatkozóan külön csatlakozási jegyzőkönyvet készítettek, és ez a csatlakozási jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlegi tagállamok konszenzusos döntését az Észak-Macedón Köztársaság felvételéről.

Az eljárást az Észak-atlanti Szerződés 10. cikke alapozza meg, amely a következőképpen rendelkezik: „A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg bármely más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam a Szerződés részesévé válhat, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi.” Az Amerikai Egyesült Államok kormánya mindegyik felet értesíti az egyes csatlakozási okiratok letételéről.

Magyarország mindig is a bővítéspárti tagországok közé tartozott mind a NATO-ban, mind pedig az Európai Unióban. És amikor a bővítésről gondolkozunk, akkor elsősorban a nyugat-balkáni térség, vagyis a mi déli-délkeleti szomszédságunk kell hogy eszünkbe jusson. A nyugat-balkáni országok európai és euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit is.

Természetesen a nyugat-európai barátainknál érzékenyebbek vagyunk a nyugat-balkáni integráció kérdésében. Ez valószínűleg a közelségből, a szomszédságból fakad, hiszen mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy mi a különbség aközött, amikor nyugalom, béke és biztonság van a Nyugat-Balkánon, meg amikor mindez nem jelentkezik adottságként.

Sajnos az európai uniós integrációs folyamatok rendkívül lassan haladnak. A keddi napon kerül sor az Általános Ügyek Tanácsának ülésére Brüsszelben, ahol sajnos sok jót nem várhatunk a csatlakozási tárgyalások megkezdése vonatkozásában sem Albánia, sem Észak-Macedónia vonatkozásában.

Ennek ellenére természetesen a magyar kormány nevében jövő héten kedden is az észak-macedónokkal és az albánokkal való csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdése mellett fogok érvelni.

A NATO ennél jobban halad előre, hiszen Montenegró immár csatlakozhatott a NATO-hoz. Zárójelben jegyzem meg, azt is 2010 óta szorgalmaztuk, és most lehetőség van arra, hogy a ratifikációs folyamat lezárultával az Észak-Macedón Köztársaság is a NATO tagja lesz.

Hogy mindez miért nem történt meg idáig, annak egy fő oka volt, ez pedig a Görögország és az akkori nevén még Macedón Köztársaság közötti névvita. Mi mindvégig azt szorgalmaztuk, hogy tiszteletben tartva a görögök szuverenitását és e témabeli érzékenységét, ne blokkolják a csatlakozási tárgyalások megkezdését, hanem próbáljanak meg megállapodást elérni a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan, és ha ez nem sikerül, akkor a csatlakozási tárgyalások végén még mindig rendelkezésére áll minden országnak a vétó, vagyis a ratifikáció elhalasztása, illetve meg nem történte.

Görög barátaink ezzel ellentétes döntést hoztak, és mindaddig fenntartották a csatlakozási tárgyalások megkezdésével szembeni vétójukat, amíg az úgynevezett névvitában végül is megállapodás született, az úgynevezett preszpai megállapodás nyomán Görögország és a most már Észak-Macedón Köztársaság rendezni tudta a hosszú ideje fennálló, ebben megjelenő konfliktusát. Mi természetesen, nem beavatkozván egyik ország belső folyamataiba sem, nem kívántunk erről véleményt mondani, ezt az észak-macedónokra és a görögökre bízzuk, hogy ez az ő megítélésük szerint rendben van-e, ők meg majd nyilván a saját választóik felé el fognak számolni. Kölcsönös tisztelet, ezt fontosnak tartom a külpolitikai stratégia vonatkozásában. Mi sem kommentáljuk más országok belső ügyeit; azt gondolom, ezt joggal várjuk el másoktól is, még akkor is, ha ez néha naiv illúziónak tűnik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A preszpai megállapodást és annak végrehajtását követően végül az idei esztendőben, február 6-án írták alá az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és ennek eredményeként kezdetét vehette a jegyzőkönyv megerősítésének, vagyis ratifikációjának folyamata a NATO-tagállamokban.

Eddig összesen 13 ország ratifikálta Görögországon kívül ezt a csatlakozási jegyzőkönyvet, tehát a görögök után Albánia, Belgium, Bulgária, Dánia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Montenegró, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia parlamentje döntött már a ratifikációról, és hogyha minden az előzetesen tervezett menetrendnek megfelelően és a nemzeti bejelentéseknek megfelelően haladhat, akkor 2020 tavaszára lehet számolni azzal, hogy az észak-macedónok teljes jogú tagjai lesznek a NATO-nak.

Az összes tagország általi megerősítést követően a NATO-főtitkár egy levél formájában hívja meg a jelölt államot, tehát esetünkben Észak-Macedóniát a NATO-hoz történő csatlakozásra, és ezután letétbe helyezésre kerül a letéteményes állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a jegyzőkönyvet megerősítő okirat, és ezzel válik a meghívott állam a NATO teljes jogú tagjává.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a mi értékelésünk szerint a NATO bővítése az Észak-Macedón Köztársasággal jelentős mérföldkövet képez az euroatlanti térség biztonságának erősítése tekintetében. Mi a nyugat-balkáni térség szomszédjaként kiemelten érdekeltek vagyunk a nyugat-balkáni országok, így Észak-Macedónia stabilitásában is, amelyhez egyébként számos formában adunk támogatást, hiszen nemzeti szakértőnk, a Külügyminisztérium által delegált nemzeti szakértő dolgozik az észak-macedón kormány mellett jelenleg is, aki az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó felkészülésben segít, és munkája széles körű elismerést vált ki.

(10.00)

Emellett Észak-Macedónia déli határának megvédésében jelenleg is dolgozik egy 30 fős magyar rendőri kontingens, és a belügyminisztériumaink és a belügyminisztereink megállapodásának megfelelően mindez fennmarad mindaddig, amíg a migrációs nyomás fennmarad a Nyugat-Balkánon. Tehát kétoldalú alapon is számos támogatást nyújtunk az Észak-Macedón Köztársaságnak stabilitása megőrzése és integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében.

Én azt gondolom, hogy az észak-macedónok NATO-tagságának a megvalósulása Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit is szolgálja, és egy újabb kézzelfogható bizonyítéka a nyugat-balkáni térség integrációja melletti elkötelezettségünknek. Én azt gondolom, hogy ez egy pozitív és biztató üzenet a Nyugat-Balkán valamennyi országa számára, hogy megéri az integrációs politikák fenntartása, ez a helyes út, és ezen kell továbbmenni, főleg akkor, amikor komoly biztonsági fenyegetések és kockázatok környékezik a térséget. Annyit hadd mondjak el önöknek, hogy amikor az európai uniós külügyminiszterekkel összejövünk és a Nyugat-Balkánról beszélünk, akkor többen általában  hogy is mondjam a „sírás” szót nem használva…  panaszkodásra hajló hangon ecsetelik azt, hogy micsoda külső befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon, és itt felsorolják a barátságtalannak vélt tényezőket. Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy minket semmi sem akadályoz abban, hogy ezt a versenyt felvegyük, csak akkor lépni kellene, az integrációs folyamatokat fel kellene gyorsítani, és azt gondolom, hogy ebben a tekintetben a NATO mindenképpen az Európai Unió előtt jár.

Fontos az észak-macedónok NATO-tagsága a terrorizmusellenes küzdelemben és az illegális migrációs folyamatok elleni küzdelemben is. Ne felejtsük el, hogy az Iszlám Állam legyőzésére létrehozott nemzetközi koalíció  amelynek egyébként Magyarország is tagja, egy konszenzusos, pontosabban többségi, kétharmados parlamenti döntés értelmében még katonákat is küldünk ebbe a nemzetközi alakulatba, jelenleg 164-en szolgálnak Irakban az ISIS elleni műveletekben  sikeres volt, az Iszlám Állam visszaszorult az általa korábban elfoglalt területek 98 százalékáról, ez azonban nem jelenti a harcnak, a háborúnak a végét, tekintettel arra, hogy az Iszlám Állam harcmodort váltott, a terroristáit, a zsoldos terroristáit, akiket idegen harcosokként emleget a szakirodalom, megpróbálja visszajuttatni azokba az országokba, ahonnan származnak. Az Európai Unió területéről mintegy ötezren csatlakoztak az Iszlám Államhoz a harcai során, ők nyilvánvalóan megkísérlik a visszajutást, történtek is letartóztatások a Nyugat-Balkánon ebben a tekintetben, és azt gondolom, nekünk az az érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok stabilitásának fenntartásával ott is fenn tudjunk tartani egy védvonalat.

Száz szónak is egy vége, tisztelt képviselőtársaim, azt kérem önöktől, azt kérem az Országgyűléstől, hogy támogassa az Észak-Macedón Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását, és reméljük, hogy a jövő esztendő közepéig az észak-macedónok tagsága teljeskörűen meg fog valósulni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai