Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/16361., valamint T/16362. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a beszámoló előterjesztőjének. Miniszterhelyettes úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási, valamint átszállítási egyezmény kihirdetése, amely a két ország közötti kiadatási eljárás, valamint az elítélt személyek átszállítására vonatkozó eljárás jogi kereteit teremti meg.

A kiadatási egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekmények körét, a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a kiadatási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, valamint rendezi a harmadik állam részéről történő továbbadás, illetve a kiadatási kérelmek ütközésének eseteit.

Az egyezmény rendelkezik a specialitás elvének érvényesüléséről, az ideiglenes letartóztatásról, a személy átadásáról, illetve annak elhalasztásáról, a feltételes kiadatás intézményéről, valamint az átmenő szállításról.

(15.20)

Az egyezmény tartalmazza továbbá a tárgyak átadásáról, a költségviselésről, az adatvédelemről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről szóló rendelkezéseket.

Az átszállítási egyezmény célja Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között az elítélt személyek átszállítására vonatkozó szabályok megállapítása annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket.

Az egyezmény meghatározza az elítélt személyek átszállításának feltételeit, az eljárás lefolytatása érdekében megküldendő iratokat, rögzíti az átszállítási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, az átadás szabályait, az átvett büntetés végrehajtásának szabályait, rendezi a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat a felek között, valamint az elítélt személy irányába. Az egyezmény rendelkezik az átmenő szállításról, a nyelvhasználatról, a költségek viseléséről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről.

Az egyezmények kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezményekben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók. Az egyezmények csak akkor léphetnek hatályba, ha a részes államok saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik az egyezmények rendelkezéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a fentiekre tekintettel fogadják el a törvényjavaslatokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Tiba István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. TIBA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tizenegy évvel ezelőtt indította el Magyarország Kormánya a keleti nyitás politikáját. Az elmúlt években a gazdasági és kulturális együttműködés számos területen bizonyította ezen új irány sikerességét. A keleti nyitás egy nagy potenciállal bíró területe a közép-ázsiai országokkal történő együttműködés. Az elmúlt évben a koronavírus-járvány következtében a világkereskedelem visszaesésének ellenére Magyarország 3 százalékkal növelte például a Türk Tanács országaival történő gazdasági együttműködést. A magyar diplomácia eredménye, hogy az elmúlt hónapokban is számos kétoldalú megállapodás született a térség kormányai és Magyarország között.

Tádzsikisztán és hazánk jövőre ünnepli diplomáciai kapcsolatai felvételének 30. évfordulóját. Az ország piaca nagy lehetőség a magyar vállalatok számára, gondolok itt a vízgazdálkodásra, az élőállat-kereskedelemre vagy a gyógyszeriparra. Üdvözlendő, hogy az ehhez szükséges személyes jelenlét biztosítására Magyarország idén áprilisban konzulátust nyitott Dusanbéban. Az Európai Unió tagjaként fontos szerepünk lehet a jövőben abban, hogy Közép-Ázsia, ezen belül Tádzsikisztán és az Unió több területen is fűzze szorosabbra együttműködését. Támogatjuk, hogy Tádzsikisztán kapja meg az Uniótól a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi kedvezményeket. A gazdasági lehetőségeken túl Európa számára rendkívül fontos, hogy a közép-ázsiai országok sikerre vigyék a terrorizmus és a szélsőséges ideológiákkal szembeni küzdelmet.

A kiváló gazdasági, államközi együttműködéseken túl sajnos felmerülhetnek olyan egyéni büntető ügyek, amelyek kölcsönös kiadatási vagy átszállítási egyezmények nélkül bizony hosszú évekig zajló jogi konfliktusokat okozhatnak országaink között. A kiadatási egyezmény megkötése kiadatási kötelezettséget teremt a Tádzsik Köztársaság és Magyarország között, és egyértelműen szabályozza a kiadatás feltételeit, elősegítve ezzel a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.

Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern kiadatási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. Az egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekmények körét, a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait. Rögzíti a kiadatási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit. Rendezi a harmadik állam részére történő továbbadás, illetve a kiadatási kérelmek ütközésének eseteit. Az egyezmény rendelkezik a specialitás elvének érvényesüléséről, az egyszerűsített kiadatásról, az ideiglenes letartóztatásról, a személy átadásáról, illetve annak elhalasztásáról, az ideiglenes kiadatás intézményéről, valamint az átmenő szállításról is.

Tartalmazza továbbá a tárgyak átadásáról, adatvédelemről, a költségviselésről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről szóló rendelkezéseket. Az átszállítási egyezmény szabályozza a két ország között a végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek átszállítására szolgáló eljárást, és meghatározza ennek kereteit.

Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország viszonylatában a fenti eljárások lefolytatását, és ezzel elősegíti, hogy az egyik részes állam másik államban elítélt állampolgárai a megfelelő reszocializáció érdekében átszállításra kerülhessenek az állampolgárságuk szerinti államba. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern átszállítási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. Az egyezményben Magyarország és a Tádzsik Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az egyezményben meghatározott feltételek teljesülése mellett együttműködnek az elítélt személyek átszállítása terén. Az egyezmény meghatározza az átszállítás feltételeit, az eljárás lefolytatása érdekében továbbítandó dokumentumok körét.

Az egyezmény szabályozza az átszállítás egyes felekre gyakorolt hatását, az ítélet átalakítását, az egyes felek tájékoztatási kötelezettségeit, valamint költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz. Mindkét egyezmény alkalmazása tehát egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország viszonylatában a büntetőeljárások lefolytatását, illetve a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében a személyek kiadatására szolgáló eljárást.

Magyarország és Tádzsikisztán között a fent említett esetek egyértelmű és hatékony kezelése érdekében a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő két törvényjavaslat elfogadását. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ők is támogassák mindkét törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kiadatási és egy átszállítási egyezmény fekszik most az Országgyűlés asztalán. Hogy miért is fontos ez, miért is fontos a kiadatás? Láttuk régen azokat a példákat a régebbi időszakban, amikor nem volt egy-egy államnak a másikkal kiadatási egyezménye, hogy milyen könnyen el tudtak szökni a büntetés elől azok a személyek, akiket egy adott országban elítéltek vagy elítéltek volna, amennyiben el tudták volna őket fogni. Nyilván egy olyan országban kerestek sokszor menedéket, amivel nem volt kiadatási egyezmény.

Ez szépen lassan megszűnik az egész világon, és minden állammal vagy nagyon sok állammal van már kiadatási egyezményünk, illetve egyébként is meg lehet oldani, de diplomáciai és nemzetközi bonyodalmakkal jár a kiadatás, és annak az eredménye sokszor bizonytalan. A jogi kereteket ennek is meg kell adni, és itt jelenleg ez a két egyezmény, ami előttünk fekszik, erre szolgál, hogy ennek a jogi kereteit megadja. Nagyon fontos, hogy valóban, ezek a keretek átláthatóak legyenek, és mind a két fél számára teljesen nyílvánvalóak legyenek, egyformák legyenek, és azonos feltételeket nyújtsanak. Azt gondolom, hogy ezzel a kiadatási egyezménnyel, illetve átszállítási szerződéssel ez meg fog valósulni.

Mire vállalnak kötelezettséget a felek? Hogy kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik ellen a megkereső fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárást folytatnak.

(15.30)

A kiadatásnak akkor van helye, ha a fél törvényei értelmében szabadságvesztéssel büntetendő, tehát a megkeresett fél törvényei értelmében szabadságvesztéssel büntetendő, és a büntetési tétel legalább egy év vagy annál súlyosabb. De nyilván vannak kivételek is, ilyenek például a politikai bűncselekmények. Nyilvánvaló, hogy a politika más egyik országban, más másik országban, és a politikai jellegű bűncselekményeknél, ha ebbe is belemennénk ott is a kiadatásba, akkor bizony nagyon érdekes és nagyon visszás helyzetek alakulhatnának ki.

Különösen, ha picit betekintünk Tádzsikisztánnak a történelmébe, a múltjába vagy a nemrégmúltjába, akkor láthatjuk azt, hogy bizony ott még a nemrégi időben súlyos polgárháború volt, hiszen Tádzsikisztán a Szovjetuniónak volt tagállama korábban, és a Szovjetunió megszűnésével lett önálló állam Tádzsikisztán. Abban a pillanatban gyakorlatilag, ahogy az önállósága megvalósult, polgárháború tört ki, ami öt éven keresztül zajlott. 1992-től 1997-ig zajlott ez a polgárháború, és bizony ennek a folyományaként még azért megfigyelhető az, hogy politikai üldöztetések is voltak az országban. Ennek következtében nagyon sokan el is menekültek Tádzsikisztánból.

Itt különösen a nem muszlim vallású állampolgárok tekintetében fordult elő ez a menekülés, és bizony nagy számban mentek el Oroszországba, illetve más államokba is, főleg, mint említettem, a nem muszlim vallásúak. És bizony gyakori volt a megtorlás is, politikai perek is előfordultak, és ezért is nagyon fontos az, hogy a politikai elítéltekre ne vonatkozzon vagy a politikai büntetőeljárásokra ne vonatkozzon a kiadatás.

Bár említettem Tádzsikisztán történelmét, még egy picinyke kis érdekesség: ez az ország is egy ütközőország volt, kicsit hasonlatos Magyarországhoz. Magyarország is itt Európában középen, Kelet és Nyugat határán nagyon sokszor az átvonuló seregek, a különböző érdekek ütközésében állt. Kicsit hasonlatos Tádzsikisztánnak is a helyzete Magyarországéhoz, hiszen Tádzsikisztán pedig Kínának és a Közép-Közel-Keletnek az ütközőzónájában, elsősorban az arab államok, illetve Perzsia ütközőrészében volt található, és ezért gyakran váltott ez az ország úgymond uralmat is, hogy éppen keletről vagy nyugatról érkezett, aki meg akarta hódítani ezt a területet. Éppen egy nagy csatában sikerült eldönteni 751-ben  hát, ez már elég régen volt , a Talas folyó melletti csatában, ahol is Kína kikapott, és elvesztette a hegemóniáját ebben az övezetben. Innentől kezdve teljes mértékben arab, illetve perzsa-mongol befolyás alá került, és a kínai hegemónia kikerült ebből a területből. Valahol itt, 751-ben dőlt el az, hogy hová fog tartozni.

Nyilván ez meghatározza azt is, hogy milyen vallású lett az ország, nyilván muszlim vallású, 85 százaléka a lakosságnak szunnita vallású, 5 százaléka pedig síita vallású. Itt is vannak problémák egymás között, tehát a síiták és a szunniták között, sőt a síita kisebbség szeretne az országtól is elszakadni és önálló területet létrehozni. Nyilván ezek is okozzák azt, hogy adott esetben ezek politikai perekben is megnyilvánulhatnak, és ezért is szükséges az, hogy a politikai perek, a politikai jellegű bűncselekmények kikerüljenek a kiadatás hatásköréből.

A Fidesz vezérszónoka beszélt arról is, hogy milyen fontosak a gazdasági kapcsolatok a két ország között, Magyarország és Tádzsikisztán között. Nem erősek ezek a szálak, és önmagában a tádzsik gazdaság sem túl veretes, hiszen a Szovjetunió egyik legszegényebb tagállamának számított, és az egy főre eső nemzeti jövedelem is itt volt az egyik legkisebb a Szovjetunió tagállamai között.

Megjegyeztem, hogy Tádzsikisztán a legdélibb vagy a második legdélibb tagállama volt a Szovjetuniónak. Mindez következik abból is, hogy különleges földrajzi helyzete van, és amit viszont történelemből tudok párhuzamokat mondani, a földrajzban nagyon nehéz párhuzamot vonni a két ország között, hiszen pontosan Magyarország ellentétje: ezer méter alatti területe Tádzsikisztánnak mindösszesen 7 százalék, az összes többi ezer méter fölött van, sőt az országnak több mint a fele 3 ezer méter fölötti hegyekben található. Tehát azért láthatjuk, hogy nem éppen a mezőgazdaságra legalkalmasabb terület az, ami 3 ezer méter fölött van. Itt nyilván a Pamír a leghíresebb és legismertebb hegység, aminek már gyakorlatilag 7500 méter a legmagasabb csúcsa, ami Tádzsikisztánban található.

A közép-ázsiai fekvéséből is fakadóan, illetve a környező sivatagos területekből is fakad az, hogy kevés a vízkészlete. Erről korábban Tiba István képviselő úr vezérszónoklatában beszélt, hogy akár a vízügyek területén is tud együttműködni a két ország, ez egy fontos lehetőség, hiszen vízben nagyon szegény az ország, mezőgazdaságra az országnak csak a 7 százaléka alkalmas, a többi erre alkalmatlan. Tehát nyilván a kereskedelem fejlődése, az élelmiszerexport Magyarországról, tehát mindenfajta ilyen jellegű fejlesztés nagyon fontos lehet a jövőben, hiszen Tádzsikisztán az élelmiszerkészletének a 70 százalékát külföldről szerzi be, tehát importból. Ez is egy kitörési pont a két ország kereskedelmi kapcsolatában, és ezért is fontos lépés az, hogy folyamatosan fejlődik a két ország kapcsolata, ami megnyilvánul jelen pillanatban a kiadatási és az átszállítási egyezményben is.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, ez pedig, hogy megjelenik a diszkrimináció tilalma, ha diszkriminációt vél az egyik ország, akkor a kiadni kért személyt nem adja ki, főleg, ha faji hovatartozás, vallás, nemzetiség vagy politikai meggyőződése miatt folytatnak ellene büntetőeljárást. Ezt már említettem is, ezzel kapcsolatban a muszlim többséget, illetve a muszlim valláson belüli különbözőséget és az ellentéteket a síiták és a szunniták között. Ezek is arra adnak lehetőséget, hogy akár vallási szinten is legyen megkülönböztetés egymás között, nyilván ebbe a magyar állam nem kíván semmilyen formában beavatkozni.

Illetve még a nemek közötti megkülönböztetésről is egyetlenegy mondatot érdekességképpen: Tádzsikisztánban a nőknek, a lányoknak a 25 százaléka sajnos még az általános iskolát sem tudja elkezdeni, mert a társadalmi tradíció, nemek közötti megkülönböztetés, illetve a hatalmas szegénység az oka, hogy a gyerekeket, a lányok egy jó részét nem íratják be iskolába, és ezért a lányok 25 százaléka nem jut el, nem vesz részt semmilyen iskolai oktatásban. Ez is egy súlyos probléma, és ez is a szegénységnek a fokozódását hozhatja a jövőben is. Reméljük, hogy ebben is változás lesz akként, hogy még jobban kötődik akár Magyarországhoz, akár az Európai Unió tagállamaihoz Tádzsikisztán még több formában; az azt fogja jelenteni, hogy véleményem szerint Tádzsikisztán területén is ez a fejlődés még nagyobb fokban meg fog indulni, és ezeket fel fogják számolni a közeljövőben.

Természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindkét egyezményt támogatja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, elnök úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény szabályozza a két ország között a büntetőeljárás lefolytatása, illetve jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében személyek kiadatására szolgáló eljárást, és meghatározza ennek kereteit. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország viszonylatában a kiadatási eljárások lefolytatását, és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.

Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern kiadatási egyezmény nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak is. A kormány 1143/2001. (III. 27.) kormányhatározata megadta a felhatalmazást az egyezmény szövegének végleges megállapítására, illetve aláírására. Az egyezmény aláírására 2021. április 7-én került sor Dusanbéban. A KDNP parlamenti frakciója támogatja a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló T/16361. számú törvényjavaslatot.

(15.40)

Tisztelt Hölgyem és Uraim! A Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény szabályozza a két ország között a végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek átszállítására szolgáló eljárást, és meghatározza ennek kereteit. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország viszonylatában a fenti eljárások lefolytatását, és ezzel elősegíti, hogy az egyik részes állam másik részes államban elítélt állampolgárai átszállításra kerülhessenek az állampolgárságuk szerinti államba. Az egyezmény egyes cikkelyei megfelelnek a modern átszállítási egyezménynek, a nemzetközileg elfogadott rendelkezéseknek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak.

A kormány ugyancsak az 1142/2021-es kormányhatározatával megadta a felhatalmazást az egyezmény szövegének végleges megállapítására és aláírására. Az egyezmény aláírására e vonatkozásban is 2021. április 7-én került sor Dusanbéban.

A KDNP parlamenti frakciója támogatja az egyezmény kihirdetéséről szóló T/16362. számú törvényjavaslatot is. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az előterjesztéseket támogatjuk. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most  mivel kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett  az első szólásra jelentkező független képviselő következik. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Tádzsikisztán és Magyarország közötti kiadatási és átszállítási egyezményt tárgyalja az Országgyűlés, amely természetesen abba a megállapodássorozatba illeszkedik, hogy Magyarország igyekszik a világon minden országgal kiadatási egyezményeket kötni tekintettel arra, hogy a globalizált világban igen jelentős azon büntetőeljárások száma, amikor is egy, az adott országban folyó büntetőeljárástól távoli vagy más országból származó polgár a büntetőeljárások terheltje.

Tádzsikisztán egy közép-ázsiai ország és szovjet utódállam, 1991-ben nyerte el függetlenségét, és az ókorban a Perzsa Birodalom része volt, ily módon a tádzsik nyelv a perzsa nyelv egyik nyelvjárása, és az üzbég, valamint az orosz nyelv behatásával természetesen változatosabbá vált ez a nyelv, de alapvetően mégiscsak a perzsa kultúrkörbe és nyelvkörbe tartozó nyelvről beszélünk, és a társadalom is inkább a perzsa kultúrkörbe tartozik. Aztán persze az évszázadok, évezredek során mindenfajta birodalom sikerült meghódítsa ezt a területet, ’17-től szovjet uralom alá került, és a ’91-es önállóvá válásáig, függetlenné válásáig szovjet tagköztársaság volt.

Itt, ebben az országban a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP a szovjet utódállamok közül, Tádzsikisztán nagyon komoly gazdasági nehézségekkel küzd, a társadalmi viszonyrendszer, hiába ’91 óta független, azért nem nagyon tudott a demokratikus és az emberi jogokat és a polgári jogegyenlőséget hirdető szemléletnek megfelelni. Az, hogy ’92-től Rahmanov vezeti az országot, elég sajátságos választási eljárásokat követően, az önmagában mutatja, hogy ez a társadalom sem tudott igazából a nyugati polgári demokrácia útjára lépni, csak formálisan. És akkor nem is beszélnék arról, amit Gyüre Csaba képviselőtársam már elmondott a feudális társadalmi viszonyokról. De természetesen míg élünk, remélünk, és reméljük azt, hogy a Tádzsik Köztársaságban, Tádzsikisztánban is a mai modern világ kihívásainak megfelelő és a szabad és független állampolgári joggyakorlás útjára térő országot tisztelhetünk.

A kiadatás egy fontos nemzetközi jogi jogintézmény, de azt kell mondanom, soha nem tekinthetünk el az elmúlt tizenegy évben megtörtént két nagyon durva nemzetközi kiadatási kérdéstől, az egyik az azeri baltás gyilkos ügye, a második pedig a macedón miniszterelnök magyarországi dugdosása. Ezek az egyezmények azért születnek, mert azt várjuk mindkét országtól, akár a kiadótól, akár a fogadótól vagy az átszállítás egyik vagy másik szereplőjétől, hogy nemcsak a jogszabály és az egyezmények szellemiségét teszik magukévá, hanem a másik fontos dolog, hogy a másik oldalt nem csapják be, nem verik át.

A baltás gyilkos ügyében nem volt kétséges egy pillanatig sem a kiadatás előtt, hogy Azerbajdzsánba hazatérve ez az ember szabad ember lesz, sőt hősként tisztelték azért, mert egy örmény iskolatársát baltával agyonverte, és pontosan tudtuk, hogy az az ország ezt az embert egy pillanatig sem fogja börtönben tartani; ily módon egy kiadatási egyezmény és az Igazságügyi Minisztérium eljárása adott lehetőséget arra, hogy egy gyilkos szabadlábra kerüljön, és hősként élhessen eredeti hazájában. A másik kérdés a macedón miniszterelnök ügye, ahol a magyar kormány megtette azt, hogy arra való hivatkozással, hogy politikai okból áll büntetőeljárás alatt a macedón miniszterelnök, illetőleg mindenféle formai kifogásokkal éltek a macedón kormány kérése ellenére, így ez az ember Magyarországon a magyar polgárok között háborítatlanul bujkál ahelyett, hogy alávetné magát a büntetőeljárásoknak, amelyek hazájában vele szemben állnak. Ezeknek semmifajta politikai színezete nincs, ezek egyszerű köztörvényes bűncselekmények.

Ily módon csak remélni tudom, hogy a Tádzsik Köztársasággal megkötött kiadatási egyezményünknek sem az lesz a sorsa majd, hogy akár tádzsik, akár magyar viszonylatban akár a tádzsik kormány, akár a magyar, vagy az igazságszolgáltatások visszaéljenek azokkal a lehetőségeikkel, amelyek tulajdonképpen lábbal tiporják az ilyenfajta egyezmények szellemiségét és az egyezmények által elérni kívánt célt.

Az teljesen természetes, hogy meg fogom szavazni ennek az egyezménynek a ratifikálását, hiszen ez Magyarország érdeke. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kívánnake még felszólalni a napirendi pontunk kere-tében. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom.

Megkérdezem a miniszterhelyettes urat, kíváne válaszolni. (Dr. Völner Pál nemet int.) A miniszterhelyettes úr jelzi, hogy nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/16367. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszterhelyettes úr!

Felszólalások:   81-102   103-115   115-142      Ülésnap adatai