Felszólalás adatai

Felszólalások:   41-44   45-48   49-52      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Schmuck Erzsébet: Egy kérdésre sem válaszolt, államtitkár úr!)Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „Bérrobbanás vagy bérpukkanás  mikor érezheti majd az átlagember is a bőrén az átlagbérnövekedést?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr! Kedves Polgártársak! A Fidesz által kommunikált statisztikák szerint az átlagbér 325 ezer forint, míg az átlagos reálbér-növekedés 2010-17 között állítólag 28 százalék volt. Az emberek többsége mégsem érzi a zsebén ezt a hatalmas gazdagodást. Maguk szerint minden középosztálybeli család megengedhetné magának a helikopterezést úgy, ahogy ezt Rogán Antal megtette, mondván, hogy félmillió forint sima ügy. Én valahogy mégsem látok repkedő, helikopterező magyar családokat, csak egy repkedő, magánrepülőgépen repkedő korrupt, tolvaj Fidesz-elnököt látok.Mint a KSH korábbi statisztikusa, hadd adjak egy kis betekintetést maguknak a bérek valóságába! Először nézzük a reálbér-növekedést! Ami a kis cégeknél dolgozókat figyelmen kívül hagyó munkaerőpiaci statisztikák szerint 28 százalékos növekedés, az a teljes körű adatokból számított nemzeti számláknak, tehát a valóságnak megfelelően mindössze 7 százalékos reálbér-növekedés hét év alatt. Évi 1 százalék  ez lenne a nagy bérrobbanás.

Hogy mennyit keres ma egy átlagos dolgozó? Tízből hét dolgozó az átlagbér alatt keres, merthogy az átlagbért felhúzzák egyebek mellett az Orbán Viktor által egyről ötmillió forintosra felemelt miniszteri fizetések meg a fideszes strómanok és oligarchák intézőembereinek sokmilliós zsoldja. Az átlagos dolgozó által keresett bér, a mediánbér nem 325 ezer forint, hanem 240 ezer forint bruttó. Ennek a nettója nem éri el a 160 ezer forintot. Ugyan miféle bérrobbanásról beszélnek? A Párbeszéd programjában a minimálbér csaknem ennyi, az ugyanis nettó 150 ezer forint lenne, tegyük hozzá, hasonló bérköltség mellett.

Államtitkár úr, miért nem csökkentik a kis- és közepes jövedelműek világelső bérterheit? Miért nem adják vissza az embereknek az igazságos, többkulcsos személyijövedelemadó-rendszert, és miért nem támogatják az alapjövedelem bevezetését, amely a dolgozóknak is azonnali, tényleges jövedelemrobbanást jelentene? Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálatos módon önt most az indulatai vezérlik (Tordai Bence: A számok vezérelnek!  Cseresnyés Péter: Hazudsz!), de azért próbálom tájékoztatni konkrét dolgokról is, hiszem, hogy ez majd segíteni fog.A gazdasági folyamatokról, valóban, abban igaza van, különféle statisztikai adatok jelennek meg, és azokon alapulóan nyilván különböző elemzéseket lehet elvégezni. Én ajánlom az ön figyelmébe azt a hivatalos forrást, amit a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátottnak nevezünk. Azt hiszem, ez segíteni fog. A keresetek esetében pedig a keresetstatisztika lehet ez a releváns adatforrás az ön számára.

A KSH 2019-től valóban a NAV adataira támaszkodva fogja majd tájékoztatásul nyilvánosságra hozni azokat az adatokat, amelyek tényszerűek, és nem pedig a korábban a közéletben is tapasztalható vita ennek az oka, hanem egy konkrét szakmai magyarázat, és ennek egy alapos módszertani előkészítése történik most. A KSH közleményében felhívja a figyelmet, hogy a kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között az átlag és a medián alapján is lehet jellemezni, esetleg elképzelhető, hogy ez is okozott némi zavart a kérdés feltevésekor. A hazai átlagkeresetek dinamikus növekedése ténykérdés, miként a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak esetenként az átlagkereseteket meghaladó mértékű növekedése szintén.

Azt nem állította senki, és egyetlen országban sincs így, hogy a keresetek megoszlása egyenletes lenne. Ez általános dolog, valamennyi országban így van, az tapasztalható, hogy az átlagkereset fölötti bérszinteknél minél magasabb kereseti sávba tartozó munkavállalói kört vizsgálunk, ők annál kevesebben vannak. A nettó keresetek értékeléséhez talán érdemes figyelembe venni a családi kedvezményeket, a családi kedvezményeknek a nettó keresetekre gyakorolt hatását is. Kérem, ezt tegye meg, illetve ajánlom önnek tájékoztatásul, hogy az elmúlt három évben a visegrádi országok közül a magyarországi átlagos bérnövekedés volt a leggyorsabb ütemű. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   41-44   45-48   49-52      Ülésnap adatai