Felszólalás adatai

Felszólalások:   117-123   123-129   131-136      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Képviselő asszony a választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mikor hozzák végre helyzetbe a magyar vállalkozásokat is?” címmel. Öné a szó, Z. Kárpát Dániel képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Statisztikai adatok vizsgálata közben megdöbbentő dolgokra bukkan az ember. Amikor azt vizsgáljuk, hogy a magyar vállalkozások, a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások versenyhátránya miért ennyire brutális, a válasz egyik részét ott találjuk meg, ahogy a multinacionális cégekkel bánik ez a kormányzat 2010 óta. Ha van valaki ebben a teremben, aki a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormányok gazdaságpolitikájával enyhén szólva nem szimpatizál, az én magam vagyok, viszont el kell hogy mondjam, ha összehasonlítjuk, hogy mennyi pénzzel (Zaj és derültség a kormányzó pártok padsoraiban.), mekkora forrással támogatták önök, akik most röhögcsélnek  igen, és nyomjon gombot, reagáljon majd rá! , mennyi forrással támogatták a multicégeket (Moraj és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiban, többek között dr. Rétvári Bence: Nem olvassátok a házszabályt?  A kormányzó pártok padsorai felé:)  és egyébként kiköphetné a rágót beszólás közben , akkor elmondhatnánk azt is, hogy álláshelyenként vizsgálva a multicégek által teremtett álláshelyeket a Fidesz-kormányok 7,6 millió forinttal dotálták átlagosan, a Gyurcsány-Bajnai korszakban ez 4,5 millió volt álláshelyenként. Lehet arról vitatkozni, hogy milyen szakmai ismérvek bújnak meg a háttérben, de ha azt vizsgáljuk, hogy egyedi kormánydöntéssel mennyi vissza nem térítendő forrást biztosított ezen multicégek számára az egymást követő két Fidesz-kormányzat, vizsgáljuk csak 2011-től az adatsort, hiszen a korábbi áthúzódó döntéseket vegyük ki a rendszerből, akkor is azt látjuk, hogy a Fidesz-kormányok 255,6 milliárd forint közpénzt adtak oda vissza nem térítendő munkahelyteremtési támogatás, infrastrukturális beruházás címszó alatt, miközben a korábbi MSZP-kormányok 130,2 milliárdot.

(16.20)

Azt látjuk tehát, hogy a multicégek simogatása kormányokon átívelő módon megtörtént, nem csillapodik, miközben a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások brutális versenyhátrányban vannak. Ha a hazai vállalatok termelékenységi rátáját vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy 2010-től kezdve, tehát 2016-ig vizsgálva, ez 1,25 százalékról mindössze 1,49 százalékra növekedett, a régióban messze a legalacsonyabb. A leginkább kivéreztetett csoportba a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások tartoznak, amelyeknek teljes adórátája még mindig brutális szinten van. A minimális csökkentés ellenére is ez 52,4 százalékról alig 46,5 százalékra csökkent.

Tehát önök visszafogják a magyar vállalkozások versenyképességét, nem hagyják őket még az önök által idehívott összeszerelő üzemek bedolgozóivá sem válni. Teljesen jogos lenne az az igény, hogy mondjuk, a mobiltelefonról végezhető ügyintézés szélesítésével, a telephely létesítésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos illeték eltörlésével, vagy akár a vállalati gépjárműhasználat megkönnyítésével azon magyar kisvállalkozásokat hozhatnák helyzetbe, amelyeknek bürokratikus terheik elképesztően magasan vannak, szeretném hangsúlyozni, hogy a mérhető, de mégiscsak kozmetikai szintű csökkentés ellenére is.

S arról is el kellene gondolkoznunk ebben a teremben, hogy a stratégiai szerződések tekintetében, ahol nem írták elő a bérkiegyenlítődés lassú mivoltát a multicégek számára, hogyan lehet olyan újratárgyalást eszközölni, amelyek révén a felszabaduló forrásokkal magyar kis- és közepes vállalkozásokat hoznak helyzetbe. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr fog válaszolni.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha nem tudtam volna, hogy melyik frakcióból tették fel a kérdést, melyik frakcióból teszi föl a kérdést, azt hittem volna, hogy MSZP-es képviselő teszi ezt fel, ugyanis régi szocialista tempó az, hogy bizonyos csoportokat, érdekköröket próbálnak egymással szembeállítani. Ön olyan valótlan képet fest a gazdaságról, mintha a multinacionális vállalatok és a hazai kis- és középvállalkozások csak egymás rovására gyarapodhatnának. Pedig ön is tudja, hogy e vállalkozások a gazdaság egymást kiegészítő szereplői. Vagy ha nem tudja, kérdezze meg a sok tízezer magyar dolgozót, akiknek a nagyvállalatok ugyanúgy adnak munkát, mint a kis- és közepes vállalkozások. Kérdezze meg azokat a magyar kkv-kat, amelyek működését a rájuk egyre nagyobb mértékben támaszkodó nagyvállalatok stabil megrendelései biztosítják.

Ellenzéki képviselőként vélhetően munkaköri kötelességének tartja, hogy letagadja a 2010 óta eltelt időszak kétségbevonhatatlan eredményeit. A kísérlet hiábavaló, minden elfogulatlan szemlélő átlátja, hogy a magyar gazdaság évek óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekszik. Soha nem dolgoztak annyian idehaza, mint most, és a bérek is folyamatosan emelkednek. Mindezt csak sikeres hazai kis- és középvállalkozások révén érhettük el, ezért a kezdetektől támogatjuk növekedésüket, és csökkentjük a terheiket, a helyzetük így nyolc éve folyamatosan javul. A 2010-ben még 52 százalékos átlagos adóterhelésük közel negyedével, 39 százalékra csökkent.

Képviselő úr azon a kormányon kéri számon a vállalkozói terhek csökkentését, amely Európában az egyik legalacsonyabbra, 19-ről 9 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsokat. A kkv-k alanyi áfamentességét 8 millió forintra emeltük, a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket tartós csökkenő pályára állítottuk. A kata és a kiva konstrukciók bevezetése egyszerre adott lehetőséget a kisebb vállalkozások adózási és adminisztratív terheinek csökkentésére. Ezeket a lehetőségeket mára közel 330 ezer vállalkozás veszi igénybe.

Az adminisztratív tehercsökkentéssel nyitott kapukat dönget. Talán nem emlékszik az egyablakosan vagy digitálisan intézhetővé tett közigazgatási ügyek tömegére, az engedélyeztetést felváltó bejelentési eljárásokra, a közigazgatási rezsidíj csökkentésére?

Ami pedig a fejlesztéspolitikát illeti: 2011 és 2017 között 45,5 milliárd forinttal támogattok a kkv-szektort kifejezetten új munkahelyek létrehozásában, ami 24 ezer új munkahely megteremtését eredményezte. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 2014 és 2020 közötti uniós forrásaiból pedig 10 ezer vállalkozás 14 ezer fejlesztési projektjét támogattuk közel 2300 milliárd forinttal. Hazai forrásból is átfogó programok indultak, például a beszállítófejlesztési program, az Irinyi-terv iparstratégiai támogatásai, az építőipari támogatási program, vagy az induló „Ipar 4.0” program.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elért eredmények megkérdőjelezhetetlenek, mégsem érjük be ennyivel. Az a célunk, hogy 2020-ra a hazai kkv-k hozzáadott értéke elérje a teljes hazai hozzáadott érték 65 százalékát, a kis- és középvállalkozások termelékenysége 2030-ra a nagyvállalati mutató 81 százalékára nőjön, a kkv-szektor exporthoz hozzáadott értéke pedig elérje a 45 százalékot. Mindennek érdekében sokkal többet tettünk és fogunk tenni. Más léptékben tervezünk cselekedni, mint amit ön a kérdésében, az interpellációjában fölvetett. Ezért kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Cseresnyés államtitkár úr. Kérdezem Z. Kárpát Dániel képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért sem áll módomban elfogadni ezt a válasznak nevezhető valamit, mert épp itt a teremben ülő magyar nemzeti banki vezető által készített statisztikának mond ellent, államtitkár úr. Ön az MNB 2017-es versenyképességi jelentési adatait hamisítja, amikor több mint 10 százalékos eltéréssel egy ugyanolyan adatot vonultat fel, senki nem tudja, honnan. Felolvasta egy papírról, de még a Magyar Nemzeti Bank adatsorával sem egyezik az, amit mondott. Ha önnek hinnénk, azt mondhatnánk, hogy éljen a párt, hát, az önök országában minden rendben van. Államtitkár úr, szögezzünk le valamit: multicégekre szükség van, ha betartják a szabályokat, és a közteherviselés alá vetik magukat. A helyzet az, hogy a közteherviselés nem valósul meg, amit önök hagynak, és eközben statisztikahamisítással igyekeznek szebb képet festeni. Diákmunkásokat, közfoglalkoztatottakat és külföldön dolgozókat számítanak bele az újonnan létrejött munkahelyek közé, méghozzá százezrével. Gyalázat, amit csinálnak, miközben a magyar minőségi jól képzett munkaerő folyamatosan vándorol ki az országból, és egy demográfiai alkonyat közepette vagyunk, ahol az élve születések száma tovább csökken.

Erre a bizonyítványra, államtitkár úr, nem lehetnek büszkék. A magyar vállalkozások itthoni sikereiért sokkal többet kellene tenni.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr a választ nem fogadta el. Kérdezem, hogy a tisztelt Országgyűlés elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdésekre térünk át, mivel az interpellációk elfogytak, de előtte két ügyrendi jelentkező van. Elsőként megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak. Kérem, hogy egy mondatban fogalmazza meg ügyrendi kérdését.

Felszólalások:   117-123   123-129   131-136      Ülésnap adatai