Készült: 2019.09.15.10:54:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2019.03.05.),  121-144. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 1:24:50


Felszólalások:   111-120   121-144   145-154      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.Most pedig soron következik az „Egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4821. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Bóka János államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. (Dr. Bóka János a szónoki emelvényre lép.) Öné a szó, államtitkár úr.

DR. BÓKA JÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Egyesült Királyság kormánya 2017. március 29-én hivatalosan bejelentette szándékát az Európai Unióból való kilépésre. A kilépésről szóló döntéshez vezető út és a bejelentést követő időszak eseményei még valószínűleg évtizedekig munkát adnak a politológusoknak és a történészeknek. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat azonban nem a múltba, hanem a jövőbe tekint, a célja, hogy rendezetlen brit kilépés esetére is kiszámítható jogi környezetet teremtsen, biztosítsa a szerzett jogok védelmét és megfelelő átmeneti időszakot a kilépéssel érintettek számára. Közel másfél éves intenzív tárgyalások után az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Unió konszenzusra jutottak a kilépési megállapodás és a jövőbeli együttműködés főbb irányait meghatározó politikai nyilatkozat szövegéről. A 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakot előirányzó kilépési megállapodás részletes és kimerítő szabályai alkalmasak a rendezett kilépés feltételeinek megteremtésére. Az Európai Unió intézményei és az Unió 27 tagállamának kormányai egyöntetűen támogatták mind a megállapodást, mind a nyilatkozatot, amely dokumentumok a magyar nemzeti érdekeket is megfelelően tükrözik. Az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza ugyanakkor legutóbb, 2019. január 15-én elutasította a megállapodás tervezetét, így jelentősen megnőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége.

A magyar kormány megfelelő időben megkezdte az előkészületeket arra az esetre, ha ez a forgatókönyv valósulna meg. Az előkészületekkel nemcsak a hazánkban tartózkodó brit állampolgárok helyzetét rendezzük, hanem áttételesen a Nagy-Britanniában élő honfitársaink jogait és érdekeit is védjük.

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépési szándék bejelentésétől számított két év elteltével az európai uniós jog az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság uniós tagsága 2019. március 29-én éjfélkor megszűnik, és jogi státusza a harmadik országokkal válik azonossá.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő megállapodás nélküli kilépése esetére a szükséges jogszabályi változásokról rendelkezzen.

(15.50)

A kormány döntésének megfelelően az egyes minisztériumok által előkészített törvénymódosítási javaslatok összehangolását az Igazságügyi Minisztérium folytatta le, és készítette el az ágazati törvénymódosítási tervezeteket tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt most benyújtott javaslatot.

A törvényjavaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, illetve az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítását tartalmazza.

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépése az Európai Unióból jelenleg egy a több felmerülő lehetőség közül. Ennek bekövetkezte nem bizonyosság, és ha be is következik, mai ismereteink szerinti időpontja még változhat, a törvény hatálybalépésének napja, ha ez egyáltalán bekövetkezik, tehát előre egyértelműen nem határozható meg. A törvény hatálybalépését a tervezet ennek megfelelően nem időponthoz, hanem a jogalkotásról szóló törvény alapján jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez köti. A hatálybalépés napja az Egyesült Királyság uniós tagságának kilépési megállapodás nélküli megszűnésének időpontja. A hatálybalépés naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése hatással lesz a Magyarországon élő brit állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik tartózkodási jogára. A kilépést követően az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgároknak minősülnek. Megállapodás hiányában a kilépést megelőzően tartózkodási jogot szerzettek tekintetében a jövőbeni szabályozás kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió tagállamainak többsége törekszik a kölcsönösség és méltányos elbánás elvei alapján a szerzett jogok biztosítására. Az Egyesült Királyság állampolgárai jelenleg 90 napot meg nem haladóan engedély nélkül tartózkodhatnak Magyarországon. 90 napot meghaladó tartózkodás esetén kötelesek bejelenteni a tartózkodást, amiről a magyar hatóságok regisztrációs igazolást állítanak ki számukra. A brit állampolgárok 5 év tartózkodást követően állandó tartózkodási kártyát szerezhetnek.

A hazai szabályozás kidolgozása során elsődleges szempont volt, hogy a jogállások rendezése a hazai idegenrendészeti jogban már létező jogállás alkalmazásával történjen meg. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kilépést megelőzően a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, kedvezményes szabályozás keretében.

A brit állampolgárok és családtagjaik 3 év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak, a lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A nemzeti letelepedési engedély megszerzésééig pedig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályrendszere szerint kiadott okmányok birtokában élhetnek továbbra is Magyarországon. A nemzeti letelepedési engedély kérelmezésének lehetséges időtartama a kilépést követő 3 évig tart. E dátum meghatározása összefügg azzal, hogy a kilépést megelőzően érkező személy 3 év tartózkodás után kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt.

A letelepedett brit állampolgárok családtagjai, akikkel a kapcsolat a kilépési időpontban már fennállt és továbbra is fennáll, egészen a kilépést követő 3 évig csatlakozhatnak a kedvezményes szabályozás keretében a brit állampolgárhoz, ugyancsak nemzeti letelepedési engedélyt szerezve.

A kilépési időpontot követő 3 év után a családegyesítésekre már a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló tanácsi irányelv szerint kiadott uniós letelepedési engedély igénylését is lehetővé tesszük a brit állampolgárok és családtagjaik számára.

A kilépési időpontot követően elkövetett idegenrendészeti jogsértések esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az idegenrendészeti eljárásokban közigazgatási és bírósági jogorvoslattal az általános szabályok szerint élhetnek azok, akiknek a letelepedett jogállás iránti kérelmét elutasítják.

A kilépési időpontot követő 3 év eltelte után minden brit állampolgárra és családtagjára a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Azok, akik a kilépés előtti tartózkodás alapján megszerezték a szabad mozgás és tartózkodás jogát, azonban a regisztrációs, illetve új státusz kérelmezésére vonatkozó kötelezettségüket elmulasztották, az említett törvény általános szabályai alapján tartózkodási engedély kérelmezésével kezdeményezhetik státuszuk rendezését. Ez esetben a Magyarország területén tartózkodó személy kérelme engedélyezhető.

Tisztelt Országgyűlés! Rendezetlen kilépés esetén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az e rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság, illetve állampolgárai vonatkozásában.

A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetén. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja.

A javaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén.

A javaslat továbbá biztosítja, hogy a kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges brit biztosítási idő figyelembe vehető a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezésének alkalmazásával. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama azonban csak a magyar jogosultsági idők alapján határozható meg. A javaslat biztosítja, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el.

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, Európai Unióból való kilépésével összefüggésben szükséges, hogy korábban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet rendelkezései alapján irányadó szabályok alkalmazását átmenetileg, 2020. december 31-éig a két állam közötti viszonosságot biztosító dokumentum alapján a hazai szabályozás módosításával biztosítsa Magyarország. A javaslat erre tekintettel a következő változtatásokat célozza. Saját jogú nyugdíjasnak ismeri el a javaslat az Egyesült Királyság szabályai szerint öregségi nyugdíjban részesülő személyt. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a kilépést követően, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kiküldetésekre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ugyanakkor a javaslat alapján a kilépési időpont előtt megkezdett kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt 3 évet meghatározó feltétel vizsgálatakor, 2020. december 31-ig. Az európai uniós szabályokkal összhangban a javaslat szerint a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább 2 hónapnak kell eltelnie.

A javaslat a bizalomvédelem elvét tiszteletben tartva rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra, illetve Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.

A javaslat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fenntartására vonatkozó módosítást is tartalmaz a brit állampolgárok tekintetében. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének előfeltétele, hogy a természetes személy megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzen.

(16.00)

E szabály alkalmazásakor az Egyesült Királyság területén létesített lakó- és tartózkodási helyet is figyelembe kell venni a javaslat alapján.

Tisztelt Ház! A javaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt rendelné alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. E rendelkezés biztosítja, hogy a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idő mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessenek. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A javaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő nyugellátások esetén, amivel biztosított a kilépés előtti jogszerzések védelme. Az Egyesült Királyságban a kilépési időpont előtt szerzett jogosultságok és biztosítási idők nem vesznek el. E szabályok alkalmazásával az érintett személy abban az esetben is jogosult lehet nyugellátásra, ha a magyar biztosítási rendszerben nem szerzett a független jogosultsághoz elegendő szolgálati időt.

Tisztelt Képviselők! A javaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében ismét csak a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni, a korábbiakban említettekhez hasonlóan biztosítva ezzel az Egyesült Királyság uniós tagsága idején hatályos rendelkezések megfelelő alkalmazását és a jogszerzések elismerését, tények figyelembevételét. A javaslat a szerzett jogok védelme érdekében a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében biztosítja, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a hivatkozott rendelet biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően, a magyar és brit előzetes biztosítási idő figyelembevételével történhet az ellátások törvény szerinti megállapítása.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító, a kilépés előtt kiállított dokumentumok  mint például az Európai Egészségbiztosítási Kártya  az érvényességi idő lejártáig, de legfeljebb 2020. december 31-éig jogosítanak ellátásra.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a korábbiakhoz hasonló szemléletet követve a családok támogatásáról szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő családtámogatási ellátások esetében az anyasági támogatás kivételével a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A korábbiakhoz hasonlóan a javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a 2021. január 1-jéig terjedő átmeneti időszakban a Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot szerzett személyek az Európai Gazdasági Térség állampolgársági feltételnek való megfelelés hiányában se kerüljenek törlésre a kamarai nyilvántartásból, illetve kamarai tagságukat ne kelljen megszüntetni.

Tisztelt Ház! A bemutatott törvényjavaslat azokat a területeket azonosítja, ahol a rendezetlen brit kilépés miatt a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme érdekében jogalkotói beavatkozás szükséges. A rendezetlen kilépés joghatásai azonban ennél lényegesen szélesebb körben lesznek érzékelhetőek, kiterjedhetnek polgári és büntetőügyekre, iparjogvédelmi eljárásokra, adatvédelmi kérdésekre  hogy csak néhány területet említsek a sok közül. Magyarország Kormánya ezeket a területeket is feltérképezte, és a rendezetlen kilépés esetén beálló változásokról nyilvánosan elérhető felületen tájékoztatást nyújt.

Tisztelt Országgyűlés! A kilépéssel az Egyesült Királyság megszűnik az Európai Unió tagállama lenni, és ez számos területen alapvetően meghatározza a jövőbeni kapcsolataink kereteit és lehetőségeit, azonban az Egyesült Királyság nem szűnik meg európai állam lenni, továbbra is politikai és katonai szövetségesünk, továbbra is fontos gazdasági partnerünk, és továbbra is számos honfitársunk tartózkodási helye. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a rendezetlen kilépés hatásainak kezeléséhez szükséges jogalkotói intézkedéseket tartalmazza, megállapodás nélküli helyzetet modellezve. Nem záróköve ez a jövőbeli magyar-brit kapcsolatoknak, hanem a további előrelépés alapja. Az amerikai születésű, de hazájául Nagy-Britanniát választó T. S. Eliot szavaival: „Véget vetni annyi, mint kezdetet kijelölni. A vég az, ahonnan elindulunk.”

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa az Egyesült Királyság rendezetlen kilépése esetén szükséges törvénymódosításokat tartalmazó javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15 perces időkeretekben. Elsőként megadom a szót Kovács Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr is elmondta, azt gondolom, hogy a kormány döntésének megfelelően az egyes szaktárcák által előkészített törvénymódosítási javaslat  ahogy mi szoktuk mondani: egyfajta salátatörvény  koordinációját az Igazságügyi Minisztérium folytatta le, és készítette el az ágazati törvénymódosítási javaslatot tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt javaslatot, amely a tárcák javaslatainak megfelelően a következő törvények módosítását tartalmazza. Politikusként azt gondolom, hogy azért is fontos erről beszélni, hiszen Magyarország az európai uniós csatlakozással olyan lehetőséget kapott a szabad munkavállalás, a szabad vállalkozás formájában, amelyben a magyarországi fiatalok, a magyarországi emberek megpróbálnak egy idegen kulturális környezetben, más gazdasági környezetben szerencsét próbálni, esetleg családot alapítani, viszont ez Anglia, Nagy-Britannia esetében, azt gondolom, most a rendezetlen kilépés esetével inoghat. Egyfajta bizalmat veszthetnek az állampolgárok, de mivel ez a törvény szerteágazóan nyolc olyan törvényt módosít, amely a megszerzett jogok további folytatására, illetve a megszerzett jogok garantálására törekszik, azt gondolom, hogy mindenféleképpen fontos nekem, mátészalkai képviselőnek is, hiszen az én környezetemből is sokan dolgoznak Angliában, és még azt is el tudom mondani, hogy angol ismerősök is laknak azon a környéken. Úgyhogy azt gondolom, hogy ezek a politikailag is nagyon fontos, de a jogszabályi hátteret, az államtitkár úr által részletesen felsorolt törvényeket figyelemmel kell kísérnünk, és azt gondolom, hogy támogatnunk kell.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül beszéljek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló ’91. évi IV. törvényről, aztán a társadalombiztosítási ellátásra és magánnyugdíjra jogosultságról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló ’97. évi LXXX. törvényről, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ’97. évi LXXXI. törvényről, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló ’97. évi LXXXIII. törvényről, a családok támogatásáról szóló ’98. évi LXXXIV. törvényről, a szabad mozgás és a tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényről, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényről.

(16.10)

Abban az esetben, amennyiben az Egyesült Királyság valóban 2019. március 29. napján megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, akkor 2019. március 30. napjával már harmadik államnak minősül, ezért azok a szociális biztonsági koordinációs rendeletek, például a 883/2004. EK-rendelet és a 987/2009. EK-rendelet szabályozzák azokat a kérdéseket, hogy a szabad mozgás jogával élő személyek szociális biztonsági ellátásához fűződő, például egészségügyi és nyugdíjbiztosítási jogai semmilyen módon ne vesszenek el, és milyen módon őrizhetők meg. A brexitfolyamat során az EU 27-ek és a brit fél által következetesen hangoztatott és kiemelt politikai célkitűzés volt a szerzett állampolgári jogok megőrzése. A teljesség igénye nélkül tehát az alábbi nyolc törvény közül, engedjék meg, hogy néhány szót részletesebben is szóljak.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény biztosítja, hogy a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idő mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessen. A javaslat biztosítja, hogy a brit kilépés előtti jogszerzések esetén az ellátások folyósítása továbbra is a szociális uniós rendeletek következményének megfelelően történjen, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult.

Az egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása: a kilépési időpontot megelőző kezdő időpont megállapítására kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni, biztosítva ezzel az Egyesült Királyság uniós tagsági idején hatályos rendelkezések megfelelő alkalmazását és a jogszerzések elismerésének tényét, figyelembevételét. A javaslat a szerzett jogok védelme érdekében, a pénzbeli egészségügyi ellátások tekintetében biztosítja, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség, a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetén a hivatkozott rendelet biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően. A magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet meg az ellátások Ebt. szerinti megállapítása.

A családtámogatásról engedjék meg, hogy a 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról is ejtsek szót. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy éppen most van vita, és Ausztria ellen szabálysértési eljárás indult az Európai Unión belül, hiszen Ausztria az országban dolgozó, de a saját államában igénybe vett családtámogatási rendszert szűkítette azzal, hogy nem fizeti azt az összeget, ami egyébként azon európai szociális megállapodás alapján járna. Tehát nagyon fontos, hogy a családtámogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítására is sor került és figyelembe veszi, ugyanígy, mint a kezdés-kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő családtámogatási ellátások esetében az anyasági támogatás kivételével a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni; vagy éppen a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása. (Sic!)

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése változást hoz a Magyarországon élő egyesült királysági állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik kilépés utáni tartózkodásra jogosult jogára vonatkozó szabályozásban. A kilépést követően az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgárnak minősülnek, de minden olyan lehetőség megmaradt, amit államtitkár úr mondott a hároméves időtartamra, és a későbbi családegyesítéseknél figyelembe vehetők, illetve figyelembe kell venni azokat a szerzett jogokat és állampolgári jogokat, amelyeket az itt-tartózkodás alatt szereztek meg.

Összességében, tekintettel arra, hogy a brexittárgyalások megakadása ellenére uniós szinten nincs még hatályban az érintett kérdést szabályozó jogi norma, az Országgyűlés részéről indokolt az érintett törvény elfogadása, amely a közös célkitűzést a nemzetközi szintű megoldás hiányában mégis megvalósítja. A törvényjavaslat következetesen érvényre juttatja tehát azt a célkitűzést, hogy az állampolgárok szerzett jogai a brexit miatt ne sérüljenek. A jogalkotói cél elérése érdekében megállapításra kerülnek az egyes érintett szociális biztonsági ellátásokra vonatkozó, az érintett törvényben jelenleg hatályban lévő általános rendelkezésektől eltérő brexitvonatkozású, úgynevezett különös rendelkezések. A szabályozással érintett része összességben tehát eleget tesz annak az elvárásnak, hogy az esetlegesen rendezetlenül záródó brexitfolyamat hátulütői az állampolgárok vonatkozásában, legalábbis a szerzett szociális biztonsági jogaik tekintetében semmiképpen se jelentkezzenek.

A Fidesz képviselőcsoportja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot támogatja, arra kérem a többi párt képviselőjét is, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot, valamint ennek sikerességét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdem rögtön a legfontosabbal: az előttünk fekvő javaslatot mi a Jobbik részéről támogatni tudjuk. Egyetértünk azzal, hogy a hazánkban élő brit állampolgárok, valamint az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok a mindennapi élet területén a lehető legnagyobb kedvezményt kaphassák meg abban az esetben, ha no deal brexit lesz, vagyis Nagy-Britanniának és Észak-Írországnak nem sikerül aláírnia a kilépési szerződést az Európai Unióval.A Jobbik kiemelten fontosnak tartja, hogy azon honfitársainknak, akik kényszerből a jobb megélhetés, vagy pusztán a normális, kiszámítható, emberhez méltó élet reményében elhagyni kényszerültek Magyarországot, a lehető legjobb feltételeket tudjuk biztosítani. Elemi érdekünk tehát gesztusokat gyakorolni e téren, hogy cserébe mi is gesztusokat várhassunk el brit partnereinktől. Bár a budapesti brit nagykövet szavai e téren megnyugtatóak, a kint élő és dolgozó magyarok sorsa továbbra is bizonytalan, és sokan tartanak az esetleges negatív gazdasági következményektől, az adminisztratív terhek növekedésétől.

Persze, az ideális az volna, ha nem kellene sok százezernyi családapának, családanyának, gyereknek és unokának keresnie a boldogulást Bristolban, Manchesterben, Edinburgh-ban vagy éppen Londonban. Ehhez viszont egyrészt tisztességesebb uniós kohéziós politikára, másrészt pedig olyan magyar gazdaságpolitikára volna szükség, amely nem a korrupcióra, az oligarchákra és a maffiaviszonyokra épít. Ehhez a külföldi multik százmilliárdos támogatásai és adókedvezményei mellett vagy inkább helyett jelentős hozzáadott értéket termelő magyar vállalkozásokat, startup cégeket kéne támogatni. Ehhez extra túlórák helyett tisztességes béreket kéne adni, ehhez olyan viszonyokat kéne teremteni a sajtóban, a tudományos és a kulturális életben, hogy az ember ne akarjon elmenekülni innen, hogy ne a fojtogató, mindent leuralni akaró politika határozza meg az emberek mindennapjait és fertőzze az emberi kapcsolatokat. Ehhez egy olyan országot kellene építeni, ahol nincs csúcsra járatva a néphülyítés, a kollektív, öncélú ellenségkeresés, ahol az emberek egymásra mosolyognak, ahol jó élni és ahová jó visszatérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A konkrétumokra rátérve, az előterjesztett törvényjavaslat szövegéből hiányoljuk az oktatásra vonatkozó részeket. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja érvényes a hazánkban tanuló brit diákokra, a kilépés esetében azonban a c) pont lép majd hatályba. Kérdés, hogy ez ügyben szükség vane további szabályozásra, hogy a hazánkban tartózkodó brit diákok a korábbi feltételekkel folytathassák tanulmányaikat.

Ugyanezt érzem egyébként szükségesnek a felsőoktatásban is, hiszen itt is számos terület érintett, az Erasmus-programoktól kezdve egészen a tudományos együttműködésig. Szintén nem rendelkezik a törvényjavaslat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényről, ahol egy konkrét fejezet szól az uniós jog hatálya alá tartozó elismerésről. Egyre több magyar diák tanul ugyanis brit középiskolákban, és végez vagy folytat felsőfokú tanulmányokat főiskolai és egyetemi képzéseken.

(16.20)

Tisztelt Országgyűlés! Két oka van annak, hogy ma arról kell tárgyalnunk, hogy milyen intézkedéseket hozzunk abban az esetben, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót. Az egyik ok, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács képtelen volt időben meghallani és időben meghallgatni a Csatorna túlpartjáról érkező aggodalmakat. A tömeges bevándorlás során fellépő veszélyek, a kihívások és a félelmek sajnos süket fülekre találtak az Európai Unió vezetőinél, pont a legkritikusabb időszakban. De a brit polgárokat afelől sem sikerült megnyugtatni, hogy az alacsony bérek elől Skóciába, Walesbe vagy Angliába költöző lengyelek és magyarok, illetve más kelet-európai munkavállalók nem fogják csökkenteni a helyi fizetéseket, és nem fogják felnyomni a helyi szolgáltatásoknak és termékeknek az árát. Zárójelben jegyzem meg, hogy nem is tudtak volna ilyen biztosítékot adni, hiszen a valóságban, pontosan tudjuk, ez történt meg.

Az a történészeknek a feladata lesz, hogy kellő idő távlatából a tanulságokat levonva megállapításokat tegyenek, de azt már most kijelenthetjük, hogy az Európai Unió vezetői a 2008-as gazdasági világválsággal kezdődő történelmi korszakban megmérettek és könnyűnek találtattak. Európa azóta folyamatos válságkorát éli, lemaradása pedig egyre nő az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal és más feltörekvő hatalmakkal szemben, amelyekkel gyilkos küzdelmet folytatunk a nyersanyagokért, a piacokért és a kiművelt emberfőkért. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a versenyben mi, európaiak több okból is vesztésre állunk, és a helyzetünket csak rontja az Egyesült Királyság kilépése, illetve az ezzel kapcsolatos huzavona.

Van azonban egy másik oka is annak, tisztelt képviselőtársaim, és itt elsősorban önökhöz, kormánypárti képviselőkhöz fordulok, hogy ma egy olyan törvényjavaslatról kell tárgyalnunk, amely itt fekszik előttünk, ez pedig az az ámokfutás, amelyet önök 2015 óta folytatnak a politika és a nyilvánosság különböző színterein. Ennek az ámokfutásnak pedig az a lényege, hogy a tömeges bevándorlást nem kezelni kell, hanem minél nagyobb hisztériát kelteni, és ebben a hangzavarban aljas politikai célokra ezt felhasználni. A magyar emberek szorongásban tartása és az ellenzék hazaárulózása közben pedig szép csendben fel lehet élni az uniós támogatásokat, ki lehet iktatni a kormánytól független sajtót, és le lehet bontani a jogállamnak a maradékát. Önök ahelyett, hogy részt vettek volna az Európai Unió jövőjéről szóló vitában, inkább teleplakátolták az országot azzal a hazugsággal, hogy mindenki, aki saját véleményt mer megfogalmazni, és az a vélemény adott esetben nem illik az önök által teremtett álvalóságba, mind Soros György embere, holott, kedves fideszes képviselőtársaim, az amerikai tőzsdespekuláns pont önöket nevezte meg a 90-es években mint a legsikeresebb közép-európai projektjüket, olyannyira, hogy még az első nyomtatójukat is neki, az ő alapítványának köszönhetően tudták megvásárolni.

Tisztelt Kormánypárti Képviselő Hölgyek és Urak! Önöknek Navracsics Tibor személyében biztosuk van jelenleg az Európai Bizottságban. Már hallani egyébként híreket afelől is, hogy az ő rúdja már kifelé áll, de jelen pillanatban ő még az önök bizottsági biztosa. Önöknek jelenleg az Európai Néppártban a legerősebb európai parlamenti frakciójuk van pillanatnyilag, bár azt is látjuk, hogy gőzerővel dolgoznak azon, hogy kizárassák magukat. Önök ott ülnek az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsban is, a legfőbb döntéshozó szervben. Önöknek tehát minden lehetőségük meglett volna arra, hogy az Egyesült Királyság kiválásának megakadályozására mindent megtegyenek, ám e helyett a kétségkívül embert próbáló munka helyett önök inkább azzal foglalkoztak, hogy Orbán Viktor felcsúti gázszerelőjéből Magyarország leggazdagabb emberét csinálják. Ahelyett, hogy keresték volna a megállapodást a migráció uniós szintű kezelésére és a közös határvédelemre, ahelyett, hogy kiálltak volna a Kárpát-medencei őshonos magyarságnak az önrendelkezési törekvései mellett, ahelyett, hogy napirendre vették volna a Jobbik által életre hívott béruniós kezdeményezésünket, amely csökkenteni hivatott a keleti és a nyugati országok közötti bérszakadékot, mindezek helyett önök minden erejükkel a polgári Magyarország lebontásán dolgoztak és dolgoznak jelenleg is. Nemcsak Magyarország, hanem minden európai ország közös érdeke is, hogy ezen kísérletük kudarcba fulladjon.

Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, idén tavasszal arra kérnek felhatalmazást, hogy Magyarországot elszigeteljék, és ha már anyagi hasznuk nincs belőle, akkor kivezessék az Európai Unióból. Arra kérik az állampolgárok szavazatait, hogy törvényesítsék a Brüsszelből ellopott eurómilliárdokat, hogy ellehetetlenítsék hatóságilag az ellenzéki pártokat, pártállami sajtót és álhírkampányokat üzemeltessenek, végső soron pedig Magyarországot áttolják Ázsiába.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, jobbikosok ezt nem fogjuk hagyni. Határozott meggyőződésünk, hogy a vitáknak a lefolytatása és a nemzeti érdekeknek a képviselete csak és kizárólag az Európai Unió keretében valósítható meg; egy olyan nemzetek Európájában, ahol Magyarországnak megbecsült helye van, és ahol a partnereink nem öncélú provokátorként tekintenek ránk vagy Oroszországnak a trójai falovaként. E célt szem előtt tartva a Jobbik zászlajára tűzi az Európai Unió reformját. Béruniós kezdeményezésünk cselekvési tervet készítene a keleti tagállamok bérfelzárkóztatására, hogy többé senkinek ne kelljen anyagi okok miatt elhagynia a szülőföldjét, családját és barátait. Európai polgári kezdeményezést indítunk az uniós források körüli rendszerszintű csalások és visszaélések felszámolására, az EU-s támogatások szigorúbb ellenőrzésére, és ha kell, akkor szankcionálására. Az illegális migráció ellen saját határőrség felállításával és az európai határvédelmi feladatoknak az összehangolásával védekezünk. Európai szinten fel kívánunk lépni az álhírgyárak, a fake news üzemeltetői ellen, valamint felvállaljuk a Kárpát-medencében élő magyarság önrendelkezési törekvéseinek támogatását.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió ma kétségkívül történetének legnagyobb kihívása előtt áll. A paradigmaváltást és a szükséges reformoknak a meghozatalát azonban rajtunk kívül senki nem fogja elvégezni. Ajtócsapkodással, ékveréssel és dezinformálással semmivel nem fogunk előrébb jutni. A brexit körüli vihar jelenleg csak az előszele annak, ami ránk vár a jövőben, ha továbbmegyünk ezen az úton. De mi nem ilyen Európát akarunk. Mi egy olyan Európát akarunk, amely erős, biztonságos és sikeres nemzetállamoknak a közössége. Olyat, amelyet az alapító atyák megálmodtak maguknak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4821. számú törvényjavaslat arra az esetre kívánja kárenyhítéssel felkészíteni hazánkat, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhanna ki az Európai Unióból, amelyre a jelenleg ismert tények alapján nagy esélye van. A jelenlegi ismereteink alapján ugyanis megállapodás nélküli brexit bekövetkezésével kell számolnunk, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodástervezetet. A megfelelő megállapodás hiánya pedig konkrétan azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én éjfélkor kilép az Európai Unióból, a jogi státusza a harmadik országokkal válik azonossá.

(16.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A T/4821. számú törvényjavaslat mindezek alapján az alábbi törvényeket kívánja módosítani: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény; a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény; a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény; a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény; a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény; végül az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény  mindezt nyilván a magyar honpolgárok érdekében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kívánom megismételni azt, amit a vitában államtitkár úr és Kovács Sándor képviselőtársam már elmondott. Az általuk elmondottakkal teljes mértékben egyetértek. Viszont Bencsik János jobbikos képviselőtársam olyan dolgokat mondott a Fidesz-KDNP kapcsán, amellyel kapcsolatban nem tudok egyetérteni, sőt azokat vissza kell utasítanom. Ezekkel kapcsolatban el kell mondanom azt, hogy a Fidesz-KDNP célja az, hogy a magyar szuverenitás ne sérüljön. Mi hiszünk abban, hogy Európa akkor lesz erős, ha a családok Európája lesz, és nem a migránsok Európája valósul meg. Az erős Európa eléréséhez, tisztelt hölgyeim és uraim, pedig engedni kéne a versenyt a továbbiakban még erősebben az Unión belül, mi emellett állunk ki, vissza kellene adni az európai polgárok és családok biztonságát, és folytatni kéne a bővítést, nem 2025-ben, hanem már most, 2019-ben. Meg kellene őrizni a keresztény kultúrát és európai identitást, és nem utolsósorban tisztességes vitát kellene lefolytatni a következő uniós költségvetésről, amely a családokat és nem a migránsokat kellene hogy a fókuszba helyezze.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek a mi válaszaink a Bencsik János jobbikos képviselőtársunk által felhívottakra. (Z. Kárpát Dániel: Elég gyenge!) Nem gyenge, Z. Kárpát Dániel úr, nem gyenge, mert a helyzet az, hogy az az önök véleménye, hogy gyenge, de a mi véleményünk és a magyar társadalom véleménye az, hogy ezek erős érvek.

Mindezek alapján, tisztelt hölgyeim és uraim, a KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/4821. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, jegyző úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat egy gondos iparosmunka, ha lehet ezt így mondani, és ezt most nem bántó, sőt kimondottan pozitív értelemben mondom. A kormány elvégezte a házi feladatát, felkészült arra, hogy hogyan vezesse át a magyar jogrendszeren azt a rengeteg gondot és bajt, amit a brexit okoz elsősorban a Magyarországon tartózkodó brit állampolgároknak, hogy hogyan csökkentse azokat a rendkívül súlyos gazdasági károkat, amiket a brexit Magyarországnak is okoz, és hogyan próbáljon rendet vágni vagy legalább csökkenteni a károkat abban az elképesztő zűrzavarban, amit a brit politikai osztály ostobasága okozott az elmúlt években. Mert legyen világos, a brexit kárvallottja nem elsősorban Magyarország és nem is az Európai Unió, hanem maga Nagy-Britannia. Ők néznek szembe a tőke menekülésével, ők néznek szembe egy olyan rendezetlen brexittel, amiről mindannyian tudják, hogy elképesztő károkat fog okozni Nagy-Britanniának, az ottani cégeknek, az ott élő embereknek, a munkavállalóknak. De mégiscsak olyan helyzetbe manőverezték magukat az elmúlt évek folyamán, ahova. Én sajnos nem osztom államtitkár úrnak azt az optimizmusát, amelyik arra irányul, hogy a rendezetlen brexit elkerülhető. Ma sajnos nagyobb a valószínűsége egy rendezetlen folyamatnak, mint egy szabályos, észszerű, egyébként közös érdekeket szolgáló válásnak. Az hát a dolgunk közösen, hogy megfelelő jogi megoldásokat találjunk. De ez nem mentesít minket attól, hogy levonjuk a politikai tanulságokat. A külügyminiszter úr úgy tesz, mintha nem venné észre azt, hogy a brexitet nem az Európai Bizottság és az Európai Unió kezdeményezte. Mintha nem venné észre azt, hogy az Európai Bizottság és az elnöke  hozzáteszem, önök választották meg, az önök európai parlamenti képviselői, meg az önök kormánya támogatta  még túl is ment azokon a határokon, amiket az európai jog megengedett volna, hogy kedvezményeket biztosítson a brit kormánynak. Még arra is hajlandó lett volna, amit mi mélyen elleneztünk mind Brüsszelben, mind a Magyar Országgyűlésben, hogy az európai munkavállalók, köztük a magyar munkavállalók rovására adjon engedményeket a brit nacionalizmusnak vagy angol nacionalizmusnak.

Nem ezen múlt, drága képviselőtársaim! S azt hiszem, hogy ebben az esetben jobbikos képviselőtársaink is rossz nyomon járnak, amikor ilyen egyrészt-másrészt módon próbálják elmismásolni ezt a dolgot, hogy Brüsszelben is lehettek volna ügyesebbek, meg a brit kormány is lehetett volna okosabb. Nem erről van szó, drága képviselőtársaim! Nagy-Britanniában pontosan az történt, ami felé önök viszik ezt az országot. Az történt, hogy egy felelőtlen, demagóg Európa-ellenes ellenzék és egy felelős, demagóg Európa-ellenes kormány közösen összehozott egy olyan brexitet, amit senki sem akart. Meg kell nézni, hogy Farage úr, aki ennek a fő kovácsa és fő kitalálója volt, lényegében visszavonult a politikától. Meg kell nézni, hogy Cameron miniszterelnök, aki felelőtlenül elkezdett ezzel játszani, visszavonult a politikától. Otthagyták az utódaikra, hogy oldják meg ezt a katasztrófát, amit otthagytak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan ez a politika az, amit önök most Magyarországon is folytatnak, amikor teleplakátolják az országot a Brüsszelt és az Európai Unió vezetőit támadó hazug plakátokkal; amikor olyanfajta, már bocsánat, hogy így fogalmazok, de nem tudok másképp fogalmazni, idegenellenes demagógiát folytatnak, mint amilyet az előbb az általa más alkalmakkor nagyon tisztelt Vejkey elnök úr folytatott, amikor azt mondta, hogy választani kell a menekültek meg a családok között; amikor önök az egész európai uniós programot, az egész Európai Uniót egy menekültbefogadó intézménynek hazudják; amikor azt állítják, hogy Brüsszel politikája arról szól, hogy hogy lehet idehozni menekülteket, amiről tudják, hogy nem igaz. Legalább azok a képviselőtársaik, mint Hörcsik képviselő úr, akik követik az európai uniós fejleményeket, jól tudják, hogy nem erről szól az Európai Unió politikája.

Amikor önök belekötnek az európai határőrségbe, amit korábban követeltek, de most abban látnak politikai esélyt, hogy az európai határőrség és az európai határvédelem ellen szónokoljanak, hogy megpróbálják megakadályozni, hogy Európa képes legyen közösen megvédeni a saját határait, akkor pontosan azon a sikamlós lejtőn vannak, mint amelyikre Nagy-Britannia is került a saját kormányának ostobasága és gyávasága miatt; amikor nem merte kimondani azt, hogy nem Brüsszel minden rossznak az okozója, amikor nem merte kimondani azt, hogy Brüsszelben a döntéseket nem egy valami távoli elit hozza, hanem Brüsszelben a döntéseket, bizony, drága képviselőtársaim, mi hozzuk, együtt, közösen, az általunk választott kormány, amelyiknek a Tanácsban a legnagyobb hatalma van, és a magyar állampolgárok által választott Európai Parlament, akik többségükben, tévedésből ugyan, de fideszes képviselőket küldtek az Európai Parlamentbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ők hozzák a döntéseket, az Európai Parlament választott képviselői és a nemzeti kormányok, köztük a magyar kormány az Európai Tanácsban. De ezt önök ugyanúgy nem merik kimondani, mert könnyű Brüsszelre mutogatni, és sokkal nehezebb szembenézni azzal a sok problémával, ami egyébként tényleg az európai együttműködést terheli. Sokkal nehezebb leülni az asztalhoz és ott tárgyalni, sokkal könnyebb felborítani az asztalt és másra hivatkozni.

(16.40)

De azt kell mondanom önöknek, képviselőtársaim, hogy amíg ez rajtunk múlik, ezt nem fogjuk hagyni. Azt kérjük a magyar állampolgároktól, hogy ne támogassanak olyan pártokat, amelyek olcsó, Európai Unió-ellenes demagógiával játszanak, ne támogassanak olyan pártokat, amelyek akár szándékuk ellenére is kivezetik Magyarországot az Európai Unióból. Azt kérjük, hogy válasszanak azok között a pártok között, amelyek merik vállalni azt, hogy egyébként az Európai Unió alapvetően egy jó dolog. Arról kell beszélni, hogy hogyan változtassuk meg, hogyan javítsuk meg. Mi azt is mondjuk a Demokratikus Koalícióban, hogy beszéljünk arról, hogy hogyan erősítsük meg, és hogyan jussunk el egy erős szövetségi államig, egy európai egyesült államokig.

De azt kell mondanom, hogy itt az ideje, hogy letérjenek erről az útról, letérjenek erről a veszélyes ösvényről, amelyik kivezeti Magyarországot az Unióból, mert egyébként pár év múlva majd nem egy ilyen, egyébként nem rövid jogszabállyal fogunk foglalkozni, hanem sok-sok sokkal súlyosabb következményekkel járó jogszabállyal, amely majd Magyarország uniós tagságának elvesztésével foglalkozik. Álljanak meg ezen az úton, ez nem hoz önöknek annyi politikai hasznot rövid távon, amennyi kárt okoz hosszú távon!

Ami meg a zsidó-keresztény kultúrát illeti, szeretném elmondani önöknek, hogy annak erejét mutatja az, hogy még a KDNP tevékenysége sem tudott neki komolyabb károkat okozni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Én nem igazán szeretnék belemenni ebbe a „mi okozta a brexitet?” vitába, mert ez a törvényjavaslat nem erről szól, ha én jól értelmeztem, úgyhogy a Kereszténydemokrata Néppárt MTI OS-ben leadott közleményeit, ha lehetséges, képviselőtársam, ne itt prezentálja; szerintem ez a Ház méltóságát jelentősen emelné.Az a helyzet, hogy azt, hogy Nagy-Britannia ki fog lépni az Európai Unióból, a népszavazás másnapján megtudtuk, ez nem kell hogy Magyarországon bárkinek problémát vagy meglepetést okozzon, erre jogtechnikailag fel lehetett volna készülni, ahogy arra is fel lehet készülni majd, hogy 2019-ben is december 24-én lesz a karácsony. Azt is pontosan tudtuk, hogy jelentős esély van arra, hogy ez egy ilyen rendezetlen kilépés lesz, hiszen a brit parlamentben a kiegyensúlyozott viszony nem teszi lehetővé azt, hogy bármelyik oldal a saját pártján belül meg tudná oldani azt, hogy ez ne így történjen.

Nem biztos, hogy ez lesz, de: tavaly november végén az LMP beadott egy határozati javaslatot  Hörcsik bizottsági elnök úr erre pontosan emlékszik , amelyben azt kértük, hogy a kormány még tavaly év végére, december 31-ig készüljön elő arra, hogy milyen módon tud felkészülni arra, hogy ha rendezetlenül lép ki Nagy-Britannia. Rengeteg magyar állampolgár van ott, és az ő érdekük védelme, mivel Magyarország védi a határain kívül lévő állampolgárok érdekeit, nemcsak azokét, akik a trianoni békediktátum miatt szakadtak külföldre, hanem azokét is, akik úgy döntöttek, hogy külföldön élnek, Nyugat-Európában, felhasználva az európai uniós szabad mozgás jogait, ezeket az embereket hátrány fogja érni emiatt. Akkor azt mondták nekem bizottsági ülésen, körülbelül úgy tudnám összefoglalni, hogy nincs itt semmi látnivaló, majd minden rendben lesz, előbb-utóbb meg fogjuk oldani.

Ehhez képest behozták ezt a törvényt. Ennek a törvénynek, bár azt mondta Arató képviselőtársam, hogy ez egy gondos iparosmunka, szerintem jelentős hiányosságai vannak, amelyek nem készülnek fel a kilépésből fakadó problémák egy részére. Itt egy dologról szeretnék igazán beszélni, amit korábban már említettünk, de nem mentünk bele elég mélyen, hogy mire nem készült fel a kormányzat, ez pedig a kint tanuló diákok problémája. Erről nem szól ez a törvény, és ez egy nagyon súlyos mulasztása.

Ugyanis több brit egyetem rektora bejelentette, hogy ő maga sem tudja, mi van akkor, ha rendezetlen kilépés van, és egy diák elkezdte valamilyen tandíj, illetve valamilyen lakhatási konstrukció, illetve valamilyen besorolás alapján az egyetemi éveket, és ha közben történik a rendezetlen kilépés, akkor nem tudja, hogy tudjae garantálni, hogy ugyanezen a módon fogja befejezni. Ez az egyik.

Erre választ szeretnénk a magyar kormánytól, hogy vane valamilyen kétoldalú módja, ahogy meg lehet oldani azt, hogy a kint lévő magyar diákok, ha már EU-s diák besorolásban kezdik az első tanévet, akkor majd a negyediket, a harmadikat meg az ötödiket is úgy tudják folytatni. Mondom ezt úgy, hogy  ugye ott bonyolult a rendszer  például Skóciában  ahol Hörcsik képviselőtársam is járt egyetemre és én is , ott tandíjmentesség vonatkozik az európai uniós diákokra. Szeretnénk tudni, hogy ennek a tandíjmentességnek mi lesz a pontos státusza, illetve hogy milyen módon tudjuk elérni azt, hogy azok, akik kint úgy vállaltak egyetemi éveket, hogy nekik nem kell tandíjat fizetni, majd most kapnak egy több ezer fontnyi tandíjat. Tehát ez lenne az, amire talán ki kéne térnie a kormányzatnak, és ez lenne az, ami kapcsán én legelőször tavaly október végén figyelmeztettem a magyar kormányzatot.

A másik. Az Erasmus-, illetve Erasmus+ programokkal nem tudjuk, mi a helyzet, erre szintén nem ad megoldást ez a törvénytervezet, hogy erre tudjunk válaszolni. Nem tudjuk megmondani azt, hogy azok, akik már jelentkeztek ilyen jellegű Erasmus-programba vagy Erasmus+ programban vannak, azoknak mi a státusza, illetve  ami mondjuk, ebben a Házban egy cseppet kevésbé érdekes , akik Nagy-Britanniából ide jelentkeztek Erasmus- vagy Erasmus+ programba, velük mi lesz.

Egy nagyon konkrét kérdést szeretnék föltenni a kutatási, illetve egyetemen dolgozók tekintetében, ez a Horizon 2020 nevű program, ez a nagy EU-s program, ami a kutatás-fejlesztési, illetve az egyetemi pénzeket osztja, ebben emberek már jelentkeztek úgy kutatási ösztöndíjakra, hogy az volt a tudásuk, hogy Nagy-Britannia kilépése után is ezeknek a kutatási ösztöndíjaknak tudja biztosítani az ő részét. Ha rendezetlen módon van ez a kilépés, akkor ezzel mi a helyzet?

Mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik mondjuk, posztgraduális képzésen vesznek részt, és így részben oktatnak is az egyetemen és tanulnak is, ebben az esetben nekik kelle diákvízumhoz folyamodniuk, vagy munkaerő jellegű vízumot kell igényelniük? És ha munkaerő jellegű vízumot kell igényelniük, akkor honnan tudjuk, hogy ők be tudják fejezni ott a doktori képzésüket? Illetve ha be tudják fejezni ott a doktori képzésüket, akkor ugyanez a tandíj jellegű kérdés vonatozik rájuk, amit már korábban föltettem.

Illetve, tudjae biztosítani a magyar kormányzat azt, vagy vane bármilyen módja, hogy ezt elérje akár kétoldalú úton, hogy ne kelljen diákvízumhoz folyamodnia azoknak a diákoknak, akik már hallgatói jogviszonyban vannak Nagy-Britanniában, és elkezdtek ott egy oktatást? Itt a brit egyetemen tanító emberekről is szintén van szó, itt meg sokszor posztdoktorális képzésben vesznek ezek az emberek részt, ami egy nagyon  hogy mondjam?  szürkezóna a hallgatói jogviszony és a nem hallgatói jogviszony között, ennél mi a helyzet?

Továbbá jelenleg van Magyarország és Nagy-Britannia között géntechnológiai és mezőgazdasági kutatás-fejlesztési program, erre konkrétan, hogy velük mi fog történni: ez egy közös európai uniós és brit jellegű kutatási-fejlesztési program, amivel nem tudjuk, mi történik, ha rendezetlenül lép ki Nagy-Britannia.

Tehát mivel Nagy-Britanniának az egyik legnagyobb ipara a felsőoktatási ipar  ők ezt így is szokták nevezni , és nagyon sok magyar diák és magyar tanár van ilyen helyeken, illetve nagyon sokan akarnak odamenni, úgy előkészülni a rendezetlen kilépésre, hogy erről egy szó, egy betű, egy gondolat, egy kedves érzelem nincs, szerintem felelőtlen.

Tehát én arra kérném államtitkár urat, hogy majd amikor válaszol, akkor ezekre a konkrét kérdésekre válaszoljon, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy az aktuálpolitikai paneleket ne itt éljük ki, mindenkinek van erre elég fóruma. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Két percre megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel látom, hogy a brexit rendezetlen körülmények között való lezajlására hazánk is részletes forgatókönyvvel készül, ez egy felelős EU-tagországhoz méltó viselkedés. Azonban az volna ezzel kapcsolatosan a kormánypárti képviselőtársaimhoz és államtitkár úrhoz is a kérdésem, hogy mivel hazánk jelen pillanatban az egyik legrendezetlenebb EU-s tagország, vajon vane arra részletes forgatókönyvünk, hogy hogyan áll helyre a jogállam és a demokrácia. És még mielőtt megvonnák tőlem a szót, én most meg is köszönöm az önök figyelmét. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői felszólalás következik. Megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/4821. számú törvényjavaslat célja tehát nem más, mint hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő, megállapodás nélküli kilépésének az esetére az egyes törvények hatályos rendelkezéséhez képest a szükséges hazai jogszabályi változásokat biztosítsa.

(16.50)

A brit népszavazás után a kilépés menete az elsődleges uniós jog szerint az lett volna, hogy a kilépő tagállam kilépési szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak, az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján pedig az Európai Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt a kilépő tagállammal, amelyben a kilépő tagállamnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák a kilépő tagállam kilépésének részletes szabályait. A megállapodást az Európai Unió nevében az Európai Tanács kötné meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.

Így szól tehát a jog, ezt az elvet kellett volna követni az érintett feleknek, de sajnos jól látjuk az elmúlt másfél év eseményeiből, hogy nem így alakult a helyzet. A különböző érdekek akár Londonban, akár Brüsszelben ezt felülírták, és a sajnálatosan kialakult helyzet korrekt rendezésének ezt a módját sajnos mindkét fél elveszítette. Szomorú ezt kimondani, de ez a helyzet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először merült már fel az igény arra, hogy a magyar kormány valamilyen módon tájékoztassa az Országgyűlést a brexit állásáról, hiszen ahogy hallottuk, a magyar állampolgárok sorsát, nemcsak a kint dolgozó, hanem a kint tanuló sorstársaink életét és egyáltalán a magyar állam érdekeit is jelentősen befolyásolja az európai integráció történetében ez a páratlan esemény. Nem mindegy, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság kilépésével milyen lyuk keletkezik a többéves pénzügyi keretben, és ez bizony befolyásolja nemcsak Magyarország, hanem a többi európai tagország hétéves büdzséjét.

Szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy az Európai ügyek bizottságában számos alkalommal volt napirenden a brexit kérdése. A fontosabb tárgyalási fordulók után az Egyesült Királyság nagykövete, Iain Lindsay barátunk és a magyar kormány képviselője, legtöbbször Takács Szabolcs államtitkár úr egyaránt beszámoltak a kialakult helyzetről. Ahogy haladtak előre a tárgyalások, mindig megvolt bennünk az optimizmus, legalábbis nagykövet úr mindig ezt sugallta. Ahogy haladtak előre a tárgyalások Brüsszel és London között, úgy vált egyre valószínűbbé, hogy az Országgyűlésre is hárul majd feladat a kilépés következményeinek jogalkotással történő rendezésében.

A rendezetlen kilépés valószínűsége ma már rendkívül komoly, sajnos ezt kell mondanom. Ugyanis az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza, ahogy államtitkár úr is és Vejkey képviselőtársam is említette, 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és március 29-én éjfélkor pedig az uniós joganyag szerint sor kell kerüljön a kilépésre az Európai Unióból. Így tehát, tisztelt képviselőtársaim, az Egyesült Királyság jogi státusza március 30-án a harmadik országokkal azonossá válik, ezért az uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén szükséges egyes hazai jogszabályok vonatkozásában az Egyesült Királyság állampolgárait érintő rendelkezések módosítása. Itt szeretném megköszönni a kormánynak, hogy ezt most elénk hozta. Ungár Péter képviselőtársamnak: annak idején az LMP módosító javaslatáról, illetve javaslatáról szavaztunk; mi reménykedtünk nemcsak Londonban, hanem Budapesten is, hogy a megállapodás megtörténik, és egy rendezett megállapodás lesz. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr elsőként az európai kormányfők között hangsúlyozta: mi egy fair brexitet szeretnénk. Mi reménykedtünk ebben, és úgy érzem, hogy egy hídon akkor kell átkelni, amikor odaérünk, és most már látszik az, hogy itt nincs hátra, és jobb későn, mint soha. Úgy hiszem, hogy ennek a tárgyalására most kerül sor a parlamentben, idejében.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a javaslat által érintett jogszabályok közül csak hármat említsek meg, ami alapvetően foglalkoztatja a magyar polgárokat akár itt, Magyarországon, akár kint az Egyesült Királyságban. Már említettük a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló ’91. évi IV. törvényt. Ennek a megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. Tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által, ahogy államtitkár úr is említette, a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el, a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetében.

Fontos azt is megjegyeznem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet biztosítja azt is, hogy az álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges brit biztosítási idő figyelembe vehető legyen a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával. Tehát a törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el. Ez nagyon fontos.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanez vonatkozik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló ’97. évi LXXXIII. törvényre is. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni. A javaslat hangsúlyosan törekszik a szerzett jogok védelmére, és ezt nagyon fontosnak tartom. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében, ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevételével szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint lesz lehetőség. Ahogy Kovács képviselőtársam említette, a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a magyar és a brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások megállapítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormányzati politika sarokpontja a családok támogatása, így a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseire is érdemes kitérni. Itt szeretném említeni a családok támogatásáról szóló ’98. évi LXXXIV. törvény alkalmazását. Tisztelt Ház! Tekintettel a kilépést övező körülmények bizonytalan voltára, úgy hiszem, hogy az Országgyűlés nem tehet mást, mint hogy ezt az úgynevezett vészforgatókönyvet kell életbe léptetni arra az esetre, hogyha az úgynevezett no deal brexit vagy egyesek szerint a hard brexit megvalósulna. A viszonossági alapokon nyugvó kétoldalú megállapodások megkötéséig a jogviszonyok rendelkezését (sic!) a kormány által javasolt módon úgy hiszem, célszerű megvalósítani, ezért ezt a törvényjavaslatot jómagam is tudom támogatni és erre kérem képviselőtársaimat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre szót kér Ungár Péter képviselő úr, LMP.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Csak annyit szeretnék mondani: értem, hogy reménykedtünk, majd ez a remény szertefoszlott, de nem értem miért. Akkor már láttuk, hogy azért efelé halad a világ, nem hiszem, hogy ez bárkit meglepett volna. Most sem tudjuk pontosan, hogy ez meg fog történni vagy nem; ma sem tudjuk még biztosan. Kicsit változott a százalékos arány, hogy ki mire tippel, meg biztos vagyok benne, hogy a különböző fogadóirodáknál változott az arány, hogy ki mennyit nyerhetne a rendezetlen vagy a rendezett kilépésnél, de azért hogy az út, amin vagyunk a híd felé, efelé van, az nem okozott senkinek meglepetést.Még mindig nem kaptam kellő választ arra, hogy mi okozza a késedelmet ebből a szempontból az erre való előkészítésnél, illetve a másik, ezt csak államtitkár úrnak szeretném mondani, hogy feltételezem, azt fogja nekem válaszként mondani a felsőoktatásra vonatkozó résznél, hogy nem tudunk olyan dolgot módosítani, ami brit törvényről szól, mert ez nem a brit országgyűlés.

(17.00)

De szeretném jelezni, hogy több európai uniós országban már pontosan ezért ők módosították a brit diákokra vonatkozó törvényjavaslatokat abban az esetben, hogy utána kétoldalúan tudjuk képviselni, ha erre nincsen lehetőség. Tehát az a kormány, amely amúgy minden egyes alkalommal eltér a közös EU-s tárgyalástól és kétoldalúan külön tárgyal, ebben mindig  mint a legfegyelmezettebb diák  elmondja, hogy nem lehet külön tárgyalni, mert majd mit fognak szólni Brüsszelben. Hát, most itt az idő a szabadságharcra a magyar diákok érdekében! Nagy-Britanniában kezdjük meg a kétoldalú tárgyalásokat a brit kormánnyal! Ha jól láttam a képeken, a magyar miniszterelnök és a brit miniszterelnök között egy harmonikus viszony van, akkor ezt felhasználva képviselje az érdekeit a magyar diákoknak, és indítsunk külön kétoldalú jellegű tárgyalásokat a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok érdekében. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ismételt felszólalásra adok lehetőséget Bencsik János képviselő úrnak, Jobbik.

BENCSIK JÁNOS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Vejkey Imre képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Azt említette, hogy szemben az ellenzékkel, a kormány a családok Európáját és nem a migránsok Európáját támogatja. Egyébként ebben az alapelvben szerintem egyébként nincs köztünk különbség. Mi is azt gondoljuk, hogy a demográfiai válságot, amely Magyarországon, több hasonló nyugat-európai és európai országgal egyetemben van, elsősorban nem idegen kultúrájú emberek befogadásával, azok tömegével kell megoldani, hanem a magyar családok támogatásával. Ebben az alapelvben tehát nincs köztünk különbség. Itt a nézetkülönbség inkább az elv és a gyakorlat megvalósulásában van. Nyilván támogattuk a kormánynak az otthonteremtési kedvezményeit, illetve programjait, de azt már kevésbé tartjuk indokolhatónak, hogy hogyan történhetett meg az, hogy ha a magyar kormány nem migránsok Európáját, hanem családok Európáját szeretné, akkor hogyan lehet, hogy az elmúlt években önök 86 ezer olyan személynek a beengedéséhez járultak hozzá, akik jelenleg migránsként érkeztek az országba.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hogyan fordulhat elő az, amire Z. Kárpát Dániel képviselőtársam a tegnapi napon e ház falai között felhívta az önök figyelmét, hogy a magyarországi bankok a saját honlapjukon hirdetik azt, hogy hogyan tudnak egyébként magyar állampolgársággal nem rendelkező, harmadik világból érkező állampolgárok CSOK-ot, családi otthonkedvezményt igényelni? Hogyan fordulhat elő az, hogy a Magyarországról kiáramló százezrek helyett a kormány ukrán és román vendégmunkásokkal tölti fel a hiányszakmákban, a hiányágazatokban a helyeket? Hogyan fordulhat elő az, hogy gyakorlatilag mindenféle kétes hátterű üzletembernek adunk letelepedési kötvényeket tömegével? Miért van az, hogy évek óta folyamatosan visszatérő témája a sajtónak, hogy különböző, elsősorban Oroszországból, Ukrajnából érkező emberek szereznek magyar állampolgárságot, ha eleget fizetnek ezért? Hogyan fordulhat elő az, ami most itt Venezuela kapcsán volt példa, hogy a magyar kormány úgy fogadott be 300, magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai magyar állampolgárt, hogy azt gyakorlatilag teljes titokban kellett tartani? Hozzáteszem és hangsúlyozom, hogy természetesen nem az ő befogadásukkal van baj, hiszen ez humanitárius szempontból és egyébként elfogadható, mivel rájuk nem mint migránsokra, hanem magyarokra, többedgenerációs magyar állampolgárokra tekintünk. Ezt teljesen helyénvalónak és méltányolandónak tartjuk, de mégis, az a helyzet, hogy ezt az egészet így fű alatt kellett rendezni, azt bizonyítja, hogy az önök által propagált családok Európája helyett itt bizony a kommunikáció és a valóság között egy éles ellentét feszül, és ezt az ellentétet egyébként önök közül még senki nem tudta tisztázni vagy rendbe tenni, úgyhogy esetleg várom akár képviselő úrnak, akár más kormánypárti képviselőknek a válaszát a tisztánlátás végett, hogy hogyan fordulhatnak elő ezek a fent tárgyalt esetek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót két percben Hörcsik Richárd képviselő úrnak.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Ungár Péter képviselőtársam felszólalása ihletett arra, hogy ráirányítsam a figyelmet, hogy amikor megtörtént a brexit, akkor az Európai Unió és az Egyesült Királyság leült a tárgyalóasztalhoz, és elkezdődött a tárgyalás. Az Európai Unió Michel Barnier jól ismert politikust bízta meg főtárgyalónak, aki egyébként a bizottságunknál is kétszer járt, és utólag be is számolt a tárgyalások állásáról. Úgy hiszem, hogy az általa végzett munka kiválóan mutatja azt, hogy milyen nehéz volt a tárgyalás. Ilyen még nem fordult elő az Európai Unió történetében, hogy valaki kilép. Ez egy precedens nélküli dolog. Itt bizony a jogászoknak keményen kellett helytállniuk, hogy hogyan tudják elválasztani azt a sok-sok tízezer kapcsot, hogyan tudják elvágni, ami összekötötte az Egyesült Királyságot az Európai Unióval. Úgy hiszem, Barnier főbiztos egyik nagy eredménye az, hogy össze tudta kovácsolni a 27-eket. Ebben a tekintetben Magyarország is természetesen a többi tagországgal együtt beállt a sorba, aminek a lényege az volt, hogy nincs külön tárgyalás, nincs külön alku.

Ugyanakkor miniszterelnök úr a visegrádi négyek keretében is külön tárgyalásokat folytatott, hogy arra az esetre, ha mégiscsak megtörténik a brexit, egy kemény brexit, akkor mi történik. Ugyanakkor szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy a magyar kormány  hasonlóan a többi európai uniós kormányhoz  ugyanazt a felfogást képviselte, hogy Európa egységét szükséges megőrizni, és ha majd bekövetkezik a brexit, majd utána kezdődnek el a külön tárgyalások. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíváne valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom.Kérdezem államtitkár urat, hogy kíváne hozzászólni az elhangzottakhoz. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. BÓKA JÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Gondos iparosként szeretném megköszönni a támogató hozzászólásokat a benyújtott törvényjavaslathoz. Az elhangzott hozzászólások alapján megerősítve látom azt, amit az expozé elején is mondtam, hogy a brexit, az ahhoz vezető út még hosszú évtizedekig munkát fog adni politológusoknak és történészeknek is.Én nem tartom szükségtelennek ismét aláhúzni, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslatnak az a célja, hogy a rendezetlen brit kilépés esetére szükséges jogalkotói intézkedéseket megtegye. Nem célja az önök előtt fekvő törvényjavaslatnak az, hogy teljes körű tájékoztatást adjon mindazokról a bizonytalansági tényezőkről, amelyek a brexittel kapcsolatban felmerülhetnek. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a magyar jogalkotó által kezelhető problémákra megoldást nyújtson.

A brexit természetesen jelentős változást fog előidézni az Európai Unió életében, de vannak olyan területek, ahol a brexit nem fog változást hozni. Ilyen az uniós hatáskörök kérdése. Vannak olyan területek, amelyek a brexit után is uniós hatáskörben maradnak ugyanúgy, ahogy most is uniós hatáskörben vannak. Ezeken a területeken a bizonytalanságot a magyar jogalkotó nem fogja tudni orvosolni.

Vannak olyan területek, amelyek a brexit esetén kizárólag az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti megállapodás útján rendezhetők. A magyar jogalkotó ezeket a kérdéseket sem fogja tudni egyoldalú jogalkotási aktussal rendezni, és vannak olyan kérdések, amelyeket Magyarország és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú megállapodással lehet majd rendezni. Természetesen a magyar jogalkotónak az sem áll hatalmában, hogy ezeket a kérdéseket egyoldalúan jogalkotási aktus útján kezelje.

A tájékoztatással kapcsolatos felelősségének a magyar kormány eleget fog tenni. Ez a tájékoztatás nemcsak a magyar kormány, hanem az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Unió intézményei részéről is megtörténik. A felszólalásokban említett egyes uniós programok, például az Erasmus vagy a Horizon 2020 program az európai uniós intézmények kezelésében álló programok, ezeknek a jövőjéről kizárólag az azokat kezelő európai intézmények jogosultak dönteni, és úgy illő, hogy erről ők is tájékoztassák az európai közvéleményt.

Szeretném általános jelleggel megjegyezni azt, hogy a törvényjavaslat benyújtását én sem idő előttinek, sem idő utáninak, hanem pont időszerűnek tekintem. Úgy gondolom, hogy azokon a területeken, ahol a magyar állampolgárok jogainak a védelmére van szükség, ezek tekintetében a magyar állampolgárokat veszély nem fenyegeti.

(17.10)

Az Egyesült Királyság által tett egyoldalú nyilatkozatok, illetve a folyamatos kontakt, ami az Egyesült Királyság és a magyar kormány között fennáll, megnyugtatóak ebből a szempontból. Szeretném azt is leszögezni, hogy egy felelős kormánynak nem az a feladata, hogy vágyakozva nézzen a jövőbe a tekintetben, hogy mit lenne jó tenni és mikor, hanem a felelőssége az, hogy megtegye azt, amit lehet és akkor, amikor lehet. Úgy gondolom, hogy ezt a célkitűzést az önök előtt fekvő törvényjavaslat maximálisan megvalósította. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   111-120   121-144   145-154      Ülésnap adatai