Készült: 2020.08.14.08:06:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2020.06.02.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:14


Felszólalások:   17-20   21-24   25-27      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A napirend előtti felszólalások sorában utolsóként Halász Jánosnak adom meg a szót.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország sikeresen lezárta a koronavírus elleni védekezés első szakaszát. Az, hogy nem volt tömeges járvány, három dolognak köszönhető: az időben meghozott döntéseknek, az összefogásnak és a fegyelmezettségnek, valamint a kiváló szakembereknek, akiknek ezúton is köszönjük áldozatos munkájukat. Ahogy azt már megtapasztaltuk, az emberek akkor hajtanak végre egy-egy intézkedést, ha azzal egyetértenek, ha látják annak értelmét. A járvány még itt marad velünk, de most egy csendesebb szakasza várható. Ez alkalmas arra, hogy mindenki elmondja a véleményét az eddigi intézkedésekről, a járványkezelésről, a gazdaság újraindításáról. Éppen ezért Orbán Viktor miniszterelnök úr pénteken ismét nemzeti konzultációt jelentett be. Egyetértünk azzal, hogy meg kell kérdezni az embereket, hogy milyen intézkedések maradjanak érvényben, hogy milyen újakat kellene bevezetni, és hogy mit gondolnak az emberek a gazdasági válságkezelésről. Fontos kérdés az is, hogyan vélekednek a magyarok a második Soros-tervről, arról, hogy az amerikai spekuláns adósrabszolgaságot eredményező örökkötvényekkel árasztaná el Európát, amit még az unokáink is fizetnének. Ezek mind komoly kérdések, ezért arra kérjük az embereket, hogy töltsék ki és küldjék vissza a nemzeti konzultációs íveket.

Egyetértési pontokra van szükség, még akkor is, ha a baloldal folyamatosan támadja ezt az intézményt. Emlékezzünk, nem volt olyan nemzeti konzultáció, amibe ne szálltak volna bele páros lábbal. Ezt tette az imént itt a Jobbik frakcióvezetője is. Egyébként támadták még a családokról szóló konzultációt is, sőt egyes képviselők odáig mentek, hogy nyíltan összetépték a konzultációs ívet, ahogy ezt a szocialista Bangóné Borbély Ildikó tette. Mások pedig nyíltan kimondták, ahogy például a Gyurcsány-párti Bauer Tamás is, hogy ők Magyarország jövőjét a migránsokban látják, és nem a magyar családok támogatásában (Zaj az ellenzéki padsorokban.), a bevándorláspárti Soros-szervezetek pedig arra kérték az embereket, hogy üresen küldjék vissza a válaszborítékokat. Persze, kudarcot vallottak, de próbálkoztak.

Ugyanez az ellenzék nem támogatta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, támadta a járványügyi intézkedéseket, és a védekezésben részt vevő szakembereket is. Most sem számítunk tőlük semmi jóra. Velük szemben mi úgy gondoljuk, hogy az eddigi nyolc nemzeti konzultáció jó eszköznek bizonyult arra, hogy a magyar választókat megkérdezzük, mit gondolnak bizonyos kérdésekben. Ez segít a kormánynak és nekünk, az Országgyűlésnek is, hogy a döntéseket a magyar emberek elképzeléseihez igazítsuk. Emlékezhetünk rá, hogy már 2011 februárjában nemzeti konzultációt indítottunk egy új, szilárd alapot jelentő alkotmány megalkotásáról.

Közel egymillió ember töltötte ki, küldte vissza véleményét a leendő új Alaptörvényről, sőt közülük minden második kitöltő saját megjegyzést, további véleményt is írt a konzultációs ívre. Sok százezer ember érezte már első alkalommal, hogy érdemes élnie a véleménynyilvánítás ezen új formájával, és szeretne részt venni az ország előtt álló nagy feladatok közös megoldásában.

Ilyen feladat, közös nemzeti ügy volt a szocialisták által az egekbe emelt energiaárak befagyasztása, melyet a szociális nemzeti konzultáció előzött meg. Így tudtuk sikerre vinni a rezsicsökkentést is. A 2015-ben, a migrációs válság kezdetén indított, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőíveket már több mint egymillióan töltötték ki. A magyar emberek döntő többsége egyértelmű felhatalmazást adott a határkerítés megépítéséhez, a jogi határzár létrehozásához, így tudtuk megvédeni hazánkat a migrációs áradattól. ’17-ben az első Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció szintén sikeres volt. Ezzel ismét azt üzenték a magyarok Brüsszelnek, hogy semmi formában nem kérnek a migránsok betelepítéséből. És a legutóbbi, a családok védelméről szóló konzultáció megalapozta az új családpolitikai intézkedések kidolgozását, például a babaváró hitel bevezetését is.

Tisztelt Ház! A most induló nemzeti konzultációtól is azt várjuk, hogy az emberek véleményére alapozott, időtálló döntéseket tud hozni az Országgyűlés és a kormány is. Arra kérünk mindenkit, hogy töltse ki és küldje vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet, minden magyar ember véleménye számít. A Fidesz-frakció ezért teljes erejével támogatja a kormányt a legújabb nemzeti konzultáció megindításában is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Most ismét Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak adom meg a szót.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha végigtekintünk az elmúlt esztendőkön vagy akár évtizeden is, és feltesszük önmagunknak a kérdést, hogy mi volt az az esemény vagy eseménysorozat, amely a lehető legalapvetőbben, a lehető legnagyobb mértékben változtatta meg mindennapi életünket, akkor egyértelmű, hogy a koronavírus nyomán kirobbant világjárvány eséllyel szállhat versenybe ebben az összehasonlításban. Még mindig vita van arról, hogy vajon hogyan fog kinézni a világ a koronavírus után. Ezt a vitát itt valószínűleg nem fogjuk tudni, pláne öt percben eldönteni, az viszont többé-kevésbé konszenzust élvez, az a meglátás, hogy semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt korábban. Igaz ez a politikai viszonyrendszerekre, és igaz ez az új világgazdasági versenyre is. Magyarország, a magyar kormány időben reagált, lezártuk a határainkat, az iskolákban digitális oktatást vezettünk be, kijárási korlátozásokról születtek döntések, leálltak a gyárak. Mind-mind olyan esemény, amelyhez fogható, nagy változást jelentő eseményeket a mi nemzedékünk az emlékezetében nem igazán tud felidézni. Az egészségügyi védekezés első szakaszát valóban sikerrel zártuk le. Kiépültek azok a kapacitások, amelyek nyomán a fertőzések számát relatíve alacsonyan tudtuk tartani, mondhatni, kontroll alatt maradt a válság egészségügyi része.

(14.10)

Ezért engedjék meg, hogy itt és most ismételten köszönetet mondjunk valamennyi magyar egészségügyi dolgozónak, orvosoknak és nővéreknek, hogy ilyen kiváló teljesítményt nyújtottak, és köszönjük meg a tanároknak is, akik egy teljesen új élethelyzetben tettek meg mindent annak érdekében, hogy a diákok még akkor is meg tudják tanulni a tananyagot, ha éppen nem kellett iskolába járni. Azonban az emberek egészségén és életén túl ez a járvány és bizony annak hatásai erőteljes támadást indítottak az emberek munkahelyei ellen is. Tehát ugyanúgy, ahogy az emberek életét és egészségét meg kellett védeni, meg kell védeni az emberek munkahelyeit is.

És itt kétségtelenül elindult egy óriási vita. Egy vita, amely arról szól, hogy munkanélküliséget finanszírozzunk vagy munkahelyeket finanszírozzunk. Ez a vita itt van már velünk tíz esztendeje, és most is hallhattunk a napirend előtti felszólalások során olyan vádakat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink azon tisztességes magyar vállalkozókkal szemben fogalmaztak meg, akik még ebben a nehéz időszakban is elég bátrak ahhoz, hogy beruházásokat hajtsanak végre, és megvédjék azokat a munkahelyeket, amelyeket magyar emberek töltenek be.

Szeretném az önök figyelmét tisztelettel felhívni arra, hogy 806 magyar vállalkozás nyújtott be támogatási igényt, összesen 377 milliárd forintnyi beruházáshoz. Tehát miközben a világgazdaság hírei csődökről, elbocsátott munkavállalókról, zavargásokról szólnak, addig Magyarországon 806 vállalat összesen 377 milliárd forintnyi beruházást jelentett be, amellyel összesen 143 618 munkahelyet védenek meg, és mindehhez a kormány 150 milliárd forintot meghaladó támogatást biztosít. És én értem, hogy önök ezeket a vállalatokat támadják, de kérdezem én, hogy azok a tisztességes napkori, mezőtúri, jászberényi, kiskunhalasi vagy miskolci vállalatok, akik vállalják a magyar munkahelyek megvédését, cserébe azért, hogy a kormány támogatást nyújt nekik a beruházásukhoz, ezeket a cégeket, ezeket a vállalkozásokat önök miért támadják? Jobb lenne, ha ezek a vállalatok elbocsátanának, leépítenének, csődbe mennének? Jobb lenne, ha magyar emberek ezrei, tízezrei, százezrei veszítenék el a munkahelyeiket? És vannak olyan nemzetközi erők, akik most is ezt akarják, például azok, akik örökkötvényt akarnak kibocsátani, azt akarják, hogy az Európai Unió tagországai a következő generációkra, nemzedékekre eladósodva évtizedeken vagy még hosszabb időn keresztül kamatokat fizessenek, olyan pénzügyi kötelezettségeket akarnak ránk róni, amelyeknek soha nem lenne vége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért van szükség arra, hogy a lehető legszélesebb nemzeti összefogást építsük fel, ezért van szükség a nemzeti konzultációra, hogy Magyarország (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezen kihívásokból is a lehető legerősebben jöjjön ki, mint ahogy kijöttünk 2010-ben is. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-27      Ülésnap adatai