Készült: 2020.08.14.06:58:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2020.06.02.),  17-20. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:36


Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László képviselő úr, a KDNP részéről. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország több mint ezeréves történelmének kétségtelenül a mai napig legfájóbb eseménye 1920. június 4e, a trianoni békediktátum aláírásának napja. Az igazságtalan és szégyenletes trianoni döntés következtében hazánk elveszítette területének kétharmadát és vele együtt több mint 3 millió 300 ezer magyar testvérünket. Június 4e ezért nemzeti gyásznapunk. Ezen a napon a Kárpát-medence minden magyar templomában száz másodpercig zúgni fognak a harangok, gyászolni, emlékeztetni, de a megmaradásunkat és az összetartozásunk erejét is köszönteni. Száz évvel ezelőtt hazánkat szétszabdalták és kivéreztették, de lelkileg és szellemileg nem tudták megtörni. Magyarország, a magyar emberek egy évszázaddal ezelőtt is jelesre vizsgáztak kitartásból és küzdeni tudásból. Bármennyire is lehetetlennek tűnő feladat is volt ez akkor, de állhatatos kitartással, közös erővel újjászervezték és újjáépítették az országot. Ez a feltámadás, ez az újjászületés bizonyítja, hogy egy nemzetet nem az országának területe vagy nem is pusztán a területe, a gazdasága és a gazdagsága, hanem a nemzeti érzés, az együvé tartozás lelkiereje teheti naggyá.

Tisztelt Ház! A határainkon kívül rekedt magyarság morális tartását és a nemzethez való sziklaszilárd ragaszkodását jól jelzi, hogy száz év óta elszakítva az anyaországtól, oly sok megaláztatás, kataklizma és próbatétel után, egyéni és közösségi tragédiák után, de megőrizték magyarságukat, anyanyelvüket, kultúrájukat, egyházaikat, intézményeiket, szervezeteiket. Ezért június 4-én nemcsak gyászolnunk kell a száz évvel ezelőtti eseményeket, hanem méltó módon emlékezni róla, és örülni annak, hogy itt, a Kárpát-medencében és szerte a világban élünk, megmaradtuk, és újra egy egységes magyar nemzetet alkotunk, szétszórva bár, de összetartozva, szétszakítva, de együvé tartozva, „Megfogyva bár, de törve nem,/ Él nemzet e hazán”, él nemzet, egy újra egységes nemzet e Kárpát-medencei hazán.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben a magyar választópolgároknak köszönhetően kormányunk nemzetpolitikai paradigmaváltást hajtott végre, amelynek fundamentuma, Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmaz: „Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Szabó Dezsővel szólva: „Minden magyar felelős minden magyarért.” Ennek jegyében az elmúlt tíz esztendőben nemzetpolitikánkban történelmi lépéseket tettünk. Elfogadtuk 2010-ben a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Elfogadtuk a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Újraindítottuk a Máértot. 2011-ben létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot. További fontos és meghatározó lépések voltak a Határtalanul! program, a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Julianus-program, a Petőfi-program elindítása, a Bethlen Gábor Alap létrehozása, az oktatási, nevelési támogatások, a nemzeti jelentőségű intézmények működtetése és támogatása, valamint több tíz milliárd forintos keretösszegben a különböző gazdaságfejlesztési programok megindítása. Több mint megtízszereztük a száz évvel ezelőtt igazságtalanul elszakított nemzettesteink kormányzati támogatását az elmúlt tíz esztendőben.

De természetesen nem pusztán a pénzügyi támogatás a fontos a nemzetegyesítés és a nemzetépítés folyamatában, hanem hogy ezt milyen belső szándékkal, milyen elkötelezettséggel tesszük, szívvel-lélekkel, az együvé tartozás őszinte érzésével és elkötelezettségével.

Tisztelt Ház! Trianon századik évfordulóján az a nemzeti célunk, az a történelmi feladatunk, hogy a magyar nemzetnek a szülőföldön való boldogulását megteremtsük, hogy cselekedeteink, döntéseink mindig a megmaradást jelentsék a következő nemzedékek számára. A KDNP továbbra is határozottan ezen fog dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Válaszadásra Szijjártó Péter miniszter úrnak adom meg a szót.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi egy olyan nemzet tagjai vagyunk, amelynek a határai nem esnek egybe az ország határaival. Ennek történelmi okai vannak. Azonban minden egyes, történelmünk során felmerült ok ellenére itt élünk a Kárpát-medencében egy egyre erősebb nemzetként, amely a történelem viharai során képes volt arra, hogy a szuverenitását és a függetlenségét megtartsa, a szuverenitásáért és a függetlenségéért folyton megharcoljon. Különösen az elmúlt tíz esztendőben ez a nemzet jelentősen megerősödött, és mára hangja van Európában, sőt hangja van a világban is.Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a magyar nemzet valamennyi tagját egyenrangúnak kezeljük. Egyenrangúnak kezeljük azokat, akik az anyaország területén élnek és akik a határainkon túl élnek, legyen ez a Kárpát-medencében vagy a diaszpóra keretein belül a világ bármely távoli pontján. Mi is valljuk, ahogyan képviselő úr is idézte: minden magyar felelős minden magyarért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok százezernyi magyar él a velünk szomszédos országok területein. Az ő érdekükben is arra törekszünk, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsuk ki. A helyzet ugyanis az, hogy az sokkal jobb a szomszédos országok területén élő magyaroknak, hogyha a lakóhelyükül szolgáló országgal jó kapcsolatot alakítunk ki. Emlékezhetünk azokra az esetekre több mint tíz évvel ezelőttről, amikor rendkívüli feszültségek borzolták a kedélyeket Magyarország és a szomszédos országok között. Az rossz volt. Az nagyon rossz volt a határon túl élő magyaroknak. Most a legtöbb szomszédos országunkkal kiegyensúlyozott kapcsolatot tudtunk kiépíteni, és ez sokkal jobb helyzetet eredményez a határon túl élő magyaroknak. Azt gondolom, két dolog kell ahhoz, hogy Magyarország és a szomszédos országok között jó legyen a kapcsolat. Először is a kölcsönös tisztelet, aztán pedig a közös sikerek. A kölcsönös tisztelet bizony azt is jelenti, hogy tisztelnünk kell egymás érzéseit akkor is, amikor ugyanazokhoz a történelmi eseményekhez teljesen másfajta érzelmek társulnak a határ két oldalán.

Minden egyes szomszédos országnak el kell fogadnia, hogy a trianoni békediktátum a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete. Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát, senki nem várhatja, hogy mi ezt ünnepeljük, senki nem várhatja el tőlünk, hogy ezt mi ne sajnáljuk, senki nem várhatja el azt, hogy ezt mi ne tekintsük a legszomorúbb pillanatnak, az egyik legszomorúbb pillanatnak Magyarország történetében. És ha ezen kérdésben is el tudunk jutni a kölcsönös tiszteletig, akkor, én azt gondolom, hogy egy óriási lépést teszünk abba az irányba, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar ember életminőségét javítsuk.

(14.00)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A történelmi tényeket tiszteletben kell tartani, a történelmet meghamisítani nem szabad, ezért mindenki pontosan tudja, hogy egy olyan állam, egy olyan ország esetében, amely több mint ezer éve létezik, bizony előfordult az, hogy változott a területének a nagysága. Ezt letagadni történelemhamisítás, és természetesen mi ezt minden esetben elfogadhatatlannak fogjuk tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közös sikertörténetekre van szükség. (Zaj a Jobbik soraiban.  Az elnök csenget.) Mi a kisebbségi nemzetiségi politikánkat nem úgy alakítjuk, hogy kitaláljuk Budapesten, hogy mi a jó a határon túli magyaroknak, aztán megkérjük őket, hogy azt fogadják el, hanem megkérdezzük őket, hogy mit gondolnak helyesnek, mit gondolnak jónak, és azt mi képviseljük, azt mi végrehajtjuk. És valóban, az egyik kérése a határon túli magyar nemzeti közösségeknek az volt, hogy gazdaságilag erősítsük meg őket, mert ha ez megtörténik, akkor az hozzájárul ahhoz, hogy egy hídszerepet tudnak betölteni az anyaország és a lakóhelyük szerinti ország között.

Ezért tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy 2016 óta 236 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés történt a határon túli magyarlakta területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a magyar kormány támogatásának köszönhetően, és ezt a támogatást a jövőben is fenntartjuk. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai