Készült: 2020.08.14.08:01:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2020.06.02.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 13:00


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 28. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Tisztelt Képviselőtársaim! 2017-ben a magyar Országgyűlés június 2-át a magyar siketsport napjává nyilvánította abból az alkalomból, hogy 1912-ben ezen a napon alakult meg a Siketnéma Sport Club. Az ország első, ma már több mint 100 éves, siket és nagyothalló sportolókat összefogó egyesületében jelenleg 12 szakosztályban sportolhatnak hallássérült honfitársaink.

A siketséget a közvélemény gyakran a normálistól való eltérésként, illetve hiányként értelmezi, és annak különösen negatív következményeit látja. A Siketnémák Országos Szövetsége inkább a meglévő képességekre helyezi a hangsúlyt, és a siket közösség életrevalóságát, a siket emberek tapasztalatait és hiányosságukat áthidaló kreativitását helyezi a középpontba. A siket sportolók tevékenysége és eredményei is igazolják ezt a szemléletet.

A siket sportolókra kétszeresen is büszkék lehetünk, hiszen nemcsak a sport olyan hagyományos értékeiben mutatnak példát, mint a versenyszellem, a küzdelem, a fair play, a tisztelet, hanem bebizonyítják, hogy kellő akarattal és kitartással nem létezik elérhetetlen cél. A siketlimpiák jelmondata: per ludos aequalitas  játékokkal az egyenlőségért  talán még a hagyományos olimpiai jelmondatnál is fontosabb üzenetet hordoz a sport mélyebb lényegéről.

Sajnos elmondhatjuk, hogy méltatlanul keveset tudunk a nemzetközi sikereket is elért sportolóinkról, pedig az első, 1924-es párizsi siketlimpia óta minden nyári versenyen részt vettek, és ritka, amikor nem érmekkel tértek haza. Emlékezzünk meg arról, hogy a modern sport első magyar Európa-bajnoki aranyérmét 1895-ben a siketnéma Földváry Tibor korcsolyázó nyerte  épp itt, Budapesten. Földváry ezt követően kidolgozta a műkorcsolyázás első nemzetközi szabálykönyvét is. Szeretném még kiemelni Weltner Györgyné Ivánkay Máriát, nyolcszoros siketlimpiai asztaliteniszező-bajnokunkat, aki 1957 és 1981 között összesen 17 olimpiai érmet szerzett, és akit legendás teljesítménye méltóvá tett a Nemzet Sportolója címre is.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend előtti hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Szabó Timeának, a Párbeszéd frakcióvezetőjének.

SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): A koronavírus-járvány első szakaszának végéhez közeledve ideje, hogy számot vessünk az elmúlt két hónap kormányzati teljesítményéről.Orbán Viktortól azt halljuk, hogy alaptalan volt azok félelme, akik attól tartottak, hogy a kormány visszaél a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. Az aktuálisan kijelölt megmondóemberek látszatfelháborodással követelik most, hogy kérjenek bocsánatot azok, akik azt gondolták, hogy a veszélyhelyzet újabb alkalmat ad Orbán Viktornak hatalma korlát nélküli kiterjesztésére, a lopásra és az alapjogok további csorbítására. Nézzük meg egy kicsit ennek fényében, hogy mit is tett a kormány a járványhelyzet alatt, mire készül most, és kinek is kell végül is bocsánatot kérnie.

A kormány a minap benyújtott egy olyan törvényt, amely állítólag megszünteti a veszélyhelyzetet, csakhogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, mivel még határidőt sem ad arra, hogy a jogszabályt mikor vonják vissza. A kormány ebben a tervezetben arra kéri saját magát, hogy amikor majd ők úgy gondolják, akkor vessenek véget a rendkívüli jogrendnek. Ráadásul az ezzel egy időben benyújtott 200 oldalas salátatörvényben Orbán Viktor és kormánya nem tesz mást, mint egész egyszerűen átnevezi a veszélyhelyzetet egészségügyi válsághelyzetre, és totálisan alaptörvény-ellenesen minden kontrollt kivesz a kormányzás fölül. Egy úgynevezett egészségügyi válsághelyzetben Orbán Viktor felfüggeszthet törvényeket, korlátozhat alapjogokat, és tovább lophatja szabadon a közpénzeket, mindezt a parlament teljes kihagyásával, tehát most már a látszatra sem adnak, hogy a parlamentnek bármilyen ellenőrző szerepe lenne.

Orbán Viktor veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslata nem más, képviselőtársaim, mint egy olcsó szemfényvesztés. De ennél hitványabb dolgot is művel most a kormány: a veszélyhelyzet állítólagos visszavonásának örve alatt olyan alattomos intézkedéseket próbálnak eldugni a 200 oldalas törvényben, mint például a rabszolgatörvény további szigorítása. A kormány által benyújtott javaslat szerint a veszélyhelyzet után a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter saját hatáskörben továbbra is engedélyeztetheti a kétéves munkaidőkeret és az ugyanilyen hosszúságú elszámolási időszak elrendelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy önök hosszú távon engedélyezik, hogy a munkaadó csak havi egy pihenőnapot adjon a munkavállalóknak; hogy hosszú távon be lehessen vezetni a napi 12 órás munkavégzést, hogy a dolgozók egy fillér túlórapótlékot se kaphassanak. A dolgozót az intézkedés ráadásul adósrabszolgává teszi, ugyanis aki most nem végez munkát, annak negatív órái, azaz tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.

(13.10)

Szégyelljék magukat, kormánypárti képviselőtársaim! Tudják pontosan, hogy a járvány után fiatalok és dolgozók tízezrei fogják újra elhagyni az országot, köztük egészségügyi dolgozók ezrei. Ezért kőkemény munkaerőhiánnyal számolnak, amire nem béremeléssel, nem jobb munkakörülményekkel, hanem a mindenkori rabszolgaság és a modern kori rabszolgaság intézményesítésével válaszolnak. Ez Orbán Viktor munkaalapú társadalma.

És akkor nézzük meg a múltat, hogy mit csináltak eddig a felhatalmazási törvénnyel március közepe óta, ami Orbán Viktor szerint szorosan összefügg a járványkezeléssel! Adtak 700 milliárd forintot a sokszorosan túlárazott Budapest-Belgrád titkosított vasútvonalra. A budapestiek akaratának ellenére lebetonozzák több százezer ember kedvenc családi pihenőhelyét, a Városligetet. Keresztesháborút hirdettek az önkormányzatok ellen, einstandolták az ellenzéki vezetésű városok bevételeit. Rendőröket küldtek ártatlan emberek lakására hajnalban azért, mert le merték írni, hogy hány kórházi ágyat üríttetett ki Kásler Miklós, teljesen feleslegesen. Ezek önök szerint mind-mind elengedhetetlenek voltak a járványkezeléshez, és ugye, semmi közük nem volt a hatalommal való visszaéléshez.

De ne legyünk igazságtalanok, járványkezelés címen azért költött is bőkezűen a kormány. Mészáros Lőrinc például 186 milliárd forintot kapott, munkahelyvédelmi bértámogatásra pedig 200 milliárd forintot adott a kormány. Még egyszer: Mészáros Lőrinc egy személyben 186 milliárd forintot kapott; bértámogatásra, annak a félmillió, állást vesztett embernek a támogatására pedig ugyanannyit, 200 milliárd forintot költöttek.

Orbán Viktornak tehát ugyanannyit ér egy személyben Mészáros Lőrinc, mint félmillió, állását vesztett édesanya, édesapa, akik kényszerszabadságra mentek vagy csökkent a fizetésük, és két hónap alatt még egyetlen fillér támogatást sem kaptak, mert ennyi idő a regisztráció, és amíg megérkezik bármiféle munkanélküli-támogatás.

Ezek után, tisztelt képviselőtársaim, itt egyvalakinek kell bocsánatot kérni a magyar emberektől, ez pedig Orbán Viktor. (Taps a Párbeszéd és az MSZP padsoraiból.) Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót válaszadásra Dömötör Csaba államtitkár úrnak. (Németh Szilárd István: Érdemes erre válaszolni?)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, a járvány határozta meg az elmúlt heteket, ezért először is hadd szóljak arról, hogy hogyan is állunk az ellene folytatott küzdelemben. Május 4e óta csökken az aktív fertőzöttek száma, és jó dolog arról beszámolni, hogy a járvány lecsengőben van. S az, hogy elkerültük a tömeges megbetegedések szakaszát, köszönhető a magyarok fegyelmezettségének, a kiváló egészségügyi szakembereknek és annak, hogy a kormány idejekorán hozta meg a szükséges döntéseket.

A járvány ezzel együtt még nem múlt el, minden valószínűséggel érkezik majd egy második hulláma, ezért, bár az Országgyűlés ezen a héten feloldhatja a rendkívüli veszélyhelyzetet, az egészségügyi készültséget fenn kell tartani. Sajnálom, hogy ön ezt vitatja. Így folytatódik az operatív törzs működése, fennmarad a kórházak járványügyi irányítási rendszere, emellett a tiszti főorvos megerősített jogköröket kap. (Tordai Bence és Szabó Timea folyamatosan közbeszól.)

Ugyanennyire fontosak a gazdasági vonatkozások, ezzel egyetértek, mert jól tudjuk, hogy a járvány a munkahelyeket is fenyegeti. Ezért kellett idejekorán dönteni a bértámogatásról, a munkavédő bértámogatásról és a munkahelyteremtő bértámogatásról is.

Most ön erősen kritizálja ezeket az intézkedéseket, de ha a számokat nézzük, ez a két intézkedés önmagában 200 ezer munkahelyet véd meg vagy hoz létre. És nem várjuk el azt az ellenzéki pártoktól, hogy dalolva méltassák ezeket az intézkedéseket, de arra kérem önöket, hogy ne is vitassák el a jelentőségüket, már csak azért sem, mert úgy látszik, hogy működnek, ebből is látszik a kettőnk közötti különbség, a két felfogásbeli különbség; a kormány munkahelyeket szeretne teremteni és megvédeni, miközben önök a segélyezési rendszert erősítenék meg.

Szeretnék külön kitérni az uniós pénzek kérdésére, mert pár hónap után Brüsszel ébredezik, és felpörgött a vita azzal kapcsolatban, hogy hogyan is nézzen ki a támogatási csomag. Itt jó pár ördög megbújhat a részletekben, ezért résen kell lennünk. Nem mindegy például, hogy a támogatásra szánt összegek mekkora része hiteljellegű. Azért nem mindegy, mert 2010 előttről nekünk azért vannak tapasztalataink arról, hogy milyen egyre nagyobb pénzügyi függésben élni  még egy ok arra, hogy az újonnan induló nemzeti konzultációban ez a téma szerepeljen.

Az uniós pénzek ügyében még van egy botrányos jelenség, amit szeretnék felhozni, mégpedig az, hogy egyes baloldali szereplők kampányt indítottak, illetve folytatják a kampányt annak érdekében, hogy a kormány minél kevesebb uniós pénzről dönthessen. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy az ország egésze is kevesebb pénzből gazdálkodna, ha ugyanis nem nemzeti alapokon döntenek az uniós forrásokról, akkor semmilyen garancia nincsen arra, hogy ezeket a pénzeket Magyarország megkapja.

Adódik ezek után a kérdés, hogy miért csinálja ezt a baloldal, miért követel az ország számára káros dolgokat, és egyáltalán miért kötekedett az elmúlt hetekben mindvégig a járvány idején. Valószínűleg azért, és az ön felszólalása is ezt támasztja alá (Szabó Timea: Mészáros Lőrinc…), mert nem tudják levenni a pártpolitikai szemellenzőt. (Szabó Timea: Mészáros Lőrinc…) Nem annak alapján döntenek valamiről, hogy az helyese vagy nem, hanem annak alapján, hogy a kormánytól érkezik-e; és hogyha igen, akkor önök dafke ellenzik.

Ezért nem szavaztak meg semmit a védekezéshez, amit meg lehetett volna; ezért támadták mindvégig az egészségügyi vezetőket. Önök lejárató videókat jelentettek meg Müller Cecíliáról, nem is egyet, hanem kettőt; ezért csiholtak álhírkampányt azzal kapcsolatban, hogy nem lesz parlamenti ülés, majd utána bejöttek ide. Ezért turnéztak valótlan statisztikákkal, például azzal, hogy nálunk a legrosszabbak a halálozási statisztikák a világon  ön ezt mondta, az volt a legalja.

(13.20)

De nem, egyébként nem az volt a legalja. Az volt a legalja, amikor azért kritizálták a kormányt, mert a határon túli közösségeknek is juttatott segélyszállítmányokat. Ön mindegyiknek a részese volt, úgyhogy igen, önnek van egy jó nagy lehetősége arra, hogy bocsánatot kérjen  tegye meg! (Szabó Timea: Mészáros Lőrinc, 200 milliárd forint!) Ahol meg egyébként cselekedni kellett volna, például a városházán, ott úgy menekültek a felelősség elől, mint egyszeri szocialista politikus az újságíró elől az italboltba. Ez a helyzet.

Mindent összefoglalva, az elmúlt hetekben rengeteg lehetőséget szalasztottak el arra, hogy az ország mellé álljanak, és gyakran vetik a szemünkre azt, hogy miért hivatkozunk a 2010 előtti politikájukra, mert végül is sok év telt el. Ez igaz, de az is igaz, hogy semmit, de semmit nem változtattak a politikájukon, a sokszor országellenes, de még többször kudarcos politikájukon. Amíg ezt látjuk, tisztelt képviselő asszony, addig szóvá fogjuk tenni. Mert belegondolni is rossz, hogy mi lett volna akkor, ha a mostani válság heteiben a baloldali pártok kaptak volna lehetőséget. Az ország nagy-nagy szerencséje, hogy nem így történt. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai