Készült: 2024.04.24.23:56:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2018.11.26.),  25-28. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:48


Felszólalások:   21-24   25-28   29-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Utolsó napirend előtti hozzászólóként Hörcsik Richárd képviselő úr emelkedik szólásra: „Brexit  fájdalmas búcsú” címmel. Parancsoljon!

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió, ugyanis tegnap írták alá a brit uniós tagság megszüntetését tartalmazó dokumentumot, a kilépési megállapodást. Szomorú vasárnap volt a tegnapi, hiszen az Egyesült Királyság kiválásával az Európai Unió az egyik legerősebb tagállamát veszítette el, ami sajnos gyengíteni fogja az Európai Unió világpolitikai pozícióját a jövőben.Magyarország a brexitről szóló kampányban mindvégig azt az álláspontot képviselte a britek felé, hogy maradjanak benn az Unióban, a brit állampolgárok azonban másképpen döntöttek, és a kiválás mellett tették le a voksukat. Ez a döntés az Egyesült Királyság népeinek, az angoloknak, a skótoknak, az íreknek és a walesieknek szuverén döntése volt, amelyet igenis tiszteletben kell tartani, ez a döntés azonban egy rendkívül nehéz helyzet elé állította mindkét felet, mind az Uniót, mind pedig az Egyesült Királyságot. Mint láthattuk, az elmúlt időszakban nagyon kemény tárgyalások előzték meg a tegnapi napot, és olyan létfontosságú kérdésekről kellett megállapodni, amelyek egyebek között az Egyesült Királyságban élő uniós polgároknak a helyzetét vagy éppen a felek közötti pénzügyi elszámolást érintették. A tegnapi dokumentumok, tehát a kilépési megállapodás és a jövőbeni kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat aláírásával a tárgyalások végképpen lezárultak.

Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy ilyen történelmi pillanat után érdemes egy olyan kérdést feltenni, amelyet sajnos Brüsszelben az Unió, a Bizottság nem tett fel önmagának, hogy vajon milyen okok vezettek a britek kiválásához. Ugyanis az egyik ok, ami miatt a brit állampolgárok a brexitre szavaztak, már jóval korábbra, 2014-re datálható, amikor Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság élére. A szavazáskor csak két tagállam szavazott nemmel: az Egyesült Királyság és Magyarország. De úgy hiszem, hogy a demokrácia szabályainak a tiszteletben tartása mellett talán mégis feltehetjük azt a kérdést, hogy mennyire volt bölcs az egyik legnagyobb állam álláspontját figyelmen kívül hagyni. Nekünk vasárnap után már sovány vigasz, hogy Juncker elnök napjai meg vannak számlálva. Továbbá azt is szeretném kiemelni, hogy a britek számára mindig is fontos, kiemelt kérdésként szerepelt például a bevándorlás vagy a saját határok védelme. Ezekre a kérdésekre sem kaptak a brit állampolgárok megnyugtató választ Brüsszeltől. Ahogy a miniszterelnök úr tömören összegezte: az Európai Unió a migránsokat beengedte, az európai briteket pedig nem tudta benntartani  hozzáteszem, hogy azt nem is nagyon akarták.

Tisztelt Elnök Úr! Az egyik szemem sír, a másik nevet  talán ezzel a népi bölcsességgel lehetne leginkább összefoglalni a brexit tényét. Nagyon szomorú, mert elvesztettük azt a tagállamot, amelyik az Európai Unió GDP-jének az egyhetedét adta. Mind gazdasági, mind politikai, mind pedig katonai értelemben is igenis gyengülni fog a jövőben az Európai Unió. És szomorú, mert elveszítettük az Unióban a legfontosabb szövetségesünket abban a harcban, amit éppen a visegrádi négyekkel együtt folytatunk, a nemzetállamok pozícióinak a megerősítéséért, ha úgy tetszik, a szubszidiaritásért. Természetesen nem szabad leragadnunk a múltban, de tanulni nagyon is érdemes és tanulni kell belőle.

Tisztelt Képviselőtársaim! A brit választópolgárok szuverén döntésének tiszteletben tartásával így tehát azon kellett dolgozni, hogy a kinn élő magyar honfitársaink nyugodtan tovább tudják végezni munkájukat, ha úgy tetszik, a helyzetüket illetően, és e tekintetben üdvözlendő, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogai nincsenek veszélyben. A brit kormány a kiválás után is szívesen látja a magyar munkavállalókat, így a magyar kormány és a magyar nép szempontjából a legfontosabb célkitűzés teljesül. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A válaszadásra ismét Dömötör Csabának adom meg a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, tegnap írták alá a brexitmegállapodást, és a britek kilépése egy olyan esemény, amit hogyha valaki, mondjuk, tíz évvel ezelőtt felvetett volna komolyan, akkor valószínűleg szabadságra küldik. Ezzel kapcsolatban egyrészt szeretném elmondani, hogy a kormány számára kiemelten fontos a Nagy-Britanniában élő munkavállalók védelme, a magyar munkavállalók védelme, azt kell biztosítanunk, hogy őket semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje a britek kilépése miatt. A második vonatkozás az, hogy egy nettó befizető országról van szó, a második legnagyobb gazdaságról az Unióban, ezért a kilépésük azt is eredményezheti, hogy kisebb lehet majd az uniós költségvetés, úgyhogy keményebbek lesznek a költségvetési tárgyalások, főleg, hogyha felvetik valakik Brüsszelben, hogy csökkenjenek a már meglévő támogatási programok. A brexitnek van egy harmadik vonatkozása is: ez az esemény rendkívüli szimbóluma annak, hogy a brüsszeli vezetők az elmúlt években utat tévesztettek. Több Európát akartak, de rossz döntéseket hoztak vagy nem cselekedtek, és a végeredmény egy kisebb Európai Unió lesz. A brexit egy intő jel azzal kapcsolatban, hogy mi az ára annak, ha a politikai döntéshozók nem a lényeges kérdésekre összpontosítanak, vagy a lényeges kérdésekben nem hajlandóak meghallani az állampolgárok hangját, vagy az ő akaratukkal szemben politizálnak.

Sajnos minthogyha a brüsszeli vezetők nem vennék figyelembe ezt a tanulságot, mert ha figyelembe vennék, akkor nem akarnának most is olyan döntéseket hozni, amelyekre nincsen felhatalmazásuk. Lassan a végére érünk ennek az európai választási ciklusnak, és ahogy elnézzük, a brüsszeli elit búcsúajándéka egy komplett bevándorlást segítő, azt áramvonalasító intézményrendszer lenne, és ebben a kéretlen brüsszeli csomagban minden benne van, ami ellen mi az elmúlt években felemeltük a szavunkat.

(14.10)

A csomag egyik fontos eleme a migránsvízum, ami könnyített beutazást jelentene a bevándorlóknak. Erről decemberben újra szavaznak majd az Európai Parlamentben. A múltkor nem volt meg a többség, és az az érzésünk, hogy addig szavaztatják majd a képviselőket, amíg nem lesz meg ez a többség.

A kormány arra kéri a Fidesz-KDNP képviselőit, hogy minden lehetséges eszközzel lépjenek fel a migránsvízum javaslata ellen. Az ellenzéki képviselőket, az ellenzéki frakciókat azért nem említem, mert a PM, az MSZP és a DK brüsszeli képviselői simán megszavazták ezt a javaslatot.

Nem ez az egyetlen eleme a kiépülő intézményrendszernek, át akarják alakítani a határvédelmet, a határvédelem jogát a tagországok rovására, egységesíteni akarják a menekültügyi eljárásokat, szintén a tagállami jogok rovására. Nem került le a napirendről a kvóta, miközben megdupláznák a migrációval kapcsolatos uniós kiadásokat.

Ezen a ponton megint csak összefügg a brexittel ez a kérdés, mert úgy akarnak több pénzt költeni bevándorlásra (Moraj.  Az elnök a csengő kocogtatásával kér csendet.), hogy közben az uniós költségvetés kisebb lesz. Ezt csakis úgy tehetnék meg, hogy közben megvágnák a már meglévő támogatási forrásokat, úgyhogy Magyarországnak, még egyszer hangsúlyozom, fel kell készülnie az ezzel kapcsolatos vitára.

Ez így összességében épp elég ok arra, hogy egy határozott nemet mondjunk erre a csomagra, mert tényleg egy migrációs rémségek házáról van szó. Amint az egyébként ismert, a kormány egy fórumsorozatot indított a nagyobb városokban Európa jövőjéről, és ezek a fórumok mindenhol telt házzal mentek. A fórumokon elhangzottakat úgy lehetne a legjobban összefoglalni, hogy a magyaroknak még mindig a biztonság az elsődleges szempont, és nem támogatják azt, hogy Brüsszel stratégiai területeken jogokat vonjon el tőlünk.

Mi fontosnak tartjuk, hogy ezeket a hangokat, ezeket a felvetéseket még az európai választás előtt eljuttassuk az illetékeseknek, így a fórumok írásos összefoglalóit eljuttatta a kormány nemcsak az Európai Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, hanem Emmanuel Macron francia elnöknek is, már csak azért is, mert ő maga is szorgalmazott egy hasonló állampolgári konzultációt. Azt javasolta, hogy minden országban legyenek ilyen fórumok.

Tisztelt Ház! Szeretném a figyelmükbe ajánlani az Eurobarometer felmérését, amely szerint az európai állampolgárok szerint  tehát nemcsak a magyarok szerint, hanem az európai állampolgárok szerint  ma Európában a migráció, a bevándorlás a legfontosabb kérdés, megelőzi a fiatalok munkanélküliségét és a gazdasági növekedés ügyét. Ez azt is jelenti, hogy az előttünk álló hónapokat, az európai kampányt mindenképpen ez a kérdés fogja meghatározni. Az ellenzéki pártok álláspontja már ismert, az is ismert, hogy mi miért küzdünk. Ehhez a küzdelemhez kérjük a magyarok támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   21-24   25-28   29-30      Ülésnap adatai