Felszólalás adatai

Felszólalások:   81-87   87-92   93-99      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony a választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Aradszki András, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról” címmel. Aradszki András képviselő urat illeti a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Magyarország törekszik megteremteni azon feltételeket, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Idetartoznak a megváltozott munkaképességű állampolgárok is, akik foglakoztatása az elmúlt évek intézkedései eredményeképpen a 2010-es 18 százalékról 2018-ra 40 százalékra nőtt. Már 350 akkreditált cég mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat, s ez a szám megfelelő intézkedések támogatásával tovább növelhető, hiszen foglalkoztatottságuk növelése nemcsak gazdasági, de társadalmi érdek is. Ilyen intézkedés volt például a támogatás a munkahely rehabilitációs célú átalakításához, bér- és költségtámogatás vagy munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása. Már a nyár elején elfogadott, a jövő évre vonatkozó költségvetés is ennek figyelembevételével készült, hiszen ebben hangsúlyosan szerepelt, hogy a kormány célja, hogy mindenki, aki tud és képes, az dolgozhasson, ezért például az adócsomag is több, a munkaerőpiacot érintő változást tartalmaz. 2019. január 1-jétől például célzottabban igénybe vehetnek adókedvezményeket. (Zaj.  Az elnök csenget.) Itt szeretném megjegyezni, hogy a közelmúltban országszerte 22 információs és koordinációs központ jött létre egy több mint 3 milliárd forintos projekt keretében, hogy komplex szolgáltatásokkal, naprakész információkkal segítsék a fogyatékos embereket, köztük a megváltozott munkaképességű munkavállalókat.

Tisztelt Miniszter Úr! A szociális kiadások növelése mellett ezt a tendenciát a Kereszténydemokrata Néppárt örömmel üdvözli, ezért tisztelettel kérdezem miniszter urat: hogyan értékeli a megváltozott munkaképességű társainkért tett eddigi kormányzati lépéseket, a közeljövőben milyen további támogatásokat tudnak nekik vagy az őket foglalkoztatóknak nyújtani, esetleg hogyan lehetne bővíteni az akkreditált foglalkoztatók körét?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön mondta, mindenki számára a munkalehetőséget, a foglalkozás lehetőségét meg kell adni, s nemcsak általában mondhatjuk, hogy rekordalacsony már Magyarországon a munkanélküliség, rekordmagas a foglalkoztatottság, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a nők foglalkoztatottsága, ehhez az eredményhez párosul az is, hogy a megváltozott munkaképességűek esetében is érezhető előrelépést sikerült elérni, hiszen egy 18 százalékos foglalkoztatottsági szintről 40 százalékra sikerült emelni ezt az arányt. Több mint kétszeresére nőtt azoknak az embereknek a száma, akik korábban, pontosan azért, mert nem voltak teljesek a lehetőségeik, és megváltozott munkaképességűként nem volt egyrészt a munkáltató ösztönözve, másrészt a munkahely akadálymentesítve, nem vették őket föl, nem alkalmazták őket. Kellett egy célzott kormányzati program, egy segítség, amelyhez nyilván többletforrás is párosult, és ez érezhetően tudta növelni az ő foglalkoztatottságukat is, ami nem egyszerűen csak bevételteremtési lehetőség egy ember számára, aki megváltozott munkaképességű, hanem egész egyszerűen az egyenlőség érzete szintén legalább ennyire fontos számára. Az ő emberi méltóságát azzal tudjuk szolgálni, ha megteremtjük a munkában való részvétel lehetőségét, és ahogy az természetesen lenni szokott, ez magasabb fokú anyagi biztonsággal is jár.

A támogatott foglalkoztatás keretében, amelynek a szabályait 2012-ben újítottuk meg, egyrészről akkreditált munkáltatónál történhet a foglalkoztatás, másrészről fejlesztő foglalkoztatás keretében is részt vehet valaki. Az akkreditált munkáltatónál, védett körülmények között zajló rehabilitációs foglalkoztatáshoz költségvetési támogatás is társul.

(15.30)

A bérköltségre és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásából adódó többletköltségek fedezésére fordítható költségvetési támogatás összege évről évre növekszik. Ha megnézzük, hogy ez mennyi volt, mondjuk, ’13-14-ben, ez 34 milliárd forintos összeg  erre utalt a képviselő úr is , ez idén 41, jövőre 42 milliárd forint. Tehát itt 4-5 év alatt 20-23 százalékos emelkedés volt, és 7-8 milliárd forintos többletet is láthatunk.

A rehabilitációs kártya nyújtotta kedvezményben a 2012. évi bevezetése óta egyre többen tudnak részesülni, egyre többen tudják ezt igénybe venni. A kedvezményt érvényesítők száma is emelkedett. 2012-ben 3217 munkáltató vette ezt igénybe, most 9125, tehát jóval magasabb, ez közel háromszorosára emelkedést jelent. Most már háromszor annyi munkáltató tud a rehabilitációs kártyás járulékkedvezménnyel megváltozott munkaképességűt alkalmazni.

A foglalkoztatottak számában ennél jóval nagyobb az előrelépés, mert itt 5574 fő volt 2012-ben a foglalkoztatottak száma. Ez most 37 245, tehát míg a munkáltatók száma, akik megváltozott munkaképességűeket a rehabilitációs kártyás kedvezmény keretében foglalkoztatnak, ott közel háromszoros volt a növekedés, itt 6,7-szeres, tehát több mint hatszoros, majdnem hétszeres volt a növekedés. Ezek a kedvezmények és ezek a növekedések állnak a 18-ról 40 százalékra emelkedő foglalkoztatási ráta mögött. Ráadásul jövedelemszerzés a minimálbér 150 százalékáig megengedett mindkét esetben. Uniós forrásból is 13 ezer főt kívántunk bevonni a megváltozott munkaképességűek programjába, a fogyatékos személyek közül pedig 8 ezer fő munkavállalásának támogatása valósult meg. Erre 14 milliárd forintot költünk.

A szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítására szintén külön programot indítottunk 3,3 milliárd forint értékben. A jövőre is rákérdezett, tisztelt képviselő úr. A jövő év január 1-jétől egyszerűsödik az adó- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetősége. Közvetlenül az adóeljárás keretében érvényesíthetőek ezek, tehát adminisztratív tehertől szabadulnak meg a munkáltatók (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kártyakiváltásnál, és az akkreditált foglalkoztatottá válás lehetősége mindenki számára nyitott. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön által is elmondottak azt mondatják velem, hogy a megváltozott munkaképességű állampolgáraink lehetőségei imponáló módon növekedtek az elmúlt nyolc évben. Erre azért is szükség van, mert jelentős munkaerőhiány van az országban, és a munkaerőpiaci helyzet megköveteli azt, hogy minél többen tudjanak a piaci körülmények között is munkát végezni. Ezt remekül szolgálja az, ahogy ön is mondta, hogy mind a munkavégzők száma, mind pedig a munkát adó munkáltatók száma is növekedni fog. A jövőben azt kellene csinálni és erősíteni, hogy kormányszintű programként olyan átfogó javaslatot kell letenni, amely a modern világban az innovatív, digitalizált munkahelyek megteremtésével még nagyobb számban tudja a megváltozott munkaképességűeket alkalmazni a jövőben.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   81-87   87-92   93-99      Ülésnap adatai