Készült: 2021.01.22.01:30:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

15. ülésnap (2018.06.29.), 1. felszólalás
Felszólalás oka Ülésnap megnyitása
Felszólalás ideje 6:22


Felszólalások:  Előző  1   1-88      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés második nyári rendkívüli ülésének 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat.Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012-ben a kuláküldözés idején tönkretett gazdák emléknapjává nyilvánította a mai napot, június 29-ét.

A kulákok üldözése 1948-ban kezdődött, amikor Rákosi Mátyás hírhedt kecskeméti beszédében „a dolgozó nép ellenségévé” nyilvánította a tehetősebb gazdákat. Kíméletlen harc indult ezután a kuláknak kikiáltott emberek és családjaik ellen, előbb a sajtóban, aztán a hatóságok és bíróságok előtt, végül a falvakban. Az uszítás korántsem csak a parasztság módosabb tagjai ellen indult, akik mindig is gazdálkodási mintát adtak a többieknek, és hagyománytiszteletükkel, vallásosságukkal, erkölcsösségükkel példát mutattak. Üldöztek mindenkit, akit megbízhatatlannak, gyanúsnak ítéltek.

Elviselhetetlen adóteherrel, beszolgáltatási kötelezettséggel, rendszeres hatósági zaklatással sújtották a támadások célkeresztjébe került gazdálkodókat. 1950 és 1953 között mintegy négyszázezer esetben jártak el a bíróságok kulákokkal kapcsolatos ügyekben. A pénzbírságtól a teljes vagyonelkobzáson át a halálbüntetésig születtek az ítéletek.

Sok kulákká minősített embernek elvették a házát. Másokat a testet-lelket megtörő hortobágyi kényszermunkatáborokba internáltak, ahol éveken át sínylődtek az ÁVH-sok őrizete alatt. Betegség és éhezés tizedelte őket a mindennapos, végtelennek tűnő robot mellett.

A kiszolgáltatott emberek egy része öngyilkos lett, mert nem bírta elviselni részint a mindennapos zaklatásokat, részint azt, hogy nem tud a családja számára méltó körülményeket teremteni. Voltak, akiket otthonukban vertek agyon, mások a börtönben elszenvedett testi bántalmazások következtében veszítették életüket.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A sztálinista Rákosi-rezsim gyilkos harcot indított a magyar agrártársadalom ellen, minden eszközzel arra törekedtek, hogy lerombolják a hagyományos paraszti életformát, és a kuláknak bélyegzett nagygazdákat földjeik elhagyására kényszerítsék.

Az elviselhetetlen terhek miatt tömegessé vált a termőföldek elhagyása. Tették ezt a gazdák egyrészt a folyamatos lélektani és fizikai terror elkerülése végett, másrészt pedig a kilátástalan megélhetési viszonyok miatt. Sorsok törtek derékba, földönfutó lett sok-sok ember. Számos, meghurcoltatást, vagyonelkobzást átélt családban még ma sem szívesen beszélnek a kulák múltról.

Komoly erkölcsi kárpótlást jelent azonban számukra, hogy az Országgyűlés hat évvel ezelőtt döntött az emléknap bevezetéséről. Jelképes gesztus ez a méltóságukban megalázott, tönkretett gazdák és leszármazottaik iránt.

Sok bűnt feltártak már a kutatók a visszaemlékezők segítségével, dokumentumok bemutatásával. Kötelességünk, hogy minél hatékonyabban rávilágítsunk a múlt bűneire, s egyszersmind garantálnunk kell: soha nem történhet meg még egyszer ilyesmi Magyarországon.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az 50-es évek elején az agitációs plakátokon boldog, nevetős parasztokat ábrázoltak. A valóságban azonban megtörték, megalázták a parasztságot, s különösen a kuláknak bélyegzetteket. Rájuk emlékezünk ma.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslat T/503. számon, az Állami Számvevőszék véleménye pedig T/503/7. számon az informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés az előterjesztés 30 órás időkeretben történő tárgyalásáról döntött. A napirendi ajánlás függeléke tartalmazza az időkeretek felosztását. Most felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a frakciók mai napon rendelkezésre álló időkeretének felosztását. Jegyző úr!




Felszólalások:  Előző  1   1-88      Ülésnap adatai