Készült: 2024.03.29.05:53:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

121. ülésnap (2020.04.21.),  191-206. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 42:55


Felszólalások:   163-190   191-206   207-246      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. (19.10)

Most soron következik az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10096. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót szintén Schanda Tamás János úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirend előterjesztőjének.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Fogyasztóvédelmi Hatóság egyik szakterülete az élelmiszernek nem minősülő termékek piacfelügyelete. A hatóság és a laboratóriumi ellenőrzések célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes termékeket. A termékbiztonság évek óta a magyar fogyasztóvédelem középpontjában áll, ezért az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi forgalomban elérhető árukínálatot. A laboratóriumi vizsgálatok azért fontosak, mert számos veszélyforrás, kockázat minden igyekezet és körültekintés ellenére sem állapítható meg pusztán ránézéssel a vásárlás során.Ezen túlmenően a Fogyasztóvédelmi Hatóság a vámhatósággal együttműködve már a vámhatáron megállítja a veszélyes termékeket. Így ezek a termékek sem az üzletek polcaira, sem a webáruházakba nem kerülhetnek be. Ezzel nemcsak a magyar, hanem az európai fogyasztókat is megóvjuk a veszélyes termékektől.

Ha egy termék veszélyesnek bizonyul, a Fogyasztóvédelmi Hatóság nemcsak arról intézkedik, hogy az lekerüljön az üzletek polcairól, hanem indokolt esetben a vásárlóktól való visszahívásra is kötelezi a forgalmazót, a kereskedőt. A piacfelügyeleti vizsgálatok a fogyasztók mellett a tisztességes, jogkövető vállalkozások érdekeit is védik. A tagállamok éves szinten több mint kétezer bejelentést küldenek a fogyasztókra nézve súlyos kockázatot jelentő termékekről az európai gyorsriasztási rendszerbe, az úgynevezett RAPEX-be. Magyarország az utóbbi tíz évben mindig az élmezőnyben, jellemzően az első öt tagállam között volt a nem biztonságos termékek kiszűrésében, 2018-ban pedig a harmadik helyen végeztünk.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, a piacfelügyeletről szóló EU-s rendelethez kapcsolódó hazai jogszabályok módosításával a rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a megállapítása. A módosítás minden piacfelügyeleti hatóságra vonatkozik.

Az EU-rendelet alapján a törvénymódosítás vállalkozásbarát módon növeli a gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek az arányát a nem biztonságos termékek esetében. Ha a jövőben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, akkor haladéktalanul konzultál a céggel, ennek keretében felszólítja az érintett vállalkozást a megfelelő és arányos önkéntes intézkedés megtételére. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor a szükséges intézkedéseket a piacfelügyeleti hatóságok hozzák meg. A hatóság többek között a forgalomból való kivonást, a vásárlóktól történő termékvisszahívást, a kockázat súlyosságától függően bírság kiszabását is elrendelheti.

Mivel egyre többen vásárolnak interneten, szükség van az online piacfelügyelet erősítésére is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat alapján a piacfelügyeleti hatóságoknak a jövőben lehetősége lesz a honlap blokkolására, ha az veszélyes terméket árusít. Ez azt jelenti, hogy a webáruházban vásárolt súlyos kockázatú termék esetén, ha más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre, lehetőség lesz a honlapon vagy az applikációban megjelenő tartalom eltávolítására, a belépéskor figyelmeztetés megjelenítésére vagy akár a belépés korlátozására is. Az alapvető cél az, hogy a veszélyes, például már a bolti forgalomból kivont termékeket a webáruházakban se érhessék el a vásárlók.

Tisztelt Országgyűlés! A piacfelügyeleti hatóságok az értékesítési lánc szereplői közül a gyártóval, az importőrrel és a forgalmazóval szemben járhatnak el. Ugyanakkor az online kereskedelemben egyre nagyobb szerephez jutnak a termékek tárolását, csomagolását végző logisztikai szolgáltatók, akikkel szemben a piacfelügyeleti hatóság hatáskör hiányában nem tud intézkedni. Így egyes cégek akár visszaélésszerűen is a logisztikai szolgáltatókon keresztül el tudják árasztani a piacot veszélyes termékekkel, vagy legalábbis ki tudják kerülni a piacfelügyeleti ellenőrzési rendszert.

A törvénymódosítás a termékbiztonság erősítése érdekében az EU minden tagállamára vonatkozóan a logisztikai szolgáltatók felelősségét is rögzíti. Velük szemben felelősség megállapítására azonban kizárólag akkor lesz lehetőség, ha az értékesítési folyamat más szereplőivel, például a gyártóval vagy az importőrrel szemben nem tud eljárni a piacfelügyeleti hatóság.

Engedjék meg, hogy arra is felhívjam a figyelmet, hogy ez a módosítás nem vonatkozik a postai szolgáltatókra.

Tisztelt Országgyűlés! A termék biztonságos használatához elengedhetetlen a használati útmutató ismerete. Ezért az önök előtt lévő módosítás előírja, hogy a biztonságos használat érdekében a termékhez közérthető és egyértelmű használati és kezelési útmutatót, a biztonságot érintő figyelmeztetéseket kell mellékelni, méghozzá magyar nyelven.

Azt külön ki szeretném emelni, hogy a törvényjavaslatnak ez a módosítása nem kapcsolódik a jogharmonizációs feladat teljesítéséhez, de úgy gondolom, hogy a folyamatosan fejlődő technológiák miatt ez ma már elengedhetetlen. A tervezet továbbá a veszélyes termékek forgalmazásának hatékonyabb tiltását teszi lehetővé azzal, hogy még szorosabbá válik az uniós piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés és kommunikáció.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján az élelmiszernek nem minősülő, nem biztonságos termékek forgalmazásának korlátozása vagy kivonásuk válik hatékonyabbá, uniós szinten egységessé. A változások eredményeként a fogyasztói biztonság javul, a vállalkozásoknak pedig egyértelműbb szabályokat kell betartaniuk. Az illetékes hatóságok fokozott együttműködése pedig hatékonyabb online piacfelügyeletet tesz a jövőben lehetővé.

A fentiek és az elhangzottak miatt arra kérem nagy tisztelettel önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Barcza Attilának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(19.20)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal, ahogy az előzőekben tárgyalt törvénynél is, jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget. Az előterjesztésben javasolt jogszabály-módosítással az élelmiszereknek nem minősülő, nem biztonságos termékek forgalmának korlátozása vagy azok kivonása válik egyszerűbbé, és ami nagyon fontos, hogy EU-szinten egységessé. Mint tudjuk, a piacfelügyeleti hatóságok annak biztosítása érdekében végzik tevékenységüket és hoznak intézkedéseket, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, és talán, ami ennél is fontosabb, hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy a közérdek bármilyen szempontjának, és biztosítsák emellett a termékek szabad áramlását.

Tisztelt Ház! A beterjesztett módosítás szükségességének oka, ahogy mondtam, a jogharmonizáció, de további fontos tényező, ha nem a legfontosabb, amit államtitkár úr is említett, hogy a fogyasztók számára magyar nyelven a termékeket el kell látni a kezelési-használati útmutatóval. A szabályozás fontosságát az adja, hogy a széles spektrumú piacfelügyeleti hatóságok még hatékonyabb védelemben részesítsék a magyar állampolgárokat, a részben új és részben megerősített hatáskörüknek köszönhetően pedig még hatékonyabban, uniós szinten erősebb együttműködés keretében léphetnek fel a termékbiztonság erősítése érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságok közül az ITM szakmai irányítása alatt lévő Fogyasztóvédelmi Hatóság, azaz a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyik legfontosabb szakterülete az élelmiszereknek nem minősülő termékek piacfelügyelete.

A hatósági és laboratóriumi ellenőrzések célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes termékeket. A termékbiztonság évek óta a magyar fogyasztóvédelem központjában áll, ezért a hazai akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumok rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi forgalomban elérhető árukínálatot. Ha egy termék veszélyesnek bizonyul, akkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság nemcsak arról intézkedik, hogy az lekerüljön az üzletek polcairól, hanem indokolt esetben a vásárlóktól való visszahívásra is kötelezi a forgalmazót és a kereskedőt, a laboratóriumi vizsgálatok pedig azért fontosak, mert számos veszélyforrás minden igyekezet és körültekintés ellenére sem állítható meg pusztán ránézéssel a vásárlás során. Örvendetes, hogy Magyarország az utóbbi években itt előnyös pozíciót foglalt el, ahogy erre már államtitkár úr is utalt.

A 2019-ben végrehajtott fogyasztóvédelmi ellenőrzés eredménye, hogy az Európai Unión kívülről beáramló termékek körében több mint 340 ezer veszélyes termék forgalomba hozatala került megtiltásra, és ebből 166 ezer termék megsemmisítésre is került, mivel ezek a fogyasztók testi épségét vagy életét veszélyeztették. Ezzel nemcsak a magyar, hanem az EU-s fogyasztókat is sikerült megvédeni, az online piacfelügyelet megerősítése pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az online vásárlás is biztonságosabb legyen.

A piacfelügyelet alapvető feladata, hogy megvédje az embereket, különösen a gyermekeket a veszélyes termékektől. Ez nem egy egyéni feladat, hanem ez egy csapatmunka, az érintett feleknek a nagyon szoros együttműködésére van szükség. Az új piacfelügyeleti szabályozás ezt erősíti, mondok egy példát: a közös uniós információs és kommunikációs rendszer kötelező használatának előírásával. Az előterjesztés ezenkívül hatáskört biztosít a piacfelügyeleti hatóságok számára súlyos kockázat esetén, ha más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre, az online honlapon vagy applikációban megjelenő tartalom eltávolítására, belépéskor kifejezett figyelmeztetés megjelenítésére, a belépés korlátozására. A cél, hogy a veszélyes, például a bolti forgalomból kivont termékeket a webáruházakban se tudják elérni, és az e-kereskedelemben egyre nagyobb szerephez jutó logisztikai szolgáltatók részére megállapít egy piacfelügyeleti kötelezettséget. Az EU-rendelet kizárólag az Unióban letelepedett gyártó, importőr és meghatalmazott képviselő hiányában végső esetben ró kötelezettséget a logisztikai szolgáltatóra, például tudja azt ellenőrizni, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészülte biztosítja az azonnali, szükséges korrekciós intézkedések meghozatalát. Jó példa erre a forgalomból való kivonás.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül fontos hangsúlyozni az egyik legfontosabb elemét a törvényjavaslatnak, hogy az új piacfelügyeleti hatáskör, azaz a honlapblokkolás jogszabályi bevezetése nem lehetetleníti el a vállalkozásokat, különösen a tisztességes jogkövető webáruházakat. A honlapblokkolás csupán egy végső szankció lehetősége a hatóság számára, amennyiben más jogkövetkezmény, például a figyelmeztetés vagy a bírság kiszabása nem vezet eredményre.

Az elhangzottak ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eljött az a napirend, ahol üdvözölnöm kell a Fidesz-KDNP és a kormány törekvéseit, hiszen tíz év késéssel, de megérkezett a magyar valóságba, és egy olyan javaslatot tett elénk, amelynek nyilván részegységeiben tudunk kötözködni, és fogunk is, mert ez az ellenzéki lét gyönyöre, a kormányzati lét gyönyöre az, hogy ezen kötözködésekre viszonkötözködésekkel válaszol, de tíz év elteltével és némi európai uniós nyomásra elindultunk egy olyan irányba, amely már vállalható, vitaképes, legitim, és szerintem ez nem kis szó a mai körülmények között. Miért beszélek tíz évről? Engem az az isteni szerencse ért, hogy 2010 óta lehetek országgyűlési képviselő, és minden cinizmus nélkül ezt egy óriási szerencsének tartom. Amikor 2010-ben letettem az esküt a Szent Koronánál, akkor a parlament Fogyasztóvédelmi bizottságába delegáltak. Nem azért, mert közgazdászként annyira értettem volna a fogyasztóvédelem területéhez, vagy a professzora lennék ennek a területnek, sokkal egyszerűbb oka volt, a Gazdasági bizottságba a Jobbikon belül némi túljelentkezés alakult ki, én is oda szerettem volna orientálódni, hogy őszinte legyek, a Fogyasztóvédelmi bizottsággal meg nem annyira tudott mit kezdeni még a magyar parlamentarizmus sem. A vége az lett, hogy kaptam egy nagy tapsot a frakcióülésen, amikor vállaltam, hogy beülök a Fogyasztóvédelmi bizottságba, és jó diákként igyekeztem talpalni és kitanulni minél többet erről a területről.

Hozzáteszem, baromi jó bizottság volt. A magyar parlamentarizmus általam ismert bizottságai közül az abszolút kedvencem, és egy elképesztő nívójú szakmai munkát hozó bizottság, amelyet nem is értem, hogy önök miért szüntettek meg. Annyira fájó módon hiányzik ez a magyar gazdaságpolitika egéről, egyáltalán a fogyasztóvédelmi szemlélet, a pénzügyi tudatosság szemlélete, ami, látom, hogy ebben mi közösek vagyunk, még a Magyar Nemzeti Bank egyes vezetői is masszívan dolgoztak azért, legalábbis a szavak szintjén, hogy a pénzügyi tudatosság beszűrődjön az alapfokú, középfokú oktatásba, legyenek kampányok, amelyek ezzel foglalkoznak, és szerintem ez egy olyan terület lehetett volna, vagy talán még egy kicsit ott a sarokban lehetne is, amelyik izmusoktól függetlenül, politikai oldalaktól függetlenül egy közösen vállalható valami. Hiszen ha azt mondjuk, hogy a devizahitelezés pénzügyi szörnyszülöttjétől meg kellett és meg lehetett volna menteni a magyar polgárokat már előre, és ehhez lehetett volna egy pénzügyi tudatosságra alapozó programot összehozni, akkor szerintem ebben meg tudunk egyezni, így a tapasztalatok ismeretében. A Quaestor-botrányt hasonló módon meg tudtuk volna előzni, bár nyilván csak nagyon érintőlegesen köthető ide ez a kérdéskör, ebben is szerintem meg tudtunk volna egyezni.

Viszont azt látom, hogy a Fogyasztóvédelmi bizottság tönkretétele, beolvasztása a Gazdasági megabizottságba, ahol volt először egy albizottsága, aztán az sem működött rendesen, az is megszűnt, ez történelmi bűn és mulasztás. Éppen ezért örülök annak, hogy az a javaslat került elénk részeiben, amelynek akkor, 2010-14 között kellett volna idekerülnie a parlament elé, és amely meg tudta volna előzni számtalan fogyasztóvédelmi jellegű problémának az előidézését. Ne legyünk igazságtalanok, és ne kérjük számon akár ezen a kormányon, akár bármelyik másikon azt, hogy minden egyes, a polcokra kerülő vagy webshopokban megvásárolt terméket előre ellenőrizzen, pántlikázza fel, hogy ez biztonságos termék, odatehetjük a gyerek elé játszani vagy pedig fogyaszthatjuk, hiszen a globalizáció egyik legnagyobb vadhajtása, hogy olyan temérdek árutömeg zúdul a polcokra, az emberek postafiókjába és postaládáiba, ami lényegében utólag ellenőrizhető belenyúlásokkal, szemezgetésekkel, de rendszerszinten és előre minden már nem. Ez eleve egy elképesztő kiszolgáltatottságot kölcsönöz a rendszernek.

Éppen ezért én magam üdvözlöm például azt, hogy már nemcsak kimondottan a gyártóval szemben lehet eljárást indítani, hanem a szállítók, egyes közvetítők is gyakorlatilag a piacfelügyeleti eljárás részeként értelmezhetők a javaslat tekintetében. Tehát van kivel szemben eljárni, a lánc egy másik tagjával szemben, ha éppen maga a gyártó nem érhető el. De azért illúziókat ne tápláljunk, ettől a mindennapi biztonságunk, fogyasztóvédelmi biztonságunk nemhogy nem áll helyre, talán egy kicsit a biztonságérzetünk, a szubjektív lesz erősebb, de lehet, hogy ez hamis erősség.

Azt is látjuk, hogy volt azért ellenzékből nekünk ebben az említett 2010-14 közötti ciklusban sikerünk is, fogyasztóvédelmi jellegű sikerünk. Ha jól emlékszem, Gaudi-Nagy Tamás akkori képviselőtársammal együtt volt egy felvetésünk, amelynek értelmében a multicégekre kivethető bírságösszeget emlékeim szerint megtízszereztük, és ha jól emlékszem, akkor egy nagyon sok, 6-7 nullával ellátott összeg lett ennek a maximuma, amely módosító javaslatunk, láss csodát, keresztülment a Fidesz-KDNP rendszerén. Igen, az egy olyan ciklus volt, amikor folytak szakmai viták, volt valódi diskurzus közöttünk. Persze, rengeteg politikai székdobálás és a sárga lapát hajigálása meg lengetése közepette  ugye, a homokozóban kinek nagyobb a lapátja alapon , de akkor is, azért keresztülmentek olyan ellenzéki javaslatok nagyon-nagyon ritkán, amelyek kimutathatók, érzékelhetők voltak.

Az egyik ilyen volt a multikra kivethető bírságösszeg emelése. Ezt hiányolom, nemcsak ebből a javaslatból, hanem a teljes európai koncepcióból. Nem látom azokat az elrettentő elemeket, amelyek képesek szó szerint kidózerolni a piacról azokat a folytatólagosan visszaéléseket foganatosító cégeket, amelyeknek nem lenne helyük ezen a piacon. Teljes iparágak jöttek létre fogyasztók megtévesztésére, kizsákmányolására, és arra, hogy vagy hamis terméket áruljanak, vagy teljesen értéktelen szemetet. És én tökéletesen látom, egy piacgazdaságpárti közgazdász vagyok, hogy amíg lesz kereslet, addig lesz kínálat is, de mi azért kapjuk a fizetésünket, többek között itt a magyar és egyébként az európai parlamentekben is, hogy ezen felelősséget felismerve a szabályozás legszélesebb körét a vásárlópolgárok érdekében keresztülvigyük.

(19.30)

Azt látjuk, hogy ez ügyben az elmúlt tíz évben nem tudott érdemben előrelépni sem Európa, sem pedig ezen belül Magyarország. Nemcsak elrettentő erejű bírságokra gondolok, hanem nyilvánvaló módon arra is, hogy az európai piac tekintetében akár a működési engedélyek ideiglenes vagy végleges elvételével, akár alternatív eszközökkel igenis oda lehet hatni bizonyos, akár teljes iparágak résztvevőire.

Az egyik kedvenc fogyasztóvédelmi témám a fogyasztói csoportok esete volt, amit, ha jól emlékszem, nyolc év késéssel szabályozott ez a kormányzat. Megszüntette a fogyasztói csoportokat papíron, aztán a fogyasztói csoportok korábbi szervezőinek tette lehetővé, hogy Rogán Antal lakáslottóját elkezdjék a ledózerolt LTP-k meg a Fundamenta meg a többi állami támogatása helyett. Tehát még amit megszüntettek, annak is nyitottak egy piaci rést a későbbiekben. De azt látjuk, hogy a fogyasztói csoportoknak a maguk nemében, nem tudom, hogy volte piacgazdasági értelme. Nem látom azt a társadalmi hozzáadott értéket, ami miatt egyáltalán megtűrték önök a magyar gazdaság egén ezt az elképesztő szemétséget, amit fogyasztói csoportoknak hívnak.

Mondok még egyet: termékbemutatók. Álljon föl valaki, és mondja el nekem, hogy milyen nemzetgazdasági érdek szól a termékbemutatók mellett! És látom én a korlátozási szándékot, látom, ugyanakkor azt is látom, hogy teljesen sajnos nem sikerült kiirtani ezt a formát. Először jöttek a trükkök utáni újabb trükkök, miszerint a telephelyen már nem kötöttek szerződést, hitelszerződéseket ezekkel a szerencsétlen átvert emberekkel, hanem elmentek hozzájuk haza, vagy egy másik helységbe jelentették be ezt a tevékenységet, de azt látjuk, hogy teljes gazdasági ágakra egész egyszerűen nincsen szükség, a visszaélések melegágyait jelentik. Jellemzően idős honfitársaink azok, akik kiszolgáltatottságuk és információhiányuk révén sokszor a hasonló cégek csapdájába kerülnek. Bizony, vannak azért konkrét ágazatok, cégcsoportok, azok képviselői, akikkel szemben egy egészen más szankciórendszerrel kellene fellépni.

Nem akarok irreális elvárásokat támasztani, nem akarom Magyarország Kormányától várni a teljes megoldást erre az egyébként világszinten még megoldatlan problémára. Azt ugyanakkor várom, hogy ezen alternatív eszközök tekintetében kezdjenek el gondolkodni. Amit pedig leginkább elvárnék, az a pénzügyi tudatosság szétterítése a teljes magyar gazdaságon belül. És ez nem megy úgy, hogy egy állami vezető vagy tisztségviselő, aki négymillió forint fölött keres, kiáll és elmondja a magyar családoknak, hogy tervezzék újra a költségvetést, és költsenek kevesebbet, mint amennyi a bevételük. Köszönjük szépen, bevétel hiányában igen nehéz lesz ezt a manővert keresztülvinni. Ez egészen egyszerűen úgy menne, hogy az alapfokú oktatásba, de a középfokúba mindenképpen úgy kell belevinni a pénzügyi tudatosságot, fogyasztóvédelmet, hogy onnan ne kerülhessen ki diák olyan állapotban, olyan szellemi, pszichikai állapotban, hogy adott esetben egy fogyasztói csoporttal, egy veszélyes pénzügyi befektetéssel őt megtévesszék. És ha ez az attitűd hatja át az egész társadalmat, azzal vittük keresztül a fogyasztóvédelmet akár termékek szintjén, akár a későbbi szankciók, retorziók szintjén, már ami a visszaélőket illeti.

Én erre bátorítanám tehát a kormányzatot amellett, hogy ahogy én ezt 2010-ben az esküm után megígértem, minden jó irányú javaslatban és javaslat tekintetében támogatni fogom önöket, amellett, hogy részletkérdéseken nyilván fogunk nagyon sokat vitatkozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselőtársam azzal vezette föl, hogy részletkérdésekben sokat fogunk vitatkozni. Azt gondolom, hogy a felszólalása után nem fogunk sokat vitatkozni, sok mindenben egyetértettünk abban, amit ő elmondott. De ha már egy piacfelügyeleti vagy fogyasztóvédelmi napirendi pontot tárgyalunk, akkor így a vezérszónoki felszólalás előtt engedjék meg, hogy megköszönjem a fogyasztóvédelem munkatársainak azt a munkát, amit jelenleg a koronavírus-járvány elleni védekezésben tesznek. Hiszen rengeteg hamis termék, hamis ígéret, fertőlenítőszerek, koronavírus elleni gyógyszerek, vakcinák és egyéb termékek jelentek meg szerte a világon webshopokban, és így nyilvánvalóan Magyarországon is, és erre mindig nagyon határozott, a leghamarabbi és legszigorúbb válasz született a fogyasztóvédelem részéről, ha meg büntető kategóriába, büntetőjogi kategóriába esett, akkor a hatóságok részéről, a rendőrség részéről. Úgyhogy azt gondolom, ezt a munkát is a mostani koronavírusjárvány-helyzetben szükséges megköszönni, hiszen ezáltal sok áldozatot, akik ennek bedőltek volna, mentettünk meg attól, hogy olyan terméket vásároljanak, amely nem az, aminek mutatja magát, vagy nem hat.A másik szempont, amit szeretnék elmondani, hogy mi a KDNP-ben is, ezt Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is tudja, sok alkalommal tettünk fogyasztóvédelmi javaslatokat, és például pont a termékbemutatók szigorítása, a csaló árubemutatók, termékbemutatók esetében a KDNP nevéhez fűződik, és itt jelentősen csökkentek a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok a KDNP-s törvényi szigorítás után, például az ingyenes juttatások reklámjainak megtiltása. És tény, hogy lenne igény még szigorításra, mert például a tetten érés nem a legegyszerűbb feladat, például a hatóságoknak. De már azzal beépítettünk védőgátakat, hogy nincsen helyszíni hitelközvetítési lehetőség, illetve sok olyan időkorlátbeli gátat is beépítettünk, ahol az embereknek van idejük átgondolni, hogy mit is szeretnének megvásárolni.

Itt szeretném fölhívni mindannyiunk felelősségére a figyelmet, hogy a fogyasztói tudatosságra helyezzük a hangsúlyt, nevelésben, oktatásban és a kommunikációnkban is mindannyiunk közös feladata, hogy fogyasztóilag is tudatos állampolgárok éljenek Magyarországon, mi is azok legyünk, és ezt a kommunikációnkban is, példánkkal is hangsúlyozzuk, hogy a tudatosság mennyire fontos ezen a területen.

Alapvetően örömteli folyamatnak tartom azt, hogy az online vásárlások száma folyamatosan nő, hogy a webshopokból a magyarországi termékek, termelői termékek, és most nyilván a mostani napirendi pontnál nem élelmiszerekről beszélgetünk, hanem azon túli vagy abba a kategóriába nem eső termékekről, de hogy folyamatosan nő az online vásárlók száma. Én is a tavalyi karácsonyi időszakban megpróbáltam a lehető legtöbb ajándékot beszerezni az internet segítségével webshopokon, webáruházakon keresztül. Azt gondolom, hogy szerteágazó lehetőség nyílik most már erre Magyarországon, sok helyen megbízható tanúsítványokkal, titkosításokkal, tisztességes adatvédelemmel találkozunk, és ez egy nagyon pozitív változás az elmúlt vagy az azt megelőző évekhez képest, hiszen ez nyolc, tíz, tizenöt, húsz évvel ezelőtt még egy sokkal ingoványosabb talaj volt, és sokkal kevésbé állt meg mind adatvédelem, mind adatbiztonság területén. Az utóbbi három-négy év alatt kifejezetten sokat javult.

Nyilvánvalóan a GDPR megjelenése is hozzásegített ehhez, de mindenesetre azt látjuk, hogy az online vásárlások száma folyamatosan nő, ezért nyilvánvalóan első számú prioritás az online vásárlók, fogyasztók védelme is. Itt külön kihangsúlyoznám a gyermekek védelmét, a gyermektermékek, gyermekjátékok, gyermekek által felhasznált termékek veszélyességének a vizsgálatát. Ez egy olyan terület, ahol kifejezetten jól működik az európai uniós koordináció, és Magyarországnak nagy feladata van, hiszen több helyen vámhatárok vannak Magyarországon. Így mi nemcsak a magyar fogyasztókat védjük a beérkező termékek vizsgálata során, hanem az egész Európai Unió fogyasztói közösségét. Így az elmúlt években is több százezer veszélyes terméktől mentette meg a magyar fogyasztóvédelem mind a magyar társadalmat, mind pedig az európai uniós fogyasztókat. Azt gondolom, hogy ez egy fontos előrelépés.

Ezért nagyon fontos az információcsere, ami már eddig is működött, hiszen információcserével láthattuk azt, ha valahol megjelent egy veszélyes termék, valamelyik hatóság, valamelyik európai uniós tagállami hatóság veszélyes terméknek minősített valamit, akkor az az információ rögtön szétküldésre került az összes tagállamba, és ugyanúgy viszont, ha mi találtunk ilyet, akkor erről értesítettük a tagállami hatóságokat, illetve az Európai Uniót is. Azt gondolom, hogy az információcserének ez az elmélyítése vagy az eggyel történő továbblépése üdvözlendő irány.

Az EU-s koordinációval kapcsolatban pedig nyilvánvalóan látjuk azt, hogy ezek a szigorítások jó irányba mutatnak, látjuk azt, hogy sokszor határozott, gyors fellépésre van szükség akár az önkéntes termékvisszahívás esetében, akár radikális esetben veszélyes termék esetében a honlapblokkolás tekintetében. Hiszen sokszor van olyan, hogy az áruházból visszahívott termék fennmarad a honlapon, vagy éppen olyan, kicsit, hogy is mondjam, nem teljesen fehér webáruházak, a szürkezónában működő webáruházak különböző importtermékekkel próbálnak üzletelni, más országokban már visszahívott termékekkel próbálnak még valamilyen szintű nyereségre szert tenni, de ezáltal veszélynek tehetik ki a magyar fogyasztókat. Itt a határozott fellépés mindenképpen támogatandó.

Egyetértek fideszes és jobbikos képviselőtársammal is, hogy ez az irány, ami támogatandó, egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az online fogyasztói tudatosságra és fogyasztóvédelemre, úgyhogy a mostani törvényjavaslatot is a KDNP frakciója támogatja. Köszönöm szépen.

(19.40)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Szakács Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sokat hallottunk ma a fogyasztóvédelemről, és ahogyan Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is elmondta, bizony jó lett volna sok egyéb ügyben is egyébként a fogyasztóvédelemnek nagyobb szerepet vállalni, hamarabb szigorítani azokat az eljárásokat, azokat a követelményrendszereket, amelyeknek megfelelően lehet bizonyos termékeket, akár bizony pénzügyi termékeket is a magyar lakosság számára elérhetővé tenni. Én azt gondolom, hogy nemcsak tanulsága van ezeknek az ügyeknek  az is, nagyon keserű a tanulsága ezeknek az ügyeknek , hanem bizony kára is, ami ebben a pillanatban még rendezetlen kár, és igen, van olyan elsődleges fogyasztóvédelmi hatóság is, amitől egyébként többet várunk, ez az ügyészség, ahol még többet lehetne tenni olyan közérdekű keresetek indításával, amik meg tudják védeni a magyar fogyasztókat.

Én is azt gondolom, hogy érdemes ebben elmerülni, és főleg ebben a világban, ahol most már szinte digitálisan minden elérhető, továbbmegyek, most ebben a járványügyi veszélyhelyzetben általában minden csak digitálisan elérhető, bizony sokkal nagyobb lehetőség, illetve sokkal nagyobb szerep hárul a fogyasztóvédelem ezen területére is, és azt gondolom, hogy meg fognak annyira változni a fogyasztói szokások, ami indokolttá teszi, hogy bizony ebben sokkal jobban el lehet mélyülni.

Mindazonáltal nemcsak a tanulságokat kell levonni, adott esetben pénzügyi szolgáltatók tekintetében, akár hitelintézetek tekintetében a károkat is enyhíteni kell. Én bízom benne, hogy egyszer ebben is majd partner lesz a kormány, és nemcsak azt fogják mondani, amit Matolcsy György mondott, hogy ő úgynevezett károsultakat egészen biztosan nem fog semmilyen ügyben kártalanítani. S bízunk benne, hogy egyszer majd a jegybanknál lévő forrásokat nem alapítványokba teszik bele mindenfajta kalandos úton, amelyek kalandos úton működnek, hanem azt ténylegesen a magyar pénzügyi kultúra növelésére, a magyar pénzügyi kultúrára való oktatásra fogják majd használni. Ez is a fogyasztóvédelemhez tartozik.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerencsére szigorúbb fogyasztóvédelmi előírásokat ír elő, mint amilyenek korábban voltak, éppen ezért mi ezt támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varju Lászlónak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elég sajátos helyzetben vagyunk, mert a végén valóban sok mindenben fogunk e törvény kapcsán egyetérteni, már csak azért is, mert az, hogy itt a jogharmonizáció eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a fogyasztók érdekében és egyébként a gyártók érdekében is közösen tudjunk olyan szabályozást hozni, ami világossá teszi a játékszabályokat, az azt gondolom, hogy helyes. Tehát induljunk ki abból, hogy önmagában ez a törvényjavaslat abba a kategóriába tartozik, ami támogatható, de a későbbiekben el fogom mondani, hogy nekem milyen fenntartásaim vannak. Olyannyira mondom ezt, hogy mondhatnám, hogy egy lépéssel közelebb kerülünk az európai egyesült államokhoz azzal a megoldással, hogy igen, vannak olyan területek, amelyekben egyre inkább az Európai Unióban zajló koordináció és az abból származó közös tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy további lépéseket tegyünk ennek érdekében. Ebbe beletartozik az, hogy a piacfelügyeleti elvek hogyan alakulnak, hogy a piacfelügyelet hogyan akceptálja és hogyan figyel a piacfelügyeleti tevékenység során arra, hogy a termékek mind az európai, mind pedig a hazai, ilyen értelemben a nemzeti elvárásoknak, szabályoknak megfeleljenek. Ebbe beletartozik természetesen az is, hogy a szankcionálásnál meghatározott lépésekről is kell beszélni.

Éppen ezért, amikor magát az ellenőrzést lefolytatják, hogy a minőségi tanúsítványnak, illetve az előírásoknak megfelele az a termék  ami nemcsak egy adott gyártmány, hanem akár egy pénzpiaci termékről beszélünk , ebből a szempontból, azt gondolom, ha ettől eltérnek, akkor az szankcionálható is legyen.

A szankciók meghatározása között szerepel, hogy a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak olyan döntések meghozatalára, melyek a tartalmak törlésére vonatkoznak. Az internet közelében járó állami beavatkozások engem óvatossá tesznek, hogy mikor, hogyan és kivel szemben alkalmazzák, mert maga a kiindulópont  és a szankcionáláshoz szükséges eszköznek gondolom -; de az, amivel a Fidesz-kormány az elmúlt időszakban már próbálkozott, akár az internetkorlátozással, az bizony óvatossá tesz engem, hogy önök mikor döntenek úgy, hogy ráfogják valakire bármely hatóságon keresztül, hogy igenis ártalmas az, ami ott történik. És óvatossá tesz azért, mert az állam erejével avatkoznak be piaci folyamatokba  erre számtalan példát láttunk az elmúlt időszakban , és ha ezt az eszközt is erre használják fel, akkor az bizony elfogadhatatlan.

Összességében véve még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztóvédelem területén azt mindenképpen a hatóság megszüntetése és ilyen módon való kezelése…; ez további óvatosságra int bennünket. Képviselőtársaim el is mondták ebben meglévő, rossz tapasztalataikat, ezeket most nem kívánom megismételni.

Úgyhogy összefoglalva én egy jó irányba tett lépésnek gondolom ezt a törvényjavaslatot, de bízom benne, hogy itt államtitkár úr mondatai képesek lesznek arra, hogy megnyugtassanak mindenkit a tekintetben, hogy ezzel a lehetőséggel a fogyasztókat, a tudatos fogyasztó polgárokat segítő lépések irányába teszünk újabb lépéseket, illetve célok érdekében, és nem pedig egy olyan eszközt adunk bárkinek, aki visszaél a helyzettel. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalásoknak ezzel a végére értünk. Most megadom a szót normál időkeretben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy kegyelmi pillanatban vagyunk, hiszen ez a vita biztos, hogy nem fog órákat elvinni az életünkből, hogy aztán parttalan érvelést követően sehova ne lyukadjunk ki. Egy dologra szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívni még a válaszadás előtt. Évek óta felmerül itt közöttünk egy sajnálatos jelenség: a költségvetés benyújtásakor a Jobbik frakciója benyújt egy módosítót, miszerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság és általában széles értelemben véve a fogyasztóvédelmi rendszer költségvetési támogatását legalább duplázzuk meg a korábbihoz képest, hogy eszközrendszer, saját laborhálózat szélesítése, minden olyan vívmány lehetségessé váljon, amely ezt a munkát megkönnyíti, és nyilván itt a személyi állományt illető fejlesztések  legyen szó a bértömeg növeléséről és bármely egyéb lehetőségről  rendelkezésre álljanak, és ez a módosító javaslatunk minden évben elhasal, amellett, hogy az előirányzatban szereplő, fogyasztóvédelemre költött összeg és pénztömeg mennyisége nem változik a költségvetési vita végére.

Az az egy tiszteletteljes kérésem van, hogy ebben az évben egy olyan költségvetési tervezetet nyújtsanak be  most már nagyjából tudjuk, mikor fog ez bejönni , ahol ez az összeg tisztességes mértékű, elégséges minden feladatra, és nekünk nem kell ezt a módosítót benyújtanunk. Egészen biztos, hogy bár a költségvetés egészével kapcsolatban nem tudom ígérni, hogy támogatni fogjuk, de ha erre a területre több pénz, több forrás jut, az egész biztos, hogy elképesztően pozitív hozadékkal bír mindannyiunkra nézve. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni ehhez a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így megadom a szót államtitkár úrnak, hogy viszonválasszal reagáljon az elhangzottakra.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm mindenkinek a konstruktív hozzászólásokat. Néhány apróságot mondanék csak tényleg zárásként.

(19.50)

Nagyon remélem, hogy a törvényjavaslat nem az európai egyesült államok irányába mutat, mert akkor nehéz szívvel terjeszteném elő. Remélem, ilyen problémába nem keveredtem.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt szeretném csak jelezni, hogy ez egy jó törvényjavaslat, amely valóban jogharmonizációs célú elemeket is tartalmaz, de semmiképpen nem az előképe az európai egyesült államoknak, hanem sokkal inkább arra mutat rá, hogy konstruktívan együttműködő nemzetállamok hogyan tudják egyébként összehangolni az intézkedéseiket. Erről szól ez a javaslat.

A másik, ami viszont fölmerült kérdésként, a honlapok blokkolásának a kérdése. Remélem, itt meg tudom nyugtatni a képviselő urat, hogy itt független hatóságok lépnek fel mint piacfelügyeleti hatóságok, és kizárólag csak a legvégső esetben, a fogyasztók védelme érdekében alkalmazzák ezt a szankciót, minden más egyéb lehetőség kimerítését követően. Remélem, hogy ez kellő megnyugtatás, és remélem, hogy az önök frakciója is támogatja a fogyasztók érdekeit védő intézkedést, hiszen mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ne tudjanak magyar emberek olyan termékeket vásárolni, amik egyébként alkalmatlanok a használatra, vagy nem felelnek meg az egyéb előírásoknak.

A pénzügyi tudatosságról is szó volt, ami messzire vitt a törvényjavaslat eredeti céljától, de alapvetően azért abban egyet tudunk érteni, hogy a pénzügyi tudatosság további bővítésére szükség van, erről szól számtalan kormányzati program, többek között együttműködésben egyébként a Nemzeti Bankkal is, illetve az új Nemzeti alaptantervbe is jelentős új tartalmi elemek kerültek be ezen a területen.

Bízom abban, hogy ha alaposan tanulmányozzák a NAT-ot, akkor fölfedezik ezt benne, és egyébként ez is hozzájárul ahhoz, hogy a korábbi véleményektől eltérően támogatni is fogják.

Még egyszer engedjék meg, hogy megköszönjem a vitában elhangzott véleményeket, és zárásképpen arra kérjem önöket nagy tisztelettel, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   163-190   191-206   207-246      Ülésnap adatai