Készült: 2020.06.03.16:15:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (2019.11.22.),  161-174. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 44:51


Felszólalások:   147-160   161-174   175-176      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Soron következik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8028. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Gion Gábor úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az elmúlt években ismertté vált jelentős pénzmosási esetek  ilyen volt a Danske Bank, Swedbank, Nordea, részben a Deutsche Bank, és sorolhatnám tovább  kialakulóban lévő, új pénzmosási tendenciákra világítottak rá, és egyúttal a meglévő, pénzmosás elleni szabályok, illetve gyakorlatok hiányosságaira is. Továbbá a közelmúlt terrorista támadásai nyomán lezajlott nyomozások megállapították, hogy a terrorista csoportok finanszírozási módszerei is fejlődtek, fejlődnek. Ennek következtében egyértelművé vált, hogy további intézkedésekre van szükség a pénzügyi műveletek, gazdasági társaságok és más jogi entitások, valamint a bizalmi vagyonkezelők nagyobb átláthatóságának és ellenőrzésének biztosítása érdekében.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása is határokon átnyúló, bonyolult cselekmény, és az egyes országok egyedi intézkedései csak korlátozott eredményekkel járhatnak, jártak is, ezt el is ismerték a jogszabályalkotók. Ebből kifolyólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés általánosan elfogadott nemzetközi sztenderdekre épül: a hazai szabályozás alapját is a vonatkozó nemzetközi sztenderdalkotó szervezet, a Pénzügyi Akciócsoport vagy angol nevén a Financial Action Task Force által elfogadott ajánlások, valamint az Európai Unió erre épülő szabályrendszere, a pénzmosás elleni irányelvek adják.

A most bemutatott törvénytervezet kettős célt szolgál: egyfelől megemeli a hazai szabályozás felkészültségét az érvényes európai uniós irányelvek alapján, valamint olyan további, a rendszer hatékonyságát, működési minőségét javító módosításokat tesz, amelyekre az eddigi hazai tapasztalatok alapján, úgy látjuk, hogy szükség van.

A már említett új tendenciák és az új elvárások indokolták az Európai Unió pénzmosás ellen szabályozásának, az úgynevezett 4. pénzmosás elleni irányelvnek 2008-ban (sic!) történt felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság javaslatának megvitatását követően az uniós jogalkotók 2018 júniusában fogadták el az EU 5. pénzmosás elleni irányelvét.

Az 5. irányelv több ponton is szigorította a 4. irányelv rendelkezéseit, új kötelezettségeket is megállapított a tagállamok részére, egyben lekövette az időközben lezajlott technikai előrelépéseket is. Néhány fő területet felsorolnék, hogy mit érint az 5. irányelv a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából. Egyrészt szabályozza a virtuális és a törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat, és szigorítja az elektronikus fizetőeszközzel kapcsolatos rendelkezéseket.

Szintén egységes intézkedési rendet határoz meg a nem együttműködő, illetve magas kockázatú harmadik országokban letelepedett ügyfelekkel szemben. Az összehangolt EU-s szintű fellépés, illetve az információáramlás megkönnyítése érdekében szorosabb együttműködést ír elő az érintett tagállami hatóságok számára. Pontosításra kerültek a tényleges tulajdonlásra, valamint egy központi tényleges tulajdonosi adatbázisra vonatkozó kötelezettségek az átláthatóság növelése érdekében. A központi tényleges tulajdonosi adatbázisban valamennyi tagállamban bejegyzett, letelepedett jogi személy, bizalmi vagyonkezelési szerződés, illetve nonprofit szervezet tényleges tulajdonosait kell jegyezni, a tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciónak megfelelően. A tényleges tulajdonosi adatokat hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, a pénzmosás elleni szabályozás hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók részére. Az adatokról jogos érdekük igazolása esetén harmadik személyek is kérhetnek tájékoztatást.

Az 5. irányelv alapján szükséges kialakítani egy központi bankszámla-nyilvántartást és központi széfnyilvántartást is; más szavakkal egy olyan központi nyilvántartást vagy központi elektronikus adatvisszanyerési rendszert, amelynek segítségével kellő időben azonosíthatóak a hitelintézetek által kezelt, fizetési számlával vagy bankszámlával, illetve széffel rendelkező vagy ezek felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személyek, ezzel is segítve a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megakadályozását.

Az 5. irányelvnek megfelelő rendelkezéseket az EU tagállamainak legkésőbb 2020. január 10-ig kell nemzeti jogszabályaikba átültetni. Számos tagállam ezt már megtette, másoknál hozzánk hasonlóan most zajlik ennek az átültetése.

A jelen törvényjavaslat elsődleges célja tehát az 5. irányelvvel bevezetett módosítások hazai jogba történő átültetésének kellő időben történő biztosítása. Ehhez a kormány a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, illetve egyes kapcsolódó további törvények módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat szintén módosítja azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek esetében az Európai Bizottság részletes jogi vizsgálata úgy ítélte meg, hogy azok nem a szükséges pontossággal ültették át a korábbi 4. irányelvben foglalt előírásokat.

Az EU rendelkezéseinek átültetésekor figyelembevételre kerültek más tagállamok gyakorlati megoldásai is, annak érdekében, hogy az európai szabályok átvétele ne eredményezzen a szükségesnél és versenytársainknál szigorúbb jogalkalmazást, így az irányelv átültetése tekintettel volt a hazai pénzügyi és egyéb érintett szektorok versenyképességének megőrzésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az EU-s előírások teljesítésén felül az előterjesztés figyelembe veszi a pénzmosás elleni törvényünk 2017. június 26-i hatálybalépése óta eltelt időszak hazai tapasztalatait is. E módosítások között szerepelnek a kockázatalapú megközelítést pontosító, a szolgáltatók számára gyakorlatias útmutatást nyújtó elemek az ügyfél-azonosítás, a kockázati szint meghatározása, valamint az üzleti kapcsolat nyomon követése területén. E módosítások révén várhatóan a lakosságot tömegében érintő alacsony kockázatú ügyletek kezelése egyszerűsödik. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a hatóságok és szolgáltatók erőforrásaikat kifejezetten a magasabb pénzmosási kockázatú tranzakciókra összpontosítsák.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés szerinti törvénymódosításokkal Magyarország jelentős mértékben javítja a hazai pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszerének hatékonyságát, áttekinthetőségét és működőképességét. Ezzel erős jogi és gyakorlati védelmet is biztosít a magyar gazdaságnak és a hazai pénzügyi szektornak, hogy az a lehető legkevésbé legyen vonzó a bűncselekményekből származó pénz átmosásában és a terrorista tevékenység finanszírozásban érdekelt külföldi köröknek.

A törvényjavaslat tehát hozzájárul a hazai pénzügyi rendszer védelméhez, a bűncselekményből származó pénzek átmosására és a terrorista szervezetek támogatására irányuló pénzügyi kísérletekkel szemben. Ezenfelül eleget tesz európai uniós és nemzetközi kötelezettségeinek, alátámasztva ezzel Magyarország elkötelezettségét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc mellett, és szűkítve a hazai pénzmosás elleni rendszer nemzetközi támadhatóságát a nemzetközi fórumokon.

A korszerű szabályozás és annak hatékony végrehajtása továbbra is azt a célt szolgálja, hogy meggátolja, de legalábbis megnehezítse a gazdasági bűncselekmények ,hozamának tisztára mosását a bűnözők számára, és így az eddiginél is erősebben védje ne csak a pénzügyi, gazdasági rendszerünket, hanem a becsületes társadalom egészét. Tehát kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Ovádi Péternek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(16.00)

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány mindig is elkötelezett volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés mellett, és következetesen törekszik a gazdaság fehérítésére is. Az ezek érdekében korábban meghozott intézkedések rendszeréhez jól illeszkedik ez a mostani törvénytervezet is, amelyet a kormány november 12-én nyújtott be.Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 2008-as pénzügyi válságot követően világszerte, így az Európai Unióban is felerősödtek azon törekvések, hogy a bűncselekményekből származó jövedelem- és vagyonszerzés kerüljön visszaszorításra, és az azok tisztára mosását nehezítő intézkedések erősödjenek. Továbbá az elmúlt időszak terrorista támadásai, valamint a kirobbant pénzmosási, adócsalási botrányok, például a Panama-papírok rávilágítottak kialakulóban lévő új tendenciákra, hogy a terrorista csoportok milyen módon finanszírozzák műveleteiket.

Ezen közpolitikai célok és elvárások indokolták az Európai Parlament és az Európai Tanács által a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2015/849. irányelvének  ez a IV. irányelv  felülvizsgálatát. Ezenkívül pedig szükségessé vált az EU úgynevezett V., pénzmosási irányelvének átültetése is a magyar jogrendszerbe. Az Európai Bizottság javaslata nyomán az Európai Parlament és a Tanács 2018/843. irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről  V. irányelv  2018. június 19-én jelent meg.

Az EU V., pénzmosási irányelvének átültetése miatti módosítások közül az alábbiakat emelném ki. Létre kell hozni és működtetni kell ügyfelek tényleges tulajdonosainak adatait nyilvántartó központi adatbázist. E nyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni illetékes hatóságok és a kötelezett szolgáltatók részére. Továbbá ki kell alakítani egy központi nyilvántartást vagy központi elektronikus adatvisszanyerési rendszert, amely segítségével időben azonosíthatók a hitelintézetek által az adott tagállam területén kezelt fizetési számlával vagy bankszámlával, illetve széffel rendelkező vagy ezek felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személyek.

A virtuális és törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokra is szigorúbb szabályozás vár, ugyanis a korábbinál alacsonyabb értékhatárokat állapít meg az elektronikus fizetőeszközök felhasználása esetén. Illetve a jogalkotó a törvény hatálya alá vonja a 3 millió forintot meghaladó értékű műkinccsel kereskedő vállalkozásokat is.

Ahogy már említettem, a törvénytervezet egyúttal rendelkezik a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2015/849. IV. irányelv felülvizsgálatáról is. Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy azon törvényi passzusok kerülnek módosításra, amelyek esetében az Európai Bizottság részletes jogi vizsgálata úgy ítélte meg, hogy azok nem a szükséges pontossággal ültetik át a korábbi, IV. irányelvben foglalt előírásokat. Így például fontos közfeladatokat ellátó személynek kell tekinteni azokat is, akiknek legalább egy éve közfunkciójuk megszűnt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az új törvény megalkotása nagyban hozzájárul a pénzügyi rendszer védelméhez a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosására, illetve a terrorista szervezetek pénzügyi támogatására irányuló kísérletekkel szemben, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák majd az indítványt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga-Damm Andreának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló EU tanácsi és parlamenti 2018/843. irányelvnek a magyar adaptációja történik ezzel a törvényjavaslattal. Ebben az irányelvben az volt meghatározva, hogy 2020. január 10-éig kell megalkotni a tagállamoknak azokat a jogszabályokat, amelyek ezen irányelven alapulnak.Természetesen minden ilyen irányelvvel és annak végrehajtásával egyetértünk, hiszen nem kétséges, hogy a terrorizmus és a terrorista bűnözés a globális világ alakulása miatt tulajdonképpen bármely ország bármely rendszerében bármikor felbukkanhat. Rendkívül hatékony intézkedéseket kell vele szemben tenni. Ez a globális világ kihívásának tekinthető, illetőleg a háborús és terroristák által uralt gócpontok finanszírozása is nagy valószínűséggel a civilizált országokon keresztül zajlik.

De miután irányelvalapú a teljes jogszabálycsomag, ezért annak részleteivel nem szeretnék foglalkozni. Különösen azért sem, mert államtitkár úr és fideszes képviselőtársam a részletekről is szólt. Annyit azért megjegyeznék, hogy azt gondolom, hogy a 300 ezer forintos határ ma már rendkívül nevetséges, és szerintem alacsony. Tekintettel arra… (Korózs Lajos: 500!) Parancsolsz? (Korózs Lajos: Nem 500?) Nem, még mindig vannak 300 ezer és 3 millió közötti limitek, tehát nagyon sokféle tétel van. Az a lényeg, hogy miután évről évre állítólag az átlagbér nő, úgy gondolom, hogy egy átlagbérnek megfelelő összegű limit, mint egy ellenőrzött összeg, azért felesleges, mert elképzelhetetlen, hogy komoly pénzeket ilyen összegű limitekre való feldarabolással bármikor is terrorizmus vagy pénzmosás finanszírozására, illetőleg pénzmosás jellegű tevékenységre használnának, de ez csak egy mellékmondat volt.

Az a legnagyobb probléma ezekkel a szabályokkal, hogy szabályok szintjén ez mind él, és a gyakorlatban közben pedig teljesen mást tapasztalunk. Nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és a világ fejlett országainak jogszabályrendszerében hiába vannak ezek a szabályok elültetve, mégis tombol az offshore-ozás, és tombol az a fajta globális adóelkerülési, adóoptimalizálási gyakorlat, amely megmérgezi a világ gazdaságát, és ami miatt tulajdonképpen ezek a szabályok csak az egyszerű bérből, fizetésből élő emberekre vonatkozik, mert hiszen a nagyvállalatok a világon mindenütt megtalálják azokat a kiskapukat, rendszeresen jogszerű kiskapukat, amivel országok gazdasági életét nehezíthetik meg, és tulajdonképpen költségvetési hiányokat segítenek termelni.

Csak példákat szeretnék idehozni. 2016-ban Obama elnök, pont Panamában egyébként, meghirdette bizonyos háborúját az adóelkerülés megakadályozása érdekében, tekintve, hogy egyébként az offshore-ozás jogszerű mindenütt a világon, de ő maga is akként fogalmazott, hogy ez olyan mértékű alattomosság, hogy offshore cégek kihasználásával, adóoptimalizálásokkal óriási hasznokat termelnek a világ nagyvállalatai, egyébként még közepes vállalatai is, és ez így nem fenntartható. Persze a következő USA-elnök már nem szorgalmazta ezt az egészet, mert a mostani USA-elnök világbajnok az offshore-ozásban a cégeivel, tehát ma már ez a tendencia vagy ez a szándék az Egyesült Államokban nyugvóponton van. Reméljük, hogy lesz legközelebb egy olyan elnök, aki folytatja Obama elnök szándékait, de ő például bemutatta, hogy az ő elnöksége utolsó éveiben évente 10 milliárd dollár adóveszteség érte az USA költségvetését csak emiatt, és lehet, hogy ez nem is volt igazán megfelelően megbecsülve.

Magyarországon évente az offshore-ozás eredményeként legalább 100 milliárd forint a költségvetés bevételének a vesztesége. Ezek a kérdések fel kell merüljenek akkor, amikor újabb irányelvek meg újabb jogszabályok születnek ezekben a kérdésekben, és azt látjuk, hogy világviszonylatban és Magyarországon is semmivel sem csökken az offshore-ozás segítségével való adóelkerülés, és így az országok költségvetési bevételeinek nem megfelelő szintje, még ha egyébként a tervezésben ez nincs is benne.

De ha megengedik, ha már itt erről a kérdésről beszélünk, és soha nem baj, ha történeti kitekintetést csinálunk, már csak azért is, mert 30 évvel vagyunk a rendszerváltás után, és meg kell mondjam, hiába telt el 30 év, azért például a magyar offshore-ozás gyökerei bizony a szocialista rendszerből erednek, méghozzá 2017-ben elég nagy betekintést nyerhettünk ebbe a kérdésbe. Ugyanis Borvendég Zsuzsanna asszony, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója, könyvet jelentetett meg 2017-ben arról, hogy a szocialista rendszerben egész céghálózatrendszer működött arra, hogy az államtól lenyúlt pénzeket eldugják. A magyar államtól, a magyar szocialista államtól. Bizony ám! A szocialista nagyvállalatok vezetőinek tudása  állapítja meg a könyv  már a hetvenes években vetekedett bármelyik kapitalistáéval a stróman- és offshore cégek tevékenységéről.

(16.10)

Nagyon sokszor felmerült már az elmúlt másfél évben is általam ebben a Házban, hogy miért vannak olyan, a szocialista rendszer fenntartói, a mai napig is nagyon komoly beosztásokban, a legutóbbi példa, ahol MNB-alelnök lett. Én ilyenkor mindig kirohanok, hogy egyszerűen nem létezik, hogy az elmúlt 30 év nem tudott kitermelni olyan szakembereket, akik nem a szocialista rendszer fenntartói voltak. Azért, mert minden kormány, egyetlen kormány sem tudta az elmúlt 30 évben őket nélkülözni, ezeket a szocialista rendszer fenntartóit, mert olyan elképesztő gyakorlataik volt a manipulációban és így például az offshore-ozásban és pénzek eltüntetésében, hogy ezt a tudást egyik kormány sem akarta elveszíteni.

De arról akarok egypár szót szólni, hogy az impexek  ugye, sok-sok impexünk volt  a korrupciós lehetőségek tárházát jelentették. Ha a nyolcvanas évekre, akik akkor már felnőttek voltak, visszaemlékeznek, egyetlenegy botrány tört ki mindössze, ez a Mineralimpexé volt, mert az már olyan volumenű volt, hogy nem lehetett titokban tartani. Megjegyzem, soha senkit nem vontak érte felelősségre. Képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim, akkora volt a lopás mértéke, hogy a nemzetgazdaságunk majdnem beleremegett. 3,7 milliárdos  akkor még jó volt a forint  népgazdasági kárt állapítottak meg, ami a ’89-es költségvetési hiányunk 19 százaléka volt. Tehát egy vállalat ilyen óriási pénzszivattyút tudott produkálni.

Azért hoztam ide ezt a történelmi kitekintést, mert az offshore-ozást mi nem a nyugatiaktól tanultuk, akik idejöttek a rendszerváltás után vállalatokat alakítani, hanem itt már nagyon jól képzett ilyen szakemberek voltak, akik nagy valószínűséggel ma is jó tanácsadói azoknak a nagyvállalatoknak, akik ezt szeretik csinálni.

A letelepedési kötvények, ez a másik; ez egyrészről a pénzmosás kérdése, a másik pedig az offshore-ozás kérdése. Egy vállalaton kívül az összes vállalat offshore volt, aki közvetíthetett letelepedési kötvényt. 95 milliárd forintnyi nyereséget tudtak generálni ezek a vállalatok.

Tehát amikor ilyen irányelvek születnek, meg nagy szavak meg pontos szabályrendszerek, meg adaptálunk, meg minden ilyesmi, akkor eszünkbe kell jutni, hogy közben az élet pedig teljesen máshogy megy, más szabályok szerint megy, amihez, ha tetszik, ha nem, a magyar állam, a magyar kormány is hozzájárul, mert még mindig számtalan olyan beszerzése van, állami, önkormányzati beszerzés, ahol vagy maga a beszerzést elnyerő offshore cég, vagy a közbeszerzésben részt vesznek akár alvállalkozóként vagy valamilyen más szerződéses formában offshore vállalatok. Például az egyik nagy botrány, ha emlékeznek rá, a Magyar Televízió bérlete, ahol működik, annak a bérbeadója is offshore vállalat volt. Amíg a magyar állam költségvetéséből egyetlen forint is offshore vállalathoz kerül, addig teljesen felesleges nekünk ezekről a nagy óhéber szövegekkel teli irányelvekről meg annak adaptációjáról beszélni, még akkor is természetesen, miután az EU-tagságunk okán kötelesek vagyunk ezeket adaptálni. Tehát nehogy félreértse, államtitkár úr, nem arról beszélek, hogy feleslegesek a szabályok, mert azok kellenek, csak közben ez a társadalom számára elég erőteljes képmutatást jelent.

Még ha megengedik, mert van rá időm, két kitekintést mutatnék, csak hogy lássák, hogy a világban ez a kérdés milyen óriási károkat mutat. Csak az Apple az Egyesült Államokban 250 milliárd dollárnyi eredményt vitt át offshore vállalatokba. Csak hogy össze tudják hasonlítani, hogy ez mennyi pénz, ez a magyar GDP duplája. Tehát a magyar GDP dupláját kereste egy vállalat az offshore-ozással. Jó, az Egyesült Államok nem az Európai Unió része, de csak akarom mutatni, hogy ez a világban milyen módon működik. De hogy Európát is idehozzam, maga az Amazon vállalat egyedül  Luxemburg segítségével, ugye  tíz év alatt 250 milliárd euró adókedvezményt tudott elérni. 250 milliárd eurót!

Tehát addig, amíg a gyakorlatba nem tudja semmi, sem az Európai Unió tagállamai átvinni ezeket az elveket, amelyek a jogszabályban megjelennek, addig csak képet mutatunk a népnek, és nincs hatékony következménye. Az EU-ban egyébként pár évvel ezelőtt négy ország pénzügyminisztériuma kérte is azt, hogy legalább ezeknek a nemzetközi nagyvállalatoknak  akiknek határon átnyúlóak a szolgáltatásai is, tulajdonképpen egy ilyen virtuális térben léteznek maguk a vállalatok is  bevételalapú legyen az adózása. Ez azért volt egyébként vicces, mert a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium is szerette volna, ha bevételalapú ezeknek a vállalatoknak az adózása, de akkor az EU Bizottság azt mondta, hogy ez nem helyénvaló, aztán mégis négy ország  mi nem voltunk köztük  ezt kezdeményezte. Úgyhogy én csak reménykedni tudok abban, hogy végre az új Európai Bizottság föláll, és bizonyára államtitkár úr miniszter úron keresztül tudja a Jobbik üzenetét közvetíteni, bár nem biztos, hogy az EU-t érdekli a Jobbik javaslata, de azt szeretnénk, ha például ezt az irányvonalat elkezdenék követni, mert óriási adóbevételektől esnek el az országok, és az adóparadicsomokban landoló pénz pedig bizony a bűnözés melegágya, és ez nagyon-nagyon nem tesz jót sem a magyar gazdaságnak, sem a társadalmi morálnak.

Száz szónak is egy a vége, amíg a magyar költségvetésből egyetlenegy forint kifizetése is offshore vállalatokhoz kerülhet akár elsődleges, akár másodlagos módon, tehát alvállalkozói szinten, addig nagyon örülünk neki, hogy EU-normákat adaptálunk, nagyon örülünk neki, hogy ezek a szándékok megjelennek, ami a jogszabály normaszövegéből megállapítható, de a társadalom felé még mindig csak azt tudjuk üzenni, hogy szabályok vannak, viszont fegyelmezett gyakorlat nincs. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én sem ismételném meg az államtitkár úr és fideszes képviselőtársam által elmondott részletszabályokat. Nyílván pontosan tudjuk, hogy Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, számtalan helyen nemcsak szavakban, hanem tettekben is kinyilvánítottuk. Ilyen a terrorizmus finanszírozása is, amikor a mostani modern technológia által lehetővé tett pénzügyi machinációk, digitális valuták és különböző olyan technológiák állnak már rendelkezésre terrorista csoportok finanszírozására, amivel tartani kell a lépést, és amely ellen hatékonyan fel kell lépni. Hiszen nem véletlen, hogy az Európai Unió már az V. irányelvnél tart, hiszen ez a terület rendkívül gyorsan és rendkívül dinamikusan változik, ezért újabb és újabb technológiákra kell az Unió vezetőinek és a pénzügyi vezetőknek a megfelelő válaszokat megadni.Jobbikos képviselőtársam hozzászólásában is több minden volt, amivel egyetértettem. Az elején ijedtem meg egy kicsit, amikor visszasírta az abortuszpárti liberális amerikai elnököt a konzervatív republikánus elnök helyett. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem, nem! A szándékait!) De túltettem magam rajta, mert utána a szocializmusról igazat szólt a képviselő asszony. Túltettem magam rajta, úgyhogy ez természetes.

A törvénnyel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy nézzük meg, hiszen a részletszabályokról beszéltek előttem, hogy hogyan néz ki a nemzetközi kitekintés, hiszen ahogy államtitkár úr is említette, rövidesen lejár az a határidő, amely az EU-s irányelv hazai jogrendszerbe való beültetésére rendelkezésre áll. A hazai beültetés határideje hamarosan lejár, és pontosan tudjuk, hogy a magyar kormány és a Pénzügyminisztérium megvizsgálta azt az európai uniós környezetet és a nemzetközi környzetet, hogy hogyan és milyen szabályokat hozzunk az irányelv mellett. Hiszen láttuk a tapasztalatokat, a különböző akár financiális, akár valós terrortámadásokat, láttuk a hazai cégeknek és a piacnak az igényeit. Láttuk a nemzetközi irányelveket, és ezekből formálódott ki az a jogszabály, amely most előttünk fekszik. Így a nemzetközi fejlemények tükrében meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a nemzetközi jogszabály.

Nagyon fontos, hogy a versenyképességi szempontokat is ilyenkor, egy ilyen jogszabály összeállításánál mindenképpen érvényesíteni kell. Hiszen az a fontos, hogy például a környező országokénál vagy a legnagyobb kereskedelmi partnerekénél ne legyenek túlzóak vagy ne legyenek sokkal merevebbek ezek a szabályozások, hiszen az versenyhátrányt jelentene, hanem ezeket a szabályokat tartsuk szigorúan a magyar emberek és a magyar piac védelmében, de tartsuk észszerű keretek között, hogy ez a nemzetközi helyzetben is megállja a helyét.

Azt lehet kijelenteni egy ilyen vizsgálat után, hogy például a visegrádi országokban, például Ausztriában, Németországban hasonló szabályozások vannak érvényben, az alkalmazott gyakorlati megoldások megfelelnek a most előttünk fekvő törvényjavaslatban, tehát itt nem leszünk merevebbek vagy túlzóak, viszont alá sem lövünk a körülöttünk lévő nemzetközi pénzügypiaci környezetnek.

(16.20)

Így tehát az EU-n belüli szabályozás nemhogy nem rontja a versenyképességi mutatóinkat, hanem a mostani javasolt módosításokkal eleget teszünk a nemzetközi kötelezettségeinknek, és látni fogják azt az itt befektetők vagy itt lévő pénzügyi szolgáltató cégek, hogy mindent megteszünk annak érdekében, a magyar kormány és a magyar parlament is, hogy biztonságos, átlátható és pontos piaci környezetet teremtsünk. Ennyit a nemzetközi kitekintésről.

Ahogy ezt már korábban is elmondtuk, a terrorizmus elleni harcban és a finanszírozás ellen mindent meg kívánunk tenni, erről szól a mostani szabályozás. Én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy a Fidesz és a KDNP frakciójával együtt ezt a mostani jogszabálycsomagot  amely egyrészt az 5. irányelv átültetése, másrészt a nemzetközi fejleményekhez és tapasztalatokhoz, illetve a piac igényeihez igazodva különböző változásokat vezetne be  támogassák, mert ez az ország érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Igyekszem rövid lenni, mert ami az ország érdekeit szolgálja, azt mi támogatni fogjuk, különösen a terrorizmus elleni küzdelmet. Én már régóta képviselő vagyok, emlékszem már Dietmar Clodo kiszorítására is Magyarországról, sőt a magyar kapcsolataira is sajnos nagyon jól emlékszem.A módosítások tekintetében megjelenik a virtuális fizetőeszköz, illetve a letétkezelő pénztárszolgáltató fogalma. Ezekre építve a törvény hatálya alá kerülnek a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárszolgáltatók, és ahogy az államtitkár úr mondta, szintén a törvény hatálya alá tartoznak a 3 millió forintot meghaladó és értékű kulturális javak és műalkotások, ez nagyon dicséretes.

Megjegyzést kell tennem, hogy az előbb egy picit félre is hallottam Varga-Damm Andrea képviselő asszony megszólalását, mert én az 500 ezer forintot akkor a lakásbérletekre mondtam, és nagyon profi módon a magyar bérbeadók, különösen azok, akik airbnbznek, rendszerint 490 millió forinttal fogják megkötni (Nacsa Lőrinc: Ezer! 490 ezer!), de abból húszat…  490 ezer forinttal fogják megkötni, de abból húszat. Tehát a magyar embernél nincs találékonyabb, azt tudjuk, vagy legalábbis nagyon kevés van olyan, aki annyira találékony lenne, mint a magyar ember.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a héten vagy talán a múlt héten került beterjesztésre az Országgyűlés elé a T/7842. számú törvényjavaslat, amely a pénzügyi közvetítőrendszerről kell hogy rendelkezzen, és az államháztartást és a pénzügyi stabilitást is érinti. Ha a honatyák elfogadják a törvényt  nincs kétségem afelől, hogy a fideszes többség ezt meg fogja szavazni, csak azért említem vagy azért hozom szóba, tudom, hogy ez nem ehhez a törvényhez tartozik, de ajánlom a figyelmükbe, már csak a történelmi hűség kedvéért mondom, hogy maradjanak meg a jegyzőkönyvben a dokumentum 38. és 40. oldalán leírt változások , akkor a rejtőzködő magyar oligarchák pezsgőt fognak bontani, azt gondolom, felpakolják az olcsó bort meg a lányokat, és mennek Ibizára, tehát betegre fogják röhögni magukat ezek az emberek.

Államtitkár úr, nézze, ha a soron következő ülésen tényleg Varga miniszter úr nem azzal fogja kezdeni a pénzügyminiszteri értekezletet odakinn, hogy az Európai Unió felálló új Bizottsága, tudom én, hogy uniós tagállam Ciprus is meg Málta is, meg Luxemburg is, és borzasztó sokat kaszálnak ezeken az offshore lehetőségeken, de azért látjuk, itt a Ház falai között hány, de hány olyan interpelláció, azonnali kérdés hangzott el, ami egyértelműen mutatta, hogy hogyan szivattyúzzák ki Magyarországról a pénzt. Nem olyan eszeveszett nagy tételek, de én magam Varga miniszter urat interpelláltam a közelmúltban, és akkor csak arra hoztam példát, hogy a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványból, ami egy kicsi alapítvány, egy év alatt 1,1 milliárd forintot szivattyúzott ki egy gazember, aki ennek az alapítványnak a vezetője volt. Nyomozás folyik, mert a miniszter úr is elismerte, hogy feljelentést kellett tenniük, nyomozást folytatnak, a nyomozásnak nincs vége, mindenki tudja, hogy mit csináltak, papírokkal bizonyítják, átutalási bizonylatokkal, banki utalványokkal, az új kuratóriumi elnök elismeri, hogy mit követett el az előző főnök, és hol landol a pénz jelentős része? Sneider Tamás elnök úr meg tudja erősíteni, hiszen mindketten egriek vagyunk: Luxemburgban! Luxemburgban 650 millió forint landol ebből a pénzből. Ez komoly teljesítmény azért, államtitkár úr, egy kisvárosban, egy kis alapítványból egy év alatt 1,1 milliárdot kisíbolni, azért az komoly teljesítmény! És 650 millió forint  banki bizonylat vagy utalások mutatják be  egy volt kormányszóvivő családjának az offshore számláján landol!

Nem akarok aktuálpolitizálni, de itt van a Borkai-ügy, drága barátaim, tegnapelőtt éjszaka itt én hosszan taglaltam a lyukas zoknit és az olcsó diszkontbort, de nem ezzel akarok foglalkozni; hát az aljegyző! Az audis földek jelentős része hol is landolt? Az Audi vezérigazgatója, amikor leült tárgyalni, mondta több ember füle hallatára: uram, amiért önök itt pénzt kapnak, ezért Németországban börtönbüntetés jár. Az én fiam Németországban tanul, föl is hívtam, mondom: Áronkám, ugyan mondd már meg nekem, hogy a német Btk. hogyan rendeli büntetni ezt a cselekményt? Azt mondja: apa, tíz évig terjedő, de ha bűnszervezetben követik el, akkor a duplája. A duplája! És mindenki tudja, hogy mit csináltak ezek a gengszterek, hogy minden egyes utazás előtt hány száz millió forintot vettek ki. Minden egyes utazás előtt! És ezt minden további nélkül csinálhatták.

Tehát én azt szeretném csak mondani  hangsúlyozom, ez nem tartozik az előterjesztéshez, államtitkár úr , hogy mindenben fogjuk önöket támogatni, ami az ellenőrzést, a kifehérítést, a terrorizmus elleni harcot illeti, még akkor is, ha tudjuk jól, hogy ezek elektronikus pénzek, mert nem úgy van, mint a gengszterfilmekben, hogy ládákban meg diplomatatáskákban hordják a dollármilliókat, ezt pontosan tudjuk. De mindenki tudja azt is, már elnézést kérek, így fogalmaztam a múltkor, hogy mint a csiga a nyálát húzzák maguk után. Hát, a digitális nyomokat fel lehet lelni! Azt nem lehet eltüntetni, még akkor se, ha nem táskában meg bőröndben hordják az eurómilliókat, hanem csak utalják. Az elektronikus pénznek is nyoma van. Úgyhogy, ha olyan előterjesztés van, ahogy kérte a képviselőtársam is, természetesen azokat meg fogjuk szavazni meg támogatni fogjuk; de ebben most itt kétségeim vannak, hogy eze a legjobb megoldás arra, hogy mindent elrendezzünk ezen a területen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr, a hozzászólást. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Nunkovics Tibor képviselő úr. Öné a szó.

NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, illetve az előttünk álló javaslattal kapcsolatban főleg a kormánypártokhoz egy kérdésem lenne, hogy mi a helyzet a letelepedési kötvényesekkel, azzal a 20 ezer kötvényessel, akik 59 országból érkeztek be 2013 és 2017 között. Ez azt jelenti egészen pontosan, hogy 6543 kötvényt adtak el, és a közel 20 ezres darabszám végül úgy jött ki, hogy a családegyesítések által. A legtöbbet kínai állampolgárok, őket követik az oroszok, majd nagyon sok közel-keleti országból is érkeztek ide letelepedési kötvény által úgymond befektetők, akik persze nem Magyarországot tekintik első számú célpontjuknak, hanem a nyugat-európai államokba szerettek volna továbbmenni. Vannak olyan kivételes személyek, mint például a megboldogult Ghaith Pharaon, akit például pont azzal vádolt az FBI, és azért volt körözési listán, mert állítólag terrorista sejteket támogatott a Közel-Keleten, és mégis Mészáros Lőrinc és Tiborcz István társaságában és főleg utóbbi társaságában is láthattuk, aki Orbán Viktor miniszterelnök úr veje, ugye, mint tudjuk.

Az is elég kétséges egyébként a letelepedési kötvények kapcsán, hogy nagyon sok olyan ember is szerezhetett letelepedési kötvényt, akiknek az átvilágítása nem volt teljes körű, finoman fogalmazva, azért is, mert ezekre az átvilágításokra a kezdeti években csupán 8 napja volt az arra illetékes hatóságoknak, majd ezt később 30 napra kibővítették.

(16.30)

De azért valljuk be őszintén, hogy akár egy offshore-országból érkező befektető, aki mondjuk, eredendően nem ott született, de beszerezte az állampolgárságokat  mint tudjuk azt, azért könnyű beszerezni ezeket , és ott már be tudott szerezni olyan hatósági bizonyítványokat, amelyekkel (Az elnök csenget.), mondjuk, az ő korábbi büntetett előéletét el tudta mismásolni. Tehát az érdekelne, hogy mi lesz akkor a letelepedési kötvényesekkel, őket hogyan fogják átvilágítani újra. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom, és megadom a viszonválasz lehetőségét Gion Gábor államtitkár úrnak, az előterjesztőnek.

GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a támogatásukat, és azt is engedjék meg, hogy szokásomhoz híven megmaradjak a témánál, amit most idehoztunk, a pénzmosás elleni törvényjavaslatnál  más témák is felvetésre kerültek. Varga-Damm Andreának köszönöm az értékhatárokkal kapcsolatos észrevételét. A 300 ezer forintos értékhatárra a pénzváltók esetében van szükség, különböző hatóságok jelezték, illetve a gyakorlat mutatta, hogy ezt célszerű bevezetni. Természetesen figyelemmel kísérjük a törvénynek a gyakorlatba való átültetését, és figyeljük azt, hogy kelle szigorítani, kelle lazítani, túlzott, nem túlzott. Azt gondolom tehát, hogy ez ezzel még nem záródik le, meg kell nézni, hogy a gyakorlatba hogyan sikerül ezt átültetni, és milyen gyakorlati tapasztalatok vannak.

Adóelkerülés, offshore-ozás. Az adóelkerülést nem keverném a pénzmosáshoz. Lehet átfedés, de ez két, külön-külön is annyira bonyolult téma, hogy ezeket egyébként szét is választják, itt is szét van választva. Ez a törvényjavaslat kifejezetten a pénzmosás elkerüléséről szól. Azok a felvetések, amelyek nagy, főleg technológiai cégeknek a…, hogy most ez adóelkerülés, nem adóelkerülés, minek minősítik különböző adószabályok, az egy jó kérdés, erről folyik vita, folyik gondolkodás OECD szinten, EU-s szinten, digitális adózás, hogyan fogjuk meg, tehát erről folynak viták. Egyébként az offshore-ozás adóelkerülési része azért szigorodott az utóbbi időkben, de nyilván adódik még feladat. Erről én nagyon szívesen beszélek nagyon sokat, csak itt most megmaradnék engedelmükkel a pénzmosás elkerüléséről szóló törvényjavaslatnál. Annyi, hogy az úgynevezett offshore-ozást, akármit is értünk alatta, azért ez a törvényjavaslat is szigorítani fogja, mégpedig pont a tényleges tulajdonosi adatbázis létrehozásával, tehát ez azért szigorodik.

A pénzügyi közvetítőrendszerben való módosítást illetően annyit, hogy személy szerint én vagyok annak is az előterjesztője, és a zárszóra ide is jövök, tehát ha azzal kapcsolatban bármilyen észrevételük van a képviselő hölgyeknek, uraknak, ott erre szívesen reagálnék, és mivel törvény-előterjesztésről van szó, engedjék meg, hogy a konkrét ügyekről itt most ne nyilatkozzak, hanem megmaradjak a törvényjavaslatnál.

Ismét csak köszönöm a konstruktív észrevételeket, és köszönöm szépen a támogatást. Ahogy említettem, ez azért egy visszatérő téma lesz, a legújabb kezdeményezés az Európai Unióban, hogy elindul a 6. irányelv kidolgozása is, tehát ez egy visszatérő téma lesz, úgyhogy ez ügyben még lesz alkalmunk eszmét cserélni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:   147-160   161-174   175-176      Ülésnap adatai