Készült: 2020.05.30.08:05:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (2019.11.22.),  147-160. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:11:11


Felszólalások:   107-146   147-160   161-174      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok leadására tegnap 16 óráig volt lehetőség. Most soron következik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8021. számon mindenki számára elérhető a Ház informatikai hálózatán.

Most megadom a szót Izer Norbert úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb eszköze az a jogszabályi keretrendszer, amelyet a törvényalkotás során létrehozunk. A gazdasági jogszabályokat ezért, ahogyan a gazdaságpolitikát is, úgy kell alakítanunk, hogy az lehetővé tegye gazdaságunk minél gyorsabb fejlődését, és ennek révén a magyar emberek boldogulását. Ez napjainkban, amikor egyszerre kell számolnunk a világgazdasági folyamatok lassulásával, a nemzetközi politikai helyzet gyors változásaival és az egyre nagyobb sebességre kapcsoló digitális átalakulással, határozott, gyors, ugyanakkor körültekintő intézkedéseket igényel, olyan intézkedéseket, amelyek azt segítik, hogy a magyar gazdaság fejlődésének kiemelkedő üteme, amelyért az elmúlt években vállalkozásaink, az emberek és a kormány is megdolgozott, fenn tudjon maradni. A KSH harmadik negyedévi növekedési adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon 5 százalékkal bővült. Ha az idei első háromnegyed évet nézzük, akkor ennél is jobban, 5,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, vagyis a negatív várakozások ellenére is fenntartotta kiemelkedő teljesítményét. Jól látható azonban az is, hogy tennünk kell azért, hogy a gazdaságunk továbbra is felzárkózást jelentő ütemben tudjon növekedni. Ez a gyakorlatban a vállalatok, vállalkozások gazdálkodási környezetének további javítását, a beruházások ösztönzését és a hazai vállalatok versenyképességének és termelékenységének emelkedését segítő kormányzati lépéseket jelenti. Ezért fogadta el és hajtja végre a kormány a versenyképeségi programot és a gazdaságvédelmi akciótervet. Ez utóbbiban 13+1 pontban foglaltuk össze azokat a lépéseket, amelyeket mielőbb meg kell tennünk a magyar vállalkozások folyamatos fejlődése érdekében.

Ezek közül az adócsökkentéseket érintő pontokat már megvalósítottuk, a szociális hozzájárulási adó már idén július 1-jétől csökkent, a kisvállalati adó mértéke pedig január 1-jétől fog csökkeni 1 százalékponttal. A gazdaságvédelmi akcióterv adórendszert egyszerűsítő pontjának célja pedig az, hogy a bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók például az adminisztrációra fordított idő csökkentésével komoly kiadásoktól mentesüljenek. Ezért az önök előtt lévő javaslatban a jobb átláthatóság érdekében egy törvényben foglaltuk össze a járulékszabályozásra vonatkozó összes rendelkezést, emellett olyan egyszerűsítésekre és módosításokra teszünk javaslatot, amelyek kedvezőbbé, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a járulékfizetéssel kapcsolatos eljárásokat.

A legfontosabb változásokat kiemelném. Az eddigi négy járulék helyett egyetlen járulékot kell a munkavállalók után fizetni, azaz egységesítjük a jövedelmeket terhelő járulékokat. Mentesítjük a nyugdíjas munkavállalókat a járulékfizetési kötelezettség alól, kedvezőbbé tesszük a gyermeket nevelők számára a járulékkedvezmény igénybevételét, pontosítjuk az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályokat, és javaslatot teszünk olyan módosításokra, amelyek a járulékrendszer működését igazságosabbá teszik, kiszűrjük a rendszerből a potyautasokat.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a most tárgyalt javaslat egy egyszerűsítési folyamat újabb elemét jelenti, hiszen tavaly az egészségügyi hozzájárulás  más néven eho  beolvasztása történt meg a szociális hozzájárulási adóba.

Az új, egységes járulékot, azaz a társadalombiztosítási járulékot 18,5 százalékban javasoljuk meghatározni. Ez megegyezik a jelenleg hatályos négy járulék összegével. Fontos kiemelni, hogy valamennyi társadalombiztosítási kötelezettség, mint például a befizetési és bevallási kötelezettség is egyszerűsödik a javaslat által. Ez több mint 325 ezer munkáltatónál jelent majd érdemi időmegtakarítást.

Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl ez a lépés biztosítja azt is, hogy 2020. július 1-je után munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot szerezhessenek az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók is. Az új, egységes járulék járulékcsökkentést is jelent a vállalkozások számára, mivel az új járulékot a minimálbér után kell majd megfizetni az egyéni és társas vállalkozásoknak. Jelenleg ugyanis az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók, így az új szabály évi 7,5 milliárd forint megtakarítást jelenthet számukra.

Jelentős járulékcsökkentést jelent, hogy július 1-jétől minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség. Ez általánosságban 14 százalékos jövedelemnövekedést jelent az érintettek többsége számára. Már az idei évtől járulék- és szociális hozzájárulásiadó-mentesen lehet foglalkoztatni azt a munka törvénykönyve szerinti munkavállalót, aki saját jogú nyugdíjasnak minősül. Ezt a járulékmentességet terjesztené ki a törvényjavaslat minden keresőtevékenységre, amelyet nyugdíjas személy végez.

A törvényjavaslat értelmében a foglalkoztatót sem terhelné szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, ha saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat, vagyis 2020. július 1-jétől a keresőtevékenységet folytató nyugdíjas jövedelmét csak 15 százalék szja terhelné, ami 13,5 milliárd forint megtakarítást jelent az érintett magánszemélyeknél és további 6 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál.

A nyugdíjas egyéni vállalkozók pedig a jelenleg fizetendő 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól fognak mentesülni. Az intézkedés 7 milliárd forintot hagy az érintett 36 ezer társas vállalkozónál, illetve 25 ezer egyéni vállalkozónál.

Tisztelt Országgyűlés! Az adócsökkentéssel a gyermekes családok is számolhatnak, mivel még kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybevétele. Jelenleg a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni ezt a kedvezményt, de a törvény e szakaszának hatálybalépését követően már a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz ez a családi kedvezmény. Ezzel az intézkedéssel további 1 milliárd forintot hagyunk a családok kasszájában, és azt gondolom, hogy ez a módosítás méltó folytatása annak a politikának, amit egyébként az adórendszer átalakítása során a családok érdekében megtettünk.

Új jogintézmény is megjelenik a törvényjavaslatban, amely lehetővé teszi, hogy az adók és járulékok esetében egységes, ötéves általános elévülési idő bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyható legyen. Ennek oka, hogy a nyugellátás megállapítása és a járulékfizetés teljesítése között igen hosszú idő, esetenként 20, akár 40 év is eltelhet, így ezeknek az ügyeknek az esetében az általános ötéves elévülési idő túlságosan rövid.

Emellett a törvényjavaslat az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatban a korábbiaknál pontosabb szabályokat tartalmaz. Ezt a tételes járulékot annak a belföldi személynek kell fizetnie, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult. A szabályok felülvizsgálatát a nagy számban előforduló visszaélések indokolják. Így a jogértelmezési viták elkerülése, illetve a potyautas-magatartás kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat pontosítja e tételes összegű fizetési kötelezettség kezdetét, amely az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot követő nap lehet. A szabályozás alapján ettől eltérő naptól bejelentkezni ebbe a rendszerbe nem lehet.

Az új szabályozás szerint a járulékfizetés nem teljesítése esetén, amennyiben a tartozás összege meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, a taj az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni mindaddig, míg a tartozás kiegyenlítése meg nem történik. Hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy ezek a módosítások nem érintik többek között azokat a biztosított embereket, akik munkaviszonyuk alapján válnak jogosulttá az ellátásokra, nem érintik azokat, akik gyermekeket nevelnek, nem érintik a kiskorúakat, sem azokat, akik szociális alapon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és nem érinti a sürgősségi ellátásra való jogosultságot sem.

Az egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos visszaélések indokolják azt a módosítást is, miszerint a munkaviszonyban álló biztosítottnak minősülők esetében a járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni. Egy egyszerű számpéldával élve ez a jövő évben azt jelenti, hogy a 161 ezer forintos minimálbérrel számolva a társadalombiztosítási járulék alapja nem lehet kevesebb, mint 48 300 forint, azaz a befizetett társadalombiztosítási járulék összege legalább 8936 forint lesz. Ezzel összhangban kerül meghatározásra a szociális hozzájárulási adó alapja, azaz ilyen esetekben a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni.

Fontos kiemelni e szabályváltozással kapcsolatban azt, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra, aki anyasági ellátás  mint például gyes, gyed, gyet  vagy ápolási díj mellett végez munkát, továbbá nappali tagozatos tanuló, hallgató és szakképzésben részt vevő személy esetén sem. A kormány ezzel kedvez a gyermeknevelési ellátás, valamint a nappali tagozatos tanulmányok folytatása mellett részmunkaidőben munkát vállalók számára.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan a törvényjavaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek több esetben járulékteher-csökkenést jelentenek, mérséklik az adóadminisztrációt, és egyszerűbben követhető szabályok révén segítik az érintett piaci szereplők és állami szervek mindennapi jogalkalmazását. Ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kovács Sándor képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

(14.50)

KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentős változásokat tartalmaz a jelenleg hatályos járulékszabályozáshoz képest. A törvényjavaslatnak köszönhetően egy törvényi szintű szabályozásban újragondolásra, újraszabályozásra kerül sor. Ez a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet. Azért volt szükség a szabályozás módosítására, hogy a széttöredezett szabályozást egységes törvényi szintű szabályrendszerben leegyszerűsítsük. Így egységes elvek mentén lesz kialakítható a járulékszabályozási rendszer.

A törvényjavaslat értelmében egy járuléknembe olvad össze a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék. A biztosított által fizetett járulék új neve társadalombiztosítási járulék, e néven kerül bevezetésre. Mértéke a jelenlegi egyéni járulékok mértékével megegyezően összesen 18,5 százalék lesz. A járulékok összevonásának köszönhetően jelentős adóadminisztrációsteher-csökkentés valósul meg, mivel több számlára történő járulékfizetés helyett egy számlára történik a járulékok befizetése.

A törvényjavaslat alapján jelenleg a munka törvénykönyve szerint alkalmazott munkavállalókra már irányadó mentesség kerül kiterjesztésre. Így további keresőtevékenység esetében nem merül fel járulékfizetési kötelezettség, ha azt nyugdíjas személy végzi, például közalkalmazotti, kormánytisztviselői, egyéni vagy társasvállalkozó megbízási jogviszony alapján.

A törvényjavaslat szerint a saját jogú nyugdíjas személy keresőtevékenysége esetén szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel.

A törvényjavaslat továbbá tartalmazza, hogy a nyugdíjjárulékokkal kapcsolatos ügyben a jelenlegi, általánosan adókra és járulékokra egyaránt érvényes ötéves elévülési idő bizonyos esetkörökben ne legyen alkalmazható, hiszen a nyugellátás megállapítása és a járulékfizetés teljesítése között általában akár 20-40 év is eltelik, így az ötéves elévülési idő túlságosan rövid ezen ügyek tekintetében.

A törvényjavaslat továbbá csökkenti a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése, valamint a kizárólag szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás esetén fizetendő nyugdíjjárulék mértékét, melynek mértéke így a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-jével 19,5 százalékról 17,5 százalékra történő mérséklésével összhangban az indokolt 24 százalékról 22 százalékra csökkenne, mivel a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék az egyéni járulék  azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulék  és a szociális hozzájárulási adóból a nyugellátási alapot megillető százalékos arányából tevődik össze.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az egyes jogviszonyok, tevékenységek esetében eltérő szabályok alapján történik az egyéni járulék megfizetése.

A keresőtevékenységet terhelő egységes járulék bevezetése céljából a törvényjavaslat változásokat kezdeményez, úgymint a felszolgálási díj, illetve borravaló tekintetében: az egységes 18,5 százalékos mértékű járulékteher lenne a felszolgálási díjon a korábbi 15 százalékos nyugdíjjárulék helyett; továbbra sem terhelné ezt a keresetet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó.

Az őstermelők esetében az egységes 18,5 százalékos járulékkulcs egésze terhelné a személyi kört, amely így 1,5 százalékos járulékteher-növekedést és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot is jelentene egyben, így a 10 százalékos nyugdíj és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékok összevonásával.

Kistermelőknél a járulékalapot az egységes járulékkulcs egésze terhelné  jelenleg csak 10 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség merül fel , amely e személyi kör esetében 4,5 százalékos tehernövekedést jelent, ugyanakkor ezzel összhangban jogosultságot szereznek pénzbeli és munkaerőpiaci ellátásokra is.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási jogviszonynál: az egységes 18,5 százalékos járulékfizetési kötelezettség terhelné a jövőben a keresőtevékenységből származó járulékalapot.

Az egyéni, illetve társasvállalkozókat illetően a törvényjavaslat jelentős egyszerűsítést indítványoz azzal, hogy a járulékfizetési kötelezettséget legalább a minimálbérhez köti, így egységesíti a járulékalapot a biztosított egyéni, illetve társasvállalkozóknál.

A hatályos szabályok alapján az egyéni, illetve társasvállalkozók az átalányban megállapított jövedelem és a vállalkozói kivét után fizetnek járulékot, de a járulékokat minimum a következők szerint kell megfizetniük: a nyugdíjjárulékot a mindenkori minimálbér 100 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér 150 százaléka, a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után.

A törvényjavaslat továbbá pontosabb fizetési kötelezettséget előíró szabályokat rögzít az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Így a már említett fizetési kötelezettség kezdete az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot követő nap, ettől eltérő naptól bejelentkezni nem lehet, továbbá az ellátásra való jogosultságot nem a járulékfizetésre kötelezettség, hanem a járulék tényleges megfizetése alapozza meg.

A járulékfizetés nem teljesítése esetén a TAJ  az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán  érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni mindaddig, amíg e tartozás kiegyenlítése meg nem történik. Természetesen ezen változások nem érintik a sürgősségi ellátást, amelyre továbbra is mindenki jogosult lesz.

Az egészségügyi ellátásra való jogosultság érdekében kötött megállapodás során tapasztalt visszaélésszerű magatartások megakadályozására a megállapodás megkötésekor egészségügyiállapot-felmérés lenne kötelező azzal a céllal, hogy a már meglévő egészségkárosodás, betegség kezelésére ne lehessen megállapodást kötni. Jellemzően ideérkező külföldiek kötnek ilyen megállapodásokat, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer ellátásait igénybe vehessék.

A törvényjavaslat a további visszaélések megakadályozására, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés minimumjárulék megfizetéséhez kötése céljából bevezeti a munkaviszony esetében szükséges minimum járulékalapot.

Az új szabályozásban a munkaviszonyban álló biztosítottnak minősülők esetében a járulékot továbbra is a ténylegesen megszerzett, személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján összevont alapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alapot képező jövedelem után kell megfizetni azzal, hogy a járulékok alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 30 százaléka. Ezzel összhangban kerül meghatározásra a szociális hozzájárulási adó alapja, azaz ilyen esetben a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni.

A törvényjavaslat kezdeményezi, hogy a járulékalap és a szociálishozzájárulásiadó-alap kiszélesedjen, tekintettel arra, hogy jelentős különbség mutatkozik egy Magyarországról kiküldött munkavállaló járulékfizetési kötelezettsége és egy belföldön foglalkoztatott munkavállaló járulékfizetése között. A járulékalap szélesítésének oka, hogy e személyi kör Magyarországon marad biztosított, és ellátást is itt vesznek igénybe, de a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget más államban teljesítik, és ezért szükséges az arányos közteherviselés, továbbá fontos, hogy így a pénzbeli ellátások, illetve a majdani nyugellátás összege is emelkedik esetükben.

Végezetül a törvényjavaslatnak köszönhetően növekedne a családi járulékkedvezmény összege is. Az egységes járulék bevezetéséből adódik, hogy a családi járulékkedvezményt ettől fogva nem 17 százalék erejéig lehet érvényesíteni  jelenleg a munkaerőpiaci járulékból nem lehet érvényesíteni a kedvezményt , hanem 18,5 százalékig, azaz a társadalombiztosítási járulék erejéig, az új elnevezés szerint, ezzel 1,5 százalékkal nő az érvényesíthető összeg, amely további egymilliárd forintot hagy a gyermeket nevelő családoknál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy mindezek tükrében támogassák a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Lukács László György képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

(15.00)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azokat a részeket nem kívánom megismételni, amelyek a vezérszónoki kör legelején, az előterjesztői felszólalásban, illetve fideszes képviselőtársunk által elhangzottak, azt röviden tényleg érdemes leszögezni, hogy ez egy két jogszabály összegyúrásából, összevonásából keletkező törvényjavaslat, amely előttünk van, és lényegében a négy járulékfajtának az összeolvadása az egyik fő eleme, ez az adminisztráció szempontjából valóban könnyítést tud és könnyítést fog jelenteni. Szintén csak gyors felsorolás szintjén érdemel említést, hogy a fizetendő nyugdíjjáruléknak a mértéke, 10 százalék, a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék összege, ezek, bár itt soroljuk a vitában, de leírva ez furán fog a jövő számára hangozni, illetve tűnni, azonban azok, akik ezt nap mint nap vagy akár heti szinten vagy havi szinten akár vállalkozóként, könyvelőként nézik, nekik nagyon is fontos számok, illetve fontos adatok ezek, mert az ő életük általában ekörül forog, illetve erre kíváncsiak, hogy hónapról hónapra mennyi kell fizetni, vagy milyen terhek várhatóak egy-egy vállalkozásnál, vagy éppen adott esetben a könyvelőnek milyen számokkal kell számolnia.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ami inkább érdekes  és én azokra a kritikai megjegyzésekre térnék rá, amelyek magának a törvényjavaslatnak az olvasásakor felmerültek bennem , hogy itt viszonylag új dolgokkal, illetve új terminológiával is kísérletezik a jogszabály, de azért távol állunk attól, hogy itt a társadalombiztosítási járuléknak mint tb-járuléknak, mint a régi nosztalgia szerint befizetett tb-nek a régi fénye megjöjjön. Én úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás után elég alaposan erodálódott magának a társadalombiztosításnak mint szónak, mint szociális gondoskodási formának a mivolta, maga a szó használata is, valahol ebből kellene majd visszanyerni valakit, hogy ha valaki azt mondja, hogy a tb-met fizetem, az ismét valamilyen jobb, illetve pozitívabb tartalmú lehessen. Talán az adminisztráció csökkentése és az átláthatósága, tehát itt az összeolvasztása a különböző járulékfajtáknak ebbe az irányba mehet, talán mindenki egy kicsit jobban meg tudja érteni, még hogyha nem is járatos a járuléktípusoknak a megkülönböztetésében, de jobban meg tudja érteni, hogy mégis miért vonnak le a munkabéréből, illetve az elvégzett munka után járó jövedelméből, és az milyen célra kerül felhasználásra.

Talán közelebb kerül az a nagyon elvonatkoztatott idea, ami a társadalombiztosítási gondoskodás és a befizetett járulék között van, ennek a kettőnek a csökkentése és a közelebb hozása az emberek fejében talán azért is lenne szükséges, mert akkor mindenki értené, hogy mire kell befizetni a járulékot, és cserébe mit fog kapni.

Ha ezt a logikát folytatjuk tovább, az, hogy egy arányosság álljon össze az emberek fejében, hogy a befizetett járulékaiért milyen szolgáltatást kap, akkor egy nagyon régi hiányosságról is beszélni kell, ez pedig az egyéni számláknak a kérdése, amit sokan egyéni számlának mondanak, de valamifajta nyomon követhetőségnek a kérdése. Ez nemcsak a nyugdíj szempontjából, de mint egészségpolitikus azt gondolom, az egészségügyi ellátás szempontjából is igazán fontos lehetne, hiszen nagyon nagy részben az emberek nem tudják felmérni annak nemcsak a volumenét, hanem annak a költségeit sem, amilyen szolgáltatást vesznek igénybe a kórházban. Nagyon kevesen gondolják azt, hogy egy-egy, manapság már nagyon korszerű és nagyon gyakran igénybe vett, mondjuk, diagnosztikai eljárásnak mekkora költsége van valójában akár hogyha a piacon kellene megvásárolni, vagy akár amennyit az állam finanszíroz az intézmény számára.

Éppen ezért lenne fontos, hogy legyen és lehessen lehetőség arra, hogy az emberek, a munkavállalók folyamatosan, akár napi szinten tudják követni, hogy az ő egyes járulékszámláikon vagy az egyes, általuk befizetett összeg mekkora összegre rúg, mekkora biztonságot ad, mert ugye, ez mögötte a lényeg, hogy mekkora biztonságot ad a jövőre nézve akár a nyugdíjellátás szempontjából, akár az egészségügyi ellátás szempontjából, hiszen a társadalombiztosításban mint szép magyar szóban benne van maga a „biztonság” szó is, és éppen ezért ez egy szociális biztonságnak, nem azt mondom, hogy az illúzióját, mert az nagyon rossz, hanem a valós élményét teremtené meg az emberek számára.

Az egyéni számlák ezért kerülnek mindig az érdeklődés középpontjába, ezért van diskurzus róluk, mert az emberek szeretnék azt látni, hogy mindazért, amit ők befizetnek, legyen az akármennyire magas vagy alacsony összeg  és itt vitatkozhatunk azon, hogy a magyar elvonás alacsonynak vagy magasnak tekinthető, de az emberek bármilyenfajta elvonási mértéket meg tudnak érteni, hogyha látják, hogy , cserébe mit kapnak érte. Például a magánnyugdíjak éppen ezért voltak valamilyen szinten átláthatóbbak vagy jobban kezelhetőek, mert az ember valójában látta azt, hogy azzal az összeggel, amit befizet, mi történik, és milyen gazdálkodás folyik vele. Úgyhogy mint egészségpolitikus azt tudom önöknek mondani, hogy igazán fontos lenne akár az egyéni számlák mihamarabbi bevezetése, pontosan azért, mert egy tájékozottságot, egy tudatosságot adna a későbbi betegeknek, de egyébként munkavállalóknak, sőt hordozható és csoportosítható, magával vihető lenne.

Én tudok róla, hogy a gazdasági szakma, illetve az egészséggazdasági és más műhelyek gondolkodnak azon, hogy miként lehetne a társadalombiztosításon belül az egészségügynek a finanszírozását személyhez ragadóan, és nem az ellátáshoz csoportosíthatóan, hanem személy szerint, egy emberhez csoportosíthatóan egyes területekre átvihetővé tenni, hogy nagyon egyszerűen mondjam: hogy miként lehetne elérni azt, hogy a pénz a beteget akként kövesse, hogy nem egy intézménybe megy, hanem a beteget követi, és abba az intézménybe viszi a beteg a pénzét, ahol azt az ellátást, azt a szolgáltatást jó minőségben, hatékonyan igénybe tudja venni, és akkor a finanszírozás nem ömlesztve megy egy-egy intézményhez például az egészségügyben, hanem azokhoz az intézményekhez, azokhoz az orvosi teamekhez vagy osztályokhoz, amelyek jó minőségben, hatékonyan és megfelelően tudják ellátni a munkájukat. Erre  és ez most nyilván nem ennek a törvényjavaslatnak a szűken vett vitája  tágan értelmezetten a társadalombiztosítási törvénynek is választ kell adnia, hogy miként lesz mögötte egy olyan rendszer, amely követhető, átlátható és hordozható, tehát tényleg a leghatékonyabban felhasználható rendszert jelenti.

Az ellátórendszer finanszírozhatósági problémájánál pedig azt jegyeztem le magamnak, hogy az a megosztás a járulék vonatkozásában, hogy melyik kerül az E-alapba, és melyik a nyugdíjalapba, hogy hova mekkora százalék megy, az lényegében most már teljesen mindegy például az E-alap szempontjából, ugyanis az egészségügyi ellátásainknak a nagyon nagy részét már nem az ebből a járulékból befolyó összegekből finanszírozzuk, hanem túlnyomórészt adóbevételekből. Ez egy tervezhetőségi, ez egy biztonsági kérdést vet fel: mennyire tervezhető a mindenkori költségvetés, és mennyire tervezhető az egészségügyi ellátásnak a biztonsága aszerint, hogy egy jól tervezhető járulék helyett egy viszonylag nehezebben tervezhető adóbevételről beszélünk, és mindig adóval és adóbevételekkel kell kipótolni az egészségügyi ellátásra vonatkozó kasszarészt. Ez tehát mindenképpen egy jövőbeli kérdés lesz, hogy hol találja meg, vagy megtaláljae egyáltalán a helyét az E-alap vagy az E-alapnak a járulékokból táplálkozó része, mert mint látjuk, azoknak a beérkező forrása most már a többihez képest nem azt mondom, hogy elenyészően kicsi, de lényegesen kisebb, és lassan veszíti a súlyát.

Fontos kérdés, hogy a tervezhetőség szempontjából mindaz, amit adó- és járulékcsökkentés  és itt járulékcsökkentésről tudunk beszélni főként  kapcsán, mindaz, amit ezen a téren tervez a kormány, ami a gazdaság élénkítésére és a gazdaságvédelemre vonatkozik, vajon fogjae segíteni Magyarországot a válság során, mert az ugye egyre nyilvánvalóbb, most már egyre többen mondják, és a kormányzati kommunikációban is megjelent, tehát valószínűleg komolyan kell venni; hogy foge például ez a mostani törvényjavaslat olyan helyzetet teremteni, amely a magyar gazdaság kitettségét valamilyen módon csökkenti vagy védi abban a nem várt, de most már lassan következő esetben, amikor a német gazdaság vagy a nyugat-európai gazdaság hatásai átgyűrűznek, vagy egy olyan nem várt esetben, amit a gazdasági háborúk, Kína, Egyesült Államok és egyes nagy cégeknek a háborúi jelentenének, mert sokan azt tartják, hogy ezek lesznek a következő világgazdasági válságnak a fókuszpontjai, ezek az úgynevezett trade-warok, amelyek akár különböző nagyvállalatok vagy egyes államok között fognak létrejönni; ez a mostani törvényjavaslat mennyire fogja segíteni például, hogy a magyar gazdaság nagyjából egyenesben maradjon, és ne legyen egy visszaesés. Hiszen azt jól látjuk, hogy ebben az esetben  és itt távol álljon tőlem, hogy én magasabb járulékot, magasabb adót szeretnék, de azt jól látjuk  egy egyre jobban lefelé tendáló adó, illetve járulék egy jövőbeli, mondjuk, még több munkavállaló kiesése esetén prognosztizált helyzetben egy még hatványozottan nagyobb lyukat tud ütni a gazdaságnak a bevételi oldalán vagy a költségvetés bevételi oldalán, úgyhogy szerintem ezeket át kell átgondolni.

(15.10)

Értjük a kormánynak a törekvéseit, nyilvánvalóan az adócsökkentés, járulékcsökkentés támogatható, adóemelésre vélhetően semmilyen szükség nincs.

Viszont, mondom, a túloldalon én például nem látom azokat a garanciákat, ami akár a nyugdíjasokra vonatkozóan a hosszú távú biztonságnak vagy akár az egészségügyi ellátások finanszírozhatósága biztonságának a megteremtését célozza. Az adminisztráció csökkentése nagyon fontos, és nagyon jó út az is, hogy a potyautasok, ami az egészségügyi ellátásnak talán az egyik legnagyobb problémája, a potyautasok lehetőségeinek vagy a számának a szűkítése.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy itt nagyon nehéz a potyautasi kört úgy és helyesen megítélni, hogy azok a honfitársaink, akik esetleg külföldön dolgoznak, külföldön keresik a mindennapi betevőt, de a magyar egészségügyben tervezik az ellátásukat, de valójában Magyarországra hazatermelnek a családnak, tehát hogyha gond van, akkor, ha úgy tetszik, ők valójában itt vannak és nem az ideiglenes állomáshelyükön, munkahelyükön külföldön, ők miként tudnak nem kárvallottjai lenni a mostani szigorításnak. Ezt kell majd valahogy megoldani, mert nagyon sokan járhatnak úgy a külföldön dolgozó magyarok közül, hogy ripsz-ropsz és mindenfajta értesítés nélkül akár potyautassá válhatnak, illetve kieshetnek az ellátásból. Itt ez általában a tajszámnak a különböző színkódú jelzése lesz, de a mostani törvénymódosítás szerint, hogyha jól értelmezem, nem ez lesz az első számú tiltó szabály számukra, hanem gyakorlatilag a tajszámukat fogják elveszíteni ilyen esetben. Tehát gyakorlatilag az ellátást, mire odamennek, egy nemlétező tajszámmal szeretnék majd igénybe venni.

Tehát a cél jó, a potyautasok nagy és számmal is jól mérhető kárt okoznak a költségvetésnek, az egészségügyi ellátásoknál a kórházaknak és egészségügyi ellátóknak, amelynek nagyobb része egyébként kórházi adósságban is megjelenik, így ezt csökkenteni kell. Viszont figyelni kell Magyarországnak arra a speciális helyzetére, hogy számottevő a külföldi munkából, külföldön élő, nem azt mondom, hogy emigrációban élő, hanem külföldön élő és külföldön dolgozó honfitársunk, akiknek pont nagyon sok kára származhat abból, hogy potyautasként fogja őket a rendszer azonosítani, holott az eredeti szándékuk soha nem volt az. Tehát a potyautasi státuszban mindig feltételezi az ember, hogy szándékosság van mögötte, hogy potyautasként veszi a rendszert igénybe; ők nem könnyelműségből, hanem inkább kényszerűségből juthatnak ebbe a státuszba.

Így összességében azt tudom mondani önöknek, képviselőtársaim, hogy minden, ami adminisztrációcsökkentés, minden, ami járulékcsökkentés, természetesen támogatható. Azonban nagyon oda kell figyelni, hogy az elkövetkezendő nehéz időszakokban milyen irányba lépünk. Egy ennél hosszabb távú célra is figyelni kell, ez pedig például az egészségügyi kasszának a fenntarthatósága, az egészségügyi szolgáltatásnak a fenntarthatósága, amire szerintem remek válasz lenne az, hogy mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi befizetéseinket, amelyet járulékkal teljesítünk, azoknak egy számontartható, szemmel követhető domainben lenne a helye, azaz egyéni számlán lenne a helye.

Ezeket kívántam elmondani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Én is köszöntöm újból képviselőtársaimat. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán egyrészt az államtitkár úr, másrészt fideszes képviselőtársunk, Kovács Sándor igen bőven beszélt a pontos és technikai változásokról.Én két téma köré csoportosítanám, vagy két részt emelnék ki, amely számomra ebből a törvényjavaslatból fontos vagy amelyről szeretnék beszélni.

Az egyik az, hogy szerintem minden olyan törekvést, törvényjavaslatot és kormányzati szándékot támogatni kell, ami valamiféleképpen a vállalkozások vagy az állampolgárok életét és adminisztrációját egyszerűsíti. Tehát ez az egyik része. Így például az egyéni járulékok összeolvasztása és az adminisztrációnak a lecsökkentése több alkalommal is, az, azt gondolom, egyrészt növeli a versenyképességet. Itt Lukács képviselő úrra utalnék, hogy bár volt nyáron egy gazdaságvédelmi akcióterv, és most a kormány bejelentése alapján tudjuk, hogy lesz a jövő év első negyedévében egy második gazdaságvédelmi akcióterv, nyilvánvalóan a sok kis döntés, például most a járulékokról szóló törvények módosítása sokszor pici gazdaságvédelmi javaslatként vagy a nagyobb akciótervek farvizén, ha lehet így fogalmazni, segíti az ország versenyképességét és a vállalkozásoknak a versenyképességét.

Tehát az első téma vagy köszönet, ami itt a kormány felé megfogalmazódik, hogy, államtitkár úr, mi ezeket a javaslatokat nemcsak hogy szeretjük, hanem várjuk is, és ez az állampolgári igény jelentkezik több helyen, hogy a vállalkozások adminisztrációját és az emberek bürokratikus terheit folyamatosan próbáljuk meg lépésről lépésre csökkenteni. Ezt nyilván nem lehet egy óriási, minden területet átölelő bürokráciacsökkentésben megvalósítani, hanem lépésről lépésre kell. Itt most a vállalkozások adminisztratív terheinek a csökkentése számomra egy nagyon-nagyon pozitív lépés, változás, és ebbe az irányba kell mindig továbbmenni, és a következő lépéseket is majd a jövőben megtenni.

Tehát itt a 18,5 százalékos egységes társadalombiztosítási járulékról beszélek, a járulékok összevonásáról, ennek a mértékének a kijelöléséről. Azt gondolom, hogy ez pontosan követhető, az emberek a saját fizetésüket, járulékaikat, adójukat átlátható módon tudják majd ellenőrizni. Sokszor szembesülünk azzal, hogy egy fizetési papíron olyan tételek szerepelnek, amit az állampolgárok nem mindig értenek, nem mindig tudják hova kapcsolni, hogy az pontosan hova megy, ezért ennek az egyszerűsítése üdvözlendő.

Ehhez kapcsolódik a családi adókedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítése. 2010-ben elfogadtuk a családi adórendszer bevezetését, a családi típusú adórendszert. Azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon helyes lépés volt. Ezt az is igazolja, hogy a családi adókedvezményt a jogosultak közel 98 százaléka veszi igénybe, tehát elképesztően magas az igénybe vevőknek a száma, akik egyébként jogosultak rá.

Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy most azzal, hogy további másfél százalékban lehet majd érvényesíteni a járulékokból a családi adókedvezmény összegét, ez például két minimálbért kereső szülő esetében havi négyezer forint lehet. Egymilliárd forintot fog ott hagyni ez a döntés a családoknál, további egymilliárd forintot az eddigi családi adókedvezményhez képest.

Úgyhogy azt gondolom, hogy pont itt az előző napirendi pontnál is a társadalmi egyenlőtlenségekről, szegénységről beszéltünk, pontosan az alacsonyabb keresetűek számára ez egy óriási segítség lesz, hogy egyébként éves szinten 40-50 ezer forintot is jelent majd nekik ez a lépés egy átlagos, mondjuk, háromgyerekes család esetében, ha mind a két szülő minimálbért keres.

A 10 százalékos nyugdíjjárulékról beszéltek már a képviselőtársaim. Itt egy lépés nem hangzott el, az egyházi személyek után fizetendő járulék. Ezt is üdvözöljük, hogy az egyházi szolgálatot teljesítő és egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyek után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell majd fizetni a jövőben. Azt gondolom, hogy ez is kifejezi irányukban a társadalom megbecsülését, és azt a munkát, amit végeznek, az ez irányú társadalmi köszönetet vagy megbecsülést. Ez egy helyes döntés.

Egy első lépés tehát a bürokráciacsökkentés, a második lépés pedig a járulékcsökkentés és a munkavállalók és a családok segítése, illetve különböző korosztályok vagy társadalmi csoportok segítése. Ilyenek például a nyugdíjasok, hiszen a javaslat szerint a nyugdíj melletti munkavégzés valamennyi formájának meglenne a járulékmentessége, ami, azt gondolom, szintén egy üdvözlendő lépés. Helyesen egyébként, jobbikos képviselőtársam utalt rá, teljesen egyetértek azzal, hogy az egészségügyben a potyautasoknak a kiszűrése, illetve az egészségügyi tajrendszerben a szigorítás mindenféleképpen egy olyan üdvözlendő dolog, ami sok, egyébként a társadalombiztosítását becsülettel fizető állampolgárnak jelent valamiféle könnyebbséget, előnyt. Hiszen akár a sorra kerülésben, akár a várakozási időben, akár a flott ellátásban teljesen előnyt kell hogy élvezzenek nyilvánvalóan azok, akik egyébként rendszeresen, becsületesen befizetik az ehhez szükséges járulékokat. Tehát itt a szigorítás minden esetben indokolt és szerintem szükséges is.

A különböző járulékszabály-változásokat az őstermelőknél, kistermelőknél vagy akár a borravalóval, felszolgálási díjjal kapcsolatban a képviselőtársaim már említették. Mi ezekkel a módosításokkal egyetértünk, mint ahogy az egész törvényjavaslattal is. Hiszen azt gondolom, hogy akár járulékcsökkentésről beszélünk, akár bürokráciacsökkentésről, mind a kettő olyan lépés, ami egy nagyon fontos lépés, már nem az első lépés, de én arra kérem az államtitkár urat, hogy ne is az utolsó lépés legyen ebben a sorban, hanem ezt folytassuk tovább a magyar munkavállalók miatt, a magyar családok miatt és a magyar cégek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.

A KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(15.20)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Éppen itt a szomszédommal beszélgetve a napirend előterjesztése kapcsán megjegyeztem, hogy politikai pályafutásom egésze leírható a társadalombiztosítási alrendszer teljes átalakulásával, a kezdetektől a végéig. Hiszen annak idején, amikor még a rendszerváltás után hatpárti volt a magyar parlament, konszenzus, egyetértés volt abban, hogy a társadalombiztosítás két ágát önállósággal kell ellátni, hogy annak legyen önkormányzata, sőt továbbmegyek, a volt szakszervezeti vagyonból még vagyonnal is elláttuk, itt a Parlament falai között törvényt alkottuk róla. Aztán az önkormányzás mellett még önálló ellenőrző testülete is volt a társadalombiztosításnak, a nyugdíjágának és az egészségpénztárnak is. Ehhez képest meglehetősen nagy átalakuláson ment át. Ma már azt látom, hogy fölösleges is ilyen jelzőt használni rá, hogy társadalombiztosítás. Ez a költségvetés egy fejezete lett, és a költségvetési törvény egy fejezetéből az vezethető le számomra, hogy teljesen fiskalizálták az ellátórendszert, és az Államkincstárba beolvasztva megszűnt a társadalombiztosítás; a nyugdíj-igazgatóság, ha szabad ezt mondanom, egy minisztériumi főosztály szintjére degradálódott. Nagyobb bajnak tartom, hogy a szakértői apparátus legjobbjai itt hagyták a szakmát, és meglehetősen sok problémával, borzasztó határidőkkel működik sajnos a rendszer, ahogy az én információim erről szólnak. Ez az egyik dolog.

A másik, amit szeretnék előrebocsátani, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyek a praktikum oldaláról, az informatikai fejlesztések oldaláról közelít, amit az államtitkár is mondott, én azzal a legmesszebbmenőkig egyet tudok érteni. Remélem, hogy az államigazgatás digitalizációja, az informatikai rendszerek összeérnek, és egyre precízebbé tudnak válni, és remélem, hogy ezen a két területen, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás területén is ezt a digitális tudást a lehető legjobban tudják majd konvertálni.

A tartalmi részekre rátérve: a törvény teljesen újraírja a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi XXX. törvényt. A törvény a céljáról és az alapelveiről szóló részben is szinte szóról szóra ugyanazt tartalmazza, igaz, az öngondoskodás és a magánnyugdíjrendszerhez való kapcsolódás kimaradt az új törvényből.

Akik régebben parlamenti képviselők, azok tudják, hogy én nem voltam annak idején olyan eszeveszett nagy híve a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésének, ámde amikor bevezetésre került, akkor részemről is kívánatos volt az, hogy az transzparens legyen, hogy ott legyen egyéni számla, hiszen egy tőkefedezeti rendszerről van szó. S maga a tőkefedezeti rendszer meg is követeli azt, hogy hónapról hónapra követni lehessen azt, hogy a befizetett járulékok éppen hol tartanak, a befektetések hogy térültek meg, s a többi, s a többi, s a többi. Nagyon sajnálom, hogy ilyen gyalázatos véget ért ez az egész. Ma tudomásom szerint mintegy 60-61 ezer magánnyugdíjpénztári tag van. Kérem szépen, ott van egyéni számla, ott lehet követni, hogy mennyi befizetés történt, annak mennyi a hozama, et cetera, et cetera.

Amiről már évek óta beszélnek, Matolcsy György megzsarolta a magánnyugdíjpénztári tagokat, és azt mondta, hogy nem fog állami nyugdíjat kapni az, aki a magánnyugdíjpénztárban marad  mert beszéljünk világosan, ez egy zsarolás volt! Igaz, hogy ebből később visszakoztak. Amikor én aznap vagy másnap egy nyilvános műsorban azt mondtam, hogy semmi baj, veszem elő a telefonom, megrendelem a repülőjegyem, és megyek Strasbourgba, mert biztos, hogy a gatyájukból is ki fogom perelni őket, akkor utána ebből visszakoztak. Nem biztos, hogy azért, mert én Strasbourggal megfenyegettem őket, de mindenesetre azt mondták, hogy mégis fog járni állami nyugdíj annak, aki a magánnyugdíjpénztárban marad. Csakhogy akkor összesen 106 ezren gondoltuk úgy, hogy maradunk, az összes többi pedig visszalépett. Na kérem, ott volt egyéni számla. Amit itt ígértek, hogy majd lesz egyéni számla, de nemcsak hogy egyéni számla lesz, ami nyomon követhető, hanem még örökölhető is lesz , emlékezzenek vissza képviselőtársaim , ebből az égvilágon semmi nem valósult meg, mert amire önök hivatkoznak, hogy egyéni számla, az egy nyilvántartási rendszer. De azt most is tudjuk. Amikor valaki megszületik, tajszámot kap, van egy anyakönyve, az adatait rögzítik, ha van járulékfizetés, azt bevezetik, és kész. Nincs ebben az égvilágon semmi ördöngösség, az egy nyilvántartási rendszer.

Ha végigvesszük a fogalmakat, ahogy ábécésorban berakták, de hát ezen túl is újként szerepel közöttük a tanulmányokat folytató tanuló, a hallgató, a tanulmányok szüneteltetése időtartamának meghatározása. Ugyanakkor alapvető változás, hogy a biztosítottak felsorolása úgy kezdődik, hogy a biztosított a kiegészítő tevékenységet nem folytató személynek nem minősülő, et cetera, et cetera, nem folytatom tovább, és ez alá került mindenki a felsorolásban. A fogalmak között meghatározzák, hogy ki számít kiegészítő tevékenységet folytatónak. Zárójelet nyitok: itt azokról van szó, azok a nyugdíjasok számítanak annak, akik a 6. §-ban felsorolt valamilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytatnak. Felmerül a kérdés, legalábbis bennem mindenképp, hogy akkor ők miként válnak biztosítottá. Ráadásul a baleseti ellátásra jogosultak köréből kiveszik a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket. Érdekes az indoklásban az a mondat, hogy az új szabályozás immáron teljes mértékben mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét a biztosítás (sic!) és a járulékfizetés alól. Megint zárójelet kell nyitnom. Ennek hiányában biztosítási kötelezettséget, illetve járulékfizetést eredményezne, valójában így a dolgozó nyugdíjasok biztosítása sem stimmel teljesen.

Egy apró baki, s ezt is meg kell hogy jegyezzem. A felsorolások között benne felejtették a Független Rendészeti Panasztestületet, de hallottuk a híradásokból, hogy ezt egy jó héttel ezelőtt gyakorlatilag megszüntették, mert egy másik törvényjavaslattal kiírták a létező intézmények sorából. Továbbra is megmarad az a fura logika, hogy vannak biztosítottak, akik értelemszerűen jogosultak egészségügyi ellátásokra, és vannak azok, akik nem számítanak biztosítottnak, de legalább baleseti ellátásra vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válnak a törvény alapján. Erre Kovács képviselőtársam az előbb már utalt.

Nincs magyarázat viszont arra, hogy miért tartja meg az új törvény ezt a logikát, mert nem az alapján válik szét, hogy dolgozik valaki vagy sem, ráadásul a nyugdíjas, a kisgyermeket nevelő is dolgozhat az adott ellátása mellett. Miért lehet például, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagja biztosított, de a közérdekű munkát végző meg nem biztosított? Vagy hogy az álláskeresési támogatásban részesülő biztosított, de a csetben, a gyedben  s a többi, s a többi, vannak még ellátási formák  részesülők meg nem? Vagy miért lehet külön pont a biztosítottak között a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal, miközben a sima nyugdíjas „csak” az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között van felsorolva? Eleve hogy lehet biztosított az, akinek szünetel a biztosítása? Egyébként a köztársasági elnök hozzátartozójára vonatkozó rendelkezés eddig is szerepelt a törvényben, csak azt máshol könyvelték be.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak felsorolásánál megtartja a törvény azt a logikátlan sorrendet, ami a hatályosban is szerepel. Nem világos, hogy miért külön pont a gyes, és miért van egy másik pontban a gyod, a gyet, az ápolási díj és az időskorúak járadéka. Legalább ezt is összefésülhették volna véleményem szerint.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Arra nem akarok kitérni, hogy a százalékos arányok hogyan alakulnak át és melyik alap hány százalékot fog kapni, hiszen államtitkár úr ezeket részletezte, és azt hiszem, hogy ez mindenki számára érthető. Viszont van még egy dolog, amit szeretnék szóba hozni, és ez a járulékalapot képező jövedelem. Az átláthatóság kedvéért ez külön paragrafusban került szabályozásra.

(15.30)

Itt számomra nem világos, hogy az alapbérnél meghatározott szint, a legalább előző év júliusi átlagkereset kire és hogyan vonatkozik. Külön kiemeli az indokolás, hogy a 6. §, azt hiszem, (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetén a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni  ezt így értem , amely kötelezettség alól mentesülni csak az egyes, a törvényjavaslatban taxatíve felsorolt esetekben van lehetőség. A családi járulékkedvezmény szabályozása annyival lesz kedvezőbb, hogy a mostani munkaerőpiaci járulékra ez a másfél százalék járulékkedvezmény is kiterjed majd, erre utalt az államtitkár úr is.

A korábbi szabályozással egyezően továbbra is lehetőség van megállapodást kötni a társadalombiztosítási ellátásra, erre is utaltak itt, a 24 százalékhoz képest 22 százalékra. Kitérnek arra, hogy itt egy állapotfelmérést kell végezni akkor, ha valaki ezt a szolgáltatást meg akarja vásárolni. Az számomra persze kérdés, hogy ez mennyi embert és kiket érint. Tanulmányozva a múlt hónapban itt a zárszámadási törvényt, én arra a következtetésre jutottam, hogy ez néhány száz embert érinthet, hiszen az E-alapban a megállapodás alapján fizetők járuléka, úgy emlékszem, ilyen 285,4 millió forintot tett ki, mármint a zárszámadási törvény kapcsán.

A nyugdíjtörvény egyik fontos módosítása, hogy hatályon kívül helyezik a 83/B. §-t, amely a korhatár előtti nyugdíjakra vonatkozó keresetkorlát eltörlését jelenti. Üröm az örömben, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban részesülőknél fennmarad, miközben emlékszünk rá, hogy a bányászoknál tették lehetővé egypár évvel ezelőtt, hogy eltérjenek az addigi szabályozástól, és egyéni mérlegelés alapján eltérhessenek, a nyugdíjbiztosítás főigazgatója adhatott felmentést a keresetkorlát alkalmazásától. Itt az új szabályozásban csak a „Nők 40”-nel elmenteknek lesz lehetőségük ezt érvényesíteni.

Képviselőtársaim! Arra kitérek, hogy bár az igazgatás rendszerében én nagyon sok problémát látok, azt meg kell hogy jegyezzem, hogy az elmúlt három évtizedben, de azt megelőzően is a nyilvántartási rendszer a magyar társadalombiztosítás rendszerében meglehetősen jó volt, viszont most kétségeink vannak efelől. Félek attól, hogy a most itt egy csövön befizetett járulékok  amelyek egyébként már most nagyjából a járulékjellegüket elveszítik, mert adóként hajtják be, és adóként is viselkednek  a szolgálati idő nyilvántartása mellett nem lesznek transzparensek, és nem lehet visszakövetkeztetni majd az induló nyugdíjak megállapításánál, illetve a határozat meghozatalánál.

Végezetül két keresetlen mondatot mondanék arra nézvést, hogy a potyautasokat ki kívánják szűrni a rendszerből. Én ezt a legmesszebbmenőkig tudom üdvözölni, ugyanakkor, államtitkár úr, megjegyzem, hogy ugyan nem idetartozik szorosan, de potyautasnak minősítem azt az úgynevezett ukrán inváziót, amely az északkeleti határunkon van. Én nem hallomásból tájékozódom, nem újságcikkekből, én a két szememmel láttam, én ott több települést felkerestem, több polgármesterrel, háziorvossal, postamesterrel beszéltem: falvak tömkelegében mutatják meg így az ingatlanokat, hogy melyek az ukrános házak.

Tévedés ne essék, én most nem a határon túli magyarokról beszélek, hanem azokról a seftesekről, akik a magyar ellátórendszer hiányosságait kihasználva vagy az ellenőrzési rendszerünket kihasználva élősködnek a magyar társadalombiztosításon és a magyar társadalmon. Tehát itt nemcsak nyugdíjért jönnek ma már százával és ezrével, hanem jönnek az álláskeresési támogatásért, az anyasági ellátásért, az egészségügyi ellátásért. Mindenki tudja, hogy Kisvárdán emberek élnek abból, hogy gyakorlatilag orosz tolmácsként alkalmazzák a kórházakban őket a kliensek  nem a kórház alkalmazza őket, hanem a kliensek , akik egy szót nem beszélnek magyarul, magyar felmenőik soha az életben nem voltak, nem magyar állampolgárok, mégis igénybe veszik az egészségügyi ellátást. Beszéltem olyan polgármesterrel, aki közmunkát ajánlott fel egy ukrán fiatalembernek a településén, és ő elutasította, mert azt mondta, hogy most intézte el Vásárosnaményban az álláskeresési támogatását, és ő egyébként feketén dolgozik Szlovákiában. Minden ellátást igénybe vesznek Magyarországon. Azért mondom, csak azért hoztam ezt szóba, mert ezzel is foglalkozni kell, igaz, nem ennek a törvénynek a hatálya alá tartozó kérdésről van szó. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Mellár Tamásnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Igyekszem nagyon rövid lenni, annál is inkább megtehetem ezt, hiszen az előttem szólók nagyon sok mindent elmondtak, és ezeket nem kívánom ismételni. Van egy nagyon fontos eleme ennek az egész törvénytervezetnek, törvényjavaslatnak, ami meghatározó jellegű, egy elvi kérdés, és amivel én egyáltalán nem tudok egyetérteni.Hadd kezdjem látszólag nagyon messziről! Én azon kevesek közé tartozom, akik itt 2010 végén vagy 2011 elején üdvözölték a Fidesznek azt az elhatározását, hogy megszünteti a magánnyugdíjpénztárakat. Azért gondoltam akkor azt, mert ez a tőkefedezeti rendszer, illetve az, hogy itt ilyen külföldi pénzügyi cégek jönnek be, és kvázi monopolhelyzetben gyűjtenek nyugdíjjárulékot, kifejezetten rossz volt, hibás volt, komoly visszaélésekre adott lehetőséget. Akkor én azt vártam és azt hittem, hogy a megszüntetésből következően egy államosítás fog végbemenni, és ez a 3000 milliárdos magánnyugdíjpénztár bekerül az állami nyugdíjrendszerbe, és létrejön az, amit ígértek önök, hogy egy névleges egyéni számlarendszer kerül kialakításra, és ott jóváírásra kerülnek ezek a befizetések. Ezt én nagyon üdvözöltem volna, kiegészítve egyébként azzal, hogy az egészségügyi rendszerben is ezt kellett volna tenni.

Tehát teljesen egyetértek Lukács László György jobbikos képviselőtársammal, hogy valóban erre lett volna szükség, hogy egy névleges egyéni számla legyen mind a nyugdíjbefizetések, mind az egészségügyi befizetések vonatkozásában, hogy az egyének számára világos legyen az, hogy ők mit fizetnek be, és ennek megfelelően ki lehetett volna alakítani egy olyan nyugdíj-, illetve egy olyan ellátási rendszert, amely valamilyen mértékben és módon reflektál ezekre a befizetésekre. Így tulajdonképpen megmaradhatott volna egy társadalmi biztonság és egy társadalmi méltányosság, hiszen egy egész országnyi kockázatközösség alakulhatott volna ki, ugyanakkor az érdekeltség is megteremtődött volna, hiszen az emberek számára világos és nyilvánvaló üzenet lett volna, hogy minél nagyobb a nyugdíjszámlám, illetve az egészségügyi számlám, annál nagyobb biztonságban vagyok, annál inkább tarthatok számot arra, hogy majd én megfelelő ellátást fogok kapni. Na most, ehhez képest egyáltalán nem történt meg ez a második része, a magánnyugdíjpénztári pénzek szőrén-szálán eltűntek, valahol vannak, és az egyéni számlás rendszer egyáltalán nem került kialakításra.

És ez a mostani intézkedés  amely látszólag úgy néz ki, hogy az adminisztrációs terheket csökkenti, és gondoskodik a potyautas-problémáról, tehát hogy ilyen legyen, négy helyett csak egy járulék van, különféle kedvezmények vannak benne , úgy tűnik, egy előrelépés, holott irányát tekintve megítélésem szerint kifejezetten visszalépés. Ahogy Korózs Lajos kollégám is említette, így egyre inkább megszűnik az a kapcsolat, az a valójában meglévő kapcsolat, amelyik a járulék és a járadék között egyáltalán megteremthető lenne, most már csak logikailag, hiszen a törvényi rendelkezések miatt ezt adóként szedik be, tehát már nincs egy ilyen járulék-járadék típusú egyeztetés az egész rendszerben. Így most már tulajdonképpen ez teljes egészében meg is fog szűnni, bár egyébként magában a törvénytervezetben benne van, hogy egységesen beszedik, és akkor utána szétrakják 54 százalékos és 37 százalékos arányban.

De ezt ki tudja ellenőrizni? Ez hogyan fog látszani? Sokkal világosabb és nyilvánvalóbb lenne, ha negyedévenként vagy félévenként minden egyes polgár kapna egy számlát, amelyen ott van, hogy a nyugdíjszámlája és az egészségügyi számlája tulajdonképpen hogy is néz ki, milyen állapotban van, mi most éppen a neki megfelelő egyenleg.

(15.40)

Tehát míg eddig azt gondoltuk, hogy a nyugdíjaknál az a helyzet, hogy járna-járna az a nyugdíj, de hát nem jut, most a kormány egy olyan intézkedést hoz, amiből már azt sem lehet megállapítani, hogy mi az, ami járna. Félreértés ne essék, én az egyéni számlás rendszerrel nem azt kérem számon, hogy amit mi befizettünk, azt kamatos kamattal kapjuk vissza. Ezt nyilvánvalóan soha nem lehet megtenni, hiszen vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek nem tudnak ilyen számlát gyűjteni, tehát valamilyen szociális elemnek benne kell lennie, de azt igenis meg tudtuk volna teremteni ezzel, hogy az, aki kétszer annyit fizet be, illetve utána fizetnek be nyugdíjjárulékot, az majd nyugdíjas korában kétszer annyit fog kapni. Hogy pontosan mennyit, erre vonatkozóan megvannak a megfelelő eljárások, akár a svéd pontrendszeres modell, akár a német modell, ahol van egy kalkulált kamatláb.

Tehát ezt nem kellene újból feltalálni, nem kellett volna újból feltalálni, csak elszánás és elhatározás kellett volna rá, hogy egy ilyen rendszer alakuljon ki. Ez, azt gondolom, magából a rendszer lényegéből következően abba az irányba hatott volna, hogy az emberek ne legyenek potyautasok, hogy abban legyenek érdekeltek, hogy mindkét számlájukon minél nagyobb összeg gyűljön össze. Nyilvánvalóan ez jó lett volna az állam számára, hiszen az állam jól át tudta volna tekinteni ezt az egész rendszert. Sajnálatos módon most egy olyan államosításon mentünk keresztül, amelyben valóban attól függ majd, hogy az éppen regnáló kormány milyen kegyet gyakorol, hogy a beszedett adóknak mekkora részét fogja majd a nyugdíjakra, illetve egészségügyi ellátásra fordítani. Ne legyenek kételyeink! Az eddigiekből az látszott, hogy bizony, a szoros megfelelés egyáltalán nincs meg. Ebből következően én a Párbeszéd-frakció nevében nem tudom támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni a törvényjavaslathoz. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a viszonválasz lehetőségét Izer Norbert államtitkár úrnak.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is megpróbálom rövidre fogni a választ. Először is köszönöm szépen a konstruktív hozzászólásokat, mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról, úgy érzem, kaptunk olyan kritikai észrevételeket, amelyeket meg tudunk fogadni és megnézzük ezeket a technikai pontosításokat. Kovács Sándor képviselő úr hozzászólását is köszönöm. Lukács László György képviselő úr visszajelzéséből azt értettem, hogy alapvetően egyetértünk a törvénytervezet vonatkozásában. Szintén elhangzott több esetben, Mellár képviselő úr szempontjából is az egyéni számla kérdése. Azt gondolom, lehet, hogy megint kicsit többet gondolunk bele ebbe a jogszabályjavaslatba, mint amit egyébként ez a jogszabályjavaslat hivatott kezelni. Most nem egy rendszerszintű átalakítást végeztünk az egész társadalombiztosítási rendszer kapcsán. Gyakorlatilag a meglévő rendszer átalakítása évekkel ezelőtt megtörtént, azt gondolom. Most a nyugdíjrendszer egy jövedelemarányos rendszer. Ez az, amit az állami nyugdíjrendszer tud biztosítani, míg a pénztárrendszer befizetésarányos. Tehát egy olyan logikai átalakítást kértek most számon ezen a javaslaton, ami nem ennek a törvénynek a hatóköre. Ez a törvény a járulékbeszedés módszertanát helyezte most teljesen új alapokra, és megpróbálta egységesíteni, áramvonalasítani ezt a rendszert.

Lukács képviselő úr kérdésében is felmerült, hogy fogjae ez védeni esetleg a gazdasági eredményeket, vane ilyen hatása. Azt gondolom, hogy nem ennek a csomagnak a feladata a gazdaság eredményeit megtartani. Ahogy el is hangzott Nacsa képviselő úrtól is, erre fog a gazdaságvédelmi akcióterv második szakasza választ adni. Jövő év elején megpróbálunk minden kihívásnak ilyen szempontból megfelelni.

Szintén felmerült Lukács képviselő úr kérdésében, hogy lesze hosszú távon fedezet. Azt gondolom, hogy a magyar költségvetési politika is afelé mutat, hogy egyre stabilabb lábakon áll a költségvetés. Nyilván önök is látják, hogy egyre nagyobb tartalékokat kíván képezni a költségvetés pont azért, hogy a váratlan eseményekre esetleg fel tudjunk készülni. Erről azt gondolom, hogy a költségvetési politika is pont ebbe az irányba hat, hogy megpróbálunk egyre rugalmasabban az egyre hektikusabban érkező kihívásokra válaszolni. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetési fedezet kapcsán  amire látunk, középtávra tudok előretekinteni  sem látok problémát.

A potyautas magatartás visszaszorítása kapcsán is úgy érzem, hogy nagyjából egyöntetű az a vélemény, hogy ezt érdemes támogatni, illetve a potyautas használatot visszaszorítani. Azt gondolom, ebben próbálunk nagyon erős lépéseket megtenni, és ha ebben van esetleg módosító javaslata bárkinek, azokat szívesen megvizsgáljuk. Látni kell, hogy például külföldön dolgozók esetében felmerült szintén, hogy adott esetben önhibájukon kívül kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem fizetnek járulékot. Az egy uniós, nemzetközi adózási alapszabály, hogy ott kell adót és járulékokat fizetni, ahol dolgozik az adott ember. Tehát úgy mondanám, hogy kivételszabály az, hogy van lehetőség átmeneti időre esetleg még a magyar rendszerben benne maradni.

Lehet egyedi megoldásokkal, egyedi megállapodásokkal a magyar rendszerben benne maradni, de alapesetben, ha valaki Németországban dolgozik, akkor a német szja-t fizeti, a német járulékot fizeti, és a német fogorvoshoz kell elmennie. Ez az, amit egyébként nagyon sokan úgy használnak, hogy gyakorlatilag éveken keresztül nem történik meg a járulékfizetés, és amikor elkezd a fog fájni, előtte egy héttel még bejelentkeznek a magyar rendszerbe. Azt gondolom, nem célja a többségi társadalomnak, hogy ilyen típusú visszaélések benne maradjanak a rendszerben.

Nacsa képviselő úr felvetéséről azt gondolom, bízom benne, hogy már a közeljövőben is tudunk pozitív válaszokat adni arra, hogy a vállalkozók adminisztrációját hogyan tudjuk csökkenteni. Az egyik módosítás nyilván a jelenlegi törvényjavaslat, de azt gondolom, a jövőben is igyekszünk ennek a kérésnek eleget tenni. Egyik határozott szándékunk az, hogy a vállalkozások adóbevallásának a többségét az adóhatóság átvegye a vállalkozásoktól, fordíthassák az energiáikat a hozzáadott érték termelésére. A másik pedig az, hogy az adók számát is megpróbáljuk redukálni. Hatvan adónemet tart nyilván a szakma, bizonyos összehasonlításokban ez tud kevesebb is lenni, de ennek a kétharmadát szeretnénk megtartani középtávon. Mintegy negyven adó, azt gondoljuk, bőven elégséges, hiszen egyébként nagyon koncentrált az adó, jól látszódik, hogy az áfából és a járulékokból születik az adóbevételek túlnyomó többsége. Tehát azt gondoljuk, hogy a kisebb adónemekre, pont amiatt, hogy a magyar adórendszer áramvonalasabb és könnyebben használható legyen, talán nincs szükség a jövőben.

Korózs képviselő úr felvetése kapcsán szintén hadd köszönjem meg a konstruktív technikai észrevételeket is. Azt gondolom, ezeket meg fogjuk nézni. Itt is hadd utaljak arra, ahogy egyébként Mellár képviselő úr is hivatkozott rá, egyértelműen van a törvényben definiálva, hogy melyik alap hány százalékot kap a befizetésekből. Tehát érdemi, strukturális változás nincs a járulékrendszerben, marad az eddig megszokott járulék- és járadékrendszer. Nevesítetten megvan, hogy melyik alap kapja a befizetéseknek hány százalékát. Azt gondolom, a legfontosabb cél az, hogy ha ugyanazon alapra vetünk ki négy különböző adót, ezt megpróbáljuk inkább egy teherbe összeolvasztani, mert sokkal erősebb hatása van ennek, és utána a Kincstár, illetve az adóhatóság nagyon szépen tudja, kontrollálható és követhető módon, ezeket a pénzeket folyósítani a megfelelő Ny. Alapba, E. Alapba vagy a Foglalkoztatási Alapba. Tehát azt gondoljuk, hogy ez nem csorbítja azt a tudást, amit esetleg a magánszemély a pénz kapcsán szeretne tudni.

A nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán is kaptunk pozitív visszajelzéseket, hogy támogatandó a javaslat. Csak szeretném megerősíteni, hogy amióta munkaviszony kapcsán kedvező adózást tudtunk a nyugdíjasoknak teremteni, körülbelül 40 ezerrel több nyugdíjas van foglalkoztatva, és azt gondoljuk, hogy ez a szám akár meg is duplázódhat. Tehát még 36-40 ezer nyugdíjast gondolunk, hogy be fog tudni lépni ebbe a kedvezményes rendszerbe, hiszen ennyien már most is vállalnak megbízási szerződésben munkát nyugdíj mellett. Azt gondoljuk, ezeknek a száma is tud akár növekedni, tehát lehet, hogy egyre többen képzelik el azt, hogy nyugdíj mellett még munkát vállaljanak.

Egy utolsó gondolat még, mert szintén egy hozzászólásban volt, hogy rendszerszintű, hogy elveszíti a járulékjellegét. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem veszíti el a járulékjellegét. Azt gondolom, hogy azok a felvetések, amelyek  nem tudom  a néhány évvel ezelőtti rendszerátalakításhoz kapcsolódtak, most nem aktuálisak, tehát most nem egy rendszerszintű átalakítást tervezünk. Technikailag próbáljuk ezt a járulékrendszert könnyebben kezelhetővé és beszedhetővé, illetve befizethetővé tenni.

Szintén szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenleg elérhető nyugdíjszámlán, amit önök is említettek, minden nyomon követhető, minden befizetés nyomon követhető, látható, hogy milyen jövedelme van a magánszemélynek, hány órára, milyen jövedelemmel jelentették be.

(15.50)

És egyébként, ha itt is szabad utalni arra, hogy milyen terveink vannak még a közeljövőben, egyébként ezt is szeretnénk még felhasználóbarátabbá, akár egy mobilapplikáción keresztül elérhetővé tenni majd a jövőben, hogy a magánszemély valós időben tudjon tájékozódni arról, hogy hány órára jelentette be a foglalkoztatója, bejelentettee egyáltalán. Azt gondolom, hogy ezek a visszajelzések egy ilyen közös irányt jelentenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   107-146   147-160   161-174      Ülésnap adatai