Készült: 2020.05.26.12:33:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (2019.11.22.),  1-34. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:33:20


Felszólalások:   1   1-34   35-60      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Kérem, foglalják el a helyüket. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és Tordai Bence jegyző urak lesznek a segítségemre.Mindenkit sok szeretettel köszöntök, aki figyelemmel kíséri a mai napon az Országgyűlés munkáját.

Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8000. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm önöket. Az Európai Unió nemrégiben fogadta el az új közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját. Az Európai Unióban egy komoly gondolkodás zajlik arról, hogy a világnak ezen gyorsan bővülő és fejlődő térségével hogyan épüljön ki egy, a jelenleginél szorosabb együttműködés. Az Európai Bizottság, illetve az Európai Külügyi Szolgálat egy külön különleges képviselőt is kinevezett erre a feladatra, akinek jelenleg az a kötelessége, hogy a közép-ázsiai országok és az Európai Unió között a minél szorosabb együttműködést létrehozza.Közép-Európa is kiveszi a részét ebből a kapcsolatépítésből. Ennek jegyében rendeztük meg a tavalyi esztendőben a visegrádi négyek és az öt közép-ázsiai ország külügyminiszteri találkozóját itt, Budapesten. Ezeknek a közép-ázsiai országoknak és Törökországnak egy fontos és erős szervezete a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa, amelynek munkáját mind Brüsszelben, mind mi itt, Budapesten figyelemmel követjük. A kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek, de emellett biztonsági érdekünk is a kapcsolaterősítés, tekintettel arra, hogy ezek az országok nagyon fontos szerepet játszanak a közép-ázsiai térségben a terrorellenes küzdelemben, valamint fontos szövetségeseink a szélsőséges ideológiák terjedése ellen való fellépésben is.

Arról már nem is beszélve, hogy ha az Európai Unió, és még közelebbről a közép-európai térség energiabiztonsági, energiaellátási térképére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy mivel szövetségeseink kevésbé lelkesek a diverzifikációs házi feladat elvégzése terén, ezért az elkövetkezendő években könnyen előfordulhat, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell majd igénybe vennünk, mint történt az idáig. Ennek egyik első állomása lesz éppen november végén, amikor a transzanatóliai vezetéket átadják Törökországban, amely a legfontosabb tranzitvezeték lesz a közép-ázsiai gázmezőktől a délkelet-európai térségig, ahonnan pedig már Közép-Európa számára is reális lehetőség a gázforrások igénybevétele.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsát 2009 októberében hozták létre a nahicseváni nyilatkozattal. A Türk Tanácsnak jelenleg öt állandó tagja van. Törökország mellett Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, valamint idén októbertől Üzbegisztán is. Ezek mind-mind olyan országok, amelyekkel az Európai Unió együttműködést tart fenn már jelenleg is. Kazahsztánnal 2015-ben írta alá az Európai Unió a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, Azerbajdzsánnal 1996 óta van érvényben az Európai Uniónak partnerségi és együttműködési megállapodása, és jelenleg zajlik egy új, átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodás előkészítése. Kirgizisztánnal 1999 óta, ugyanígy Üzbegisztánnal is 1999 óta van érvényben európai uniós partnerségi és együttműködési megállapodás, és az Európai Unió Külügyi Szolgálata mind a két országgal jelenleg is tárgyal ennek a megállapodásnak a modernizációjáról, illetve kiszélesítéséről.

Magyarország 2018 szeptemberében kapott megfigyelői státuszt a Türk Tanácsban, emellett pedig a Nemzetközi Türk Akadémiában is megfigyelők lettünk tavaly, az idei esztendőben pedig a Türk Kultúra és Örökség Alapítványhoz csatlakoztunk. De önök, parlamenti képviselők már jóval korábban megkezdték ezt az együttműködést, tekintettel arra, hogy immáron öt esztendeje, 2014 óta vesz részt a magyar Országgyűlés a türk parlamenti közgyűlés munkájában.

Emellett oktatási területre is kiterjed a kapcsolatrendszerünk. A szegedi egyetemet idén, áprilisban vették fel a türk egyetemek uniójába, így a tudományos, kutatási, oktatási hallgató- és tanárcserére vonatkozó együttműködés is kapott egy újabb lehetőséget. Emellett pedig létrejött a Türk Tanács kereskedelmi és ipari kamarája, valamint egy befektetési alap, amely a kis- és közepes vállalkozások számára nyújt piacralépési támogatást ebben a térségben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is megfigyelői státuszt kezdeményezett a Türk Tanács ipari és kereskedelmi kamarája mellett. Emellett pedig egy komoly képzési programot indított a szervezet, amely képzési programban európai diplomatákat, illetve közép-ázsiai diplomatákat képeznek. Ebben a programban is mi természetesen részt veszünk.

Tekintettel arra, hogy a Türk Tanács tagjainak, tehát mind-mind egyesével van egy jelentős és éppen modernizáció, valamint kiszélesítés alatt álló együttműködése az Európai Unióval, valamint tekintettel arra, hogy a legnagyobb ország, ugye, Törökország, már hosszú évek óta folytat több területen szoros együttműködést az Európai Unióval  hogy mást ne mondjak, az Európai Unió a saját biztonságát éppen a török elnök kezébe tette le azáltal, hogy megkötötte Törökországgal a szíriai menekültek ott-tartására vonatkozó megállapodást úgy, hogy közben a saját határainak védelméért nem igazán tett semmit az elmúlt években , tehát, mivel Törökország és a másik négy tagország is szoros együttműködést tart fenn az Európai Unióval, a Türk Tanács úgy döntött, hogy létrehozza a Türk Tanács európai képviseletét, amelynek helyszínéül Budapestet választották.

Idén szeptember 19-én a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsülésén itt, Budapesten írtuk alá az erre vonatkozó egyetértési memorandumot, majd ezt követően, ahogyan az minden nemzetközi szervezet esetében lenni szokott, székhely-megállapodás megkötésére került sor.

(9.10)

Annyiban nem volt nehéz dolgunk, hogy itt, Budapesten szerencsére számos nemzetközi szervezet  köztük az ENSZ  jelentős számú szakosított szervezete tart fenn regionális vagy globális irodákat, illetve szolgáltatóközpontokat. Így tehát a nemzetközi szervezetek budapesti irodáira vonatkozó székhely-megállapodást kellett alapul venni, ami nem volt egy bonyolult feladat. Így tehát a székhely-megállapodás megkötésére október 15-én, Bakuban, a Türk Tanács állam- és kormányfői csúcstalálkozóján került sor. A dokumentumot magyar részről jómagam, a Türk Tanács részéről pedig annak főtitkára írta alá.

Ebben a dokumentumban a Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetekkel kötött székhely-megállapodások rendelkezéseit vettük tehát figyelembe. Ebben a megállapodásban rögzítjük a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják a Türk Tanács európai képviseletének, valamint az ott dolgozó tisztségviselőknek a jogállását.

Tájékoztatom önöket arról, hogy az európai képviseleti irodát egy magyar diplomata vezeti, Hóvári János, korábbi ankarai nagykövetünk, európai hírű turkológus professzor. Az iroda működése úgy néz ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik az irodában, valamint mindegyik tagország két-két delegáltat küld, emellett pedig a Türk Tanács főtitkárságának is lesz egy delegáltja. Tehát összességében majd a végén 13 munkatárssal fog működni az iroda, illetve képviselet, amikor már teljes kapacitásában fog működni. Helyszínileg a Türk Tanács európai képviselete egyébként a Budakeszi úton található.

Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, hiszen az Országgyűlés joga, illetve az Országgyűlés számára adja meg a jogot a törvény arra nézvést, hogy a nemzetközi szerződésnek minősülő dokumentumokat, márpedig a székhely-megállapodás ilyen, jóváhagyja, illetve ratifikálja. Tisztelettel kérem az Országgyűléstől a benyújtott törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, miniszter úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pálnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 2010-ben indította el a keleti nyitás politikáját, ugyanis már akkor is egyértelmű volt, hogy a nagy világgazdasági változás tempóját legalább annyira diktálják keletről, mint nyugatról. A kiegyensúlyozott politikai együttműködésre törekvés helyesnek bizonyult, ugyanis a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok megteremtik a lehetőségét annak, hogy a magyar vállalatok minél több üzleti lehetőséghez jussanak a keletre eső gazdaságokban, és hogy ápolhassuk közös történelmi és kulturális gyökereinket.A térséggel folytatott külkereskedelmi aktivitást mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország és a Türk Tanács tagországai között a kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt, és elérte a négymilliárd dollárt. A Magyar Eximbank 577 millió eurónyi hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamai számára, ezt az összeget a térség vállalkozói és a magyar vállalkozók közösen tudják felhasználni, közösen vehetik igénybe.

A modern gyógyszeripar, az egészségipar, az olajipar, a vízgazdálkodás, valamint a logisztika és az építőipar az a terület, ahol a magyar vállalatok egyre több piaci lehetőséghez jutnak, egyre több sikert tudnak aratni ezekben a gyorsan fejlődő gazdaságokban. Aktívak vagyunk a Türk Tanács kereskedelmi és iparkamarájának a munkájában. Oktatási kapcsolatainkat tekintve jelenleg 705 ösztöndíjas hallgató tanul magyarországi egyetemeken a Türk Tanács országaiból, és reményeink szerint az itt tanuló diákok számát a jövőben növelni tudjuk.

A Magyarország és a Türk Tanács tagállamai közötti szoros történelmi és kulturális kapcsolat tehát vitathatatlan. A keleti nyitás politikájának fontos mérföldköve volt, ahogy a miniszter úr is mondta, 2008. szeptember 3-a, amikor megfigyelői státuszban csatlakoztunk a Türk Tanácshoz. Ezt követően a képviseleti iroda 2019. szeptember 19-én nyitotta meg a kapuit Budapesten. A szervezet titkárságával a 2019. október 15-én a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján megkötött székhely-megállapodás rendezi az iroda jogi státuszát, illetve meghatározza a tagállami tisztségviselőknek biztosított mentességeket és kiváltságokat.

Értelmetlen az ellenzék által elindított vita, amely értelmében az iroda és alkalmazottai nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Általános gyakorlatról van szó, és nem beszélhetünk különleges elbánásról.

Jelen nemzetközi szerződés kitér arra is, hogy a kiváltságokat és mentességeket nem az ott dolgozók személyes javára nyújtják, hanem az iroda feladatainak független teljesítése érdekében. A Türk Tanács külügyminisztereinek tanácsa jogosult és köteles lemondani a személyzet bármelyik tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint a mentelmi jog akadályozná az igazságszolgáltatást. A mentességeket élvező személyek tehát kötelesek országunk jogszabályait tiszteletben tartani, személyes haszonra nem folytathatnak továbbá semmilyen szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet Magyarországon, kivéve a tudományos, oktatási és művészeti tevékenységeket.

Fontos kiemelni, hogy a Türk Tanács képviseleti irodájának magyarországi megnyitása elősegíti a tagországok kapcsolódását Európához és az Európai Unióhoz, támogatja a Tanács és az európai országok, valamint az Európában működő nemzetközi intézmények közötti együttműködés fejlesztését. Jelen lépéssel egy újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává tettük a magyar fővárost.

A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot, és kérem képviselőtársaim támogatását is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ezúton szeretném ismertetni a Jobbik képviselőcsoportjának a T/8000. számú törvényjavaslathoz kapcsolódó véleményét. A 2010-es választás után nem sokkal a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját. Ez a politika a nemzeti kereskedőházak megnyitásával csúcsosodott ki, amiket 2018-ban egy, a török kivételével mind bezártak, hiszen csúfos kudarcot vallottak: több mint kilencmilliárdos veszteséget termeltek. Ez a korrupció egyik melegágya is volt. Úgy tűnik, hogy a keleti nyitást most a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsával próbálják megkísérelni. Nézzük, mi is pontosan ez a szervezet!A Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsát 2009 októberében alapították Nahicsevánban, jelenlegi tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. A szervezet célja, hogy erősítse a türk nyelvű államok közötti együttműködést az élet minden területén, a gazdaságitól egészen a katonaiig, az idei évtől pedig már a hírszerzés is ebbe tartozik. Itt pedig el is jutottunk a Magyarországra tervezett székhelyhez, amiről ez a törvényjavaslat is szól.

Az egész javaslat kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankkal  amit a nyilvánosság egy része csak orosz kémbanknak hív  kapcsolatban meghozott törvényre. A tervezett székhely gyakorlatilag diplomáciai mentességet élvez, hiszen nem lehet ott házkutatást végezni, tárgyakat lefoglalni, semmilyen igazságszolgáltatási szerv sem avatkozhat a munkájukba, hacsak nem mondanak le a mentelmi jogukról. Teljesen mentesülnek mindenféle adó és vám alól, az ingatlan utáni adót a magyar adófizetők állják, az épületben dolgozók és családjuk gyakorlatilag érinthetetlenek.

(9.20)

Most is tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy külföldi szervezeteknek és személyeknek gyanús körülmények között ilyen kiváltságokat adjanak. Láthatóan azonban önök, élükön Orbán Viktor miniszterelnök úrral, mindent megtesznek azért, hogy szerezzenek pár piros pontot ezekben az országokban. Ígéretet tettek a Türk Tanácsban, hogy ha sikerül megszerezni a bővítési portfóliót az Európai Bizottságban, akkor szoros partnerségre fognak törekedni Azerbajdzsánnal, a török tagság kérdését pedig kiemelten fogják kezelni, hogy a kipcsak önkormányzattal kapcsolatos hazugságokat már ne is említsük.

Elkeserítő látni, hogy miközben egyre távolodnak a nyugati értékektől és az Európai Uniótól, addig egyre szorosabbra fűzik kapcsolatukat a keleti autokrata vezetőkkel. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Jobbikos képviselőtársam felszólalásában egy mondat volt helyes, hogy Orbán Viktor vezeti a politikánkat. Ez rendben is van, a többi részletre majd később kitérek. Mi a KDNP részéről támogatjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot és a Türk Tanács budapesti irodája székhely-megállapodásának törvénybe foglalását. Ez szerintünk biztosítékot és kiszámíthatóságot jelent a Türk Tanács országai európai képviseletének működésére nézve. Támogatjuk a magyar kormány külpolitikáját, amely egy ezeréves gyakorlaton alapul. Arról szól ezer éve ez a külpolitika, hogy legyünk összekötő elem a nyugati és a keleti világ között. Jelenleg is ez a legfontosabb külpolitikai szerepünk a világban, a Nyugat és a Kelet békés, mindenki számára előnyös együttműködésén kell dolgoznunk.

Napjainkban hatalmas mértékű és erejű változások zajlanak a világban, egy új negyedik ipari forradalom és egy új világrend jött létre. Ezeket a változásokat lehet nem felismerni, nem tudomásul venni, játszhatjuk azt, hogy Európa mindenható, mindent meg tud oldani, ahogy az ellenzék állítja, de ez hazugság. Ebben az átalakuló világban mi, magyarok sikeresek szeretnénk lenni, és úgy tudunk sikeresek lenni, ha felismerjük a saját érdekeinket. Az ezeréves történelmi gyakorlatunk, hogy mindig is összekötő ország voltunk, vagyunk Nyugat és Kelet között, előnyünkre tudjuk fordítani ezt a szerepünket az új világrendben. Célunk, hogy a Kelet és a Nyugat a kölcsönös tisztelet alapján tudjon együttműködni.

A Nyugat és a Kelet közötti együttműködés okán Magyarország pozíciója tehát jelentős. Büszkék lehetünk arra, hogy a Türk Tanács Budapesten nyitotta meg európai képviseletét. Csak előnyünk származhat belőle, hogy egy közel 150 millió embert számláló országcsoport, a Türk Tanács rajtunk keresztül, magyarokon keresztül kíván kapcsolatot ápolni az európai nemzetekkel és Európával. Támogatjuk a magyar kormány külpolitikáját, amely végre nem a „merjünk kicsik lenni!” szolgalelkű, megalkuvó, koncepció nélküli politikában gondolkozik, hanem a merjünk magyarok lenni külpolitikát képviseli, és ezt a felfogást, miszerint a kölcsönös tisztelet alapján törekedjünk mindenkivel hasznos partneri kapcsolatokra, és érjük el, hogy partnereink érdekeltek legyenek a magyar nemzeti sikerben. A magyar külpolitika egyik sikere a keleti nyitás stratégiája. A Türk Tanács országaival is kiváló a gazdasági együttműködésünk, stratégiai és kereskedelmi kapcsolatunk.

Zsigmond képviselőtársam már szólt az itt lévő ösztöndíjasokról, arról a 705 fiatalról, akik évről évre idejönnek és itt tanulhatnak. Azt gondolom, ez egy rendkívül hasznos erőforrás. A minisztériumnak több stratégiája is van arra, hogy később ezeket a fiatalokat utol tudjuk követni egy alumnirendszerben, és az ő kapcsolataikat, az ő későbbi pozícióikat szintén a magyar érdekek képviseletére fel tudjuk használni. Erre külön felhívnám a figyelmet, rendkívül fontos, hogy az innen hazatérő, itt tanult, türk országokból származó diákok otthon is segítsék a magyar nemzet érvényesülését. Azt gondolom, nagy dolog az, hogy európai kapu lehetünk, nagy dolog az, hogy végre a magyar külpolitika arról szól, ami a legfontosabb, a magyar nemzeti érdekről. Egyensúlyban kell tartanunk a keleti és nyugati partnereinket. Teljesen világos szövetségi rendszerünk van a NATO-n és az Európai Unión belül, ugyanakkor az az érdekünk, hogy mindenkivel a tisztelet hangján megtaláljuk Magyarország számára az előnyös együttműködési lehetőségeket.

Jobbikos képviselőtársamnak szeretném még mondani, hogy amiket itt felhozott kiváltságokat és mentességeket, nos, megnéztem és nem láttam az önök programjában például ENSZ-irodák előtti tüntetést, hogy milyen kiváltságokat vagy diplomáciai mentességet kapott egy itt lévő régiós vagy globális ENSZ-iroda; vagy egyéb nemzetközi szervezetek budapesti székhelyei körül sem. Ezek sztenderd megállapodások, mindenkire ugyanaz vonatkozik. Ha egy nemzetközi szervezet idehozza a székhelyét, és szeretne itt képviseletet nyitni, akkor ezek a szabályok vonatkoznak rá a nemzetközi szerződések alapján. Önök nem tüntettek az ENSZ-irodák előtt, ne tegyenek úgy, mintha most valami különleges dolog valósulna meg.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot, kérem önöket is erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gurmai Zitának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egyre nagyobb nyilvánosságot kap a Türk Tanács hazánkban nyíló képviseletéről szóló törvényjavaslat. Az iroda helyzete egyre inkább foglalkoztatja a hazai közvéleményt, így én is szeretném világossá tenni a Magyar Szocialista Párt álláspontját. A következőkben foglalnám össze a javaslat számunkra leginkább aggályos részeit. Az iroda vagyona, eszközei szentnek és sérthetetlennek minősülnek. Mentesül minden hivatalos szerv bármely egyéb beavatkozása, illetve eljárása alól. A magyar hatóságok például csak az ügyvezető igazgató engedélyével léphetnek be egyáltalán az iroda helyiségeibe. Az iroda hivatalos levelezése és egyéb dokumentumai is sérthetetlenek. Hasonló mentességek vonatkoznak az iroda személyzetére is. Ezek szerint a dolgozók mentesek szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a magyar joghatóság eljárása alól. Hazánk évente fedezi az iroda költségvetését, melybe a fenntartási, működési költségei és a helyi személyzetének a fizetése is beletartozik. Az iroda mentesül az összes közvetlen és közvetett, valamint az összes vám- és kiegészítő pénzügyi kötelezettség, adó alól. A helyiségekre vonatkozó állami ingatlanadót is a fogadó ország fizeti. Egészen elképesztőnek tartom, hogy a nemzetbiztonságra oly érzékeny kormányzati politika nem először ruház fel ilyen különös jogállással külföldi szervezeteket és munkatársaikat. Ezek az országok gyakorlatilag úgy építhetnek ki hídfőállást az ország szívében, hogy annak ellenőrzésére a magyar hatóságoknak semmilyen lehetőségük nem lesz.

Bár kevésbé fontos kérdés, de ejtsünk néhány szót az iroda által jelentett anyagi terhekről is. Természetes dolog, ha a hazánkban tartózkodó diplomáciát fogadó országként a magyar állam finanszírozza. De tudomásom szerint a Türk Tanács országainak van nagykövetsége Budapesten. Ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy a javaslat indoklásában kiemelt együttműködést fenntartsák. Tisztában vagyok vele, hogy az Európai Unió hazánkban tartózkodó szervezeteit is a magyar állam finanszírozza. Csakhogy az európai integráció esetében mégis egy olyan szövetségről van szó, amelynek magunk is tagjai vagyunk, így az ebből eredő kötelezettségeink is teljesen mások.

Ugyanakkor a félreértésnek még a látszatát is szeretném elkerülni, felszólalásom nem a Türk Tanács népei ellen, hanem a hazai érdekek védelmére irányul. Hazánk geopolitikai helyzetéből adódóan szükséges minden eddigi és lehetséges külhoni partnerével a korrekt viszony kialakítása. Beleértem azonban ebbe a különböző felektől történő egyenlő távolságtartást, vagy ha úgy tetszik, egyenlő közelséget. Indokolt esetben természetesen el tudom fogadni, ha egy különösen fontos diplomáciai partnerünk elsőbbséget élvez. A türk országok esetében azonban erre egy indok sem utal.

Talán némileg eltúlzott jóindulatom jeléül jegyzem meg, hogy ezeknek a konkrétumoknak a felkutatására mindent megtettem.

Elsőként az előttünk fekvő törvényjavaslat indoklását hívtam segítségül. Meglepve tapasztaltam, hogy ennél rövidebb, semmitmondóbb szöveggel ritkán találkozom a magyar Országgyűlésben. Gyakorlatilag egyetlen kézzelfogható, a meggyőzésre halványan irányuló mondatot sem találtam a dokumentumban. Nem sokszor fordul elő, hogy a részletes indoklásra még az általános résznél is kevesebb szót vesztegetnek, most azonban erre is sor került. Annál azért mégis fontosabb kérdésről van szó, mint hogy ennyire komolytalanul vegyük ezt az ügyet. Ennél a magyar Országgyűlés egészen biztosan sokkal több tiszteletet érdemel.

Az általános indoklás egyébként nagy érdeklődésről ír, amellyel Magyarország a türk identitású népek együttműködését követi. A következő mondat már egyenesen a Türk Tanács tagjainak egyre fontosabb szerepéről szól hazánk életében. Nem tudom, hogy kit akarnak ezzel becsapni, de egészen biztosan nem fog sikerülni. Már az élénk figyelem is enyhén szólva csak egy jól hangzó, valójában minden alapot nélkülöző szófordulat. A nemzetgazdasági szempontból marginális kirgiz és kazah kapcsolatok egyre fontosabbként való feltüntetést már legfeljebb politikai szemfényvesztésként érzékelhető.

Az indoklás további része sem visz minket közelebb a javaslat megértéséhez. Bár a keleti nyitást már csupa nagy betűvel szedi, de ettől még nehéz erre tulajdonnévként, önálló nemzeti stratégiaként tekinteni. Sajnos, az említett néhány bekezdés a címnek legkevésbé sem felel meg, indoklást, észérvet, sőt bármilyen racionális gondolatot ugyanis egyáltalán nem tartalmaz.

(9.30)

Nem tagadjuk természetesen az Európai Uniótól keletre fekvő partnereinkkel fenntartott jó viszony fontosságát, ugyanakkor Szent István királyunk is tudta, hogy hazánk jövője sokkal inkább a fejlett nyugati kapcsolatokon múlik. Szeretném, ha ezt a prioritást Orbán Viktor kormánya sem írná felül.

Mivel a jogszabály tervezete nem segített a tájékozódásban, igyekeztem más forrásból is meríteni, így hétfőn magától a miniszterelnöktől kérdeztem. A miniszterelnök szavait hallva azonban mélyen csalódnom kellett, a Türk Tanács képviseletének kiváltságos helyzetét érintő aggályainkra meghökkentő válasz érkezett. A mellébeszélés magasiskolájaként azt hallhattuk, hogy az ország törvényei mindenkire vonatkoznak, a külképviseletek költségeit pedig jellemzően a fogadó állam viseli. Kioktató hangnemével a miniszterelnök úr éppen csak azt nem tette hozzá, hogy lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Amikor megjegyeztem, hogy a válasz nem volt éppen megnyugtató, nyílt támadást kaptam viszonzásul.

A konkrét ügytől teljesen függetlenül azt hallhattuk, hogy Magyarországon van Nagykunság és Kiskunság, és mi heteken keresztül gúnyolódtunk e tájegységek kun felmenőkkel rendelkező lakóin. Ezt a minden alapot nélkülöző vádaskodást a lehető leghatározottabban visszautasítom. Ezzel az otrombasággal csak hihetetlen színvonaltalanságról tett tanúbizonyságot. Egyszerűen arról van szó, hogy a magyar miniszterelnök minden érvből kifogyott, majd szorultságában merő rosszindulatból politikai ellenfeleit igyekszik gyűlölködő színben feltüntetni, elterelve a figyelmet arról, hogy a politikai vitában értelmes válasszal nem rendelkezik. Akkor éreztem úgy, hogy nincs tovább, amikor a miniszterelnök már az antiszemitizmussal vont párhuzamnál járt. Teljesen felesleges a törvényjavaslat további értelmezése, amikor már magától a kormányfőtől is csak ennyire futja.

Attól tartok, a valódi mozgatórugókat egészen máshol kell keresnünk. A Türk Tanácshoz közeledést alátámasztó nemzeti érdeket eddig senki sem tudta bizonyítani. Csak arra lehet tehát következtetni, hogy mindez sokkal inkább Orbán Viktor politikai törekvéseinek érdekeit szolgálja, a kettő pedig az elmúlt évek eseményeit tekintve igen ritkán esik egybe. Kár lenne vitatni, hogy a javaslat komoly előnyöket biztosít a Türk Tanács országainak. De mindeddig hiába várjuk, hogy vajon Magyarország mit profitál ebből. A mai modern világban persze semmi sem maradhat titokban. Előbb-utóbb ki fog derülni, hogy milyen anyagi indokok vezérlik a Türk Tanács vezetőihez történő közeledést, ahogy arra sem kellett sokat várnunk, hogy az azeri baltás gyilkos szabadon engedésének körülményei napvilágra kerüljenek, csak éppen most valószínűleg sokkal nagyobb a tét.

Ennél már csak az aggasztóbb, hogy Orbán Viktor egyre kevésbé kívánatos Európában. Pártját éppen kizárni készülnek, kormánya pedig rendre törpe kisebbségbe kerül, nemritkán maga marad álláspontjával. Kontinensünk fejlettebb része, sőt saját politikai pártcsaládja sem kér már a Fidesz-KDNP álságos politikájából, így aztán nem csoda, hogy kénytelen volt más szövetségesek után nézni. Ennek az örömtelinek cseppet sem nevezhető fejleménynek az újabb állomásának tűnik a Türk Tanács képviseletének budapesti irodája.

Bízom benne, hogy ennél tovább a magyar külpolitika már nem merészkedik, arról ugyanis már végképp nehéz meggyőzni bárkit, hogy a magyar érdekeket vélt vagy valós rokonságon alapuló keleti vagy éppen dél-amerikai diktatúrákhoz történő közeledés szolgálná. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most normál időkeretben következnek a felszólalások. Elsőként megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak.

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az a véleményem, hogy lehet csatlakozni egy ilyen jellegű nemzetközi szervezethez, az a nagy kérdés, hogy minek. Minek?! A magyar embereknek legyenek kedvesek elárulni, hogy mi a konkrét haszna abból, hogy Magyarország csatlakozni kíván ehhez a szervezethez. Egyelőre még megfigyelői státuszról beszélünk, viszont szeretnénk látni akkor tételesen az ezzel kapcsolatos kimutatásokat, hiszen a kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket és olyan volument, hogy az egy pillanatig is indokolná azt, hogy Magyarország részt vegyen ebben a tanácsban.A másik dolog, amit Zsigmond képviselőtársam említett, az Eximbankra hivatkozott, és ilyenformán ő megnyitott pénzügyi lehetőségekre és keretekre. (Sic!) Itt egy példát engedjenek meg, hogy vonjak egy párhuzamot és feltegyem a kérdést, hogy ugyanerről a dologról vane szó. Például itt van a Dunakeszi Járműjavító üzem orosz kézre átjátszása, és ott van az a helyzet, amikor az Eximbank úgy finanszíroz abban az ügyletben, hogy lényegében, bár közbeiktatnak egy közvetítő céget, tehát látszik, hogy megy a trükközés, de végső soron az oroszok piacra jutását segítik önök a magyar adófizetők pénzéből. Tehát az a kérdésem, miniszter úr, hogy amikor erről beszélnek, hogy az Eximbank milyen közreműködést fog tenni a Türk Tanács kapcsán és így az adott részt vevő országok kapcsán, akkor beszéljenek erről is, hogy számíthatunke arra, hogy szintén közbeiktatnak majd mindenféle közvetítő cégeket, és végső egyébként a törökök piacra jutását fogják segíteni magyar adófizetői pénzből.

A másik dolog: azt gondolom, hogy azzal is hiábavaló lenne érvelni, hogy esetleg perspektivikus energiaszállítás indokolhatná ezt a jellegű együttműködést, hiszen erről szó sem lehet, ugyanis a szükséges vezetékek egyébként nem állnak rendelkezésre semmiféle gázszállításra. Azt gondolom, hogy egyelőre még például szatyorban nem lehet idehozni Magyarországra a gázt. Tehát ez sem indokolhatja Magyarország csatlakozási szándékát vagy akár a megfigyelői státuszt, vagy pedig a szorosabb együttműködést.

Szeretnék idehozni egy másik témát is, merthogy persze lehet azt mondani, hogy a magyar kormány legitimen eldöntheti, hogy milyen nemzetközi szervezethez csatlakozik, és milyenhez nem, ám azért felmerül még egy nagyon súlyos kérdés amellett, hogy egyébként a magyar emberek ebből konkrétan mit profitálnak, ezt pedig miniszter úrnak írásban is feltettem. Én nagyon örülnék, ha most itt a plenáris ülésen tudna nekem szóban válaszolni. Amennyiben nem, akkor írásban fogom várni a válaszát arra, hogy a Türk Tanács budapesti képviseleti irodája hírszerzőknek is helyet biztosíte majd, hiszen a török rádió és televízió honlapján most, szeptember 6-án közzétett hír szerint Bakuban zajlott a Türk Tanács hírszerző szervezetei konferenciájának 22. ülése, amelyen döntöttek a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkárságának a megalapításáról is. A magyar kormány kezdeményezésére 2018-ban kapott Magyarország megfigyelői státuszt a 2009-ben alapított Türk Tanácsban, amely most a kormány javaslatára Budapesten nyithatna képviseleti irodát, amely szintén a kormány javaslata szerint nemzetközi szervezeteket megillető kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezne, ahogy egyébként ezt képviselőtársaim részletezték.

Éppen ezért kérdeztem miniszter úrtól, és kérdezem most is, hogy az Információs Hivatal mint magyar hírszerző szerv, tagjae a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkárságának, vagy részt vesze bármilyen formában ennek a szervezetnek a munkájában, illetve tervezike az Információs Hivatal, azaz a magyar polgári hírszerzés részvételét ebben a hírszerzői együttműködésben.

A következő kérdésem, hogy a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkársága milyen szervezeti kapcsolatban van a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Budapesten megnyitni tervezett képviseleti irodájával.

A harmadik kérdésem pedig, hogy most az Országgyűlés előtt lévő budapesti képviseleti irodáról szóló megállapodás kihirdetésével szereze jogot a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkársága, hogy Budapesten a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának budapesti képviseleti irodáján szervezeti egységet tartson fenn, vagy munkatársakat, megbízottakat helyezzen el. Ezek nagyon súlyos kérdések, miniszter úr. Azt gondolom, az emberek joggal várják rá a választ, úgyhogy szeretném arra kérni, hogy lehetőség szerint most szóban is ezt válaszolja meg.

Azzal szeretném zárni a felszólalásomat  lévén maga az egész megállapodás, amely most itt van a Ház előtt, azt gondolom, több kérdést vet fel, mint amennyi választ vagy indoklást eddig kaptunk, remélem, hogy ez most egyébként változni fog , szeretném idehozni azt a témát, hogy a magyar nagykövetségen nagyon súlyos problémák voltak például Üzbegisztánban. 2017-ben derült ki az  ezt a magyar sajtó is megírta, és jómagam számos betekintést tettem a minisztériumban ezzel kapcsolatban , hogy lényegében a taskenti magyar nagykövetség úgy működhetett, hogy államtitkok kerülhettek illetéktelen kezekbe, hiszen megfelelő védelem nélkül működhetett a nagykövetség. Egyébként a betekintés során kiderült például az is, hogy a műszaki alaprajzot, amit egyébként felhasználtak egy felújításhoz, amit üzbég magánszemélyek végeztek el a magyar nagykövetség kapcsán, ők is lényegében hozzájuthattak minden olyan műszaki paraméterhez, amihez nekik semmiképpen nem lett volna szabad.

(9.40)

Ugyanis az épületet az üzbég tulajdonos a magyar állami igényeknek megfelelően úgy építette át, hogy lényegében a teljes elektromos tervezési anyagot, a rejtjelező berendezések működésére szolgáló helyiségeket és magát a biztonságtechnikai rendszert is megismerhette. Szeretném kérdezni, hogy egyrészt már biztosítjáke a taskenti magyar nagykövetség megfelelő működését és biztonságos működését, illetve az a kérdésem, hogy esetleg ez is már ennek a hírszerző együttműködésnek a része volt-e. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Mellár Tamás képviselő úrnak.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem tartom magamat a téma szakértőjének, nyilvánvalóan külpolitikai kérdésekben nem vagyok jártas, ezért én nem kérdőjelezem meg azt, hogy ennek a képviseleti irodának vajon vane létjogosultsága politikai vagy biztonságpolitikai szempontból. Bizonyára így van. De kicsit eltúlzottnak tartom  vagy nem is kicsit, inkább nagyon  azt a fajta érvelést, ami emögé még gazdasági indokokat is szeretne felsorakoztatni. Ezt miniszter úr is megtette és kormánypárti képviselőtársaim is. Például dr. Zsigmond Barna Pál képviselőtársam azt mondta, hogy dinamikusan fejlődik a külkereskedelmi kapcsolat a türk államok és Magyarország között, hiszen duplájára emelkedett ez a külkereskedelmi kapcsolat is, immáron 1 milliárd dollárnyi forgalom bonyolódik le. (Dr. Zsigmond Barna Pál: Nem mondtam...) Én 1 milliárdot hallottam… (Közbeszólások, köztük: 4 milliárd!) 4 milliárd forint… (Közbeszólások, köztük: Dollár!) Bocsánat, 4 milliárd dollár. Ez akkor is maximum 2 százaléka az ország külkereskedelmi forgalmának. Tehát azt gondolom, hogy ez nem egy olyan nagy jelentőségű dolog, amire nekünk mindenképpen gazdasági alapot kellene teremteni.

Aztán a másik indok, hogy energetikai szempontból mekkora létjogosultsága van ennek az egész ügyletnek, és itt Demeter Márta képviselőtársam már jelezte ezt, hogy bizony, ha mi számítanánk hosszabb távon gázszállításra, akkor ennek megfelelően a hozzá szükséges közműveket meg kellene teremteni, és persze nagy kérdés, hogy vane értelme ennek a megteremtésnek abban az időszakban, amikor a világgazdaságban, szeretném jelezni, egy forradalmi változás történik éppen az energiaplatformokon, tehát az energiapiacon, vagyis a megújuló energiák felé fordul el az egész, ráadásul egyébként a kormányzat elköteleződött Paks II. mellett is. Tehát én nem látom energetikai szempontból sem ennek a fontosságát és létjogosultságát.

Nacsa Lőrinc kolléga, képviselőtársam azt mondta, hogy Magyarország összekötő kapocs tud lenni Kelet és Nyugat között. Most azt gondolom, hogy ez is egy igen veszélyes megfogalmazás, és nagyon fontos lenne itt tisztán látni a dolgokat, hiszen a történetnek nem az a lényege, hogy Magyarország tud-e, képes-e, akare egy ilyen kapocs lenni, hanem az az alapvető kérdése, amit egyébként Ady Endre már száz esztendővel ezelőtt megfogalmazott, hogy vajon Magyarország kompországként hova tart, honnan és hova tart: vajon nyugatról keletre, vagy keletről nyugatra? És nagyon az látszik a keleti nyitás programjával, és ezzel az összekötő kapocs nevezetű projekttel kapcsolatban is, hogy Magyarország bizony igen erőteljesen nyugatról keletre tart, tehát a komp egyre inkább keleten akar kikötni, és én azt gondolom, hogy ez végzetesen hibás orientáció, mert bármilyen kapcsolatokra is törekszünk mi ezekkel az államokkal, a legfontosabb, évszázados nemzetközi munkamegosztási trendeket mi nem tudjuk felülírni.

Tehát az a technológiai transzfer, amelyik nyugatról keletre, illetve viszont, keletről nyugatra akar menni, még mindig a legeslegerőteljesebb, ezt mutatja a mi külkereskedelmi orientációink is, hiszen az exportunknak és importunknak több mint 80 százaléka az Európai Unió tagországaiban van. Egyébként, ha valamelyest mégiscsak érdemes lenne gazdasági kapcsolatokat építeni kelet felé, az sokkal inkább Kína, illetve Dél-Korea irányába lenne, és nem a türk országok irányába. Tehát én azt gondolom, hogy azt a fajta érvelést, amely itt igen jelentős teret kapott, nem lehet elfogadni. Tehát ennek igazából nem gazdasági, hanem  legyünk jóságosak és gondoljuk azt  biztonságtechnikai vagy biztonságpolitikai indokai és okai vannak. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa képviselőtársam hozzászólása inspirált, hogy hozzászóljak, hiszen Gurmai Zita képviselő asszony elmondta konkrétan a tervezettel kapcsolatos MSZP-s álláspontot, de azért van egy-két olyan dolog, ami kérdéseket vetett fel bennem. Az megnyugtat, hogy a KDNP támogatja a kormány külpolitikáját, ez egy hasznos és új információ volt. Ezen túlmenően viszont azért volt egy-két olyan dolog, ami talán egy kicsit meglepő vagy túlzó nyilatkozat volt az ön hozzászólásában. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nem tudja megoldani a problémákat. Akkor ebből majdnem az következik, hogy a Türk Tanács pedig meg fogja tudni oldani Magyarország problémáit, vagy éppen Törökország.

És azon gondolkodtam, hogy amikor ön párhuzamot húzott az ENSZ meg a Türk Tanács között, amik végül is majdnem hasonló szervezetek, merthogy az egyiket ’45-ben alapították, és 193 tagja van, a másikat meg 2009-ben, és 5 darab tagja van, tehát a súlya a nemzetközi közéletben tényleg hasonló az ENSZ-nek és a Türk Tanácsnak, ez teljesen világos.

A másik, ami sokkal érdekesebb, hogy azt mondta, hogy mindenkivel jó kapcsolatokra kell törekedni, ami szerintem majdnem teljesen igaz. Nem mindig ez a helyzet egyébként a külpolitikában sem, de ezt most tegyük egy pillanatra félre. Viszont azt is mondta, hogy egyensúlyban kell tartani a keleti és a nyugati partnerekkel a viszonyt.

Képviselőtársam, szerintem nem így van teljes mértékben, hiszen Magyarország 1990-ben amellett döntött, hogy egy más típusú rendszert fog létrehozni, és ennek az orientációnak és aztán több népszavazásnak is az volt a végeredménye, hogy Magyarország az euroatlanti közösséghez tartozik. Erről kétszer is kimondta a nép a véleményét. Sőt, a magyar külpolitikának hosszú időn keresztül egy olyan hármas prioritása volt, ami az euroatlanti, először integrációt, aztán a kapcsolatok mélyítését, a jószomszédi viszonyt és a határon túli magyarokról való gondoskodást helyezte fő prioritási területté.

Ezért én azt gondolom, az, hogy akik többet foglalkoznak a Kelettel, nem jelentheti azt, hogy kevesebbet foglalkoznak az Európai Unióval, vagy másképpen fogalmazva, ha kritizálják az Európai Uniót, akkor meg kéne hogy tegyék ezt a keleti partnerekkel is, hiszen azért magyarként az egy érdekes helyzet, hogy tudja, egyrészt amikor keresztényeket üldöznek a törökök Szíria területén, akkor önök nem szólnak egy szót se, azt mondják, hogy ott ez rendben van, máshol nincs rendben, ha a keresztényeket üldözik vagy zavarják el a házaikból, de ha ez ott történik, és ezt törökökhöz köthető milíciák csinálják, akkor ez rendben van.

A másik, hogy érdekes módon amikor valami olyan történik, ami vagy Oroszország vagy Kína tekintetében, vagy éppen Törökország tekintetében kritikára, külpolitikai kritikára adna lehetőséget, akkor ezt kínosan kerülik, hallgatnak róla, sőt adott esetben pont ezzel ellentétes lépéseket tesznek, miközben, ha az Európai Unióban történik valami, ami esetleg joggal vagy akár jogalap nélkül önöket zavarja, akkor rögtön az egész média arról szól a jobboldalon, hogy mit tett az Európai Unió, vagy éppen mit nem tett az Európai Unió.

(9.50)

Az meg külön érdekes dolog, hogy akkor sem tartotta fontosnak a kormány kifejezni a nemtetszését, amikor egy ország erőszakosan akar határokat megváltoztatni és azokon a határokon túl népességcserét végrehajtani. Csak azért kérdezem, mert ilyen történt már Magyarország esetében a történelmünk során, tehát magyar emberként ahhoz nem hozzászólni, hogy egy állam fogja magát és bevonul egy másik állam területére, és onnan elzavarja az ott lakó embereket, vagy adott esetben utána megpróbálja kicserélni az ott lakó lakosságot, azt gondolom, ez egészen biztosan a mi történelmünk alapján némi kritikára azért lehetőséget adott volna a kormány számára ebben a kérdéskörben.

Tehát azt mondanám  még egyszer, a gondolatot lezárva , hogy bizony az egyensúly nem azt jelenti, hogy egyik oldalra folyamatosan nyalakodunk, a másik oldalra meg folyamatosan csak köpködünk, hanem akkor a kritikában is egyensúlyban kell mérni. Ettől függetlenül én ezzel az állítással így, ebben a formában nem értek egyet; úgy értek egyet, hogy van prioritása Magyarországnak, és a prioritásban az Európai Unió vagy éppen a NATO bőven megelőzi egyébként a keleti partnerségnek bármilyen országát, hiszen itt egy érdekközösségen túl egy értékközösséget is vállalt Magyarország, bár néha az embernek van persze kétsége, figyelve a miniszterelnök munkáját, hogy ezt az értékközösséget ő nem akarjae kiterjeszteni Oroszország vagy éppen Törökország tekintetében.

Ön azt is mondta, hogy végre a külpolitika azzal foglalkozik, amivel kell, és azt csinálja, amit kell. Ez annyira sikeres, hogy önök nem mehetnek el például a Néppártnak az ülésére sem, a KDNP, ön mehet, Nacsa képviselő úr, de a fideszesek nem mehetnek, mert éppen szégyenpadon ülnek, vagy éppen beállították magukat a sarokba, és kukoricán térdelnek, pont a miatt a kiváló külpolitika miatt, amire ön hivatkozott, hogy végre azt teszik, amit tenniük kell. Én úgy látom, hogy azért ezt a külpolitikát egy picit  és akkor most diplomatikusan fogalmazok  szofisztikáltabban látják nemcsak itt Magyarországon az ellenzék soraiból, hanem külhonban vagy külföldön is, és bizony nem egészen ez az érzése sem a magyar választópolgároknak sokszor, sem pedig a külföldi partnereinknek, akikkel egyébként  ahogy az imént is mondtam  egy érdek- és értékközösséget is vállaltunk.

Én nagyon egyszerűen gondolom, hogy sok képviselőtársam, Demeter Márta is fölvetette, hogy vajon mi értelme van  vagy Mellár Tamás és Gurmai Zita is  ennek a Türk Tanácsnak, és mi az oka. Szerintem nagyon egyszerű az oka, hogy miért kerül Magyarországra ez a Türk Tanács: ez olyan egyszerű, hogy személyes üzleti érdek. Ez az egyetlen oka, ami miatt ez Magyarországra kerül, nem nemzetgazdasági, nem külpolitikai, nem nemzetbiztonsági érdek, egyszerűen személyes üzleti, gazdasági érdek, ez az, ami miatt idekerül Magyarországra ez a Türk Tanács, és éppen ezért nem is nemzeti érdek az, ami emögött meghúzódik elsősorban, és szerintem így is érdemes kezelni ezt a kérdést. Ha nem lennének a miniszterelnöknek erős üzleti kapcsolatai török üzletemberekkel, akkor valószínűleg fegyvert sem onnan vásárolnánk, és valószínűleg ennyire nem törekednénk arra, hogy a Türk Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkezzünk vagy éppen hogy Magyarországra jöjjön adott esetben ez a tanács, ami még mindig jobb, mint korábban, amikor a történelem során jöttek a törökök turistaként a Várba. Tehát ennél biztos, hogy jobb ez a helyzet, mint ahogy az is jobb, hogy az oroszok most nem tankkal, hanem bankkal jönnek, ez is biztos, hogy sokkal jobb Magyarország számára.

Összességében pedig zárásként azt mondanám, hogy a mi megítélésünk szerint ezt a keleti kalandozást be kéne fejezni, és vissza kéne térni ahhoz a korábban egyébként konszenzusos külpolitikai irányvonalhoz, amelyik világos és egyértelmű prioritást ad az euroatlanti közösség országai számára, és adott esetben a saját elképzelhető nemzeti különutas érdekeinktől függetlenül is azért megpróbálni az Európai Unió szemüvegén vagy éppen a NATO szemüvegén keresztül rendezni ezeket a viszonyokat, tehát nem portyázni Keleten, hanem korrekten együttműködni Nyugaton. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Milyenre? Kétpercesre vagy…

ELNÖK: Normál időkeretben.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden reagálnék az ellenzéki képviselőtársaim észrevételére. A Jobbik képviseletében a képviselő asszony olyanokat mondott, hogy semmilyen gazdasági haszna nincs a Türk Tanáccsal, a Türk Tanács országaival való együttműködésnek.Ismételném azt, hogy az elmúlt tíz évben a kereskedelmi forgalom a duplájára nőtt, és négymilliárd dollárról beszéltem, ahogy Mellár képviselőtársam is megidézte, de talán az elmúlt napok egyik fontos híre az, hogy a MOL bevásárolta magát az azeri ACG-olajmezőkbe és a BTC-vezetékbe, ami nagy magyar gazdasági siker, tehát mindenképpen van értelme a gazdasági együttműködésnek ezekkel az országokkal.

Én azt látom, hogy több képviselőtársam is értetlenkedett, hogy mit is jelent egy nemzetközi szervezet. Világos jogállás van a nemzetközi jogban, hogy mit jelent egy nemzetközi szervezet, mit jelent a mentesség; ez nem jelenti azt, hogy ne vonatkoznának a képviselet tagjaira a magyar törvények. Azonos ez a jogállás a külképviseletek jogállásával. Gurmai képviselő asszony több ízben is emlegette azt, hogy vannak külképviseletek, vannak nagykövetségek, tehát mi a különbség akkor egy képviseleti iroda és egy nagykövetség között. Jogállás tekintetében semmilyen különbség nincs, tehát ugyanolyan veszélyt jelent egy nagykövetség, ami itt működik évtizedek óta, mint amilyen veszélyt jelenthet  idézőjelben  ön szerint egy ilyen képviseleti iroda. Kötelesek betartani a képviseleti iroda munkatársai a magyar jogszabályokat, tehát semmilyen veszélyt nem jelenthetnek a magyar államra nézve.

Gurmai képviselőtársam egy galaktikus Orbán-fóbiát vázolt, nem is tudtam követni, mert antiszemitizmustól baltás gyilkosig, anyagi érdektől mindenféléről hallhattunk, de ezt már hallottuk, ahogy ön is hivatkozott rá néhány nappal ezelőtt, amikor a miniszterelnök urat kérdezte, tehát valószínűleg nehezen tudjuk meggyőzni arról, hogy miért is fontos a képviseleti iroda megnyitása. Amúgy pedig ez egy olyan jogszabály, amelynek a címe is azt mondja, hogy a székhely-megállapodás kihirdetéséről. Tehát nem hiszem, hogy itt helye van oldalakon keresztül indoklásnak, ami a tartalmáról szólna az együttműködésnek vagy a jogalapjáról, ez egy székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló egyezmény, annak minden formai és tartalmi elemével együtt. Tehát ha valaki nem akarja érteni, akkor persze nem is fogja soha megérteni.

Egyszer azt mondta Gurmai képviselőtársam, hogy inkább nagyon foglalkoztatja a magyar közvéleményt, aztán azzal vádolt bennünket, hogy túl fontosnak tüntetjük fel ezt a relációt, tehát szerintem döntse el, hogy akkor melyik álláspontot képviseli. És senki nem sértegetett semmilyen népcsoportot Magyarországon, hanem a magyar érdeket képviselte a Türk Tanács országaival szemben a miniszterelnök úr is, amikor a kulturális és történelmi hagyományokról beszélt, és ennek a részleteit bontotta ki.

Én nem tudom követni azt, hogy hol sérül a magyar érdek, hiszen azt is mondta, hogy a magyar érdek sérül, én nem látok ilyen elemet ebben a megállapodásban, ez a magyar érdekről szól, arról szól, hogy idehoztunk Budapestre egy másik fontos nemzetközi szervezetet, és ez az európai hídfőállása ennek a nemzetközi szervezetnek.

Demeter képviselő asszony pedig azt mondta, hogy volt egy hírszerzési konferencia Bakuban, és emiatt vizionált mindenféle összeesküvéseket, és hogy hírszerzők vannak ebben a képviseleti irodában. Valószínűleg balettkonferencia is volt Bakuban, de balettművész nem biztos, hogy van a képviseleti irodában (Demeter Márta közbeszól.), és információszivárogtatásról pont ön beszél, tehát azt gondolom, hogy mindenki felelősen mondjon véleményt egy adott jogszabály vonatkozásában. (Ungár Péter és Demeter Márta közbeszól.)

Mellár képviselőtársamnak pedig ismételten azt idézném, hogy komoly gazdasági haszna van az együttműködésnek, és a MOL legutóbbi üzlete nagyon szépen illusztrálja azt, hogy milyen fontos a gazdasági reláció ebben a dimenzióban. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót kétperces időkeretben Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Rendkívül megtisztelő, hogy a felszólalásom Mesterházy Attilát egy kilencperces felszólalásra motiválta, azt ugyanakkor sajnálom, hogy egy kicsit szelektív a hallása a felszólalásommal kapcsolatban. Az a pech, hogy ezt a mondatot pont leírtam, szó szerint azt mondtam, hogy játszhatjuk azt, hogy Európa mindenható és önállóan mindent meg tud oldani, ahogy az ellenzék állítja, de ez hazugság, és azt is elmondtam, hogy a Kelet-Nyugat-együttműködés egyensúlyban tartása és a Kelet-Nyugat közti híd szerepében elsőként a szövetségi rendszerünkben vagyunk, a NATO-ban és az Európai Unióban. Ezt is szó szerint elmondtam.

Az a helyzet, hogy ön 1990-től datálja ezt a szövetségi rendszert, én Szent Istvántól, aki a nyugati világhoz és a nyugati kereszténységhez kötött minket, de hát mások az időbeli távlatok, ez egyértelmű, értem én. Az különösen szórakoztató, hogy nekem címezi az Európai Néppárttal kapcsolatos kritikát, amikor tegnap este kilenckor értem haza Zágrábból az Európai Néppárt kongresszusáról, de ez egy másik kérdés.

Ami a kritikákat illeti: természetes, egyetértünk abban, hogy a partnereinknek, közelebbi és távoli partnereinknek is, ha olyat látunk, ami nem beavatkozás más ország belpolitikájába, mert azt mi sem tűrjük el, helyesen, és szerintem nekünk sem kell gyakorolni, hanem valamilyen nemzetközi jelenségre fel kell hívni a figyelmet vagy kritikával kell illetni valakit, az természetesen helyes.

(10.00)

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy pont az, hogy az Európai Unió felé fogalmazzuk meg talán a legtöbb kritikát, pont azt jelenti, hogy ott a helyünk és odatartozunk, mert az ember a saját családját szeretné a legjobbnak tudni és a legjobbnak vélni, és ön is talán többször rászól, mondjuk, a csúnya beszédért a saját gyerekére, mint a szomszéd gyerekére, mert talán jobban szeretné, hogy a saját gyereke legyen tisztességes, becsületes felnőtt, sokkal inkább érdekli a saját gyereke, mint a szomszéd gyereke.

Tehát a szövetségi rendszer egyértelmű, ezt elmondtam a felszólalásomban, szerintem ebben nincs köztünk vita, csak arra kérem, hogy amikor ezt mondom, akkor azt hallja meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Mesterházy Attila képviselő úrnak adom meg két percben a szót.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Mégiscsak jól hallottam (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), most még egyszer fölírtam, tehát mégiscsak azt mondta, hogy az Európai Uniót kritizálják többször, én meg azt mondtam, hogy egyenlő mértékkel meg egyenlő mércével kell osztani a kritikát is. Én azt gondolom, hogy nagyon sok olyan  úgy fogalmazott  nemzetközi jelenség volt az elmúlt hetekben, hónapokban és években, amely esetében lehetett volna megszólalnia a magyar kormánynak ilyen szempontból, miközben azt látjuk, hogy ezt nem tette meg semmilyen formában sem. Ilyenkor érdekes módon mindig azt mondják  amit ön is hivatkozott , hogy nem kívánunk beleszólni, hogy más országon belül mi történik. Érdekes módon, amikor az Európai Unió tagállamaiban történik valami, oda azért beleszólnak, ha ők épp mondanak valamit.Hál’ istennek, az én gyerekeim nem beszélnek csúnyán, így nem kell rájuk szóljak, a szomszédomra meg valóban nem gondolnám, hogy rá kell szóljak. Egyébként nem önnek címeztem, hanem pont azt mondtam, hogy önök mehetnek a Néppárt kongresszusára, a fideszesek viszont nem, aminek viszont az eredője az, hogy olyan külpolitikát folytatnak, amilyet folytattak, és éppen azért akartam kiemelni az önök családját, ahogy ön fogalmazott, és nem pedig mást, mert az még jobban rámutat arra, hogy még a családjukban is önöket sarokba állították, vagy éppen  ha az ön szavajárását használnám  önökre szóltak, mert csúnyán beszélnek, és ezért bizony a fideszes képviselők nem is mehettek el erre a kongresszusra. Sőt, ha jól értettem Tusk, újonnan megválasztott elnök szavait, aki most a Néppártot fogja vezetni, egyenesen Orbán Viktornak is címzett üzenetet a nyitóbeszédében, és attól még, hogy nem tette oda, hogy és ezt Orbán Viktornak üzenem, magukon kívül mindenki értette, hogy ezt Orbán Viktornak üzeni éppen Tusk elnök úr. (Dr. Zsigmond Barna Pál: Pont, hogy nem neki!  Derültség a fideszes képviselők közt.) Úgyhogy kíváncsian, nagy izgalommal várjuk egyébként, hogy majd január végén mi lesz a bölcsek tanácsának a döntése, és vajon a Fidesz milyen formában nyerheti vissza a teljes jogú tagságát ott, ebben a közösségben.

És még egy mondat: a MOL-ra lehet hivatkozni, de valószínűleg a MOL akkor is bevásárolta volna magát ebbe az üzletbe, ha nincsen Türk Tanács Magyarországon, mert valószínűleg gazdasági és profitérdekeket követ, nem pedig azt, amit a Fidesz mond neki. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Én csak annyiban szeretnék  és nagyon örülök, hogy itt van miniszter úr az elején  bekapcsolódni a vitába, hogy korábban már próbáltam többször a… (Dr. Zsigmond Barna Pál közbeszól.) Igen, ezért örülök. Próbáltam korábban a Külügyminisztériumtól megtudni, Menczer államtitkár úrtól is többször, hogy abban az esetben, ha az Ukrajnából érkező gázszállítás nem fog megvalósulni, és ezt már Budapesten is elmondta Putyin elnök úr, illetve azóta a Kreml szóvivője is mondta, hogy minden vitás kérdést kívánnak rendezni Ukrajnával, mielőtt megköti a Naftogaz meg az orosz fél a gázszállítási szerződést, és ebből az következik, hogy valószínűleg jövőre a gáz Magyarországra való érkezése nem lesz kifogástalan, hogy egy eufemizmust használjak, erre mondta a kormányzat azt  és ezért kapcsolódik ez ehhez a törvényhez, hogy megérkezzek , erre mondta a kormányzat azt, hogy a Török Áramlattal lehet majd ezt kiváltani. Az lenne a kérdésem, hogy önök mire tervezik, hogy a Török Áramlat mikorra fog konkrétan a maga materiális valójában elkészülni. Illetve nem lehetségese az, hogy ez olyan lesz, mint amúgy  és most nem a miniszter urat szeretném egyáltalán ebben személyesen megbántani -a krki LNG-terminál, amiben aláírtak 47 memorandum of understandinget, szerintem azzal a papírral önmagában szigetelni lehetne, amit a krki LNG-terminál kapcsán aláírtak, és mégis az sem valósult meg , tehát nem lehetséges-e, hogy ezek a gesztusok is üresek maradnak, amit ebbe az irányba teszünk, hiszen a Török Áramlat sem fog megvalósulni, és ugyanúgy az önök energiapolitikájának a következményeképp, ami miatt Oroszországtól függünk az Orbán-kormány 10. évében is a gázszállítás következtében. Tudom, hogy a földrajzi helyzetével Magyarországnak még Orbán Viktor sem tud mit kezdeni, ezzel tisztában vagyok, de ugyanakkor a tíz év alatt, főleg a 2008-2009-es gázválságot követően fel lehetne arra készülni, hogy ilyen események újra megtörténnek.

A gáztározók vásárlása, illetve feltöltése egy pozitív lépés ebbe az irányba, meg a szlovák interkonnektor, de önmagában az, hogy megint Törökországtól, illetve Horvátországtól vagy Romániától függünk ebben a tekintetben, nem biztos, hogy a legkielégítőbb dolog, és én azt érzékelem ezzel a törvénnyel is, hogy gesztusokat kívánunk gyakorolni egy olyan hatalomnak, ami utána nem fogja viszonozni ezt a gesztust azzal, hogy a Török Áramlat megépül minden szempontból. Ha erről konkrét tájékoztatást tudna nyújtani, az nagyon jó lenne.

Képviselőtársamnak is reagálnék: én nagyon szeretem a balettot, sokat járok, Moszkvában is voltam legutoljára balettelőadáson, az egy nagyon szép dolog, de azért szerintem ön is belátja, hogy a balettnak relatíve kevesebb köze van ehhez a törvényhez, mint a hírszerzésnek. (Korózs Lajos: De Bakunak sok van!) Tehát én azért azt gondolom, hogy ez talán nem a legadekvátabb összehasonlítás volt a magyar politikatörténetben, amit itt ön mondott. Továbbmennék, nem vagyok benne teljesen biztos, hogy a magyar elhárítás, mondjuk, kellő számú olyan nyelvtudással rendelkező emberrel és olyan tudással rendelkező emberrel van megáldva, hogy egy megnövekedett török vagy régiós kockázatot tudjanak kezelni. Ha ön úgy fekszik le este, nyugodtan, hogy tudja, ezt a magyar elhárítás el fogja tudni látni, és nem jelent ez a magyar elhárításnak megnövekedett terhet vagy egyéb módot  amúgy remélem, a Nemzetbiztonsági bizottságban miniszter úr majd a meghallgatásán, ami a következő időszakban lesz, erről fog tudni zárt ülésen minket tájékoztatni , örülnék, ha legalább ennek a veszélyforrását belátná a jobboldali politikai közösség.

Még annyit mondanék, hogy természetesen sokféle nagykövetség van, illetve egyéb diplomáciai intézmény vagy egyéb ezzel kapcsolatos intézmény, amelyek emberei, akik részt vesznek ennek a működésében, különböző jogosultságokat kapnak. Nagyon örülnék, ha olyan híreket hallanék a következő időszakban, kiegyensúlyozandó az orosz, illetve türk vonalat, ami mondjuk, nem tudom, kanadai, ausztrál befektetési bank, vagy valami olyan, ami ennek a hídszerepnek a másik pillérét is, amit Nacsa Lőrinc ilyen festőien fölfestett, megmutatná; tehát valami, ami esetleg nem egy olyan országból jön, ami mondjuk, nem tekinthető tradicionálisan Magyarország szövetségesének. Remélem, hogy ezt mind Törökországról és Oroszországról elmondhatom itt, és remélhetőleg, azért a fideszes képviselőtársaim is ezzel a finom állítással egyetértenek így a történelmi tekintetben.

Tehát olyan országoktól, amelyek inkább tekinthetők történelmi jellegűen Magyarország szövetségesének, ilyen országokból is érkeznek majd ilyen intézmények, és ilyen intézményekről is fogunk tudni hallani, és mondjuk, a türk és az orosz után nem feltétlenül, mondjuk, az észak-koreai fog következni vagy egyéb olyan ország, vagy valamilyen egyéb kínai intézmény, aminek a politikai berendezkedése ellen alakult a kormánytöbbség 1989-ben. Tehát alapvetően az lenne még a kérésem, hogy majd ezt a hídszerepet egyensúlyozzák ki a következő időszakban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Gurmai Zita képviselő asszonynak adom meg a szót.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Többen is beszéltek arról, külügyminiszter úr is, de egyébként maga a miniszterelnök úr is megismételte, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország megduplázta a Türk Tanács országaival folytatott kereskedelmét, és valóban elérte a négymilliárd amerikai dollárt. Viszont azt is hozzá kell tennem, és ezt szeretném megismételni, hogy a magyar külkereskedelem 2018-ban 204 milliárd eurót tett ki, ez gyakorlatilag 2 százalék, tehát azért ez nem az a… No, és a másik pedig az, hogy ráadásul mi voltunk azok, akik megnyitottuk 577 millió eurónyi hitelkerettel az Eximbanknál a szervezet országaival folytatott vállalatközi együttműködés finanszírozását, de arra már természetesen választ kaptam, hogy itt vannak egyéb elképzelések, és természetesen az, hogy jelenleg 705 ösztöndíjas hallgató tanul magyarországi egyetemeken a Türk Tanács országaiból, én ezt rendkívül fontosnak tartom, sőt, ha egyéb szándékok is vannak, akkor ezt szintén.Viszont azért azt ne felejtsük el, hogy mit mondott miniszterelnök úr Bakuban október 15-én: „Mi azért csatlakoztunk megfigyelőként a Türk Tanácshoz, hogy ne csak kapjunk, hanem adjunk is.”  és engem továbbra is ez a kérdés izgat. „Amit mi, magyarok adhatunk ennek a tanácsnak, az a kapcsolódás Európához és az Európai Unióhoz. Ezért az elmúlt hónapokban mi létrehoztuk a Türk Tanács európai képviseletét, és az önök külügyminisztereivel közösen fölavattuk ezt Budapesten.” Erről is szó volt. „Ez egy állandó képviselet, de helyt ad gazdasági fórumoknak és kulturális eseményeknek is.”  úgyhogy jöhet a balett is. „Tisztelettel várjuk az önök delegáltjait, hogy minél hamarabb a munka megkezdődhessen, és köszönöm az elnök uraknak, hogy beleegyeztek a székhely-megállapodás mai aláírásába.”

(10.10)

Tehát én azt szeretném tényleg pontosítani, hogy ki és mikor kérte meg miniszterelnök urat, hogy közvetítsen az Európai Unióval, miért megy a miniszterelnök úr szembe az európai uniós szerződésekkel, amikor Bakuban a Türk Tanács ülésén arra tett ígéretet, hogy a magyar uniós biztos segíteni fogja Törökország és Azerbajdzsán uniós csatlakozását. Nagyon szeretném, ha erre kapnék választ. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most kétperces időkeretben megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak.

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Örülnék annak, ha kormánypárti képviselőtársaim is tudnának bizonyos, egyébként tartalmi kérdésekre válaszolni, de nyilvánvalóan a választ elsősorban miniszter úrtól várom (Szijjártó Péter: Néhány perc!), és ezért örülök, hogy most itt van ebben a vitában. Mondjuk, nyilván az jó lenne, ha önöknek is lenne információja ezekkel kapcsolatban. Ez az egyik dolog.A másik dolog az, hogy látom, borzasztóan fájnak önöknek a tartalmi kérdések, de garantálhatom, hogy a jövőben is meg fogják kapni ugyanúgy a tartalmi kérdéseket. (Szijjártó Péter: Várjuk!) Mint például azt jelen esetben  csak visszautalnék ezekre , hogy lesze hírszerző-együttműködés, az Információs Hivatal részt vesze ebben, más országok piacra jutását miért kell segítenie az Eximbanknak, ahelyett, hogy a magyar cégek piacra jutását segítené, és hogy ténylegesen például egy üzbegisztáni nagykövetség működése védett, biztosított-e, hogy ez biztonságban megtörténhessen.

Engedjék meg, hogy egy utolsó mondatban reagáljak kifejezetten a Zsigmond képviselőtársam által felvetett fél mondatra. Ott pedig annyi a reakcióm, hogy igen, én beszélek róla, maguk meg csinálják. Köszönöm szépen. (Nacsa Lőrinc: Azta’!)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most két percben megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Csak nagyon röviden. Miniszter úrral is egyeztetve, a válaszokat a miniszter úr fogja megadni a képviselők nevében is. Csak nagyon röviden reagálnék Ungár képviselőtársam felvetésére. Azt mondta, hogy a balett és a hírszerzés hasonlata a politikatörténet nem legizgalmasabb fejezetéhez tartozik. Majd kiderül, hogy milyen fejezetet nyit ez a hasonlat. De az semmiképpen nem tartozik a legelegánsabb fejezetei közé a politikatörténetnek, hogy ő nem vesz részt a miniszter úr felszólalása során a parlament ülésén, nincs itt a vezérszónoki felszólalásoknál, majd utána bejön és hozzászól. (Demeter Márta: Itt volt és végighallgatta!  Ungár Péter: Itt ülünk ketten!) Ez semmiképpen nem a legelegánsabb fejezet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom, és megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy lehetőségem adódik választ adni a vitában elhangzott kérdésekre. Ha megengedik, az élménybeszámolókra, a science fictionre, a nyállal kapcsolatos kijelentésekre (Ungár Péter: Milyen nyál?), a jóindulatú félreértelmezésekre, az elhibázott nemzetközi szervezetekre és földrajzi fogalmakra  bár legalább szigeteket nem kevertünk városokkal, ez sem kis dolog , meg a mindenfajta „-hat”-ra, „-het”-re végződő feltételezésekre most nem reagálnék. Örülök, hogy tisztáztuk az árfolyamokat, a számokat. Tehát, ha megengedik, a tartalmi, a valóban feltett kérdésekre, valódi ügyekre szeretnék önöknek válaszokat adni.

Először is: a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban az ön képviselőtársa, Varga-Damm Andrea képviselő asszony engem interpellált, talán egy vagy két héttel ezelőtt, megadtam neki a teljes körű választ a mentességekre és a kiváltságokra vonatkozólag, majd ő elfogadta a válaszomat, ön meg most itt tiltakozik az ellen, amit akkor elmondtam. A képviselőtársa elfogadta, ön tiltakozik. Azt gondolom, ez a frakciójuk belső ügye, ezt legyenek kedvesek egymással megvitatni, ha akarják.

Egy dolgot tudok ezzel kapcsolatban megint csak aláhúzni: hogy sem a Nemzetközi Beruházási Bank, sem a Türk Nyelvű Országok Együttműködési Tanácsa semmifajta extrajogosultságot nem kapott ahhoz képest, mint ami a Budapesten működő nemzetközi szervezetek székhely-megállapodásaiban szerepel. Ha önöknek szükségük van arra, hogy akár az ENSZ, akár más nemzetközi szervezetek Magyarországon működő központjainak székhely-megállapodásaira mi vonatkozik, akkor betekinthetnek ezekbe, nagyon szívesen adjuk a lehetőséget, megnézhetik, hogy semmi extra és addicionális pont nincs sem a Türk Tanáccsal, sem a Nemzetközi Beruházási Bankkal kötött megállapodásban. Minden a nemzetközi sztenderdeknek megfelel.

Szerintem Demeter Márta képviselő asszony nálam sokkal jobban tudja, mert a témában sokkal komolyabb szakértelemmel rendelkezik, mint én, hogy amikor Magyarországra érkezik egy-egy nemzetközi szervezet, vagy egy másik ország által akkreditálni kívánt diplomata vagy munkatárs, akkor az a magyar vonatkozó hatóságok és szervezetek  hogy is mondjam?  vizsgálatain minden esetben keresztülmegy, és amennyiben ezek a szervezetek nem találnak semmi olyan nyomot, jelet vagy utalást, amely esetében arra lehetne következtetni, hogy az adott személy a magyar nemzeti érdekekkel szembemenő tevékenységet fog folytatni Magyarországon, akkor megadják számára az akkreditációt, ha viszont találnak ilyen jeleket, gyanúkat vagy utalásokat, akkor nyilvánvalóan más típusú döntés születik. Tehát ön nyilvánvalóan pontosan jól tudja, hogy akár a Türk Tanácshoz, akár a Nemzetközi Beruházási Bankhoz, akár bármely más nagykövetséghez, amely Magyarországon működik, érkező diplomaták és munkatársak esetében milyen eljárást folytatunk le, és ha annak az eljárásnak az a vége, az a meglátás, hogy különböző gyanúk vagy eshetőségek merülnek fel a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel szembeni tevékenységre, akkor annak megfelelő döntés születik. Így van ez minden nemzetközi szervezet és nagykövetség esetében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többen is óriási, európai érdekekkel szembemenő szenzációként tálalták itt, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy majd a magyar nemzetiségű biztos különös erőforrásokat vagy munkát fog arra fordítani, hogy Azerbajdzsán és a többi türk tanácsi ország Európával való együttműködését fejlessze. Most elárulok önöknek egy titkot. A bővítési és szomszédságpolitikai biztos folytatja a tárgyalásokat jelenleg Azerbajdzsánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is az Európai Unióval 1996-ban, illetve 1999-ben megkötött partnerségi és együttműködési megállapodás modernizációjáról és széleskörűbbé tételéről. Tehát a bővítéspolitikával és a szomszédságpolitikával foglalkozó biztosnak ez a feladata, ez a munkája. Tehát olyan nagy titokként ezt ne kezeljük már! Eddig Federica Mogherini munkatársaként Johannes Hahn, aki a főképviselői mellett ellátta a bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai feladatokat, folytatta ezeket a tárgyalásokat. Amikor Federica Mogherini elnökli a Külügyek Tanácsának ülését, a bővítéspolitikai biztos ül ott, mindig, amikor Azerbajdzsánnal való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk, amikor Üzbegisztánnal való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk, mikor a kirgizekkel való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk. Ez a munkája. Tehát az, hogy majd a leendő európai uniós bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai biztos ezekkel az országokkal fog tárgyalni, ez a munkája. Ezt, mondjuk, beállítani valami óriási szenzációként, ne haragudjanak, vagy az európai uniós működés nem ismeretére, vagy valami másfajta hiányosságra kell hogy utaljon a legnagyobb tiszteletem mellett is.

Az energiaellátás kapcsán, tisztelt képviselő úr és tisztelt képviselő asszony, tudni kell, hogy néz ki Magyarország gázellátása. Magyarországra ma gáz érkezhet Ukrajnán keresztül Oroszországból, érkezhet gáz Ausztrián keresztül, érkezhet gáz Szlovákiából. Így néz ki jelenleg a Magyarországra irányuló gázszállításokat lehetővé tevő interkonnektorok listája. Emellett megépítettük a Horvátországba vezető gázvezetéket, megépítettük az ahhoz szükséges kompresszorállomást, hogy tudjunk Horvátországba gázt szállítani. A horvátok az európai uniós és kétoldalú kötelezettségeik ellenére ezt eddig még nem tették meg, ugyanakkor jelenleg már folyamatban van annak a kompresszorállomásnak a kivitelezése, amelynek nyomán Horvátországból is lehet majd Magyarországra gázt szállítani. Jó pár éves csúszásban vannak. Ezt a magyar kormány hibájának felróni talán nem méltányos.

Aztán 2010-ben, ’11-ben átadtuk a magyar-román interkonnektort is, mindent megépítettünk magyar oldalon, megépítettük a kompresszorállomást is, mi tudunk Romániába gázt szállítani; a románok az európai uniós és kétoldalú kötelezettségeik ellenére azonban még mindig nem építették meg azt a kompresszorállomást, amelynek nyomán ők gázt szállíthatnak ide. Most van folyamatban ez a kivitelezés. Nemrégiben találkoztam az akkori román miniszterelnökkel, akivel Orbán Viktor átadta ezt az interkonnektort, és ő csodálkozott rá, hogy még nem vagyunk készen. Nincsenek készen, de ezt megint a magyar kormány hibájának felróni talán túlzás volna.

(10.20)

A krki LNG-terminál kapcsán a horvátok körülbelül tíz éve ígérik, hogy már mindjárt hozzáfognak az építkezéshez. Egyetlenegy memorandumot írtam velük alá; hogy azzal mennyit lehetne szigetelni, nem tudom, vagy két oldal volt, de nem vagyok a szakértője a szigetelési kérdéseknek. De a lényeg az, hogy a magyar kormány hibájának felróni azt, hogy a horvátok, dacára annak, hogy európai uniós forrást kaptak hozzá, még mindig nem építették meg az LNG-termináljukat, az megint csak kicsit méltánytalan, azt gondolom. Az az érdekünk, hogy megépítsék az LNG-terminált, és szerintem nekünk az is érdekünk, hogy ebben az építkezésben mi tulajdonostársakként vehessünk részt, mert az egy stratégiai érdekünk, hogy ilyen stratégiai elemekben tulajdonrészünk legyen. Tárgyalunk erről is. A horvátok a tulajdonszerzés kérdését a kapacitáslekötéssel kötik össze, ami jelenleg még nem érdekünk, azonban, ha sikerül olyan külső forrást találni, mint például az esetlegesen a katari LNG, amely a jelenleginél kedvezőbb áron érkezhetne meg Horvátországba, akkor már érdemes összekötni ezt a két kérdést. Ez napirenden van, tulajdonrészt is lehet akkor vásárolni, és reméljük, akkor gyorsabban halad az építkezés.

Romániában van egy úgynevezett offshore mező, ezt Neptunnak hívják, a Fekete-tengeren, ott a gázmező-kitermelés jogát egy amerikai-osztrák konzorcium tudhatja magáénak, az ExxonMobil és az OMV. Az ExxonMobil és az OMV nem hozta meg a mai napig azt a szükséges beruházási döntést, amelynek nyomán elindíthatnák a kitermelést. Az OMV vezérigazgatójával, mikor legutóbb tárgyaltam, akkor azt mondta, hogy még a szükséges beruházási döntés után is legalább négy-öt évbe telne, mire gázt tudnának szállítható mennyiségben kitermelni; a románok által létrehozott szabályozási környezetre hivatkoznak. Tehát jelenleg úgy állunk, hogy Románia, Horvátország, az Egyesült Államok és Ausztria, illetve az ezen országokhoz kapcsolódó cégek nem hozták meg a döntéseiket, nem hajtották végre az európai uniós kötelezettségeiket: ezért mi a helyzet? Ezért mi a helyzet? Még mindig az orosz gázszállításoktól függünk.

Tehát az a kritika, hogy mi ne tettük volna meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy diverzifikálni tudjuk a gázforrásokat, azért méltánytalan, mert Magyarországon az összes infrastruktúrát megépítettük ehhez. És arról megint csak nem tehetünk, hogy miután megépül a magyar-szlovák interkonnektor, a Gazprom, ami egy orosz vállalat, ami a legnagyobb nyugat-európai cégekkel együtt építi az Északi Áramlat 2-t, érdekes módon, amikor a németeket, franciákat, olaszokat erről megkérdezzük: mi a válasz? Business issue. Akkor business issue, amikor meg az oroszokat kell kritizálni, meg szankciókat kell létrehozni, akkor meg persze politikai kérdés. Tehát a kettős mércének a minősített esetével állunk itt szemben. Tehát, tehát, tehát, miközben a németek, az olaszok meg a franciák építik az Északi Áramlat 2-t az oroszokkal, aközben a Gazprom lefoglalta a német-cseh meg a cseh-szlovák interkonnektorok kapacitását 2039-ig, le akarták foglalni a magyar-szlovákot is  melyik szabályozó hatóság ment ezzel szembe? A magyar. Tehát, mondjuk, ennyit arról, hogy ki kinek az érdekét szolgálja.

Egyébként pedig a magyar történelemben először fordul elő, hogy valamennyi gáztározónk teljesen tele van. 6,44 milliárd köbméternyi gáz van betározva ma a magyar gáztározókba. Soha nem volt ilyen korábban! És mi már nem abban a helyzetben vagyunk, hogy a mostani téli ellátásról tárgyaljunk az oroszokkal, hanem a jövő téli ellátásról kell tárgyalnunk.

És tisztelt képviselő úr, hogy az ukrán tranzitmegállapodás megköttetike vagy sem, ezt ma még senki sem tudja. Jelzem egyébként, hogy amikor Putyin elnök úr itt járt Budapesten október 30-án, a delegációk bemutatása előtt egy pillanatra félrehívták, majd láthatóan örömmel vett tudomásul valamifajta közlést a saját főtanácsadójától, és mikor megkérdeztük, hogy mi volt, tudja, mi volt az? Akkor közölték vele, hogy a dán hatóságok megengedték, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket a dán vizeken is megépítsék. Tehát ennyit arról egyébként, hogy a nyugat-európaiak hogyan állnak Oroszországhoz. Meg még annyit esetleg, hogy a tavalyi esztendőben a három kontinentális G7-es ország: Németország, Olaszország és Franciaország, tudják, hogyan alakították a kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal? Tudják hogyan? A németek 56 százalékkal növelték, a franciák 40 százalékkal, az olaszok meg 37 százalékkal az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat.

Tehát elképesztő képmutatás van itt ebben a kérdésben, mert miközben az oroszokat kommunikációs szinten folyamatosan vádolják, aközben a kommunikációs szint alatt pedig óriási üzleteket kötnek, és önök meg azt mondják, hogy itt a Nemzetközi Beruházási Bankkal rossz lóra tettünk. Ezek a tények, önök ezekre kérdeztek.

Tehát, tisztelt képviselő úr, a Török Áramlattal kapcsolatban pedig az tudom önnek elmondani, hogy a Gazprom megépítette a vezetéket Törökországig, mind a két vezetékszálat, elérték a török-bolgár határt, a bolgárok elkezdték az építkezést, az első 11 kilométeres szakaszt megépítették, építik a kompresszorállomást, a szerbek a szükséges 400 kilométerből 202 kilométert már megépítettek, megvan az építési engedély a maradék szakaszra is, a magyar határig tartó szakaszra. Mi a magunk részéről kiírtuk az úgynevezett open seasont, tehát kapacitáslekötési eljárást, 9,8 milliárd köbméteres éves szállításra, november 27-ig tart ennek a második fázisa, ami a nyilvános konzultáció, akkor kezdődik meg a kötelező ajánlatok beadásának az időtartama, és én azt gondolom, hogy ez az idei esztendő végéig véget is ér. Ezután körülbelül egy 15 kilométeres gázvezeték-építési beruházás jön, ami azért a magyar energiaberuházások történetében az öt legnagyobb közé nem tartozik bele, tehát nem lesz olyan nagyon bonyolult. 2021 októberére tesszük most azt az időpontot, amikor teljes kapacitásában a Török Áramlaton keresztül Magyarországra gázvezeték épülhet.

Demeter Márta képviselő asszony értetlenségének adott hangot az energiaszállítások tekintetében. Akkor megismételném azt, amit elmondtam az expozéban  de megértem, hogy nem volt itt, csak nem láttam, képviselőtársam erre felhívta a figyelmét, ezért nem hallhatta -: november végéig a TANAP, ez a transzanatóliai vezetéknek a rövidítése, tehát a transzanatóliai vezetéket november 30-án átadják. Ehhez kapcsolódik a transzadriai vezeték, így tehát a Shah Deniz 2 nevű azerbajdzsáni mező, amelyen a kitermelést az elkövetkezendő időben duplázni szeretnék és Európába kívánják eladni, elérhetővé válik Délkelet-Európa, majd Közép-Európa számára is. Tehát 2022-2023-tól, mikor a Shah Deniz-mezőn megnövelik a kitermelést, addigra létrejön a fizikai kapcsolat Közép-Európa és Azerbajdzsán között energiaszállítások tekintetében.

Szeretném önöket megnyugtatni afelől, hogy az Eximbank kizárólag a törvényben rögzített előírásoknak megfelelően finanszíroz ügyleteket, illetve beruházásokat vagy szállításokat. Minden esetben 50 százalékos magyar tartalomnak kell lennie. Örülök annak, hogy képviselő asszony felhozta a magyar vasútijármű-gyártó ipar történetének valaha volt legnagyobb külföldi megrendelését: 1300 vasúti kocsit szállíthatunk Egyiptomba, 1 milliárd 70 millió dolláros értékben. Ehhez az Eximbank és az orosz exporthitel-biztosító adják a fedezetet, és egy magyar-orosz konzorcium fogja teljesíteni a szállítást.

Az elszigeteltségről csak annyit, hogy miniszterelnök urat idén Donald Trump meghívta a Fehér Házba, járt Macron elnöknél négyszemközt egy hosszú konzultáción, és itt volt nálunk a német kancellár. Ilyen elszigetelődést kívánok mindenkinek.

Ami a keleti nyitást, Koreát, Kínát, Japánt illeti, tisztelt képviselőtársaim, az idei esztendő első fél éve az első olyan fél év, amikor nem Németország az első számú beruházó Magyarországon, hanem a Koreai Köztársaság. És miért? Azért, mert az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról áramlik keletre, keresve az olcsó munkaerőt, már régen megdőlt, és a távol-keletiek legalább olyan mértékben versenyképesek, mint a nyugatiak az új technológiák vonatkozásában. Magyarországon építi fel a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát a Samsung Sdi, milliárd euró fölötti beruházást hoz az SK Innovaton, és mellette betelepült a GY Yuasa, a Doosan, az Inzi Controls és a Shinheung, hogy csak néhány japán és koreai vállalatot soroljak fel, amelyekkel az elmúlt időszakokban állapodtunk meg több milliárd euró beruházásról. Ennek eredményeképpen idén október végén megdőlt minden idők magyarországi beruházási rekordja, ami a tavalyi évi volt egyébként, és összességében már október végén több beruházás érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben. Ez, ha jól emlékszem, 1400 milliárd forintot tett ki összességében. Tehát a keleti nyitást, azt gondolom, hogy innen lehet megérteni; persze értem, hogy van, aki annak szurkol, hogy ezek a nagyberuházások Szlovákiába, Csehországba vagy Lengyelországba menjenek, de mi a magunk részéről inkább azért dolgozunk, hogy ide, Magyarországra érkezzenek.

Értem én azt is, hogy… (Korózs Lajos: A Mellár kérdezett közbe…) Hát, csak mert a képviselőtársaim kérdezték, és gondoltam, válaszolok. Elnézést ezért az udvariatlanságért, tisztelt képviselő úr  beszéljék meg egymás között , hogy az önök által felvetett kérdésekre válaszoltam. Professzor uram, ha megengedi, azért mégiscsak szeretném arra kihasználni az időkeretet, amire gondolom; talán az ön kérdéseire is válaszoltam, mert tisztáztuk, hogy milliárd meg dollár meg négy, és abban önnek igaza van, hogy ez 2 százaléka a magyar kereskedelmi forgalomnak. Az meg azért van, tisztelt képviselő úr, mert az elmúlt öt esztendőben minden év végén megdöntöttük az éppen aktuális exportrekordot. Ma már azon 35 ország közé tartozunk a világon, akik éves szinten 100 milliárd euró fölötti exportot tudnak előállítani. Most már az elmúlt két évben ez sikerült. Idén szeptember végén is volt egy 4 százalékos növekedésünk, tehát azt gondolom, az idén év végén is sikerülni fog. Világszinten 92.-ek vagyunk lakosságszám tekintetében, de a 34. legtöbb exportot tudjuk előállítani, ezért jár az elismerés minden munkát vállaló magyar embernek, és jár a dicséret minden Magyarországon beruházónak, hogy ezt lehetővé tették.

(10.30)

Szeretném elmondani még azt is, hogy egyébként 2010 óta  a képviselő asszony hozta fel ezt a dátumot  23 milliárd euróval nőtt a magyar export  23 milliárd euróval , de nyilvánvalóan ezért meg dolgozni kell, hogy így legyen, tehát meg kell nézni, hogy a mi vetélytársaink, a riválisaink milyen állami segítséget nyújtanak a saját vállalkozásaiknak ahhoz, hogy a külpiacokon érvényesülni tudjanak. Ha a magyar állam nem adna ilyen támogatást, akkor sajnos a magyar vállalkozások kevésbé lennének versenyképesek. Az eszközökön mindig lehet vitázni, ez nyilvánvaló, tehát ez teljesen legitim, de valamivel támogatni kell a magyar, alapvetően kis- és közepes vállalkozásokat, vagy azzal, hogy a külpiacokon szervezünk nekik megjelenési lehetőséget, vagy azzal, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok beszállítói láncaiba segítünk nekik bekerülni, tehát közvetlenül vagy közvetve támogatni kell az ő exportpiacra lépéseiket, mert a vetélytársaikat mind támogatják a saját nemzeti kormányaik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor még szeretnék a Magyarországon működő központok tekintetében egy megnyugtató hírt mondani Ungár képviselő úrnak. A képviselő úr felvetette  jogosan , hogy esetleg máshonnan érkezneke ilyen szolgáltatóközpontok. Két ilyenre hadd utaljak! A múlt héten írtam alá itt Budapesten az ENSZ terrorizmusellenes tevékenységért felelős főtitkárhelyettesével azt a megállapodást, amelynek értelmében a UNOCT vagyis az ENSZ terrorellenes irodájának a regionális központját itt hozzák létre Budapesten, meg is van, hogy ki a vezető, itt is volt már, már nézik a helyszínt, rekrutálják az embereket. Emellett pedig az ENSZ főtitkára tett egy javaslatot arra, hogy az ENSZ központi titkárságának funkcióit kiszervezzék „follow the sun” típusú diverzifikált helyszínekre. Négy helyszínre tett javaslatot, ezek nem alternatív helyszínek, hanem ez egy csomag: Senjang, Montreal, Nairobi és Budapest a négy leendő helyszíne az ENSZ-titkárság kiszervezett működésének. Tehát higgye el, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket teszek, teszünk azért, hogy minél több ilyen központ idejöjjön Magyarországra.

Ha megenged egy kis kitekintést, a gazdaságban a tavalyi esztendőben az autóipar után a szolgáltatóközpontok szektora hozta a második legtöbb beruházást Magyarországra, és ezek általában amerikai, illetve nyugat-európai vállalatok részéről érkeztek, akár a BlackRock, akár a GE, akár az IBM vagy a Nissan  amely éppen mondjuk távol-keleti  beruházását tudom itt önnek megemlíteni.

A titkosszolgálati együttműködés kapcsán, tisztelt képviselő asszony, szeretném mondani, hogy semmifajta hírszerzési lába vagy tevékenysége nincs a Türk Tanács budapesti irodájának, természetesen, ha bárki ilyenre akarná használni, akkor az a magyar hatóságok hálóján fennakadna, ilyenre egyelőre még nem került sor. Hogy vane hírszerzési együttműködésünk más országokkal, arra meg azt mondom, hogy természetesen van. (Demeter Márta közbeszól.)

Törökország például  ezzel valószínűleg nem árulok el titkot  NATO-tagállam (Demeter Márta közbeszól.), tehát hogy egy NATO-tagállammal folytatunke hírszerzési együttműködést, természetesen igen. Nem vagyunk részesei a Türk Tanács hírszerzési hálózatának vagy együttműködésének, és a budapesti irodának ehhez semmi köze, ott semmilyen hírszerzési tevékenység folytatására nem kerülhet majd sor.

Köszönöm az aggódását, a magyar külképviseletek biztonsága érdekében továbbra is minden dokumentumba biztosítom természetesen a betekintés lehetőségét az ön számára, és az ön által feltett kérdésekre is, ahogy ön azt írásban feltette, írásban fogok is válaszolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még annyit hadd mondjak el  a fegyvervásárlások tekintetében hangzott el Mesterházy Attilától egy felvetés, ha jól emlékszem, majd párttársai közvetítik neki a válaszomat , a fegyvervásárlásokról azt tudom önöknek elmondani, hogy az idei esztendőben a legnagyobb fegyverimportőr Németországból éppen Magyarország. Németországból, Franciaországból vásárolunk hadifelszereléseket. Törökországgal is kötöttünk egy ilyen megállapodást. Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező ország, önök a nyugatorientációt kérik tőlünk számon, a NATO mint a transzatlanti közösséget integráló biztonsági szervezet talán átmegy az önök ízlésküszöbén is ebben a tekintetben.

Nos tehát, száz szónak is egy a vége, tisztelt elnök úr, köszönöm a nagyvonalúságát, hogy megengedte, hogy minden kérdésre válaszolhassak, vagy legalábbis megpróbáljam. Arra kérem önöket, hogy támogassák a székhely-megállapodást, amelyet a türk nyelvű országok tanácsával kötöttünk, és szeretném még egyszer aláhúzni, hogy az Európai Unió valamennyi tagországgal folyamatos konzultációt folytat a kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében, tehát azt gondolom, hogy ebben a tekintetben egy újabb európai érdeket tudunk szolgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:   1   1-34   35-60      Ülésnap adatai