Felszólalás adatai

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Juhász Hajnalka képviselő asszony, KDNP-képviselőcsoport. Megadom a szót képviselő asszonynak.

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A határon túli magyarokat érintő aktuális ügyeket érdemes áttekinteni Románia és Ukrajna vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy vannak komoly aggodalomra okot adó körülmények. Elsőként fontos beszélni a romániai restitúciós folyamat állásáról. A román legfelsőbb bíróság a múlt héten jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását. A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak, később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, az ingatlanokat pedig újraállamosították.Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében kihirdetett friss ítélete aggodalomra ad okot a romániai restitúció további kimenetelére vonatkozóan.

Ukrajna vonatkozásában továbbra sem javul a helyzet. Aki nyomon követi az eseményeket, az ukrán oktatási törvény mellett egy benyújtott kisebbségi nyelvtörvény, amely elfogadása esetén monopolizálná az ukrán nyelv használatát az élet minden területén, valamint az állampolgársági törvény is napirenden van az ukrán törvényhozásban. Teszi Ukrajna mindezt úgy, hogy a legfontosabb nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumokat az Európa Tanács tagállamaként ratifikálta, nem tanulván Szerbia példájából, amely nemcsak a gyakorlatban, hanem elméletben is igyekszik az Európai Unió felé. Múlt héten fogadta el Szerbia azt a javaslatot, hogy a tartományi parlamentben minden nemzetiségi képviselő az anyanyelvén szólalhat fel még a bizottsági üléseken is.

De az elmúlt napokban történt eseményekről is szólnunk kell. A XXI. században elfogadhatatlan, hogy Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát a napokban beidézte az Ukrán Biztonsági Szolgálat, hogy adjon magyarázatot az 1956-os évforduló alkalmából a budapesti ünnepségen elhangzott beszédére, amelyben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak a megfosztásáról is beszélt, azaz a reális helyzetről. Orosz Ildikónak az ukrán büntető törvénykönyv 161. cikkelye, a polgárok egyenjogúságának megsértése faji, nemzetiségi…  alapján 1. pontjának megsértését róják fel. A szóban forgó jogsértésekért 2-5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki.

Mindezek mellett tovább folytatódik a magyarellenes kampány Kárpátalján. Ukrán nyelvű magyarellenes óriásplakátokat helyeztek el ismeretlenek több helyütt Kárpátalján. Az óriásplakáton Hennagyij Moszkal, Kárpát-megye kormányzója és Orosz Ildikó rektor asszony látható. A rendvédelmi szervek és az ukrán biztonsági szolgálat nem tudja, ki helyezte ki az óriásplakátokat, érdemi lépéseket pedig nem tesz. Ezért rendkívül fontos a magyar kormány következetes álláspontja a fent említett ügyekre tekintettel, hiszen választások következnek Ukrajnában, és a további helyzet fokozódása várható az ukrán vezetéstől, amelyet a napokban feszültebbé vált ukrán-orosz reláció is tovább árnyal. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az elmúlt években egyértelművé tettük, hogy Magyarország felelősséget visel minden magyarért, és minden helyzetben kiáll a magyar közösségekért, és nem tart elfogadhatónak semmilyen visszalépést a magyar kisebbségek által megszerzett jogokból. Ugyanígy vagy ebből következően, ebből levezethető módon a bilaterális kapcsolatokban törekszünk a külhoni magyarság szempontjainak érvényesítésére, valamint a nemzetközi fórumokon is képviseljük a külhoni magyarság érdekeit.Ezért aztán az ukrán helyzettel kapcsolatban azt tudom önnek mondani, amellett, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, aggodalommal figyeljük, hogy Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is folytatódnak a nemzeti kisebbségek elleni negatív folyamatok, amelyeknek része a magyar közösség elleni támadások és a médiában zajló hangulatkeltések sorozata.

Az elmúlt időszakban ez a magyarellenes kampány a kárpátaljai magyar értelmiségiek, közszereplők és újságírók vegzálásában nyilvánult meg. Megengedhetetlen, hogy egy európai uniós és euroatlanti integrációt zászlajára tűző országban a kárpátaljai magyar közösségeknek az elmúlt időszakban a XX. század legsötétebb óráira emlékeztető történésekkel kellett szembenézniük.

(10.00)

A szabad gondolat-, vélemény- és szólásszabadság európai érték, amit egy demokratikus jogállamnak tiszteletben kell tartania.

Az oktatási törvény kapcsán a magyar álláspont továbbra is változatlan maradt. Az új ukrán oktatási törvény nem szűkítheti a magyar nemzeti kisebbség meglévő, az ukrán alkotmányban, nemzetközi szerződésekben és más államközi szerződésekben garantált jogait. Elvárjuk, hogy az ukrán fél biztosítsa az anyanyelvi oktatás feltételeit az oktatás minden szintjén.

A kárpátaljai magyarságot érintően aggódva figyeljük a nyelvtörvénytervezetet is, amelynek rendelkezéseivel a kisebbségi nyelvek használata kizárólag a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások színterére szorulna vissza. Elfogadhatatlannak tartjuk a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogának bárminemű szűkítését.

Sajnos hasonló tendenciákat érzékelünk Romániában is, ugyanis a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartjuk a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat és hatósági intézkedéseket, aggodalommal figyeljük azok sűrűsödését és kiszélesedését. Megdöbbenéssel vettük mi is tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében csütörtökön hozott ítéletet, amelynek értelmében a román legfelsőbb bíróság jóváhagyta a korábban a református egyháznak már visszaszolgáltatott ingatlan visszaállamosítását.

Az európai szellemiséget teljesen nélkülöző, a jogállamisággal teljes mértékben összeegyeztethetetlen döntés ellen a leghatározottabban tiltakozik a magyar kormány, és a magyar kormány, amint eddig, úgy a továbbiakban is mindenben támogatja a romániai restitúciós folyamatban negatívan érintett közösségeket jogos tulajdonukért folytatott harcukban. Bátor döntésnek tartjuk azt is, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, és azt tudjuk mondani, hogy ott leszünk mellettük a nemzetközi fórumokon is.

Ugyanezt gondoljuk az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyószentmiklósi nyári táborának résztvevőit érintő rendőrségi vizsgálatok túlkapásaival kapcsolatban is. Azt gondoljuk, hogy a román fél nem várhatja el tőlünk azt, hogy a történelmünket megtagadjuk, az erdélyi magyarságnak joga van a szabad szimbólumhasználathoz, és ezt a jogot közösen kell megvédenünk.

2018. november 16-án ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet, a legnagyobb összmagyar fórum. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatban a tagszervezetek rögzítették, hogy közösen állnak ki a kárpátaljai magyarság mellett a jogaikért és a biztonságos életfeltételeikért folytatott harcban. Felhívták a nemzetközi szervezetek figyelmét a romániai restitúciós folyamat visszásságaira, és tiltakozott a Magyar Állandó Értekezlet a Székely Mikó Kollégium és a gyulafehérvári Batthyáneum ügyében hozott döntésekkel szemben is. A Magyar Állandó Értekezlet idei ülésének leghangsúlyosabb eredménye, hogy végre konszenzus van a magyarországi politikai erők között abban, hogy a külhoni magyaroknak joguk van a magyar állampolgársághoz, a választójoghoz és az autonómiához; egyetlenegy kivétel van, a Demokratikus Koalíció padsoraiban ülő képviselők nem értenek ezzel egyet. (Arató Gergely közbeszól.) De ezen túlmenően a magyar pártok és a parlamenti képviselők között egység van a tekintetben, hogy ez a magyar nemzetstratégia legfontosabb célja.

Éppen ezért arra szeretném önöket kérni, hogy továbbra is támogassák a kormány ez irányú törekvéseit, és köszönöm szépen a képviselő asszony munkáját, és hogy ezt az ügyet az Országgyűlés elé hozta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai