Készült: 2019.09.15.10:45:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2018.09.17.),  53-56. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 8:35


Felszólalások:   49-52   53-56   57-58      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hende Csaba képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke: „A Sargentini-jelentés politikai üzenete” címmel. Öné a szó, alelnök úr.

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az úgynevezett Sargentini-jelentés hazánk számára semmilyen veszélyt sem jelent. Ezt azért jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, mert erről a valótlanságoktól hemzsegő fércműről egy olyan eljárásban szavaztak az Európai Parlamentben, amelynek a végén semmilyen szankció sem lesz. Még akkor sem, ha az eljárás netán végig tudna futni a külhoni és hazai ellenfeleink által elképzelt pályán. A fenti állításom legerősebb garanciája az ezeréves lengyel-magyar barátság. Lengyel testvéreinkben történelmünk során sohasem csalódtunk és most sem fogunk. A hazánknak ártó szándék azonban már az elején zátonyra futott. A jelentést ugyanis a helyes értelmezés szerint szabályosan el sem fogadták. Szavaztak ugyan róla, de a jelentés elbukott. Elbukott, mert az Európai Unió jogi alapját képező lisszaboni szerződés 354. cikke és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 178. cikk 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a szavazás során az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget a tartózkodó szavazatok beszámításával kellett volna elérni. Ez pedig Magyarország ellenfeleinek - pestiesen szólva - nem jött össze.

Még szerencse, hogy Európában más is tud olvasni és tudja a jogi szabályokat értelmezni. Üdvözlöm az Osztrák Köztársaság alkancellárjának, Strache úrnak a nyilvánosság előtt elmondott azonos véleményét, és köszönöm neki különösen azt, hogy Kneissl asszonyt, az osztrák külügyminisztert felkérte arra, hogy a szavazás körüli aggályokat terjessze az Európai Unió illetékes testülete elé. (Kunhalmi Ágnes közbeszólása.)

(15.40)

A Der Spiegel minapi számában pedig Alexander Thiele göttingeni professzor fejtette ki hasonló szakmai álláspontját. Mindez természetesen nem helyettesítheti Magyarország jogi úton való fellépését a tévesen elfogadottnak nyilvánított iromány ellen. Erre biztatom tehát hazánk kormányát.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az ügy tanulságai nagyon fontosak. Első tanulság: demokrácia csak ott van, ahol a jog uralkodik. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, többek között Z. Kárpát Dániel: Hogy nem szakad rád a plafon! - Az elnök csenget. - Z. Kárpát Dániel: Közveszélyességből be kéne tiltani az ilyet!) Az az Európai Parlament, amely a saját szabályait rúgja fel, demokratikus legitimációja és erkölcsi tekintélye utolsó morzsáit is feléli. Hiszen jogállamisági kifogásokkal úgy ítél el egy tagországot, hogy eközben maga sérti meg saját eljárásjogi szabályait.

Második tanulság: mostantól kettőzött erővel kell küzdenünk azért, ami aktuálisan ránk van bízva a közös európai ügyből. Össze kell tehát fognunk nekünk, magyaroknak azért, hogy a következő Európai Parlamentbe csak olyan képviselőket válasszunk, akik ott Magyarország javán munkálkodnak (Dr. Vadai Ágnes: Ezért kell a DK-ra szavazni!), szemben némely jelenlegi európai parlamenti képviselőnkkel. Ők a Sargentini-jelentés támogatásával ismét bebizonyították, hogy pártérdekeiket hazánk érdekei elé helyezik. Nem használni, hanem ártani akartak. Bizonyára jó ideig nem lesz könnyű végigmenniük az utcán. Amit tettek, az olyan bűn, amelynek igen hosszú az árnyéka. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A tapasztalat fontos dolog. A Sargentini-jelentés körüli cécó megmutatta, kiben mi lakik, kitől mit várhatnak a magyarok. A kép világos, könnyű lesz dönteni.

Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a jogi vonatkozások mellett a jelentés tartalmáról és a jövőbeni lehetőségekről is ejtsek szót. Az a jelentés, amit a múlt héten az Európai Parlamentben megpróbáltak keresztülnyomni, több részből áll, tartalmazott már rég lezárt ügyeket, olyan ügyeket, ahol a párbeszéd folyamatban van, tartalmazott szimpla hazugságokat és ideológiai elvárásokat is, úgyhogy ha ezeket levesszük, akkor olyan pontok maradnak, amelyek a bevándorlásról szólnak. Na, ebben az ügyben tényleg valós, érdemi és éles konfliktusunk van az Európai Bizottsággal, de nemcsak az Európai Bizottsággal, hanem - mint kiderült - az Európai Parlamenttel is. És éppen ezért érdemes megnézni, hogy mire megy ki a játék, miért akarnak minket megint irányváltásra kényszeríteni, mert azt tapasztaltuk, hogy ha ilyen típusú jelentésekkel növelik rajtunk a nyomást, akkor mindig közeleg valami, amit le akarnak nyomni a torkunkon.

Mi van tehát a csőben? Egy halom veszélyes javaslat. Ezekről szeretnék szólni. Ha valaki azt kérdezné, hogy mi is ez, akkor négy dolgot mindenképpen említenék. 1. Legális bevándorlási útvonalakat akarnak létrehozni. 2. Újra visszakúszik a napirendre a kvóta. 3. Többet akarnak uniós szinten bevándorlásra költeni. 4. Ha ez nem lenne elég: ki akarják venni a kezünkből a határvédelem jogát.

És ha valaki azt kérdezné, hogy mi alapján állítjuk ezeket, akkor nyugodtan nézze meg az Európai Bizottság szeptember 12-én kiadott összefoglalóját, állásfoglalását, aminek már a címe is durva: „Az Európába irányuló migrációs lehetőségek bővítése”, tehát a bevándorlás további ösztönzése. Ebben az anyagban újra szerepel a betelepítési kvóta. Ennyit arról, hogy levették a napirendről vagy nem.

Az Európai Bizottság anyaga sikeresnek ítéli meg az eddigi betelepítéseket, egy állandó áttelepítési keretre tesz javaslatot, és arra sürgeti a Parlamentet is és a Tanácsot is, hogy mihamarabb állapodjanak meg a végleges programról. A Bizottság egyébként felszólítja a tagállamokat - tényleg nézzék meg, itt van benne -, hogy működjenek együtt az afrikai országokkal, hozzanak létre kísérleti projekteket, hogy ezek a programok már 2018-tól meginduljanak. De nem állnak meg itt, mert amint azt már korábban megismerhettük, az új hétéves uniós költségvetésben dupla annyit költenének migrációra, mint korábban, de nem ám a határok védelmére, hanem arra, amit ők úgy neveznek, hogy határmenedzsment, ami véletlenül sem azonos a határvédelemmel.

És itt jutunk el ahhoz a javaslathoz, ami a napokban került nyilvánosságra: azt akarják, hogy az Unió külső határain fekvő államok adják fel a határvédelmet, és ruházzák át Brüsszelre a határvédelem jogát; nem önkéntesen, hanem kötelező módon. Erre a német kancellár is ráerősített egy beszédében. Tehát olyanoknak akarják átadni a kapukulcsot, akiknek egyetlen célja van: hogy a kapu legyen nyitva. És teljesen mindegy, hogy milyen okokból vallják ezt a nézetet. Olyanoknak, akik simán elnézték, hogy az elmúlt években hárommillióan érkeztek Európába, zömében illegálisan. Tehát nincs annyi terrortámadás, nincs az állampolgároknak az az ellenkezése, nincs annyi elfuserált és elhasalt brüsszeli javaslat, ami el tudná érni Brüsszelben, hogy változtassanak az eddigi politikán.

Éppen ezért a legfontosabb feladatunk, hogy azokon a helyeken, ahol az lehetséges, így például az Európai Parlamentben, mi kényszerítsünk ki irányváltást. Ha jövő tavasz után is bevándorláspárti többség lenne az Európai Parlamentben, az súlyos következményekkel járna. Ez még egy ok arra, hogy kettőzött erővel tegyük magunkat oda az európai választási kampányban; mi a magunk részéről készen állunk erre a küzdelemre. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   49-52   53-56   57-58      Ülésnap adatai