Készült: 2024.03.29.15:14:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2019.03.05.),  75-90. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 34:34


Felszólalások:   74   75-90   91-98      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselőtársaimat, hogy foglalják el a helyüket, vagy a padokban, vagy a folyosón. (Csengetés.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Soron következik „Az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4072. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, külügyminiszter úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közösség és tagállamai, másrészről pedig a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 1999. június 21-én köttetett meg, és ezt követően 2002. június 1-jén lépett hatályba. A megállapodás létrehozza a személyek szabad mozgásának elvét az Európai Közösség, vagyis az Európai Unió területére és Svájc területére vonatkozóan.

(14.10)

Ennek megfelelően a megállapodás biztosítja a belépés, a tartózkodás, a nem önálló munkavállalás, az önálló vállalkozóként való letelepedés és a szerződő felek felségterületén való tartózkodás jogát, a belépés és tartózkodás jogát a fogadó országban gazdasági tevékenységet nem végző személyek vonatkozásában, elősegíti a szolgáltatásnyújtást, valamint rendelkezik a saját állampolgáraiknak nyújtottakkal azonos élet-, foglalkoztatási és munkavállalási feltételek biztosításának kötelezettségéről.

A megállapodást Magyarországon a 2006. évi CXXV. törvény hirdette ki. Mivel az Európai Unióhoz azóta új tagállamok csatlakoztak, a tagországok száma nőtt, ezért a felek kiegészítő jegyzőkönyvek létrehozásáról állapodtak meg az új uniós országokból érkező állampolgárok szabad mozgásának fokozatos bevezetése érdekében. Ennek megfelelően a jegyzőkönyv elfogadására került sor annak érdekében, hogy a megállapodást kiterjesszék az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 tagállamra, majd elfogadásra került egy másik jegyzőkönyv is, amely a megállapodást kiterjesztette Bulgáriára és Romániára is mint újonnan csatlakozó országokra.

Ebbe a sorba illeszkedik, tisztelt elnök úr, ez a törvényjavaslat is, illetve a törvényjavaslat tárgyát képező kiegészítő jegyzőkönyv. A Horvát Köztársaság 2013. július 1-jén az Európai Unióhoz való csatlakozásával ugyanis részesévé vált az Európai Unió és tagállamai által megkötött megállapodásoknak is, így a megállapodásokat ki kellett egészíteni a Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvvel.

A jegyzőkönyvet az Európai Unió Tanácsa már egy határozatban elfogadta, és az 2017. január 1-jén hatályba lépett, ugyanis a hatálybalépéshez európai uniós szintű ratifikációra és svájci megerősítésre volt szükség. Ezért ezen törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről pedig a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv kihirdetése.

A jegyzőkönyv törvényben való kihirdetésének szükségességét a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényünk indokolja, amely szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést minden esetben törvény formájában kell kihirdetni. Tekintve, hogy a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség személyek szabad mozgásáról szóló, Magyarországon törvényben kihirdetett megállapodásnak, így ezt a jegyzőkönyvet is, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, törvényben kell kihirdetni.

Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez kizárólag az Európai Unió és Svájc megerősítésére volt szükség, jelen törvényjavaslat nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, csupán a jegyzőkönyv kihirdetéséről rendelkezik. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ezen törvényjavaslatot a szavazás során támogatásukról biztosítsák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat címében mind a Svájci Államszövetség, mind Horvátország szerepel. Annak ellenére, hogy Horvátország 2013. július 1-je óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, még mindig vannak olyan, az Európai Unió és tagállamai közötti megállapodások, amelyek hatálya nem terjed ki rá.Úgy hiszem, ez az eset nem példátlan. Csak jól mutatja, hogy mennyire összetett szerződéses kapcsolatok élnek az európai uniós tagállamok és harmadik országok között, amelyeket igenis, ahogy a külügyminiszter elmondta, egyenként kell minden újonnan csatlakozott ország vonatkozásában hatályba léptetni. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy Magyarország vonatkozásában a szóban forgó, 1999-ben az akkori EU-15 és a Svájci Államszövetség között kötött, úgynevezett kétoldalú megállapodás 2006. április óta hatályos, és amúgy hasonló korlátozásokat tartalmazott, mint a szóban forgó mostani Horvátország esetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kapcsán érdemes nagyon röviden érinteni az EU és Svájc kapcsolatát, mivel Svájc nem tagja sem az EU-nak, sem az Európai Gazdasági Térségnek, ugyanakkor Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel együtt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA tagja. Szeretném azt is kiemelni, hogy az EU és Svájc egymás közeli szövetségesei és kulcsfontosságú gazdasági partnerei mind a mai napig. Az EU és Svájc közötti együttműködés, úgy hiszem, túlmutat a hagyományos szabadkereskedelmi kooperáción, hiszen kiterjed például a bel- és igazságügyre, a kutatásra, az oktatásra és a közlekedésre. Svájc továbbá alkalmazza a schengeni és a dublini vívmányokat, valamint Svájc részt vesz az Európai Unió belső piacának és szakpolitikáinak egyes területein.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt sem szabad elfelejteni, hogy Svájc, szintén kétoldalú megállapodások révén, nevezetesen ezt hivatalosan úgy nevezzük, hogy a svájci hozzájárulás útján, például 10 éven át támogatta Magyarországot is 130 millió frank, azaz mintegy 31 milliárd forintnyi értékben. A források 100 százalékos lekötésével összesen 32 egyedi projekt, két pályázati alap, egy ösztöndíjalap és egy kockázatitőke-alap valósult meg. Örömmel tudom elmondani, hogy számos projekt kedvezményezettje szűkebb pátriám, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pályázat volt, legyen szó az ívóvízminőségről, a környezettudatosságról vagy éppen az esélyegyenlőségről. Nagyon szép példa például a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark idegenforgalmi fejlesztése 700 millió forint összegben, és ez nemcsak a térség gazdasági fejlődését segítette elő, hanem a két ország kapcsolatait, például Újhely és Montreux városa között.

Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat címében a személyek szabad áramlása vagy szabad mozgása szerepel. Ebből fakadóan a Horvátország vonatkozásában való hatálybalépéstől kezdve ötéves időtartamra Svájc korlátozhatja a horvát állampolgárságú munkavállalók számát éves bontásban, továbbá a horvát állampolgároknak kiadható tartózkodási engedélyek számát. Horvátország pedig hétéves átmeneti ideig a svájci állampolgárok horvátországi termőföldtulajdon-szerzését korlátozhatja a megállapodás alapján.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat célja annak biztosítása, hogy Horvátország az EU és Svájc közötti, személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak részesévé váljon. Egy nemzetközi szerződés kihirdetésére kerül tehát sor ily módon, ahogy külügyminiszter úr is említette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy röviden szóljak Horvátország uniós tagságáról is, mert alig két hete járt az Európai ügyek bizottsága Zágrábban hivatalos látogatáson, ahol az európai parlamenti felkészülés, a migrációs válság, a brexit mellett a jövő év első felében esedékes horvát EU-elnökségre való felkészülés kérdéskörét tekintettük át. Mert Magyarországnak érdeke a sikeres horvát elnökség. Úgy hiszem, hogy ez a találkozás közelebb hozta nemcsak a két országot, hanem a két ország parlamentjét is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(14.20)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslatra Horvátország európai uniós csatlakozása miatt van szükség. Jelen esetben az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás egészülne ki. Összességében tehát ennek alapján nem is lehet kérdés az, hogy a Jobbik képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hiszen egy technikai jellegű módosításról van szó. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy bár az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya a személyek szabad mozgása, különösen azoknak, akik a vasfüggöny korában éltek, manapság az ország egyik legnagyobb kihívását is ez jelenti. Mire gondolok? A kivándorlás kérdésére. Félreértés ne essék, természetesen üdvözlendő és örömteli az, ha valaki akár tanulmányai során, akár adott esetben munkavállalási célból úgy gondolja, hogy Nyugat-Európában próbál szerencsét, viszont az elmúlt évek során sok százezres nagyságrendben vált az tendenciává, hogy honfitársaink itt hagyták hazánkat, és nagyon sokan közülük nem is kívánnak hazatérni. Ennek oka egyébként a magyarországi munkakörülmények és a bérek, fizetések nyugati színvonalhoz viszonyított alacsony szintje mellett az a légkör, amit önök kialakítottak az országban. Ezen kellene érdemben változtatni, hiszen magyarok százezrei vándoroltak külföldre az elmúlt évek során, egy élhetőbb közeg, egy jobb élet reményében. Sokukat Magyarország, úgy tűnik, örökre elveszítette, de nekünk, országgyűlési képviselőknek ezt nem lehet annyiban hagyni. Nekünk, parlamenti képviselőknek pártállástól függetlenül mindent meg kellene tennünk azért, hogy minél több magyar hazatérjen, és itthon próbáljon meg boldogulni, itthon alapítson családot, és itthon egy, a mostaninál sokkal nyugodtabb és boldogabb légkörben élhessék mindennapjaikat.

Ahelyett, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr, saját strómanjaik zsebét tömik, a magyar családokkal kellene foglalkozniuk. Nem az úgynevezett KGST-banknak vagy KGB-banknak kellene előnyöket juttatniuk, hanem sokkal inkább a magyar fiatalok élethelyzetén kellene javítaniuk.

Hörcsik Richárd, szakbizottságunk elnöke valóban egy szakmai felszólalást mondott el, és sok olyan kérdésre kitért ebben, amelyek meghatározóak az előttünk fekvő törvényjavaslatot illetően. Viszont azt is látni kell, hogy ha olyan irányba mennek tovább a dolgok Magyarországon, mint ami most tapasztalható, és az elmúlt hetek során egyre erőteljesebb lett a kormány által folytatott óriásplakát-kampánnyal, akkor bizony lehet, hogy már egy év múlva, két év múlva nem kerülnek be ilyen indítványok a parlament elé, mert Magyarország már nem lesz tagja az Európai Unió közösségének.

Látható az, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek semmi sem drága. A saját haverjai kiszolgálása, maffiahálózatának fenntartása érdekében akár ki is vezetné hazánkat az Európai Unióból, mindent kockára tesz. A Nemzetközi Beruházási Bank ügye is erre világított rá, szégyenteljes az, hogy a mai napon átment ez a törvényjavaslat itt a Házon. Mi, jobbikosok természetesen nemmel szavaztunk rá, de ezzel nem ért véget ez a történet. A következő időszakban is mindent el fogunk követni nemcsak hazai szinten, hanem nemzetközi, európai uniós fórumokon is, hogy felemeljük szavunkat az ellen, hogy a magyar kormány keleti despotáknak akarja kiszolgáltatni hazánkat. Nem fogjuk ezt engedni, és az európai parlamenti választási kampány egyik legnagyobb tétjeként bizony beszélnünk kell arról egy ilyen törvényjavaslatnál is, hogy megengedhetetlen az, hogy a magyar kormányfő a saját érdekeit nézve akár ki is vezetheti az EU közösségéből Magyarországot.

Természetesen az mindannyiunk felelőssége, hogy olyan személyek kerüljenek az Európai Parlamentbe, akik valóban értékközösséggé tudják alakítani az Európai Uniót, de az a minősíthetetlen óriásplakát-kampány, ami megjelent az elmúlt időszakban szerte az országban, amit önök folytatnak, az egy normális európai országban elfogadhatatlan. És persze most már jelezték azt, hogy március 15-ével ezeket a plakátokat önök le fogják cserélni, de azt gondolom, hogy maga az üzenet, ami nem véletlenül váltott ki nagyon komoly ellenérzéseket nyugat-európai szinten, akár az önök szövegségesei körében is  vagy talán úgy lehet már fogalmazni, hogy egykori szövetségesei körében , az azt jelzi, hogy egy sokkal rosszabb irányba indultak el, mint eddig. És természetesen itt nem arról beszélek, hogy gazdasági kapcsolatokat ne kellene fenntartani adott esetben Oroszországgal vagy éppen Törökországgal, de hazánk egyoldalú kiszolgáltatása ezeknek az érdekeknek semmiképpen nem elfogadható, és az önök kedvenc kifejezésével élve bizony hazaárulással ér fel.

Tehát ezt a törvényjavaslatot természetesen támogatni tudjuk, de itt és most is szerettem volna felhívni arra a figyelmet, hogy nem fogjuk azt engedni, hogy Magyarország Európai Unióból történő kivezetésének irányába elinduljanak, mert ez ellenkezik a magyarok, a magyar családok érdekeivel. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. További képviselői felszólalásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden a törvényjavaslatra: a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója is támogatja a T/4072. számú törvényjavaslatot. Nem kívánom megismételni azt, amit miniszter úr, és amit kollégám már a Fidesz részéről elmondott. Viszont arra mindenképpen reagálni szeretnék, amit Bana Tibor jobbikos képviselő úr mondott, és vissza is utasítom; egyrészt azokat a szavakat, amik méltatlanok voltak úgy miniszter úr vonatkozásában, mint a mi közösségünk, a Fidesz-KDNP vonatkozásában. Másrészt le kell szögeznünk, hogy nem valós az a feltételezés, hogy a magyar kormány ki akarná vezetni Magyarországot az Európai Unió közösségéből. Nem valós! Egyszerűen vitatkozunk, vitatkozunk az Unión belül. Vitatkozunk arról, hogy legyene migráció, vagy ne legyen migráció. És a tekintetben, hogy nálunk milyen plakátok vannak az utcán, vagy milyenek nincsenek, ezek is a szólásszabadságot bizonyítják. Azt bizonyítják, hogy bárki elmondhatja a véleményét, akár az ellenzéki, akár a kormánypárt. S a kormánypártok úgy gondolják, hogy a migráció káros Magyarországra. Úgy gondolják, hogy a családvédelmi akciótervvel és magyar gyerekekkel kell erősíteni a magyarságot, és nem bevándorlással.

Még egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni. Az európai alapító atyák, Schuman, De Gasperi és Adenauer azt mondták, hogy Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz. Mi, a Fidesz-KDNP azért küzdünk, hogy Európa keresztény legyen, megmaradjon, és ne vesszen el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, Jobbik.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Reagálnom kell Vejkey képviselőtársam szavaira, hiszen méltatlannak nevezte azokat a gondolatokat, amiket megfogalmaztam vezérszónoki felszólalásomban. Én viszont azt gondolom, hogy azok az óriásplakátok méltatlanok egy magát európainak nevező országhoz, amelyek megjelentek az elmúlt hetek során szerte Magyarországon. Itt a migráció kérdéséről is lehet beszélni, és egy pillanatig se legyen afelől kétség, hogy az illegális migráció tekintetében a Jobbik álláspontja egyértelmű és határozott. Mi is azt mondjuk, hogy Európán, sőt az Európai Unión kívül kell kezelni ezt a kérdést, és természetesen az illegális határátlépés, bevándorlás ellen minden tőlünk telhetőt meg kell tenni. De ha már itt kifejezéseken vitatkozunk, akkor bizony a migráció adott esetben azt is jelentheti, hogy honfitársaink Nyugatra vándorolnak, a kivándorlás is egy migrációs témakörbe tartozó helyzet, és ez ellen kellene tenni. Sajnos, erre Vejkey képviselőtársam nem válaszolt.

Az óriásplakát-kampánnyal elsősorban az a baj, hogy azon Jean-Claude Juncker, az önök szövetségeséhez tartozó politikus, aki az Európai Bizottság elnöke, jelenik meg olyan módon, ami szerintem semmiképpen nem elfogadható egy normális, magát európainak tartó tagállamban. Azt gondolom, hogy ez nagyon méltatlan. Vele lehet vitatkozni, nekünk is van vitánk vele, és az Európai Bizottság bizonyos lépéseivel, de azt nem úgy kell megoldani, hogy teleplakátoljuk az országot ezekkel a dolgokkal belpolitikai célokból, hanem igenis akkor keményen oda kell ülni a tárgyalóasztalokhoz, és meg kell tenni mindent.

(14.30)

És ha már a kereszténységről beszélt, ebben a részében viszont egyetértünk, valóban egy keresztény Európát kell építeni, csak mondjuk, nem az a keresztény Európa, ami a gyűlölködésre épül, és erre alapoz, mint az önök plakátkampánya, meg nem az a keresztény Európa, ahol önök például a Vadhajtások szélsőjobboldali portált használják fel (Az elnök csenget.) a Fidesz szócsöveként. (Dr. Rétvári Bence: Nagyon fáj neki! Nagyon fáj! Amíg őket szolgálta, rendben volt!) Szégyenteljes az, hogy ilyen szélsőjobboldali propagandát folytatnak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Annyira megható, amikor a Jobbik az európai értékek mentén aggódik. De, Banai (sic!) képviselő úr, nem tudja, hogy ki volt az, aki itt uniós zászlót égetett? (Z. Kárpát Dániel: Legalább a nevét tanuld meg a képviselőtársaidnak!  Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Nem tudja, ki volt az, aki mondjuk, az uniós zászlót kidobta az ablakon? (Z. Kárpát Dániel: Mielőtt flegma és kioktató vagy, tanuld meg a nevét!) Hát, az ön pártjában nézzenek… (Z. Kárpát Dániel: Mi el szoktuk olvasni…!) Az ön pártjában nézzenek szét! Ennyi ostobaságot, amit egyébként az elmúlt időszakban itt elmondott, az egészen elképesztő. Nem tudom, hogy látja-e, mondjuk, a magyar gazdaság adatait (Bana Tibor: Látom! Szomorúak!), például hogy a fizetések hogyan alakultak Magyarországon, az Európai Unióban az elmúlt években, két évben nagyon kevés olyan ország volt, ahol olyan fizetésemelkedés történt, mint Magyarországon. És egyébként hogyha egy kicsit tudja értelmezni a statisztikákat, esetleg az is feltűnhet önnek, hogy kétségkívül sokan vándoroltak ki Magyarországról, vagy sokan mentek külföldre dolgozni, de az a helyzet, hogy ezen a területen a régióban még mindig mi állunk a legjobban, még mindig tőlünk mentek el a legkevesebben (Z. Kárpát Dániel: Most miért hazudsz olyat, amiről te is tudod, hogy nem igaz?!  Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ez igaz, nézd meg az adatokat!), és reményeink szerint, hogyha a kormány ilyen felelős gazdaságpolitikát folytat, akkor előbb-utóbb egyre többen vissza fognak jönni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Z. Kárpát Dániel képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem kellő visszafogottsággal reagálni kormánypárti képviselőtársam szavaira. Mielőtt egymást megszólítjuk, képviselő úr, a másik nevét érdemes legalább tanulmányozni, adott esetben meg is tanulni, hogyha gyakori diskurzust folytatunk. Mielőtt flegma és kioktató módon igyekszik ellenzéki képviselők mondanivalóját lenullázni, kérem, hogy legalább a nevüket tanulja meg. Szeretném elmondani önnek, hogy a kivándorlási adatok vizsgálata közben nem arra jutunk, mint amit ön említett. Hogyha konkrét statisztikai adatokat vizsgál, azt látja, hogy van, ahol rosszabb a helyzet kivándorlási szempontból, mint Magyarországon, ez mondjuk, Bulgária, tehát a bolgár modell egyértelműen kerülendő mintát mutat: egy demográfiai katasztrófa közepette jellemző módon az elidősödött, elöregedett lakosság marad otthon, a fiatalok, aktívak, jobban képzettek eltávoznak az országból, és máshol vállalnak munkát, és bizony azok a kevésbé mobilis rétegek is otthon maradnak, amelyek nem képesek, mondjuk, nyugat-európai munkavállalásra.

De arra kérem képviselőtársamat, hogy maradjon az igazság útján, ne ferdítse az igazságot, hiszen regionális összevetésben Magyarország egyáltalán nem büszkélkedhet a kivándorlási adataival. Nagyjából egy 6-8 százalékos sávban mozog az összes régióbéli ország  (Révész Máriusznak:) ne ingassa a fejét, konkrét statisztikai adatokat hozzon! , de Csehország például sokkal jobban áll Magyarországnál e tekintetben, ezt talán még ön sem vitatja. És azt is látnia kellene, hogy ha egy kórtermet vizsgálunk, és ott a betegek szépen lassan haldokolnak, és a többiek gyorsabban meghalnak, a mi betegünknek viszont amputálják egy végtagját, ettől még, ugye, nem leszünk boldogok.

Képviselőtársam, amit ön mond, az egy létező probléma elhazudása. Azért mondhatom ezt, mert létező problémáról beszélünk egy demográfiai katasztrófa közepén, amikor közös a megfogalmazott cél, és én egyetértek önnel abban, hogy ezt a demográfiai vészkorszakot meg kell szüntetni. A helyzet viszont az, hogy kilencévnyi kormányzásuk után az élveszületések száma megint csökkent, a termékenységi mutató először megtorpant, aztán megint csökkent, és közben… (Révész Máriusz jelzésére:) 1,54-ről 1,49-re; ha beleszáll egy ilyen vitába, legalább készüljön fel, az a kérésem, ismerkedjen meg olyan, a KSH által kiadott, egy egyszerű internetes kereséssel megtalálható számokkal, amelyeket látható módon nem ismer, hogyha zavart mosolyát vizsgálom. És el kell hogy mondjam azt is, hogy ezen folyamattal párhuzamosan a szülőképes korban lévő hölgyek száma sajnálatos módon nagymértékben csökkent az utóbbi időszakban (Révész Máriusz bólogat.), éppen ezért még a termékenységi mutató esetleges javítása…  ugye, volt két éve ilyen, tehát azért amikor a balliberális kormányzati mélypontról 1,54-ig felment ez a mutató, volt egy emelkedés, de még az emelkedő szakasz erős csúcsán is ezzel párhuzamosan csökkent az élve születések száma, pontosan a bázis szűkülése okán. És ha önök azt szeretnék  egyébként velem együtt , hogy ez a mutató javuljon, és mellette a fogyatkozásunk üteme legalább lassuljon, akkor el kellene jutnunk oda, hogy észrevegyék a valódi problémákat Magyarországon. Amiről képviselőtársam beszélt, az valódi probléma, negligálni a mondanivalóját legalábbis butaság.

Mivel nem ez van a napirenden, ezért nem szeretnék most bérlakásprogramról beszélni, nem szeretnék béruniós koncepcióról beszélni. Arra szeretném inteni önöket, hogy ameddig ezt a problémakört nem hárítjuk el, tehát amíg a magyar fogyatkozás ilyen mértékű, amíg a kivándorlás ennyire brutális, nincsen Magyarországon kormány, de politikai párt sem, amelynek a bizonyítványa jeles lehet. Ezért ha ez a kérdéskör szóba kerül, csak kellő belátással és kellő szerénységgel szabad róla álláspontom szerint beszélni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom (Szijjártó Péter szólásra emelkedik.), és megadom a szót az előterjesztőnek, Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az Európai Unió és Svájc közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéről viszonylag keveset szóltak képviselőtársaim (Derültség a kormánypártok soraiban.), mégis engedjék meg, hogy néhány ügyre reflektáljak.Először is a kivándorlás kapcsán, hogyha megengedik a képviselőtársaim, hadd mondjak önöknek valamit! A tavalyi esztendő volt az első olyan év  megint csak statisztikai adat , amikor többen jöttek vissza Magyarországra, mint ahányan elhagyták Magyarországot (Farkas Gergely: Ebbe a határon túliakat is beleszámoljátok!), és arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy szerintem a hatékony politika arra, hogy minél több munkavállalási, tapasztalatszerzési, tanulási céllal külföldre ment magyar fiatalt és nem fiatalt visszacsábítsunk Magyarországra, arra a leghatékonyabb politika az, hogy olyan beruházásokat hozunk Magyarországra, amelyek nyomán ezeknek az embereknek megéri visszajönni.

2014 óta  2014 óta!  minden egyes esztendőben  minden egyes esztendőben!  beruházási rekordot döntöttünk Magyarországon, minden év végén elmondhattuk, hogy soha annyi beruházás nem érkezett Magyarországra, mint abban az esztendőben. És engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy nagyon fontos adatra felhívjam a figyelmüket: a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül 2017-ben 96, 2018-ban pedig 98 nagyberuházást hoztunk be. Az ezen beruházások által létrehozott munkahelyeken az átlagfizetés 2017-ben 304 ezer forint volt, 2018-ban pedig 425 ezer forint, tehát 40 százalékos a növekedés egy esztendő alatt, ami világosan mutatja, hogy Magyarország a nemzetközi vállalatok beruházási térképén nem egy egyszerű összeszerelő üzemként szerepel, mint ahogyan azt itt próbálják néhányan sugallni, hanem az egyre magasabb hozzáadott értékű, az egyre több technológiai elemet és egyre több kutatás-fejlesztési elemet tartalmazó munkahelyeket hozzák ide a nagy nemzetközi vállalatok, ez ténykérdés.

Én azt gondolom, hogy a nagykövetségeinken tartott állásbörzék a kiváló bizonyítékai annak, hogy milyen érdeklődés van a visszatérésekre. Amikor megállapodtunk a BlackRockkal, amely a világ legnagyobb pénzügyialap-kezelő vállalata  csak két olyan ország van a világon, amelynek a GDP-je magasabb az általuk kezelt összegnél, Kína és az Egyesült Államok , amikor megállapodtunk velük, hogy a globális fejlesztési központjukat idehozzák, akkor a Londonban megtartott állásbörze első órájában majdnem száz, Londonban dolgozó fiatal adott be pályázatot, illetve fejezte ki az érdeklődését a BlackRocknál való munkavállalásra Budapesten.

Én tehát azt gondolom, hogy a hatékony politika az a gazdaságpolitika, amely Magyarországra olyan munkahelyeket hoz, amely munkahelyeken való munkavállalás versenyképes fizetést és a magyarországi megélhetési költségekkel arányosítva megfelelő megélhetést tud biztosítani a magyar fiatalok meg nem fiatalok számára. Úgyhogy én azt tudom mondani önöknek, hogy mi, a beruházásösztönzési rendszerért felelős kormányzati tisztségviselők azon leszünk, hogy a tavalyi esztendőben és az előtte lévő években folyamatosan megdöntött beruházási rekordot az idei esztendőben is megdöntsük, és minél több magas hozzáadott értékű munkahely jöjjön létre Magyarországon.

Szeretnék egypár szót szólni erről a Nemzetközi Beruházási Bankról, amely – szerencsétlen  valószínűleg nem tudja, hogy mit keres az Európai Unió és Svájc közötti kiegészítő jegyzőkönyvről szóló parlamenti vitában, de ha már ez így alakult, akkor egy-két mondatot hadd mondjak erről! Nem tudom, tudjáke képviselőtársaim, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank tulajdonosi struktúrájában kilenc ország van, és ebből a kilencből öt NATO-tag, öt EU-tag, tehát egy olyan bankról beszélünk, amelynek a tulajdonosi struktúrájában többségben vannak a NATO- és EU-tagok, és ez a bank finanszíroz már több magyarországi beruházást is jelenleg, és a legnagyobb magyarországi vállalatok mindegyikének van finanszírozási hitelkerete ennél a banknál. Én tehát arra kérem tisztelettel önöket, hogy ezt a kérdést úgy vizsgálják, hogy helyese újabb forrásokat bevonni a magyar nemzetgazdaság fejlesztésébe  szerintem helyes; és vizsgálják úgy, hogy önök szerint helyes-e, hogyha Budapesten minél több nemzetközi pénzügyi intézmény központja van  szerintem helyes.

(14.40)

Minket ez vezényelt akkor, személyesen engem is, amikor tárgyaltam a Nemzetközi Beruházási Bank vezetőivel, majd amikor tárgyaltunk a többi tulajdonossal, és végül megállapodtunk abban, hogy Budapestre hozzák át a székhelyüket. De még egyszer mondom, azt kérem, hogy ne tagadják el, hogy ez egy olyan bank, amelynek tulajdonosi szerkezetében a NATO- és EU-tagországok többségben vannak.

És végezetül, elnök úr, engedje meg, hogy az EU-bővítésről hadd mondjak valamit, főleg úgy, hogy szóba került itt az Európai Bizottság vezetője is. Az idei esztendő lesz az első olyan év, amely arról lesz nevezetes, hogy az Európai Unió tagországainak létszáma csökkenni fog. Soha korábban az Európai Unió történetében nem volt ilyen, soha nem csökkent a tagországok száma, merthogy senki nem lépett ki. Azt gondolom, hogy ha az Európai Bizottság elmúlt négy és fél esztendős tevékenységét vizsgáljuk, akkor kudarc kudarcot ér. Az egyik kudarc éppen a britek kilépése, mert senki nem gondolhatja komolyan, hogy a britek kilépése nem fog gazdasági meg politikai kockázatokat rejteni magában. Szerintem nincs olyan normális ember, aki azt mondaná, hogy ugyan a 14 százaléka az Európai Unió gazdasági teljesítményének elhagyja az Európai Uniót, de majd minden megy ugyanúgy tovább. (Bana Tibor: És erre ez a plakát…?) És valószínűleg senki nem gondolja azt, hogy ha az Európai Unió második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága távozik az Európai Unióból, akkor abból ne lenne gazdasági kihívás.

Csak pusztán azt szeretném mondani önnek, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi egy olyan európai uniós politikát viszünk, amely bővítéspárti, és mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió szempontjából az lenne a helyes, ha minél többen lennének tagjai az Európai Uniónak. Ezért tartjuk elfogadhatatlannak azt a politikát, amelynek keretében például az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 2025-ig itt nem lesz bővítés. Azért ennél valami bátorítóbbat is mondhatott volna egyébként a nyugat-balkáni barátainknak, mondjuk. Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió akkor erős, ha minél többen vagyunk benne, és minél kevesebben vagyunk, annál gyengébb. Mi egy erős Európai Unióban hiszünk, mindig is abban hittünk, viszont az erős Európai Unióhoz erős tagállamokra van szükség, és az elkövetkezendő időszakban is ez fogja meghatározni a magyar kormány európai uniós politikáját.

Mindenesetre Svájc állam és az Európai Közösségek nevében köszönöm szépen, hogy egy ilyen kifejezetten inspiratív vitát folytattak erről a kérdésről. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   74   75-90   91-98      Ülésnap adatai