Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Szilágyi György jegyző urak lesznek segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Korózs Lajos képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport: „Mi lesz a megváltozott munkaképességű emberekkel?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Szép, jó reggelt kívánok! Tisztelt Államtitkár Urak! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tegnapelőtt éjfélkor lejárt az a határidő, amelyet az Alkotmánybíróság szabott a rokkantak ügyének felülvizsgálatára és a jogorvoslat benyújtására. Tegnap itt az interpellációban és az azonnali kérdések órájában többen is kitértünk erre a határidőre, és szívesen tárgyaltunk volna az elmúlt hetekben akár a bizottsági munkában, akár a plenáris ülésen, ezeknek az embereknek az ügyével szívesen foglalkoztunk volna. Miről is van szó? Arról van szó, hogy az addigi jövedelmekkel köszönőviszonyban sincs az a megállapítás, amely 2012. január 1-je után következett be: az ellátottak jövedelme jelentősen csökkent, az életkörülményeik jelentősen romlottak, az egészségügyi és mentális állapotuk nem javult, és ennek ellenére nagyon sokszor az úgynevezett százalékos megállapításban lényegesen rosszabb besorolást kaptak ezek az emberek, mint amivel előtte rendelkeztek.

Ahogy említettem, köszönőviszonyban sem volt az előző ellátás az újonnan megállapított ellátással. Kérem, engedjék meg, hogy idézzek egy nagyon rövid anyagot! Azt írja itt egy kormányzati portál, hogy volt olyan, akiről évekkel ezelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új felülvizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult. Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegét, sokaknak nagyon komoly anyagi gondot okozva ezzel. Más esetben havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett egy rokkant személy ellátása a felülvizsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált személyek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből. A KSH 2016-os elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.

Na most, nézzük, miről is van szó! Arról van szó, hogy nem vették figyelembe az előző ellátás összegét, arról van szó, hogy nem vették figyelembe a biztosítási jogviszonyban töltött időt, és nem vették figyelembe a járulékfizetés mértékét; köztudomású, hogy ezt az adóköteles jövedelem arányában kellett megfizetni. Igaz, hogy 2012 óta van megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás, rehabilitációs ellátást lehet folyósítani, illetve rokkantellátást, csakhogy emögött nincsen semmiféle alkotmányos garancia, nem úgy, mint a rokkantnyugdíj mögött volt. A jelenlegi ellátásban nem függ az ellátás mértéke a szolgálati időtől, és sajnálatos módon alig függ az elért keresettől.

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy van remény, hiszen tegnap délután, pontosabban: az esti órákban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úr egy fél mondat erejéig utalt arra, hogy figyelembe fogják venni az új jogszabály megalkotásánál az MSZP által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Ha ezt a kormány tényleg figyelembe veszi, komolyan veszi a kötelezettségeit, és figyelembe veszi az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntését, akkor reményeink szerint vissza fogják helyezni ezeket az embereket az eredeti jogi státuszokba, és vissza fogják kapni azokat az ellátási formákat, amelyeket előtte megkaptak, mint például az utazási kedvezményt vagy a közgyógyellátáshoz való jogosultságot.

Remélem, figyelembe fogják venni, és az ellátás különbözetét a kamatokkal együtt meg fogják fizetni azoknak az embereknek, akiknek sérültek ilyetén a jogaik, és reményeim szerint kártalanítani fogják ezeket az embereket, hiszen itt nemcsak arról van szó, hogy kevesebb ellátást kaptak, hanem nagyon sokan időközben elhaláloztak, és a kártalanítás ki fog terjedni az örökösökre is.

Prózai kérdés, de ilyen dolgokkal kéne ebben az új jogszabályban foglalkozni, hogy ki tekinthető rehabilitáltnak, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint ad hoc jelleggel lehet megállapítani azt, hogy valaki rehabilitált vagy nem rehabilitált, definiálni kéne, hogy mikor mehet dolgozni, definiálni kéne azt, hogy milyen ellátásra lesz jogosult az, aki nem tekinthető, mondjuk, rehabilitáltnak, annak ellenére, hogy végigment egy ilyen rehabilitációs tortúrán.

Innentől kezdve, azt gondolom, számtalan nyitott kérdés van, mi, ellenzéki képviselők biztos, hogy partnerek leszünk az új jogszabály meghozatalában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is említette, képviselő úr, a tegnapi napon háromszor beszéltünk már erről a kérdésről, és azt hiszem, sok minden elhangzott, de ami szükséges, azt szívesen el is ismételjük a mai napon is.Ha megnézzük a 2012-es jogszabályváltozások eredményeit, ami már elmondható, elmondhatjuk, hogy idén nagyon nagy mértékben, 42 milliárd forinttal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Azzal segítünk, hogy azokat a munkáltatókat, akik ilyen embereket foglalkoztatnak, mivel a munkáltatónak ez több idejébe, több ráfordításába, gondosabb munkaszervezésébe kerül, éppen ezért adó- és járulékkedvezménnyel ösztönözzük, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. Idén ez 42 milliárd forintnyi összeget tesz ki.

Ennek az eredményei is láthatóak, hiszen a bevezetett rehabilitációs kártyának köszönhetően ma már nem az az állapot, mint ami 2012 júliusában volt, hogy 3217 munkáltató alkalmaz megváltozott munkaképességűeket, hanem a 3217-tel szemben 9166, tehát jóval több munkahely biztosít a segélynél, az akkori ellátásnál jóval magasabb munkajövedelmet, és ezt nemcsak józan belátás alapján teszik vagy nemcsak emberségből teszik, hanem azért is, mert az állam adókedvezménnyel, járulékkedvezménnyel ösztönzi őket az új, 2012 utáni rendszerben. Nem 5547 embernek van így munkahelye a rehabilitációs kártya következtében, hanem 37 762-nek, tehát itt egy hatszoros emelkedésről van szó, hatszor annyi ember tud ma már dolgozni megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs kártyának és az állami adójárulék-kedvezményeknek köszönhetően, mint amennyien 2012-ben, a módosításkor tudtak dolgozni. Tehát ez egyértelműen pozitív fejlemény az érintettek számára, mert nem a kis összegű ellátásból, segélyből élnek, hanem most már hatszor annyian tudnak munkát vállalni, így a megváltozott munkaképességűeknek a foglalkoztatási szintje is 41,6 százalékra emelkedett.

Fontos elmondani, hogy az Alkotmánybíróság nem azt mondta, hogy megsemmisít valamit a jogszabályból, itt félreérthető volt az, amit a képviselő úr mondott, lehet, hogy nem is véletlenül. Tehát nem azt mondta, hogy bármit a szabályozásból ki akar venni, bármi alkotmányellenes lenne, hiszen a korábbiakban, 2017-ben már vizsgálta, hogy az Alaptörvényhez illeszkedike a 2012-es szabályozás. Azt mondta, az a hivatkozási alap, ami a beadványokban szerepelt, hogy a tulajdonhoz való jogot sérti, nem áll meg, nem semmisítette meg éppen ennek következtében a ’12-es új törvényeket, hanem nemzetközi szerződésből eredő szabályozási kötelezettség elmulasztását állapította meg az Alkotmánybíróság.

(9.10)

Mivel ez egy rendkívül komoly, nehéz, összetett feladat, hiszen ahogy említettem a tegnapi napon is, itt visszamenőlegesen kell megállapítani az egészség- vagy fizikaiállapot-változásnak a mértékét, tehát azt kell megmondani, hogy valaki két éve, három éve, négy éve, öt éve milyen egészségi, fizikai állapotban volt, milyen munkaképességű volt  erre azért viszonylag kevés példa adódik nemcsak a magyar, hanem valószínűleg a külföldi gyakorlatban is , éppen ezért ez egy hosszabb feladat, éppen ezért van szükség azokra az egyeztetésekre, szakértői munkára még, amire a tegnapi napon is itt háromszor utaltunk.

Azt is szeretném megerősíteni, amit ön mondott a kamatok és egyebek kapcsán: semmi ilyet az Alkotmánybíróság a mostani döntésében nem rögzített, tehát kérem, ne is tévessze meg az érintetteket, ne legyen indokolatlan várakozásuk akkor, amikor az Alkotmánybíróság ilyesfajta döntést nem hozott.

Ami a célja volt az egész szabályozásnak, amire már utaltam is, az az, hogy ne alacsony összegű ellátásból, segélyből éljenek ezek az emberek, hanem minél inkább legyenek képesek arra, hogy dolgozzanak, és legyen is munkahely, ami őket fogadja. Ehhez persze szükséges a gazdaság élénkülése, ez 2010 előtt nem volt elmondható, 2010 után, hála istennek, főleg 2013 óta ez most már elmondható; másrészről a gazdaság szereplői anyagilag legyenek ösztönözve arra, hogy fizetést adjanak, magasabb fizetést adjanak azoknak az embereknek, akik korábban segélyből éltek.

Tegnap is idéztem önnek önt, és ma is csak utalnék rá, nem olvasnám fel az egész részt, ami tegnap elhangzott; ön is mondta, hogy rendkívül magas az inaktivitás foka  magas volt pontosabban, 2018 (sic!) decemberében, amikor ön ezt mondta  Magyarországon, és a négymillió foglalkoztatott mellett 806 ezer rokkantnyugdíjas volt. Ön is elmondta, hogy a 806 ezer rokkantnyugdíjasból 460 ezer nyugdíjkorhatár alatti rokkant  ez borzasztóan magas szám, ön így fogalmazott szó szerint. Tehát önök is ugyanúgy látták a megoldandó feladatot, önök is ugyanúgy látták a helyzetet, csak nem léptek; mi 2012-ben léptünk, és igyekeztünk munkahelyet biztosítani azoknak az embereknek, akik foglalkoztathatók; akik nem, azok számára pedig természetesen az ellátásukat folyósítottuk. Ön is utalt rá, hogy ez milyen arányban, hogyan történt. Nagyon sokan jelentkeztek a felülvizsgálatokra, és nagyon örülünk, hogy több mint kétszer akkora a foglalkoztatási ráta most, mint korábban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai