Készült: 2024.03.29.12:32:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

72. ülésnap (2019.06.13.),  71-86. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:16:46


Felszólalások:   41-70   71-86   87-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Sztáray Péter András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségünk.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6353. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Sztáray Péter András államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat lényegében három törvény módosítására irányul. Az első: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény módosításának célja a kormány 2018 decemberében elfogadott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés és kutatás-fejlesztési feladatok támogatásáról szóló kormányhatározatban foglalt célkitűzések megvalósításra a megfelelő jogi környezet megteremtésén keresztül.

A második: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosításának célja, hogy megteremtse az összhangot a kormányzati igazgatásról szóló törvények között.

És a harmadik: a kormányzati igazgatásról szóló törvény  a továbbiakban Kit.  módosítása pedig technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Az NKE-törvény módosításának célja a megfelelő jogi környezet kialakítása, hiszen a kormány 2018 decemberében rendelkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos stratégiai fejlesztési célkitűzésekről. A célkitűzések között megfogalmazódott az egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorokban előkelő helyezések elérése, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztése, illetve a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítása.

A törvényjavaslat hozzájárul az NKE belső szervezeti rendjének megújításához, valamint a munkáltatói joggyakorláshoz kapcsolódó módosításokat rögzíti, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyetem a hallgatói számára fenntartsa a kiemelkedő képzési színvonalat, illetve tovább erősítse azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói kar biztosításával.

(13.20)

Az egyetem a felsőoktatási intézmények között speciális szerepet tölt be, ezért speciális felmentési szabályok létrehozása vált szükségessé az oktatói minőség növelésének és a létszám észszerűsítésének elérése érdekében, így azok a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseihez igazodva kerültek kialakításra. A bevezetni kívánt felmentési okok figyelemmel vannak a feladatok hatékony ellátására, valamint az egyetem jó hírnevének védelmére. Az új felmentési szabályok abban az esetben biztosítanak lehetőséget a munkaviszony megszüntetésére, ha az oktatási vagy tudományos tevékenységét nem megfelelően végzi.

Az egyetem folyamatosan bővülő oktatási tevékenysége és az ehhez kapcsolódó ingatlanállománya szükségessé teszi a vezetők körének bővítését. A gazdasági főigazgatói pozíció mellett létrejön a campus-főigazgatói pozíció, amelyet a campus működésével kapcsolatos egyre bővülő feladatok tesznek indokolttá. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében szükséges továbbá meghatározni, hogy mely vezetői tisztségek milyen módon tölthetők be.

Tisztelt Országgyűlés! 2019. március 1-jén a kormányzati igazgatásról szóló törvény egésze hatályba lépett. A Kit. hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált az ágazati jogszabályok felülvizsgálata és azoknak a Kit. által használt fogalomrendszerének megfelelő módosítása, valamint a jogszabályi hivatkozások vonatkozó cseréje. Tekintettel arra, hogy a külszolgálati törvény háttérjogszabálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény volt, szükséges a Kit. és a külszolgálati törvény viszonyrendszerét rendezni, illetve szükséges a Kit.-ben nem szabályozott, de a tartós külszolgálat vonatkozásában releváns jogintézmények, úgymint az álláshelyi elismerés, a szolgálati elismerés, valamint a szabadság Kit.-tel történő összhangját megteremteni.

A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a Kit. rendelkezéseivel közvetlenül össze nem függő, a tartós külszolgálathoz kapcsoló szabályok módosítására vonatkozó olyan javaslatokat is, amelyek a tartós külszolgálati rendszer megfelelő működése érdekében elengedhetetlenül szükségesek. Ennek keretében pontosításra kerülnek a külföldi és a tartós külszolgálatot követő átmeneti belső felkészülési állományra vonatkozó szabályok.

A módosítás eredményeként a korábbi óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés gyermeknevelési költségtérítéssé alakul át. Az átalakult költségtérítésre a kihelyezett diplomata vagy más státuszú munkatárs a jövőben a korábbi szabályozástól eltérően már a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz  amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik , egészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig. A módosítás továbbá családbarát intézkedésként a gyermeküket az állomáshelyen egyedül nevelő kihelyezettek részére 10 százalékkal magasabb gyermeknevelési költségtérítést állapít meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény  továbbiakban infotörvény  27. § (2) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát a külügyi kapcsolatokra, illetve a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel törvény korlátozza. Az országok közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele, kialakítása, működtetése, illetve megszüntetése olyan speciális, érzékeny területe a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatainak, amely saját írott és íratlan szabály- és magatartásrendszerrel rendelkezik. A diplomáciai érintkezés során a szokásjog olyan erősen érvényesül, hogy a speciális terület speciális szabályainak nem követése ténylegesen és kimutathatóan negatív hatást gyakorolhat Magyarország külügyi, illetve nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataira.

Az infotörvény 27. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve a javaslat az adatfajták tételes felsorolását tartalmazza. A beruházásösztönzési előirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási konstrukciók mindenki által ismert, kiemelt célja Magyarország területén a befektetések ösztönzésének elősegítése, ennek keretében befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése. A támogatási szerződés megkötését megelőző kérelmek, ajánlatok, vizsgálatok adatainak nyilvánossága kimutathatóan és érzékelhetően rontja Magyarország tárgyalási pozícióit a jövőbeli beruházókkal szemben, és versenyhátrányt okoz a külföldi befektetésösztönzési szervezetekkel egy-egy beruházásért folyó versenyben, illetve ezen adatok az esetek jelentős részében olyan újrabefektetési projektek és későbbi beruházásbővítési ügyletek döntésmegalapozását szolgáló adatainak minősülhetnek, amelyek nyilvánosságra kerülése nemzetgazdasági hátrány okozására alkalmas. Látni kell, hogy itt óriási a verseny, hiszen ha kiderül, hogy milyen támogatási konstrukcióval rendelkezünk, ez versenyelőnyt jelenthet az egyéb regionális versenytársaknak is.

A diplomáciai kapcsolatok ápolása során a tárgyaló felek kölcsönös diszkérciót várnak el egymástól, ide nem értve a tárgyalások eredményét realizáló nyilvános, bilaterális, multilaterális vagy egyéb egyezményeket, megállapodásokat, a missziók létesítését egymás államának területén. E tárgyalási folyamatok, a tárgyalópartnerek egymással szemben támasztott elvárásainak, kívánalmainak megfogalmazása, a tárgyalás részleteinek nyilvánossághoz közvetítése alkalmas a tárgyalópartner nemtetszésének kiváltására és a tárgyalási folyamatok megakasztására, ide nem értve a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülését.

A tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai, valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek adatainak fokozott védelmét nemzetbiztonsági megfontolások és Magyarország külpolitikai érdekeinek külső befolyásolástól mentes ellátásának biztosítása egyaránt indokolják. Ezen adatok nyilvánossága alkalmas a különböző nemzetbiztonsági szakszolgálatok fókuszpontjainak megváltoztatására, fokozott veszélynek kitéve a Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényre juttatása céljából külszolgálatot végző személyeket.

A javaslat az adatok maximális védelmi idejéről is rendelkezik, továbbá arról a lehetőségről, hogy a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, illetve a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter döntése alapján ne állapítson meg védelmi időt az ott felsorolt adatfajták tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat végül, de nem utolsósorban tartalmazza továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény technikai jellegű pontosításait, amelyek érintik az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározásának szabályait, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőinek illetményéére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatali és járási hivatali vezetők és helyetteseik illetményére és pótszabadságára vonatkozó szabályokat.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy ahol a jogszabály a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt rendeli alkalmazni vagy a Ksztv. szerinti miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári illetményre hivatkozik, ott 2019. december 31-ig lehessen alkalmazni a Ksztv. 2018. december 31-én hatályos változatát. A Kit.-tel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtését követően ugyanis előreláthatóan 2019 ősze folyamán kerülhet sor a Kit. és az ahhoz kapcsolódó törvények módosítására, ami kiválthatja a Kit.-ben foglalt átmeneti rendelkezéseket.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Sztáray Péter András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(13.30)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat négy jogszabály módosításait tartalmazza. Az első jogszabály módosításáról nem kívánok szólni, hiszen itt csupán egy rövid pontosításról van szó. Annál inkább figyelmet igényel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény  továbbiakban NKE-törvény  módosítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzete, fejlődése kiemelten fontos a magyar közszféra jövőbeni működése, minősége szempontjából, hiszen az egyetem létrehozásának célja, hogy az eljövendő generációk számára a haza szolgálata, védelme és szeretete a közjó iránti elkötelezettség, magas szintű szakmai tudás átadása mellett átörökítésre kerüljön. A kormány kezdetektől fogva ezen küldetés fontossága szerint kezeli az intézményt, biztosítva a magas szintű oktatási és a diákélethez szükséges infrastruktúrát és személyi állományt.

Ennek megfelelően felépült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem otthona, a Ludovika Campus, és újjászületett Belső-Pest legnagyobb közparkja, az Orczy-kert. Elkészült és az egyetemi hallgatók birtokába adták a Ludovika Akadémia felújított történeti épületét modern egyetemi könyvtárral és oktatási terekkel, továbbá gyakorlati képzési épületekkel, a kollégiummal, sportcsarnokkal, fedett uszodával és szabadtéri sportpályával. Tehát infrastrukturálisan minden adott ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérje az egyetem. Emellett természetesen szükség van egy olyan oktatói-vezetői struktúra kialakítására, mely lehetővé teszi az egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorhelyek elérését, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztését, illetve a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítását.

Erre a kívánalomra nyújt megoldást az előttünk fekvő javaslat, mely hozzájárul az NKE belső szervezeti rendjének megújításához, valamint olyan munkáltatóijog-gyakorláshoz kapcsolódó módosításokat eszközöl, amelyek nélkülözhetetlenek a magas képzési színvonal, illetve a tanári kar képzettségének és szakmai felkészültségének folyamatos növeléséhez. Akatonai, hadtudományi képzési területen már bevált foglalkoztatási struktúrának megfelelően jelen módosítás a rendészeti és a nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjeszti az akkreditációs eljárás során a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatók beszámítási lehetőségét.

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy szükséges a jelentős gyakorlattal rendelkező, magasan képzett tisztek és alkalmazottak beemelése az egyetemen folyó alap- és mesterképzésekbe, amelyekre az előttünk fekvő módosítás lehetőséget biztosít. Ahogy az elején is hangsúlyoztam, az egyetem a felsőoktatási intézmények között speciális szerepet tölt be, ezért speciális felmentési szabályok létrehozása vált szükségessé az oktatóiminőség-növelés és a létszám-racionalizálás elérésének érdekében, így azok a kormányzati igazgatásról szóló törvény felmentésre vonatkozó egyes rendelkezéseihez igazodva kerülnek kialakításra.

Elegendő megemlítenünk azt az esetet, amikor a munkakör ellátására a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenysége, iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakmai tapasztalata nem megfelelő, továbbá annak lehetőségét, hogy érdemtelenné válik a munkakör betöltésére. Az általam kiemelt módosítások azt a célt szolgálják, hogy az egyetemen a legversenyképesebb oktatói kar kerüljön kialakításra.

Szeretnék még kitérni röviden a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény felkészülő állományra vonatkozó módosításaira. Szükség volt arra, hogy a törvény végre pontosan rendezze a külszolgálatra felkészülő állomány tagjainak egyes jogosítványait, illetve kötelezettségeit, hiszen az állományban töltött idő akár a fél évet is elérheti és jelentős érdeksérelmet jelent, ha ilyen hosszú ideig bizonytalanságban van a felkészülő. Mindezek a pontosítások széles körben érintik a felkészülőt, hiszen konkretizálja juttatásait, kedvezményeit, a felkészülésének időtartamát, kihelyezésének, visszahelyezésének, foglalkoztatásának módját, felkészülési kötelezettsége teljesítésének igazolását, szabadságolásának mértékét. Ezeknek a módosításoknak köszönhetően a felkészülési állomány tagjai pontos rendelkezéseket kapnak fennálló jogviszonyuk tartamáról, így megszűnik a hónapokig tartó bizonytalan állapot.

Végül a törvényjavaslat teljessége érdekében szükséges megemlítenünk, hogy az előterjesztés módosítja magát a kormányzati igazgatásról szóló törvényt is, nagy részben technikai jellegű pontosításokkal, melyek érintik az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározásának szabályait, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének illetményére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatali és a járási hivatali vezetők és helyetteseik illetményére és pótszabadságára vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az előttünk fekvő javaslat mind a közérdeket, mind az állampolgárok egyéni érdekeit egyaránt szolgálja, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Salacz László képviselő úr. Most megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Először is a jogalkotási technikával kapcsolatban szeretnék két gondolatot mondani, hiszen sokáig gondolkodtam, hogy mi lehet az oka, hogy ezt a két témát  mert érdemben itt két témáról beszélhetünk, egyrészt a Közszolgálati Egyetemről, másrészt pedig a külszolgálati törvény módosításáról , tehát hogy ezt a két témát hogy sikerült egy törvényjavaslatba így összegyúrni. Aztán arra gondoltam, hogy mert mindkettő k betűvel kezdődik talán. (Derültség az ellenzék padsoraiban.)A viccet félretéve, nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert államtitkár úr nagyon részletesen ismertette a külszolgálati törvényre vonatkozó nagyon támogatandó és támogatható javaslatait. Ezt teljes mértékben támogatni tudom. De mivel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozóan nagyon komoly kritikákat fogok most mindjárt elmondani, ezért jelzem, hogy sajnos ezért a Jobbik-frakció ezt a törvényjavaslatot nem fogja tudni támogatni, annak ellenére, hogy teljes mértékben elfogadom azt, amit államtitkár úr nagyon részletesen elemzett az expozéjában, azt a részt, amely a külszolgálati törvény módosítására vonatkozik. Ez azért így fair, mert államtitkár úr nagyon hosszasan elmondta ezt, és erre ki szeretnék térni mindenképpen a vezérszónoki felszólalásomban, mert a törvényjavaslatnak erre a részére természetesen igent mondanánk, ha lenne erre lehetőségünk.

De nézzük meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ügyét, hiszen hallgatva az előttem szóló fideszes vezérszónokot, egy kicsit furcsa érzéseim voltak. Az indoklás célkitűzéseivel messzemenőkig egyetértek.

(13.40)

Sőt, elmondok itt a tisztelt kollégáknak talán annyit még így bevezetésképpen, hogy én elég hosszú ideig a Magyar Rektori Konferencia bizottsági titkára voltam, és mondjuk, a Zrínyi Főiskola tevékenységébe elég jól bele is láttam, és azt viszonylag jól ismerem, azonkívül pedig kilenc éven keresztül akkreditációkat csináltam. Nem gondolnám, hogy 78 mesterszak akkreditációjánál többet bárki ebben az országban már levezényelt, mint jómagam, tehát azt gondolom, hogy az akkreditációs eljárást is nagyjából ismerem. És amikor azt hallottam itt az előbb, hogy a magas képzési színvonal további emelése szempontjából szükséges az, hogy a rendészeti és nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjesszük azt, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat beszámítsuk az akkreditációba, akkor ne haragudjon, kedves képviselőtársam, ez egy teljes ellentmondás. Hiszen minden MAB-akkreditációban  még egyszer mondom, 78 mesterszakot volt szerencsém nekem személyesen akkreditálnom dékánhelyettesként  az a kritérium, hogy belsős főállású vezető oktató kell hogy tantárgyfelelős legyen. Bocsánat, ilyen botorságot le mernek írni  de most komolyan, tehát ez egyszerűen nevetséges  szakmai érvként?

Néhány részletet mondok, aztán egy összefoglalót is majd. Tehát ezenkívül pedig az, hogy a bevezetni kívánt felmentési szabályokat is egyfajta minőségbiztosítási szempontból próbálták itt elővezetni, ez is erősen nevetséges. Két fogalmat azért itt kiemelnék, hogy azt mondja: „a nem megfelelő munkavégzés”. El tetszik nekem magyarázni, hogy az micsoda? És azt ki ellenőrzi? És milyen monitoringrendszer van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen erre vonatkozóan? Milyen oktatói minősítési rendszer? Merthogy anélkül ez egy gumiparagrafus. Akkor valakire ránéz a főnöke, és akkor el lehet bocsátani, ez konkrétan ennyit jelent ugyanis. Ugyanez vonatkozik az érdemtelenségre. Mi az, hogy érdemtelen? Ha megölt valakit, akkor persze, hogy érdemtelen, de azonkívül e mögé a szó mögé, hogy „érdemtelenség”…  egyébként pedig egyetemi oktatókról van szó nagyrészt, és nem, mondjuk, köztisztviselőkről, amennyire én tudom.

Tehát én azt gondolom, hogy ez is egy olyan gumiparagrafus, amely nem a minőség emelése irányába mutat, éppen ellenkezőleg. Azt a sanyarú sorsot próbálják most kozmetikázni, hogy a rengeteg beleölt pénz ellenére kevés a hallgató és túl sok az oktató, most pedig nyilvánvalóan hoztak egy kormányhatározatot tavaly, hogy jaj, de modern meg vonzó lesz itt minden, és akkor ehhez egy ilyen részletes szabályozást idehoznak a tisztelt Ház elé, ami pont az ellenkezője annak, amit egyébként nagyon tisztességes célnak ennek az egész intézménynek az alakulásakor, amikor még Navracsics Tibor vezényelt itt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen  aki egyébként jelenleg fideszes európai uniós biztosként most már nem annyira biztos, hogy belépne a Fideszbe (Dr. Hoppál Péter: Magyar!), illetve egészen biztos, hogy nem lépne be a Fideszbe nyilvánvalóan, mert ebbe a Fideszbe aztán már végképp nem lépne be. (Dr. Hoppál Péter: Magyar!) De ez csak egy ilyen mellékes megjegyzés.

Szóval, én azt gondolom, hogy ezeket az általam konkrétan emlegetett szabályozásokat mindenképp törölni kell ebből a törvényjavaslatból. Az átmeneti rendelkezések között pedig szerepel az, hogy a gondos gazdálkodás miatt ezeket a rendelkezéseket már a folyamatban lévő tanévre is alkalmazni lehet. Szóval, ennyire sürgős leszámolni valakivel ezen az egyetemen? Mert azt hallom egyébként a kollégáktól, hogy mondjuk, az utolsó 50-60 éves kollégát is, aki esetleg nem a „középszerű harmincéves docens” kategóriába tartozik, ami ezen az egyetemen eléggé elterjedt  mondjuk, más egyetemeken, ahol én dolgozom, ott habilitáció nélkül ki sem lehet nevezni senkit egyetemi docensnek, de hát persze ez egy annyira szuper egyetem, hogy itt már harmincévesen is docens lehet bárki, aki arra néz. Tehát azt gondolom, hogy ezeket az aggályos passzusokat ebből mindenképp ki kell venni.

Campus-főigazgatói tisztség. Hát, gratulálok! Komolyan! Nem tudtam, hogy mitől lehet egy egyetemet felvirágoztatni, ha nem a főportástól. Komolyan mondom, campus-főigazgató. Hát, haláli jó! Komolyan, hát erre van szükség? Még egy megfizetett fideszes, akinek van egy irodája. Gratulálok! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Így van, szégyen ilyet előterjeszteni. Tehát egyszerűen nevetséges. És akkor erre rá merik azt mondani itt az előterjesztésben (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Orvos!) meg a vezérszónokiban, hogy ez a minőséget biztosítja? (Az elnök csenget.) Nyomjon gombot, aztán majd megbeszéljük, tisztelt képviselőtársam, ne folyamatosan beleugasson! (Moraj a Fidesz soraiban.  Dr. Hoppál Péter: A stílus maga az ember!) Így van, a stílus az ember. Ön üvöltözik itt befelé, így van, a vezérszónoki felszólalásom alatt, így van.

A honvédelmi képzésben  hogy pozitívumot is mondjak  a minisztériummal szorosabb együttműködést írnak elő. Ez nagyon helyes, mert egyébként az oktatott tananyag vonatkozásában ez alapvető módon indokolt.

Rendkívül aggályos, és visszaélésekre adhat alapot az az új szabály, amely szerint az egyetem költségvetési forrásai terhére az egyetem alapító okiratában meghatározott feladataival és alaptevékenységével összefüggésben támogatás, adomány és más, ellenérték nélküli kötelezettség vállalható, valamint kifizetés teljesíthető. Vajon ez mire szolgál, ha nem arra, hogy az adófizetők pénzét ki lehessen talicskázni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről?  tenném fel itt ezt a meglehetősen költői kérdést.

Aztán, hogy összefoglalóan is értékeljem ezt az egészet, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzetét, azért azt lássuk be, hogy ahogy említettem, amikor Navracsics, akkor még miniszter úr a koncepcióját kialakította, akkor nem erről volt szó, ami most azóta ebből lett. Én arra nagyon pontosan emlékszem, hogy ott ezeknek a karoknak az egyesítéséből, a főiskolából egyesítéséből valóban volt egy jó koncepció, amit már akkoriban politikailag nagyon sokan támadtak, és azt mondták, hogy nagyon nagy a veszélye annak, hogy ez egy olyan egyetem lesz, amely külön soron szerepel az ország költségvetésében. Most is még kivételes, kivételes, kivételes szabályokat hozunk, hogy semmilyen akkreditációs szabálynak nem kell megfelelni, el lehet bocsátani, jöhet-mehet bárki, kinevezzük.

Tehát gyakorlatilag a minőség, ami állítólag az indoklásban szerepel, az semmilyen szerepet itt nem játszik. Rengeteg jó oktatókolléga van ezen az egyetemen, szeretném leszögezni. Én nem őket bántom, én a rendszert próbálom úgy kritizálni, ami az előttünk lévő törvényjavaslatból számomra egyértelműen kiderül. Ahogy említettem, ahogy hallom, folyamatosan bocsátják el a régi, valóban a maguk szakmájában tudományos fokozattal és megfelelő publikációs listával rendelkező kollégákat, és azt gondolom, hogy ez már csak abból a szempontból is rendkívül aggályos, mert szerintem egyébként az egyetemi autonómia kérdése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is kellene hogy vonatkozzék, és az, hogy ezt gyakorlatilag egy ilyen direkt kormányirányítás alá helyezték, ez már eleve mutatja a végeredményt, hiszen azért lássuk be, hogy ez gyakorlatilag egy állatorvosi ló a Fidesz projektmenedzseléséhez.

Tehát van egy tökéletesen jó cél, támogatandó cél: legyen olyan magas színvonalú egyetemi képzés ezen a területen, amelyet ez az ország megérdemel. Teljesen támogatható, így kellene hogy legyen. Majd ebből létrehoznak egy ilyen mindenfajta egyetemi világban normális szabályozástól külön lévő kis világot, ahol a Fidesz mondja meg körülbelül, hogy még a főportás is ki legyen, akit most campus-főigazgatónak fognak hívni, beleölnek rengeteg pénzt az adófizető polgárok pénzéből, majd az output több mint szerény, és a hallgatói létszámról már nem is beszélek.

Tehát azt gondolom, összefoglalóan, hogy az indoklásban megfogalmazott, kitűzött célok tökéletesen támogathatók, ez a törvényjavaslat pedig teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a célokat megvalósítsa, ezért a Jobbik-frakció nevében ezt a törvényjavaslatot sajnos nem tudjuk támogatni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Demeter Márta tapsol.  Dr. Hoppál Péter: Vastaps!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Brenner Koloman képviselő úr. Megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénymódosító javaslat, a T/6353. számú négy törvény módosítását javasolja: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a központi államigazgatósági szervekről, valamint a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását. Eléggé átfogó módosítási javaslat ez. Olyan értelemben átfogó, hogy a közszolgálati szféra szabályait foglalja magában, kezdve a képzéstől a gyakorlati közigazgatási, közszolgálati tevékenységek szabályozásáig. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, amely a 2011. évben született, az egyetem létrehozatalával arra tett kísérletet, hogy a közszolgálatban, a közigazgatásban dolgozók, illetve odavágyó fiatalok számára olyan képzési lehetőséget nyújtson, amellyel egy egységes államigazgatási, közigazgatási szemlélet kibocsátásával, kialakításával egy magas szintű képzésben vegyenek részt.

2012-ig ez a terület eléggé fragmentált, azaz részletezett volt, különböző főiskolák, különböző egyetemek különböző karaiként működtek. Nem volt egy olyan egységes szemlélet, amely alapján egy olyan jól képzett köztisztviselői, közszolgálati kar alakuljon ki Magyarországon, amely képes a tradicionális értékeinket megjeleníteni és alkalmazni, és képes arra is, hogy a közigazgatásban a legújabb, a leginnovatívabb megoldásokat is alkalmazza, mintegy visszajelezzen a jogalkotók számára a tekintetben is, hogy miképpen lehet hatékonyan és hasznosabban működtetni egy adott közszolgálati területet is.

(13.50)

Meg kell mondani, hogy ezeket a célokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jelen felállásában is elérte, és ma már ott tartunk, hogy egy stabil akkreditációval rendelkező és jó, minőségi képzést nyújtó egyetemről beszélünk.

Mégis érdemes megvizsgálni, hogy elegendő-e, jóe ez a képzés, lehete ezt még tovább fejleszteni. Ezek olyan kérdések, amelyekre általában igennel lehet választani, hiszen nincs az a jó praxis, nincs az a jó gyakorlat, amit ne lehetne még jobbá, rugalmasabbá és hatékonyabbá változtatni. Erre tesz kísérletet az előttünk lévő törvényjavaslat, amely igazából arról szól, hogy megfelelő jogi környezetet alakítson ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos fejlesztési célkitűzések keretei között és annak elérése érdekében. Ehhez szükséges az NKE belső szervezeti rendjének megújítása és a munkáltatóijog-gyakorlással kapcsolatos területek rendbetétele. Mindezt persze nem lerombolva, nem csökkentve az egyetemi autonómiát, hanem a szabályozás iránya pontosan az ellenkezője, hogy nagyobb rugalmasságot, nagyobb önálló döntési lehetőséget tud biztosítani az egyetem javára, hogy, ahogy az egyetem céljai között is szerepel, az együttműködés egyeteme legyen, azaz legyen egy olyan kooperatív, kooperációra alkalmas oktatói gárda, és ez a tudás, ez a kooperációs készség kerüljön készség szintjén az ott hallgatók képességei közé.

Ebből a szempontból nagyon fontos dolog, hogy rögzíteni kell, hogy ezt a kiemelt képzési színvonalat tartósan fenn lehessen tartani, és ha szükséges, akkor megfelelő intézkedéseket tudjon tenni az egyetem vezetése abba az irányba, hogy a már meglévő infrastrukturális feltételek mellett, annak működtetése mellett egy tényleg korszerű képzést lehessen végezni. Ezért fontos az, hogy pontosan az eléggé szerteágazó, a rendvédelemtől a nemzetvédelmen keresztül a közigazgatási képzést nyújtó intézménynél speciális felmentési szabályok jöjjenek létre, amely igazodhat és igazodik az adott terület képzési sajátosságaihoz, az adott tárgy képzési igényeihez. Én úgy látom, hogy ezeket az oktatói minőség növelésére szolgáló célokat a speciális felmentési szabályok kellő mértékben tudják szolgálni, és biztosítani tudják a megfelelő tudományos és szakmai hátteret.

A másik törvény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosítása emiatt mindenféleképpen támogatandó a KDNP részéről, mert akár olyan innovációt indíthat be, ami az egyetemi képzések területén, s nemcsak erre az egyetemre vonatkozóan, hanem más egyetemek tekintetében is példaértékű lehet, az itt felgyülemlett tapasztalatokat más intézmények is tudják majd alkalmazni.

A külképviseletről szóló törvény módosítása inkább technikai jellegű, és igazából rendet tesz a kiküldetések, illetve a külszolgálatok és a felkészülési időszak munkajogi területeiben. Úgy gondolom, hogy ezt a külügyi terület kellő mélységben ismeri, és kellő mélységben tudta átlátni, hogy milyen anomáliák vannak. Fontosnak tartom, hogy ebben a törvénymódosításban is szerepel egy családbarát jellegű intézkedés, ami összhangban van azokkal a nemzetpolitikai célokkal, amiket a Fidesz-KDNP ebben a parlamentben képvisel és a politikájában érvényesíteni kíván.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény tulajdonképpen technikai pontosításokat tartalmaz, ezek a technikai jellegű pontosítások nyilvánvalóan szükségesek a helyes jogalkalmazás, a jobb igazgatási környezet kialakítása érdekében. Ugyanez vonatkozik az államtitkárok illetményének a számítására vonatkozó szabályok pontosítására is.

Összességében, miután mindegyik törvényjavaslat a közszolgálatot, a közigazgatást érinti, az egységes tárgyalását ez indokolja, és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatjuk a törvény elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Aradszki András képviselő úr. Most megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a salátatörvény minimum három teljesen különböző területet érint, és picit vitatkozva az előttem szóló Aradszki képviselőtársammal, jogilag gyakorlatilag semmilyen összefüggés nincs közöttük. Nyilván azért választották ezt a módszert, hogy néhány disznóságot egy ilyen salátatörvényben vigyenek végig a magyar Országgyűlésen. Ez a három fő terület a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos változtatások, a külszolgálati viszonyban lévőkkel kapcsolatos változtatások, a harmadik pedig, amiről elég nagy csönd volt eddig a kormánypárti vezérszónoklatokban, a magyar adófizetők százmilliárdjainak ellopását előkészítő egyes törvények módosításáról szóló javaslat. Ez utóbbit a Fidesz vezérszónoka, de ha jól értem, a KDNP vezérszónoka is egyszerűen egy kis, rövid technikai kiigazításnak tartja, amiről nem volt érdemes szót ejteni. Nem is csodálom, mert azt gondolom, hogy tisztességes, egyenes derékkal nehéz lenne ezen módosítások mellett bárkinek érvelnie. Államtitkár úr is, néha úgy éreztem, picit remegő hangon olvassa fel azt az indoklást, ami az expozéját adta. Tisztelt Képviselőtársaim! Menjünk akkor végig gyorsan, hogy melyik területen mit is sikerül változtatniuk. Itt egy kis egyszerű, nyári délutáni törvénymódosítási javaslat képe látszódott, ha valaki követi ezt a vitát, úgy érezhette, hogy minden rendben van, rengeteg jót tesznek a néppel és az országgal. Mi teljesen máshogy látjuk ennek a törvényjavaslatnak szinte minden pontját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel foglalkozó módosító javaslat irányát nagyjából abban lehet összefoglalni, szerintünk, hogy még nagyobb és további szabad kezet adnak az egyetem vezetésének, hogy gyakorlatilag korlátok nélkül játszhassanak, játszadozhassanak az ott dolgozó munkatársakkal, az ő életükkel, sorsukkal. Egyrészről azt mondják, hogy be kell számítani a megbízási szerződéssel ott lévő óraadó oktatókat is a tudományos munkába, mert hát ebből ezek szerint hiányt szenvednek, miközben egy másik módosítási pontban az oktatói többletlétszám csökkentése érdekében az eddig meglévő, hadd fogalmazzak így, gyakorlatilag pofára történő kirúgásoknál meglévő gumiszabályok számát tovább növelik, egészen elképesztő indokokkal, például a hatékonyabb munka érdekében mást kívánnak alkalmazni. Ennyi erővel beírhatták volna az „oszt’ jó napot” kezdetű bekezdést is a törvény passzusai közé, hiszen ott van az „érdemtelenség miatt”, ami eddig is ott volt; ez is egy olyan szabály, hogy gyakorlatilag arra mondják ki, akire akarják.

S van itt egy általunk nehezen megfejthető, „ha a kötelező óraszámok összegének és a megtartott órák számának aránya meghaladja az 1,25-ös arányszámot” fedőnéven szereplő új indok. De a lényeg az, hogy már az első kettő is gyakorlatilag olyan, hogy aki az egyetemvezetésnek nem tetszik, az nagyjából másnap reggel pakolhat és hagyhatja el a munkahelyét egy, a tudományos világban, a tudományos életben lévő területen. Ez ugyanaz, tisztelt képviselőtársaim, mint amit az MTA-val kapcsolatban sem hajlandók megérteni, valamint a közigazgatási bíróságok tekintetében sem tudnak megérteni, hogy egy független hatalmi ág, mint a bíróság, vagy éppen a tudományos élet területén a munkavégzés egyik legfontosabb kérdése az, hogy valaki erre szánja az életét, és megteszi azt, amit a tudományos világban követelnek tőle, akkor más, akár politikai, akár személyes szempontoknak ne kelljen megfelelnie, mert abból tudományos munka, abból teljesítmény nem lesz. Plakátragasztókkal meg nem lehet egyetemet vezetni, meg egyetemi oktatást végezni, meg hallgatókat nevelni.

(14.00)

Cserébe viszont valóban lesz egy szupi kis új állás, ez a campus-főigazgatói poszt  gondoljuk, biztosak vagyunk benne, hogy többmilliós fizetéssel, csilivili nagy irodával fogja valaki majd a campust főigazgatni. Nagyon kíváncsian várjuk, név szerint kit tisztelhetünk a javaslatban  valószínűleg nem fogunk meglepődni, amikor kinevezésre fog kerülni. Természetesen a személyes törvényalkotás egy másik része, amit itt rángatnak egyik oldalról ide, a másik oldalról oda, az életkori szabályok. Itt az életkori korlátoktól majd el lehet tekinteni egyes emberek tekintetében, ezt tartalmazza a törvény. Gratulálunk, ezek stabil, kiszámítható, szakmailag megalapozott, hosszú életutakat biztosító, a Magyar Köztársaság közszolgálati képzését alapjaiban garantáló, fantasztikus új szabályok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nagyjából olyan, mintha egy egyszerű tsz-pártiskolának a szabályait látnánk, ahol az a kérdés csak, hogy a kedves vezetőnek minden rendelkezésre álljon ahhoz, hogy a saját környezetében kénye-kedve szerint úgy alakítsa a személyi kérdéseket, ahogy akarja. Szerintünk ezt az egyetemet összekeverik valami egészen mással.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvénnyel kapcsolatban is muszáj néhány gondolatot elmondani az előzményekkel kapcsolatban, mert rávilágít arra a magas színvonalú jogalkotásra, amit a Külügyminisztérium az elmúlt években ezen a területen végzett, hiszen ez a törvényjavaslat maga a külszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási módosítással a következőképpen alakult csak az elmúlt néhány évben.

2016. június 13-án az Országgyűlés elfogadta azt a nagy módosítócsomagot, amit a Külügyminisztérium megálmodott, majd 2016. október 27-én, tehát néhány hónappal később, a törvény hatálybalépése előtt már visszahozták a törvényt, és elkezdték módosítgatni. Aztán még szintén a törvény hatálybalépése előtt, 2017. április 12-én kezdeményezte a minisztérium egy újabb módosítását a törvénynek  még egyszer mondom, még hatályba sem lépett ez a törvény , többek között arra hivatkozva, hogy az előző évben elfogadott törvény nem volt egészen jól előkészítve, és az életben vannak olyan dolgok, amihez hozzá kell igazítani azt a törvényt, ami még hatályba sem lépett. Ehhez külön gratulálunk. Majd 2018 októberében ismét hoztak egy törvénymódosítási javaslatot, amivel tovább módosították az önök által behozott változásokat.

És akkor most itt vagyunk 2019 júniusában, amikor, ha jól számolom, negyedszerre hozzák be ennek a törvénynek a toldozását-foldozását, többek között azért, mondom Aradszki úrnak is, családbarát kormány lévén, mert például a gyermek- és családtámogatásokat önök vették el ebben a 2016-os bizonyos alapjavaslatban. Azt, ami előtte megvolt, azt megszüntették, majd a hatálybalépés előtti másik módosítással visszahozták, de mégsem úgy. Gyakorlatilag kiszámolták, és lássuk be, ez a lényeg, az érintettek tekintetében óriási hátrányt okoztak a külszolgálatot teljesítő családok életében, gyakorlatilag lehetetlenné tették egy csomó esetben, főleg olyan országokban, ahol komoly tandíjak és komoly egyéb más megélhetési költségek vannak a magyar viszonyokhoz képest a család és a gyerekek nevelésével kapcsolatban.

(A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Simicskó István váltja fel.)

Egyébként a törvényjavaslat ezen részleteibe szerintem ebből a szempontból kár belemenni. Vannak benne támogatható részek, többek között, még egyszer mondom, végre a gyermeknevelési költségtérítésnek a rendbetétele vagy az árfolyam-kompenzáció, ami nyilván eddig is problémát okozhatott, de most végre legalább kezelik. Szerintem ez nem is érdemel több szót  még egyszer mondom, negyedszerre vagy ötödszörre hozzák be toldozni-foldozni ezt a javaslatot.

Itt érünk el a törvény legérdekesebb részéhez, a nyilvános adatok megismerésének jogát korlátozó részhez, amelyre az államtitkár úr is azt hivatkozza  ha jól vettük észre, egyébként a törvény indoklását olvasta föl , hogy erre az infotörvény ad felhatalmazást, mégpedig a külügyi kapcsolatokra és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra tekintettel. Szerintem nézzük az elejéről a dolgot, tisztelt államtitkár úr!

Az önök által elfogadott Alaptörvény 38. cikke tartalmazza a közpénzek átláthatóságának alkotmányos követelményét. A 39. cikk (2) bekezdése szó szerint a következőt mondja: „A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az, amit önök ide most javaslatként behoznak, hogy a külügyi kapcsolatokra és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra a Magyarországra érkező befektetéseknek adott állami pénzeket akarják eltitkolni, ez egyszerűen vérlázító, gazemberség, alkotmányellenes, nagy valószínűséggel uniós szabályokba is ütközik  nyilván az utóbbi kettő önöket egyáltalán nem érdekli.

Árulja már el nekem, államtitkár úr, a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére a magyar adófizetők által befizetett költségvetési pénzekből vissza nem térítendő támogatást adni és ezt utána eltitkolni a magyar adófizetők elől, ez milyen külügyi kapcsolatra vagy nemzetközi szervezettel való kapcsolatra való hivatkozással indokolható.

Semmilyen külügyi kapcsolat nincs ezekben az esetekben. Semmilyen nemzetközi szervezettel való kapcsolat nincs abban, hogy önök külföldi cégeknek a magyar adófizetők pénzéből milliárdokat adnak támogatásként. Igen, lehetne azon vitatkozni, hogy ezeknek a támogatásoknak melyik az a pontja, amelyik egyébként a kormány tárgyalóképessége tekintetében ésszerű vagy nem ésszerű, tehát hogy mondjuk, a tárgyalás előkészítő anyagait nyilvánossá lehete tenni vagy nem. De, tisztelt képviselőtársam, ön tudja a legjobban, államtitkár úr, ön tudja a legjobban, hogy a közérdekű adatokra az általános szabály egyébként is az, hogy az előkészítő iratok nem képezik részét a közérdekű adatoknak, legalábbis főszabály szerint nem.

Ráadásul azokat az adatokat kívánják önök öt évre titkosítani, a keletkezésüktől számított öt évre, amelyek nemcsak maguk az előkészítő iratok, hanem a támogatási kérelem, felolvasom: a támogatási kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratok, a támogatási döntés, illetve feltételes támogatási ajánlat  tehát magát a döntést sem ismerheti meg senki , a támogatási szerződés módosulására irányuló iratok, és itt jön a legdurvább, a beszámolás és a visszakövetés során keletkezett iratokba se lehet majd betekinteni.

Tehát azt állítják önök, hogy az a magyar nemzet érdeke, az a magyar adófizető állampolgárok érdeke, hogy a már eldöntött és megvalósult beruházás beszámolásáról, tudniillik hogy megvalósultake a feltételek, amire a kormány adta, vagy ellopták azt a pénzt, elsíbolták vagy nem valósult meg, még azt sem tudhatja meg senki ebben az országban, no pláne nem azok az emberek, akik a napi munkájuk után leadózzák a pénzüket, és amiből önök osztogatják itt a pénzt. Egyszerűen vérlázító!

Ha veszünk egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást, mondjuk, egy BMI-típusú beruházást, aminek a mai döntése után talán majd öt év múlva kész lesz egy gyár, és majd utána néhány éven belül megjön a beszámolás, és majd azután is öt évig titkos lesz, az azt jelenti, hogy akár tíz-tizenvalahány évig senki nem tudhatja meg, hogy a magyar kormány az adófizetők pénzéből hova szórta el a pénzt, milyen feltételekkel és hogyan.

Az idei költségvetésben, tisztelt képviselőtársaim, 50 milliárd forintról beszélünk, a jövő éviben 80 milliárd forintról beszélünk  gondoljuk, hogy ha ez a Fidesz-kormányon múlik, akkor nőni fog, egy ciklus alatt több száz milliárd forintról, több százezer millió forintról. Ennek a nagyságrendje jóval nagyobb, mint az egyébként jogosan óriási botrányt kavart és a bíróságok által is megállított másik őrületük, a Magyar Nemzeti Bank által „elveszíti közpénzjellegét” típusú projektjük. Ez nagyjából ugyanaz. Ugyanaz volt a lényeg, hogy egy több száz milliárdos állami vagyonrészt úgy tüntessenek el és úgy osztogathassanak utána, úgy kezelhessenek, hogy arról utána senki soha semmit jogszerűen ne tudjon meg.

Ugyanezt csinálják most, csak halkan jegyzem meg, nagyobb nagyságrendben. Elveszíti közpénzjellegét, mert nem lehet majd tudni róla, hogy ki, mikor, miért, milyen alapon döntött, és még azt sem, hogy egyáltalán az ezáltal támogatott beruházás létrejött-e, vagy egyszerűen hazalopták az egész pénzt. Legalábbis öt évig erről biztosan senki nem tudhat.

(14.10)

És nyilvánvaló, hogy a jelenlegi törvények betűjének megerőszakolásáról beszélünk, és a saját Alaptörvényük megerőszakolásáról beszélünk, hiszen egyrészt nem stimmelnek ezek az érvek, amiket önök mondanak, másrészt, tisztelt képviselőtársaim, a bírósági gyakorlat teljesen világos volt, és a bíróság pontosan azért van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)  befejezem, egyetlen percet kérek, tisztelt képviselőtársaim , hogy az egyedi ügyekben el tudja dönteni, hogy mi a magyar állam érdeke, és mi az, ami nem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, majd még folytatom. (Taps az MSZP és a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Harangozó Tamás képviselő úr. Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Több fontos pontja is van annak az ismét természetesen salátatörvénynek, ami előttünk fekszik. Látszik az elmúlt évek gyakorlatából, hogy a kormány nagyon kedveli az ilyen jellegű megoldásokat, és nagyon sok dolgot próbálnak elrejteni ezekben a törvényekben. Én három fő téma köré csoportosítanám a felszólalásomat. Először szeretnék a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről beszélni, ezt követően a külszolgálatról és külképviseletekről szóló törvényről, majd ezt követően pedig a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatos módosításokról. Kezdeném akkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. Én magam a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jártam. 2016-ban végeztem az ottani vizsgákkal, és azt kell mondjam, hogy nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a biztonság- és védelempolitika szakon nagyon-nagyon kiváló oktatóktól tanulhattam. És ilyen minőségemben is nagyon fontosnak tartom, hogy mi történik az egyetemen, hogy megvannake azok a feltételek, amik szükségesek a színvonalas oktatáshoz, hogy mi lesz az egyetem jövője, és természetes, hogy a magyar Országgyűlés tagjaként is ezt nagyon fontosnak tartom.

Éppen ezért szeretném azt kiemelni, hogy elképesztően negatív módosítás, az egyetem jövőjét, a tudományt, a kutatásokat és a jövő generációjának a tudását hátrányosan befolyásoló tényező az, ha olyan szinten kiszolgáltatják az oktatókat az egyetem vezetésének, mint ahogy ebben a törvényben önök ezt tervezik megtenni. Ilyen, amit korábban képviselőtársaim említettek, miszerint megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni, igazság szerint ez semmilyen pozitívumot nem tartalmaz az egyetem életét tekintve, hacsak az nem cél, hogy a statisztikákat javítsák.

És itt is szeretném felhívni a figyelmet arra, amit biztonsági területen számtalan alkalommal elmondtunk képviselőtársaimmal, hogy nem az egyre romló helyzethez kell igazítani a törvényeket, hanem az egyre romló helyzetet és a problémákat kell megoldani, kell visszafordítani és a növekedési, a fejlődési pályára állítani. Úgyhogy ez pusztán kozmetikázás, semmilyen pozitívummal nem járul hozzá az egyetem életéhez.

Az viszont borzasztó, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti az egyetem, és itt számos pontot soroltak fel. Képviselőtársaim több dolgot kiemeltek, így például ezt az érdemtelenné válást, ami eléggé sok mindent jelenthet, úgyhogy abszolút gumiszabály sajnos. Viszont itt van ez a bizonyos 1,25-ös arányszám, ami az óraszámokkal kapcsolatos.

Ez őrült módon meg fogja különböztetni lényegében az egyetem karait, hiszen az államigazgatási karon rengeteg diák van, sokkal kevesebb oktatóval arányaiban, mint például más szakmai karokon, így akár a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági területen jellemzően kevés hallgatóra jut sok oktató, ez egyszerűen a tanulmányoknak, a tudományterületnek a természetéből adódik. Ezek között a karok között így óriási aránytalanság fog fennállni, és a szakmai karoknak abszolút a hátrányára fog válni ez a fajta megközelítés.

Szeretném azt is kiemelni, hogy például a szakmai karokon a tanfolyamokat, így akár a katonai területen, a rendvédelmi területen a tanfolyamokat nem veszi ez az arányszám figyelembe, kizárólag az alap- és a mesterszakokat, tehát még torzít is.

Szeretném kiemelni azt a pontot, amelynél jogszabály-változtatás esetén a munkakört mással töltetheti be a munkáltató, az egyetem vezetése, ilyenformán le lehet cserélni a közalkalmazottakat. Itt azért feltenném a kérdést, hogy önök mégis mire készülnek, mert egyébként ez nagyon baljósnak tűnik, és általában hasonló változtatásokat nagyon komoly, akár strukturális szerkezeti átszervezések szoktak követni. Úgyhogy így felmerül a kérdés, hogy vane a jövőben ilyen terv, esetleg meg akarnake szüntetni bizonyos szervezeti egységeket, ki akarnake rúgni embereket ennek ürügyén.

Szeretném kiemelni azt a pontot is, amely szintén nagyon beszédes, és egyébként nem ad érdemi megoldást, mely szerint a vezetői megbízás tekintetében a felső korhatárra vonatkozó korlátozás alól a fenntartó felmentést adhat, így nyilvánvalóan a Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszélünk ebben az esetben. Nagyon úgy néz ki, hogy ez azt a problémát próbálná meg orvosolni vagy legalábbis áthidalni, hogy egyszerűen nincsen oktatói utánpótlás. Nem trükközgetni kell, nem statisztikát javítani, nem állandóan változtatni a szabályokon, hanem saját állományt képezni akkor ott, az egyetemen. Kell oktatói állomány, ez minimum körülbelül egy évtized. Erre fel kell készülni, ezzel foglalkozni kell. Még egyszer kérem, ne a romló helyzethez igazítsák a szabályokat, hanem oldják meg ezeket a dolgokat.

És végül még kitérnék arra a pontra, amikor hivatásos vagy szerződéses állományú hallgató esetén a külföldi tanulmányokhoz a honvédség parancsnoka például engedélyt kell majd adjon, és a honvédség személyügyi szervének vezetője előzetes engedélyét szükséges megszerezni. Ez semmi másra nem jó, csak a bürokráciát növeli. Eddig is volt például katonai Erasmus-képzés, ami teljesen jól működött, és mindenféle pluszbürokrácia nélkül is meg lehetett oldani ezeket a dolgokat.

Szeretnék áttérni a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvényekre. Erre megint csak azt kell mondjam  és örülök, hogy államtitkár úr van itt, hiszen azt gondolom, hogy ő rendkívül kompetens ebben a témában , hogy megint csak nem fogjuk tudni ezt a törvényjavaslatrészt sem, mint ahogy a korábbi, egyébként három vagy négy módosítást ezzel kapcsolatban.

Nagyon sokszor elmondtam magam is, hogy a külügyi szolgálatról kellene, a külügyi életpályáról kellene egy szolgálati törvényt alkotni, nem pedig kifejezetten a külszolgálatról.

És számos dologgal kiegészítették ezt az első elfogadását követően, lényegében leterhelik a nagyköveteket, konzulokat valami elképesztő adminisztratív feladatokkal. Lényegében ingatlanjogi szakértők, ingatlanügynökök is kell legyenek egy személyben, mint ahogy könyvelők és a számviteli szabályokat rendkívül jól ismerők. Ez a törvény is lényegében ilyen technikai, számviteli szabályokkal kapcsolatos kitételeket tartalmaz, ami egyáltalán érthetetlen, hogy miért kell egy törvénybe iktatni és hogy bekerüljön ide. Tehát továbbra is az lenne a kérdésem, hogy mikor fogják tudni ezek az emberek ellátni Magyarország diplomáciai képviseletét. Mikor tudnak foglalkozni akár a külgazdasági kérdésekkel, ami önöknek nagyon hangsúlyos, legalábbis kommunikációban? Meg az látszik, hogy amikor kormányzati bizniszekről van szó, amelyek leginkább magánzsebekbe vándorolnak, akkor nagyon hangsúlyos, de a klasszikus diplomáciával és egyébként a Magyarország számára releváns és fontos külgazdasági kérdésekkel mikor tudnak majd foglalkozni? Mert lényegében most a falfesték színét is ők választhatják ki és kell még beszerezzék is, nem pedig a diplomáciai feladatokkal foglalkozzanak, úgyhogy továbbra sem támogatható ez a fajta szemlélet.

Abszolút könyvelői szemléletet tükröz ez a törvény, egy csomó minden van benne, aminek nem itt van a helye, úgyhogy arra viszont, hogy legyen egy külügyi szolgálatról szóló átfogó törvény, szükség lenne. Sajnos, nem erről folyik a vita.

És szeretnék kiemelni akkor egy harmadik elemet, ami véleményem szerint is rendkívül fontos, ez pedig az adatok nyilvánossága. Egy dolog biztosan látszik ebből a módosításcsomagból, ez pedig az, hogy borzasztóan kellemetlen a külügyi tárcának, ahogy látom egyébként, a többi tárcának is, csak nekem körülbelül negyven perem van folyamatban különböző minisztériumok felé, adatigénylési perek, és természetesen mindent elviszünk bíróságra, és végigvisszük ezeket a dolgokat, hiszen közérdekű adatokról van szó. Nagyon-nagyon zavarja önöket a közérdekű adatigénylés. Borzasztóan zavarja önöket az, amikor elvesztenek egy pert, és ki kell adják a magyar embereknek azokat az adatokat, amik egyébként közérdekűek és természetesen nyilvánosak, ami legtöbbször arról szól, hogy az ő pénzük mégis mire kerül felhasználásra.

(14.20)

Így például világos, hogy azokat a forrásokat, amelyeket támogatásként adnak oda cégeknek, azokat is próbálnák eltitkolni. Itt egyébként több tíz milliárdos nagyságrendről van szó, tehát egyáltalán nem kicsi pénzekről. Világosan látszik, hogy azok, amiket politikai hátszéllel rendelkező szereplőknek adnak, cégeknek adnak támogatásokat, most megpróbálnák elzárni a nyilvánosság elől, külföldi céges ügyeletekkel, előkészületekkel kapcsolatos információkat szintén, és ahelyett, hogy beszámolnának, ezeket lényegében kiveszik a közérdekű körből. Úgyhogy tényleg azt kell mondjam, hogy ez most már egy vicc.

Azt megkérdezném, hogy milyen nemzetgazdasági hátrányról beszélünk, meg milyen nemzetbiztonsági kockázatról beszélünk, amikor az adatnyilvánosság működik, hiszen ezek közérdekű adatok. És amikor nemzetgazdasági hátrányt említ államtitkár úr, akkor hadd kérdezzem meg, hogy önök az oroszokkal is egyeztetneke erről. Ezt azért kérdezem, mert szeretném önöket tájékoztatni  de azért remélem, hogy a Külügyminisztériumnak van fogalma erről , hogy az orosz minisztériumoknak a honlapján rendszeresen ott vannak ezeknek a találkozóknak azok a fránya részletei, rendszeresen ott van, hogy önök milyen üzletekről beszélgetnek.

Azt gondolom, hogy tényleg most már felháborító, hogy Magyarországon arról onnan kell tájékozódni, hogy a magyar kormány szereplői mit bizniszelnek külföldön, milyen tárgyalásokat folytatnak, hogy fel kell menni az adott ország minisztériumának a honlapjára és ott kell elolvasni. Eleve nem tudom, hogy ezt hogyan gondolják, de akkor javasolnám, hogy egyeztessenek már velünk is, hiszen akkor most törvénybe fogják foglalni, hogy ezeket az adatokat elzárják a nyilvánosság elől, ami, úgy gondolom, hogy probléma, de önök tudják, nyilván ennek meg lesz a böjtje, viszont onnan minden információt majd, az adott ország minisztériumi honlapjáról meg lehet tudni. Kíváncsi vagyok egyébként, hogy ezt el tudjáke érni, hogy oda se kerüljenek fel ezek az információk.

Úgyhogy ennyit a nemzetgazdasági hátrányokról vagy előnyökről. Sajnos azt kell mondjam, hogy a magyar emberek eddig nem sok előnyt tapasztaltak ezekből az üzletekből. És itt hadd említsem például azt, hogy több alkalommal tettem fel kérdést a Dunakeszi Járműjavító jövőjével kapcsolatban, nem voltak hajlandók válaszolni egyik kérdésre sem. Ehhez képest most kiderült, körülbelül egy év kérdezősködést követően, hogy egyszerűen átjátszották az oroszoknak ezt a céget. És azt is egyébként hasonlóképpen kell puhatolni, hogy egy orosz helikopter-összeszerelő üzemet akarnának Magyarországon létrehozni, és erről is folynak tárgyalások. Úgyhogy azt gondolom, lehet azzal próbálkozni, hogy ezeket elzárják a nyilvánosság elől, de ami jogi út nyitva van, azt természetesen mi mind fel fogjuk használni azért, hogy a magyar nyilvánosság megismerhesse ezeket a közérdekű információkat.

És akkor itt rátérnék a személyi állománnyal kapcsolatos adatokra, az ő szolgálatukkal és elérhetőségeikkel kapcsolatos adatokra. Ön, államtitkár úr, pontosan tudja, ha felmegy egy nagykövetségnek a honlapjára, akkor ott van minden egyes foglalkoztatottnak a neve, a hivatalos elérhetősége, tehát kérdezem, hogy egyébként mi olyan óriási kockázat, vagy ha van ilyen óriási kockázat, akkor mit keresnek jelen pillanatban ott ezek az adatok, most nem jelente gondot. Nagyon érdekes, hogy miért akarják ezeket elzárni a nyilvánosság elől; az is majd érdekes lesz, hogy mostantól egy nagykövet neve meg az elérhetősége sem lesz nyilvános, nem tudom, hogy fogja ellátni a feladatát, már ha a falfesték kiválasztása mellett egyáltalán jut bármi másra ideje. Felmerül, hogy esetleg olyan dolgokat szeretnének elrejteni a nyilvánosság elől, hogy már olyan szereplőket, akiket nem foglalkoztatnak más munkakörben és esetleg kitelt az idejük, őket, akár bukott önkormányzati képviselőket, ne adj’ isten, szeretnének ezekbe a pozíciókba berakni, és szeretnék elzárni a nyilvánosság elől ezt a fajta folyamatot. Csak itt meg szeretném jelezni, hogy ezt mindenki nagyon pontosan látja és nagyon pontosan tudja, tehát ha ez esetleg cél lenne, azt kell mondjam, hogy sajnos ezzel már elkéstek.

Lenne ezzel kapcsolatban még egy konkrét kérdésem államtitkár úrhoz, az pedig az, hogy a személyi állomány adatnyilvánosságával kapcsolatban említi a törvényjavaslat az Információs Hivatalt, azaz a hírszerzést felügyelő minisztert, hogy ő hoz döntéseket. Szeretnék érdeklődni, hogy neki mégis mi köze van a személyi állomány adatnyilvánosságához, merthogy önmagában a személyi állományhoz sincsen semmi köze. Az, hogy most éppen egybeesik az Információs hivatalt felügyelő miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter, az egy bizonyos állapot, azért láttuk az elmúlt években, hogy volt itt már minden, a Miniszterelnökséghez is tartozott az Információs Hivatal.

Ha, ne adj’ isten, oda újra visszakerülne, mert ez a lehetőség adott az önök számára, akkor megkérdezném, hogy például a Miniszterelnökséget vezető miniszternek mi köze lenne a külképviseleten dolgozók és diplomáciai szolgálatban lévők személyes adatainak a nyilvánosságához. Úgyhogy mindenféleképpen fenntartanám ezt a kérdést. Illetve azt is, ha bármilyen kockázatról beszélnek vagy az ott dolgozók biztonságáról, akkor nem gondolják-e, hogy amikor felmentést adnak bizonyos adatok elzárása alól, tehát mondjuk, a nagykövetnek, konzulnak és még X. Y.-nak a neve, elérhetősége nyilvános a honlapon, bizonyos személyeknek a neve pedig hirtelen eltűnik onnan, nem ez okozzae akkor a kockázatot.

Úgyhogy azt gondolom, megint csak azt látjuk, hogy kapkodás van, megint csak nem gondolták át ezeket a törvényeket, megint egy salátatörvénybe szuszakolnak mindent. Úgyhogy az említett három, egyébként eléggé nagy és súlyos területen okozott problémák miatt, amihez ez a törvény hozzá fog járulni, amit eddig önök végrehajtottak, ezek miatt nem fogjuk tudni támogatni ezt az egész módosításcsomagot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Demeter Márta képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kettő percben kér szó Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak államtitkár úrhoz szeretném még befejezni az előző gondolatomat. Elmondta az érvek között, hogy azért van szükség eltüntetni ennek a sok száz milliárd forintnak a döntéseit, útját, beszámolóját, mert nagyon zavarja a kormányt, hogy itt a tárgyalások során hátrány érheti a magyar államot; hogy itt kiderülhetne, hogy mi mennyi pénzt adunk egyik vagy másik cégnek, akkor a harmadik cég majd vérszemet kap. Nem tudom egyébként eddig, az elmúlt lassan 30 évben akkor hogy történt, de akkor én szeretném javasolni, ha ezt önök komolyan gondolják, és ezt rezzenéstelen arccal mondják itt, és esetleg még hisznek is benne, akkor, kérem, államtitkár úr, ne álljanak meg itt, félmunkát ne végezzenek. Hát, micsoda skandalum az, államtitkár úr, hogy a költségvetési törvényben például lehet látni, hogy éves szinten most 50 milliárdot költenek erre, jövőre meg 80 milliárdot! Azonnal tessék titkosítani a költségvetést is! Mit fognak szólni ezek a cégek? Ki fogják fundálni, államtitkár úr, hogy önök hova szórják meg mennyi pénzt!Egyszerűen tarthatatlan, nevetséges, amit mondanak, és azt gondolom, hogy nemcsak felelőtlen, még egyszer mondom, hanem törvénytelen, alaptörvény-ellenes és európai uniós szabályokba is ütközik, hogy így akarják több száz milliárd forint adófizetői pénz sorsát eltüntetni a nyilvánosság elől. És nagyon remélem, hogy a bíróságnak lesz majd még akkor joga és ereje, hogy ezt az őrületet helyre tegye. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Amennyiben kéri, megadom a szót az előterjesztőnek, Sztáray Péter András államtitkár úrnak.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, nagyon szépen köszönöm. Röviden reflektálnék egy-két megjegyzésre, mert azt gondolom, hogy fontos a törvény-előterjesztés megértéséhez. Tehát az első kérdés: a három kérdést azért tárgyaljuk egy javaslatban, mert mindegyiknek vannak közszolgálati vonatkozásai, amelyek összefüggnek horizontálisan, ezért három pillérre épül ez az előterjesztés. A második megjegyzésem a külszolgálati, külképviseleti törvénnyel kapcsolatos. Ősszel volt egy módosítás, amiben már én vettem részt személyesen, és akkor is elmondtam, hogy ez egy közel 30 éves mulasztás volt, hogy nem volt egy olyan törvény, ami lefedte volna a külszolgálati, külképviseleti kérdéseket. Ez a kormány ezt a mulasztást most pótolta. Ez az egyik elem.

A másik, hogy állandóan változnak a körülmények, tehát az, hogy újabb módosítások vannak, azok egyértelműen megmagyarázhatók azzal, hogy változó körülmények vannak, ráadásul egy globális tevékenységről van szó, ami azt jelenti, hogy tőlünk független, objektív változók is vannak, hiszen az adott országokban, ahová küldünk külképviseleteket és külképviselőket, ott is változnak a viszonyok. Tehát ilyen értelemben van szükség az adaptációra és arra, hogy ezt a törvényt hozzáigazítsuk a való élethez.

(14.30)

Az pedig, hogy sokféle feladata van a külképviseleteknek és a nagyköveteknek, az azzal függ össze, hogy volt egy koncepcionális váltás az elmúlt években, amely eldöntötte, hogy a külképviseleteknek nagyobb autonómiát kell adni, hogy önállóbban tudjanak működni, és ez a folyamat most már évek óta zajlik. Volt gyakorló nagykövetként is mondhatom, hogy ennek számtalan előnye van a hétköznapi gyakorlati munkában, hiszen nem kell minden ügyben állandóan a központ felé fordulni, hanem a nagykövetnek joga van arra, hogy számos ügyben eljárjon, amelyben korábban nem járhatott el.

A harmadik az adatvédelmi kérdések. Azt gondolom, hogy egy nyílt ülésen ezeknek a részleteibe nem lehet belemenni, se a személyi részébe (Demeter Márta közbeszól.), se az eljárási részébe, ráadásul ehhez „C” típusú nemzetbiztonsági tanúsítványra is szüksége lenne mindenkinek, aki részt vesz a vitában. (Demeter Márta: Legyen zárt ülés!) Most ilyen értelemben azt gondolom, hogy aki látott már ilyen tárgyalást, az tudja, hogy ez milyen érzékeny, ezért ebben a formában és ezen a jelenlegi ülésen, azt gondolom, nem is tudunk belemenni a részletekbe. (Demeter Márta: Legyen zárt ülés!)

A negyedik pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos szabályozásváltozások. Az nem hangzott el, hogy hány biztosíték van beépítve ezekbe a módosításokba egyébként, tehát most végigvehetném, hogy az egyetem köteles a felsorolt kompetenciáknak megfelelő munkakört felajánlani annak a személynek, akinek egyébként a képzettsége vagy a képesítése, vagy a szakmai felkészültsége nem felelne meg egy adott munkakör ellátásához, és amennyiben azt nem fogadja el, vagy nincs olyan munkakör, amit fel tudna ajánlani az egyetem, akkor lehetséges a felmentés, és azt indokolni kell, és nem alkalmazható abban az esetben, hogyha az adott személy vállalja, hogy az egyetem által biztosított határidőn belül pótolja a feladatok hatékony ellátáshoz szükséges felsorolt követelményeket.

A másik verzió az érdemtelenség, ott pedig a magatartással összefüggő, munkavégzéssel összefüggő, bizonyítható tényekre alapozott esetekről van szó, hogyha a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít valaki, amely az egyetem jó hírnevét súlyosan rombolja, valamint feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi. Itt is lehetőséget kell adni a tények megismerésére, és az érintett a védekezését előterjesztheti.

Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az akkreditációs szabályok úgymond puhítása is egy bonyolult kérdés, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem autonómiája egy speciális autonómia, hiszen a közérdek és a közszolgálat igényeit is kiszolgálja ez az egyetem, tehát ilyen értelemben akár a munkáltatói jogkörök gyakorlásánál, akár hogy megbízási szerződéssel hogyan alkalmazhatók speciális szaktudással rendelkező személyek, ezeknél mind indokolt a speciális rendelkezés és a speciális szabályozás.

Azt illetően pedig, hogy miért van szüksége a campus-főigazgatói pozíció megteremtésére, itt, ha jól emlékszem, a KDNP-s képviselő sorolta fel, hogy az elmúlt esztendőkben az NKE-hez kapcsolódóan mennyi fejlesztésre került sor infrastrukturális téren, na most, ezeknek és a bővülő tevékenységeknek köszönhetően azért az érthető, hogy szükség van egy olyan menedzseri pozícióra, amely ezt az egészet megszervezi és működteti. Ilyen értelemben tehát egy biztonságosabb működést célzunk meg a javaslattal.

A többi kérdésre, amennyiben lesz rá mód, akkor majd a bizottsági vitában visszatérünk. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   41-70   71-86   87-114      Ülésnap adatai