Készült: 2024.03.29.13:32:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

60. ülésnap (2019.03.18.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:06


Felszólalások:   15-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! „Mikor kívánja a Kormány emelni a településüzemeltetési normatívát?” címmel az LMP képviselőcsoportjából Hohn Krisztina képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta a magyar települések, önkormányzatok területén számos olyan beruházás valósult meg, amelyek az életminőség javítása, illetve az adott település turisztikai vonzerejének fejlődése érdekében közparkokat, játszó- és egyéb közösségi tereket hoztak létre, de önerőből is sok település lett gondozottabb, rendezettebb, szebb a virágosításoknak, a parkok létrehozásának és a rendszeres zöldfelület-gondozásnak köszönhetően. Viszont ez a trend megtorpanni látszik. Mindannyian tudjuk, hogy sok más, összetett szempont mellett ezek a beruházások is hozzájárulnak az emberek hangulatához, a külső szemlélő számára pedig pozitív képet adnak a településüzemeltetés minőségéről. Mit látunk ebből, ha végigmegyünk az országon? Sokszor azt, hogy meg tudták építeni ezeket a közösségi tereket, de megőrizni, fenntartani, gondozni már sok esetben nem képesek az önkormányzatok. Persze, a magasabb helyi erőforrásokkal rendelkező települések fordítanak erre a saját bevételükből, míg a kisebbek, főleg a nagyobb gondozást igénylő területtel rendelkezők a fűvágás megszervezésével kapcsolatban is komoly gondokkal küzdenek.

Még rosszabb a helyzet a települési peremterületeken, külterületeken. Nem véletlen az sem, hogy egy példát kiemeljek, a parlagfűvel szembeni küzdelemben is sereghajtók vagyunk a környező országok között. Az igényesebb, épített zöldterületekkel, települési elemekkel rendelkező településrészek nagyobb gondozási igényűek, ezért fenntartásuk költsége is magasabb. Az utak tekintetében is rendelkezünk igazi hungarikummal. Számtalanszor látjuk, ha sikerül felújítani egy állami kezelésben lévő összekötő utat, annak munkálatai több esetben a település határában véget érnek, mert a belterületi határnál befejeződik az állami tulajdonú út, és önkormányzati tulajdonú úttal folytatódik, a településeknek pedig általában még a kátyúzásra sem elegendő a rendelkezésre álló pénzügyi forrás.

Tisztelt Országgyűlés! Noha az önkormányzatok feladatait, önállóságát, a saját életterük formálásának kiemelt felelősséggel járó jogosítványait az utóbbi időben korlátozták, így is számos olyan feladat van, amelyeket önkormányzati szinten kell ellátni. Fontos megemlíteni, hogy a településüzemeltetési normatívák az utóbbi években nem változtak, miközben az árak pedig, mint tudjuk, igen. A mai normatívákból már nem lehet kigazdálkodni a településfenntartási feladatok mindegyikét. Kaszálás, önkormányzati utak kátyúzása, közvilágítás, mind olyan feladatok, amelyek ellátásának színvonala sok esetben csökkenő szintet mutat vagy fenntartásuk más, a település életében fontos feladatoktól von el költségvetési forrásokat, ugyanúgy, ahogy most a közmunka megváltozásával, a közmunka finanszírozásának megváltozásával a nagyobb adóerő-képességű települések esetében kevesebb közmunkást tudnak foglalkoztatni, és a közmunkához hozzájárulás, az önerő elviszi a pénzt erre és nem marad kaszálásra.

A költségvetés tervezése folyik, kérjük, hogy kerüljenek reális korrekcióra a településüzemeltetés önkormányzati állami normatívái is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében az elhangzottakra Pogácsás Tibor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az önkormányzati rendszer működésében, finanszírozásában az elmúlt években számos változás állt be. Azt gondolom, azon nem lehet vita, nem lehet azon vitatkozni, hogy a magyar önkormányzati rendszer a rendszerváltás egyik sikerterméke. A magyar önkormányzati rendszer biztosítja azt, hogy a településen élők közvetlenül találkozhatnak a településirányítókkal, közvetlenül választhatják meg minden településnagyságban, függetlenül attól, hogy az egy egészen kis falu, vagy a főváros, hogy a település jövőjét, arculatát kik határozzák meg, és ezzel egyértelműen iránymutatást is tudnak adni arra, hogy merre fejlődjön egy-egy adott település. 2010 előtt az állam a saját költségvetési hiányát az önkormányzatokra terhelte, és eljutottunk oda, hogy 2010 környékére gyakorlatilag működésképtelenné váltak az önkormányzatok. Ezért vált szükségessé az, hogy a nagy feladatokat, a sok állami feladatot is ellátó önkormányzatok esetében felhalmozódott, nagy mennyiségű hitelt az állam átvállalja, és azon túlmenően, hogy a hitelátvállalás megtörtént, a feladatmegosztást is újragondolja.Ön arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak a település arculatát, a település fejlődését meghatározó feladataik csökkentek volna. Ezzel vitatkoznom kell, ez nem így van. Az önkormányzatoktól alapvetően olyan feladatok kerültek el, amely feladatok az önkormányzati és az állami közigazgatást érintő közös feladataikat jelentették, tehát közigazgatási és elsősorban jegyzői feladatok kerültek el. Másrészről valóban a közoktatás, a köznevelés esetében az állam újragondolta a feladatmegosztást, és az állam saját irányítása alá és saját finanszírozása alá is vonta a köznevelést, illetve a kórházak működtetését. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az önkormányzati rendszerben a működés stabilizálódjon. Ehhez kellett még hozzátenni azt, hogy az addigi normatív finanszírozási rendszerről áttértünk a feladatalapú finanszírozásra, és a feladatalapú finanszírozás folyamatos vizsgálatával, nyomon követésével érhetjük el azt, hogy évről évre  figyelemmel arra, hogy az önkormányzatok saját költségvetésükből mennyit fordítanak például településüzemeltetési feladatokra , a következő évi költségvetés tervezésekor a tényszámokat figyelembe véve állapítjuk meg az önkormányzatoknak erre a feladatra jutó forrásait.

Tehát nem normatív alapon történik a településfejlesztési feladatok megállapítása, hanem a tényleges bekerülési költségek alapján. Ez persze az önkormányzati beszámolókból derül ki, ezek alapján tudjuk a következő évi településüzemeltetéshez tartozó költségeket meghatározni. Ahhoz, hogy ezek pontosan működjenek, ezek valóban megfelelő adatok legyenek, és ezek az adatok, amelyek az önkormányzatoktól beérkeznek, naprakészek legyenek, ehhez volt szükség arra, hogy közös informatikai alapokra helyezzük a költségvetés tervezését, a pénzügyi gazdálkodást, az ingatlangazdálkodást és az önkormányzatok feladatait. Amit azt megelőzően, korábban több mint százféle kiszolgálóval, százféle szolgáltatóval elvégzett informatikai rendszerek biztosítottak, ezt most a kormány saját maga biztosítja központi forrásból, anélkül, hogy az önkormányzatoknak ezért külön fizetni kellene, és így egy egységes rendszerben látjuk az adatokat. Ez hozzájárul egyébként ahhoz, hogy a következő évi, a mindenkori következő költségvetés meghatározásakor a beszámolók valós adatokat mutatva alapul szolgáljanak arra, hogy a tényleges és szükséges mennyiségű költségvetési forrást biztosítani tudjuk.

Úgy gondolom, az önkormányzati rendszer finanszírozását alátámasztja az, hogy 2016 óta az önkormányzati rendszer minden évben plusszal zárt, tehát pozitív szaldós az önkormányzati rendszer, nem vitatva el azt, hogy vannak települések és vannak önkormányzatcsoportok, amelyek többlettámogatásra szorulnak. Ezeknek a támogatására szolgál a rendkívüli kiegyenlítő támogatási rendszer, és ezeknek az önkormányzatoknak, településeknek az előrelépését segíti az, hogy a „Magyar falu” programban minden olyan településnek többlettámogatást tudunk juttatni, amely ma a napi működés gondjaival küzd.

Olyan korszerűsítéseket tudnak majd végrehajtani, amelyek biztossá teszik azt, hogy az elkövetkező években is megállja helyét a település, és biztos lakóhelyet tudjon nyújtani az ott élő polgároknak, ezzel is erősítve ezeknek a településeknek a megtartóképességét. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   15-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai