Készült: 2020.07.12.02:23:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  259-272. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 43:09


Felszólalások:   231-258   259-272   273-274      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik „A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4069. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Németh Szilárd István úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. „Ha a békességet boltban árulnák, aranyon is meg kellene vennünk”  írta Gárdonyi Géza egy kevéssé ismert művében (Derültség a Jobbik soraiból.  Dr. Lukács László György: Azt hittük, Matolcsy!), az Ábel és Eszterben.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés még 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló CLV. törvényt, amely azóta meghatározza a védeni kívánt információk és adatok jogi környezetét. Ehhez kapcsolódóan kérem, hogy vitassuk meg és fogadjuk el a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság kormánya között a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az egyezmény megkötése feltétele és biztosítéka annak, hogy Magyarország érdekei mentén vegyen részt a minősített adatok cseréjével járó magyar-török védelmi ipari együttműködésben. A kormány 2016-ban a „Zrínyi 2026” programmal az elmúlt fél évszázad legnagyobb honvédelmi és haderőfejlesztési programját indította el. Ez egyszerre szolgálja a magyar védelmi ipar újjáélesztését és az ehhez kapcsolódó nemzetközi és kétoldalú kapcsolatok bővítését, fejlesztését.

Hangsúlyozom, hogy 2010 óta Magyarország külpolitikájának alapvető feladata a magyar érdekek nemzetközi képviselete, védelme. Célunk a magyar gazdaság és kultúra teljesítményének fokozása, a világban elfoglalt pozícióinknak erősítése. Ebben a szellemben kötöttük meg az előttünk fekvő egyezményt is. A kölcsönös védelem biztosítása érdekében folytatott magyar-török biztonsági együttműködés keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti biztonsági hatóságok kezelik az egyezmény keretében átadott minősített adatokat, tájékoztatást és segítséget nyújtanak egymásnak, elismerik egymás személyi és telephelybiztonsági tanúsítványait, valamint szükség esetén a minősített adatkezelés ellenőrzése céljából kölcsönös látogatásokat bonyolítanak le.

(18.50)

Mindezekre tekintettel e nemzetközi szerződés tartalma kiterjed a minősített adatok védelmének elveire, azok átadása szabályos módjára, fordítására, megsemmisítésére is. A kölcsönösség feltételrendszerének jegyében az egyezmény meghatározza a magyar minősítési szintek, így a „Korlátozott terjesztésű!”, „Bizalmas!”, „Titkos!”, „Szigorúan titkos!” minősítések török és angol nyelvű megfelelőit is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Törökországgal megkötött, a minősített adatok védelméről szóló megállapodásunk nem kivételes és nem is újszerű a kétoldalú nemzetközi kapcsolatainkban. Ha értelemszerűen nem is pont azonos tartalommal, de a minősített adatok kölcsönös védelméről, sőt cseréjéről szóló egyezményt is több állammal aláírtunk, amelyeket az Országgyűlés törvényben ratifikált. Ilyenek az alábbi országok: Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Lettország, Litvánia, Észtország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Svédország, Macedónia  amely ma már Észak-Macedónia néven szerepel , Albánia, Szlovénia, Horvátország, Spanyolország, Montenegró, Bulgária, Ciprus és Finnország, illetve Korea.

A minősített adatok védelméről szóló megállapodások tartalma mindig specifikusan változik, van, ahol csak a kölcsönös védelem, van, ahol adatcsere is tárgya a szerződésnek; van, ahol általános érvényű, de például Dél-Koreával külön a katonai adatok cseréjéről és védelméről állapodtunk meg.

Jelen javaslat a védelmi ipari minősített adatok védelmét szolgálja, és csak egy újabb ebben a sorban. Ez is hazánk éppen szárba szökkenő védelmi ipari ágazatának fejlesztését és biztonságát kívánja szolgálni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a térség legmodernebb és legütőképesebb hadseregét tudjuk felépíteni, azt a Magyar Honvédséget, amely úgy biztosítja hazánk békéjét, területi integritását és a magyar emberek biztonságát, hogy közben maximálisan teljesíti a NATO- és az európai uniós szövetségi kötelezettségeinket is.

„Ha a békességet boltban árulnák, aranyon is meg kellene vennünk”  idéztem az előbb Gárdonyit. A „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik alappillére, hogy a legfontosabb a katona, az ember maga. Ám a honvéd önmagában nem elégséges, korszerű és hatékony eszközökkel, egyenruhával, kézifegyverekkel, önvédelmi és kommunikációs rendszerekkel kell felszerelni. Mindez a modern és termelékeny magyar hadiipart is megköveteli. Az ipari együttműködés, legyen az polgári vagy katonai, nemzeti vagy nemzetközi, a felek mindig is erős bizalma alapján nyugodott. A minősített adatok védelméről szóló megállapodás mindezen kívánalmaknak tesz eleget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kérem önöket, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Simon Miklós és Tessely Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Tessely Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A 2009. december 14-én elfogadott és 2010. április 1-jén hatályba lépett, a minősített adat védelméről szóló törvény megteremtette a jogi alapot a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához. A minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, a Törökországgal történő védelmi ipari együttműködés fejlesztése, továbbá a védelmi ipari minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos, szorosabb együttműködés biztosítása miatt kiemelten indokolt az egyezmény létrehozása, illetve hatályba léptetése.Jelen egyezmény rendelkezik azon eljárásokról és elvekről, amelyek biztosítják a védelmi ipari minősített adatok biztonságát a felek országaiban lévő illetékes biztonsági hatóságok, illetve jogosult személyek együttműködése keretében, természetesen összhangban a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal. Az egyezmény megnevezi az illetékes biztonsági hatóságokat, amelyek kötelesek egymást tájékoztatni és együttműködni a biztonság megsértése esetén. Olyan technikai kitételeket is rögzít az egyezmény, mint a minősített adatok minősítési szintjének meghatározása és használata, valamint az ilyen adatok átadásának módja, illetve az adatok fordítására, másolására és megsemmisítésére vonatkozó szabályok.

Az egyezmény egyértelműen Magyarország biztonságát szolgálja, ezért kérem, az egyezmény kihirdetését önök is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Németh Szilárd István és dr. Simon Miklós tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Következő hozzászólóként Varga-Damm Andreának adom meg a szót, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért a szónoki emelvényről mondom el vezérszónoki felszólalásomat ebben a tárgyban, mert rendkívül fontosnak tartom azt a kérdést, hogy miért kerül a Ház elé ez az egyezmény, miért írta alá a magyar kormány ezt az egyezményt, és mik azok a buktatók, mik azok a nem látott körülmények, amelyeket a tárca elhallgat a választópolgárok elől, és elhallgat az országgyűlési képviselők elől. Nagyon is sokatmondónak tartom, hogy a KDNP képviselőcsoportja ebben az ügyben nem képviselteti magát az ülésteremben, kormánypártként nem szólal fel ebben az ügyben, és én azt gondolom, hogy ez nem véletlenül van, mint ahogy egyébként a KDNP a rabszolgatörvény vitájában sem vett részt.

Mik nekem a problémáim és mik a Jobbik-frakció problémái ezzel az egyezménnyel? Először is: még államtitkár úr nem volt itt a Házban, amikor az ezt megelőzően tárgyalt egyezmények vonatkozásában és azok javaslatként történő benyújtása kapcsán elmondtam, hogy a Belügyminisztériumnak mennyivel magasabb szintű a javaslatelkészítési mechanizmusa, mennyire kidolgozott, korrekt és teljes mértékben a képviselőket tájékoztató törvényjavaslatokat ad elő, míg ez az ezen egyezmény ratifikációját szolgáló T/4069. számú törvényjavaslat fércmű, alkalmatlan arra, hogy ezt tárgyalni lehessen. Elfogadhatatlan, hogy általános indokolásként mindössze annyi szerepel benne, hogy „a Törökországgal történő védelmi ipari együttműködés fejlesztése, továbbá a védelmi ipari minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos szorosabb együttműködés biztosítása miatt kiemelten indokolt az Egyezmény létrehozása”.

Mindannyian tudjuk: a NATO tagországa vagyunk. A NATO-nak 29 tagországa van, 29 tagország közül egyetlenegy nincs, akivel a magyar kormány ilyen egyezmény létrehozatalát szorgalmazta volna.

Államtitkár úr az előterjesztésben több országgal megkötött egyezményt említett fel, csakhogy azt nem szabad elfelejteni, hogy azok általános minősített adatok cseréjéről szóló egyezmények, mint ahogy egyébként a mai ülésnapunkon is Luxemburggal és Romániával megkötött egyezmény ratifikációs folyamata zajlott, és pontosan tudjuk, hogy mennyire más tartalmú egy egyszerű minősített adatok cseréjéről és védelméről szóló egyezmény, mint kifejezetten a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös cseréjéről szóló.

Tudjuk jól mindannyian, különösen a hadiiparban, hogy az ipari titkok, az ipari adatok mennyire érzékeny adatok, és azt gondolom, hogy ha már egy ilyen javaslat a Ház elé kerül, akkor azt is meg kell néznünk, hogy milyen kormánnyal kötötte meg a magyar kormány ezt az egyezményt, az a kormány a saját népével hogy viselkedik, és elvárható-e tőle, aki a saját polgáraival szemben elképesztő dolgokat művel, hogy egy ilyen viszonyban, még ha egyezmény is szabályozza a részletszabályokat, úgy fog eljárni, ahogy az Magyarország méltányos érdekeinek is megfelelő.

(19.00)

De visszatérnék egy kicsit a szakmai kérdésre. A 2. cikk 3. pontja azt mondja ki, hogy bármilyen típusú katonai jármű és berendezés az, amelyre szolgálnak a közös védelmi adatok. A probléma a következő: ebből a terminológiafelsorolásból hiányzik az „eszközök” szó. Miért is fontos az „eszközök” szó? Mert a jármű, az jármű, a berendezés pedig stabilan álló, statikus eszköz, amely semmiképpen nem tartalmazhatja például a fegyvereket, nem tartalmazhatja például a nem járműként szolgáló, de mozgó eszközöket. Rengeteg olyan védelmi ipari eszközt von ki ez a terminológia hatálya alól, ami kétségessé teszi azt, hogy ezt az egyezményt lehet-e majd teljeskörűen és pontosan alkalmazni. Szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét arra, hogy az egyezmény angol változata sokkal cizelláltabb, sokkal pontosabb, és sokkal inkább lehet beleérteni az eszközöket is, mint a magyar fordításba. Úgyhogy nagy tisztelettel azt kérem, hogy még a törvényalkotás folyamatában tegye meg a minisztérium, hogy a szöveget az angol szövegnek megfelelően fordíttatja le, tekintettel arra, hogy így nem elég szabatos ahhoz, hogy pontosan körül lehessen írni a tárgyi kört.

Szeretném jelezni, hogy a 3. cikk 1. pontjának első alpontja határozza meg azt, hogy a két országban mely szervezet az, amely a kapcsolatot tartja, amely szervezetek részt vesznek ezen egyezmény végrehajtásában. Ebben az szerepel, hogy Magyarország részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára jár el. Szeretném jelezni, hogy 2018. május 8-a óta nincs Nemzetgazdasági Minisztérium. Tekintettel pedig arra, hogy ugyanezen cikk 2. pontja kimondja, hogy a feleknek egymást a változásokról tájékoztatniuk kell, ezért semmi nem akadályozta a Honvédelmi Minisztériumot abban, hogy jelezze ezt a változást a másik félnek, és mielőtt a ratifikáció érdekében ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesztette, egy kiegészítő jegyzőkönyvvel ki lehetett volna küszöbölni ezt a problémát, és nem lettek volna kénytelenek a parlamenti képviselők egy olyan egyezményszöveget megszavazni, amelyben éppen az egyezmény végrehajtója, gazdája mint szervezet nem is létezik. Való igaz, hogy a Pénzügyminisztérium vette át a Nemzetgazdasági Minisztérium nagy részének jogkörét, de nem szabad elfelejteni, hogy az Innovációs Minisztérium is kapott ugyanebből a feladatrendszerből, ezáltal tehát ma azt kell lássuk: ha ez a jogszabály, ez a törvény megszavazásra kerül, akkor abban a pillanatban elkezdődhet majd az egyezmény módosításának ratifikációja is, ami pénzt, időt és energiát fogyaszt. Ily módon én azt javasolnám a tisztelt Honvédelmi Minisztériumnak, nem tudva ezt, nem veszteget sok időt, ezt a javaslatot vonja vissza, egy kiegészítő jegyzőkönyvben a török partnerrel készítsék el az egyezmény módosítását, és egységes szerkezetben terjessze be annak érdekében, hogy a parlament azt jóvá tudja hagyni.

De beszélnék még egy nagyon fontos kérdésről a javaslat tárgyában, ez pedig az, hogy ezt a törvényjavaslatot a Honvédelmi Minisztérium nyújtotta be  és mit látunk? A védelmi ipari minősített adatok cseréjének magyarországi gazdája nem a honvédelmi miniszter és nem is a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Nem bízik a magyar kormány a Honvédelmi Minisztérium tisztviselőiben, állami vezetőiben? Hát, most itt védelmi adatokról van szó, vagy ez az egyezmény valami más témának a leplezése? Mert az valóban igaz, hogy a védelmi ipari termékek kereskedelmével a nemzetközi kapcsolatok viszonyában általában a gazdasági minisztériumok részt vesznek, na de védelmi adatok, védelmi ipari adatok ügyében nehogy már ne legyen ott a honvédelmi tárca! Török részről a török védelmi minisztérium a gazdája ennek az ügynek. Nagyon nagy tisztelettel szeretném megkérni az államtitkár urat, hogy a válaszában majd fejtse ki azt, vajon mi okozta azt, hogy nem a honvédelmi miniszter vagy nem a Honvédelmi Minisztérium valamely államtitkára az, aki ezen egyezmény végrehajtásában részt vesz.

Amint korábban mondottam, 29 tagállam van a NATO-ban, és nincs még egy tagállam, amellyel ilyen típusú egyezményt kötöttünk volna, holott…  és engedjenek meg ismertetni pár országot és pár védelmi ipari terméket, amelyet folyamatosan cserélünk egymással, vásárolunk mind import, mind magyarországi export vonatkozásában, tehát úgy ítélem meg, hogy ha ez az egyezmény és ennek az egyezménynek a tárgya Magyarország szempontjából és a védelmi rendszerünk fenntartása és fejlesztése szempontjából fontos, akkor miként lehetséges az, hogy a következő országokkal nem is kezdeményeztük ilyen egyezmény megkötését? Szeretném felhívni a figyelmet Svédországra, amelytől a Gripeneket vásároltuk; meglehetősen érzékeny kérdésről beszélünk, hazánk biztonsága szempontjából fontos eszközökről beszélünk, mégsem történt semmi ilyesmi egyezmény megkötése.

Vagy például idehozhatnám a BTR-modernizációt, amelyet Oroszországgal és Lengyelországgal végeztettünk el, s mily érdekes, sem Oroszországgal, sem Lengyelországgal nem is kezdeményeztük ilyen típusú egyezmény létrehozatalát. De most például a „Zrínyi 2026” érdekében való haderőfejlesztés kérdésében az egyik legfontosabb eszközelem a Leopard, amelyeket Németországból rendelünk igen nagy számban  azt gondolom és azt gondolhatjuk, hogy ezek során igen komoly védett ipari adatok kerülnek egyik országtól a másikig, mégsem kezdeményezte senki Németországgal egy ilyen egyezmény létrehozatalát. Vagy csak egy példát mondok: Németország az, amely országtól azokat a Mercedeseket vásároljuk, amelyeken torony van annak érdekében, hogy azokról lőni lehessen. Vagy folytatom tovább: az Egyesült Királysággal hoztuk létre azt az üzletet, amelynek keretében Viking terepjárókat kaptunk, vagy az USA-tól a páncélozott járműveket, vagy Olaszországból speciális katonai teherautókat, vagy Németországból az előbb említett Leopardokon és Mercedes lövőtornyokon kívül a Bundeswehrek, az Unimogok, amelyek a szállításban rendkívül fontos tényezők. Azt is tudjuk, hogy Magyarország a fegyverzetfelújításban mennyire komolyan vesz részt, a Honvédelmi Minisztérium mellett működő katonai vállalatok, amelyek fegyverfejlesztésekkel foglalkoznak, elképesztő mennyiséget exportáltak már külföldre, nagyon magas szintű ez a munka, mégsem kezdeményeztük ezeknek a minősített védelmi adatoknak a cseréjét egyezmények útján.

Azt szerettem volna tehát ezzel bemutatni a tisztelt parlamenti képviselőknek, hogy nagyon olyan érzésem van, és úgy érzem, hogy ez megalapozott, hogy ennek az egyezménynek Törökországgal valójában más az oka. A kormányzat nem mondja el, mi az oka. Tartok attól, hogy egy ilyen egyezményes viszony keretében fognak olyanfajta, úgy ítélem meg, Magyarország népe számára nem biztos, hogy tetsző viszonyokat kialakítani, amelyek veszélyesek Magyarország biztonsága számára. Szerényen megjegyezném, és hangsúlyozom, semmiképpen nem szeretnék viccelődni vele, de míg a kormánypárti sajtó az én frakcióm tagjait folyamatosan muszlimimádattal és Allah-imádattal vádolja, addig ez az ország, amellyel éppen ezt az egyezményt megkötöttük, úgy tudjuk, még a mai napig is Allahot tiszteli, és őt tekinti istenének. Innentől kezdve azért majd megkérdezném, hogy ki az, aki muszlim- és Allah-imádó.

De félretéve a tréfát (Németh István Szilárd: Nem volt tréfás!  Közbeszólás a Jobbik soraiból: A tiétek sem tréfás különösebben!), Törökországban újságírók sokasága van börtönben megalapozatlanul. Az alkotmánybíróság megállapította már több újságíró, bíró, ügyvéd jogellenes börtönben létét, a jogellenes eljárást, és ezzel ellentétben a török kormány a mai napig is ártatlan emberek sokaságát tartja börtönben. Ha egy demokrata ember  még ha egy egyezmény kapcsán is  nem szólal fel azok ellen a viszonyok ellen, amelyek Törökországban lehetségesek, akkor az az ember nem demokrata.

Hangsúlyozni kívánom: Törökország népét nagyon is becsüljük és nagyon is tiszteljük. Törökország népe elképesztő áldozatokat hoz azért, hogy Európa déli tengerét védje, a déli tengerhez bármikor is érkező, támadó jellegű vagy beavatkozni óhajtó tevékenységeket elhárít, Törökország népe nagyon nagy áldozatot hoz azért, ahol geopolitikailag van.

(19.10)

Törökország népe elképesztő áldozatokat hoz azért, hogy Törökország el tudja viselni 2 millió menekült ott élését immár évtizedes távlatban. Törökország népe azt érdemli, hogy mi megköszönjük és rendkívüli módon tiszteljük őket ezért a tevékenységükért.

De el kell választani Törökország népét a török kormánytól, ahol egy autokratikus rendszer épült ki, ahol gyakorlatilag mindenki veszélyes, aki elmondja a véleményét. Ezért történhet meg az Törökországban, a török néppel is megtéve, hogy nemzetközi bírót ítélnek el terrorizmus vádjával úgy, hogy a teljes nemzetközi bírói szervezeti rendszer és a humanitárius szervezetek tiltakoztak ellene. Fogvatartottakat kínoznak és megerőszakolnak, férfiakat is, nőket is; nem engedik be a nemzetközi megfigyelőket, hogy találkozhassanak a fogvatartottakkal vagy az ő képviselőikkel. Amerikai lelkészt vádolnak azzal, hogy a terrorizmust segíti, amikor ő egyszerű keresztény lelkészként végzi a munkáját és terjeszti a szeretetet.

Azt szeretném ezzel mondani, képviselőtársaim, hogy nagyon meg kell fontolni azt, még ha nagyon is fontos számunkra, hogy a nemzetközi viszonyrendszerben együttműködjünk akár szövetségeseinkkel is. De ez a törvényjavaslat valami másról szól, mint ami a tartalma. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Következő hozzászólásra megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Példás stílusérzékéről, történelmi ismereteiről és irodalmi tájékozottságáról tett tanúbizonyságot államtitkár úr, amikor Gárdonyi Gézától választotta bevezető idézetét az expozéjához, hiszen ő éppen arról közismert, hogy nagyszerű regényében, az Egri csillagokban állított emléket a magyar-török barátság évszázadainak. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Azt kell mondanom, hogy ez azért egy jól sikerült találat volt, sokat dolgozhattak ezen a kollégái, amíg megtalálták ezt a nagyszerű idézetet. De a dolog akkor már nem annyira vicces, ha komolyabban belegondolunk, mert például én emlékszem arra, hogy még az Egri csillagokat is felhasználták önök arra, hogy ebből muszlimellenes, antiiszlám politikai kampányt építsenek. És ha ide térünk, akkor itt nagyon furcsa viszonyokat találhatunk. Azt látjuk, hogy egyik oldalról önök féltik Európát az iszlám befolyástól, féltik Európát a muzulmánoktól, és közben meg ki a legjobb barát, ki a legjobb haver, akivel lehet üzletelni: hát éppen az erdoğani Törökország. Én emlékszem arra, amikor néhány hónappal ezelőtt az önök szent sajtója azzal támadott egy pártelnököt, hogy még néhány szót mondott törökül is. Úgy látszik, ez ellenzékben tilos, de kormányon aztán minden mehet, ami kifér a csövön, különösen, ha pénz van benne.

És ez azért egy nagyon sajátos választás, mert igaz, hogy Törökország a NATO-ban szövetségesünk, de azt kell mondanom, hogy akinek ilyen szövetségese van, annak ellenségre nincsen szüksége. Ez a Törökország az, amelyik Szíriában meglehetősen szomorú szerepet játszik. Ez a Törökország az, amelyik váltakozva havonta kibékül és összeveszik a nyugati világ másik ellenségével és az önök nagy barátjával, Putyin elnökkel, és folyamatosan destabilizálja a régiót. Ez a Törökország az, amelyik időnként a NATO-ból való kilépéssel fenyeget. Azt kell mondanom, hogy ha van olyan ország, amelytől Magyarországnak a védelmi együttműködés tekintetében távol kell tartania magát, akkor az biztosan Törökország. És nem azért, mert ez egy muzulmán ország  ez csak önöktől furcsa , hanem azért, mert Törökország nem elkötelezett a nyugat-európai országokkal való védelmi együttműködésben sem, Törökország a saját kishatalmi vagy középhatalmi álmai miatt meglehetősen negatív szerepet játszik ezekben az ügyekben. És önök ezzel az országgal kívánnak közös védelmi fejlesztésbe kezdeni. Sikerült megtalálni tényleg a legjobb alanyt. Azt kell mondanom, hogy ha nagyon óvatosan fogalmazok, akkor is ez felelőtlen veszélyeztetése nemcsak a magyar biztonsági érdekeknek, hanem az egész nyugati szövetségi rendszer biztonsági érdekeinek. Tudom, hogy van az a pénz, különösen önöknél, amitől Törökország is keresztény ország, meg Törökország is megbízható NATO-szövetséges, de az országnak ez a biznisz nem éri meg, csak azoknak, akiket önök bevesznek a saját haverjaik, rokonaik, barátaik és üzletfeleik közül.

Persze tudom azt is, hogy van az erdoğani modellben egy másik vonzó, rokonszenves dolog is, ezt képviselő asszony emlegette már, az, hogy az erdoğani rendszer ugyanolyan módon tiporja sárba az emberi jogokat, ugyanolyan módon hallgattatja el a civil szervezeteket, ugyanolyan módon próbálja leverni a tüntetéseket, az ellenállást, ugyanolyan módon próbálja elhallgattatni az ellenzéki pártokat és képviselőket, mint ahogy ezt önök is próbálják. Nem kétséges, hogy önöknek nagyon rokonszenves az az erdoğani modell, amelyik az ellenzék elhallgattatásán és az emberek jogainak semmibe vételén alapul. Az a kormány, amelyik semmibe veszi a magyar családok érdekeit; amelyik semmibe veszi a magyar munkavállalók érdekeit; amelyik rabszolgává teszi a magyar munkavállalókat, 400 óra túlórát kényszerít rájuk; amelyik nem hajlandó párbeszédre a munkavállalók képviselőivel, a szakszervezetével, és nem hajlandó párbeszédre az emberekkel, a tiltakozókkal; az a kormányzat, amelyik megvereti az ellenzéki képviselőket; amelyik bünteti őket, ha élnek a képviselői jogiakkal; amelyik beléjük fojtja a szót; amelyik pénzügyileg akarja ellehetetleníteni az ellenzéket, az nagyon is közeli lelki rokonaira talál az erdoğani Törökországban.

Szóval, önök szépen haladnak az erdoğanizáció útján, de azt kell mondanom, hogy mi pedig  mert hazafiak vagyunk  mindent meg fogunk tenni azért, hogy önök ne tudják azt tenni Magyarországgal, amit Erdoğan tett Törökországgal. Remélem, a mostani együttműködés és az ebből húzott jelentős jövedelmek meg kiépült barátságok majd jól jönnek önöknek, amikor macedón haverjukhoz hasonlóan sürgősen kell majd elhagyniuk az országot és menedékjogot keresniük egy baráti országban. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalásoknak a végére értünk. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Jelzésre:) Igen, van jelentkező. Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Őszinte örömömet szeretném kifejezni annak kapcsán, hogy most már minden területen, ahol megjelenhet a migráció kérdésköre, meg is jelenik. Ezek egyébként termékeny vitákká válhatnának a közeljövőben. Törökország kapcsán különösen akut a magyar álláspont felülvizsgálata. Egyrészt én értékelem a kormány nyitási szándékát  lehet, hogy ez meglepő egy ellenzéki képviselő részéről , ugyanakkor akkor lehet komolyan venni a kormány bármiféle cselekvési stratégiáját, annak megemlítését, ha ez a kormány a saját álláspontját egyértelművé teszi. Engem, ami akár Németh Szilárd, akár más részéről érdekelne, akár a zárszó keretein belül, az igazából a magyar pozícióra vonatkozik. Lefektettük az előző vitában is, hogy a Jobbik számára, Németh úr, egyetlen megoldás fogadható el: sem gazdag, sem szegény migránst nem akarunk betelepíteni, beengedni, oltalmazni, semmilyen formában itt látni hosszú távon Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem tud azonosulni velünk ezen elv mentén, hiszen a gazdag migránsok tekintetében a letelepedésikötvény-programmal tízezreket engedett be ide  ezt, gondolom, ön sem vitatja. Akkor, amikor erre nem volt rászorulva Magyarország, nem volt olyan a költségvetési helyzet, százmilliárdos nagyságrendű közvetítői pénzt csaltak ki ezzel, és a magyar költségvetést is tízmilliárdos nagyságrendű kár érte.

Amikor arról beszélek, Törökország kapcsán hogyan merül fel a magyar álláspont, akkor egészen távolra nyúlok és gondolok. Példának okáért még az Origo is elismeri azt, hogy Törökországban az illegális menedékkérők, az ott tartózkodók száma nagyságrendekkel nőtt, az utóbbi egyéves periódusban is az elfogottak száma újabb növekményt mutat, és adódik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha akár ebből a térségből, akár egy másikból nagyobb néptömeg jelenik meg Magyarország határainál. Nyugtassanak meg engem, de vélelmezem, már önök sem úgy járnának el, mint akkor, amikor a Keleti pályaudvart közel-keleti pályaudvarrá nevezte át a népnyelv, mert önök tehetetlenek voltak, nem tettek semmit, és itt zajlott a parlamenti ülés, miközben ezrével-tízezrével vándoroltak a jövevények először Budapesten, aztán az autópályákon.

(19.20)

Vélelmezem, hogy most már nem így járnának el, de Törökország kapcsolatában is felmerül a kérdés, hogy ha nagyobb néptömeg indulna el, akkor milyen lenne a magyar viselkedés. Egészen konkrétan szeretnék rákérdezni egyetlen dologra. Ha itt jelen pillanatban szálláshelyet, tábort, látszólagos biztonságot nyújtó országokkal történő megállapodásról, együttműködésről, közös munkálkodásról van szó a kormány viszonylatában, akkor adódik a kérdés, hogy mi történik, ha valaki az önök által biztosított, bár igaz, hogy szűk, de azért mégiscsak legális bevándorlási utat választva nem, mondjuk, letelepedési kötvényt vesz, hanem oltalmazottként megjelenik Magyarországon; ilyeneket is azért szép számmal ismerünk.

Előttem van, mondjuk, a hitelnet.hu összesítése arról, hogy ki igényelhet CSOK-ot. A korábbi hónapokban én magam többször hoztam ide a Ház elé, hogy CSOK-ot magyar állampolgár mellett igényelhet a lista és felsorolás szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkező személy is. A korábbiakban is vitát folytattunk arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat feltételezhető módon igen széles tömegeket világosított fel, nem magyar állampolgárokat, a CSOK felvételének lehetőségéről, és most, amikor egyébként általam támogatott módon Magyarország Kormánya bővíteni látszik a CSOK-ot  egyébként jobbikos ötletnek megfelelően, és ez jó, én ezt értékelem, fékezett habzással a mi ötletünkhöz képest, mert mi nemcsak a hiteltömeget terjesztenénk ki, hanem a támogatást is használt ingatlanokra , adódik a kérdés, hogy ez a kiskapu nyitva marad-e. Tehát adott esetben bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezők számára Németh Szilárd és a kormányban lévő társai lehetővé tennék-e adott esetben a CSOK igénybevételét? Ez egy nagyon egyszerű, technikainak tűnő kérdés.

Azért szeretném ezt a vitát kihasználni minderre, hiszen van érdemi és létező kapcsolat a vita tárgya és Magyarország Kormányának a viselkedése között, és ez a kormányzati viselkedés befolyásolja a családtámogatási program egyes elemeit is. Nagyon érdekelne tehát egy konkrét álláspont, egy konkrét válasz, hogy egy ilyen teoretikus esetben, ami, nagyon bízom benne, csak a politikai sci-fi kategóriájába tartozik, kaphat-e, igényelhet-e, felvehet-e CSOK-ot bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkező, avagy sem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tordai Bence képviselő úrnak adom meg a szót.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amit biztosan tanulhat Magyarország Törökországtól, az nem feltétlenül a védelmi ipart illeti, hanem azt, hogy ha már van egy antidemokratikus kormánya, akkor legalább ne hívja magát köztársaságnak. Illetve ez éppen fordítva van, ha jobban belegondolunk: tehát Törökország, amely nem köztársaság, mégis Török Köztársaságnak hívja magát, a Fidesz-kormány pedig volt olyan kedves, hogy amikor átírták az alkotmányt, illetve megsemmisítették az alkotmányt, és a helyére egy Alaptörvény nevű fércművet helyeztek teljesen illegitim eljárásban, akkor kivette Magyarország nevéből a „köztársaság” szót, innentől kezdve bár az államforma elvileg köztársaság, de nem Magyar Köztársaságként, hanem Magyarországként kell hivatkozni szeretett hazánkra. Tehát ez az, amit mégiscsak önök taníthatnak meg akkor török kollégáiknak, hogy legyenek őszinték legalább e tekintetben.Attól tartok, hogy egyébként más területeken és így például a munkavállalók helyzetét illetően a magyarok, illetve a magyar kormány, a Fidesz-kormány tanulhat Törökországtól, legalábbis nem tudok arról, hogy Törökországban lenne rabszolgatörvény. Lehet, hogy ez a korábbi évszázadokban gyakorlat volt a Török Birodalom területén, de a modern Törökország nem támogatja a dolgozók rabszolgaként való tartását. Ebben különböznek, úgy tűnik, országaink kormányai.

Nagyon sajnálatos az, hogy akármerre nézünk szét a világban, mindenhol azt tapasztaljuk, hogy nálunk fejlettebb gondolkodással, az emberek érdekeit jobban előtérbe helyező politikával találkozunk, nem pedig olyan népellenes, dolgozóellenes, nagytőkepárti, kivándorláspárti politikával, amit a Fidesz-KDNP képvisel Magyarországon.

Ha azt kérdezik, hogy jön ez a török féllel kötött megállapodáshoz, akkor természetesen sehogy, viszont ez az a téma, ami fontos, és amiről ma az Országgyűlésben egyáltalán beszélni érdemes, harmadrendű jelentőségű nemzetközi szerződések ratifikálása helyett. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót Németh Szilárd István államtitkár úrnak.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a hozzászólásokat. Bár ugyan meglepődve nem, de mégis furcsálltam, hogy ezen a késői órán, a tizenegyedik napirend után még tizenegyedszer is, ha úgy tetszik, a tizenegy napirendet figyelembe véve, ugyanazt tudták produkálni, mint az előző napirendeknél. Ezt a nemzetközi megállapodást, ezt a magyar-török egyezményt is, amelynek most a ratifikálása van, hiszen az aláírás már megtörtént, az Országgyűlésnek kéne elfogadni, csak a bevándorláspárti politikájuk alátámasztására, a magyar kormány munkahelyteremtésével, adócsökkentésével, családtámogatási, családvédelmi rendszerével és a honvédség fejlesztésével szemben próbálták meghatározni, holott ez semmi másról nem szól, mint amit én az expozémban elmondtam: arról a kölcsönös megállapodásról, amely egyben feltételét és biztosítékát jelenti annak, hogy a magyar és a török kormány, a magyar és a török állam a védelmi ipar fejlesztése területén biztonságosan tudjon együttműködni.Azonban két dolog mellett nem mehetünk el. Az egyik a jobbikos képviselő asszony hozzászólásában volt, mintha valamit elhallgatnánk, ezt próbálta sejtetni, de azt nem tudta megmondani, hogy mit hallgatunk el vagy mit lát ebben az egészben. (Z. Kárpát Dániel: Szilárd! Nem neki kell tudnia, hogy mit hallgattok el!) A megállapodás angolul, magyarul itt van mindenki előtt, jól látható, mi van benne, mindenki megkapta, a honlapon olvasható ez a megállapodás. Tehát arról szól, ami benne van, ami megfogalmazódik ebben a megállapodásban, semmi sem maradt ki belőle, és semmit sem kell beletenni, ami egyébként mássá tehetné ezt a megállapodást. Nem tudom jobban megfogalmazni: semmit nem hallgatott el a benyújtó kormány, és akkor itt arra is válaszolnék, hogy a törvényjavaslatot nem a honvédelmi miniszter, nem a Honvédelmi Minisztérium, nem én államtitkárként, hanem a kormány nyújtotta be, és a minisztert bízta meg a kormány avval, hogy előadója legyen ennek a törvényjavaslatnak.

A másik, ami ennél azért szerintem jóval durvább, amit Arató Gergely követett el. Szóval, amikor Arató Gergely arról beszél, hogy milyen antidemokratikus lépések vannak, elmondja azt a szokásos brüsszeli blablát, amit megtanítottak neki, akkor azonban figyelhetne arra, hogy a rasszizmus ne bukjon ki önből, hiszen az a szöveg, amit elmondott a törökökről, elmondott a törökök vallásával kapcsolatban, azt gondolom, az Országház patkójában nagyon furcsán hangzik, és ezt vissza kell hogy utasítsam. Soha, de soha nem volt a kormány, a kormánypárti Fidesz-KDNP-frakció muzulmánellenes (Rig Lajos: Muszlim!), mindig tiszteletben tartottuk más népek vallását, származását, és mindig arra törekedtünk, hogy ez a tisztelet kölcsönös legyen egymás iránt. Az egy egészen más kérdés, hogy mi pedig kérjük, hogy a saját vallásunkat és a saját nemzeti kultúránkat tartsák tiszteletben, akik velünk együtt szeretnének működni.

Ez a megállapodás is ezen alapul, a kölcsönös tiszteleten, és azon a lehetőségen, hogy együtt  egyébként NATO-szövetségesek vagyunk, tehát Törökország az Egyesült Államok és Magyarország közvetlen szövetségese, egy olyan regionális hatalom, amely, ahogy itt a képviselő asszony is célzott rá, rengeteget tesz annak érdekében, hogy Európát ne árasszák el a migránsok, hiszen nem is kétmillió, hanem már közel négymillió migráns él Törökországban, és Törökország az, amelyik nem engedi be őket az Európai Unióba. Ez az ország nagyon sokat tesz azért, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten teljes egészében visszaszoruljon, megtisztítsák a közel-keleti terroristáktól az országukat, és őket se engedjék be Európába. Azért azt is valljuk be, hogy ez a hatalom, ez a regionális hatalom a világ egyik legfejlettebb és legkorszerűbb hadseregét tartja fenn, tehát van tőlük mit tanulnunk.

(19.30)

Úgyhogy kérem még egyszer önöket, hogy olvassák el ezt a törvényjavaslatot, illetve ezt a megállapodást, és ha úgy gondolják, akkor szavazzák meg. A Fidesz-KDNP meg fogja szavazni a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   231-258   259-272   273-274      Ülésnap adatai