Készült: 2020.07.16.17:06:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  135-152. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 34:40


Felszólalások:   119-134   135-152   153-163      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik „Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4361. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót szintén Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat célja az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetése. Az elmúlt időszakban az Európai Unió és Japán közötti kapcsolatok kiemelt elemét képezte a megállapodással összefüggő tárgyalások lefolytatása és annak aláírása. A megállapodás első tárgyalási fordulójára 2013. április 19-22. között került sor, amely tárgyalások 2018. április 25-én sikeresen lezárultak, a megállapodás aláírására pedig 2018. július 17-én került sor Tokióban. Az Európai Unió és Japán 2018. december 21-én értesítették egymást az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Japán közötti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásához szükséges eljárások befejezéséről. Következésképpen Japán és az Unió 2019. február 1-jétől ideiglenesen alkalmazhatják a megállapodás azon rendelkezéseit, amelyeket együttesen meghatároznak.

A megállapodás számos kérdéskörben megalapozza a kiemelt együttműködést, legfontosabbként a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az igazságügyi együttműködés, mezőgazdaság, energiapolitika, foglalkoztatás és szociális ügyek területén. A megállapodásban a felek hitet tesznek közösen vallott alapértékek mellett, valamint ezek előmozdításáért is közösen ügyködnek a jövőben.

Amit még én kiemelnék önöknek, hogy a felek kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten is együttműködnek terrorcselekmények megnyilvánulásainak megelőzésére és az azokkal szembeni küzdelem érdekében az alkalmazandó nemzeti joggal összefüggésben. A felek továbbá fokozzák az együttműködést az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni globális stratégiájának és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak szem előtt tartására.

A fejlesztéspolitika tekintetében hangsúlyozni kell, hogy a megállapodásban rögzítettek szerint a felek párbeszéd útján fokozzák a véleménycserét azzal a céllal  és ez számunkra fontos , hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést és felszámolják a szegénységet.

Magyarország Japánnal fenntartott kapcsolatait kezdetektől fogva az egymás iránti kölcsönös szimpátia jellemezte, és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területe a gazdasági együttműködés. Japán 2017-ben Magyarország 22. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, az egyik legjelentősebb ázsiai beruházó hazánkban, ezért közös érdekünk ennek az együttműködésnek a további bővítése és a diverzifikálása.

A magyar-japán relációban az azonos értékrend, a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös gazdasági érdekek, az erős civil kapcsolatok, az egymás iránti szimpátia és a kulturális érdeklődés az, ami hosszú távon is stabilitást biztosít a két ország közötti együttműködéshez. Japán a gazdasági súlyának megfelelő nemzetközi politikai szerep elérése érdekében aktív külpolitikára törekszik, és a mi megítélésünk szerint nagyra értékeli Magyarország ehhez nyújtott támogatását.

Kormányzati szinten kapcsolataink történetének kiemelten fontos epizódja volt Orbán Viktor miniszterelnök úr 2013. évi és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr 2014-es és 2017-es tokiói látogatása. Ráadásul Áder János köztársasági elnök úr 2018. március 19-én kétoldalú egyeztetést folytatott a Víz Világfórum brazíliavárosi rendezvényein az ott lévő japán koronaherceggel, aki jövőre foglalja el a császári trónt.

Tehát azt lehet mondani, hogy a Magyarország és Japán közötti kapcsolatok virágkorukat élik, ennek számos alapja van, számos stabilizáló faktora van, éppen ezért az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetését a kormány támogatja, és ezért a tisztelt Ház elé terjesztette a vonatkozó törvényjavaslatot. Kérem ehhez az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót elsőként Tessely Zoltánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat horderejét és gyakorlati jelentőségét nem kell különösképpen bizonygatnom önöknek, hiszen ismert: Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, hazánknak a legjelentősebb ázsiai beruházása (sic!), a technológiai fejlettségét tekintve is a világelsők közé számít. Az Európai Unió államai és Japán a második világháborúban háborúban álltak, most pedig a békét elősegítő, közös értékrendjüket erősítő megállapodást írtak alá egymással. Ezzel a megállapodással egy lépéssel közelebb kerültünk egy biztonságosabb, stabilabb világ felé. A megállapodás elsődleges mozgatója azonban tagadhatatlanul gazdasági jellegű. Ez a megállapodás lebontja ugyanis a Japánnal való kereskedelmi gátakat, formálja a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, egyszóval elősegíti a szabadkereskedelmet. Egy hosszú, 2013-ban elkezdett folyamat ért most végállomásához azzal, hogy február 1-jével hatályba lépett a megállapodás. Ez az Európai Unió által kitárgyalt legnagyobb kereskedelmi megállapodás, amit eredménnyel végig is tudtunk vinni. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi terét hoztuk létre: 635 millió embert és a világ GDP-jének egyharmadát termelő gazdasági térséget érint ez a szerződés pozitívan.

A megállapodás a gyakorlatban szélesebb választékot és alacsonyabb árakat jelent az érintett államok fogyasztóinak, a vállalkozásoknak pedig könnyebb és olcsóbb lesz a kijutás a japán piacra. A vámtarifák mellett egységes sztenderdeket és szabályozást is bevezet a megállapodás, például a szolgáltatások és az autógyártás területén. Ugyanakkor a környezetvédelemtől a biztonságosabb adatáramlásig rengeteg olyan terület van, amelyeket érint ez a szerződés.

Összegezve: nemcsak az Európai Unió egészének, hanem hazánknak, a magyar vállalkozásoknak, munkavállalóknak és fogyasztóknak is érezhetően előnyére válik ez a globális szinten is kiemelkedő megállapodás. Ezért megítélésem szerint nem lehet kérdéses ennek a stratégiai megállapodásnak a támogatása. Kérem ezért a tisztelt képviselőtársaimat, támogassák szavazatukkal az ennek a szerződésnek a kihirdetéséhez szükséges törvénynek az elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.10)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Lukács László Györgynek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr már egész alaposan ismertette, hogy miben áll, illetve miről szól ez a törvényjavaslat, és hogy a megállapodás, illetve az egyezmény kötelező hatályának elismeréséről kell döntenünk, ami egyébként támogatható. Magyarországnak, illetve az Európai Uniónak mint világpolitikai szereplőnek kiterjedt kapcsolatai vannak mindenfelé, éppen ezért fontos, hogy a világban talán egyik legfontosabb keleti szereplővel is jó kapcsolatai és jó megállapodásai legyenek. Azonban pont ez a törvényjavaslat ad lehetőséget arra, hogy át is tekintsük, hogy mégis mit lehet eltanulni Keletről, mit lehet eltanulni Nyugatról, hogy lehet ezeket egymással közös nevezőre hozni, hiszen rendkívül sok területet érint maga a törvényjavaslat. A kötelező hatály elismerése vonatkozhat egyrészt gazdasági, energetikai, biztonságpolitikai  államtitkár úr végigsorolta, hogy mi minden  aspektusra, azonban kettőt mindenképpen kiemelnék, amire vonatkozik, és amelyben lenne mit tanulni, meg lenne mit át nem ültetni Magyarországon.

Az egyik ilyen a japán kultúra a korrupcióval szemben. Hát, itt azért lenne mit eltanulni, meghonosítani, hiszen látjuk, hogy könyörtelenül működik ezen a téren. Talán az Európai Uniónak, ha egyezményt és megállapodást köt Japánnal, a közélet tisztaságára vonatkozó kitételeket kellene saját maga felé implementálni, és nem holmi teljesen képlékeny vagy ködben létező világszervezetnek az elvárásaira, illetve keretegyezményeire hivatkozni.

A másik pedig, ha már Japánról beszélünk, mindenképpen, hogy hogyan foglalkozik a munkavállalókkal. Itt pedig nem kell átvenni olyan szabályozást, és nem kell abban megállapodni egyezményben, és közös nevezőre jutni olyan dolgokban, amelyek Japánban zajlanak, bár lassan úgy tűnik, hogy a kormány hasonló irányba indul el. Talán a világon nincs annyi túlóra és nem kell annyit túlórázni, mint amennyit Japánban túlóráznak az emberek. Japánban nem ritka, sőt gyakori a karoshi nevezetű jelenség, ami nem más, mint hogy valaki halálra dolgozza magát, ugyanis Japánban a túlórára tekintet nélkül az emberek jó része saját egészségét károsítja, különböző betegségeket szerez szimplán azért, mert valamilyen társadalmi elvárásból vagy valamilyen belső elvárásból, a munka hódolata szempontjából úgy gondolja, hogy sokat kell dolgozni.

Magyarországon ennek egy butított verziója, a magyar karoshi lépett életbe azzal a 400 órás túlóraszabállyal és túlóratörvénnyel, ami  persze most lehet mosolyogni a túloldalról  bizony ugyanazt fogja eredményezni, mint a japán munkavállalóknál. Ha megnézik, hogy miben állt, ami a japánoknál probléma: abban állt, hogy ez egészségkárosító, abban állt, hogy ezek a személyek, akik így dolgoznak, a családjukat, a szabadidejüket teszik tönkre, és igen, képviselőtársaim, azt is ki kell mondani  ahogy egy japán túlórakérdéssel foglalkozó professzor mondta , hogy az egész túlórakultúrát kellene lecserélni, helyette pedig időt teremteni a család és a különböző hobbik számára. Tehát már Japánban, a túlórakultúra fellegvárában is felismerték, hogy egy kicsit hátrább az agarakkal, ha túlóráról van szó. A világszintű trend az, hogy ezt csökkentik, Magyarországon ez nő. Míg Japánban, ahol igazán káros jelenség a túlóra, próbálják csökkenteni és arra figyelmeztetni a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy egy kicsit lazítsanak, Magyarországon azt próbálják rákényszeríteni az emberekre, hogy túlórázzanak, dolgozzanak, sőt még három év múlva kapjanak erről egy elszámolást, és akkor számolhassanak el a túlórapénzeikkel.

Tehát a kormány, világosan látszik  ilyen egyezmény ide, olyan egyezmény oda , saját maga járva az utat, bevezeti az úgynevezett magyar karoshit, ami egészségtelen, és a családvédelem szempontjából sem kitüntetésre méltó, hiszen mindenki látja, hogy ha valakinek egy pluszszombatot kell dolgoznia, az azt fogja eredményezni, hogy ezt az időt nem az egészséges rekreációval, nem a családi körben és nem saját maga regenerálódásával fogja tölteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás sok mindenről szólhatna. Szólhatna például arról, hogy miként állapodnak meg a felek abban, hogy nem zsigerelik ki egymás dolgozóit, de erről nem szól. Ennek ellenére úgy gondolom, konszenzus lesz abban, hogy a pártok ezt a javaslatot támogatni fogják, hiszen mindannyiunknak az a legfontosabb, hogy egy ilyen fontos gazdasági partnerrel mind az Európai Unió, mind pedig hazánk jó viszonyt ápoljon. Az intő példák, az intő rossz példák pedig a kormány előtt állnak. Visszakozzanak a túlóratörvényből, visszakozzanak a 400 órából, és térjenek vissza a realitások talajára, ami a munkaidő-, illetve a munkabér-elszámolásra vonatkozik! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Lukács képviselőtársam biztos azért ismeri ilyen jól Japánt, mert oda is közvetített ki magyar egészségügyi dolgozókat sokszor (Derültség és szórványos taps a Jobbik soraiban.), és oda is jó kapcsolata van, hogy ne Magyarországon dolgozzanak ezek az emberek. Igen, van, amit nem kell átvenni, és van, amit át kell venni; ott például nincs kultúrája az antiszemitizmusnak, az önök pártjában pedig van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai fontosnak tartják a Japánnal fennálló kapcsolatok további elmélyítését és fejlesztését a politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi területén. Államtitkár úr és képviselőtársam már beszélt a stratégiai megállapodás jelentőségéről; egy kicsit Magyarország vonatkozásában beszélnék erről, hiszen Magyarország számára is kiemelkedő jelentőségű a Japánnal való együttműködés. Ebben az évben ünnepeljük a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját, az emlékév keretében a kormány tovább fogja majd népszerűsíteni a magyar komolyzenét és zenepedagógiát Japánban, ezen túlmenően pedig kiállítások, innovációs konferencia és sportrendezvények szervezésére is sor kerül a szigetországban.

Japán a nyolcadik legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, a következő években jelentősen tovább nőhet még a japán működőtőke-befektetések értéke. Jelenleg is mintegy 170 japán vállalat tevékenykedik Magyarországon, összesen 34 ezer munkavállalót foglalkoztatva. Japán a legnagyobb ázsiai zöldmezős beruházó Magyarországon, és Japán a legnagyobb ázsiai felvevőpiaca is a magyar élelmiszeripari termékeknek. A kormány eddig hét japán vállalattal írt alá stratégiai együttműködési megállapodást, valamint a magyar kormány minden évben száz ösztöndíjas helyet ajánl fel japán hallgatók számára a Stipendium Hungaricum program keretében.

Azt kell mondjam, hogy jól működik a V4+Japán együttműködési forma is, hiszen a japán fél jelezte szándékát a politikai párbeszéd, valamint a konkrét projektalapú együttműködés kiszélesítésére, főként a kutatás és innováció, a fejlesztéspolitika, valamint a katasztrófavédelem és biztonságpolitika területén. Így a kormánynak vizsgálnia kell a V4-Japán fejlesztési együttműködés lehetőségeit majd a Nyugat-Balkánon is; azt gondolom, hogy ez egy újabb fejezet lehet a közép-európai országok és a szigetország együttműködésének történetében.

A kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési vegyes bizottság is ülésezik rendszeres időszakokban, váltott helyszíneken. Itt meg kell említenünk még az autóipart, ami jelentős paradigmaváltáson megy keresztül, és olyan interdiszciplináris területté vált, ahol Japán jelentős tapasztalattal és tudással rendelkezik, ezért kiemelten fontosnak tartjuk ezen a területen a két ország együttműködését.

Japán és Magyarország között a baráti kapcsolatok elmélyítése mindkét ország érdekét szolgálja. A nagyon gyorsan fejlődő infokommunikációs, digitális technológiák területe által kínált gazdaság- és társadalomfejlődési adottságok optimális kihasználása jelentős kihívás világszerte. Ezért az ezen a területen való együttműködésből, annak bővítéséből mindkét ország nagyon sokat profitálhat. Magyarország  az EU-n belüli is elismerten  fejlett infokommunikációs ágazattal, komoly digitális szaktudással rendelkezik, amely számos lehetőséget kínál a további együttműködésre.

Mindezekre tekintettel a KDNP nevében üdvözöljük az Európai Unió és Japán között megkötött stratégiai partnerségi megállapodást, így annak Magyarországon való kihirdetését is támogatjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gurmai Zitának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló országgyűlési határozat megalkotására vonatkozóan a házelnök javaslatot tett arra, hogy a vitát a Külügyi bizottság folytassa le. Ezzel kapcsolatban javasolom, hogy ha már a Japánnal való uniós szintű együttműködés a téma, akkor a bizottság foglalkozzon azzal is, hogyan történhetett az meg, hogy az esztergomi Suzuki-gyárban csak azért rúgtak ki egy dolgozót, mert szakszervezetet akart alapítani. Úgy tudom, hogy a hatályos magyar törvények szerint a szakszervezetek létrehozása még nem tilos.Érdekes, hogy a Fidesz-kormány állandóan a magyar emberek érdekéről szónokol, de ilyenkor, amikor ki kellene állni a magyar dolgozókért, mégiscsak befekszenek a multiknak.

(15.20)

Az Orbán-kormány a rabszolgatörvény bevezetésének a kormánya. Így fognak önökre emlékezni, mint akik elárulták és cserben hagyták a magyar dolgozókat. Ezért javasoljuk, hogy a Fidesz-kormány azonnal törölje el a rabszolgatörvényt, és tegyen lépéseket a Suzuki-gyárból kirúgott dolgozók megvédésére. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Demokratikus Koalíció is rendkívül fontosnak tartja az Európai Unió és Japán, illetve a Japán és Magyarország közötti kapcsolatokat. Orbán államtitkár úrnak szeretném jelezni, aki azt mondja, hogy virágzik a magyar japán-politikai kapcsolatrendszer, hogy Göncz Árpád, Antall József, Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc szintén jártak Japánban, és a japán császár első magyarországi látogatása momentán 2002 nyarára, tehát a Medgyessy-kormány idejére esett. Akkor is virágzottak ezek a kapcsolatok, s azt gondolom, ezeket itt és most fontos megjegyezni. Ugyanakkor tegnap az ellenzéki pártok mégiscsak ott jártak Esztergomban a Suzuki-gyárnál, ahol az a szégyen esett meg, hogy ott volt az ellenzéki képviselők döntő többsége, a Suzuki-gyár pedig odaküldött egy kommunikációs vezetőt, és azt az ajánlatot tette, hogy az öt frakció képviseletében kettő mehetne be a gyár területére. Majd miután azt mondtuk, hogy ezt nem vállaljuk el, visszament, majd azt mondta, hogy ha kettő nem megy be, akkor senki nem mehet be. Ez nem vitakultúra! Az ellenzéki pártok együttműködését ilyen ócska trükkel természetesen nem lehetett leszalámizni. Mindenki kitartott a másik mellett, szolidaritást vállalt, és ehhez nem adtuk a nevünket.

Viszont önök, akik  ha már gazdasági kapcsolatokról beszélünk  ipari méretekben hívogatják be a nagyköveteket a Külügyminisztériumba, akkor talán ezeken a tárgyalásokon és megbeszéléseken mégiscsak jelezhetnék japán tárgyalópartnereiknek, hogy Magyarország az Európai Unió része, ahol szabad szakszervezeteket alapítani, sőt kell is, hogy legyen szakszervezet, mert a munkások érdekeit védeni kell. Egy olyan embert rúgtak ki a munkahelyéről Magyarországon az önök kormányzása idején, aki élni akart azzal a jogával, hogy szakszervezetet lehet alapítani, és ezért 14 év munkaviszony után elbocsátotta a Suzuki-gyár. Úgy bocsátotta el, hogy korábban a munkája ellen semmilyen kifogás nem volt, sőt folyamatosan lépett előre a ranglétrán, egyre komolyabb és felelősebb pozíciókba került. Ez az ember elveszítette az állását, és önöknek erre egyetlenegy szavuk sincs, azon kívül, hogy vonogatják a vállukat és azt mondják, hogy bibibi, az ellenzék hiába ment le Esztergomba.

Szeretném jelezni, hogy az ellenzék nemhiába ment le Esztergomba. Ezt a munkát folytatni fogjuk, és addig fogjuk nyúzni a Suzuki-gyárat, amíg értékelhető választ nem fognak adni  és akár garanciát is adni  arra, hogy nem fogják a rabszolgatörvény 400 órás túlórakeretét alkalmazni. És arra is garanciát szeretnénk kapni, hogy az Orbán-kormány visszavonja a rabszolgatörvényt, mert ez a törvény rabszolgává teszi a magyar munkavállalókat. Nem kizsigerelni kell a magyar embereket. Mert hiába beszélnek önök például családpolitikáról és gyermekvállalásról, ha hullafáradt magyarokat akarnak gyermeknevelésre és családalapításra buzdítani. Nem ez az útja Magyarországnak, és ezt nyugodtan jelezhetik is japán tárgyalópartnereiknek. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Burány Sándornak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. (Burány Sándor nem tartózkodik az ülésteremben.) De nem látom, bocsánat, nem is figyeltem. Mivel nincs itt, a vezérszónoki kör végére értünk. Most kétperces hozzászólásokra van lehetőség. Varju László képviselő úré a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben egy ilyen előterjesztést üdvözölhetünk, ne feledjük el, hogy a Japán és az Európai Unió között létrejövő ilyen megállapodás mellett önök tettek olyan lépéseket és hoztak olyan döntéseket nemzetközi téren, amikor más vonatkozásban viszont elutasították és megakadályozták az Európai Uniónak azt a közös akaratát, hogy legyen jó együttműködés más területekkel is. De egyelőre maradjunk a japán területen vagy a Japánnal meglévő kapcsolatnál, hiszen itt valóban igen komoly vállalatok vannak, amelyek az elmúlt évtizedekben Magyarországra települtek, és az európai hídfőállásukat itt építették ki. Tegnap óriási meglepetést okozott számomra az tegnap az esztergomi látogatás során, hogy ilyen módon viselkedtek, hiszen az évtizedek óta a mi autónkat gyártó vállalat úgy viselkedett, mintha ehhez az országhoz semmi köze nem lenne. Olyan óriási hibát követtek el megítélésem szerint, ami nem méltó egy ilyen vállalathoz. Különösen azért, mert ebből nyilvánvalóvá vált, hogy nem a magyar emberek és nem a magyar gazdaság stratégiai partnere a Suzuki, hanem az önök, a Fidesz stratégiai partnere. Nem volt egyértelmű a nyilatkozatuk a tekintetben, hogy a rabszolgatörvényt nem kívánják alkalmazni. Önök rabszolgává tették az európai magyar polgárokat, és ezt a lehetőséget kínálják ezeknek a vállalatoknak, ahol az említett kultúra nem ismeretlen. Igen, halálra dolgoztathatják az embereket. Önöket nem érdeklik a családok, nem érdekli az, hogy egy héten hat napot kell dolgozniuk az embereknek.

Éppen ezért nekünk hazafias kötelességünk az, hogy tiltakozzunk ez ellen, és felhívjuk az önök figyelmét arra, hogy vonják vissza a rabszolgatörvényt. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben Tordai Bence képviselő úrnak adom meg a szót.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Burány Sándor távollétében röviden ismertetném a Párbeszéd álláspontját. Amikor a Japánnal való gazdasági és egyéb kapcsolatainkról van szó, akkor nem tudunk elmenni a Suzuki magyarországi jelenléte és az általuk terjesztett kultúra mellett. Nemcsak tegnap viselkedtek úgy, ahogy, nemcsak az elmúlt hetekben volt botrány, hogy nem hagyták megalakulni, jogellenesen korlátozva a dolgozók jogait, a Suzukinál dolgozók szakszervezetét, de ez már a harmadik kísérlet volt, ahol a Magyar Suzuki Zrt. vezetése úgy reagált, hogy kirúgták a szakszervezeti vagy leendő szakszervezeti vezetőt, gyakorlatilag lefejezték azokat a szervezkedéseket, amelyek a magyar dolgozók érdekérvényesítését segítették volna. Már a kilencvenes évek legelején az első szakszervezet-alapítási kísérletet is csírájában elfojtották, ahogy egy helyi munkást idézhetek, bérbe fojtották, majd 2003-ban egészen aljas módszerrel verték le a második próbálkozást, amikor is a frissen megválasztott szakszervezeti vezető öltözőszekrényébe alkoholt csempésztek, és erre hivatkozva rúgták ki őt. Most pedig láttuk, hogy tulajdonképpen már indokot sem keresnek ahhoz, hogy egyszerűen eltávolítsák azt az egy embert, aki jelen pillanatban fel merte vállalni ezt a tanulságok alapján valóban meglehetősen kockázatos feladatot. A Magyar Suzuki Zrt. azért teheti ezt meg, azért érzik úgy, hogy büntetlenül megtehetik, mert a Fidesz-kormány kiáll a nagytőke mellett, a Fidesz-kormány korlátlan szabadságot biztosít a Magyarországon befektetők számára a magyar munkások kizsákmányolására, jogfosztására, jogaiknak a sárba tiprására. Arról szól ez a történet, hogy a 2011-ben írt és 2012-ben hatályba lépett fideszes munkatörvénykönyv, vagy a 2018 decemberében közjogilag érvénytelen módon elfogadott rabszolgatörvény éppen erre bátorítja az itt lévő munkáltatókat, a Magyarországon beruházó külföldi befektetőket, és természetesen a Fidesz oligarcháit is. Azt érzik, hogy nyugodtan megtehetnek bármit, büntetlenül korlátozhatják a dolgozóik jogait, büntetlenül tarthatják alacsonyan a fizetéseket, büntetlenül gátolhatják őket a szakszervezet megalapításában. De az a jó hírem az ország polgárai számára, hogy ezt nem tehetik többé büntetlenül, mert összeállít egy olyan egység az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a tudatos magyar állampolgárok között, amely ezt a jövőben nem fogja elviselni. Egyre többen sztrájkolnak vagy fenyegetnek sztrájkkal, egyre több sikeres sztrájkfenyegetést vagy sztrájkkísérletet fogunk látni, és azt hiszem, hogy a magyar dolgozók egyre inkább a tudatukra ébrednek.

(15.30)

Felismerik azt is, hogy van képviseletük a parlamentben. Sőt, mindenki ebben az ügyben az ellenzéki oldalon mellettük áll. Tehát itt alakult egy ellenzéki egység egy nemzeti egységet képviselve, amely szembemegy a Fidesszel, szembemegy azzal a rabszolgatartó kultúrával és politikával, amit japán cégek, más külföldi cégek, magyar nagyvállalkozók, Fidesz-oligarchák és egyéb munkáltatók érvényesítenek a magyar dolgozókkal szemben, és amely érdekeket a Fidesz is kormányon képvisel.

Úgyhogy miközben természetesen a nemzetek közötti együttműködést, az Unió és harmadik államok közötti együttműködést a Párbeszéd általában véve támogatja, azt messzemenően elutasítjuk, hogy az ezzel járó rabszolgatartó kultúrát is importálják Magyarországra, ahogy azt a Fidesz tette az elmúlt években. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Az előterjesztő államtitkár úr jelzi, hogy hozzá kíván szólni. Öné a szó, Orbán Balázs államtitkár úr.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tegnapi ellenzéki kampányperformanszokkal kapcsolatban három dolgot szeretnék önöknek elmondani. Tudom, hogy ez fájdalmas, de azt gondolom, ettől még igaz, és a magyar emberek többsége is ezt így gondolja. A törvényeket mindenkinek be kell tartani. Magántulajdonú üzem működését nem lehet megzavarni. Képviselői minőségre való hivatkozással nem lehet visszaélni. (Nagy zaj az ellenzéki padsorokban.) Ezeket nem lehet megtenni. Ez az a három dolog, amit minden ellenzéki képviselőnek meg kell tanulnia, be kell tartania. (Az elnök csenget.)

Tehát, a tegnapi performansznak valójában semmi köze nincs a munkavállalói jogok védelméhez, ez egy sima ellenzéki hangulatkeltés, cirkuszolás, amit az elmúlt hónapokban megtettek. A munkavállalói jogokért a magyar kormány áll ki azzal, hogy 2010 óta több mint 800 ezer munkahelyet teremtett. (Gréczy Zsolt: Londonban.) Több mint 800 ezer magyar embernek van most munkahelye, akinek 2010 előtt nem volt. És a többi gazdasági adatról még ne is beszéljek.

Tehát a munkavállalói jogok védelmének kormánya az Orbán-kormány, és nem azok az ellenzéki képviselők, akik képviselői hatalmukkal és jogosítványaikkal visszaélve magántulajdonú üzem működését próbálják megzavarni. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Bocsánat, én azt elfogadom, hogy ez a véleménykülönbség fenn fog maradni köztünk, és az EU-Japán közötti stratégiai megállapodással összefüggő törvényjavaslat tárgyalása során ezt a különbséget nem fogjuk tudni feloldani. Én ezért erre nem is teszek kísérletet, csak azért mondtam ezt el, hogy egyértelmű legyen, itt nagyon erős véleménykülönbség van köztünk.

Egy dolgot viszont szeretnék kérni, mert itt pontosan az Európai Unió és azon belül Magyarország mint uniós tagállam és egy harmadik ország, vagyis Japán közötti stratégiai megállapodás tárgyalásáról van szó. Ilyen értelemben egy bilaterális külpolitikai kapcsolatról és egy multilaterális külpolitikai kapcsolatrendszerről van szó. Így, noha gondolatszabadság van, minden ellenzéki képviselő és minden kormánypárti képviselő azt gondol a Magyarországon történő állapotokról, amit lehet, de olyan értelemben a kormány nevében tudok felelős magatartást kérni az ellenzéki képviselőktől, hogy még ha kampánytermékeket szeretnének is előadni itt az Országgyűlésben, akkor azt ne tegyék meg ezen bilaterális kapcsolatrendszerünk sérelmére. Tehát annak, hogy Magyarország és az Európai Unió, illetve Japán közötti kapcsolatrendszer hogyan néz ki, semmi köze ahhoz, hogy önök hogyan szeretnének, megtévesztve egyébként a dolgozókat meg megtévesztve a magyar választópolgárokat, több szavazatot szerezni az európai parlamenti választásokon. Ilyen értelemben felelős ellenzéki képviselői magatartást szeretnénk kérni.

Ráadásul, most gondoljanak abba bele, hogy itt önök mindig az Európai Unióra szeretnek hivatkozni, ez a megállapodás fontos az Európai Uniónak, és így fontos Magyarországnak is. Azért fontos, mert a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok az Európai Uniónak a globális piacon és a globális gazdaságban betöltött helyzetképességi pozícióját javítani tudják. Most ha ezt önök a napi, éppen aktuális kampányüzeneteikkel összefüggő dolgokra használják, itt azért páran elmondták, hogy ennek ellenére a törvényjavaslatot támogatni fogják, azt gondolom, hogy ez végső soron a célt nem fogja lerontani, legalábbis ezt remélem önöktől, de akkor is, az itt elmondott és egyébként a jegyzőkönyvbe bekerült szavaknak jelentőségük van.

Tehát azt szeretném kérni, még ha a magyar kormányt nem is szeretik, de legalább az Európai Unió jövőjéért aggódnak, akkor ezt a stratégiai megállapodást támogassák, és ne csak az igen gomb megnyomásával a végén, hanem az itt elhangzó felszólalásokban is. Mert ez nem egy napi politikai jelentőségű ügy. Egyébként pedig a továbbiakban is nemzetközi egyezmények kihirdetéséről fogunk tárgyalni itt az Országgyűlésben, nagyon kíváncsian várom, hogy majd a Kirgizisztánnal és Horvátországgal összefüggő viszonyt hogyan fogják ráfűzni a Suzuki-gyárra és a munka törvénykönyvének módosítására. (Folyamatos zaj, közbeszólások az ellenzék soraiban.) Lehet, hogy Japán esetében könnyű helyzetük volt, de megvárom, itt leszek, kíváncsi leszek, hogyan oldják meg ezt a kampányfeladatot. Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   119-134   135-152   153-163      Ülésnap adatai