Készült: 2024.03.29.06:10:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2019.11.11.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:47


Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Latorcai János képviselő úr, a KDNP képviselője, az Országgyűlés alelnöke napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „A digitalizáció kihívásai”  ez a címe. Parancsoljon!

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Manapság egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy korunk a műszaki-technikai-gazdasági forradalom időszaka, amelynek alapja az adat, az információ, annak tárolása és feldolgozása. Mára a digitalizáció a gazdaságban minden termelési folyamatot áthat, a mezőgazdaságtól az iparon át egészen a szolgáltatásokig. Ennek a töméntelen mennyiségű információnak a kezelésére egy új adatértéksor, úgy is mondhatnánk: -értéklánc alakult ki, olyan cégekkel, amelyek az adatgyűjtést, az adatok tárolását, elemzését és modellezését végzik.

Ebben a folyamatban az adat épp az értékteremtés egyik fontos új forrása, ezért lényeges, hogy ki juthat azokhoz hozzá, és ki használhatja az annak birtoklásából és felhasználásából eredő lehetőségeket és jövedelmeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adatokból származó jövedelem jellemzően az adatértéklánc végén álló szereplőknél, az adatokat összegyűjtőknél vagy az úgynevezett digitális platformoknál keletkezik. Ezek a platformok az interneten sokszor látszólag ingyen biztosítanak lehetőséget a felhasználók számára az egymással történő kapcsolattartásra, de a felhasználók és a fogyasztók valójában saját adataikkal fizetnek ezért, hiszen az adatkezelők a személyes információk alapján célzott hirdetéseket nyújtanak, melyekből reklámbevételük származik, az e-kereskedelmi szolgáltatók pedig jutalékot is kérnek nyújtott szolgáltatásukért.

A digitális gazdaságot jelentős koncentráció jellemzi. Az Egyesült Államok és Kína adják az összes, úgynevezett blokkos technológiával kapcsolatos szabadalmak, valamint a felhőalapú számítástechnika piacának háromnegyedét. A világ hét szuperplatformja közül öt amerikai, kettő pedig kínai érdekeltségű, de az utóbbi időben többen már közösen is fejlesztenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A téma fontosságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy napirendjére tűzte az ENSZ, de foglalkoznak vele a szakosított nemzetközi intézmények is, mint például a Kereskedelmi Világszervezet és más intézmények. A téma rendkívül fontos azért is, mert az új technológiákkal számos hagyományos munkalehetőség meg fog szűnni, ugyanakkor ezzel párhuzamosan új munkalehetőségek sokasága keletkezik, amelyek új képességeket és ismereteket kívánnak a munkavállalóktól.

Ezek a gyors munkaerőpiaci változások gyökeres fordulatot hozhatnak a társadalomban is. Egészen biztosan szükség lesz az oktatásban és a továbbképzésben azoknak az átalakítására annak érdekében, hogy a munkaerő jobban fel tudjon készülni, illetve tudjon alkalmazkodni a digitális gazdaság kihívásaihoz.

A témával foglalkozni azért is fontos, mert mindezen feladatok ellátására egyre nehezebb lesz majd forrásokat találni. Számunkra is óriási kihívás, hogy a digitális gazdaságba az adatokat feldolgozni és integrálni, a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatásokat alkalmazni képes hazai vállalkozások révén be tudunke majd kapcsolódni.

Nekünk, jogalkotóknak a feladatunk és felelősségünk a digitális gazdaság kereteinek kialakítása, a digitalizáció társadalmi és gazdasági következményeit befolyásoló tényezők meghatározása. Ezért kell fokozott figyelmet fordítanunk a következő években az ezt biztosító versenypolitikára, az infokommunikációs infrastruktúrára, az adózásra, illetve a megfelelő oktatási és különösen a szakképzési politikák kialakítására.

(12.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Feladatunk tehát bőven van, és ezt csak közösen, együtt tudjuk sikerre vinni. Hát, erre kérem valamennyiüket: gondolkozzunk együtt, tegyünk ennek érdekében! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Schanda Tamás államtitkár úr válaszol. Tessék!

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb európai ország egyike. Ennek fontos eleme, hogy Magyarország megfelelően használja ki az előtte álló lehetőségeket, a digitalizáció pedig esélyt ad és lehetőséget teremt. Gyorsabban, jobban és céltudatosabban kell kihasználnunk a digitális lehetőségeket, mint versenytársainknak. A XXI. század alapvetően és nagyon gyorsan áll át a digitalizációra, illetve komoly és gyors technológiai változások történtek és történnek ma is. A digitalizáció, az azzal kapcsolatos változások az életünk minden területére kihatással vannak. Nincs olyan szegmense a társadalomnak vagy a gazdaságnak, amelyet ne érintenének. Alapvető versenyképességi és jóléti tényező, amelyet senki sem hagyhat figyelmen kívül. Ezért a kormány célja, hogy hazánk a digitalizáció nyertese legyen. Ennek érdekében pedig kiemelt figyelmet fordítunk mind a magyar gazdaság motorjának számító kis- és közepes vállalkozások digitalizációjára, mind pedig a magyar emberek digitális jártasságának a fejlesztésére. Ezért volt kiemelt jelentőségű a „Digitális jólét” programnak az elindítása. A programban meghatározott célok, így a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a digitális állam megteremtése mind hatékonyan hozzájárulnak a gazdaság és a társadalom digitalizációs szintjének az emeléséhez.

Tisztelt Alelnök Úr! A digitalizáció önmagában nem cél, hanem egy eszköz a kkv-k termelékenységének és hatékonyabb működésének elősegítéséhez, ezáltal a vállalkozók és a munkavállalók életminőségének az emeléséhez. A nemrég bemutatott magyar kkv-stratégia többek között képzésekkel, digitális fejlesztésekkel, adócsökkentésekkel segíti a kis- és középvállalkozások megerősítését, exportbevételük növekedését. A digitális fejlesztések ugyanis nagy szerepet kapnak a vállalatok innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységeiben is, amelyek a nemzetközi piacra lépést segítik elő. Ma már egyetlen vállalkozás sem nélkülözheti a digitális eszközöket, megoldásokat, működésükhöz és versenyképességükhöz azok használata elengedhetetlen. A gazdaság digitalizációját korábban nem látott mértékű forrásokkal és széles körű, minden ágazatot elérő programokkal támogatjuk. Ilyen többek között a kkv-k digitalizációját ösztönző „Modern vállalkozások” program, az informatikus- és mérnökképzést segítő „Programozd a jövőd!” program vagy a startup vállalkozások piacra lépését támogató Input-program.

Tisztelt Képviselő Úr! Európa és a világ egyik legkorszerűbb digitális infrastruktúrája áll rendelkezésünkre, hogy a digitalizáció előnyeit a javunkra fordítsuk. A vezetékes hálózatok terén Magyarország a 11. helyen áll egy 177 országban elvégzett felmérés szerint. Ezt a pozíciót tovább erősítjük a „Szupergyors internet” programmal, amelynek segítségével az ország összes pontján megfelelő sávszélességgel tudjuk biztosítani a világhálóhoz való hozzáférést. A gazdasági növekedés fenntartásához Magyarország számára kiemelt jelentőségű az 5G technológián alapuló szolgáltatások mielőbbi bevezetése és elterjedése. 2017 júniusában ezért került létrehozásra az „5G koalíció”, és a kormány várhatóan hamarosan elfogadja az „5G stratégiát” is.

Nem mehetünk el természetesen a korunkat jelentősen meghatározó új technológiai változások mellett sem, ahogyan ön is fogalmazott, mint például a mesterséges intelligencia, amelynek kapcsán szintén célzott stratégiát dolgozunk ki, hiszen célunk az, hogy Magyarország a digitalizáció nyertese legyen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai