Készült: 2024.03.29.08:08:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2019.11.11.),  203-204. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:   201-202   203-204   205-206      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tapolczai Gergely képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, a Jobbik-képviselőcsoportból: „A hazai agrárium kihívásai” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Az intenzív mezőgazdaság megöli a természetet” címmel jelentek meg az elmúlt órákban, napokban hírek egy kutatásról, amit 2500 kutató írt alá, és kifejezetten az európai mezőgazdaságról és annak hatásairól szól; és követelik benne a közös agrárpolitika teljes reformját, ami azért is aktuális, hiszen ezekben a hónapokban dől el, hogy a következő hétéves európai uniós költségvetési ciklusban az agrárium és a vidékfejlesztés milyen forrásokból fog tudni gazdálkodni egy-egy tagországban. Azért tartottam fontosnak ebben a kérdésben megszólalni, mert szeretném elkerülni, és szerintem a magyar gazdák szempontjából, ugyanúgy, mint a hazai természetvédelem szempontjából, nagyon helytelen lenne és igazságtalan és rendkívül messzemenően negatív következményei lennének annak, ha bármelyik álláspont a két szélsőség közül többséget kapna az Európai Unióban. Mire gondolok itt? Az tény, hogy ha nézzük az emlősfajokat itt Európában, a madarakat, hüllőket, kétéltűeket vagy a rovarbiomasszát, akkor egy hatalmas visszaszorulásról tudunk beszámolni. Konkrét adatok az elmúlt 27 évből vannak egy átfogó vizsgálat keretében: itt a rovarbiomassza tekintetében mintegy 76 százalékos zuhanás, összeomlás tapasztalható, és a madárfajok közül is 55 százalék tűnt el, illetve konkrétan az egyedek közül is. És ha külön megvizsgáljuk, hogy ezen fajok közül melyek kötődnek főként mezőgazdasági területekhez, akkor még brutálisabb adatokat kapunk.

De ennek ellenére én azt mondom, hogy az az álláspont, amit mondjuk, kormánypárti képviselőtársainktól hallhattunk akár mezőgazdasági bizottsági ülésen, az sem elfogadható; mondjuk, ott olyan érv is elhangzott, hogy ezek a számok azért igazságtalanok, és azért nem lehet ezeket a mezőgazdaság rovására írni, mivel gondoljunk bele, hogy a szarvasmarha is zöld színű füvet eszik, tehát hogy ez mennyire környezetbarát.

(15.10)

Tehát az ilyen egyszerű  hogy finoman fogalmazzak  megközelítések sem helytállók, ahogy azt is el kell utasítani, amit ezen kutatásokból néhány zöldpolitikus levon következtetésképpen, mégpedig azt, hogy a mezőgazdaság a lehető legkörnyezetkárosítóbb tevékenység. Tehát én ezért mondtam, hogy mindkét állásponttól próbáljunk meg kellő távolságot tartani, és józanul, a magyar gazdák és a magyar természet szempontjait is figyelembe véve kialakítani azt a magyar álláspontot, ami a következő hét évre képes lesz biztosítani azt, hogy meg tudjon maradni hazánkban a családi gazdálkodás mint életforma, de a biodiverzitásra is oda tudjunk figyelni. Hiszen ténykérdés, hogy a kiterjedt homogén táblák gyakorlatilag búvóhely- és táplálékmentes sivatagként írhatók le a legtöbb élőlény számára, de az is igaz, hogy egy megfelelően karbantartott agrárkultúrtáj azoknak a védett, fokozottan védett élőlényeknek az utolsó mentsvára, akikért aggódnunk kell, és akikért a legnagyobb segélykiáltásokat kell megfogalmazni akár itt, a Ház falai között is.

Tehát azért mondom, hogy az az elhibázott politika, amelyre a kormány épített ezen a területen 2010 óta, azaz az úgynevezett dél-amerikai modell, amikor egy szűk elit kezébe helyezik a természeti erőforrásokat, az sajnos afelé tolta el a birtokkoncentrációt, a támogatások kifizetésének koncentrálódását, ami vészjósló, azaz hogy ezek a sivatagnak minősített óriási, homogén táblás mezőgazdasági művelések kezdtek minél nagyobb teret nyerni és elterjedni hazánkban a környezettudatos és a családi gazdákat is támogató, az ő életben maradásukat, a falvak felvirágoztatását biztosító kis mozaikos mezőgazdasággal szemben, tehát ezek nyernek teret és ezek hódítanak mindinkább.

És így, az aktuálpolitikától és a Mészáros Lőrinc-ezésektől és minden, egyébként jogosan elmondott kritikánktól függetlenül ezért is kérem a kormányt, hogy gondolja át azt a vidékfejlesztési politikát és gondolja át azt az agrárpolitikát, amit eddig folytatott. Csak úgy fogjuk tudni megnyerni a magyar gazdák érdekében és a magyar természetvédelem, a magyar környezet érdekében ezt a harcot, ami eurómilliókért zajlik, csak akkor tudjuk megnyerni, ha hitelesen tudjuk képviselni ezt a politikát, ha az adófizetőket tudjuk biztosítani arról, hogy a befizetett forrásaik, ami egy brutális összeg, 60 milliárd euró évente, amit erre a célra költünk el adófizetői forintokból mint Európai Unió, ha ez jó helyre kerül, ha őket erről tudjuk biztosítani. Tehát éljen a biodiverzitás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és éljenek a magyar gazdák! Igenis meg lehet találni az arany középutat, ha akarjuk. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   201-202   203-204   205-206      Ülésnap adatai