Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Állam-titkár úr, ismét itt találkozunk a Ház falai között egy olyan vitában, ami alapvetően biztonsági kérdésekről szól, és azon túl, hogy ön a Belügyminisztérium államtitkára, a mai napig nem tudom megérteni, hogy mint önkormányzati államtitkár, miért ön vesz részt ezeken a vitákon és nem pedig olyan tagja a kor-mánynak, aki ezen a biztonsági területen érintett. Annak természetesen örülök, hogy egyáltalán van itt valaki a Belügyminisztérium részéről, mert most már sajnos lassan ennek is örülhetünk, de azt hiszem, ez is jól példázza, hogy mennyire veszik komolyan ezeket a javaslatokat.Az, ami most előttünk fekszik törvényjavaslat, sajnos abszolút nem hű a címéhez, merthogy amire a címe utal, az egy nagyon is támogatandó cél lenne, amely szerint Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről kellene szóljon ez a javaslat. Ez önmagában még támogatandó is lenne, csak az a baj, hogy megint kiderül a javaslat tar-talmából, magából a normaszövegből, hogy ez sem Magyarország gazdaságának, sem pedig Magyar-ország biztonsági érdekeinek nem felel meg. Tehát itt megint arról van szó, hogy olyan gumiszabályokat hoznak létre, aminek egyébként semmilyen részlet-szabályát nem lehet ismerni. Nekem most már, főleg itt a korábban elhangzottak alapján afelől is kétségem van és abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán önök tudják, hogy hogyan szeretnék majd és mivel sze-retnék pontosan feltölteni ezt a törvényi keretet. Az viszont egyre inkább biztos, hogy itt megint kizárólag a kormányzati szereplőkhöz köthető szűk csoportok üzleti érdekei lesznek előtérbe helyezve és nem pedig Magyarország biztonsága.

Ez a törvény lehetett volna egy úgynevezett anti-Pharaon-törvény, ehhez képest lett belőle egy lex Pharaon, ami lényegében legalizálni fog minden egyes ilyen esetet, amit láttunk az elmúlt években. Tehát még egyszer visszatérve arra, hogy a cél támo-gatandó lenne, igenis, lenne arra lehetőség, amennyiben önöknek lenne politikai szándéka és akarata, ami sajnos nincsen, hogy ténylegesen össze-álljon egy olyan törvényjavaslat, ami azt tartja szem előtt, hogy Magyarországon ne szerezhessen gazda-sági befolyást olyan személy vagy olyan érdekcsoport, amely egyébként gazdasági bűncselekményeket vagy más jellegű bűncselekményeket követett el.

Nagyon fontos lenne, hogy a stratégiai ágazatok-ba se gyűrűzhessenek be ilyen érdekcsoportok, ezzel igenis foglalkozni kellene. Ez lehet egyébként, sőt azt gondolom, valós kihívás. Egyébként látunk erre pél-dákat, amiket pontosan önök valósítanak meg, és itt akkor tényleg sorolhatjuk Pakstól kezdve Pharaon ingatlanvásárlásait, erre majd egy picit bővebben ki fogok térni, de igenis fontos lenne, hogy ezek meg-oldódjanak, ezek a mostani kiskapuk, amit most már hívhatunk óriási biztonsági lyukaknak Magyarország biztonsági rendszerén, végre bezáruljanak, és legyen egy jól működő szisztéma. Sajnos látszik, hogy nem ez a cél.

Hogy mik a problémák ezzel a javaslattal azon túl, hogy nem szolgálja azt a célt, amit önök meg-fogalmaznak? Úgy tűnik, hogy egy szem miniszterhez, akár a belügyminiszterhez fogja telepíteni ezeket a jo-gosítványokat, vagy pedig ön azt említette a felszó-lalásában, hogy az ágazati miniszterekhez, tehát úgy látszik, hogy ez sem egy eldöntött tény. Mindenesetre valakinek vagy valakiknek túlzott jogosítványai lesz-nek. Hogy mi alapján fognak dönteni, az abszolút nem látszik, tehát teljesen ellenőrizhetetlen lesz, hogy milyen érdekcsoportok éppen önöknél hogyan lobbiznak.

Rengeteg visszaélésre és kiskapura ad lehető-séget ez a törvényjavaslat, és itt több dolog is elhang-zott, hogy ha valakik alacsonyabb tulajdonrészt sze-reznek vagy pedig strómakon keresztül szerzik meg azt, számtalan dolog van, amit csak itt most, ebben a körülbelül másfél órában a képviselők maguk is felsoroltak, illetve arra az adott egy miniszterre vagy több miniszterre óriási felelősség fog hárulni. Egyébként remélem, tisztában vannak vele, hogy ennek büntetőjogi felelősségi vonzata is van. Kérdés az, hogy egyáltalán önök mi alapján döntenek, mi alapján mérlegelnek; majd a miniszterek megál-modják azt, hogy ki fektethet be és ki nem. Egyáltalán, hol vannak a végrehajtási rendeletek, tehát mi a konk-rét elképzelés? Ezekből sajnos semmi nem látszik.

Ebből arra következtethetünk, hogy megint min-dent egy ilyen biztonsági, nemzetbiztonsági köntösbe csomagolnak be, és közben pedig a tartalom nem szól másról, mint megint csak a miniszterelnöknek és a kormányzati szereplőknek az üzleti magánérdekéről, és egyáltalán nem Magyarország biztonsági vagy pedig valós gazdasági, nemzeti érdekeiről szól ez a javaslat.

(12.00)

Arra sincsen semmi garancia, hogy önök nem fognak visszaélni azokkal az információkkal, amelyekhez hozzájutnak ezeknek az eljárásoknak a során.

És mi lenne a megoldás? Ha önök tényleg szeretnének valamilyen érdemi javaslatot letenni az asztalra, akkor például a bizottságoknak a szerepét egy olyan törvényben, amely ténylegesen a biztonsági ellenőrzésekről szól, arról, hogy külföldiek és akik bűncselekményt követtek el, ne juthassanak ilyen gazdasági befolyáshoz Magyarországon, stratégiai ágazatokban sem, igenis a parlamenti bizottságoknak is nagyon fontos szerepe kellene hogy legyen. Objektív feltételeket kellene meghatározni, és igenis garanciális elemeket.

Egy ilyen garanciális elem lenne például az a törvényjavaslat, amit a nemzetbiztonsági törvény módosításaként az LMP nyújtott be, most már egyébként több alkalommal. Ez egy olyan javaslat, amely garanciát adna arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzések során és egyáltalán a nemzetbiztonsági szolgálatok a napi működésük során nem pártpolitikai befolyás alatt végeznék a munkájukat, erre a magyar emberek kapnának garanciát ennek a javaslatnak az elfogadása esetén, továbbá megerősítenénk mind a parlamenti ellenőrzés rendszerét, így a Nemzetbiztonsági bizottságnak is a jogköreit, ezt paritásos bizottsággá szeretnénk tenni, ami azt jelenti, hogy egyenlő számú kormánypárti és egyenlő számú ellenzéki képviselő vesz részt egy ilyen paritásos bizottságban  ez garantálna már egy sokkal erősebb ellenőrzést, mint ami most létezik. Illetve szükség van egy független szakmai ellenőrző testületnek a létrehozására, ami egy kiváló nemzetközi gyakorlat is, több országban is, egyébként szövetséges országokban is működik ilyen. Ezek olyan garanciális elemek, amelyek ténylegesen biztosítanák a magyar emberek számára, hogy olyan ellenőrzések folyhatnak le, és a titkosszolgálatok úgy dolgoznak, ami tényleg az emberek érdekét szolgálja, és nem pedig pártpolitikai utasításokat hajtanak végre.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Most sajnos meg kell jegyezni, hogy egyrészt a biztonsági ellenőrzések egyáltalán nem működnek, másrészt pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok teljesen önjárók lettek.

Mi a bizonyíték arra, hogy egyébként nem működnek az ellenőrzések, és arra, hogy ez a törvényjavaslat sem fog semmit megoldani, valamint hogy önök mit akarnak éppen most legalizálni? Én is szeretném idehozni a letelepedési kötvénynek az ügyét, hiszen 20 ezren szereztek így élethosszig tartó letelepedési engedélyt, és például ennek a törvénynek a kapcsán is felmerül, hogy akkor az Aszad-rezsim pénzmosó embere, aki konkrétan letelepedési kötvénnyel kapott élethosszig tartó letelepedési engedélyt, akkor például befektethete Magyarországon, hiszen itt konkrétan bűnözőről beszélünk. Ez a törvényjavaslat nem úgy néz ki, mintha képes lenne ezt meggátolni. Vagy pedig ott vannak azok az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett bűnözők, akik szintén akár próbálhatnak eszközölni befektetéseket Magyarországon, akár stratégiai ágazatokban is, mégis ezeket hogyan próbálnák kiküszöbölni, hiszen ez a javaslat erre egyáltalán nem alkalmas.

Szeretném idehozni Ghaith Pharaonnak az ügyét, aki mind a Postabank-székházzal kapcsolatban, mind a Zichy-Hadik-kastélyba való befektetéssel, mind egyébként az Orbán Viktor háza melletti telket megvásárolva eszközölt bizonyos, úgynevezett befektetéseket Magyarországon. Az nem tisztázott, hogy ez a vagyon hova kerül, hogy például Orbán Viktor veje is részesüle ebből; azt gondolom, hogy ezt majd a jövőben meg fogjuk látni. Mindenesetre egy terrorizmus finanszírozásáért is körözött nemzetközi bűnöző fektethetett be, olyannyira, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is, tehát a magyar állammal is közös céget hozott létre ez a bűnöző, és önök ebben sem találtak semmi kivetnivalót. Valamint érdekes lehet, hogy mivel Ghaith Pharaont egyébként Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzul  aki mellesleg megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon két alkalommal is  hozta ide Magyarországra, segédkezett abban, egyébként a magyar hatóságokkal karöltve, hogy idejöhessen, felmerül a kérdés, hogy hány befektető áll még sorba Zaid Naffánál sorszámot tépve, hogy idejöhessenek Magyarországra, és részt vehessenek mindenféle befektetésekben, esetleg még akár stratégiai ágazatokban is. Tekintve, hogy a belügyminiszter maga is kiemelte, hogy Zaid Naffának egyébként maga a kapcsolatrendszere is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, kérdés, hogy ez a törvényjavaslat erre megoldást kínál-e. Most mondom önnek, államtitkár úr, hogy egyáltalán nem, pedig ezeket az eseteket kellene megoldani és kiküszöbölni.

Még egy ügyet szeretnék idehozni: amennyiben ezt a törvényjavaslatot így átnyomják a parlamentben, ahogy egyébként azt szokták, az ellenzéki kritikák ellenére is, akkor nagyon kíváncsi vagyok, hogy felül fogjáke például vizsgálni a Stadionok-irodaháznak az ügyét. Ugyanis a Stadionok-irodaházat, ami a Stadionok metrómegálló fölött helyezkedik el közvetlenül, eladták, mégpedig egy izraeli-grúz üzletemberhez vezethető és az ő tulajdonában álló offshore céghálózatnak, tehát külföldi tulajdonba került ez az irodaház, és abszolút ellenőrizhetetlen cégháló áll a háta mögött.

Egyébként pedig annyi információt lehet tudni erről az üzletemberről, hogy Habony úrnak nagyon-nagyon jó barátja, és érintett a letelepedési kötvények ügyében is. Itt egyébként külön felhívnám a Belügyminisztérium figyelmét arra, bár ebben már volt egy csörténk a miniszter úrral, hogy a Stadionok-irodaház külföldi kézbe adása nagyon súlyos nemzetbiztonsági kockázat, hiszen kritikus infrastruktúráról beszélünk, duplán is. Egyrészt a 2-es metróvonal óvóhelyként is funkcionál, a másik pedig, hogy alapvető közszolgáltatásnak minősül. Tehát amennyiben így, ebben a formában elfogadják a törvényjavaslatot, ami számunkra elfogadhatatlan, akkor nagyon kíváncsi leszek, hogy például ezekben az esetekben teszneke konkrét lépéseket.

Máskülönben egyébként annyi rajzolódik ki erről a törvényről, hogy nem célja megint csak a kormánynak az, hogy érdemi lépéseket tegyen a magyar gazdaság és a magyar emberek biztonsága érdekében, hanem egyetlenegy célja van: az, hogy olyan gumiszabályokat alkosson, amelyekkel a szűk csoportérdekek, kormányzati, üzleti körök tudnak jól járni, és úgy csűrni-csavarni a szabályokat éppen egy-egy adott ügyre, ahogy azt gondolják.

Szeretném ismét felhívni a figyelmét az államtitkár úrnak is arra, hogy igenis nagy felelősséget fog a nyakába venni mindegyik miniszter, aki ebben részt vesz, és amennyiben nem módosítanak ezen a törvényen  nagyon úgy néz ki, hogy nem fognak -, ez a felelősség, igen, ki fog terjedni a büntetőjogi felelősségre is. Úgyhogy az LMP nem tudja támogatni ezt a törvényt.

Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)