Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-7   7-20   21-40      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mód nyílna kétperces felszólalásokra, de ilyenre nem jelentkezett senki, továbbá normál felszólalásra sem nyomott gombot senki. Minthogy további felszólalásra nem jelentkezett senki, az általános vitát lezárom. Megkérdezem miniszter urat, hogy kíváne reflektálni az elhangzottakra. (Szijjártó Péter: Köszönöm, nem.) Jelzi, hogy nem.

Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Zöld-foki Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6346. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Most megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A második törvényjavaslat, amelyet a mai napon elő kívánok terjeszteni önöknek, szintén új elemmel egészíti ki a Magyarország, valamint a Zöld-foki Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. Ennek a kihirdetésre váró megállapodásnak az a célja, hogy előmozdítsuk a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat, és biztonságosabbá, kedvezőbbé, vonzóbbá tegyük a beruházási lehetőségeket és környezetet kölcsönösen egymás országaiban.

A megállapodásnak magyar szempontból tehát az a jelentősége, hogy a Zöld-foki Köztársaságban beruházást végrehajtani szándékozó vállalatokat magukat, illetve a beruházásaikat is megillesse a legmagasabb fokú szerződéses védelem.

A magyar kormány külgazdasági stratégiájának a célkitűzései között szerepel az, hogy a magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük és elősegítsük annak érdekében, hogy a külföldi beruházások során, a külföldi gazdasági tevékenység során előállt profit segítsen a magyarországi termelési kapacitások bővítésében, és jelentsen forrásokat új fejlesztésekhez, új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek technológiai színvonalának emeléséhez. Ennek a stratégiának a végrehajtásához szükségesek a beruházásvédelmi megállapodások, tekintettel arra, hogy a kormány által biztosított finanszírozási, hitelezési forrásokon felül ezek a megállapodások jelentik a jogi garanciáit, illetve a jogi biztonságait a beruházásoknak.

A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések védelme az Európai Unión belül a közös politikák részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai csak akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást harmadik országokkal, hogy ha arra maga az Európai Bizottság is, természetesen a szükséges hazai felhatalmazás mellett, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás vonatkozásában ez természetesen megtörtént, ezt követően az idei esztendő márciusának végén, 28-án Praiában került sor a beruházásvédelmi megállapodás aláírására, amely beruházásvédelmi megállapodás teljes mértékben megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak és előírásoknak, és mint említettem, bírja az Európai Unió jóváhagyását.

Itt is, hasonlóképpen az előző napirendi pont keretében tárgyalt megállapodáshoz, a legfőbb rendeltetése ennek a szerződésnek éppen az, hogy tartalmazza azokat a jogi garanciális elemeket, amelyek megadják a jogi biztonságot az egymás országában történő beruházások, illetve befektetések során. Több magyarországi vállalat folytat tárgyalásokat és előkészítő munkálatokat beruházások vonatkozásában a Zöld-foki Köztársaságban.

A beruházók számára nyilvánvalóan nélkülözhetetlen fontosságú, hogy meglegyenek a garanciális elemei az esetlegesen felmerülő gazdasági viták korrekt és pártatlan rendezésének. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és beruházásaik is tehát nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése során.

Ez a beruházásvédelmi megállapodás összesen 16 cikkből áll, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi normák által támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Engedjék meg, hogy néhány pontra külön is felhívjam a figyelmet. Hasonlóan az Európai Unió és Szingapúr között köttetett megállapodáshoz, ebben az esetben is a beruházót és a beruházást is gyakorlatilag a letelepedéstől számítva védik a szerződésben rögzített jogi garanciák.

A négy legfőbb garanciális elemet szeretném kiemelni. Először is a beruházók és beruházásaik védelmet kapnak a hátrányos megkülönböztetéstől, biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elvének alkalmazása.

(9.30)

Garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált kisajátítással szemben, valamint a tisztességtelen és a méltánytalan elbánással szemben is. Mindemellett ez a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének védelmére is.

A beruházásvédelmi megállapodások  így a most tárgyalt is  módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Az előbbi napirendi pontnál már szóba került a választottbíráskodás kérdése.

Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a kétoldalú megállapodás még a korábbi vitarendezési mechanizmust tartalmazza, aminek egyetlen oka az, hogy az új, a választottbíráskodás által jelentett problémákat minden remény szerint feloldani képes mechanizmus fizikailag, struktúrájában, személyi vonatkozásában még nem állt fel teljes mértékben. De természetesen amint az új vitarendezési mechanizmus létrejön, úgy hatályát veszti, illetve változtatásra kerül az erre vonatkozó rendelkezés a kétoldalú beruházásvédelmi kapcsolataink, beruházásvédelmi megállapodásaink vonatkozásában is.

Szeretném önöknek elmondani azt, hogy Magyarország azért indította meg négy esztendővel ezelőtt a déli nyitás stratégiáját, mert úgy látjuk, hogy az Afrikában rejlő növekedési potenciál az afrikai kontinenst a jövő kontinensévé teszi, ezért fontos, hogy a magyar külgazdasági törekvések során a magyar vállalatok afrikai térnyerését, legyen az export vagy beruházás, segítsük.

Természetesen tudnunk kell azt, hogy nem egyedül ismertük fel ezt a lehetőséget, a világ nálunk jóval erősebb gazdasággal rendelkező országai is zászlajukra tűzték ezt a stratégiát. Számos nagy ország folytat elképesztő mértékű beruházásokat az afrikai kontinensen, így nekünk jól fókuszáltnak kell lennünk, tekintettel arra, hogy a forrásaink és kapacitásaink nem versenyképesek a világ legerősebb gazdaságaival. Ezért néhány kijelölt országban, néhány jól körülírt iparágban van esélyünk arra, hogy a nagy vetélytársak mellett is sikereket érjünk el.

A Zöld-foki Köztársaság az egyik olyan ország, amelyet a stratégiánkban kijelöltünk. Ez egy keresztény ország, amellyel kifejezetten jó politikai kapcsolatot tartunk fenn. Jelenleg a világpolitika előtt álló dilemmák egy jelentős részét vagy szinte mindegyikét hasonlóképpen ítéljük és közelítjük meg, ez nyilvánvalóan segít a gazdasági kapcsolatok építésében is, aminek talán már a lenyomata az, hogy a tavalyi esztendőben a kereskedelmi forgalmunk a négyszeresére növekedett.

Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok számára ne álljanak elő finanszírozási problémák a zöld-foki köztársasági vállalatokkal történő együttműködés során, az Eximbanknál egy 13 millió eurós hitelkeretet nyitottunk meg export-import tranzakciók lebonyolítására, harmadik piacon történő közös megjelenés finanszírozására, illetve közös vállalatok alapítására.

Emellett pedig a beruházásvédelmi megállapodással párhuzamosan márciusban aláírtunk egy megállapodást Praián egy kötött segélyhitelprogram megindításáról, amelynek értéke 35 millió euró. 35 millió eurós program keretében magyar vállalatok számára nyílik lehetőség vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési területen beruházások végrehajtására.

Ez két olyan terület, ahol a magyar technológia kifejezetten versenyképes, nem véletlen, hogy jelenleg is zajlanak vagy éppen lezárulnak magyar vízgazdálkodási beruházások kötött segélyhitelprogramok keretében Indonéziában, Laoszban, Srí Lankán, Koszovóban. A hitelszerződésről szóló tárgyalások már folyamatban vannak, azok lezárását követően a kereskedelmi szerződések megkötésére nyílik majd lehetőség.

Azt várjuk tehát, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen megállapodás, valamint az ezzel párhuzamosan létrehozott eximbanki hitelkeret és kötött segélyhitelprogram segítségével a magyar vállalatok versenyképesek tudnak majd lenni a Zöld-foki Köztársaság piacán, ezáltal is hozzájárulva a magyar gazdaság extenzív növekedésének fenntartásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Boldog István képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

BOLDOG ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek során egyre nagyobb figyelem övezte az afrikai kontinenst. Ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben fogalmazott: Afrika a jövő kontinense, amelyre már a világgazdaság legerősebb államai is felfigyeltek és erőteljesen jelen is vannak.Magyarország számára is fontos tehát, hogy minél több, a kölcsönös együttműködésre hajlandó afrikai országgal építsen ki jó viszonyt. Egy ilyen együttműködést megalapozó megállapodás fekszik most az asztalunkon.

A Magyarország Kormánya és a Zöld-foki Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, előmozdítása, ezen belül pedig különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé tételével ösztönzi a beruházásokat.

A két ország között létrejött, március 28-án aláírt beruházásvédelmi megállapodás egyebek mellett meghatároz néhány fontos fogalmat, mint például a beruházás vagy a beruházó fogalmát. Tartalmazza többek között azt, hogy mindkét fél saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot és védelmet biztosít a másik fél által létesített beruházások tekintetében.

A megállapodás részletesen érinti a veszteségek esetében felmerülő kártalanítás szabályait, az átutalásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a beruházási viták rendezésének korrekt és pártatlan módját is.

A megállapodás alkalmas arra, hogy a két szerződő fél megteremtse azokat a kedvező körülményeket, amelyek elősegítik az üzleti kezdeményezéseket, összhangban az egészséggel, a biztonsággal, a környezetvédelemmel, valamint a nemzetközileg elismert normákkal.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik vezérszónokának. Tessék, parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6346. számú törvényjavaslat a Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szól. Az elmúlt időszakban maga a magyar kormányfő élénk érdeklődést mutatott a Zöld-foki Köztársaság irányába, amely ország mindössze 4000 négyzetkilométer területen fekszik sok-sok sziget együttes területe alapján, és az összlakosságszám mindössze 500 ezer fő.

Számtalan magyarázatot kaptunk arra, miért ezt az országot célozta meg a kormányfő, hiszen azért az ország objektív keresztmetszete nem garantál olyan mennyiségű beruházási lehetőséget, amely Magyarország érdekét szolgálná. Természetesen vannak elképzeléseink arról, hogy a Magyarországon illegálisan szerzett vagyonokkal hogyan lehet majd külföldi beruházásokat megvalósítani. De természetesen azért örülünk minden olyan nemzetközi kapcsolatnak, amely hazánk számára előnyöket hordoz. A Zöld-foki Köztársaság keresztény ország, Portugáliához kötött gyarmati viszonya miatt erőteljes európai kötődése van, és a demokráciát illetően is meglehetősen fejlett afrikai ország.

Jelen javaslat mint beruházásvédelmi megállapodás meglehetősen hasonló tartalmú, mint amilyeneket Magyarország szokott partnereivel kötni. Ezzel a megállapodással a nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánást mondták ki a felek egymás javára.

Élénk figyelemmel fogjuk kísérni a jövőben az ezen országgal kötendő magyarországi gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatokat.

Miután a Jobbik a maga részéről minden nemzetközi kapcsolatban a pozitív jövőképet látja és a hazánk érdekeinek megfelelő viszonyrendszer kialakítását is, ezen megállapodás ratifikációjára igennel fog szavazni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki.Normál szót kérő képviselőként Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Fidesz képviselője szólhat most. Parancsoljon!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Már-már szokásjoggá vált a Házban, hogy nemzetközi szerződések tárgyalása esetén a vezérszónoki felszólalásokon nem szokás túlterjeszkedni. Hogy ma mégis kivételt teszek, annak indoka van. Az az álláspontom ugyanis, hogy valami olyasmiről van szó, és a sajtón belül egy olyanfajta támadás volt a magyar külügy ellen és a magyar Külügyminisztérium politikája ellen, amire azért reflektálni kell.Megítélésem szerint ugyanis az elmúlt tíz év egyik legnagyobb eredménye az, hogy Magyarország nyitott lett az egész világ felé, és ennél is több, nemcsak ismert, hanem elismert lett a világban.

(9.40)

Ez óriási áttörés, és azt gondolom, hogy végig kell gondolni egyszer, hogy a mi hazánk 1541-et követően eltűnt a térképről. 1648 után, a vesztfáliai béke után minden úgy történt, mintha Magyarország nem létezne, és ez így történt mindvégig, egészen 1920-ig, egy 1848-as kísérletet leszámítva, amely nem lehetett sikeres, hiszen Európa nem ismert, nem tudott rólunk, nem akart tudni rólunk.

Ezért óriási áttörésnek tekintem azt, hogy a magyar kormány, a magyar kormány külpolitikája, külgazdasági politikája ma kiterjed a világ szinte minden pontjára. Nem lehet másként. Egy olyan kis ország, mint amilyen mi vagyunk, vagy mondjuk, hogy egy középméretű európai ország, csak akkor lehet sikeres, ha a kapcsolatrendszere a lehető legszélesebb körű és a leginkább megalapozott.

Magyarország ezt a külpolitikát úgy folytatta, hogy mindvégig mögötte volt egy 500 milliós, sőt eddig azt meghaladó jókora nagy együttes, az Európai Unió. Mi ezt a hátteret nem púpnak tekintettük, hanem segítségnek, és azt kell mondanom, hogy ezen belül igyekeztünk a szuverenitásunkat kibontani.

Akkor, amikor itt, ebben a valóban kis méretű országban, de Afrikában és Afrikának egy olyan potenciális helyén, ahol még egy erős katolikus keresztény közösség él, megvethetjük a lábunkat egy ilyen szerződéssel, azt én fontos ténynek tartom. Ezt nem tekinthetjük olyannak, mint amilyen hírek megjelentek, melyek nem is egyszerűen bírálatok voltak, hanem a gúnyolódás szintjére mentek.

Az a meggyőződésem, ezért is kértem szót, hogy az, amikor valaki ilyeneken gúnyolódik, mint ami a nemzetnek az a fajta kísérlete, amely ismertté és elismertté akarja tenni a magyarokat, azt gondolom, hogy nem gondolja át, hogy ő vajon hol él, hogy ő vajon magyar ember-e; valóban egységesen a magyar nemzetet akarjuke szolgálni. Nagyon komoly kérdések ezek.

És amikor erről szólok, tisztelt Ház, akkor azt is el kell mondanom, hogy világosan azt is látni kell, hogy a magyar kormány látja meggyőződésem szerint, hogy miközben Európa számára valóban az afrikai kérdés egyfajta potenciális veszélyt is jelent a bevándorlás miatt, de egy lehetőséget is: azt a lehetőséget, hogy az elkövetkezendő időben ezt a potenciális veszélyt a saját hasznunkra is fordíthatjuk.

Ez az, ami felé meggyőződésem szerint a politikát vezetni kell. Valamiféleképpen, azt kell mondanom, jelzésértékűnek kell tekinteni azt, hogy ma azt tárgyaljuk egyszer, hogy Ázsiában egy igazán gazdaságilag nagyon erős városállammal, majd Afrikában egy valóban mindössze 300-500 ezer lakos közötti kis szigetországgal kötünk egy szerződést.

A szerződések tehát az én meggyőződésem szerint a magyar kitekintést fogják segíteni. Ebben az irányban kell folytatni a magyar külpolitikát és külgazdaság-politikát, mert az én álláspontom az, hogy az a világ, amelyben most élünk, a bizonytalanság világa, az a világ, amely felé haladunk, a kiszámíthatatlanság világa. Minél több fogódzónk, minél több erős, biztos hátterünk van, annál bizonyosabb az, hogy Magyarország rajta maradhat egy fejlődési pályán, rajta maradhat egy növekedési pályán. Azt gondolom, hogy ehhez csak sikert lehet kívánni. Támogatni kell ezeket a szerződéseket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Vadai Ágnes képviselő asszony, a DK képviselője, parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szóltam volna a nemzetközi egyezményhez, hiszen általános gyakorlat az, hogy a Házban a Magyarország nemzeti érdekeit szolgáló nemzetközi egyezményeket pártállástól függetlenül meg szoktuk szavazni. Mindazonáltal Turi-Kovács Béla képviselőtársam felszólalása arra indított, hogy egypár mondatot szóljak a nemzeti érdek dolgáról. Én azt szeretném mondani a képviselő úrnak, hogy ebben a Házban sokan vagyunk, sokfélék, sok mindent gondolunk a kormány külpolitikájáról, a kormány politikájáról, és nem mindenben értünk egyet. Ha lenne olyan képviselő, aki nem szavazná meg ezt a nemzetközi egyezményt, arról sem gondolnám azt, hogy a magyar nemzeti érdek ellen van. Óvatosan bánnék ezekkel a kifejezésekkel, mert jönnek itt még egyéb nemzetközi egyezmények is, ahol lehetnek viták, sőt általában törvényjavaslatok, amelyeket a kormány nyújt be, és ahol nem mindig van egyetértés.

Azt gondolom  az eddig elhangzottakból világosan hallatszott és látható , hogy az ellenzéki pártok, akik itt vannak, így a Demokratikus Koalíció az eddig tárgyalt nemzetközi egyezményeket támogatni fogja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyetértenénk a kormány külpolitikájával, de egyetértünk azokkal az intézkedésekkel, amelyek Magyarország és természetesen az Európai Unió érdekét is szolgálják.

Úgyhogy arra szeretném kérni a képviselő urat, hogy ezekben a kérdésekben óvatosan járjon el azzal, hogy ki szolgálja a nemzeti érdeket és ki nem. Vitáink lehetnek és vannak, mindig is lesznek politikai viták ellenzék és kormány között, de ne vitassuk el azt egymástól  mi nem igazán tennénk, és én biztosan nem tenném , hogy azt gondoljuk, hogy azok a képviselők és azok a politikusok, akik valamilyen módon próbálják szolgálni a magyar nemzetet, ők a nemzeti érdeket képviselik, csak sajátos módon, a saját útjukon. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP, két percben.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Fölhasználva ezt a vitát is talán érdemes lenne azt is tisztázni, hogy amikor ez az út lezajlott, akkor egy bővebb körrel akart a miniszterelnök találkozni, hiszen Angolába is el szeretett volna menni. Ha az a lehetőségünk megvan, hogy a miniszter úr itt van közöttünk, akkor esetleg arra választ adhatna, hogy miért úgy sikerült ez az út, hogy csak a Zöld-foki-szigetekre tudott ellátogatni a miniszterelnök, és miért csak ez az egy eleme maradt meg az útnak. Akkor különböző sajtótalálgatások jelentek meg, hogy nem kívánták fogadni a magyar miniszterelnököt Angolában.Ha már nemzetközi együttműködésről beszélünk, segélyezésről, beruházásvédelemről itt a parlamentben a mai nap, akkor talán érdemes azt is végigvenni, hogy kikkel, miért, hogyan és miért nem tud a magyar kormány együttműködni. Köszönöm szépen. (Dr. Vadai Ágnes tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.Megkérdezem Szijjártó miniszter urat mint előterjesztőt, hogy kíváne reflektálni. (Jelzésre:) Öné a szó, parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük a támogatást mind a két beruházásvédelmi megállapodáshoz. Ezek magyar nemzetgazdasági érdekeket szolgálnak. Természetesen itt a parlamentben soha senkitől nem vitattuk és nem is vitatjuk el, hogy a nemzeti érdek megvalósítása és elősegítése érdekében járnak el. Emlékszem azokra az időszakokra azonban, amikor a magyar külpolitikai stratégia átalakítása során számosan megkérdőjelezték azt, hogy helyes-e, ha gazdasági célokat helyezünk a külpolitikai stratégia fókuszába. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben nincs szükség vitára, mert a számok önmagukért beszélnek. Amióta nem Külügyminisztériumnak, hanem Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják azt az intézményt, amelyet jelenleg vezethetek, vagyis 2014 óta minden évben megdöntöttük az addig érvényes beruházási rekordot és az addig érvényes exportrekordot.

Ma eljutottunk oda, hogy az exportunk és a GDP-nk aránya 85,6 százalékos; eljutottunk oda, hogy a világon a 92. legnagyobb lakossággal rendelkezünk, de a 34. legnagyobb exportteljesítményt nyújtjuk; és eljutottunk oda, hogy 8500 euró fölé ment az egy főre jutó külföldi közvetlen működőtőke-befektetés Magyarországon. És eljutottunk oda, hogy a külföldi közvetlen működőtőke-beáramlásnak és a nemzetgazdaság teljesítményének a hányadosa tekintetében  FDI/GDP  ebben a térségben az első helyen állunk.

Eljutottunk oda is 2017-ben, aztán ezt megtartottuk 2018-ban is, hogy a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd eurót, és egy alig tízmilliós országról beszélünk. 100 milliárd eurónyi export előállítása egy ilyen méretű gazdaságban egészen kivételes teljesítményt mutat.

Nem lenne elég előállítani ezeket a termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon akkor, ha ezeknek nem lenne piaca külföldön. Ezért a magyar külpolitikai stratégiának továbbra is a fókuszában marad az exportösztönzés, az exportfejlesztés, és ugyanígy a fókuszban marad a Magyarországra irányuló beruházások ösztönzése.

Ami pedig frakcióvezető-helyettes úr kérdését illeti, nem akarnám ezt nyitva hagyni.

(9.50)

Az angolai látogatás tervezése menetrend szerint haladt. Én magam alig egy héttel a szándékozott miniszterelnöki út előtt is ott voltam Angolában, és a szükséges egyeztetéseket lefolytattam a külügyminisztériumban és a különböző állami hatóságoknál. Ezek után pedig a belpolitikai naptár rendezetlensége, illetve az abban előállt váratlan események vezettek oda, hogy az angolai fél az út elhalasztását kérte.

Ezt egyébként akkor nyilvánosságra is hoztuk, de ezt természetesen szívesen megismételtem itt most is, hogy ne maradjon kérdés a levegőben lógva. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Felszólalások:   1-7   7-20   21-40      Ülésnap adatai