Felszólalás adatai

Felszólalások:   7-20   21-40   41-70      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5886. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként  és ma harmadjára  megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, előterjesztőnek. Parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most itt általam előterjesztett törvényjavaslat célja az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetése. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO a tavalyi év július 11-ei, Brüsszelben megtartott csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy az Észak-Macedón Köztársaság meghívást kapott az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. Zárójelben teszem hozzá, hogy ezt mi 2010 óta szorgalmaztuk. Örülünk annak, hogy nyolc esztendőt követően erre a meghívásra sor került. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárására a tavalyi esztendő novemberében került sor, és ezután a NATO jelenlegi tagjai a szövetségben kialakult gyakorlatnak és eljárásrendnek megfelelően, Észak-Macedóniára vonatkozóan külön csatlakozási jegyzőkönyvet készítettek, és ez a csatlakozási jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlegi tagállamok konszenzusos döntését az Észak-Macedón Köztársaság felvételéről.

Az eljárást az Észak-atlanti Szerződés 10. cikke alapozza meg, amely a következőképpen rendelkezik: „A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg bármely más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam a Szerződés részesévé válhat, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi.” Az Amerikai Egyesült Államok kormánya mindegyik felet értesíti az egyes csatlakozási okiratok letételéről.

Magyarország mindig is a bővítéspárti tagországok közé tartozott mind a NATO-ban, mind pedig az Európai Unióban. És amikor a bővítésről gondolkozunk, akkor elsősorban a nyugat-balkáni térség, vagyis a mi déli-délkeleti szomszédságunk kell hogy eszünkbe jusson. A nyugat-balkáni országok európai és euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit is.

Természetesen a nyugat-európai barátainknál érzékenyebbek vagyunk a nyugat-balkáni integráció kérdésében. Ez valószínűleg a közelségből, a szomszédságból fakad, hiszen mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy mi a különbség aközött, amikor nyugalom, béke és biztonság van a Nyugat-Balkánon, meg amikor mindez nem jelentkezik adottságként.

Sajnos az európai uniós integrációs folyamatok rendkívül lassan haladnak. A keddi napon kerül sor az Általános Ügyek Tanácsának ülésére Brüsszelben, ahol sajnos sok jót nem várhatunk a csatlakozási tárgyalások megkezdése vonatkozásában sem Albánia, sem Észak-Macedónia vonatkozásában.

Ennek ellenére természetesen a magyar kormány nevében jövő héten kedden is az észak-macedónokkal és az albánokkal való csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdése mellett fogok érvelni.

A NATO ennél jobban halad előre, hiszen Montenegró immár csatlakozhatott a NATO-hoz. Zárójelben jegyzem meg, azt is 2010 óta szorgalmaztuk, és most lehetőség van arra, hogy a ratifikációs folyamat lezárultával az Észak-Macedón Köztársaság is a NATO tagja lesz.

Hogy mindez miért nem történt meg idáig, annak egy fő oka volt, ez pedig a Görögország és az akkori nevén még Macedón Köztársaság közötti névvita. Mi mindvégig azt szorgalmaztuk, hogy tiszteletben tartva a görögök szuverenitását és e témabeli érzékenységét, ne blokkolják a csatlakozási tárgyalások megkezdését, hanem próbáljanak meg megállapodást elérni a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan, és ha ez nem sikerül, akkor a csatlakozási tárgyalások végén még mindig rendelkezésére áll minden országnak a vétó, vagyis a ratifikáció elhalasztása, illetve meg nem történte.

Görög barátaink ezzel ellentétes döntést hoztak, és mindaddig fenntartották a csatlakozási tárgyalások megkezdésével szembeni vétójukat, amíg az úgynevezett névvitában végül is megállapodás született, az úgynevezett preszpai megállapodás nyomán Görögország és a most már Észak-Macedón Köztársaság rendezni tudta a hosszú ideje fennálló, ebben megjelenő konfliktusát. Mi természetesen, nem beavatkozván egyik ország belső folyamataiba sem, nem kívántunk erről véleményt mondani, ezt az észak-macedónokra és a görögökre bízzuk, hogy ez az ő megítélésük szerint rendben van-e, ők meg majd nyilván a saját választóik felé el fognak számolni. Kölcsönös tisztelet, ezt fontosnak tartom a külpolitikai stratégia vonatkozásában. Mi sem kommentáljuk más országok belső ügyeit; azt gondolom, ezt joggal várjuk el másoktól is, még akkor is, ha ez néha naiv illúziónak tűnik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A preszpai megállapodást és annak végrehajtását követően végül az idei esztendőben, február 6-án írták alá az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és ennek eredményeként kezdetét vehette a jegyzőkönyv megerősítésének, vagyis ratifikációjának folyamata a NATO-tagállamokban.

Eddig összesen 13 ország ratifikálta Görögországon kívül ezt a csatlakozási jegyzőkönyvet, tehát a görögök után Albánia, Belgium, Bulgária, Dánia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Montenegró, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia parlamentje döntött már a ratifikációról, és hogyha minden az előzetesen tervezett menetrendnek megfelelően és a nemzeti bejelentéseknek megfelelően haladhat, akkor 2020 tavaszára lehet számolni azzal, hogy az észak-macedónok teljes jogú tagjai lesznek a NATO-nak.

Az összes tagország általi megerősítést követően a NATO-főtitkár egy levél formájában hívja meg a jelölt államot, tehát esetünkben Észak-Macedóniát a NATO-hoz történő csatlakozásra, és ezután letétbe helyezésre kerül a letéteményes állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a jegyzőkönyvet megerősítő okirat, és ezzel válik a meghívott állam a NATO teljes jogú tagjává.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a mi értékelésünk szerint a NATO bővítése az Észak-Macedón Köztársasággal jelentős mérföldkövet képez az euroatlanti térség biztonságának erősítése tekintetében. Mi a nyugat-balkáni térség szomszédjaként kiemelten érdekeltek vagyunk a nyugat-balkáni országok, így Észak-Macedónia stabilitásában is, amelyhez egyébként számos formában adunk támogatást, hiszen nemzeti szakértőnk, a Külügyminisztérium által delegált nemzeti szakértő dolgozik az észak-macedón kormány mellett jelenleg is, aki az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó felkészülésben segít, és munkája széles körű elismerést vált ki.

(10.00)

Emellett Észak-Macedónia déli határának megvédésében jelenleg is dolgozik egy 30 fős magyar rendőri kontingens, és a belügyminisztériumaink és a belügyminisztereink megállapodásának megfelelően mindez fennmarad mindaddig, amíg a migrációs nyomás fennmarad a Nyugat-Balkánon. Tehát kétoldalú alapon is számos támogatást nyújtunk az Észak-Macedón Köztársaságnak stabilitása megőrzése és integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében.

Én azt gondolom, hogy az észak-macedónok NATO-tagságának a megvalósulása Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit is szolgálja, és egy újabb kézzelfogható bizonyítéka a nyugat-balkáni térség integrációja melletti elkötelezettségünknek. Én azt gondolom, hogy ez egy pozitív és biztató üzenet a Nyugat-Balkán valamennyi országa számára, hogy megéri az integrációs politikák fenntartása, ez a helyes út, és ezen kell továbbmenni, főleg akkor, amikor komoly biztonsági fenyegetések és kockázatok környékezik a térséget. Annyit hadd mondjak el önöknek, hogy amikor az európai uniós külügyminiszterekkel összejövünk és a Nyugat-Balkánról beszélünk, akkor többen általában  hogy is mondjam a „sírás” szót nem használva…  panaszkodásra hajló hangon ecsetelik azt, hogy micsoda külső befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon, és itt felsorolják a barátságtalannak vélt tényezőket. Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy minket semmi sem akadályoz abban, hogy ezt a versenyt felvegyük, csak akkor lépni kellene, az integrációs folyamatokat fel kellene gyorsítani, és azt gondolom, hogy ebben a tekintetben a NATO mindenképpen az Európai Unió előtt jár.

Fontos az észak-macedónok NATO-tagsága a terrorizmusellenes küzdelemben és az illegális migrációs folyamatok elleni küzdelemben is. Ne felejtsük el, hogy az Iszlám Állam legyőzésére létrehozott nemzetközi koalíció  amelynek egyébként Magyarország is tagja, egy konszenzusos, pontosabban többségi, kétharmados parlamenti döntés értelmében még katonákat is küldünk ebbe a nemzetközi alakulatba, jelenleg 164-en szolgálnak Irakban az ISIS elleni műveletekben  sikeres volt, az Iszlám Állam visszaszorult az általa korábban elfoglalt területek 98 százalékáról, ez azonban nem jelenti a harcnak, a háborúnak a végét, tekintettel arra, hogy az Iszlám Állam harcmodort váltott, a terroristáit, a zsoldos terroristáit, akiket idegen harcosokként emleget a szakirodalom, megpróbálja visszajuttatni azokba az országokba, ahonnan származnak. Az Európai Unió területéről mintegy ötezren csatlakoztak az Iszlám Államhoz a harcai során, ők nyilvánvalóan megkísérlik a visszajutást, történtek is letartóztatások a Nyugat-Balkánon ebben a tekintetben, és azt gondolom, nekünk az az érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok stabilitásának fenntartásával ott is fenn tudjunk tartani egy védvonalat.

Száz szónak is egy vége, tisztelt képviselőtársaim, azt kérem önöktől, azt kérem az Országgyűléstől, hogy támogassa az Észak-Macedón Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását, és reméljük, hogy a jövő esztendő közepéig az észak-macedónok tagsága teljeskörűen meg fog valósulni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Engedjen meg egy kérdést! Együttes vitát folytatunk, vagy pedig külön folytatjuk le a két napirendi pontról a vitát?

ELNÖK: Külön.

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Észak-Macedónia NATO-csatlakozásának a jóváhagyásával kapcsolatosan, tisztelt Ház, szeretném elmondani, hogy a nyugat-balkáni régió elmúlt évtizedének megítélésem szerint ez a legnagyobb diplomáciai sikere, nevezetesen a preszpai megállapodás, amely Észak-Macedónia és Görögország között jött létre idén februárban. Az ország nevének megváltoztatásával végre magunk mögött hagyhattunk egy majdnem 30 éve húzódó politikai vitát. Az, hogy egy nyugat-balkáni konfliktust sikerült békés úton rendezni, világosan jelzi, hogy a régió elindult az európai beilleszkedés útján. Ez a 30 esztendő diplomáciai értelemben azért tagadhatatlanul egy rémálomnak volt tekinthető, nem gondoltuk, hogy valaha is véget fog érni ez a névvita, ezért lehet ennek örülni. S bár csak három hónapja zárult le az ország nevéről szóló vita, az Észak-Macedón Köztársaság NATO-ba való felvétele egy 1995 óta tartó sikeres együttműködésnek a betetőzése. Az ország mind Afganisztánban, mind Koszovóban jelentős katonai segítséget nyújtott a szervezetnek, emiatt a NATO tagországai már 2008-ban, 11 esztendővel ezelőtt megegyeztek, hogy a névvita rendezését követően automatikusan meghívást fog kapni Észak-Macedónia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, tehát Észak-Macedónia, mondhatni, most már több mint 20 esztendeje teljesít.

A NATO 70 éves fennállása óta egyet jelent a béke, a demokrácia és a nyugati értékek fokozatos térhódításával és védelmével. Észak-Macedónia tagországgá válása  ahogy ezt a miniszter úr is mondta  valóban mérföldkő a Balkán nyugati felzárkózásához vezető úton. Ez az integráció Magyarország és egyben egész Európa elemi biztonságpolitikai érdeke is, egy stabil, erős Észak-Macedóniának lehetősége lesz arra, hogy a Balkán nyugati nyitásának, felzárkózásának éllovasa lehessen.

Különösen nagy szüksége van az országnak a nyugati szövetségesek támogatására mindaddig, amíg a Görögországon átvezető migrációs útvonalak folyamatos biztonsági kockázatot jelentenek a régióban, és jegyezzük meg ezen a helyen is, hogy Észak-Macedóniát a legnagyobb elismerés illeti a migráció terén kifejtett tevékenysége vonatkozásában is. A NATO-csatlakozás tehát egy rendkívül üdvözlendő folyamat a térség stabilitása, biztonsága szempontjából.

Végezetül engedjenek meg egy kritikus megjegyzést is. Sajnálatos ugyanakkor, hogy míg a NATO nyitott Délkelet-Európa integrációjára, az Európai Unió évek óta egy befelé forduló állapotban van, és egy egyre inkább befelé forduló állapot jellemzi, legyen szó akár a keleti vagy akár a déli szomszédságról. Mintha Brüsszel nem ismerné fel, hogy ha nem kínál valós, hiteles és elérhető perspektívát a térség országai számára, akkor azok más jövőt fognak választani maguknak  ennek sajnálatos módon már vannak előjelei , máshoz fognak fordulni oltalomért és támogatásért, és ez egyáltalán nem jó hír az Európai Unió, illetőleg a NATO, általában a Nyugat számára. Mindaddig ugyanis illúzió az az európai vágy, hogy az Európai Uniót komolyan vegyék a világszínpadon, amíg a saját közvetlen szomszédságában sem képes befolyást gyakorolni. Ezért nem egy mellékes kérdés, hogy a NATO-csatlakozást követően megindule a Balkán és azon belül Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási folyamata is, avagy sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony szólhat, a Jobbik vezérszónoka. Parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5886. számú törvényjavaslat Észak-Macedónia Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásának jegyzőkönyve kihirdetése. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2018. június 14-ei brüsszeli csúcstalálkozóján döntött arról, hogy az Észak-Macedón Köztársaság meghívást kap a NATO-hoz való csatlakozás megkezdésére.

(10.10)

2018 novemberében sikeresen lezárultak a tárgyalások, és ennek következtében 2019. február 6-án aláírták a felek a NATO-hoz való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Miután a NATO-tagországok vonatkozásában a NATO-tagság teljes jogú elnyerése akkor történik meg, ha az összes NATO-tagállam az erről szóló megállapodást ratifikálta, ehhez vált szükségessé az, hogy a kormány a jelen javaslatot beterjessze a Házhoz.

Ezen döntést megelőzte az, hogy Macedónia és Görögország megállapodott Észak-Macedónia névváltoztatásáról. 1991-ben vált Macedónia Jugoszláviától függetlenné. Miután Görögország északi tartományában jelentős macedón kisebbség él, ezért ezt a területet ma Makedóniának hívják. A görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követeléssel állhatnak elő. Erre természetesen nem került sor, de a félelmeket elhárítandó, Macedónia Észak-Macedóniára változtatta a nevét, így lezárultak azok a viták, amelyek Görögországgal, egy NATO-tagországgal folytak.

Nem csoda, hogy a NATO ragaszkodott ahhoz, hogy Észak-Macedónia a tagjai közé kerüljön, tekintettel arra, hogy elhelyezkedése stratégiai jelentőségű geopolitikai szempontból. A NATO védelmi rendszerének a térségben való mielőbbi és teljes körű kiterjesztése volt az alapvető oka annak, hogy ily gyorsan lefolytak a csatlakozási tárgyalások.

NATO-tagságunk 20. évfordulóján örömmel üdvözöljük ezen új tagállamot, és reménykedünk abban, hogy a NATO stratégiai céljainak, az értékek megőrzésének és a védelem teljeskörűségének ezen új ország is eleget tud majd tenni.

Természetesen a Jobbik csatlakozik a ratifikáció folyamatához, és igen szavazatával támogatni fogja a törvényjavaslat hatálybalépését. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. Tessék!

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez az egyezmény, hogy Észak-Macedónia csatlakozhat a NATO-hoz, egy mérföldkő, tehát mindazokkal az előttem szólókkal egyetértek, akik arról beszéltek, hogy ez a csatlakozás a balkáni térség stabilitását egészen biztosan elő fogja segíteni. Ezért rögtön az elején hadd szögezzem le, hogy az MSZP frakciója természetesen támogatni fogja ezt az egyezményt.Azért is fontos ez, mert sokféle évfordulót ünneplünk ebben az évben a NATO-val kapcsolatban, és mindenféleképpen érdemes megemlékezni arról, hogy a történelem legsikeresebb katonai-védelmi szövetségéről beszélünk, éppen ezért ez a védelmi szövetség minden egyes tagország számára képes biztosítani a biztonságot, tudja szavatolni ezen országok biztonságát. S arról sem szabad elfeledkezni, hogy ez a NATO nemcsak egy védelmi-katonapolitikai szövetség, hanem egyfajta értékközösség is, egyfajta politikai szövetség is, és ez bizony a tagállamok számára is egészen biztosan különböző kötelezettségeket ír elő vagy legalábbis ró rájuk.

Egy másik szempontból is fontos az, hogy Észak-Macedónia a NATO-hoz csatlakozik; erről talán ma kevesebb szó volt, de érdemes két dolgot az asztalra tenni a vita során. Az egyik  és erről mind Németh Zsolt, mind miniszter úr hallgatott, amikor a Balkánról beszéltünk , hogy a Balkánon ugyanolyan erős geopolitikai küzdelem zajlik Nyugat és Kelet között, Oroszország és az Egyesült Államok között, mint sok más helyütt a világban. Éppen ezért az, hogy Észak-Macedóniának a névvita valóban sikeres lezárása után  ami szintén egy történelmi cselekedet volt  sikerült a NATO-hoz csatlakoznia, ez azért jelentős mértékben átírja ott a helyi viszonyokat, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ez az értékközösség, amiről az imént beszéltem, a Balkán irányába bővüljön. Való igaz, az a kritika helyes volt, hogy ebben az Európai Unió sokkal inkább el van maradva, és az lenne a szerencsés természetesen, ha egy NATO-csatlakozás után az euroatlanti integráció másik pillére, az európai uniós csatlakozás is minél hamarabb felgyorsulna.

Szerintem az helyes és jó kezdeményezése volt a kormánynak, hogy támogatja a NATO bővítését, mint ahogy támogatjuk különböző aspiráns országoknak az európai uniós csatlakozását is  különösen akkor fontos ez Magyarország számára, ha az ország külső határaihoz közel lévő területekről van szó , és ezt mi is megtettük a korábbi kormányok idején; de azért azt nem szabad szó nélkül hagyni, hogy bizony ebben az orosz-amerikai vitában a magyar kormány nem mindig áll egyértelműen ki az euroatlanti értékek mellett.

A térségben kiemelten fontos, hogy ez a vita eldőlt Észak-Macedónia szempontjából, de nem volt ez mindig így, hiszen különböző belpolitikai változások történtek Észak-Macedóniában, amelyek lehetővé tették ezt a csatlakozást. Hiszen korábban  kell hogy emlékezzünk, és ez a másik kritikai pont, amit a vitában szeretnék felhozni  volt egy másik miniszterelnöke Észak-Macedóniának, akit úgy hívnak, hogy Gruevszki, aki bizony nem volt ekkora nagy támogatója ennek a csatlakozásnak, sőt arról beszéltek, arról szóltak a különböző elemzések vagy éppen sajtóhírek, hogy a volt miniszterelnök sokkal inkább Oroszországhoz, Moszkvához akarja közelíteni az országát, sőt arról is beszéltek, hogy megpróbálták ezt a csatlakozást egyfajta puccsal is megakadályozni némi, a sajtóhírek alapján orosz műveleti, szakszolgálati segítséggel.

Hál’ istennek, ez nem sikerült, de ettől függetlenül azért fölvetődik az a kérdés, hogy Magyarország miért nyújt menedéket egy ilyen embernek, aki teljesen világosan a mi euroatlanti orientációnkkal ellentétes álláspontot képvisel, tehát sokkal inkább Oroszországhoz akart közelíteni, sokkal inkább a Kelethez, mint a Nyugathoz. S ha Magyarországnak ennyire egyértelmű ebben az álláspontja, akkor azért felvetődik a kérdés, hogy egyrészről miért adunk politikai menedékjogot egy olyan személynek, akit köztörvényes bűncselekményekért keresnek a hatóságok úgymond a saját országában, másrészről a Külügyminisztérium miért folytat ennyire  hogy mondjam?  aktív kapcsolattartást ezzel a személlyel. Legutóbb hihetetlen konspirált módon a 444 szerkesztősége mellé szerveztek Gruevszkivel egy találkozót egy magánlakásba.

Én azt hittem, hogy a Külügyminisztériumnak vannak saját tárgyalóirodái, a helyettes államtitkárnak van esetleg valamilyen szobája, ahol tud hivatalosan fogadni vendégeket, ahogy ezt normálisan kell. Ehhez képest a helyettes államtitkár  hogy mondjam?  titkos találkozót szervez saját magának Gruevszkivel. Ez mindenféleképpen kérdéseket vet föl. Ezért ha miniszter úr itt van, akkor ezt az alkalmat megragadnám, hogy megkérdezzem tőle, hogy vajon a helyettes államtitkára mit keres egy titkos találkozón  konspiratív módon megszervezve  egy magánlakásban. Esetleg ki van tiltva a Külügyminisztériumból? Vagy nem volt üres tárgyaló?

S ha már ezt megkérdeztem, akkor azért arra is kíváncsi lennék  hiszen hirtelen nagyon szűkszavúvá vált a helyettes államtitkár, amikor a sajtó megkereste, hiszen csak ki kellett lépni a szomszéd szobából a 444 újságíróinak, és amikor meg akarták tudni, hogy miről egyeztetett, miről tárgyalt, akkor egyetlenegy szót sem mondott. Feltételezem, a miniszter úr megkérdezte a helyettes államtitkár urat, hogy mit csinált egy magánlakásba konspirált módon megszervezett megbeszélésen.

Én meg azt kérdezném öntől, hogy lesze ennek következménye, illetőleg hogy mi volt ennek a tárgyalásnak a tartalma. Mit nem lehetett a Külügyminisztérium épületében megtárgyalni ezzel az egyébként saját országában  még egyszer mondom  köztörvényes bűncselekményekkel vádolt politikussal? Úgyhogy igazából az alkalmat szerettem volna erre felhasználni.

Azzal zárnám, amivel kezdtem, hogy Magyarország szempontjából, a nemzeti érdekeink szempontjából, Magyarország biztonsága és a térség békéje szempontjából ez egy rendkívül előremutató lépése a NATO-nak, amit mindenféleképpen üdvözölni kell. Való igaz, ahogy Németh Zsolt is mondta, a stabilitás egészen biztosan növekedni fog ezen az együttműködésen keresztül. S hogy harmincadik tagállamként csatlakozhat Észak-Macedónia a NATO-hoz, mindenféleképpen előremutató és példát adhat például az Európai Unió számára is.

Tehát azzal zárnám, amivel kezdtem: a Magyar Szocialista Párt örömmel támogatja ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Vadai Ágnes képviselő asszony, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka, parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban viszonylag kevés ügy van, amit, azt tudom mondani, hogy ciklusokat átívelően egyetértés övez, a Nyugat-Balkán integrációja ilyen. Ellenzéki és kormánypárti képviselők mindig töretlenül támogatták azt, hogy azok az országok, amelyek akár közvetlen, akár egy picit távolabbi szomszédaink, de a Nyugat-Balkánon helyezkednek el, minél hamarabb az euroatlanti integrációs szervezetek tagjai legyenek.

(10.20)

Valamennyi külügyi témával foglalkozó képviselő, illetve külügyminiszter, külügyi államtitkár, és ahol szükséges volt, nyilván ott a honvédelmi miniszterek, honvédelmi államtitkárok mindent megtettek azért, hogy ezek az országok minél hamarabb csatlakozhassanak akár a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. Éppen ezért örömteli  ahogy Németh Zsolt és Mesterházy Attila is mondta , hogy meglehetősen hosszú idő után, hiszen 1995-ben a békepartnerséggel indult el akkor még Macedónia folyamata, útja a NATO felé, eljutottunk a mai naphoz, amikor Magyarország végre vitatkozik erről a kérdésről, de talán nem is vitatkozik, inkább csak megbeszéljük ezt a törvényjavaslatot, és őszintén remélem, hogy azt, amit a külügyminiszter úr mondott, hogy 2020 tavaszán van arra esély, hogy valamennyi ország ratifikálja Észak-Macedónia csatlakozását a NATO-hoz, ez meg fog valósulni. Ez tényleg meglehetősen hosszú út, míg odaért ez az ország, sok-sok küzdelemmel, és valóban a preszpai megállapodás a Demokratikus Koalíció álláspontja szerint is egy fordulópont volt ebben a folyamatban. Természetesen a frakciónk támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, azaz az Észak-macedón Köztársaságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Itt Mesterházy Attila képviselőtársam volt az, aki említette, hogy persze értjük mi az érdekeket, ezek nagyon fontosak, de alapja minden ilyen együttműködésnek egy értékközösség, hogy vannak olyan ügyek, vannak eszmék, amelyeket közösen vallunk, és valóban nagyon fontos, hogy e tekintetben is megérkezett Észak-Macedónia közénk, olyan értékeket, olyan külpolitikai irányultságokat vall magáénak ez az ország végre, amely Magyarország és az észak-atlanti szövetség értékeit jelentik. 29 európai és észak-amerikai ország dönt most arról ezekben a hetekben, hónapokban  és reméljük, hogy már nem évek lesz, míg ez a döntés megszületik , hogy Észak-Macedónia csatlakozzon a NATO-hoz.

És egyetértek mindazokkal, akik arról beszéltek, hogy bár hosszú volt a folyamat, mégis azt látjuk, hogy kicsikét talán gyorsabb, mint az Európai Unió esetében. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció is azt szorgalmazza, hogy mindenki, akinek ebben van lehetősége fellépésre, erősítse meg azt az igényt, hogy a NATO-csatlakozást követően Albániával és Észak-Macedóniával is meginduljanak az európai uniós tárgyalások. Ha van ország, amelyik tudja, hogy milyen fontos, hogy a NATO-csatlakozást követően, amelyik egy politikai értékközösség és nyilván egy nagyon fontos védelmi közösség, de fontos az, hogy részesei lehessünk, és ahogy a mi esetünkben is történt, részesei lehettünk az Európai Uniónak, azt gondolom, hogy a folyamat kiteljesedése, amivel valóban végérvényesen a szabad világhoz csatlakozhatnak ezek az országok, az az európai uniós csatlakozás. Tehát örömteli az, hogy Albánia 2009-ben már tudott csatlakozni a NATO-hoz, most végre Észak-Macedónia esetében is megvalósul ez a dolog, de én azt gondolom, hogy a folyamat, amiről Mesterházy Attila beszélt, a Kelet és Nyugat közötti vita, ami megvan és küzdelem, az ezzel nem zárul le, ez csak egy fejezet vége, hiszen ha odaérünk valóban, akkor Észak-Macedónia jövőre csatlakozhat effektíve is a NATO-hoz, bár valóban, különböző missziókban folyamatosan részt vettek macedón katonák, és ezt köszönjük is meg nekik, de folytatni kell ezt a folyamatot annak érdekében, hogy az a küzdelem, ami ma a világot meghatározza, a szabad világ és a kevésbé szabad világ között, az sikeres legyen Észak-Macedónia és  hozzáteszem  Albánia számára is. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció támogatja a kormány és mindazok törekvését, valamennyi szövetségesünk törekvését, amely arra irányul, hogy minél hamarabb induljanak meg a csatlakozási tárgyalások ezekkel az országokkal.

Eddig tartott a jó hír, de azért beszélni kell itt az elmúlt hetek eseményeiről is. Azért kell erről a kérdésről beszélni, mert amikor a NATO-ról beszélünk, akkor nem csupán értékekről, érdekekről beszélünk, hanem bizalomról is. Mesterházy Attila képviselőtársam már megemlítette, hogy Macedóniában 2006 és 2016 között egy olyan miniszterelnök volt kormányon, aki nem mindig volt érdekelt abban, hogy Macedóniát, később Észak-Macedóniát hozzánk, magyarokhoz is közel hozza, sokkal inkább érdekelt volt abban, hogy eltávolítsa ezt az országot Magyarországtól, eltávolítsa a NATO-tól, és akadályozza és eltávolítsa az Európai Uniótól. Szerencsére ma már nem ez a helyzet, azonban nagyon szerencsétlen módon alakultak az elmúlt hetek eseményei, illetve már a tavalyi év eseményei is. Ahogy ez már itt említésre került, 2018. november 11-én a korábbi macedón miniszterelnök egészen egyszerűen megszökött Macedóniából a hatóságok elől, jogerősen szabadságvesztésre ítélték, és el kellett volna kezdeni a büntetésének a letöltését. Én azt hiszem, nagy hiba volt akkor a kormánypártok részéről és talán a Külügyminisztérium részéről is a némaság, hiszen ha akkor azokra a kérdésekre, amelyeket az ellenzéki képviselők feltettek, válaszoltak volna, akkor talán ma nagyobb lenne a bizalom ebben az ügyben, és jobban elhinném, hogy önök valóban tiszta szívből, őszintén, érdek és érték mentén is szeretnék Észak-Macedónia csatlakozását a NATO-hoz, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Észak-Macedónia csatlakozhasson az Európai Unióhoz is, ugyanis az információk, amelyek rendelkezésre állnak a tavalyi szökést illetően, azok egyértelműen arra mutatnak, hogy a magyar kormány tudtával, sőt külügyminisztériumi munkatársak segítségével szökhetett meg ez az ember a saját országából a törvény elől.

Azt most már tudjuk, hogy különleges bánásmódban részesült, hiszen ha jól emlékszem, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök, akit hazájában jogerősen börtönbüntetésre ítéltek, különleges bánásmódban részesült, ezért nem kellett a tranzitzónában tartózkodnia. Ezzel sajnálatos módon megsértették a saját maguk által alkotott törvényeket is annak érdekében, hogy védjenek egy olyan embert, aki a mostani szövetségesünket  a Demokratikus Koalíció legalábbis így tekint Észak-Macedóniára , Észak-Macedóniát távolította volna a NATO-tól, és ennek érdekében még törvényt is hajlandók voltak sérteni. Hiszen különleges bánásmódban az önök által elfogadott törvény értelmében felnőtt kísérő nélküli kiskorú, terhes, várandós nő részesülhet, illetve olyan személy, akit szexuálisan, pszichikailag vagy egyéb módon bántalmaztak, és ezért különleges igénye van a bánásmódra. Ahogy az elmúlt hetekben előkerültek a felvételek Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökről, úgy látom, hogy egyik sem az, egészen biztosan nem várandós nő, egészen biztosan nem kiskorú gyerek, de nem látszik rajta  különösen a szivarozós felvételek esetében , hogy őt pszichikailag bántalmazták volna.

Arról már szó esett, hogy az idejövetel törvénysértő volta, külügyminisztériumi segítsége  hiszen nem gondolom, hogy személyesen a külügyminiszter segített neki, bár tudjuk, hogy egy évvel korábban a magyar miniszterelnök találkozott Nikola Gruevszkivel, amikor ő már nem volt miniszterelnök, és akkor is folyt már az eljárás, merthogy itt nemcsak a korrupciós ügyről kell ám beszélni, képviselőtársaim, a volt észak-macedón miniszterelnök tekintetében, hanem több ezer lehallgatás ügyében is. És ez kifejezetten fontos bizalmi kérdés, mert a NATO-n belül nem pusztán katonai akciók vannak, ahol együttműködés van, hanem egyre szorosabbra fűzik a tagállamok a szálat, a kapcsolatot annak érdekében, hogy a titkosszolgálati együttműködés is még hatékonyabb legyen. Képzeljenek el egy olyan helyzetet, hogy jelen pillanatban Magyarország területén tartózkodik egy olyan volt macedón miniszterelnök, aki több ezer ellenzékivel szembeni titkos és illegális lehallgatást engedélyezett. Az már csak hab a tortán, hogy még korrupcióért is elítélték.

Ezek után érkeztünk el múlt hét péntekig, június 7-éig, amikor szerintem egy olyan eset állt elő, ami sem helyszínében, sem személyi összetételében, sem időzítésében, hogy finoman fogalmazzak, nem volt szerencsés. Nagyjából egy héttel ezelőtt Joó István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Nikola Gruevszki, ahogy itt elhangzott, találkozott egy internetes újság, a 444.hu szerkesztősége melletti lakásban, egy olyan lakásban, amely nemhogy a magyar állam tulajdonában van, hanem két kínai állampolgár tulajdonában van, akik közül az egyik letelepedési kötvényes volt. Tehát megérkezett ide egy másik szál is.

(10.30)

Aki ismeri ezt a világot, kvázi a titkos találkozók világát, az talán még rendben is találja; nem azt, hogy ez a két személy találkozik, hanem azt, hogy vannak ilyen lakások, itt vannak igazán érdekek, és vannak ilyen találkozók. De az, hogy ez nem a magyar állam tulajdonában van, hanem két kínai állampolgár tulajdonában van, akik közül az egyik letelepedési kötvényes, már önmagában kérdéseket vet fel.

Arra, hogy ez a találkozó egy héttel az Észak-macedón Köztársaságnak a NATO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos törvényjavaslat vitája előtt történik, legalábbis azt tudom mondani, hogy nagyon rossz az időzítés, mert az ember azt gondolhatja, hogy van valami indok, amiért éppen akkor kell találkoznia Joó Istvánnak nem mással, mint Nikola Gruevszkivel, a volt macedón miniszterelnökkel.

Képviselőtársaim! Azt tudom mondani, hogy…  még egy zárójeles megjegyzést szeretnék hozzátenni: mindez a Margit körúton történt, ahol Nikola Gruevszki szabálytalanul parkolt. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy azért a pofátlanságnak tényleg nincsen határa. Szerintem helytelen ezt csinálni, helytelen ilyen találkozókat ilyen helyre szervezni, szerintem helytelen ilyen lakást fenntartani ilyen találkozókra, és őszintén szólva, bármennyire is önök azt gondolják, hogy teljesen rendben van, hogy ez az ember itt tartózkodik Magyarországon, a magyarországi szabályok rá is vonatkoznak, neki is szabályosan kell parkolnia. Az pedig, hogy aztán az ő embereinél milyen eszközök voltak a felvételek alapján, szerintem további, leginkább a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó kérdéseket vet fel.

Az üggyel kapcsolatosan  és őszintén sajnálom, hogy éppen ennél a törvényjavaslatnál kell erről a kérdésről beszélni, mert Észak-Macedóniának, annak az Észak-Macedóniának, amelyik hátrahagyta Gruevszki örökségét, ehhez köze nincsen. A támogatásunkat az ország bírja, de ezt a kérdést egész egyszerűen a jövőbeni együttműködés érdekében, a bizalom érdekében muszáj tisztázni, hogy mi dolga, mi köze van Joó Istvánnak ehhez, és kinek a megbízásából teljesítette azt a múlt heti akcióját, ami akciónak is gyenge volt, titkosnak meg, ugye, mint a végén kiderült, nem volt igazán titkos.

Akkor ezen az alapon igazán, hogy mondjam, itt is leülhettek volna beszélgetni, és akkor végre lehetne kérdezni a macedón miniszterelnököt, aki talán hitelesen elmesélné, hogy hogyan jutott ki Macedóniából, kinek a segítségével.

Azt hiszem, ez az ügy azért itt jelent egy problémát, bizalmi problémát mindenképpen. Azt szeretném kérni a kormánypárti képviselőktől  ebben az ügyben a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén több alkalommal kísérletet tettem, hogy ezt tisztázzuk, szerettem volna, ha a külügyminiszter úr eljön, ha a belügyminiszter úr eljön, a honvédelmi tárca képviselője eljön. Szerintem nagyon jó alkalom lenne, és nagyon örülnék annak, ha a külügyminiszter úr kezdeményezné, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottságnál, éppen azért, hogy Észak-Macedónia kapcsán a magyar és észak-macedón bizalmi viszonyok helyreálljanak, legyen egy ilyen napirendi pont; akár zárt ülésen is, hiszen lehetnek olyan információk, amelyekről mi nem tudunk, lehet olyan speciális nemzeti érdek, amit eddig nem osztottak meg velünk Nikola Gruevszki kapcsán. Ez azért lenne fontos, hogy az a csatlakozási tárgyalássorozat, amely sikeresen révbe ért, és aminek a ratifikációja magyar részről hamarosan megtörténik, párhuzamosan együtt járjon egy bizalom-visszaépítéssel is.

Nagyon örülünk annak, hogy Észak-Macedónia a NATO tagja lesz, és biztatunk mindenkit arra, hogy segítse mind Albánia, mind Észak-Macedónia európai integrációs lépéseit is annak érdekében, hogy aztán teljes lehessen az az értékközösség, amelyet Magyarország is magáénak vall. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tájékoztatom önöket, hogy a vezérszónoki felszólalások végére értünk.Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kérdést elfelejtettem az imént feltenni miniszter úrnak, ezt pótolnám. Ennek a lakásnak a kínai tulajdonosai, ezek a személyek átesteke biztonsági ellenőrzésen? Tehát magyarul: ha itt hivatali ügyekről tárgyalnak, legalábbis szoktak tárgyalni, akkor ezek az emberek átesteke bármilyen nemzetbiztonsági átvilágításon, ha ezt a Külügyminisztérium ilyen rendszeresen igénybe veszi? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További jelzések kétperces felszólalásra nem érkeztek, normál szót kérő felszólaló sincsen. (Jelzésre:) Azóta már van  túl hosszú volt a mondatom , így aztán Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP képviselője kaphat szót. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Én csak balgán bíztam benne, hogy a kormánypárti sorokból lesz kétperces hozzászóló, de ez elmaradt. Szerintem egyetlenegy kérdésre kell miniszter úrnak válaszolnia, azzal együtt, hogy természetesen a törvényjavaslat támogatását itt is csak megerősíteni tudom, de a Gruevszki-ügyet nem lehet ettől elkülöníteni. Szerintem egy kérdés van, mert az összes többi, amit Mesterházy úr és Vadai Ágnes is feltett, ez után következik. Miniszter úr tudtával és engedélyével találkozotte a helyettes államtitkára ezzel az emberrel egy kínaiak által tulajdonolt lakásban  nevezhetném titkos lakásnak, de kellően hülyének kell lennie annak, aki ezt titkos lakásnak kívánja használni egy szerkesztőség mellett , vagy nem tudott róla, miniszter úr? Ha tudott róla, miniszter úr, akkor az összes többi kérdésre itt köteles válaszolni, amit a képviselőtársaim feltettek. Ha nem tudott róla, akkor meg nyilvánvalóan csak egy kérdésre kell válaszolnia: a helyettes államtitkárt ezek után milyen vizsgálat és milyen következmény várja az ön minisztériumában? Köszönöm. (Dr. Vadai Ágnes tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselők! Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzés nem érkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem miniszter urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Szijjártó Péter jelzésére:) Öné a szó. Parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a részvételt a napirendi pont vitájában. Elhangzott néhány észrevétel, amelyre szeretnék reagálni. Mesterházy Attila képviselőtársam azt hiányolta, hogy mi Németh Zsolttal nem beszéltünk volna arról, hogy kelet-nyugati csatározás zajlik a Nyugat-Balkán térségében. Nem akarnék rosszízű megjegyzéseket tenni, de amikor arról beszéltem, hogy amikor összejövünk európai uniós külügyminiszterek, és egy jelentős többségük arról sír  legalábbis átvitt értelemben, elnézést , hogy micsoda külső behatások meg befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon nem barátságos tényezők részéről, akkor erről beszéltem; elnézést, ha ez nem volt kellőképpen érthető.

Csak én azt gondolom, hogy ez a sírás álságos. Álságos, mert az a mi döntésünk, az Európai Unió döntése, az európai uniós tagországok döntése, hogy akarunke tenni ebben a, nevezzük így, kelet-nyugati versenyben a saját érdekünkben és a Nyugat-Balkán érdekében. Akarunke bármit is tenni? Mert az kedden kizárólag az európai uniós tagországok döntése lesz, senki másé, hogy megkezdjüke a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával az Európai Unió vonatkozásában. Mi ezt támogatni fogjuk, hangosan, nyíltan, őszintén; nem vagyunk foglyai sem a politikai korrektségnek, sem a képmutatásnak, mi erről merünk nyíltan és őszintén beszélni.

De még egy dologra hadd hívjam fel az önök figyelmét. Önök közül senki sem szólt itt a parlamentben, amikor Ukrajna számára azért nem léphetett hatályba az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás, mert Hollandia azt nem ratifikálta. Mi lett volna, tisztelt képviselőtársaim, ha azt mi nem ratifikáljuk, ha Magyarország nem ratifikálja? Miről szólt volna az európai sajtó? Azért, mert a hollandok nem tették: hát, vannak ilyen belpolitikai ügyeik, ezért nem teszik. Mi ez, ha nem kettős mérce? Mi akkor is felszólaltuk az ukránok mellett is, dacára annak, hogy vannak azóta kétoldalú, finoman fogalmazva, nehézségeink. Mi akkor is nyíltan érvelünk, amikor például Ukrajna és a NATO kapcsolatának további fejlesztése tekintetében blokkolunk, és ugyanígy nyíltan beszélünk akkor is, amikor az észak-macedónokról meg az albánokról meg a többi nyugat-balkáni országról van szó.

Szeretném önöknek elmondani, hogy igen, a Macedón Köztársaság korábbi miniszterelnöke, Nikola Gruevszki itt tartózkodik Magyarországon, egy kormánytól független hatóság döntése értelmében jogszerűen; jogszerűen, ezt húzzuk alá, ez is a tényekhez tartozik. Ez az ember tíz évig, tíz évig volt a Macedón Köztársaság miniszterelnöke. (Dr. Vadai Ágnes: És?)

(10.40)

És ezt nem lottón nyerte, tisztelt képviselőtársaim, hanem öt választáson végzett az első helyen. Öt választáson, a macedón polgárok döntése alapján. Tehát önök lehetnek macedónabbak a macedónoknál… (Dr. Harangozó Tamás: A macedón bíróság által elítélt!) De most kiabáltam én, amikor ön beszélt? Már ne haragudjon, hogy is mondjam, ez a gyerekszoba-kategória, hogy kinek volt, meg kinek nem. Én végighallgattam önt, ha nem kíváncsi a válaszomra, akkor kiabáljon nyugodtan a hátam mögött, akkor is megpróbálok válaszolni.

ELNÖK: De azt én meg nem fogom engedni, úgyhogy most miniszter úr beszél, parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tehát ez az ember ötször nyert választást Macedóniában, mert a macedón polgárok így döntöttek. És önök lehetnek macedónabbak a macedónoknál, de ne mi akarjuk már eldönteni, hogy ki a kormányfő a világ egy másik országában! (Dr. Vadai Ágnes: Hanem ő!) Ötször nyert választást, tíz éven keresztül volt miniszterelnök. Önök szerint ma Magyarországon, önök szerint ma Magyarországon vane olyan szakértő, aki jobban érti a nyugat-balkáni folyamatokat, mint Nikola Gruevszki, aki tíz évig volt ott miniszterelnök? Szerintem nincs. Lehet, hogy önök szerint van, szerintem nincs. Tehát ha a leghitelesebb információt akarjuk beszerezni arról, hogy mi történik a Nyugat-Balkánon, merre mutatnak a nyugat-balkáni folyamatok, hát kivel beszélnénk, ha nem egy olyan emberrel, aki tíz évig miniszterelnök volt? És igen, rendszeresen szoktunk vele beszélni. Az, hogy hol? Semmi jelentősége nincsen. Én például a minisztériumban szoktam vele beszélni, a saját irodámban. És az, hogy a Külügyminisztérium tisztségviselői kapcsolatot tartanak egy olyan emberrel, aki tíz évig volt a saját hazája miniszterelnöke, az szerintem természetes. És tudják mit, képviselőtársaim? Ez a jövőben is így lesz. A jövőben is rendszeresen fogunk vele kapcsolatot tartani, én a jövőben is fogok vele konzultálni a Nyugat-Balkánt érintő kérdésekben, azt nyilvánvalóan mindig az irodámban fogom tenni.És mondok önöknek még valamit, tisztelt képviselőtársaim! Nikola Gruevszki támogatja saját hazájának euroatlanti integrációját. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mit gondol erről a folyamatról, ő azt mondta, hogy azt kéri a magyar kormánytól, minél előbb terjessze be a ratifikációról szóló előterjesztést a magyar Országgyűlésbe, és azt minél előbb szavazza meg a magyar Országgyűlés. Tehát önök nem állítanak igazat akkor, amikor azt mondják, hogy a volt macedón miniszterelnök ne támogatná hazája euroatlanti integrációját.

És még egy dolgot hadd mondjak önöknek: mi akkor is támogattuk a macedónok integrációs folyamatait, amikor éppen az Európai Néppárthoz tartozó párt adta a kormányt, és most is támogatjuk, hogy egy szocialista párt vezeti Észak-Macedóniát. Pontosan ez mutatja, hogy semmifajta pártbeli előítéletünk ilyen kérdésben nincs, ez Magyarország számára nemzeti érdek, és legyen szocialista, kommunista, liberális, néppárti, kereszténydemokrata, konzervatív, akármilyen kormány Macedóniában, Észak-Macedóniában, Albániában, bárhol, mi mindig támogatni fogjuk a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatait.

És ha már korrupcióról beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, azt biztosan tudják, hogy van egy ember Macedóniában, semmi közünk nincsen hozzá, mert nem a mi döntésünk, az észak-macedónok így döntöttek, az ő dolguk, de van egy ember Macedóniában, akit korrupció miatt jogerősen elítéltek, majd az elnök kegyelemben részesített. Tudják, ki az? A jelenlegi miniszterelnök: Zoran Zaev. A szocialista párt vezetője Észak-Macedóniában. Erre önök nem annyira kényesek. Vajon miért van ez így? És még egyszer mondom, minket nem érdekel, és nem a mi dolgunk, nem a mi dolgunk, hogy kit választanak meg Észak-Macedóniában miniszterelnöknek, mert az az észak-macedónok dolga. Majd ők eldöntik; ha nekik jó így, jó ez nekünk is. Csak azt akarom mondani, hogy a kettős mérce alkalmazása talán nem helyénvaló.

Önök azt mondják, hogy a volt macedón miniszterelnökkel való kapcsolattartás megkérdőjelezi az elkötelezettségünket arra nézvést, hogy támogassuk az észak-macedónok integrációs folyamatait. Hadd kérdezzem meg: akkor miért vagyunk itt? Hát mi döntöttünk arról, a kormány döntött arról, hogy beterjesztjük a ratifikáció kérdését a magyar Országgyűlés elé. Ha annyire nem akarnánk, önök szerint beterjesztenénk? (Mesterházy Attila: Miniszter úr…) Ha annyira, ha annyira… Dehogynem! Ha ennyire nem akarnánk, akkor önök szerint megszavaznánk? Hát ne vicceljenek már! Magyarország számára ez nemzeti érdek, és független, még egyszer mondom, attól, hogy ki vezeti Észak-Macedóniát.

És még egy dolgot szeretnék mondani. Miért nem tájékozódnak? Önöknek a testvérpártja vezeti ma az Észak-Macedón Köztársaságot. Az önök testvérpártjához tartozik a külügyminiszter. Tegnap öt órán keresztül tartózkodtam vele egy légtérben, Triesztben. Nem jött oda hozzám, és nem mondta, hogy Péter, van itt bizalomvesztés veletek szemben. Hát ne legyünk már észak-macedónabbak az észak-macedónoknál! Ha valami problémája lett volna, odajött volna. Havi rendszerességgel találkozunk. Éppen tegnap legutóbb. És mindig megköszöni, tegnap is megköszönte azt a támogatást, amit adunk nekik, mert tegnap a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján ugyanúgy felszólaltam, ugyanúgy a legegyenesebben fogalmaztam, és ugyanúgy világossá tettem, hogy az észak-macedónok NATO- és EU-integrációs folyamatát támogatjuk. Odajött, és megköszönte. Mint ahogy az albán kolléga, aki szintén szocialista, az is odajött, és megint megköszönte. Tehát a valóság és amit önök mondanak, ebből a szempontból, tisztelt képviselőtársaim, a legnagyobb tisztelettel, de nincsen összhangban egymással.

Úgyhogy szeretném még egyszer leszögezni, hogy a támogatásunk kormányokon átívelően igaz, a jövőben is támogatni fogjuk az észak-macedónok integrációs törekvéseit, és a Magyarországon tartózkodó, hazájában tíz évig miniszterelnöki pozíciót betöltött Nikola Gruevszkivel a jövőben is fogunk természetesen kapcsolatot tartani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   7-20   21-40   41-70      Ülésnap adatai