Készült: 2020.08.14.08:02:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hohn Krisztina képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A közelgő pedagógusnap alkalmából szeretnék köszönteni ezúton minden pedagógust, és egy több ezer pedagógust érintő problémakörre szeretném felhívni a figyelmet. Mindannyian tudjuk, hogy a szakképzésben, az oktatás több szektorával egyetemben, nagy átalakítások vannak. Nemrég az új szakképzési törvényt is megismerhettük, aminek a tartalma ellen rengeteg pedagógus állt ki, vagy akár otthagyta a munkahelyét. Hiszen e szerint az új törvény szerint a szakképzésben dolgozók kikerülnek a közalkalmazotti státuszukból, melynek indoklása a bérnövekedés. De egyre inkább úgy néz ki, hogy a közalkalmazotti bértábla kiürítése a cél, gondolunk itt az azóta benyújtott és elfogadott, kulturális szektorban dolgozókkal kapcsolatos törvényre. Sajnos a munka törvénykönyve alá való átvezetést nem sikerült biztatóan megszervezni, hiszen egyre inkább félő, hogy a változással nemhogy javul a szakképzési dolgozók helyzete, de inkább csökken a jogbizonytalanság miatt. A közalkalmazotti státusz ugyanis egyedi védelmet biztosított eddig a tanároknak szabadság, fizetés, munkaóra kérdésében vagy akár a jubileumi jutalom tekintetében. A kikerüléssel ráadásul értelmét veszti a pedagóguséletpálya-modell, amelyhez oly sok reményt fűztek kormányoldalról, és a sikerességét hangsúlyozták évek óta.

A szakképzés átalakítása ráadásul végig érdemi egyeztetés nélkül, feszített tempóban folyik, a már elfogadott szakképzési törvény miatt pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint 32 ezer pedagógus került jogfosztott állapotba. A bértárgyalások alapjait képező pedagógusminősítési rendszer igen komoly aggályokat vet fel sportszerűség szempontjából is. Önök úgy kényszerítették a szakképzési pedagógusokat a minősítési rendszeren alapuló bértárgyalásokon való részvételre, hogy ennek semmilyen feltétele nem volt adott.

(Dr. Simicskó István elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Kezdjük azzal, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott veszélyhelyzetben rengeteg pedagógusnak lehetősége sem volt megfelelő minősítésen való részvételre. A közismereti tárgyakat tanító pedagógusok maximális teljesítmény esetén sem tudták elérni a 66 százalékot a minősítésben, mivel a kritériumrendszerben lévő szakképzésreleváns módszertan alkalmazása, a szakmai tapasztalat vagy akár a szakmai elkötelezettség az ő esetükben nem releváns. Emellett rengeteg szubjektív elem és egységnélküliség is jellemezte az értékelést. Az sem volt például meghatározva, hogy ki végezze el az értékelést. Önök szerint ez valódi szakszerűség és minőségbiztosítás?

Élnék itt a PDSZ véleményének kihangosításával, miszerint maga az értékelési rendszer törvényellenes, hiszen az értékelési szempontokat csak az utolsó pillanatban ismerhették meg a pedagógusok. Az ígéretek szerint a szakképzésben dolgozók átlagosan 30 százalékos béremelésre számíthatnak, a minősítéstől függően ki többre, ki kevesebbre, de ennek költségvetési fedezete egyáltalán nem világos a képzési centrumok költségvetésében. A jövőbeli szerződésekben ráadásul csak az alapbéreket kell majd feltüntetni, a pótlékokat nem, ami azt eredményezheti, hogy a dolgozók nem tudják majd, mennyi pénzt is kapnak pontosan. Úgy gondolom, hogy az új szakképzési törvénnyel és ezzel a lehetetlen felállással, ami a minősítési rendszer körül zajlott, leginkább csak azt érik majd el, hogy idén a szokásosnál is több pedagógus hagyhatja el a pályáját, hiszen a munkakörülmények egyre kevesebb ember számára elérhetőek.

S a maradék időmben szeretném megragadni a lehetőséget, hogy a trianoni döntés százéves évfordulója előtt egy nappal erről én is megemlékezzek. Azt valljuk, hogy egy nemzet, éljenek bár tagjai Mánfán, Mezőkaszonyban, Zápszonyban vagy Jánosiban, ahova engem kedves emlékek kötnek, amikor még ott polgármester voltam, akkor itt tudtunk kötni igaz, komoly barátságokat és testvértelepülési szerződéseket is, és Magyarországon sikerült több gyereket is táboroztatni. Azt hiszem, hogy talán akkor érti meg az ember igazán, hogy mit jelent határon túl élni, amikor először van ilyen élményben része, és amikor találkozik a határon túl élőkkel, és ott megérti azt, hogy milyen a határon kívül magyarnak lenni, és milyen ragaszkodni az anyaországhoz, de ragaszkodni ahhoz a helyhez is, ahol élnek.

Közös örökségünk és jövőnk a Kárpát-medence, ezért fontos, hogy gyerekeink nagyobb figyelemmel legyenek arra, hogy a határokon túl is élnek magyarok. Mondom ezt különösen azért, mert amikor én gimnáziumba jártam vagy általános iskolás voltam, nálunk ez tabutéma volt, erről senki nem beszélt, és én, a legnagyobb sajnálatomra, sokáig nem is tudtam, hogy határon túl is élnek magyarok. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Bodó Sándor államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Asszony! Megértem a mai reggeli gondolatait. Az, hogy ezeket egy felszólalásba helyezte el, már egy kicsit érdekesebb, de természetesen ez minden képviselőnek szíve joga. Ön a társadalmi felelősségről beszél ebben a helyzetben Trianon kapcsán is, a képzés kapcsán is, a felelősség kapcsán is, és azt gondolom, hogy menjünk ezeken szépen sorba, mert ez így korrekt. Társadalmi felelősségről beszél abban a helyzetben, amikor az elmúlt időszakban az ellenzéki magatartás teljesen egyértelmű volt: nem támogatták országos szinten, parlamenti szinten a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Nagyon sok ellenzéki önkormányzat… (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Bocsánat! Én nem szóltam bele az ön mondanivalójába. (Dr. Vadai Ágnes: De én beleszólok, mert nincs így!)

Tehát nagyon sok önkormányzati szintű intézkedés a közalkalmazottak ellenében történt, akikért ön most szót emel, például akár Ózd esetét is említhetem, ahol a közalkalmazottakat fizetéscsökkentéssel büntette a helyi vezetés. Tehát olyat kér itt számon, olyan ötleteket vet fel, amit önök a gyakorlatban nem támogatnak.

De természetesen a magyar emberek tisztán látják, hogy mit és hogyan tesznek, és tényleg azt tudom mondani, hogy a társadalmi összefogásnak  aminek most is helye van, sőt igazán most van helye  meglett az eredménye, a veszélyhelyzet kapcsán azok az intézkedések, amit idejekorán megtett a kormány, mindenképpen azt bizonyították, hogy a járványt megfékeztük.

(9.20)

Természetesen helye van az óvatosságnak, mert egy olyan dologgal találkoztunk most szembe, amivel korábban a mi korosztályunk még sohasem. Tehát helye van az óvatosságnak, de ebben a munkában bizony önökre nem számíthattunk.

Látnunk kell azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkahelyek, a képzések kapcsán vet fel. Nos, ebben a helyzetben a kormányzat teljes mértékben elkötelezett abban, hogy minél több munkahely megvédése, új munkahelyek teremtése legyen a célja. Ez nyilván összetett dolog, konkrét intézkedések, konkrét programok is szerepelnek ebben, sőt ezek alkotják markáns részét annak, amit a gazdaságvédelmi akciótervben helyeztünk el. A GDP közel 20 százaléka került átcsoportosításra, 9200 milliárd forint kerül gazdaságvédelemre felhasználásra, vagyis teljesen egyértelmű, hogy az új munkahelyek teremtése mellett a meglévő eredményeket, a meglévő munkahelyeket is meg kell védenünk. Ebben arról tudom önt tájékoztatni, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kapcsán 11 140 cég adott be pályázatot tegnapi zárónappal, és ez 145 357 fő munkahelyének a megőrzését jelentette. Ezek konkrét számok, ezek nem ötletelések, ezek konkrét számok.

A munkahelyvédelmi bértámogatás  csak egy mondatban  három hónapos támogatási lehetőséget biztosít állami finanszírozással, és azokat az ágazatokat segíti leginkább, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak, voltak. A pályázatokat augusztus 31-éig továbbra is be lehet egyébként adni.

Foglalkoztunk a kutatás-fejlesztés, az innováció kérdésével is, és amikor ön tulajdonképpen arról szólt, hogy Magyarország a képzés, a tudomány, az elkötelezettség irányában bizony nem kellő felelősséggel jár el, akkor pont erre hívom fel a figyelmét, hogy külön is azokra a munkakörökre, azokra a magasan kvalifikált szakemberekre figyelmet fordítunk, akiknek a munkája szükséges ahhoz, hogy majd egy következő lendületben, amikor tényleg szükség van arra a tudásra, innovációra, találmányokra, amelyek most ott vannak az asztalfiókban  legyenek ezek egyébként akár egy szakmunkásképzőben lévő szakoktatónak a nagyon praktikus gondolatai, és legyenek akár tényleg magas szintű mérnökemberek , amikor ezekre a szakemberekre a kormányzat külön is gondol a kutatás-fejlesztés, az innováció kapcsán, akkor az ön felvetését igazából nem tudom hova elhelyezni. 13 152 mérnöknek, kutatónak, informatikusnak segítettünk eddig ezzel a programmal, 823 cég önnel szemben azt gondolja, hogy ez rendben van, működik így.

Helye van a munkahelyteremtő támogatásnak, a beruházások kapcsán munkahelyteremtő bértámogatási programról tudok szólni  84 milliárd forint áll rendelkezésre 70 ezer főre , vagyis a kormány úgy a munkahelyek megvédése, teremtése és a képzésekkel való hasznos gazdálkodás kapcsán megtette azokat az intézkedéseket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság újra tudjon lendülni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai