Készült: 2020.08.14.06:22:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:10


Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rétvári Bence képviselő úr, államtitkár úr, KDNP-képviselőcsoport: „Aktuális kérdésekről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért nyílik lehetőség Magyarországon a rendkívüli jogrend visszaadására itt a parlamentben, az európai országok közötti összehasonlításban is elsőként, mert Magyarország eredményesen tudott védekezni a koronavírus-járvánnyal szemben. Ennek egyik alapja az volt, hogy a kormány gyorsan tudott lépni, bár az ellenzéktől ehhez segítséget nem kaptunk, de a parlament megnyitotta a lehetőséget a gyors, akár órákon belüli cselekvésre a kormányzatnak. S azért is tudjuk a rendkívüli jogrendet már június végével, várhatóan június 20-ával megszüntetni, mert Magyarország sokkal erősebb állapotban volt a koronavírus-járvány kitörésekor, mint tíz esztendővel ezelőtt. Nagyon nagy bajban lett volna Magyarország, ha az ellenzéki politikusokra hallgatunk, hiszen a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek még akkor is, amikor a járvány már elég sok európai országban sok áldozatot szedett, azt mondta, hogy nincs is igazából járványveszély, ezt nem is kell komolyan venni. A baloldal így cserben hagyta volna a magyar embereket, a védekezéshez ők nem járultak hozzá szinte semmivel itt a parlamentben, csak dudáltak, árulkodtak és álhíreket terjesztettek Magyarországról. Sőt, az álhírek terjesztésében nem álltak meg, hiszen Hajdu László képviselő úr, aki most is itt van, még pár nappal ezelőtt is azt az álhírt osztotta meg egy közismert álhírportálon, amiről ezt sokszor megírták, hogy a 13. havi nyugdíj visszavezetését majd a nyugdíjak megadóztatása el fogja venni. Ez nyilvánvaló álhír, ez sokszor elhangzott már, de őket ez nem érdekli, újra és újra, hétről hétre akár a saját Facebook-oldalukon is megosztják, mert abból kívánnak politikai hasznot szerezni, hogy álhíreket terjesztenek. Gréczy Zsolt korábbi DK-s képviselő el is mondta, hogy egy óriási lehetőség a koronavírus-járvány, hiszen minden munkanélkülit, minden megbetegedett embert a kormány számlájára kell írni, és így kell politikai haszonra szert tenni.

Magyarország az Európai Uniótól viszonylag kevés segítséget kapott eddig. Egy közös uniós beszerzésben 250 ezer maszkot kért Magyarország, amelyből 54 ezret leszállítottak, de amint leszállították, kérték is, hogy azokat ne szállítsák ki a kórházakba, majd pár nappal később jött is az utasítás, hogy meg is kell semmisíteni a maszkokat, mert nem jó minőségűek voltak. De még mielőtt a megsemmisítés elindulna, egy bürokratikus procedúrán kell átmenni, hogy legalább a megsemmisítés költségeit ne Magyarországnak kelljen állnia. Ilyesmi típusú segítséget kaptunk Brüsszelből, és rengeteg támadást a magyar parlamentarizmus ellen.

Ha a baloldal idején érte volna a koronavírus-járvány Magyarországot, akkor a koronavírusos betegek kórházi napidíjat fizettek volna a kórházakban, akkor nem lett volna ingyenes parkolás, akkor a nyitott déli határon keresztül kontroll nélkül jutottak volna be tömegek Magyarországra úgy, hogy nem tudtuk volna, hogy vírushordozóke vagy sem. Akkor nem béremelések lettek volna, mint ahogy idén béremelés van az egészségügyi szakdolgozók esetében, januárban és novemberben is, a pedagógusok, az iskolaigazgatók és a szociális dolgozók esetében, hanem bércsökkentések valósultak volna meg, akkor nem munkahelyeket teremtenének, hanem átmenetileg egy időre hitelből segélyt osztogatnának Magyarországon. Akkor a gazdasági élénkítés helyett megszorítás lenne, és nem a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről beszélhetnénk, hanem a nyugdíjak további csökkentéséről, amit ők már 2008-ban meg is tettek.

Azon kesergett a magyar baloldal, hogy nem magyar volt az első fertőzött, amikor pedig valós cselekvési kötelezettségük és felelősségük lett volna a fővárosi idősotthonokban, akkor nem tettek semmit az ott gondozottak érdekében. Ha a baloldal vezette volna az országot, sem érettségi nem lett volna, sem pedig digitális munkarend, hiszen az érettségi ellen petíciót indítottak, az iskolák kapcsán pedig nem a digitális munkarendet, hanem az iskolák teljes bezárását követelték, ami a pedagógusok számára is bérkiesést jelentett volna. Olyan nyelvi újításokat viszont megismertünk, mint az átmenetileg, de végleg kialakított diktatúra, és már előre megjósolták azt is a Soros György által fizetett civil szervezeteik által, hogy ha járványügyi készültség lesz Magyarországon, azzal is biztosan vissza fog élni ezt a kormányzat. Mindezekért bocsánatot nem kértek, de a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvény megszavazásával még szépíthetnek, bár ebben túl nagy reményeink nincsenek.

Hála istennek, Magyarország 2020-ban erősebb volt, mint 2010-ben. A munkanélküliség nem 12 százalékos volt, hanem csak 3,5 százalékos, az anyagi nélkülözésben élők aránya tíz év alatt az Eurostat kimutatása szerint is 60 százalékkal csökkent, másfél millió emberrel kevesebb volt kitéve a súlyos anyagi nélkülözésnek, és a magyaroknak már nem 74 százalékának, hanem csak egyharmadának jelentett problémát, hogyha a mosógépet le kellett cserélni, vagy más jelentős kiadásra volt szükség a háztartásban. Hála istennek, egy erősebb Magyarországot ért el a vírus, mint a 2010-es Magyarországot, és a kormány hatékonyabban lépett fel, mint ahogy a baloldal javaslatai elhangzottak az elmúlt időszakban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András miniszterhelyettes úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Csatlakozva az ön felszólalásához, mondandójához, én a gazdaság helyzetéről, állapotáról és a kormány által megtett intézkedésekről szeretnék napirend előtti felszólalásomban szólni. A jelenlegi világjárvány kitörését megelőzően a hazai gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek voltak (Zaj.  Az elnök csenget.), mint a 2008-as pénzügyi válság előtt. A magyar gazdaság 2013-tól kezdve egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetű növekedést mutatott. A dinamikusan bővülő teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek is köszönhetően a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Mindez a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbiaknál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő devizahitelek kivezetése is. A dinamikus növekedés az államháztartás oldaláról fegyelmezett fiskális politikával párosult, amit jól jellemez a tartósan csökkenő hiány és adósságráta. A kedvező folyamatok eredményeként a 2008-as helyzettel szemben hazánk GDP-arányos államadósság-mutatója jóval alacsonyabb az európai uniós országok átlagánál.

A magyar gazdaság tehát lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány, amint világszerte is, Magyarországon is alapjaiban felülírta a növekedési prognózisokat. A járvány terjedését korlátozó intézkedések, az ellátási láncok szakadása, valamint a kereslet visszaesése miatt a gazdaság számos ágazatában csökkent a kibocsátás. Így előretekintve a 2020. évi teljesítményt a járvány lefutása alapvetően fogja befolyásolni. Az elmúlt héten a KSH által publikált első negyedéves GDP-növekedési adat igazolja a konvergenciaprogram makrogazdasági pályájának a megalapozottságát. Az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarország továbbra is a legjobban teljesítő tagállamok között van, még növelte is az Unió átlagához mért növekedési többletét.

A Pénzügyminisztérium úgy látja, hogy a válság áprilisban tetőzhetett a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitévő gazdaságvédelmi intézkedések hatására az év második felében már jelentős élénkülés következhet be. Így fenntartva a konvergenciaprogram előrejelzését, az idei 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés mértéke. A gazdasági előrejelzések kapcsán meg kell jegyezni, hogy az aktuálisan elérhető prognózisok szerint az elemzők közel fele nem számít 3,5 százaléknál nagyobb visszaesésre. A konvergenciaprogram 3 százalékos GDP-csökkenéssel számoló pályája, figyelembe véve a szokásosnál is nagyobb bizonytalanságot, egyáltalán nem lóg ki az előrejelzések közül, így megalapozatlan, indokolatlan derűlátással vádolni nem lehet.

A magyar intézkedéscsomag mérete alapján Európában a legjelentősebbek közé tartozik. A kormány által meghirdetett akcióterv minden érintettre, minden vállalatra, minden családra kiterjed, nyilván a válság által érintett mértékében. A vállalkozások és a háztartások számára az idei év végéig hiteltörlesztési moratórium került meghirdetésre, ami 3600 milliárd forint, a GDP 7 százalékát meghaladó összegű is lehet, amennyiben mindenki él ezzel a lehetőséggel. A moratórium nagyban javítja a hitellel rendelkezők likviditási helyzetét, így fenntartva a keresletüket. De sorolhatnánk az „NHP Hajrá” 1500 milliárd forintos forráslehetőségét, vagy a gazdaságvédelmi akcióterv révén közel 1700 milliárd forint garancia- és kamattámogatott hitel és tőke segíti a vállalatokat a válság kezelésében.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdasági értelemben is mindent megtett annak érdekében, hogy az ország, az emberek és a vállalkozások minél kisebb mértékben érezzék (Az elnök csenget.) a válság hatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai