Készült: 2021.01.19.06:38:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.),  209-228. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 2:09:42


Felszólalások:   193-208   209-228   229-230      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a pénteki ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2019. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az Állami Számvevőszék által benyújtott beszámoló B/10466. számon, a Gazdasági bizottság által határozati javaslat pedig H/10624. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztéseket nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy külön tisztelettel köszöntsem Domokos László elnök urat, az Állami Számvevőszék elnökét és munkatársait. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Elnök úr, parancsoljon!

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását.

(16.50)

Ennek a törvényi előírásnak megfelelve 2020. május 13-án nyújtottuk be az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszék 2019. évi tevékenységéről és működéséről szóló tájékoztatónkat, tekintettel az egészségügyi vészhelyzetre elektronikus úton, azonban ki is nyomtattuk, tehát hozzáférhető ily módon is. Úgy vélem, nem kell különösebben részleteznem, hogy az elmúlt hónapok eseményei nem várt helyzetet teremtettek mindannyiunk számára. A koronavírus-járvány miatt az egész világnak, így Magyarországnak is olyan kihívásokkal kellett, illetve kell szembenéznie, amelyekhez foghatókkal korábban talán még soha vagy legalábbis évtizedek óta nem találkoztunk. Az élet ugyanakkor nem állhatott meg, így ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, ezért az Állami Számvevőszék a jogállami kereteknek megfelelően az egészségügyi veszélyhelyzetben is végezte a törvényekben meghatározott feladatait. Biztosítottuk az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerepét, hozzájárulva ezzel a jogállami keretek fenntartásához a közpénzügyekben.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatónk átfogóan bemutatja a ’19-es évünk eredményeit, tapasztalatait, következtetéseit. Ezúttal is törekedtünk arra, hogy átlátható és közérthető módon a felhasználók, tehát az önök igényeihez illeszkedve mutassuk be a tavalyi évünket. Rendkívül fontos ez számunkra, hiszen az Állami Számvevőszék  jogállásából fakadóan  legfontosabb feladata az Országgyűlés munkájának támogatása, hozzájárulva a törvényalkotáshoz, a jól irányított államhoz. Ezúton is köszönöm, hogy partnereink ebben.

Magyarország Alaptörvénye, annak közpénzügyi fejezete, valamint az Alaptörvény ezen rendelkezéseit érvényesítő törvények 2019-ben is megfelelő keretet biztosítottak a közpénzügyi elszámoltatás magyarországi rendszeréhez. Az Országgyűlés döntésének köszönhetően 2012. január 1-jétől az Alaptörvény hatálybalépésével Magyarországon méltó rangra emelkedett a közpénzek és a közvagyon védelme.

Az Állami Számvevőszék legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett elvárásokat, úgymint a törvényesség, az átláthatóság, a célszerűség, az eredményesség, a közélet tisztaságának elve gyakorlati érvényesülését, fejlesztését a közpénzügyi rendszerben. Mindebből egyenesen következik, hogy az Állami Számvevőszék az Alaptörvényben definiált közpénzügyi garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek jó irányba való terelése, a pozitív változások elindítása és fenntartása, röviden: az Alaptörvényben előírt közpénzügyi előírások megvalósulásának elősegítése. Célunk, hogy az ellenőrzések mellett, valamint azoktól elválasztva széles körű oktató tevékenységünkkel, támogató öntesztjeinkkel, továbbá elemzéseinkkel, véleményalkotásunkkal és javaslatainkkal átláthatóbbá és eredményesebbé tegyük a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljunk a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékony működéséhez.

E stratégiai célkitűzés alapján a tényeken alapuló, megalapozott és objektív, bizonyítékokkal is alátámasztott ellenőrzési megállapítások. Céljaink megvalósítása nem lenne lehetséges folyamatos fejlődésre való törekvés nélkül. Amint arra már utaltam, az elmúlt tíz esztendőben az Állami Számvevőszék teljes szervezeti és módszertani megújulást hajtott végre. Ennek egyik legérzékelhetőbb eredménye, hogy az ÁSZ 2019-ben több mint 60 százalékkal, több mint 1360-ra növelte az ellenőrzött szervezetek számát a megelőző évhez képest. Az elmúlt időszakban bevezetett új, digitális alapokra helyezett monitoringtípusú ellenőrzések egyrészt lehetővé teszik, hogy a Számvevőszék a feladataihoz leginkább illeszkedő audittípusú ellenőrzéseket végezzen, ezzel elérje azt, hogy ebben az évben minden önkormányzat ellenőrzését el tudja végezni egy év alatt. Másrészt, az új ellenőrzési módszereinkkel egyszerre akár több száz ellenőrzött szervezet egyidejű ellenőrzésére is képessé vált az ÁSZ. Harmadrészt, a digitalizációra alapozott, monitoringtípusú ellenőrzések a korábbinál sokkal kevésbé terhelik le az ellenőrzött szervezeteket, ezzel is hozzájárulva a bürokrácia csökkentéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésnek elektronikus módon benyújtott tájékoztatóból kiderül: a 2019-ben nyilvánosságra hozott 254 számvevőszéki jelentés mellett az ÁSZ elemzői tavaly minden korábbinál több, összesen 32 elemzést készítettek. Ezek olyan kiemelt gazdasági és társadalmi területeket érintettek, mint az államadósság-csökkentés, az áfabeszedés, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a gyermekvédelem, a klímaváltozás, és még sorolhatnám.

A törvényben előírt tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységünk célja a támogatás, amelyhez egyrészt az Alaptörvény előírásai, másrészt az Országgyűlés által az elmúlt években hozott, az ÁSZ számára további többletfeladatokat megfogalmazó határozatok jelentenek iránymutatást. Az integritás-központú szervezeti kultúra terjesztése, a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés, vagy ilyen az etikus közpénzügyi vezetőképzés alapjainak lefektetése és elindítása, az ellenőrzés, illetve felügyeleti tevékenységet végző szervezetek módszertani fejlesztése vagy éppen a magyar társadalom gazdasági tudatosságának fejlesztése és pénzügyi biztonságának erősítése mind-mind olyan küldetések, amelyek közvetetten és közvetlenül is hozzájárulnak ahhoz, hogy az Alaptörvény közpénzügyi fejezetének előírásai betölthessék szerepüket, és ráadásul önök is ebben megerősítették a támogatásukat határozatban. Ezeknek az országgyűlési határozatoknak a végrehajtásáról is visszajelzést adunk a benyújtott tájékoztatónkban.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék jól irányított államhoz való hozzájárulása számos feladaton, tevékenységen keresztül valósul meg. Az ellenőrzési tevékenység és az ehhez kapcsolódó intézkedések mind javítják, serkentik az ellenőrzöttek felelősségteljesebb, szabályszerű működését, átlátható gazdálkodását. Az ellenőrzési tapasztalatok több szinten hasznosulnak. Egyrészt a közpénzügyi védelmi vonalak erősítését célozzák meg, másrészt segítenek a kockázatokra rávilágítani, továbbá támogatást nyújtani a még fejlesztésre szoruló területek feltérképezésében. Az új ellenőrzési fókuszterületek segítségével még több intézményt ellenőrizhetünk, így a közpénz, illetve közvagyon-felhasználás ellenőrzési lefedettsége is növelhető, így a társadalom teljesebb képet kap, az elemzések pedig az ellenőrzések megalapozásához, valamint jogszabályi változás kezdeményezéséhez és még emellett tanácsadó tevékenységhez járulnak hozzá.

2019-ben az ÁSZ széles körű ellenőrzési és tanácsadó tevékenysége öt nagy fókuszterületre irányult. A fókuszterületek meghatározása a korábbi évek tapasztalatai, valamint az ÁSZ számára előírt törvényi kötelezettségek alapján az aktuális közpénzügyi kockázatok figyelembevétele mellett történt. Az első ezek közül a kiemelt terület, a költségvetési és makrogazdasági folyamatok elemzése és értékelése, ami 2019-ben is nagy hangsúlyt kapott a Számvevőszék tevékenységében. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, illetve a költségvetési törvény véleményezése mellett a költségvetési véleményezést segítő elemzéseket készített a Költségvetési Tanács önök számára is, hiszen nyilvánosak ezek az elemzések, valamint egyéb kiemelt, a témához szorosan kapcsolódó makrogazdasági vagy költségvetési jelentőségű folyamatokról hozott nyilvánosságra elemzéseket. Egyébként az idei évben is ezt tettük, hiszen holnap önöknek módjuk van előrelátóan a költségvetésről, a jövő évi költségvetés kereteiről döntést hozni, amelyhez szintén elemzésekkel járultunk hozzá.

Magyarország Alaptörvénye az Állami Számvevőszék feladatai között elsőként rögzíti a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését. Ez volt 2019-ben is az Állami Számvevőszéknek az a feladata, amelynek végrehajtása a legjelentősebb kapacitásokat igényelte.

(17.00)

Az ellenőrzés megállapításai mellett intézményünk külön elemzésben értékelte, ahogy már a korábbi években is, a költségvetési célok elérését megalapozó költségvetési és makrogazdasági folyamatokat is. Az elemzés több összefüggésre is rávilágított, amelyek a magyar államháztartás és ezen keresztül az egész ország sérülékenységét érdemben mérsékelték, mint például a devizaadósság arányának csökkentése az államadósságon belül, a lakosság szerepének növekedése az államadósság finanszírozásában a megtakarításaikon keresztül, vagy a tartalékképzés és -felhasználás rugalmas rendszere a költségvetés készítése és végrehajtása során.

Az ÁSZ tevékenysége során első számú prioritásként tekint az államadósság-szabály teljesítésének elősegítésére. ’19-ben e tekintetben az elemzések fókuszában az a kérdés állt, hogy hosszabb távon is fenntarthatóe az államadósság-mutató folyamatos mérséklése. Az Állami Számvevőszék külön elemzésben vizsgálta, hogy az államadósság-mutató mértékének tartós mérséklését mely tényezők támogatják, és melyek hordoznak arra vonatkozó kockázatokat.

Tisztelt Ház! A második kiemelt fókuszterületünk a számviteli rend ellenőrzésének tapasztalatai. A szabályszerű gazdálkodás és működés, a zökkenőmentes feladatellátás alapvető feltétele a számviteli rendezettség. A Számvevőszék törvényben előírt kötelezettségének megfelelően értékelte az államháztartás számviteli rendjének betartását, megállapításaival és javaslataival hozzájárult a közpénzek felhasználásának és a közvagyon használatának szabályszerűségéhez, átláthatóságához és elszámoltathatóságához. A zárszámadási ellenőrzés keretében a Számvevőszék ellenőrizte a költségvetési gazdálkodás számviteli szabályok szerinti összhangját. Emellett a számviteli rendet a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok egyedi ellenőrzései során, de akár a nemzetiségi önkormányzatok intézményei esetében is elvégezte, értékelte. A számviteli rendet érintő szabálytalanságok a korábbi évekhez hasonlóan ismétlődnek, elsősorban ezek az alapvető számviteli szabályzatok hiányához, a kontrolltevékenység gyakorlásának szabálytalanságaihoz, a kötelezettségvállalások nyilvántartásának hiányához, valamint a bizonylat nélküli elszámolásához kapcsolódtak.

A megfelelően alátámasztott és a számviteli alapelveknek megfelelő számviteli beszámoló nemcsak a jogszabályban rögzített beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy a szervezet a saját vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint azok alakulásáról olyan objektív és megbízható információkat biztosítson a külső szereplők, érdeklődők számára is, amelyek a gazdasági működéshez, a gazdasági szereplők vezetői döntéseinek megalapozásához is egyaránt szükségesek.

A harmadik kiemelt fókuszterületünk ’19-ben a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése volt. Magyarország Alaptörvénye értelmében minden gazdálkodó köteles a nemzeti vagyont és a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni és a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt is elszámolni. A Számvevőszék a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való gazdálkodásra irányuló ellenőrzéseit ’19-ben is három nagy területen végezte el: az önkormányzatoknál, az államháztartás központi alrendszerénél, valamint azoknál az államháztartáson kívüli szervezeteknél, amelyek nemzeti vagyonnal, illetve közpénzzel gazdálkodtak és központi költségvetési vagy önkormányzati támogatásokat kaptak.

A Számvevőszék a múlt évben négy községi településcsoport, összesen 781 önkormányzat esetében pénzügyi, vagyongazdálkodási és eladósodottsági területen végzett értékelést. Ez hozzájárult azon kockázatos területek beazonosításához, amelyek rendszerszintű vagy egyedi önkormányzati szintű beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében. ’19-ben új szemléletű módszertan alapján, a belső kontrollrendszer ellenőrzésére épülve, az önkormányzatoknál sor került továbbá az adósságrendezés és a befektetési tevékenység ellenőrzésére is. A Számvevőszék ellenőrizte az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működését és gazdálkodását, amely ellenőrzések tapasztalatairól négy összegző elemzést is készítettünk tanácsadó, támogató munkánk keretében.

Az egészségügy területe ’19-ben is kiemelt szerepet kapott ezen ellenőrzések sorában. Az ÁSZ a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásának törvény szerinti ellenőrzési tapasztalatait elemzésben is összefoglalta, valamint sor került a sürgősségi betegellátás ellenőrzésére is.

Szintén fontos szerepet kapott a kulturális javakkal kapcsolatos vagyongazdálkodás ellenőrzése, amely a nemzeti állami vagyonba sorolt, az állami fenntartású közgyűjteményekben kezelt, állami tulajdonban lévő és védetté nyilvánított kulturális javakkal való szabályszerű vagyongazdálkodás közfeladat-ellátására, továbbá a tulajdonosi, az ágazati irányítási-felügyeleti joggyakorlók fenntartott szervezetekkel kapcsolatos feladatellátására és annak szabályszerűségére terjedt ki. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése során az ÁSZ értékelte a társaság működésének és gazdálkodásának szabályozottságát, a pénzügyi, számviteli és adatszolgáltatási feladatok ellátásának szabályszerűségét, az adatok védelmét, valamint a vagyongazdálkodás szabályszerűségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kormányzati szektorba sorolt társaságok gazdálkodásának a kormányzati szektor hiányára és az államadósságra befolyással bíró elemeinek ellenőrzésére. Az ÁSZ folytatta a többségi nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságok vagyongazdálkodása, vagyonérték-megőrző és -gyarapító tevékenysége szabályszerűségének ellenőrzését. A múlt évben is ellenőrizte az ÁSZ az államháztartáson kívüli szervezeteket, és egyre nagyobb arányban ellenőrizzük, hiszen hatalmas kockázatokat látunk ezen a területen.

A nem állami humán szolgáltatást nyújtó intézményfenntartók köre az elmúlt években folyamatosan bővült, a közfeladatok ellátására minden évben jelentős összegű költségvetési támogatásban részesülnek. Az ÁSZ a civil szervezetek közül az alapítványokat is ellenőrizte ’19-ben, amelyek a központi költségvetésből is jelentős támogatásban részesülnek, valamint ellenőrzési tapasztalatait egy elemzésben is összefoglalta. Fontos megemlíteni, hogy a Számvevőszék olyan intézmények gazdálkodását, működését is ellenőrizte, amelyek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet végeznek. Ilyenek most már évről évre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank.

A negyedik kiemelt fókuszterületünk a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritásszemlélet fejlesztéséért, megszilárdításáért végzett tevékenységünk. A Számvevőszék az integritási projektünk keretein belül megújított módszertannal folytatta le éves integritási felmérését, majd arról két elemzést is nyilvánosságra hozott. Szervezetünk nemcsak elemzi és értékeli, hanem ellenőrzi is a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító szervezeti integritási kontrollok kialakítását és működését. Az integritás mint fókuszterület évek óta szerepel a számvevőszéki belső kontroll témájú ellenőrzésekben, ugyanakkor önálló ellenőrzési témaként a múlt évben jelent meg az ellenőrzési palettánkon. Az új ellenőrzések módszertana lehetővé teszi egyszerre több száz intézmény legfontosabb integritáskontrolljának kockázatalapú értékelését, rámutatva egyúttal a rendszerszintű hiányosságokra és erősségekre.

További kilenc olyan elemzést készítettünk, amely az integritásfelmérés tapasztalatait, az ellenőrzések integritáskontrollokkal kapcsolatos megállapításait dolgozták fel egy-egy korábban, egyenkénti ellenőrzés keretében értékelt területen, pont azért, mert azt látjuk, hogy még mindig széles körű ismeretbővítésre és vezetői gyakorlat megerősítésére van szükség ezen a területen.

A korrupciómegelőzés egyik speciális területe a politikai pártok gazdálkodására, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése, illetve annak ellenőrzése. A magyarországi párt- és kampányfinanszírozást, illetve ezek ellenőrzését 2010-ig folyamatosan érték nemzetközi kritikák. Az Európai Tanács korrupcióellenes államcsoportja, az úgynevezett GRECO 2010-ben a Magyarországról szóló jelentésben még arra tett javaslatot  idézem , hogy „Az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is”  idézet bezárva.

(17.10)

A nemzetközi felvetések, valamint az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai következtében 2010-től a magyar Országgyűlés több ütemben szigorította a pártok ellenőrzésének jogszabályi környezetét, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó előírásokat, amely lehetővé tette a politikai pártok ellenőrzése magyarországi gyakorlatának szigorodását az elmúlt években, ami az ÁSZ ellenőrzési módszerét és gyakorlatát is meghatározza.

A magyarországi ellenőrzési gyakorlatban, illetve a Számvevőszék tevékenységében történt előrelépést a GRECO, az Európai Tanács szervezete is megerősítette, és ’15-ös jelentésében már akkor azt írta, hogy a Számvevőszék figyelemre méltó előrelépést ért el a kampánypénzek és a pártok ellenőrzése területén.

Alapvető jogállami érdek és a közpénzeket érintő korrupció elleni védettség érdeke, hogy a pártok szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel. Mindezek azért is rendkívül lényegesek, mert a pártok gazdálkodásának átláthatósága és elszámoltathatósága az ország nemzetközi megítélését is befolyásolja. Amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el vagy nem biztosítja a közpénzekkel való törvényi előírásoknak megfelelő elszámoltatást, vagy beszámolót éppen nem készít a törvényeknek megfelelően, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, amely bizony komoly korrupciós veszélyeket is felvet.

Fontos, hogy az állampolgárok, illetve a pártok tagjai, szimpatizánsai a pártok pénzügyi kimutatásán keresztül megbízható és valós képet kapjanak a pártok gazdálkodásáról. A politikai élet tisztasága, a pártok átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében kiemelten fontos, hogy a pártok kizárólag törvényes forrásokból gazdálkodjanak, átlátható módon. A Számvevőszék minden költségvetési támogatásban részesült párt gazdálkodásának törvényességi ellenőrzését a törvény adta keretek között és előírások szerint maradéktalanul végrehajtotta. A múlt évben két pártot ellenőrzött, valamint elvégezte a ’18. évi országgyűlési választási kampány pénzeinek ellenőrzését. Mindemellett a törvényben előírt ellenőrzések mellett számos tanácsadó eszközzel támogattuk a költségvetési támogatásban részesült pártok gazdálkodásának a szabályosságát.

Az ÁSZ az elmúlt években elemzést tett közzé a pártok és a pártalapítványok ellenőrzési tapasztalatairól, a pártok és a pártalapítványok jövőbeli gazdálkodásának törvényességét erősítő önteszteket hozott nyilvánosságra a honlapján, valamint konzultációs lehetőséget biztosított a párt gazdálkodásáért felelős szakemberek részére. Mindez azt mutatja, hogy az Állami Számvevőszék célja a pártok törvényes gazdálkodásának a támogatása.

Az integritásszemlélet erősítéséhez az ÁSZ egyéb aktivitásokkal is hozzájárult. Így az intézményünk képzéseket nyújtott integritási témakörben széles körben a közszféra szervezeteinek vezetői, valamint integritási tanácsadók számára, önteszteket is készített más területeken is, és ezt elérhetővé is tette. Konferenciákat és szakmai találkozókat bonyolított le, meghívott előadóként számos esemény résztvevőjeként is képviseltettük magunkat. A Számvevőszék emellett múlt évben is kiemelt, aktív szereplője volt a számvevőszékek nemzetközi közösségének, megosztotta és hasznosította az integritásfejlesztés legjobb gyakorlatát.

Végül az ötödik nagy fókuszterületet a teljesítmény-ellenőrzések jelentik, melyek esetében a Számvevőszék a múlt évben kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy az ellenőrzött intézkedések társadalmi hatásosságát is mérje. A közpénzek eredményes felhasználásának tényleges mércéje ugyanis leginkább az, hogy az érintettek mennyire elégedettek a megtett intézkedésekkel. A Számvevőszék ellenőrzésének célja tehát nem csupán a közpénzügyek rendezettségének a biztosítása, de az állami ellátórendszerek működésének értékelésén keresztül az állampolgárok életminőségét befolyásoló közszolgáltatások fejlesztésének támogatása is. Ennek érdekében folytatta le intézményünk a sürgősségi betegellátás vagy éppen a gyermekétkeztetés rendszerének az ellenőrzését. A Számvevőszék az ellenőrző szervezetek feladatellátását szabályszerűségi, helyénvalósági és teljesítménykritériumok alapján egyaránt értékelte, emellett felmérte az ellátást igénybe vevő állampolgárok véleményét is. E két ellenőrzésünk felhívta a figyelmet arra, hogy a közfeladat ellátását, teljesítményét célszerű rendszeresen és több szempontból is értékelni.

Tisztelt Országgyűlés! Hasonlóan az előző évekhez a Számvevőszék a múlt évi tájékoztatójában is tett felvetéseket az Országgyűlés számára a felelős közpénzügyi gazdálkodás további fejlesztése érdekében. Az idei, illetve az elmúlt években tett felvetéseink olyan nemzetgazdasági és társadalmi szempontból lényeges területeket érintenek, mint a közpénzügyi ellenőrzési rendszerek közötti kooperáció, koordináció erősítése, a digitalizáció fejlesztése az államigazgatásban, vagy éppen az állami beruházások szabályozási környezetének megerősítése, az állami vagyongazdálkodás fejlesztése, a tartalékképzés fontossága a központi költségvetésben, az önkormányzatok integritásának, korrupció elleni védettségének a fejlesztése és a teljesítménymérés elterjesztése a közszféra szervezetei között.

Ez utóbbival kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy az Alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell felhasználni. Ehhez nélkülözhetetlen a teljesítmény mérése annak érdekében, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek, megalapozottak legyenek; a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, szükség esetén lehetővé váljon a célok elérését biztosító eszközök korrekciója az elvárt eredmény érdekében. De azért van olyan terület, ahol ez nem követelmény, például a pártok pénzköltésének, kampányköltésében az ÁSZ-nak nincs ilyen szerepe, tehát nyilvánvalóan a törvénynek megfelelően ezt nem értékeltük. A teljesítmény-ellenőrzések során a Számvevőszék nem hibákat keres, hanem a teljesítmény szempontjából kockázatos területekre hívja fel az ellenőrzött szervezetek vezetőinek figyelmét.

Mindezek alapján felvetjük, hogy a közpénzzel és közvagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében célszerű a teljesítménymérést tudatosan alkalmazó szervezetek számának növelése, a teljesítménykritériumok meghatározásának erősítése. Ezért azt tűztük ki célul, hogy az integritás kultúrájának magyarországi elterjesztéséhez hasonló gyakorlat szerint egyfajta mozgalmat indítsunk a teljesítménymérés fejlesztése, erősítése érdekében a magyar közszféra szervezetei körében, és ha az Országgyűlés ezt határozatban is megerősíti, akkor ehhez nagyobb hátteret kap a Számvevőszék e kiemelt szándéka.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt befejezném, szeretnék röviden kitérni arra, hogy a 2020. év történelmi vonatkozása miatt különleges esztendő az Állami Számvevőszék számára. Idén 150 éve, hogy 1870-ben megkezdte a működését az első önálló magyar állami számvevőszék, illetve 30 éve, hogy a ’89-es rendszerváltással 1990. január 1-jén újraindult a független számvevőszéki ellenőrzés 40 évnyi szünet után Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy a Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre, és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre. Az idei esztendő továbbá azért is különleges számunkra, mert Warvasovszky Tihamér alelnök úr, aki személyesen most nem tud jelen lenni, júliusban betölti a 70. életévét. Ezt azért osztom meg önökkel, mert a Számvevőszék elnöke és alelnöke a törvényi előírás, vagyis a 2011. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja szerint 70. életévük betöltéséig viselhetik hivatalukat, láthatják el megbízatásukat. Így alelnök úr néhány hét múlva nyugdíjba vonul.

Szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt együtt vettük át megbízatásunkat az Országgyűlés plenáris ülésén, és az elmúlt egy évtizedben közösen dolgoztunk azért, hogy az Állami Számvevőszék betöltse az Alaptörvényben és az egyéb törvényekben meghatározott feladatait, és hozzájáruljon a közpénzügyek fejlesztéséhez. Úgy vélem, hogy a 2019. év eredményei vagy fejlesztésének irányai is azt igazolták, hogy a Számvevőszék a múlt évben nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait.

Meggyőződésem, hogy az Országgyűlésnek beterjesztett tájékoztatónk azt bizonyítja, hogy a múlt évben is teljesítette a Számvevőszék a törvényekben előírt feladatait, valamint eredményesen és célszerűen gazdálkodott a rábízott közpénzzel.

(17.20)

Végezetül szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak a munkáját annak keretében, hogy felhasználták, felhasználják ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, megvitatják a törvényjavaslathoz tett ajánlásainkat, ezzel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkánk hasznosuljon.

Expozém zárásaként pedig természetesen köszönöm a Számvevőszék munkatársainak, kollégáimnak szakmailag magas szintű értékteremtő munkáját, és engedjék meg, hogy külön ezt megköszönjem főtitkár asszonynak, Holman Magdolnának is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedje meg, hogy a magam és az Országgyűlés nevében gratuláljak a 150 éves évforduló kapcsán, és további sok sikert és eredményes munkát kívánjak önnek és munkatársainak.Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Hadházy Sándor képviselő úr, a Gazdasági bizottság előadója, aki a határozati javaslat előterjesztője is. Megadom a szót, képviselő úr.

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének a 2019. évi tájékoztatóról szóló expozéját, és az előbb elhangzottak és a beszámolóban olvasottak alapján elismeréssel szólhatunk arról, hogy az Állami Számvevőszék évről évre magas színvonalú precizitással és szakmai tudással végzi a törvényben meghatározott feladatait. Köszönjük szépen a munkát.Külön szeretném kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék az egészségügyi veszélyhelyzet időszakában is folyamatosan ellátta a törvényben előírt feladatait, biztosította az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerepét, hozzájárulva a közpénzügyi, jogállami keretek fenntartásához.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék 2019-ben is teljesítette a törvényi kötelezettségeit, a gazdálkodását független könyvvizsgáló ellenőrizte, és az erre vonatkozó pénzügyi beszámolóját hitelesnek minősítette. Ezenfelül szeretném kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési tevékenysége támogatja, illetve erősíti a teljesítményen és az annak mérésén alapuló, az Alaptörvénynek megfelelő gazdálkodást és közpénzfelhasználást.

Ezzel kapcsolatban idézném is az Alaptörvény erre vonatkozó bekezdését, mely szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Ez a három kulcsszó tehát központi szerepet játszik az Állami Számvevőszék tevékenységében. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hazai tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenységükkel hatással vannak a lakosság életminőségére és jólétére, ezért a legmagasabb színvonalon kell ellátniuk a közfeladatokat a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása mellett.

Az ÁSZ ellenőrzései így többek között abban segítenek, hogy rámutatnak a társaságok gazdálkodási tevékenységével, valamint az államháztartásból származó források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokra és természetesen a jó gyakorlatokra is. Az egyes közpénzből gazdálkodó szervezetek feladatellátása célszerűségének, eredményességének és hatékonyságának vizsgálata az ÁSZ ellenőrzéseinek fókuszában áll, mely a 2019-es tájékoztatóból is kirajzolódik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy vélem, hogy az Állami Számvevőszék a hiányosságokat és a jó gyakorlatokat is feltáró ellenőrzéseivel katalizátor szerepet vállal a közszféra szervezetei teljesítménymenedzsmentjének fejlesztésében. A korrupció ellen védettséget biztosító integritásszemlélet elterjesztése után az ÁSZ a teljesítmény kultúrájának élére is odaállt, amit az Országgyűlés Gazdasági bizottsága teljes mértékben támogat és elismer. Az eddigi ÁSZ-ellenőrzések tapasztalatai alapján ugyanis meg kell állapítanunk, hogy a teljesítményalapú közpénzfelhasználás kérdéskörében még van tere a fejlődésnek. A feltételek kialakításának és mérésének fejlesztése előtt tehát még további kihívások állnak az értékelések megalapozásának erősítéséhez.

Hasonlóan az előző évekhez, az ÁSZ a 2019-es tájékoztatójában is tett konkrét felvetéseket az Országgyűlés számára a felelős közpénzügyi gazdálkodás további fejlesztése érdekében. Ennek kapcsán szeretném megemlíteni azt az ÁSZ-felvetést, miszerint a közpénzzel és a közvagyonnal való gazdálkodás érdekében célszerű a teljesítménymérést tudatosan alkalmazó szervezetek számának növelése, a teljesítménykritériumok meghatározásának erősítése. Ennek pedig fő oka, hogy az ÁSZ az ellenőrzései során az ellenőrzött szervezetek döntő többségénél még a teljesítménymérés feltételeinek a kialakítását sem találta meg.

Ahogyan az Állami Számvevőszék ellenőrzései és elemzései is rávilágítanak, én is azt hangsúlyozom, hogy a teljesítmény mérése elsősorban magának a közfeladatot ellátó szervezetnek, illetve a fenntartójának a kötelessége. E területen viszont sikeres előrelépésről beszélhetünk. 2020-tól kormányrendelet rögzíti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok egy részére a belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokat. Ennek keretében tehát a társaságok első számú vezetőinek teljesítménymérési rendszert kell kialakítani és működtetni a gazdasági társaság tevékenységére vonatkozóan.

Az új jogszabály által kizárhatóak a személyfüggő vezetés kockázatai, illetve a kormányrendelet erősíti a társaságok integritásalapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználását, a korrupciómentes gazdálkodását, emellett a követelmények teljesítéséhez a felkészülését a jogszabályi rendelkezések gyakorlati megvalósításához kapcsolódó útmutatót is tartalmazó miniszteri irányelv segíti.

Tisztelt Országgyűlés! Domokos László elnök úrnak a Gazdasági bizottság ülésén elhangzott szavait idézve hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy a jól teljesítő állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás teljesítményének, eredményességének mérését, illetve folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Az Alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, a közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell használni. Ehhez tehát nélkülözhetetlen a teljesítmény mérése annak érdekében, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek és megalapozottak legyenek, a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, szükség esetén pedig lehetővé váljon a célok elérését biztosító eszközök korrekciója az elvárt eredmény érdekében.

Az Állami Számvevőszék munkatársainak ezúton is köszönöm az elmúlt évben végzett kimagasló szakmai tevékenységüket, illetve a veszélyhelyzet idején tanúsított folyamatos proaktív és segítő munkájukat. A Gazdasági bizottság határozati javaslata szerint az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, a gazdálkodását független könyvvizsgáló ellenőrizte, illetve az erre vonatkozó pénzügyi beszámolóját hitelesnek minősítette, ezért a szervezet 2019. évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról készített beszámoló elfogadását javasolom.

A határozati javaslat 2. pontja szerint az Országgyűlés felhívja a közpénzből gazdálkodó szervezetek figyelmét az Alaptörvényben foglalt, a közpénzek felhasználására vonatkozó alapelvek érvényesítésére és a teljesítményalapú közpénzfelhasználásra vonatkozó törvényi előírások alkalmazására. Ezért támogatja az Állami Számvevőszék minden olyan ellenőrzési és elemzési tevékenységét, amely a teljesítményen és annak mérésén alapuló, az Alaptörvénynek megfelelő felelős gazdálkodást erősíti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15-15 perces időkeretekben. Megadom a szót F Kovács Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(17.30)

F. KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzésével előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét és hozzájáruljon a jól irányított állam működéséhez. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék stratégiai célkitűzése, hogy az ellenőrzési tevékenység hasznosulása tetten érhető legyen a társadalmi bizalom megerősítésében, a közpénzügyi gondolkodás megváltoztatásában és az ellenőrző szervezetek javulásában, a törvényhozás tevékenységének támogatásában, valamint a legfontosabb társadalmi-gazdasági kérdésekre adott válaszokban. Az Állami Számvevőszék számára a rá vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítése alapvető kritérium, ugyanakkor, hogy a számvevőszéki munka miként hasznosulhat, ez egy nagyon fontos dolog. Először is fontosnak tartom, hogy az Állami Számvevőszéktől az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Ez a demokratikus berendezkedés stabilitásának és hatékony működésének meghatározó feltétele.

Az ÁSZ jelentései nyomán az ellenőrzött szervezetek intézkedéseket hoznak. Az ÁSZ ajánlásaival és tanácsaival esélyt ad, lehetőséget biztosít, hogy gazdálkodásuk, működésük pozitív irányba változzon. Ezek mellett a további ellenőrzöttek számára a Számvevőszék megismerteti a jó gyakorlatot, és be is mutatja azokat. Kitérnék rá, hogy az ÁSZ 2010 óta tudatosan törekszik tapasztalatai átadására, amit a 2011-től hatályos számvevőszéki törvény is megerősített az Állami Számvevőszék tanácsadó tevékenységének meghatározásával.

Tisztelt Ház! Külön kitérnék arra, hogy az ÁSZ 2019 elején hozta nyilvánosságra a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek törvényben előírt ellenőrzéséről szóló jelentését. Úgy hiszem, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatósága és elszámoltathatósága, valamint a választások tisztasága érdekében kiemelt közérdek, hogy a kampánypénzekkel gazdálkodó szervezetek betartsák a törvényben előírt előírásokat. Emlékezhetünk rá, hogy voltak olyan ellenzéki pártok, amelyeknek ez nem sikerült, cserébe még tiltott támogatást is felhasználtak kampányaik során. Meggyőződésem, hogy kritikát akkor fogalmazhat meg az ember, ha saját háza táján rend van. Nos, egyes ellenzéki pártok sajnálatos módon messze vannak az efféle példamutatástól, ami a gazdálkodásukat illeti.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék a jól irányított állam támogatása érdekében a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ahogy hangsúlyozni szokta a Számvevőszék, elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket. Az önök előtt lévő, 2019-ről szóló beszámoló szerint tavaly 32 darab elemzést hoztak nyilvánosságra. Ezúton szeretném megköszönni, hogy az Állami Számvevőszék kiemelten fontosnak tartja a törvényalkotók tájékoztatását az egyes törvények közpénzügyi, államháztartási összefüggéseiről, valamint hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásairól. Ezeket a dokumentumokat tavaly  a jó minőségű törvényalkotás céljával készült négy tájékoztatóhoz hasonlóan megjelenésük időpontjában  minden alkalommal eljuttatták számunkra, ezt ezúttal is köszönöm, és várjuk a következő elemzéseket is. Úgy hiszem, hogy a Számvevőszék az elemzésekkel, tanulmányaival, rendszerszintű összefüggések feltárásával jelentős mértékben hozzájárult a közpénzek felhasználásának eredményességéhez.

A költségvetési és makrogazdasági folyamatokat értékelő elemzései közül kiemelném azt, amiben az ÁSZ az áfacsökkentés hatásait vizsgálta a fenntartható kifehérítés folyamatára nézve. Az elemzés fő megállapítása, hogy jelentős bevételkiesést okozna és a központi költségvetésre is komoly hatást gyakorolna, ha mérsékelnénk ezt az adónemet. Mint ismert, a kormánynak már 2010-től fontos adópolitikai célkitűzése volt, hogy az adókon belül egyre hangsúlyosabbá váljanak a fogyasztási típusú adók a jövedelmet terhelő adókkal szemben, valamint hogy a bonyolult és túlszabályozott adózási, adóbeszedési rendszer, köztük az áfabefizetés, áfabeszedés rendszere megújuljon.

Az adószerkezet átalakítására irányuló kormányzati törekvéseknek köszönhetően a fogyasztáshoz kapcsolódó adók GDP-hez viszonyított aránya 2012 óta folyamatosan növekszik. Ezen belül az általános forgalmi adó képezi napjainkban az államháztartás legnagyobb összegű, dinamikusan növekvő bevételét.

Az Állami Számvevőszék munkája során azt is vizsgálja, hogy a közpénzekkel, nemzeti vagyonnal gazdálkodás megfelele az eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság elveinek, illetve vannake lehetőségek a teljesítmény javítására. Fontos szempont, hogy a teljesítmény-ellenőrzések lefolytatásán keresztül lehetőség nyílik a teljesítménymenedzsment közszférában való elterjesztésére is.

A tájékoztatóból kiderül, hogy 2019-ben zárta le az Állami Számvevőszék a gyermekétkeztetés rendszerének ellenőrzését. A gyermekétkeztetésben rengeteg kiskorú vesz részt. Az ellátáshoz felhasznált közpénz nagysága, a gyermekek életkoruknak megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel történő ellátása és ezzel összefüggésben az egészségmegőrzés miatt erre nagy figyelem hárul. Az ÁSZ az ellenőrzéshez kapcsolódóan egy közvélemény-kutatást is elvégzett a szülők körében, ami rávilágított a rendszer működésének fejlesztendő területeire. Erről minden szülő tudna hosszasan beszélni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék tájékoztatója bizonyítja, hogy az ÁSZ 2019-ben is teljesítette törvényi kötelezettségeit, ellenőrzési tapasztalatait széleskörűen megosztotta, az ellenőrzések mellett intenzív tanácsadói, tájékoztató tevékenységet folytatott, hozzájárult a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, magas fokú digitalizációs fejlesztést hajtott végre, a változáskezelés elveit alapul véve saját teljesítményét is folyamatosan monitorozza. Véleményem szerint az Állami Számvevőszék 2019-ben is hatékonyan látta el ellenőrzési feladatait, eredményesen támogatta az országgyűlési bizottság működését, valamint tájékoztatási és szemléletformálási feladatainak is eleget tett.

Az önök előtt fekvő jelentés pontosan és kellő részletességgel mutatja be az ÁSZ tavalyi évi tevékenységét, amely egyértelműen eredményesnek tekinthető, ezért a Fidesz-frakció támogatja annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vitathatatlan, hogy az év legfontosabb vitája, törvényjavaslata a költségvetés tárgyalása. Azt gondolom, hogy ez, ami most zajlik, a második legfontosabb, hiszen a költségvetés ellenőrzéséről kellene most valamilyen beszámolót meghallgatnunk, egy hiteles beszámolót. Látszik, hogy a kormánytagok közül senki nem kíváncsi erre a beszámolóra, senki nem vesz részt ennek a beszámolónak a megtárgyalásán; azért ez elmond valamit.Elnök úrnak gratulálok, hogy a 150 éves évfordulóról megemlékezett, egy évfordulóról azonban nem: most vasárnap lesz éppen tíz éve, hogy Domokos elnök úr elfoglalta az ÁSZ elnöki pozícióját, úgy, hogy 2010. VII. hó 4-én még a Fidesz képviselőcsoportjának tagja volt, majd VII. hó 5-étől az Állami Számvevőszék elnöke. Ezt azért hozom fel, mert amikor átveszünk egy dokumentumot, mint ezt a beszámolót, annak az elején egy szófelhő van, olyan szavakkal, hogy szabályosság, együttműködés, ellenőrzés, integritás, célszerűség, ezek nagy betűkkel vannak kiemelve. Van benne egy szó, függetlenség, ilyen picikével (Két ujjával mutatja.), a legkisebbel. Ez is jelzi számunkra azt az állandó kritikát, amit ellenzéki képviselőként megfogalmazunk, hogy az Állami Számvevőszék függetlensége azért minimum megkérdőjelezhető.

(17.40)

És látszik ebben az anyagban, arra törekszenek, hogy szép, színes, szagos legyen, tele ábrával, hogy az emberek szemét elvigye, és talán kevésbé nézzenek bele oda, a szavak mögé.

Egy pozitív dolgot szeretnék kiemelni, mert azt is, úgy gondolom, meg kell említeni, és ezt egyébként elnök úrnak már egy bizottsági ülésen elmondtam, ez pedig a digitális ellenőrzésre való átállás. Én ezt egy nagyon pozitív dolognak tartom, a XXI. században nem kérdés, hogy efelé kell elmozdulni. Látható a számokból is, hiszen elnök úr is elmondta, hogy több mint 1300 ellenőrzést végeztek a 2019. évben, úgy, hogy csak 800 körül volt a 2018-as adat, ami egy nagyon nagy emelkedés, és valóban erre van szükség, hogy önök a közpénzeket megfelelően ellenőrizzék, és oda menjenek, ahol valóban ellenőrzésre van szükség.

Még egy területet szeretnék kiemelni, az pedig az önkormányzatok ellenőrzése. Elnök úr elmondta, hogy 2019-ben több mint 700 önkormányzatot ellenőriztek, és hogy természetesen a digitális átállással kapcsolatosan még több lehetőség van, és a 2020. évben az összes önkormányzat ellenőrzése meg fog majd történni, ami közel 3200 önkormányzat ellenőrzése. Azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy 2013-ig kötelező volt az önkormányzatoknak független auditorok alkalmazása, hogy valóban szabályszerűen működjön az önkormányzat gazdálkodása. Ez, ugye, 2013-tól nem kötelező, és mivel láthatóan az önkormányzatoknak egyre kevesebb a pénzük  ugye, az Orbán-kormány folyamatosan elvon tőlük saját bevételeket (Hadházy Sándor: Ez sem igaz.) , így nem tudják már kigazdálkodni, hogy ugyan nem kötelező, de mégis egy könyvvizsgáló azért nézze át az önkormányzat működését. Tudjuk nagyon jól, hogy a belső ellenőr, a belső kontroll működése is rendkívül fontos, de egy független könyvvizsgáló az, aki abszolút irányt tud mutatni. Nyilvánvalóan az Állami Számvevőszéknek, még ha így digitálisan mennek az adatszolgáltatások, akkor sem biztos, hogy minden területre kiterjedő tanácsokat tudnak adni, hiszen minden egyes önkormányzat más és más, településmérettől függően vannak különböző problémák, amelyekre megoldásokat kell találni.

Tehát én azt látom, hogy úgy, ahogy azt már számtalanszor elmondtuk, a 2019-es beszámoló kapcsán is hangsúlyozni kívánom, hogy az Állami Számvevőszék végzi a dolgát, látjuk, kilóban mérhető az a papírmennyiség, vagy mondhatnánk azt, hogy megabájtokban, gigabájtokban mérhető az a jelentéstömeg, amit önök megtesznek, de azért lenne itt még tennivaló, és nem biztos, hogy azok az ellenőrzési irányok, amelyeket önök meghatároznak évről évre, pontosak. Önöknek a legfontosabb feladata, ahogy azt elnök úr is elmondta, a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, viszont nem látjuk, hogy ez megfelelően történne. Ugyanis nem mennek el azokra a helyekre, hogy csak egyet emeljek ki, például, amikor közpénzmilliárdok mennek el például balatoni fejlesztésekre olyan helyekre, ahol láthatóan a Fideszhez közeli oligarchák szereznek többmilliárdos támogatást, vagy nézzük akár azokat a látványcsapatsport-beruházásokat, amelyeknél szintén milliárdokat kapnak kormányközeli csapatok. Tudjuk nagyon jól, és én egyetértek azzal, hogy a sport nagyon fontos, de azért nézzük meg, hogy mire költik el a pénzt. És amikor egy ellenzéki képviselő odamegy, és szeretné megtudni, hogy ugyan már, mire költöttétek el ezt a sok-sok milliárd forintot a taoforrásból, akkor ne legyen az, hogy bírósági papírokkal sem adják ki az adatokat. Én is eljutottam odáig Tamási településen, amikor szerettem volna megtudni, nem tudtam meg. És az Állami Számvevőszék láthatóan ebben a témában kevésbé mozog.

Tehát vannak, amiket szeretnek ellenőrizni, és vannak, amiket kevésbé szeretnek ellenőrizni. És ez az, ami az elmúlt években leginkább kérdéseket vetett fel bennem, hiszen ha ez úgy történne, ahogy történnie kellene, hogy valóban azonos mintavételi eljárással választanák ki az ellenőrzendő szervezeteket…  tehát én már előre rettegek a 2020-as ellenőrzésektől, hogy majd melyik önkormányzatoknál fognak találni óriási hiányosságokat. Borítékolni merem, hogy melyiknél, és abban szerintem Budapest főváros is benne lesz. Úgyhogy ellenzéki képviselőtársaimra nézek, ott majd biztos, hogy sokkal mélyebbre kell menni.

Én egyetértek azzal, hogy a legfontosabb, hogy szabályszerű működése legyen az önkormányzatoknak, de tisztelettel kérem önöket, hogy ne válogassanak, mindenkit egyformán ellenőrizzenek, és minden területen egyforma szabályrendszer szerint tegyék meg az ellenőrzést, ugyanis a függetlenség minimum megkérdőjelezhető. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Örülök annak, hogy ismét vitát tudunk folytatni erről. A Gazdasági bizottság keretében egyszer már találkoztunk ez ügyben, akkor a pozitív élményünket megteremtettük azzal, hogy a jeles évforduló alkalmával mindannyian örültünk annak, hogy az Állami Számvevőszék végzi a munkáját. A 2019. évi beszámoló…  ugye, itt most tulajdonképpen kétféle dokumentumot vitathatunk, egyrészről van egy tájékoztató, amelyről kialakíthatunk véleményt, másik oldalról pedig van egy országgyűlési határozat, amelynek az elfogadására készülnek. Gyakorlatilag az elhangzottak alapján, amit kormánypárti képviselőtársaink is megerősítettek, lényegében minden rendben van, mindennel meg vagyunk elégedve, mehetünk tovább, nincsen semmi probléma. Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a menedzserszótár összes kedvenc és divatos szava elhangzott az előterjesztő részéről, és így az integritás megkérdőjelezhetetlen akár az Állami Számvevőszék szervezetében is.

No hát, én e vonatkozásban szeretném néhány dologra ráirányítani a figyelmüket, mert azért én ezt megkérdőjelezem, és éppen ezért mondom előre, hogy a határozat tervezete elfogadhatatlan számomra. Már csak azért is, mert ha abból indulunk ki, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzést végezhet minden területen, ahol közpénzfelhasználásra sor kerül, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke egyébként, mondjuk úgy, hogy észrevehet olyan dolgokat, amit érdemes lenne vizsgálni, hogyha ezt megtenné, akkor tulajdonképpen ilyen területekre hívnám fel a figyelmet, és itt folytatnám a képviselő asszony által elmondottakat, és nyomatékosítani szeretném néhány területnek az ellenőrzési feladatait, ahol mintha úgy tűnne, hogy az Állami Számvevőszék távol tartja magát ezen területektől, akkor is, ha alapfeladatként az van, hogy szabályszerűségi ellenőrzéseket végeznek, ahogy itt az elnök úr a végén el is mondta, hogy a teljesítményellenőrzések és vizsgálata ebből a szempontból fontos. Ha a pártokra ezt érvényesítjük, akkor minden párt akkor végzi a legjobban a munkáját, ha még több képviselő van itt a parlamentben. Ha ezt összevetjük majd a költségek felhasználásával, akkor majd ilyen szempontból is lehet majd az átfogó ellenőrzéseket tekinteni, és akkor lehet majd az eredményességet vizsgálni.

De a folytatás nem ez, hanem a tegnapelőtti élményem. Újpesten egy sporttelep ellenőrzésére, illetve látogatására tettem kísérletet. Ebben az évben egy hatmilliárd forintos munkát kellene ott befejezni. Láthatóan itt még a felénél sem tartanak, ellenben a szerződést módosították, hogy decemberre az egyetlen kapavágás nélkül elvégzett munkában a csarnok megépülni nem fog. Decemberre módosították a szerződést, hogy úgy tűnjön, mintha egyébként ebben történhetne valami. Tisztelettel jelzem, hogy állami pénz van benne, egy egymilliárdos tervezett beruházásból lett hatmilliárd forint, ami befejezésének nyoma sincs. Egészen biztos, hogy be sem következhet, sőt ismereteim szerint a minisztérium is, amely egyébként ebben közreműködik, tulajdonképpen lassan tudomásul veszi, hogy a munkaterületről levonultak érdemben, és nem tudják folytatni.

Én azt gondolom, ha az ilyen szituációkra, és ilyet elég sokat láthatunk a sajtóból, az elnök úr figyelmet fordítana, és élne azzal a lehetőséggel, amit egyébként az Állami Számvevőszék honlapján való kutatás sem tesz eredményesen alátámasztottá, hogy önöket érdemben foglalkoztatná az a 800 milliárd forint, amely az elmúlt évek alatt a társasági adóból biztosított kedvezményekként a sportegyesületekhez elkerült. (Sic!)

(17.50)

Volt olyan pillanat, amikor egyébként hirtelen ez fontos lett, a kulturális tao felhasználására vonatkozóan találtam legalább egy olyan cikket vagy egy olyan bejegyzést, hogy önök azt a vizsgálatot elvégezték, miközben az ennek sokszorosát kitevő sportcélú felhasználásnál önök mintha távolságtartóak lennének. Végül is, ha jól értettem, elnök úr azt mondta a bizottsági ülésen, hogy ettől távol tartják magukat, nincs felhatalmazásuk rá, miközben én azt mondom, hogy igenis a jogszabály alapján az Állami Számvevőszék elnökének feltűnhetne az a visszaélés-sorozatnak nyugodtan gondolható, értelmezhető helyzet, ami egyébként kialakult.

Mondom itt egyébként a tegnapi példaként megint: az egyesület által taotámogatásként felhasznált közpénzekből megvásárolt eszközöket értékesítik, illetve kifizettetik még egyszer a szülőkkel  ebből már feljelentés is lett. Elfogadhatatlan az, amit egyébként végignéznek ebből a szempontból. Itt kétféle állami támogatás és külön a társasági adóból járó visszatérítés, illetve támogatás az, ami felmerül. Azt gondolom, az Állami Számvevőszék részéről ez a példa csak egyetlenegy a sokból. Szívesen idecitálom, azt gondolom, közkeletű A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál folytatott küzdelmünk, ahol négy éve lehetetlen hozzájutni egy papírcsomaghoz. 15 milliárd forint körüli szerződések és számlák kiadásáról jogerős bírósági végzés van, döntés van róla, végrehajtást rendeltek el, és ennek ellenére ennek a közpénznek a felhasználására mintha nem lenne kíváncsi senki sem.

Tisztelt Elnök Úr! Az önök felelőssége az, hogy mi történik. Országgyűlési képviselőként láthatjuk, hogy magának a parlamentnek a döntéshozatali mechanizmusában ezt nem támogatni kívánja a többség, hanem inkább akadályozni, tudomásul veszi, hogy olyan jogszabályok születnek, amelyek egyébként ezt a folyamatot érdemben akadályozzák.

Most nem sorolom tovább a példákat, de éppen ezért mondom azt, hogy márpedig az Állami Számvevőszék elnökének, az Állami Számvevőszék szervezetének feltűnhetne az, hogy ezen a helyzeten változtatni kellene, de erre a változtatásra természetesen akkor van lehetőség, ha kellő függetlenséggel rendelkezik. Ha ez nincs meg, akkor önmagában az, amit törvénybe foglaltak az Állami Számvevőszékről szóló törvényben, bizony nem tud megvalósulni, éppen ezért magát a jelentés egész tartalmát teszi hiteltelenné.

Ebben a formában az önök által elvégzett munka szakmányban megjelenő, százával készített jelentések, mert annak ellenére, ami nyilvánvalóan itt van az emberek orra előtt, és számos figyelemfelhívás történt, önök egyébként érdemben azt nem veszik figyelembe. Így azt mondani, hogy jól irányított államnak gondolja és mondja azt, ami egy állami költségvetésen keresztül megjelenik, ahol engedélyt adnak arra, illetve felhatalmazást kapnak arra szervezetek  ahogy említettem, itt több mint 800 milliárd forint felhasználásra került ebben a keretben, és ez egyébként igazából nem érdekel senkit sem, a NAV sem végez ilyen ellenőrzést. Egyedül a minisztérium volt az, amely öt szervezetnél tulajdonképpen utóellenőrzés címen bekapcsolódott ebbe, és az én ismereteim szerint más e vonatkozásban nem történt. Az ön által említett, 2019-ben meglévő fontos folyamatok öt lehetőségére, öt területére, azt gondolom, ez bőven ráfért volna.

Nem tudom megállni, hogy az önkormányzati területről ne említsek egy szót se, mert ön szóba hozta az önkormányzatok eladósodásának kérdéskörét. Jelenleg államtitkár úrral itt vitában vagyunk, de az önkormányzatok az én ismereteim szerint pontosan ugyanolyan eladósodott állapotban vannak, mint egyébként a Fidesz-kormány által elvégzett konszolidáció időszakában. Gyakorlatilag 1200 milliárd forint a számlatartozás, és ami egyébként az önkormányzati vállalatoknál felhalmozódott.

Mondok csak egyetlen példát. Ma volt Kecskeméten testületi ülés, ahol kibővítették a hitelkeretet, amire azért volt szükség, mert egyébként a működésre  ők egyébként a határozatot úgy hozzák, hogy fejlesztésre vonatkozó, de egyébként működésre  átcsoportosítandó részhez már nem volt meg a hitel, nem volt meg a saját erő, így lényegében a működésben az állami szolidaritási elvárásoknak való megfelelést hitelből fogják finanszírozni. Nem hiszem, hogy önök ezt akarták, de azt látom, hogy nem egy olyan város van, ahol egyébként hitelt kell felvenni azért, mert azoknak az elvonásoknak, amelyek most megjelennek majd az állami költségvetési törvény következtében, ez a következménye.

Ilyen módon megint csak azt kell mondjam, hogy hiteltelen az önkormányzatokért való aggodalom, mert csak tessék visszaemlékezni, a jelenlévők közül hármunknak-négyünknek biztosan van emléke arról, hogy ebben a Házban, önkormányzati bizottsági ülésen 2006 után komoly vita volt arról, hogy az önkormányzatok eladósodását meg kell akadályozni, mert olyan ütemben indultak el, jelentős részben fideszes vezetésű önkormányzatokkal az élen. Ha visszaemlékszik rá, akkor Kehi-vizsgálat is volt ebben az ügyben. És mi történt? Az önkormányzati törvényhez szükséges kétharmados többséghez annak a kormánynak nem volt meg a támogatottsága, és éppen a Fidesz volt az, aki megakadályozta azt, hogy egyébként az önkormányzatok eladósodásának gátat lehessen szabni. Önök voltak azok, akik kifejezetten támogatták, politikailag szorgalmazták, például elnök úr, amikor még a Békés megyei közgyűlés elnöke volt, hogy külön hitelfelvételre is sor kerüljön, és akkor most még sorolhatnám.

Tehát ha ezt az elmúlt tizen-egynéhány évet, mivel önök rendre csak tíz évben tudnak gondolkodni, egy kicsit kintebbről tekintenénk, és ezt független szemmel tudnák nézni, akkor ez a történet, azt gondolom, más megjelenítésre adna lehetőséget.

Most, hogy így az idő előrehaladt, végezetül még egy dolgot szeretnék mindenképpen megemlíteni. Mivel elnök úr említette nemzetközi kitekintésben is a GRECO által ajánlottakat és annak elismerését, akkor esetleg nézhetünk mást is, mert az Open Budget Survey elemzésében, ahol 100 pontot lehetne elérni, Magyarországnak a ranglista 45. helyét sikerült abszolválni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Előttünk, a 45. hely előtt olyanok vannak, mint Szenegál, El Salvador, Paraguay, Kolumbia, Malajzia, Srí Lanka, Zimbabwe, Benin. Ők vannak fölöttünk, akik egyébként ezt a munkát, mondjuk úgy, átláthatóbban végzik. Az európai államok tőlünk fényévnyire vannak előre.

Tehát amikor önök azt mondják, hogy minden rendben van, és mindennel meg vannak elégedve, azt gondolom, több és szélesebb körű áttekintéssel szükség volna arra, hogy akár a kiemelt területeken valóban biztosítsák azt, de ehhez a politikai függetlenségre szükség lenne, hogy igen, az Állami Számvevőszék olyan ellenőrzéseket is elvégezzen, ahol egyébként nyilvánvaló az, hogy arra a területre nagyobb figyelmet kell fordítani, mert jelenleg a törvényi szabályozás e vonatkozásban kevéssé alkalmazható. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.

(18.00)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Varju képviselő úr. Megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönjük szépen a beszámolót. Képviselőtársaim igen kimerítően szóltak hozzá ehhez a valóban fontos napirendhez. Egyébként megjegyzem, kicsit meglep, hogy ilyen gyér az érdeklődés. Úgy látom, hogy három frakció sem kíván hozzászólni ehhez a kérdéshez. Sebaj, azt gondolom, hogy nyilván ők úgy készülnek, hogy majd elolvassák a parlamenti vita jegyzőkönyvét, és abból utólag konstatálják, hogy mi hangzott el itt. Törekszem arra, hogy ne ismételjem meg képviselőtársaimat, és inkább abból próbálok kiindulni, amit itt hallhattunk a bevezetőben. Én magam, nem mondom, hogy az utolsó betűig elolvastam, de átnéztem az anyagot, igen veretes, hosszú anyag. Megmondom őszintén, hogy kicsit soknak tartom benne a  mondjuk úgy  kicsit ilyen politikai felhangú szép beszédet. Sokkal rövidebben is meg lehetett volna ezt tenni. A külleme valóban tetszetős, nyilván nem erről fogunk vitatkozni.

Itt képviselőtársaim többször említették a Gazdasági bizottság ülését, nagyon hangulatos lehetett, sajnálom, hogy nem voltam ott. Remélem, hogy nem fogok olyan felvetéseket ismételni, amik esetleg ott elhangzottak. Még egy visszautalás itt a 150 éves évforduló kapcsán. Megmondom őszintén, hogy a 2020-as évről nekem nem ez jutna először eszembe, hogy 150 éve alakult az első független Számvevőszék, de nyilván lehet gratulálni, ez egy nagyon fontos évforduló, azért fontos erről is megemlékezni.

És akkor itt vannak azok a fontos gondolatok és azok a hívó szavak, amiket a jelentésben és az expozéban is hallhattunk, hogy a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság. Nekem nagyon-nagyon szimpatikus az a bizonyos teljesítményfokozás, hogy a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás. Azt hiszem, hogy elmondhatjuk azt, hogy most egy olyan időszakban vagyunk, amikor ennek különösen nagy súlya, jelentősége lesz. Látjuk azt, hogy ez a mindenki számára, mondhatjuk, hogy egy váratlan eseményként előforduló koronavírus-válság egy gazdasági válságot indított el, aminek a kifutását még nem igazán érzékelhetjük, de az egészen biztos, hogy nagyon mély és tragikus társadalmi és gazdasági hatásai lesznek. Ez különösen aláhúzza azt, hogy mind a korrupció elleni fellépés, a korrupció minimális szintre szorítása, visszaszorítása, illetve kormányzati, önkormányzati szinten és minden egyéb szférában a rendelkezésre bocsátott közpénzeknek a hatékony felhasználása óriási jelentőséggel bír, ha az olyan fontos kérdésekre is szeretnénk, hogy jusson, mint ahogy a nagyon nehéz helyzetbe került magyar családok támogatására nyilván nincs elegendő összeg, és erre viszont fordítani kell.

Ha ezeket így egy rendszerben tekintjük, hogy a korrupcióellenes fellépés, az átláthatóság, a közpénzek felhasználásának, átláthatóságának a növelése, s az állam működésének, a kormányzati munka hatékonyságának a növelése megfelelően teljesülte, akkor azt tudom mondani, hogy sajnos ebben nagyon-nagyon nem értünk egyet, és ilyenformán nem csoda, hogy ellenzéki képviselőként nem is fogjuk ezt a jelentést sem elfogadni, mert nem értünk egyet annak a megállapításaival.

Itt több képviselőtársam, illetve mindkét előttem szóló képviselőtársam a „jól irányított állam működésének elősegítése” mint hívó szó, ezt említette, ez nagyon fontos, és már a múlt évi jelentésben is megjelenő hívó szó volt. És akkor itt, ugye, hogy a vállalt küldetés és fontos feladat, hogy szilárd szakmai alapon álló értékteremtő ellenőrzéssel előmozdítsa a közpénzek átláthatóságát, rendezettségét, és hogy hozzájáruljon a jól irányított államhoz…  és igen, akkor ide vegyük hozzá ismét a teljesítmény növelését. Ezzel kapcsolatban lennének inkább kérdéseim, mint hogy konkrét példákat említsek.

Olvashatjuk, hogy véleményt formált az ÁSZ a 2020. évi központi költségvetésről, és ezt úgy summázhatjuk, hogy áttekintette a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslatot, és a törvényjavaslat hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez, a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához. Na, én ezt állítanám szembe azokkal a bizonyos hívó szavakkal, hogy átláthatóság, teljesítményértékelés, hatékonyság.

Én csak egy példát említenék  nem tudom, mennyire tudta már az ÁSZ figyelembe venni a legutóbbi költségvetési módosításokat. Vesszőparipám a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének projektje, ami az idei költségvetésben 80 milliárd forinttal szerepel. Egészen elképesztő módon a kormánypárti többség tíz évre titkosította a szerződést, a megalapozó dokumentumokat és mindent, ami szükséges lenne ahhoz, hogy megítéljük, megítélje az Állami Számvevőszék, megítéljék a magyar adófizetők, hogy ez a 80 milliárd forint, ami az idei évben 80 milliárd, a következőben 120 milliárd, összességében majd 1000 milliárd, az jól hasznosul-e. Különösen egy ilyen krízishelyzetben, egy gazdasági válság esetén, amikor tudjuk, hogy 80 milliárd forintból 70 ezer új munkahelyet lehet teremteni, akkor ezt akár országgyűlési képviselőként vagy adófizetőként egyáltalán össze tudjuke vetni ezzel az idei évre betervezett 80 milliárd forinttal, hogy ez miképpen hasznosul. Azt gondolom, hogy ha csak ezt az egy rendkívül fontos, óriási költségvetési tételt nézzük, akkor azt tudom mondani, hogy már rossz irányban indultunk el. Tehát az a bizonyos jól irányított állam, ennek az eszménye már megcsorbult vagy rosszabb irányba ment, még ha nem is értünk azzal egyet, hogy alapvetően jól irányított lenne az állam.

Engem nagyon érdekelne, hogy mi a véleménye elnök úrnak ezzel kapcsolatban, hogy hogy léphet meg a kormány egy ilyen lépést, főleg egy ilyen gazdasági krízishelyzetben, úgy egyébként, hogy itt a hétfői azonnali kérdések órájában kiderült, hogy miniszterelnök urat még meg is döbbentette, hogy itt tíz évre titkosíttattak minden dokumentumot. Nagyon érdekelne elnök úr véleménye erről.

Még egy-két ilyen, nagy rendszereket érintő példát hoznék. Itt kizárólag közpénzekkel működő szervezetekről van szó. Szintén sokat vitatkoztunk itt a különböző közműszolgáltató cégek helyzetéről, hogy ezek gyakorlatilag a csőd szélére kerülnek, nincs kellő forrás a megelőző karbantartási és pótlási tevékenységekhez. Ez teljesen világos, pontos számokkal nem rendelkezünk; hogyha elmaradnak, mondjuk, a vízi közművek esetében a forráshiány miatt a karbantartási munkák, az a későbbiekben, mondjuk, egy szükséges csőcsere vagy egy egész szakasz cseréje esetén sokkal több közpénz felhasználását teszi majd szükségessé. Ez a probléma például évek óta jól ismert egyébként a szakma jelzései alapján a kormány számára, mégsem tesznek lépéseket.

Vagy éppen egy legutóbbi intézkedés, hogy 34 vasúti mellékvonal kapcsán leállították szinte nullára a személyi közlekedést, mellette pótlóbuszok közlekednek, és a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az olyan jól sikerült gazdasági döntés volt, hogy plusz kétmilliárdba kerül a pótlóbuszozás. Tehát egyébként még a veszély csökkentésének se felelt meg, a szakmai céloknak sem felelt meg, másrészről pedig még drágább is lett.

De hasonlóképpen itt a napokban került beadásra a paksi bővítés teljes tervezési dokumentációja, és azt megelőzően a kormány hozott egy olyan döntést, hogy megkönnyíti az előzetes munkavégzés lehetőségét, és ezzel a szakemberek szerint is egy komoly gazdasági kockázatot okozott, még föl se tudjuk mérni. Megépül egy hatalmas alap, majd néhány hónap múlva, fél év múlva kiderül, hogy ez nem felel meg a teljes erőmű felépítésének, akkor annak a kockázatát az állami cég viseli, és ki tudja, hogy az hány milliárd forintba fog kerülni.

Tehát néhány nagy rendszerproblémát említettem, ami meggyőződésünk szerint tökéletes ellentmondásban van azokkal az elvekkel, amiket itt hallhattunk meg olvashattunk a tájékoztatóban, és aminek az érvényesüléséért az Állami Számvevőszéknek küzdeni kellene. Hozzáteszem, hogy ilyen szempontból egyébként rokon feladatot látunk el, ellenzéki képviselőkként feladatunk, hogy a kormányt ellenőrizzük, és ezekre a problémákra felhívjuk a figyelmet. A mi eszköztárunk, úgy érezzük, hogy erőteljesen csökkent.

Tehát például, hogy egy vitában nekünk konkrétan egy ilyen kérdésre valamiféle értelmezhető szakpolitikai, szakmai választ adjon egy államtitkár, arra már nagyon régen volt lehetőség. Alapvetően politikai pufogtatásokat látunk, hasonlóképpen járunk az írásbeli kérdésekkel, már semmiféle választ nem kapunk, tehát el tudom mondani, elnök úr, hogy ellenzéki képviselőként sajnos az eszköztárunk csökken. De vajon az Állami Számvevőszéknek vane lehetősége, hogy ilyen óriási rendszerproblémáknál, ahol nem csak százmilliárd, akár ezermilliárd forintok is előtérbe kerülhetnek  csak a víziközmű-rendszert érintően ilyen 1500-3000 milliárd köré becsülik 15 éves távlatban a most hiányzó forrásokat , megpróbálja valóban érvényesíteni ezt a bizonyos jól irányított állam elvét, mert azt nem igazán látom.

Hasonlóképpen muszáj nekem is utalnom az önkormányzati működésre. Nagyon sok példát mondhatunk, ahol konkrétan olyan ügyeket sikerült feltárni, ahol nyilván a följelentés az alap, hogy azokat megtesszük, amikor ilyen jelekre bukkanunk, de jó néhány esetben már konkrétan vádemelések is történtek, tehát, hogy úgy mondjam, nemcsak túlreagáltuk ezeket a dolgokat, hanem már a vádhatóság is elismerte, hogy megalapozott volt. Én Pécsen voltam sokáig önkormányzati képviselő, ott nem oly régen, június hónapban szintén egy, az ellenőrzésen rendszeresen átesett önkormányzatnál június hónapban az ügyészség vádat emelt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás büntette miatt. Ott egy hatalmas nagy autóbusz-beszerzés ügye indokolta ezt.

(18.10)

Én ez ügyben 2017-ben tettem feljelentést. Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai, eljutottunk odáig 2020-ban, hogy megtörtént a vádemelés. Ennek nagyon örülök, de azért csak átcsusszannak a rendszeren ezek az ügyek, és milliót lehetne itt sorolni, például órákat lehetne eltölteni azzal, hogy ilyen ügyeket soroljunk. Hogyan és miképpen lehetne valóban érdemi és eredményes lépéseket tenni, hogy ne csak darabszámokat láthassunk a különböző évi beszámolókból, hogy mennyivel több ellenőrzés történt, hanem hogy az ilyen döbbenetes korrupciós ügyeket el lehessen felejteni, és jobban lehessen őrködni a közpénzek felett?

Még egy dolgot említenék csak nagyon röviden. A kampányfinanszírozás kérdése megjelent. Nagyon érdekelne egyébként a kampányfinanszírozás rendszeréről elnök úr véleménye, főleg a kamu pártok kapcsán, erről rengeteget vitatkoztunk, és jól láthatóan itt tűnnek el a pénzek. Mi úgy érezzük, hogy itt is azért valószínű, szükség lenne jogszabály-módosításra, a rendszerbe bele kéne nyúlni, hogy több eszköze legyen mindenkinek, a hatóságoknak ellenőrizni ezeket a különböző kamu pártokat és ilyen módon a közpénzek elköltését.

Hasonlóan, említette egy képviselőtársam a különböző propagandakiadások összecsúszását, hogy mikor és hogyan határozható meg pontosan a határ, mondjuk, egy úgynevezett kormányzati tájékoztatás és egy pártpolitikai propaganda között. Elég hatékonye most a jogszabályi környezet, hogy ennek utána lehessen menni, hogy nem közpénze, kormányzati kommunikációra felhasználható közpénzekből folytate, mondjuk, politikai propagandát bárki? Erre vane lehetőség, hogy ezeket hatékonyabban lehessen végezni?

Nos, azt gondolom, hogy rengeteg rendszerproblémát említettem, és nagyon érdekelne elnök úr véleménye. Én azt gondolom, hogy óriási lépések vannak még, óriási feladat van még előttünk, hogy vissza lehessen szorítani a korrupció jelenlegi szintjét, és hogy valóban el tudjuk mondani azt, hogy hatékonyan használják fel a magyar adófizetők pénzét. Ez most, egy olyan időszakban, amikor egyrészt a járványügyi helyzet által kialakított gazdasági válságba éppen még csak megyünk bele, egy ilyen helyzetben különösen fontos, figyelembe véve azt, hogy amúgy is olyan kihívásokkal szembesülünk, amikre korábban nem volt példa  akár az éghajlatváltozás vagy egyéb hatások , és egyébként a más, valószínű, majd minket elérő, az eddigihez hasonló járványügyi helyzetek miatt is egy egész más jellegű gazdaságpolitikát és társadalompolitikát kell folytatni ahhoz, hogy ezek a bizonyos fontos társadalompolitikai célok valóban érvényesülhessenek.

Köszönöm előre is elnök úr válaszait. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. 15 perces időkeretben megadom a szót Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószólónak, aki nemzetiségi nyelven ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat.

ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Predsedniče! Poštovana Skupštino! Narodnosni odbor Mađarskog Parlamenta je na sednici 29. juna 2020. godine na osnovu Pravilnika doma 10/2014. 32 paragrafa razmotrio predlog odluke o izveštaju Državne Kontrole za 2019. godinu.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2020. június 29-én tartott ülésén az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. OGY határozat 32. § (2) bekezdése alapján 12 igen szavazattal döntött arról, hogy a B/10466. számú, „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2019. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére” című beszámoló során az Országgyűlés Gazdasági bizottságának H/10624. számú határozati javaslata egésze tekintetében kíván részletes vitát lefolytatni, és ugyanezen az ülésen a beszámolót meg is vitatta.

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény rendelkezései értelmében az Állami Számvevőszék elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek a 2019. évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról szóló, továbbá az ellenőrzési megállapításai alapján megtett intézkedéseiről szóló beszámolót. A közpénzből gazdálkodó szervezetek működésének, az általuk ellátott közfeladatok célszerűségének és hatékonyságának vizsgálata azon felül, hogy kötelezően ellátandó feladat, iránymutatást ad az eredményesség növeléséhez, mely nagyban elősegíti a közszolgáltatást végzők és a közszolgáltatást igénybe vevők biztonságérzetét is. Egy lefolytatott ellenőrzés során feltárt hiányosság pótlása vagy javítása a szabályszerű működést fogja eredményezni, mely mindannyiunk közös érdeke.

Az is igaz, hogy követendővé kell tenni, hogy a közpénzekből gazdálkodó szervezetek a vállalt feladatuk teljesítése mellett a teljesítményüket folyamatosan értékeljék, vezetői, irányítói tevékenységüket fejlesszék, megfelelve a gazdálkodás és a belső kontrollrendszer valamennyi előírásának. Itt azonban megjegyezném, hogy a nemzetiségi önkormányzatok feladatellátását közel sem lehet olyan szempontrendszer szerint értékelni, mint ami a települési vagy területi önkormányzatok tevékenységére irányadó. A teljesítményalapú gazdálkodást, teljesen más megvilágításban kellene vizsgálni egy nemzetiségi önkormányzat esetében, hiszen a szervezeti célok merőben eltérnek a települési önkormányzatoktól.

A magyarországi nemzetiségeket képviselő önkormányzatok vezetői, munkatársai, valamint mi, szószólók is komolyan vesszük ezt a feladatot, hiszen a közösségünk által elvárt színvonalú feladatellátás csak a hatékony gazdálkodás mentén kialakított útvonalon érhető el. Intézményeink fenntartására és szakszerű üzemeltetésére fokozatosan ügyelünk, mert így tudjuk biztosítani szervezeteink, a jövő nemzedék nemzetiségi identitásának megmaradását.

Nem vitatva az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek alapvető fontosságát, valamint a hibák feltárása során tett megállapításainak a súlyát, a magyarországi nemzetiségek életét érintően a beszámolóval kapcsolatban a következőket osztom meg önökkel. Több szószólótársam is szóvá tette a bizottsági ülésen, hogy a beszámolóban sommásan került megfogalmazásra, idézem: „Az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában levő intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása együttesen nem volt szabályszerű. Ezért ezeknél az intézményeknél a számviteli nyilvántartások és az éves költségvetési beszámolók nem voltak megbízhatóak, a leltár hiánya miatt nem volt biztosított a nemzeti vagyon védelme, a nemzeti vagyonnal való átlátható, hatékony és felelős gazdálkodás”  idézet vége.

Különösen hátrányos megfogalmazás ez a nemzetiségeket érintően, hiszen az Állami Számvevőszéknek az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában levő intézmények ellenőrzési tapasztalatairól 2019-ben készített elemzése a 2014-2016. év 13 intézményének ellenőrzési tapasztalatait és megállapításait tartalmazza, és mégis egy olyan általános elmarasztalást tartalmaz, melyet a nemzetiségi vezetők joggal kifogásolnak, hisz ez az időszak éppen egybeesik a nagy intézményátvételek időszakával is.

Az előbb idézett és a beszámolóban szereplő két mondatból azt a következtetést lehet levonni, hogy 2019-ben az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában levő intézmények működése nem volt szabályszerű, nem volt megbízható, valamint felelőtlen gazdálkodás folyik ezeken a területeken. Ezzel a rövidnek mondható elmarasztaló megállapítással nem tudunk egyetérteni. Az emberek többsége az Állami Számvevőszék 2019. évi beszámolójának tartalmát ismeri meg, és nem fordít további gondot arra, hogy megismerje a 2014-2016. év ellenőrzési tapasztalatait összefoglaló elemzést. Itt kell megemlítenem, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek önálló hivatallal, munkájuk szabályszerűsége függ a jegyző és az apparátus munkájának jogszerűségétől is. Az is olvasható a beszámolóban, hogy az Állami Számvevőszék által elérhetővé tett, a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó öntesztet 119 nemzetiségi önkormányzat töltötte le.

(18.20)

A letöltött öntesztek nagy száma is arra enged következtetni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az integritásalapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználásnak eleget akartak és akarnak tenni, hiszen elemi érdekük, hogy jogszerű és átlátható gazdálkodás mentén működjenek.

Az ÁSZ-ellenőrzések célja az volt, hogy megállapítsák, hogy a fenntartók szabályszerűen gyakoroljáke az intézményeikkel kapcsolatos feladataikat, az intézmények működése és gazdálkodása szabályszerűe, valamint az, hogy a belső kontrollrendszerük megvédtee az intézmény erőforrásait a veszteségektől és a nem rendeltetésszerű használattól. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokkal szemben azonban nincs feltüntetve, hogy a hibákból adódóan vagyonvesztésre, hanyag gazdálkodásra vagy törvénytelen működésre okot adó körülmény nem állt fenn. Az öt-hat évvel ezelőtti időszakról lefolytatott ellenőrzések tapasztalataiból összeállított elemzés véleményem szerint nem tükrözheti a nemzetiségi önkormányzatok jelenlegi gazdálkodásának a megítélését.

Az elemzés célja az, hogy az Állami Számvevőszék a nemzetiségi önkormányzatok intézményeire vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok feldolgozásával felhívja a fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatok és az intézmények vezetésének figyelmét a feladatellátásban rejlő kockázatokra, és nem az, hogy ebből az elemzésből minden nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában egy rövid összegző, jelen esetben negatív véleményt alakítsanak ki. A tapasztalatok összegzésével nyílik meg a lehetőség arra, hogy a szervezetek feladatellátása szabályszerűbbé és eredményesebbé, az intézmények közpénzfelhasználása átláthatóbbá és rendezettebbé váljon.

Az általános ellenőrzési megállapítások tartalmazzák a kontrolltevékenységek, azaz az információs és kommunikációs rendszer, valamint a monitoringrendszer működésének területén feltárt hiányosságokat, a pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdések belső szabályzatban történő megállapításának részleges hiányát, valamint az integrált kockázatkezelési rendszerekhez kapcsolódó belső előírások részleges hiányát is. Ezen belső előírások némelyikének hiánya az elemzés szerint kockázatot jelent az intézmények szabályszerű működésére és gazdálkodására, a célszerű közpénzfelhasználásra. A kontrolltevékenységek működtetése, valamint az információs és kommunikációs rendszer kialakítása a nemzetiségi önkormányzatok tekintetében ugyancsak speciális kérdéskör, hiszen kisszámú apparátussal rendelkeznek, és ebből eredően a vezetői utasítások végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete napi szinten is megvalósul. Ennek értelmében az életszerű napi munkavégzéshez igazodik a feladatellátás.

Az ellenőrzések általános megállapításai sokszor azt tükrözik, hogy a belső szabályzatok hiányának kidomborítása és az ebből eredő szabálytalanság megállapítása mellett szinte eltörpül azon lényeges tény, hogy a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása és intézményeik működtetése célszerű, hatékony és eredményes. Úgy érzem, hogy egy-két szabálytalanul működő nemzetiségi önkormányzat miatt általános negatív képet alkottak a nemzetiségek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatosan, és ennek a bélyegét valamennyi, felelősen és meghatározott cél szerint működő önkormányzatnak viselnie kell.

Mi azért dolgozunk, hogy a gyermekeink kezébe tegyük azon nemzetiségi értékeket, melyeket érdemes továbbvinni, hiszen ezáltal lesz biztosítva kultúránk és nyelvünk megmaradása. Ehhez felelősen és előremutatóan gondolkodunk, tervezünk és cselekszünk. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen a nemzetiségi szószóló felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, hogy ismét szót kértem, csak egy kérdést elfelejtettem föltenni. Említette elnök úr, hogy folyamatos módszertani megújulásban van az Állami Számvevőszék, illetve hogy az ellenőrzések célja az, hogy pozitív irányba tereljék a működést. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy hogyan értékeli elnök úr a jelenlegi rendszert. Egyrészt például azt  ezt nagyon sokan kifogásolták már , hogy nincs érdemi jogorvoslati lehetőség az eredmények közzététele után. Illetve a különböző eljárási kérdéseket hogyan ítéli meg elnök úr? Nem kellenee ezeket felülvizsgálni? Például a nagyon-nagyon rövid határidőket. A különböző dokumentumok feltöltésére adott nagyon rövid határidőket szinte mindenki kifogásolja, és azt, hogy nincs lehetőség hiánypótlásra, nincs lehetőség dokumentumok pótlólagos leadására, felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen-olyan-amolyan dokumentumok még az adott ellenőrzés tárgyában rendelkezésre állhatnak, hogy nem lehet közzétenni az ellenőrzött különvéleményét vagy saját reakcióját a véleményre, illetve hogy sok esetben nagyon-nagyon általánosak az Állami Számvevőszék megállapításai. Tehát nem lehet konkrét problémákra rátalálni, hanem nagyon általánosak, és kevésbé lehet ezeket visszacsatolni a megfelelő működés tekintetében. Tehát érdekelne elnök úr véleménye arról is, hogy az ilyen eljárási kérdésekről mi a véleménye, és hogy szükség vane ezek tekintetében, konkrétan az eljárások tekintetében módszertani megújulásra, és hogy a jogszabályi környezetet nem lennee érdemes úgy módosítani, hogy legyen ezzel kapcsolatban jogorvoslati lehetőség is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom.Megadom a szót az előterjesztőnek, Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének, aki láthatóan készül és válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, elnök úr.

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Szószóló Úr! Először is köszönöm, hogy láthatóan elolvasták a beszámolót, a tájékoztatót. 87 oldal. Lehet sok, lehet kevés. Megpróbáltuk sok ábrával elkészíteni  amit volt, aki kifogásolt , hogy lazítsuk és áttekinthetőbbé tegyük a munkát. Egy rendkívül összetett munkáról van szó, ennyit talán mindannyian elismertek, és nyilván érzékelik, hogy egy hatalmas területről beszélünk. Mondok néhány számot. Egy évben 45 000 milliárd forint bevételi, illetve kiadási főösszeg adódik össze, amit évente közpénznek hívunk és közpénzellenőrzés alá vonunk. De ennél sokkal szélesebb a kör, hiszen Magyarországon több mint 2 ezer gazdasági társaság van, de ez nyilván nincs az államháztartáson belül, az ezenkívüli összegekről van szó. Megpróbáltam érzékeltetni, hogy néha egy-két millió forint ellenőrzése is indokolt, és néha fájdalmas eredményekre jutunk. Néha 800 milliárd is soknak tűnik, mégsem ellenőrizzük, mondják önök, vagy nem most ellenőrizzük, hanem majd valamikor esetleg később; én ezt feltételezem, hogy nem azt feltételezik, hogy nem.

Bár láthatóan többen sokat fejlődtek a tavalyi évhez képest, mert most már csak az ÁSZ elnökének tíz évvel ezelőtti képviselői mivoltára próbálták az ellenőrzési megállapítások tartalmát visszavetíteni. Akkor is elmondtam, most is elmondom, hogy nem az ÁSZ elnöke teszi a megállapításokat, hanem az ellenőrzés-vezetőink teszik ezt, szakemberek, valamint a számvevők.

És itt válaszolnék Keresztes Lórántnak arra a kérdésére, hogy miért kell azonnal dokumentumot adni. Nem most, harminc éve, még a pártállami időben, 1989-ben szavazták meg, majdnem egyhangúlag, ha jól tudom, azt a törvényt, amely az ÁSZ-nak ilyen mérhetetlenül szigorú feltételeket szabott. Egyébként akkor is egy nagyon nehéz gazdasági környezet volt, ha visszaemlékszünk. Akkor derült ki, hogy Magyarországnak 20 milliárd dollár külső adóssága van, s volt egy coming out itt a parlamentben, ami már az akkori képviselőknek is megoldásért kiáltott, és akkor visszanyúltak egy nyolcvanévnyi hagyománynak örvendő Számvevőszék ’48 előtti rendszeréhez, nyilvánvalóan modernizált keretek között.

(18.30)

Miért kell azonnal a dokumentum? Azért, mert az ÁSZ bizonyítékok alapján teszi, az ÁSZ, illetve a számvevőink, ellenőrzés-vezetőink, a számvevőink a bizonyítékokat vizsgálják meg, az akkori jelen idejű bizonyítékokat, hiszen az ÁSZ-nak nem nyomozati jogköre van, hanem az ÁSZ egy hivatali típusú számvevőszék, tehát amit önök mint pártvezetők vagy mint nemzetiségiintézmény-vezetők vagy bármilyen gazdasági társaság vezetői átadnak, annak a bizonyítéknak a tényéből kiindulva következtetnek vissza a kollégáink, hogy mi történt két, három, négy, öt évvel azelőtt az adott folyamatban, annak tehát kész kell lennie, meg kell lennie annak a dokumentumnak akkor, amikor az ÁSZ kéri. Valóban, korábban ez egy… Megvizsgáltam ezt a kérdést, ez több éve már többször előkerült. Világossá próbáltuk tenni azt, hogy a programjaink alapján ellenőrzünk, ezért a programok tételesen nevezzék meg a jogszabályhelyet, meg azt, hogy milyen dokumentumra van szükség. Tehát korábban valóban voltak ilyen nagyon általános dolgok, szinte bármilyen dokumentumot be lehetett küldeni, és akkor tényleg nem volt világos esetlegesen, hogy mit akar a Számvevőszék; én úgy gondolom, nagyon sokat fejlődött abban, hogy tételesen megmondja, hogy milyen dokumentumra van szüksége. Tehát törvény által is beazonosítottan, a jogalkalmazónak az önök által megalkotott törvények alapján egyértelmű, hogy mi az a bizonyíték, amely alapján értékelést kell végeznünk, el kell végeznünk a közpénzzel való bánás szabályosságának, bizonyos esetekben pedig akár a teljesítményével kapcsolatos értékelését. A bizonyítékalapúság tehát a válaszunk. Egyébként a jogalkotó akkor is „azonnal”-t mondott, de legkésőbb öt napot biztosított, mert hiszen elképzelhető, hogy mondjuk, éppen akkor szabadságon vannak a kollégák, tehát be kell rendelni őket. Ezt meg is teszik, és ezt mi köszönjük, hiszen ez teremti meg a feltételeket.

Még egy dolgot tettem az önök vagy az elődeik felvetésére korábban: ma már előre kiértesítést küldünk, hogy mikor hova fogunk menni, és akkor először azt kérjük, hogy jelöljék ki az együttműködő partnert. Önök tehát már nem váratlanul kapják azt, hogy az ÁSZ ellenőrizni fog, hanem konkrétan várják, ha úgy tetszik, legalábbis jobbik esetben, többnyire, 99 százalékban várják a Számvevőszék ellenőrzésének azt a levelét, amelyben értesíti önöket, hogy egészen konkrétan mire van szüksége. És erre van azonnal… Ha elektronikusan adják, miután a törvény ezt nem teszi kötelezővé, de több mint 90 százalékban egyébként már elektronikusan kapjuk az adatokat, akkor jelezheti számunkra az ellenőrzött, hogy ő vállalja, hogy elektronikusan küldi, és akkor a törvény adta öt napon belül tesszük. Nyilván most, amikor a víruskérdés volt, akkor polgármesterek kimondottan jelezték, hogy ez nekik gondot okoz, és akkor volt mód  nyilván az indoklás mellett, amikor ő ezt konkrétan kérte  egy más időpontra való adatközlésre.

Miért nem lehet pótolni a dokumentumokat?  ez is kérdés volt. Mert ha pótolta, akkor nem az adott helyzetnek a rekonstruálására ad lehetőséget az ÁSZ számára az ellenőrzés, hanem egy későbbi javító tevékenységre  de egyébként erre most, az elmúlt két évben egyre több lehetőséget adunk, szintén meghallgatva az önök kérését. Azt tesszük most, hogy akiről tényleg azt látjuk, hogy ki akarja javítani, annak megpróbáljuk biztosítani azt, hogy már az ellenőrzés közben végezzék el a jelenre és a jövőre vonatkozóan a helyes, törvény szerinti működést bizonyító szabályzatok vagy beszámoló vagy leltár végrehajtását. Ugye, visszafelé ennek nincs sok értelme, hiszen az már megtörtént, és önök azért hozták létre a Számvevőszéket, hogy a múltbeli folyamatokat értékeljük.

Az egy félrevezető értékelés lenne, ha mi a jelenbeli javításokkal eltüntetnénk a múlt időszaknak a hibáit, amit aztán sorra kifogásolnának, hogy miért nem állapítjuk meg. Mi most tehát azt a megoldást keressük, hogy megmaradnak a számvevőink tényleírásai, a megállapítások, és erről tájékoztatjuk egy figyelemfelhívó levél vagy egyéb levél keretében, hogy az ellenőrzés közben, ha módosítanak, meg is mondjuk, hogy mit, illetve mit javítanak ki, nem módosítanak, mit javítanak ki, akkor azt külön értékeljük és feltüntetjük. Ezzel csak az az egy baj van, hogy lassul az ellenőrzés folyamata, tehát az aktualitása nyilvánvalóan csúszik, hiszen ez további munkát és időt igényel, de jelenleg azt kell mondani, és ezt majd látni fogják, az ez évi jelentéseinkben egyre több olyan lesz, ahol elmondjuk, hogy mi minden hiba volt, de tájékoztatjuk önöket a jelentéseinkben, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekkel enyhítették a kockázatot vagy javították a szabályosságot vagy javították a közpénzügyi helyzetet valamilyen megfogalmazásban, ahogy az ellenőrzés-vezetőink ezt értékelik, annak megfelelően teszik.

Miért nem tételes a hibák felsorolása? Éppen a képviselő úr mondta, hogy ezt is nehéz elolvasni. Voltak 200-300 oldalas anyagok, sőt a zárszámadás 1200 oldalas volt még az első éveimben, amikor én voltam elnök, akkor is, azt megelőzően is bőven, hát, azt tényleg nehéz volt elolvasni, én mint volt képviselő is mondhatom ezt. Sokat kellett küzdenem, tennem azért, hogy a Számvevőszék próbálja meg tömöríteni, lényegíteni a mondanivalóját. Azok a hibák, amelyek alapján a megállapításaink vannak, azokat, a tételes jogsértést többnyire a részletes vagy mellékletfüggelékekben megnevezzük, tehát visszakereshető. Az tény, hogy az egyes tranzakciók szintjén nincs leírva a hibák sokasága, mert azt akkor valóban nem lehet tömöríteni, de azt, hogy mi a hiba, hogy melyik jogszabály melyik pontjának a megsértéséről van szó, azt bemutatja a Számvevőszék.

Több képviselő is felvetette a témákat, több bűnügyi témát vagy bűnügygyanús témát is felvetettek. Szeretném leszögezni: az ÁSZ nem bírói típusú számvevőszék, tehát nem a román, francia, spanyol, olasz, s a többi, számvevőszékek mintájára működik, hanem a hivatali típusú számvevőszékek mintájára, tehát a holland, angol, skandináv, osztrák, lengyel, szlovák, s a többi, számvevőszékeknek a mintájára alakult meg; a konstrukcióját, hogy ilyen legyen, szintén harminc évvel ezelőtt, itt, ebben, illetve a másik teremben döntötték el. Ennek megfelelően nem a közigazgatási eljárás keretei közé helyezték, tehát mi nem tartozunk az adóeljárás alá vagy a közigazgatási eljárás szabályai alá, ez magyarázza, hogy nem az én dolgom magyarázni, hanem harminc évvel ezelőtt az a döntés született, hogy az ÁSZ megállapításai egy harmadik hatalmi ágként a törvényhozáshoz tartoznak. Tehát nem a végrehajtó hatalomhoz tartozik, mert annak a határozatait lehet támadni, azokat a határozatokat meg lehet támadni bírósági úton.

Ugye, itt egyetlenegy olyan ügy van, amely a pártokat láthatóan érzékenyen érinti, ez a tiltott támogatás kérdése. Amíg a GRECO-jelentés  erről volt szó  nem nagyon forszírozta, vagy a parlament nem reagált rá, ez a fogalom egyébként akkor is létezett, ’11 vagy ’10 előtt is, csak utána elkezdte az Országgyűlés kiterjeszteni a média és a kommunikáció, illetve aztán a végén már mindenféle szolgáltatás tekintetében, hogy jogi szervtől nem kaphat támogatást egy párt, így nem kaphat egy tanácsadó cégtől ingyenes szolgáltatást. Sajnos, azt kell mondanom, hogy a gazdasági irataik ismerete hiánya miatt soha nem végzik el ezeknek az értékelését, bár ezt a törvény írja elő, és ehelyett kell az ÁSZ-nak elvégeznie ezeknek a támogatásoknak az értékelését. A törvény nem adott fogódzkodót, nehéz helyzetet teremtett. Mi kértük, hogy valamilyen szabályozás legyen, nem történt meg, tehát nyilván számunkra, a számvevők számára meg kellett teremteni az értékelés feltételeit.

(18.40)

Most az a helyzet, amit az Alkotmánybíróság mondott, tehát én nem tudok ehhez többet tenni. Én nem hiszem, hogy nekem feladatom ettől eltérni. Ez egy koherens rendszer, én ezt tudom mondani, logikája van. Magyarországon van egy egységes bűnüldöző rendszer, ez az igazságszolgáltatás hatalmi ágához tartozik, nem az ÁSZ és a törvényhozás ilyen értelmű hatalmi ágához. Tehát akinek akár bűnügyi bejelentése van visszaélésről, ahogy a képviselő úr meg is teszi, az rendőrségi, ügyészségi téma, illetve panasszal a bírósághoz lehet fordulni. A Számvevőszéknek tulajdonképpen egy közpénzügyi alkotmánybírósági vagy közpénzügyi őr szerepe van, tehát nincsen olyan jellegű hatása, amelyben ezt a közigazgatási eljárást lehetne a pártok tekintetében elvégezni.

És egyébként elolvastam az akkori jegyzőkönyveket meg az indoklást, mert én is kíváncsi voltam, hogy mi volt mögötte, kimondottan az volt a szándék, hogy elválasszák a végrehajtó hatalomtól, tehát a hatósági jogköröktől, majd pedig ezáltal a bírói úttól ezt a dolgot. Hiszen abból indul ki, hogy a pártok egy példát fognak mutatni, önmaguktól jogkövető magatartást fognak folytatni, és amennyiben ők maguk vagy az ÁSZ megállapít ilyen kihágást, akkor rendeli el tételesen, hogy mennyit kell fizetni és hova. Most nem mondom el a szabályt pontosan, hiszen önök is ismerik. Nem az ÁSZ dönti el, hogy mi a következménye, hanem magát a tényt állapítja meg; a tényt viszont megállapíthatná a párt maga is, de ezt nem teszi meg. És ekkor, erre az esetre rendeli, hogy helyette a Számvevőszék tegye ezt meg. Tehát én azt tudom mondani, hogy ha ehhez hozzányúl a rendszer, akkor a koherenciában megborul az egész számvevői munka; egy bírói típusú számvevőszéket vagy annak egy részét legalábbis létre kellene hozni, megfelelő bírói fokokkal. Én nem tudom, hogy ebben vane ilyen alkotmányos elképzelés. Tudtommal érdemileg ezt a magyar szakmai, politikai szféra soha nem vetette föl, én ennyit tudok ehhez hozzátenni.

A képviselők észrevételei közül a szószóló észrevételére azt tudom mondani, hogy igen, érzékelem, hogy egy jogkövető magatartást szeretnének. Én ezt tudom felajánlani, hogy ebben támogatjuk önöket. Tehát ahogy alelnök úr korábban a bizottsági ülésen vagy most a főtitkár asszony mondta, én innen is azt tudom mondani, hogy nem kivételek a nemzetiségi intézmények vagy a nemzetiségi önkormányzatok sem. Önteszteket továbbra is fogunk számukra biztosítani, konzultációt fogunk folytatni, a jó gyakorlatokat be fogjuk mutatni, vagy egyéb más egyeztetett módon, oktatás vagy más programokat lehet csinálni.

Itt nagyon sokan azt vetik fel, hogy miért nem menet közben adunk tanácsot. Ugyanazt tudom mondani, mennyire lenne objektív az ÁSZ-nak az értékelése, mennyire lenne egyforma az értékelése, ha van, aki kérne tanácsot, van, aki nem kérne tanácsot, aki kér, annak az ÁSZ ad tanácsot, utána majd visszaellenőrzi, hogy jól hajtottáke végre a saját tanácsunkat. Ez összeférhetetlenség, ez a függetlenség problémáját vetné fel, hiszen akkor saját maga tanácsait ellenőrizné az ÁSZ. Vannak ilyen szervezetek, jelzem, hiszen ma a magyar ellenőrzési rendszerben három védelmi vonal van; a belső ellenőrzés klasszikusan ez.

Tehát azt tudom mondani, hogy minden szervezetben kell egy vezető, támogató kontrollmechanizmus, erről szól a belső kontrollrendszerről szóló kormányhatározat, amire Hadházy Sándor képviselő úr is utalt, és mi ezt valóban nagyra értékeljük, hogy a kormányzat a jelentős vállalatok felé is megteremtette egy erősebb integritási és teljesítményértékelési szisztéma jogszabályi hátterét, az úgynevezett COSO-modell alapján, ami az Európai Unióban egyébként egy elfogadott, ajánlott integritási és menedzsmenttámogató eszköz. Nyugati országok közül sem mindegyik csinálja ezt, a csatlakozó 12 országnak viszont ezt kötelezően vállalnia kellett. Ez szakmailag egy eléggé idegen  múltkor is elmondtam , sok vezető számára ismeretlen terület, hogy milyen módon kell az öt pillérre épülve  vagy most már van, ahol hat pillérről beszélnek  irányítani és kontrollálni egy szervezetet.

2008 óta a Számvevőszék az integritás kultúrájában az önök elődeitől kapott felhatalmazást, hogy terjesszük, segítsük ezt elő. Ezért kaptunk országgyűlési határozatokat, hogy az etikusvezető-képzést támogassuk, felméréseket biztosítsunk, és ellenőrizzük is ezeket. Tehát én úgy gondolom, hogy jelentős előrelépés történt. Természetesen egy teljes ország vezetésének, már a közpénzköltő vezetésének és gazdasági vezetésének a kiképzése, átalakítása nem sikerült tökéletesen 2004-et követően.

Viszont megvizsgáltam, hogy az egyetemi oktatásban például ez létezike, hát, azt kell mondanom, hogy szerényen. Tehát a mai fiatalságból is úgy kerülnek ki a jövő vezetői, egy orvosi, egy pedagógiai, egy mérnöki vagy bármely közgazdasági területen, jogi területen, hogy igazából ezt az integritási rendszert csak szakosított módon tanulhatták, nincs benne az általános műveltségben. Ha belegondolnak, hogy mekkora összegről van szó, 16 ezer körüli az a szervezet Magyarországon, amelyik közpénzt költ, és az ÁSZ-nak kellene ellenőriznie. Ehhez képest, elmondta a képviselő asszony, 800-at tudtunk ’18-ban ellenőrizni, korábban meg 300-400-at éveken, évtizedeken át. Most ott tartunk, hogy 1300 volt tavaly, azt meghaladó, most pedig elérhetjük a 3-4 ezret. Most ezen dolgozunk, amellett, hogy vírushelyzet van; amellett, hogy gondot okoz az adatszolgáltatás; amellett, hogy azonnal kell az adatot szolgáltatni.

Tehát gondolják el, hogy van olyan szervezet, amelyiknek tényleg komoly kihívás adatot szolgáltatni, ami itt el is hangzott. A másik oldalon meg joggal igény van arra, hogy legyenek leellenőrizve, és nemcsak az ÁSZ által, hanem nyilván a napi munkát el kell végezniük, még mellette a szervezetet jól karban kell tartaniuk, célszerűen működtetni és a többi. Tehát nem csak a szabályszerűség a feladat. És bizony itt bejön a méretgazdaságosság kérdése, ezt is többször elmondtam. Nagyon kevés olyan ország van, ahol egy ekkora méretű országban 16 ezer ilyen intézmény, pénzköltő hely van, vagy 3200 önkormányzat, sorolhatnám. Én nem kifogásolom, hogy ez sok vagy kevés, ez tényszerű. Ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk. Ez önökön múlik, mi ezt többször jeleztük.

El is mondtam, hogy megfontolandó lenne a méretekkel valamit kezdeni, hogy vagy a szabályokat kellene differenciálttá tenni, ha az európai jogalkotásba és a magyar alkotmányos keretek közé ez belefér, vagy pedig kevesebb legyen, amelyek ténylegesen el kell hogy számoljanak, amelyiknek beszámolót kell összeállítani. Valamit csinálni kell, mert láthatóan az a szakmai tudástömeg nem oszlik el arányosan a szervezetekben, hogy finoman fogalmazzak. Tehát bizony, amikor most egyszerre folyik a 3200 önkormányzatnak csak a szabályzatait, a 16 alapdokumentumát bekérni, már előzetesen tudom mondani, hogy háromszáznak…  és akkor nem mondom tovább, mert még nem fejeztük be az értékelést, harminc éve létezik, de nem egy, egy sem, tehát így értsék.

Nyilvánvaló, hogy itt megpróbálunk tanácsadó funkciót adni, de meg fogjuk mondani, hogy mennyi az, amelyiknek nincs, vagy nem adott adatot, ami nem tudom, hogy van vagy nincs neki, nekünk nem árulta el, de megpróbáljuk majd pótoltatni velük, már úgy pótoltatni, hogy akkor a mostani dátummal pótolják, de ne visszafelé, hiszen az okirat-hamisítás. Erről próbálunk lebeszélni mindenkit, hogy ne ezzel operáljanak, hiszen megtévesztik akkor önöket, hiszen a mi megállapításaink hibás dokumentumokon alapulnak, nem valós dokumentumokon. Tehát én megértem, hogy ez egyrészről jó lenne, ha nem lenne teher, másrészről meg de jó lenne, ha elszámoltatható lenne.

És a Gazdasági bizottságnak a határozatáról még mindenféleképpen szólni akarok. Nagyon fontos, hogy teljesítménykövetelmény is legyen mellette. Tehát rendkívül fontosnak tartom  válaszolva a bizottsági felvetésre is, meg Keresztes Lóránt képviselő úr felvetésére is , hogy van tartalék még a teljesítmény növelésében, a hatékonyság növelésében, a gazdaságosságban.

(18.50)

Hogy szabade  és akkor most a nemzetiségi szószólónak mondom , hogy lehete elvárni, hogy hatékonyabb legyen, méretgazdaságosabb legyen, ez már az önök dolga, ebben ne kérjenek tőlem tanácsot. Csak a tényt akartam elmondani, hogy mi van. Látom én, hogy önöknek is ugyanúgy kompromisszumot kell kötni a saját hátterükkel, a saját felfogásukkal, mert az életben nagyon sokféle szempont van.

Több olyan képviselői észrevételt kaptam  ahogy tavaly is, és ezt megköszönöm , hogy mit ellenőrizzünk. A taóra ki akarok térni, mert az láthatóan olyan kérdés, amely ügyben többen is megszólítottak. Az ÁSZ harmadik védelmi vonal, de nem árt tudni, hogy előtte két védelmi vonalnak kell lennie, tehát meg kell történnie dolgoknak, mielőtt az ÁSZ odamegy, mert ez a rendje a világnak. Tehát először aki felel érte, annak kell kialakítani a megfelelő kontrollt, hogy őt ne csapják be. Utána van egy  többnyire  kormányzati ellenőrzés, a kulturális taónál kimondottan egy kormányhivatal volt kijelölve. A sporttao tekintetében nem tudom pontosan, hogy ki, de ott is van egy kormányzati szint, amelynek le kell ellenőriznie. Tulajdonképpen a kulturális taónál azért tudtuk végrehajtani az ellenőrzést, mert befejeződött. Megnéztük, és az volt a kollégáink tapasztalata alapján az én saját következtetésem is, amivel az ÁSZ is egyetértett, hogy helyes volt, hogy megszüntették. Ez a kulturális taóra vonatkozik. Nyilván a sportügyekben látszik, hogy egy más logikája van, merthogy ott beruházásokhoz kötődik, ott folyamatokhoz kötődik. Még nem vizsgáltuk ezt, hiszen nem fejeződtek be. Ahogy többen is elmondták, hogy van Újpesten, és nem tudom, még hol, meg még számtalan helyen, több száz van, ha jól tudom, az országban, ahol nem fejeződtek be. Na most, azt leellenőrizni nem tudja, nem az ÁSZ kompetenciája. Egyrészt rendkívül komplikált dolog, másrészt Magyarországon ennek van védelmi vonala.

Ugyanezt tudom mondani akár Pakssal kapcsolatban: minden, ami európai uniós összefüggésű, ott az európaiak sokkal inkább ellenőrzik ezeket, mint mi. A paksi beruházást tizenvalahány hónapig ellenőrizték a különböző európai  nálunknál, Magyarországon lévőknél felkészültebb  szakemberek, akik már láttak sok atomerőmű-beruházást. Nyilvánvalóan érezzük, mint ahogy a másik, a Belgrád-Budapest esetében  az is egy nagyon nagy beruházás , hogy foglalkozni kell vele. Ezért csinált az ÁSZ egy beruházási lebonyolítási támogató öntesztet, elemzést, illetve elkezdtünk néhány ilyen projektet ellenőrizni már az előkészítés stádiumában. Ez egy új típusú, úgymond jelen idejű ellenőrzés. Nyilván néhány jelentős beruházásnál ez indokolt lehet. Tehát elvileg az eszközrendszerünk kezd kiépülni arra, hogy ilyen típusú ellenőrzésekben, amelyeket önök itt felvetettek, meg tudunk nézni nagy értékű folyó beruházásokat. Bár hozzátartozik, lesz, aki majd ennek örülni fog, aki meg benne van, az nem fog örülni. Nem hiszem, hogy ezzel feltétlenül sikereket lehet itt a parlamentben rövid távon biztosítani az ÁSZ-nak. De érzékeljük ezt, tehát köszönöm az észrevételeket, meg fogjuk fontolni.

Az államháztartáson kívüli szektorról is volt szó. Felvetették az alapítványok, egyesületek kérdését, és a többi. Ez egy korábban kieső, nagyon részleges terület volt. Az ÁSZ az elmúlt években számtalan ilyet csinált, sőt ebben az évben már több száz ilyen alapítványnak, egyesületnek, nonprofit kft.-nek kezdtük el az ellenőrzését, vagy épp folytatjuk. A vírus időszakában a szociális ellátóintézmények tekintetében egy picit felfüggesztettük, de valójában ott is folynak az ellenőrzések, hiszen látjuk, hogy az egy kritikus terület. Több száz ilyen van Magyarországon. Érzékeljük, hogy az ő elszámoltathatóságuk szabálya az egyik leglazább ma Magyarországon. Ez törvényhozói kérdés. Fel is vetjük egyébként. A kamarákkal, az érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban is felvetjük, ott van a jelentésben. Nem tértem ki rá szóban, de olvasható a jelentésben. Tehát ott meg kell fontolni, hogy a szabályokat jobban számonkérhető módon kell megfogalmazni az elszámoltathatóság érdekében. Azt tudom mondani, hogy amennyiben erre szándékuk van, az alapítványról szóló elemzésünk kimondottan alapot teremt egy ilyen jogszabály-módosításra vagy benyújtásra.

Az önkormányzatok eladósodása. Örömmel látom, hogy a Jobbiknak már nem kevés, amit ellenőrzünk. Tíz éven át hallgattam, hogy így van. Igaz, hogy az ő soraikban ült a volt alelnök, aki szakszervezetisből ÁSZ-os, majd ÁSZ-osból párttag lett és pártember, de kioktatott bennünket, hogy kellene ezt megoldani. Húsz évig előttem ezt senki nem tudta megoldani. Nem is volt egyszerű. Kellett hozzá a digitalizáció, meg sok minden más, kollégák hozzá. Talán az idén el tudunk jutni oda  ahogy mondtam , hogy egy év alatt minden önkormányzatot tudunk ellenőrizni. Erre egyszerűen nem volt fizikálisan képes a szervezet. De itt azért fontos valamit helyre tennem. Önök, illetve a parlament úgy döntött, hogy az önkormányzatok auditját nem a Számvevőszék végzi el, hanem a Kincstár. Három vagy négy éve hozták ezt a jogszabályt, valamikor 2015-ben talán. Tehát jelenleg az önkormányzati rendszer auditja nem a Számvevőszék feladata. Ezt egyébként minden évben elmondtam a válaszomban, de ettől még minden évben számonkérték rajtam. Ennek ellenére nemcsak az önkormányzatokat, hanem a gazdasági társaságaik százait ellenőriztük le az elmúlt években. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. Tehát azt tudom mondani, hogy érzékeljük az önkormányzatok kitettségét, fogjuk ellenőrizni a jövőben is, tehát ebben egyet tudunk érteni.

Az Open Budget Survey-re csak egy megjegyzésem van Varju Lászlónak. Az ÁSZ messze átlag feletti teljesítményt nyújtott akár a korábbi, akár a mostani értékelésében az országnak, valóban, ezen felmérés szerint (Az elnök ismét csenget.), bár egyetlenegy szervezet csinálta, amit érdemes megnézni, mégiscsak elvégezte az értékelést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm.

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Elnézést, ha nem tudtam minden kérdésre kitérni, de rendkívül összetettek voltak a felvetéseik. Köszönöm, hogy közreműködtek, felhívták a figyelmet. Igyekszünk a jövőben ezeket megfontolva végezni a munkánkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:   193-208   209-228   229-230      Ülésnap adatai