Felszólalás adatai
78. ülésnap (2019.06.24.), 45-51. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Interpelláció megtárgyalása |
Felszólalás ideje | 11:26
|
Felszólalások: 39-45 45-51 51-57 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen, 31 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Gurmai Zita, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „A nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény: eredmények és kihívások” címmel. Az interpelláció megválaszolásával… Egy pillanat türelmet kérek! (Nagy zaj. Dr. Vadai Ágnes: Minden férfi velünk szemben válaszolni fog?) Megértésüket kérem! Egy ülésvezetési kérdésben kell egyeztetnünk. Egy másodperc türelmüket kérem! Most zajlik az egyeztetés. (Dr. Gurmai Zita: Állva vagy ülve várjam? Derültség. Rövid szünet.) Köszönöm a megértésüket.
Tehát, tisztelt Országgyűlés, az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Megadom a szót képviselő asszonynak.
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése e heti plenáris ülésén várhatóan elfogadja „A nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezmény: eredmények és kihívások” címet viselő jelentésemet.A jelentés kitér arra, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése mellett a nők és férfiak közötti mélyen gyökerező egyenlőtlenség megnyilvánulása. Az Európa Tanács 2014-ben hatályba lépett, a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséről, leküzdéséről és a családon belüli erőszakról szóló egyezménye a legfejlettebb és legátfogóbb nemzetközi jogi eszköz ezen a területen. Az egyezményt az Európa Tanács 34 tagállama ratifikálta és 11 másik európai uniós tagállam is aláírta. A jelentés kiemeli az egyezmény pozitív hatását, hiszen az felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem szükségességére, és megköveteli, hogy a részes államok magas jogalkotási és politikai normákat vezessenek be.
Magyarország 2014. március 14-én ugyan aláírta az egyezményt, de az Országgyűlés több alkalommal is elutasította a ratifikálását szorgalmazó indítványok tárgysorozatba vételét. Völner Pál államtitkár úr, aki most válaszolni fog, egy írásbeli kérdésemre a következőt válaszolta: az isztambuli egyezmény tartalmát nagyon fontosnak tartjuk, ahhoz azonban, hogy valamely megállapodást magunkra nézve kötelezőnek ismerjünk el, fel kell mérni a belső környezetet, az egyezmény ratifikációja összkormányzati együttműködést tett szükségessé. Folyamatosan vizsgálni kell a ratifikációhoz szükséges jogalkotási és egyéb kormányzati intézkedések megtételének szükségességét, valamint fel kell mérni a szükséges költségvetési forrásokat.
Völner államtitkár úr válasza után néhány nappal Németh Szilárd alelnök úr sajnos azt nyilatkozta, hogy amíg Fidesz-többségű parlament van, addig az isztambuli egyezmény nem fog átmenni. Indoka szerint az egyezmény nem alkalmas a zaklatók kordában tartására, ráadásul egyenesen támadja a hagyományos családmodellt, és törvénybe próbálja iktatni a genderfilozófiát. Amint látszik, az isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatban számos tévhit és félremagyarázás látott napvilágot. Ezeket a szakmai szervezetek több alkalommal tételesen cáfolták.
Tekintettel a fentiekre, kérdezem államtitkár urat, hogy mi a kormány álláspontja ratifikálás ügyében. Államtitkár úr pozitív, támogató válaszát vagy Németh Szilárd elutasító válaszát kell alapul venni? (Németh Szilárd István: Ez utóbbit!) Hogyan áll az államtitkár úr által kiemelt összkormányzati együttműködés, ami az egyezmény ratifikációjához szükséges? Hogy áll a szükséges költségvetési források felmérése?
Tisztelettel kérem a miniszterelnököt és a kormányt, hogy oszlassa el az egyezménnyel kapcsolatos tévhiteket, félremagyarázásokat. Most, hogy az egyezmény alkalmat ad a párbeszédre, szakmai egyeztetésre, fontolja meg annak benyújtását az Országgyűlésnek a ratifikációja céljából. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzati álláspontot megerősítve ezúttal is szeretném hangsúlyozni: nagyon fontosnak tartjuk az isztambuli egyezmény tartalmát. A nők tiszteletét és a férfi-női egyenjogúságot alapvető értékeink között számon tartó magyar és európai kultúra alapján a magyar kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak bármilyen formáját, elkötelezett a bántalmazás teljes felszámolása és az áldozatok védelme mellett. A kormányzat az egyezményben megfogalmazott elvárásokat sok tekintetben meghaladó mértékben, a szükséges eszközökkel védelmezi az áldozatokat. (Dr. Vadai Ágnes: Na, na!) A védelmet szolgálja az intézményrendszer működtetése és a megelőzést szolgáló kampányok szervezése. Magyarország már ma is számos olyan nemzetközi egyezménynek részese, amely előírja a nők védelmét a bántalmazással szemben. (Németh Szilárd István: Nagyon helyes!) A nemzetközi jogi egyezményekkel megerősített, belföldi jogrendszer által biztosított, s a kormányzati intézkedésekkel megvalósított védelemben ma sem szenvednek hiányt a bántalmazottak, a magyar belső jog az egyezmény rendelkezéseinek lényegileg a jelenlegi állapot szerint is megfelel.
Van azonban az isztambuli egyezménynek két olyan pontja, amelyek a fontos és a magyar kormány által mindenkor tiszteletben tartott célok mellett általunk el nem fogadható elemeket szeretnének a magyar jogrend részévé tenni. Ezek közül az egyik az egyezmény migrációval és menekültüggyel foglalkozó fejezete, amelyben foglaltak szöges ellentétben állnak Magyarország migrációs politikájával. A hatályos magyar jogi szabályozás (Dr. Vadai Ágnes: A bántalmazott nőknek teljesen mindegy, hogy honnan jön! Meg kell védeni őket!) lehetőséget biztosít arra (Németh Szilárd István: Nyugalom!), hogy a magyar hatóságok a különleges bánásmódot igénylő személyek esetén speciális szabályok szerint járjanak el. Ennek az egyezmény szerint megkívánt olyan irányú módosítása, amely az érintett csoport tekintetében a beléptetés automatikussá tételét eredményezné, élesen ellentétes a kormány migrációs politikájával.
Az egyezmény továbbá használja és a ratifikáció esetén törvényi szinten a belső jog részévé teszi a gender, azaz társadalmi nem fogalmát. Mindaddig, amíg ezek a vitatott pontok megnyugtató módon, a kormány által képviselt értékeknek megfelelően nem tisztázódnak, nem kerülhet sor az egyezmény ratifikációjára. (Dr. Vadai Ágnes: Jönnek a genderek!) Elfogadhatatlan, hogy egy nemzetközi egyezményben rejtetten, lopakodó jogalkotással szeretnének beemelni a magyar jogrendbe olyan elemeket (Derültség, nagy zaj az ellenzék padsoraiból. Arató Gergely közbeszól.), amely attól idegen, és amelynek alkalmazására nincs szükség, hiszen a nők kapcsolati erőszak elleni védelméhez (Dr. Vadai Ágnes: Az intézményrendszert kellene kiépíteni! Arról kellene beszélni, hogy meg lehessen védeni a magyar nőket! De nem tudják, nem csinálják! Meg a gyerekeket! Az elnök csenget.) a magyar jogszabályok biztosítják a megfelelő eszközt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány mindent megtesz a nők, a gyermekek és a családok védelmében. (Dr. Vadai Ágnes: Dehogy tesz meg! Ne tessék összevissza beszélni!) Ez jóval több, mint amit az isztambuli egyezmény jogi kötelezettségként előírna számunkra, ez nem csupán az áldozatok segítését jelenti, hanem az áldozattá válás megelőzése, a krízishelyzetek lehető legkorábbi felismerése (Dr. Vadai Ágnes: Szigetszentmiklóson is sikerült!) és kezelése is (Dr. Vadai Ágnes: Az nagyon sikerült!) a kiemelten támogatott kormányzati célok között van. Lassan mondom, hogy képviselő asszony is értse. (Dr. Vadai Ágnes: Értem! Azért mondom!)
(14.40)
A kormány erős jogalkotási és politikai intézkedéseket tesz, jelentős forrásokat biztosít a nők erőszak elleni védelméhez.
Sajnálatosnak tartom ezért, hogy az ellenzéki képviselők ennek ellenére egy olyan nemzetközi egyezmény ratifikálását erőltetik, amely érdemben nem javít a védeni kívántak helyzetén. Javaslom, ehelyett inkább a családi akciótervet támogassák szavazataikkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. Dr. Vadai Ágnes: Javaslom, hogy a nőkkel foglalkozzanak!)
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Sajnálatos módon nem tudom az államtitkár úr válaszát elfogadni, már csak azért sem, mert ugyan hosszan válaszolt négy kérdésemre, de nem adott egyértelmű választ. (Németh Szilárd István: Ennél egyértelműbbet?) Ha tényleg zajlik a felmérés, akkor meddig tart ez a felmérés? Önöknek néhány nap alatt sikerült a lakás-takarékpénztári kedvezmények elvétele, ehhez miért kell ilyen nagyon sok idő?Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg jól értettem-e, hogy államtitkár úr azt mondta, védelemben ma senki nem szenved hiányt az áldozatok részéről. Talán emlékszik arra, hogy tavaly beszéltem arról a szerencsétlen édesanyáról, akinek a gyermekét az emeletről dobta ki a férje, majd maga is öngyilkos lett. Ez az édesanya, talán emlékszik rá, azon túl, hogy a gyermekét a férje kidobta, és a férj is öngyilkos lett, korábban megpróbált mindent, elment a menedékházba, mindenféleképpen segítséget kért, és az égegyadta világon semmit nem kapott. Énszerintem ez nem a hiánytalan védelem.
Nagyon örülök annak a szándéknak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy mindent megpróbálnak megtenni, de azt gondolom, ahhoz, hogy komolyan számíthassanak Magyarországra, kérem szépen, mégis tegyék meg az összes lépést. Nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely képviselő úr, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „A kormánynak már nem fontosak a nyugdíjasok?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Rogán Antal urat, a miniszterelnök kabinetfőnökét bízta meg. Az interpellációra a miniszter úr felkérésére Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. Képviselő úr, öné a szó.
Felszólalások: 39-45 45-51 51-57 Ülésnap adatai