Készült: 2019.10.23.11:01:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  23-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:48


Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Hurrá!  Dr. Vadai Ágnes: Reméljük, vallásos könnyűzenét fog énekelni.) Képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan arról ma már szó volt, február 19-e Kossuth Zsuzsa születésnapja, azaz a mai nap a magyar ápolók napja. Kossuth Zsuzsa igazi önfeláldozó ember volt, aki mindent megtett hazájáért, a sebesültekért, a munkatársaiért, az egészségügyért. Amikor ezen a napon erről a témáról beszélünk, akkor az első szó mindig a köszöneté. Innen is szeretnénk kifejezni elismerésünket a magyar ápolók felé, akik az egészségügyi ellátórendszer pillérei, egyik legfontosabb szereplői, akik nap mint nap becsülettel helytállva, emberségesen, óriási munkát végeznek a magyar emberek egészsége és gyógyulása érdekében. (Varju László közbeszól.)Éppen ezért fontos, hogy kellő figyelmet is fordítsunk rájuk és a környezetükre. Az elmúlt évek egyik jelentős intézkedése és mondjuk ki, eredménye a 2016-ban elkezdett és még távolról sem befejezett béremelés az egészségügyi dolgozók körében. A szakvizsgával rendelkező szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek esetén két lépcsőben került sor a béremelésre. 2016. szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forinttal, majd 2017. november 1-jével további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbérük. A szakvizsgával nem rendelkező orvosok alapbére 2017-ben 50 ezer forinttal emelkedett.

Az orvosok alapbére a 2016-17 közötti időszakban átlagosan 56,8 százalékkal növekedett. A szakdolgozóknál négy lépcsőben került sor a béremelésre. 2016. szeptember 1-jétől közel 27 százalékkal, 2017. november 1-jétől 12 százalékkal és 2018. január 1-jétől 8 százalékkal emelkedett a bérük. A bérmegállapodás alapján a soron következő béremelés előrehozására kerül sor most, 2019. július 1-jére. A többlépcsős béremelésnek köszönhetően a szakdolgozók bére a 2016-2019 közötti időszakban átlagosan 65,5 százalékkal növekszik.

2019-ben, azaz idén is folytatódnak a béremelések, hiszen tavaly meghatároztuk az elkövetkező négy évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók béremelésének mértékét, valamint ütemezését, és a védőnők szakdolgozói bértábla alá történő bekerülését is, amiről úgy gondolom személyesen is, hogy óriási előrelépésnek tekinthetjük. Eszerint a négylépcsős béremelés során ebben az évben 8 százalékos, jövő januárban 14 százalékos, novemberben 20 százalékos, majd 2022-ben további 30 százalékos béremelés következik. Így csak a következő három évben 72 százalékos lesz a béremelés mértéke.

A Fidesz-KDNP és a kormány elismeri és megbecsüli az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, és célunk, hogy méltányos bérezés által kifejezzük a teljesítményük elismerését. Ezzel szemben a szocialisták Gyurcsány Ferenc vezetésével fizetőssé akarták tenni az egészségügyet (Dr. Vadai Ágnes: De most nem az?  Gréczy Zsolt: Most nem fizetünk?), elvettek a dolgozóktól egyhavi bért, és a kisebb keresetű egészségügyi dolgozókat is belehajszolták a devizahitelek csapdájába. (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Amit ti vezettetek be…)

Fontosnak tartjuk a munkakörülményeket is, ezért talán soha nem látott kórházfelújítások történtek meg az elmúlt években (Dr. Vadai Ágnes: Ja!), amely program folytatódik, különös tekintettel a fővárosra. A következő időszakban 8,5 milliárd forintot költ a kormány nővérszállók felújítására, komfortosabbá tételére, illetve újak építésére is.

Láthatjuk, hogy az elmúlt időszakban is az ország teherbíró képességéhez mérten mindent megtettünk az egészségügyi dolgozókért, de ez nem lezárt folyamat, az úton tovább kell haladni. Ezen az úton menni pedig akkor lehet, ha nem kell olyan célokra költeni ezeket a forrásokat, amelyekre a magyar emberek már nemet mondtak. Látjuk, hogy Németország egyes tartományaiban már többet költenek a bevándorlókra, mint az egészségügyre. Látjuk, hogy egyes északi és nyugati uniós tagállamokban mennyire megterheli a költségvetést a migránsok ellátása. (Dr. Vadai Ágnes: Tényleg nagyon rossz Németország! Csak tudnám, hogy miért oda mennek a magyar polgárok!)

A brüsszeli bürokraták fiókjaiban, sőt már az asztalon is ott vannak azok a tervek, amelyeket ránk akarnak kényszeríteni. (Dr. Vadai Ágnes: Soros!) A migránsvízum, a kötelező kvóta, a bevándorlást segítő szervezetek költségvetésének növelése magyar adófizetői pénzből, vagy éppen a migrációt elutasító országok pénzügyi büntetése mind-mind a bevándorláspártiak létező javaslatai. Ők azt szeretnék, ha nem a magyar emberekre, a magyar családokra és a magyar gyermekekre költenénk a költségvetési pénzeket, hanem elvárják, hogy álljunk be a bevándorláspárti sorba. Ez a tétje az európai parlamenti választásnak. (Dr. Vadai Ágnes: Mi van az ápolókkal?)

Mi változást akarunk elérni a brüsszeli politikában, nagyobb hangsúlyt akarunk fektetni a határaink, a kultúránk, a szokásaink, valamint a meglévő eredményeink védelmére, és erős, egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló európai közösségben szeretnénk élni. Két választás van: a bevándorláspárti magyar ellenzék, akinek semmi mondanivalója nincs az embereknek, vagy a magyar emberek érdekeit és Magyarországot első helyre helyező Fidesz-KDNP listája. (Dr. Vadai Ágnes: Mégiscsak jobb lett volna a vallásos könnyűzene!  Rig Lajos: Kossuth Zsuzsától hogyan sikerült eddig eljutni?  Dr. Vadai Ágnes: Bravó!) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. (Egy hang az ellenzéki oldalról: Ó!) Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy ön is a mai napon megemlékezett arról a munkáról és elismerte azt a munkát, amit Magyarországon az ápolók végeznek. Valóban azt hiszem, hogy elismerés kell hogy illesse az ő munkájukat. Sok riportot hallhattunk az elmúlt napokban vagy akár ma is ápolókkal, és sokan mondták el, hogy nemcsak az egészségügyi tevékenységük, hanem az, hogy néha egy-egy beteg mellé leülnek, egy percig megfogják a kezüket, az sokszor, úgy látják ők is, hogy jobban elősegíti a gyógyulást, az emberség, a figyelem, az odafigyelés, mint sok minden más.

(9.50)

Ezért a különböző kormányok különbözőképpen díjazták az ápolóknak a tevékenységét. A 2010 előtti, mostani ellenzéki pártokból álló kormányok elbocsátásokkal értékelték ezt a munkát, amikor hatezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, aki pedig ott maradt, annak a bérét csökkentették (Gréczy Zsolt: 50 százalékos béremelés volt, Bence, miért hazudsz?), hiszen egyhavi bért vettek el 2008-2009-ben az összes magyarországi ápolótól. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Az elnök csenget.) Ezzel szemben 2010 után igyekeztünk emelni az itt dolgozók bérét. Ha megnézi, 2016 és 2019 között mekkora volt az ápolók béremelése, amely az idei évvel bezárólag megvalósul, 65,5 százalék, ha pedig azt nézi, hogy az idei évtől 2022-ig, tehát 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben összesen mekkora lesz a béremelés mértéke a már a kormányzat által eldöntött béremelések szerint, akkor 72 százalékos béremelésre számíthatnak az ápolók Magyarországon.

Igyekeztünk minden többletforrást ahhoz biztosítani, hogy az ápolók bérét tudjuk érezhető mértékben emelni. Látható a különböző egészségügyi statisztikákban is ennek valamelyest a pozitív hatása, hiszen nemcsak az orvosok esetében radikális a csökkenés a külföldre való munkavállalásiengedély-kérelmek kapcsán, ott 60 százalékos csökkenésről beszélhetünk, hanem az ápolók esetében is egyharmadával csökkent a külföldi munkavállalást fontolgató, arra engedélyt kérők száma.

Az is fontos számunkra, hogy a nővérek, az ápolók megfelelő körülmények között lakhassanak, éppen ezért 8,5 milliárd forintos programról döntött a kormány, 8,5 milliárd forint értékben fogunk nővérszállókat felújítani, korszerűsíteni, illetőleg új nővérszállókat, ápolói lakásokat létrehozni. (Dr. Vadai Ágnes: Mészáros Lőrinc fogja építeni őket?) És mindezek mellett fontos az utánpótlás szempontjából az, hogy minél többeket a pályaválasztás során is támogassunk abban, hogy ápolói pályát válasszanak, szemben az elődeinkkel, akik ezzel nem foglalkoztak, mert csak az egészségügy elüzletiesítésével foglalkoztak, és a privatizációs lehetőséget keresték. Ezzel szemben mi a közfinanszírozott egészségügyben szeretnénk minél több jól képzett ápolót, éppen ezért 4,4 milliárd forintból pályaválasztást segítő ösztöndíjat hoztunk létre. Azok, akik középfokú intézményben legalább 3-as tanulmányi átlagot elérnek, havonta nettó 40 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak, 3200 tanulónak tudjuk így az ápolói tanulmányait segíteni. Akik pedig felsőfokú végzettséget szeretnének szerezni ápolóként, félévenként 320-640 ezer forint közötti Michalicza-ösztöndíjra számíthatnak. Körülbelül 2 milliárd forint áll évente rendelkezésre arra, hogy minél több felsőfokú végzettséget szerző ápoló is dolgozzon a magyar kórházakban.

A képviselő úr kitért az egészségügy kapcsán a bevándorlás kockázataira. Valóban azt láthatjuk, hogy Európa azon országaiban, ahol nagyon nagy mértékű a bevándorlás, az egészségügynek teljesen más feladatokkal is nagymértékben foglalkozni kell, mint a nemzedékek óta ott élő emberek egészségügyi ellátása, és ez rengeteg többletkiadást is jelent.

Ha megnézzük a WHO-nak a legfrissebb jelentését, akkor az azt mondja, hogy például a kanyarós megbetegedéseknek, eseteknek a száma a 2015-ös bevándorlási hullám óta megháromszorozódott Európában. És míg korábban hozzászoktunk, hogy ha kanyaróról beszélünk, akkor balkáni országok kerülnek elő mint leginkább fertőzésveszélyes országok Európában, ma ez már nem csak így van, hiszen a balkáni országok mellett Franciaország és Olaszország is (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) felcsatlakozott az öt legfertőzöttebb ország közé. De nemcsak a kanyaró esetében beszélhetünk megháromszorozásról, hanem 140 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint a fertőző és paraziták által terjesztett megbetegedések diagnózisa. Ebben sem a balkáni országok azok, amelyek élen járnak, hanem Olaszország és Németország, tehát bevándorlást szervező vagy bevándorlási frontországokban jelentek meg (Dr. Vadai Ágnes: Pont nem azért van, hanem az oltásellenesek miatt!) leginkább ezek az új betegségek. Ezeket akarnák nyilván a kvótákkal szétosztani egész Európában. De ha a Robert Koch Intézetnek nézzük meg az adatait Németországban, akkor azt láthatjuk (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a migránshullám óta a hepatitis B-vel fertőzöttek száma 300 százalékkal nőtt, de a szifiliszfertőzések, a maláriás fertőzések, a tuberkulózis is duplájára nőtt.

Mindenki eldöntheti az egészségügy területén is, hogy az a többletforrás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit biztosítottunk az intézmények és az ott dolgozók számára, a továbbiakban is azokat a betegeket szolgálja, akik ott voltak (Az elnök ismét csenget.), vagy pedig más fertőző betegségekre (Dr. Vadai Ágnes: Nem hallja az államtitkár úr, elnök úr! Még egyszer!) és egészségügyi kihívásokra költsük a magyar adófizetők pénzét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai