Készült: 2019.10.20.09:38:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  195-216. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 29:49


Felszólalások:   177-194   195-216   217-230      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország és Románia között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről, ennek elfogadásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/4068. és T/4358. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyezmények megkötése hozzájárul a honvédelem, a belügyi, rendőri együttműködés, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc területén való együttműködés további erősítéséhez. A minősített adat védelméről szóló törvény 2010. évi hatálybalépését követően kezdődött meg az a szakmai munka, amelynek célja a partnerországokkal való együttműködés során keletkezett és kicserélt minősített adatok védelmének biztosítása. Ennek megfelelően és ennek érdekében Magyarország már 24 ország kormányával kötött a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló, törvényben már kihirdetett egyezményt. Több ország esetében a hasonló egyezményekkel kapcsolatos tárgyalások már lezárultak, az egyezmények végleges szövegének megállapítása folyamatban van. Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmények értelmében Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy az egyezmények keretében kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára védelmet biztosít az egyezményekben foglalt nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetősége alapján. A kölcsönös védelem biztosítása érdekében folytatott biztonsági együttműködés keretében a hatáskörrel rendelkező biztonsági hatóságok kezelik az egyezmények keretében átadott minősített adatokat, tájékoztatást és segítséget nyújtanak egymásnak, elismerik egymás személyi és telephelybiztonsági tanúsítványait, valamint szükség esetén a minősített adatkezelés ellenőrzése céljából látogatásokat bonyolítanak le. A Magyarország és Luxemburg közötti egyezményt 2018. szeptember 5-én, Budapesten, míg a Magyarország és Románia közötti egyezményt 2018. október 3-án, Bukarestben írták alá.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a törvényjavaslatot támogatják, mivel ez megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, a megkötésük pedig teljes mértékben időszerű. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Tessely Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A most előttünk fekvő törvényjavaslat sokak számára ismerős lehet, több ország esetében pont ebben az ügyben a múlt évben ugyanis már többször szavazott az Országgyűlés. Miről is van szó most is e két törvényjavaslatban? Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely két törvény helyébe lépett, az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény helyébe. A 2010-től hatályos új jogszabálynak köszönhetően megteremtődött a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszere, valamint eleget tettünk jogharmonizációs kötelezettségeinknek.A 2009. évi CLV. törvény hatálybalépésével megnyílt annak a lehetősége, hogy kétoldalú titokvédelmi megállapodásokat kössünk. Ilyen megállapodás megkötésére először a Szlovák Köztársasággal, a Lengyel Köztársasággal és a Cseh Köztársasággal került sor, 2017-ben pedig Bulgáriával, Svédországgal és Finnországgal kötöttünk ilyen megállapodást. Az egyezmények egyebek mellett részletezik a biztonsági együttműködést, a minősített adat továbbítását, sokszorosítását, fordítását vagy éppen megsemmisítését érintő szabályokat, továbbá kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyek a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandók.

Az egyezmény célja, hogy védje a szerződő felek, ez esetben Románia és Magyarország, valamint Luxemburg és Magyarország joghatósága alá tartozó állami szervek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatokat, éppen ezért kérem, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetését, valamint a Magyarország és Románia között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezményt együttesen tárgyaljuk, mely két tétel, T/4068. és T/4358. számon került a tisztelt Ház elé. Amint látják, tisztelt képviselőtársaim, azért a két egyezmény címe között különbség van, méghozzá akként, hogy míg a Luxemburgi Nagyhercegséggel adatok cseréjéről is beszélünk, addig Romániával csak a kölcsönös védelemről beszélünk. Mi is ezek között a különbség? Nagy valószínűséggel az is különbség lehet, hogy természetes módon Magyarország azért igen óvatos abban, hogy bár szövetségi rendszerekben vagyunk együtt, de mely országokkal cserélünk és mely országokkal alapvetően inkább a minősített adataink védelmét helyezzük előtérbe. Nagy valószínűséggel, miután az egyezmények szövege is különbözik egymástól, bár nem oly feltűnően, de azért tartalmában igen, így feltétlenül meg kell különböztetnünk a két féllel való viszonyunk tartalmát.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy természetesen, miután a globális világ kihívásai minden alkalommal próbára tesznek minket, különösen a technológiai fejlődés azon szintjén, amin vagyunk, hogy minősített adatok hogyan kerülnek át egyik országból a másikra, egyik kontinensről a másikra, üdvözlöm magam is azt, hogy országunk és az Európai Unió tagországai is védik érdekeiket, és olyan megállapodásokat kötnek egymással, amelyek valamelyest garantálják, hogy egymás minősített adatainak cseréje vagy valamifajta információ megszerzése után ezeket az adatokat védik.

De ha már itt fekszik előttünk e két törvényjavaslat, ha megengedik, röviden kitérnék arra, hogy a két országgal milyenek a diplomáciai, történelmi hagyományaink. De mielőtt ezt megteszem, szeretném jelezni, hogy egy dolog miatt örülök, hogy ma a török egyezményt és e két egyezményt a tárgyalási sorrendben megcserélték, azért, mert el kell mondanom, hogy a Belügyminisztérium mintául szolgálhatna a majdan később megérkező honvédelmi miniszternek a jogszabályok és a törvényjavaslatok indoklásának minősége vonatkozásában. E két javaslat indoklása olyan minőségű, amelyet minden nemzetközi egyezménynél, sőt alapvetően minden törvényjavaslatnál elvárnánk, úgyhogy meg szeretném köszönni a Belügyminisztérium munkatársainak munkáját, mert azt láttam az elmúlt 9 hónapban, hogy amikor ők terjesztenek be javaslatot, akkor az indoklásaik teljes körűek, érthetőek, koherensek és előremutatóak, míg akár a Külügyminisztérium, akár a Honvédelmi Minisztérium bizony jelentősen silányabb javaslatokat terjeszt elő, hangsúlyozottan nem a normaszöveg vagy nem elsősorban a normaszöveg, hanem az indoklás vonatkozásában.

(16.40)

Luxemburggal 1924-től volt akkreditált ügyvivőnk Brüsszelben, majd pedig 2001 és 2009 között nagykövetségünk működött Luxemburgban. A nagykövetséget takarékossági okokból bezárták, és a brüsszeli nagykövetség havi egyszeri konzuli jelenléttel biztosítja a diplomáciai kapcsolatainkat. Úgy érzem, hogy ez erőteljes visszalépés, különösen annak vonatkozásában, hogy Luxemburg rengeteg olyan multinacionális cégnek ad székhelyet, amelyeknek Magyarországon vállalatai vannak. Nem véletlen az, hogy Németország után a második legnagyobb befektető Magyarországon.

1986-ban hozták létre a kormányközi kulturális egyezményt, a 2014-15-ös tanévben például öt luxemburgi hallgató folytatott Magyarországon tanulmányokat. 1970-ben légi közlekedési egyezményt kötöttünk, 1988-ban a közúti árufuvarozásról szóló egyezményt, 2004-ben az idegenforgalomról való egyezményt, 2009-ben a vízum kiadásáról és a biometrikus adatok cseréjéről, 2014-ben a kollokációs megállapodás jött létre, hogy Brüsszel látja el a diplomáciai képviseletet, 2015-ben pedig a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. 2012 és 2018 között a 2009. évi CLV. törvény alapján, amint államtitkár úr is elmondta, mely a minősített adatok védelméről szólt, már számtalan országgal kötöttük meg, ha jól számolom, több mint 20 ország részesült ebben a partneri viszonyban. Úgyhogy most talán ennek a munkának hazánk a vége felé is jár, és ezzel a két javaslattal van módunk e két országgal is a minősített adatok cseréje, illetve a minősített adatok megismerése, esetleg védelme érdekében egyezményt kötni.

Romániával  lelkemben irredentaságom okán és a szocialista rendszer alatti illegitim rendszer okán  talán a diplomáciai kapcsolatrendszert nem kezdeném hamarabb, mint 1989-cel, amikor is Horn Gyula látogatást tett, és innentől gyorsultak fel a két ország diplomáciai kapcsolatai; míg el nem jutottunk 1996. szeptember 16-ára, mikor is a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról írtunk alá Temesváron Romániával egyezményt. Románia az Európai Unió tagja, azóta természetesen még inkább erőteljesen felgyorsultak kapcsolataink, de azt hiszem, hogy a Jobbik képviselőcsoportjaként ezekről a kérdésekről az ember mindig egy kicsit szomorúbban beszél. De hangsúlyozni kívánom, hogy a Jobbik képviselőcsoportja mindkét egyezmény aláírását üdvözli és természetesen szavazatával támogatni is fogja azt.

Ha már szó esett arról, hogy milyen országokkal leszünk partneri viszonyban, elmondom, hogy a Global Slavery Index szerint, amelyet már emlegetett Tordai Bence képviselőtársam, a rabszolgatartásban Luxemburg a 2. legkevésbé rabszolgatartó a világon, mi a 75.-ek vagyunk. Bizony, 2. és 75., óriási különbség. Nem lenne baj, ha a rabszolgatörvényt visszavonnák már csak ezen adatok alapján is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Magyarország és Luxemburg, valamint Románia közti, minősített adatok védelméről szóló egyezmény célja, hogy védelmet biztosítsanak a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek és egyéb gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt adatok számára. A minősített adatok védelme hasznos szabályozás, ezért a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja mindkét törvényjavaslat elfogadását. Köszönjük a munkát. De fel kell tennem a kérdést: vajon mi védi meg a magyar munkavállalókat a Fidesz rabszolgatörvényétől, amely szerint napi 10 órát is lehet majd dolgoztatni a magyar embereket; mindezt ráadásul úgy, hogy az évi 400 túlórát elég csak három év múlva kifizetni. A magyar emberek többet akarnak keresni, de nem úgy, hogy kizsigerelik őket. Önök gyalázatos módon elárulják a magyar dolgozókat, elárulják a magyar családokat, ezért felszólítjuk önöket, hogy töröljék el a rabszolgatörvényt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint mi azt nagyon gyakran hangsúlyozzuk, Magyarország biztonságának, a terrorizmus fenyegetése elleni védelemnek az egyik legfontosabb eleme az, ha együttműködünk a partnereinkkel. Általánosságban is azt gondoljuk, hogy Európa biztonságát nem ostoba, gyűlöletkeltő kampányokkal és óriásplakátokkal lehet elérni, nem is operett-terrorelhárítás masíroztatásával, hanem alapvetően olyanfajta háttérben végzett munkával, ami jobb együttműködést, jobb kapcsolattartást tesz lehetővé az európai országok között.Ebből a szempontból üdvözöljük ezt a megállapodást, ez lényegében azt szolgálja, hogy ez az együttműködés a minősített adatok esetében is gördülékeny legyen. Ehhez erre szükség van nyilvánvaló módon. Ezért önmagában a törvényjavaslatot tudjuk támogatni.

Ugyanakkor, ha már szót ejtünk erről a kapcsolatrendszerről, akkor Luxemburgról hadd mondjam el azt is államtitkár úrnak, hogy ha túljutottak a minősített adatok cseréjén, akkor a nyilvános adatokban is mélyedjenek el, ezt javaslom. Luxemburg az az ország az Európai Unióban, ahol az egyik legmagasabb, 98 százalék azoknak a munkahelyeknek az aránya, amelyeket kollektív szerződés véd. Luxemburgban partnernek tekintik a szakszervezeteket, megállapodnak velük a munkavállalók védelméről. Elképzelhetetlen egy olyan szabályozás, mint a rabszolgatörvény, amely 400 túlórát kényszerít az európai magyarokra, elképzelhetetlen lenne az, hogy semmibe vegyék a munkavállalók jogait. És tudják miért különösen érdekes ez a luxemburgi megoldás? Azért, mert Luxemburgban nem szociáldemokrata kormányok alakították ki ezt a keretrendszert. Luxemburgban nagyon régóta kereszténydemokrata kormányok vagy részben kereszténydemokrata kormányok vannak. Csak azok igazi európai kereszténydemokraták, nem ilyen mű-kereszténydemokraták, mint aminek önök képzelik magukat, akiknek sem a kereszténységhez, sem a demokráciához nem sok közük van.

Ezért aztán, ha már Luxemburgban járnak, javaslom, hogy keressék fel az ottani elvbarátaikat és kérdezzék meg tőlük, hogy mi a kereszténydemokrácia, hogy például mit tanít a kereszténydemokrácia és a kereszténység a munkás béréről, mit tanít a munkát végző ember tiszteletéről, mit tanít arról, hogy hogyan kell azokkal az emberekkel bánni, akik munkát végeznek. Nacsa képviselő úrnak mint jelen lévő díszkeresztény demokratának még a repülőjegyét is kifizetem, ha majd lesz egyszer fizetésem. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Két percre kér szót Hajdu László képviselő úr, DK képviselőcsoport.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Rendes hozzászólást kértem, de lehet, hogy nem kaphatok. Ugye?

ELNÖK: De, utána megadom a szót arra is.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): A kettest kinyomtam.

ELNÖK: Jó, akkor öné a szó, képviselő úr, 15 perces időkeretben.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Csak a b) ponthoz szeretnék hozzászólni, tisztelt elnök úr, államtitkár úr. A minősített adatok kölcsönös védelméről szóló résznek, említette államtitkár úr, rendőrségi, katonai, belügyi vonatkozásai is vannak. Szeretném megemlíteni, hogy jó lenne, ha ezek a minősített adatok, nyilvános adatok nemcsak papíron lennének, hanem működnének. Egy esetet azért szeretnék elmesélni, mert román és magyar vonatkozása van. Egy devizahiteles valakinek ellopták az autóját, talán három hónapig járt az autóval. Nagy nehezen, valami szerencse folytán kiderült, hogy Szlovákiába vitték. Amikor Szlovákiába utánamentek, kiderült, hogy az már továbbadta és Romániába került. Romániában egyszer csak Bukarest mellett egy kisvárosban megtalálták, akkor már a harmadik romániai gazda volt. Ez az autó körülbelül öt éve áll egy kisváros rendőrségének udvarán, ott rohad az autó. Az a bírósági eljárás, bürokrácia és minden egyéb, ami ahhoz kellene, hogy az autót idehozzák Budapestre, az a bürokrácia nem működik.

(16.50)

Mivel nem kerül az autó ide Budapestre, a tulajdonos természetesen nem tudja használni, de a devizahitelesnek fizetnie kell a részleteket. Kilencmillió nem tudom, mennyinél tart a részletfizetésben úgy, hogy három hónapot autózott mindössze.

Azt gondolom, amikor ezt a törvényt elfogadjuk, jó tudni azt, hogy elfogadunk papírokat, de nem tudjuk, hogy ezek az élet sűrűjében működőképesek-e egyáltalán. Hogy történhet az meg, hogy nyolc év alatt 9 milliót kifizet, roncsként talán egyszer Magyarországra kerül, soha nem tudta használni az autóját? Hogy mindez minősített adat vagy nyilvános adat-e, nem tudom. Voltak tárgyalások, már le vannak fogva az orgazdák, akik ezt az autót adták-vették. Egy nyomozó az egyik átírásnál szúrta ki a dolgot, és így bukott meg, de onnan nem jön az autó tovább.

Tehát ha a megállapodások, amiket megkötünk, az életben nem működnek, formálisan pedig itt megszavazzuk őket, akkor úgy járunk, mint a két képviselőtársunk által december 12-én beterjesztett törvényjavaslattal, amely törvényjavaslat alapján elfogadtunk egy olyan törvényt, amely Európában is példátlan. Csatlakozom azokhoz a hozzászólókhoz, akik azt mondják, hogy azt a törvényt, ha nem akarjuk, hogy hosszan, tartósan nevetségessé váljon ez a kormány, vissza kell vonni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr A következő hozzászóló Tordai Bence képviselő úr, Párbeszéd-képviselőcsoport.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Ha már a minősített adatok védelméről és az erről szóló nemzetközi szerződésekről beszélünk, akkor talán fontos lenne a minősített adatok egyik különös válfaját, a szakszervezeti tagságot is ideérteni, hiszen az, hogy valaki mely felekezethez, mely párthoz vagy mely szakszervezethez tartozik, vagy tartozik-e egyáltalán, az bizony egy érzékeny személyes adat. Az a helyzet, hogy nemcsak a nemzetközi viszonyokban vannak ezek az adatok veszélyben, hanem úgy tűnik, hogy például akik a Magyar Suzuki Zrt.-nél dolgoznak, azoknak a szakszervezeti tagsága, mint ilyen minősített adat, szintén veszélyben van, a magyar kormány pedig ez ellen semmit nem tesz. Hogy fordulhat elő az, hogy valaki megválasztott szakszervezeti vezetőként elveszíti az állását éppen a szakszervezeti tagságára, illetve a szakszervezeti vezetői mivoltára való tekintettel, miközben erről hivatalosan nem is tudhatna a munkáltatója, amíg ezt be nem jelenti neki? Onnantól viszont pedig védelem illeti meg a szakszervezeti vezetőt minden magyar munkahelyen. Nagyon szépen kérem, ha azt állítják, hogy a törvénysértések ellen küzdenek, akkor kezdjék ezt a küzdelmet a Magyar Suzukinál, akik törvényellenesen  jelzem a pontos hivatkozást , a munka törvénykönyve 231. §-ának a megsértésével rúgták ki a munkavállalójukat, és akadályozzák a többi dolgozót a szakszervezet megalapításában és működtetésében. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök, hogy a Suzuki esete szóba került. Annak kevésbé, hogy ellenzéki képviselőtársaim körében ez fontos téma, viszont kormányoldalon van, amikor derültséget és mosolygást vált ki. Egyáltalán nem ennyire vidám a téma, hiszen személyesen volt alkalmunk beszélgetni azzal a munkavállalóval, aki felkeresett bennünket, és elmondta, hogy a valóságban hogy néz ki a Fidesz országában a multicég versus munkavállaló csörte. Jelen esetben úgy, hogy ezt a munkavállalót nemcsak kirúgták a jelek szerint, hanem azért sem mehetett vissza a saját szekrényéhez, hogy a személyes holmijait magához vegye. Ez pedig abból a megfontolásból különösen aggályos, hogy először 2006-ban fordult elő ilyen visszaélés, tehát hogy szakszervezet-alapítási szándék mentén valakit eltávolítottak a munkahelyéről. Tehát még egyszer mondom, a probléma hosszabb gyökerű, és nemcsak a Fidesz-kormányokra vonatkozik, hanem a multicégek kényeztetése több évtizedes folyamatának a végeredménye, ezért kéne ebből visszavenni. Elmondható, hogy 2006-ban már megtörténhetett az, hogy az illetőt szintén nem engedték oda a szekrényéhez, a személyes holmijaihoz, viszont ezen személyes holmik közé egy alkoholtartalmú itallal teli üveget csempésztek  utólag kiderült egyébként, hogy így történt, tehát ez nem vád, hanem bizonyított tény , és a helyzet az, hogy ezen becsempészésből kifolyólag lehetett olyan kellemetlen helyzetbe hozni ezt a munkavállalót, amilyenbe egész Európában talán egyetlen országban sem lehetett volna. Erős a gyanú és erős az aggodalom, hogy ezen multicégek ereje, a munkavállalók kiszolgáltatottsága legalább olyan durva és súlyos ebben az esetben is. Éppen ezért várnám el a kormány hatékony, aktív, érdemi fellépését.

Még egyszer mondom, nem annyira nevetséges szituációk ezek, hiszen ezek a munkavállalók, ezek a magyar emberek egyrészt az önök szavazói is. Tehát önök a kormányzásukat részben ezeknek az embereknek köszönhetik. Lehet, hogy egyre kevesebben szavaznak, mondjuk, a multicégeknél dolgozók közül, de egész biztos, hogy ott vannak a szimpatizánsaik. De pártszimpátiától függetlenül ezek az emberek termelik ki azokat az adóbefizetéseket, amelyeket aztán egy visszaosztási rendszeren keresztül önök sikerpropagandaként el tetszenek adni óriásplakátokon. S ezek az emberek viszont azok is, akiktől önök is azt várják, és mi is azt szeretnénk, hogyha gyermekeket tudnának vállalni Magyarországon, ha meg tudnák tartani ezt az országot magyarként, ha a kidőlt magyar életfát vissza tudnák hozni egy egyensúlyi állapotba, vagy legalább az állapot irányába, és tőlük várjuk azt is, s várják önök is, hogy ne vándoroljanak ki Magyarországról, miközben ezek az emberek kényszerből nagyon sokszor el kell hogy hagyják a hazájukat.

Tehát ha a maga mélységében meg akarják érteni ezt a problémakört, akkor az a javaslatom és a tiszteletteljes kérésem, hogy ne intézzék el egy félmosollyal az ellenzék által idehozott valódi élettörténeteket, esettanulmányokat, legyen szó devizahitelesekről, legyen szó szakszervezet-alapításba fogott, de kirúgott munkavállalókról, hanem találkozzanak velük, kommunikáljanak velük, vizsgálják meg ezeket a valós élethelyzeteket. Még egyszer mondom, ezek az emberek az önök kormányzását fogják megszüntetni, ha ezek a folyamatok így maradnak. Lehet, hogy csak pár év múlva, lehet, hogy ez túl nagy távlat ahhoz képest, amit most egy parlamenti székből egy átlagos kormánypárti képviselő be kényszerül látni, de hosszú távon egészen biztos, hogy ha ezekkel az emberekkel érdemben nem foglalkoznak, akkor nem a nemzetközi egyezményekről fogunk tárgyalgatni, hanem arról, hogy hogyan tudjuk egyáltalán életben tartani ezt az országot.

Én nem szeretnék eljutni eddig a pontig, hiszen most még minden eszköz kézben van annak érdekében, hogy a multicégekkel való bánásmódot kiegyenesítsék, hogy a rabszolgatörvényt, ezt a förmedvényt visszavonják, s ezzel a kivándorlási spirál felpörgését is lassítsák. Végső soron pedig nagyon egyetértek azzal, hogy minden probléma eredőjét  bár ez egyben következmény is , a demográfiai mélyrepülést meg kell állítani, miután lassítottuk, nullpontra kell jutni, és megfordítani a káros folyamatokat. Ezért az a tiszteletteljes kérésem, lássák be, mindezek összefüggnek, félmosolyokkal elintézni őket és nevetgélni rajtuk pedig legalábbis tiszteletlenség, méltatlan ehhez a Házhoz. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az együttes általános vitát lezárom. Államtitkár úr jelzi, hogy az előterjesztők nevében válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni Tessely képviselő úrnak, illetve a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának a támogatást. (Dr. Varga-Damm Andrea: A miénket nem?) Ami az ellenzéki képviselők hozzászólását illeti, azokat a mondatokat, amelyek a napirendről, a magyar-luxemburgi és a magyar-román egyezményről szóltak és támogató nyilatkozatok voltak, természetesen szintén köszönöm. Ami pedig az ezt meghaladó és a munka törvénykönyvéről szóló ürügy kihasználását jelenti, az előbb elmondtam, hogy ez nyilvánvalóan csak ürügy, és az európai parlamenti választási kampány érdekeit szolgálja az ellenzéki képviselők részéről, akik azt szeretnék, ha Magyarország bevándorlóország lenne, és a bevándorlásellenes kormányt támadják ezzel. (Z. Kárpát Dániel: Ti telepítettetek be tízezreket az országba!) Nyilvánvaló, hogy ez a kísérletük hiábavaló.

S még egy észrevételt engedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim. Arató Gergely képviselő úrnak, a Demokratikus Koalíció képviselőjének a mondását, hogy operett-terrorelhárítás masíroztatásával akarunk itt bármit elérni, visszautasítom. A Terrorelhárítási Központ a magyar emberek biztonsága érdekében tevékenykedik immár kilencedik esztendeje. Olyan megbecsülésnek és társadalmi elismertségnek örvend a TEK az elmúlt közel kilenc éve végzett tevékenysége kapcsán, amit ezúton itt, a tisztelt Ház előtt is megköszönök, a nagy nyilvánosság előtt. Méltatlan és teljesen megalapozatlan Arató Gergely képviselő úrnak ez a hozzászólása, ezért ezt visszautasítom, és arra kérem, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen hazugságoktól. Köszönöm szépen.

Ami pedig, még egyszer, a két javaslatot, a két egyezményt illeti: kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)




Felszólalások:   177-194   195-216   217-230      Ülésnap adatai