Készült: 2019.10.16.01:06:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  163-177. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 21:02


Felszólalások:   153-163   163-177   177-194      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Jelzi államtitkár úr, hogy nem.

A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik „Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4477. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót szintén Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság között partnerséget létrehozó úgynevezett partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetése. A jegyzőkönyvet Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel 2018. február 6-án írták alá Brüsszelben. A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya alapján Horvátország vállalja, hogy az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodásokhoz az e megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik. Horvátország csatlakozási okmánya értelmében Horvátországnak az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészt a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz való csatlakozásról a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv útján kell megállapodni. A jegyzőkönyvet 2013. július 1-jétől ideiglenesen alkalmazni kell.

Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy 1995. február 9-én, Brüsszelben írták alá az Európai Közösségek akkor még, illetve a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó első megállapodást, ez 1999-ben lépett hatályba. A megállapodás az EU bilaterális kapcsolatainak a kereteit rögzíti, amely három pillérre épül: politikai, gazdasági és szektorális együttműködésre.

Kirgizisztán Magyarország fontos partnere a közép-ázsiai régióban, meghatározó helyet foglal el az ország keleti kapcsolataink alakításában. Magyarország támogatja, hogy az EU és Kirgizisztán szorosabbra fűzze együttműködését, amihez az EU Közép-Ázsia stratégiájának végrehajtása is fontos eszközül szolgál. Ennek megfelelően hazánk a V4-elnökségünk keretében is kiemelten foglalkozott a Visegrád és Közép-Ázsia együttműködési platform beindításával. Továbbá Magyarország támogatja a megállapodás megújítását, és szorgalmazza természetesen a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztését is.

Ezzel összefüggésben arról tudom tájékoztatni önöket, hogy Kirgizisztán a 2017. évi adatok szerint Magyarország 107. kereskedelmi partnere volt. Gazdasági kapcsolataink fejlődéséhez egyébként reményeink szerint nagyban hozzájárul a gazdasági együttműködési megállapodás 2017. júliusi megkötése. A kétoldalú gazdasági vegyes bizottság alakuló ülésére 2019-ben, Biskekben került sor. Kétoldalú kapcsolataink folyamatosan élénkülnek, a vezetőink közötti magas szintű találkozók rendszeressé váltak, együttműködésünk szerződéses bázisa bővül, a jövőben pedig tovább bővíthető.

2018. február 27-28-án, Budapesten V4-Közép-Ázsia külügyminiszteri találkozóra került sor. 2018. szeptember 2. és 4. között, Biskekben Orbán Viktor miniszterelnök úr a Török Tanács külügyminiszteri ülésén hivatalos programot bonyolított le. Ezen a csúcstalálkozón döntés született arról, hogy Magyarország megfigyelői státuszban csatlakozik a Török Tanács szervezetéhez. A kétoldalú hivatalos látogatás során aláírásra került egy egyetértési nyilatkozat is Magyarország miniszterelnöke és a Kirgiz Köztársaság elnöke között.

Tehát arról tudom önöket tájékoztatni, hogy a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság közötti kapcsolatok jó állapotban vannak, élénkülnek, és természetesen támogatjuk a kapcsolatok további fejlődését, valamint Horvátországnak az Európai Unió keretein belül a multilaterális keretek közé történő csatlakozását. Ebből következően szeretném kérni az önök támogatását is a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki hozzászólások következnek. Megadom a szót Tessely Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az 1999-ben hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás az Európai Unió, illetve a Kirgiz Köztársaság között azt a célt szolgálta, hogy erősítse a két fél között a gazdasági, politikai, szociális, pénzügyi és technológiai hosszú távú együttműködést. E megállapodás az EU-kirgiz kapcsolatokban egy új fejezetet nyitott meg, amely stabil köteléket hozott létre, fokozni kívánja a politikai párbeszédet, valamint erősíteni kívánja a gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a megállapodás bázisát pedig az olyan elvek adják, mint például a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása, a piacgazdaság szabályainak betartása vagy a nemzetközi jogi normák követése. Ez a megállapodás gyakorlatilag az összes együttműködési szintet érinti, kezdve a törvényhozási együttműködéstől, a gazdasági együttműködéstől, a környezetvédelmi együttműködéstől egészen a pénzügyi együttműködésig.

(16.00)

Az előttünk lévő jegyzőkönyv kihirdetése öt cikkből tevődik össze, amelynek első cikke kimondja, hogy Horvátország csatlakozik egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, a horvát fél a csatlakozással pedig vállalja, hogy a megállapodásban foglaltakat elfogadja és tudomásul veszi.

Magyarország számára Kirgizisztán egy fontos partner, 2016-ban Magyarország 7,5 millió euró értékben exportált Kirgizisztánba, amely összegből a gyógyszerexport toronymagasan az első helyen áll közel 7 millió euróval. Továbbá 2016-ban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos látogatásán a felek megállapodtak egy magyar-kirgiz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság létrehozásában. Hazánk támogatja, hogy az EU és Kirgizisztán között az együttműködés erősödjön, és kérem képviselőtársaimat, támogassák a jegyzőkönyv kihirdetését. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Brenner Kolomannak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik-frakció nevében támogatjuk és üdvözöljük Horvátország csatlakozását az Európai Közösségek és a Kirgiz Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz. Annak idején már csak azért is nagy örömmel fogadtuk Horvátország európai uniós csatlakozását, mert hazánkat és Horvátországot több mint ezer év közös történelme is összefogja. Hisszük, hogy a közép-kelet-európai régió különleges helyzetben van az Európai Unión belül is. Horvátország ugyan nem tagállama a visegrádi együttműködésnek, de történelmi és kulturális örökségénél fogva mindenképp kiemelt, stratégiai partnerként kezelendő. A Jobbik egyébként a visegrádi együttműködésről szólva korábban javasolta állandó parlamenti közgyűlés létrehozását, ezzel is erősítendő a V4-es együttműködést. Tágabb értelemben természetesen egyetértünk azzal is, hogy az Európai Uniónak is érdeke, hogy Közép-Ázsia meghatározó gazdasági szereplőjével észszerű és kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat fejlesszen. Ezért is üdvözöljük és támogatjuk Horvátország csatlakozását ehhez a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz.

Ceterum censeo: a Fidesz vonja vissza a magyar munkavállalókat kizsigerelő rabszolgatörvényt! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Gyulának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nehezebb helyzetben vagyunk, ez kétségtelen, a kirgiz ügyben. Mondhatnám azt, hogy ilyenkor persze egy rutinos vizsgázó azt mondja, hogy Mátyás király nagy király volt, de Nagy Lajos király mennyivel nagyobb király (Derültség az ellenzék soraiban.), és akkor mindjárt lehet arról a korról beszélni. Tehát megtehetném ezt az egyszerű és könnyű ugrást is, de nem élek vissza a helyzettel, azért készültünk, tanár úr.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szóval, nem tudom, tudják-e azt, hogy kevés dologról híres Kirgizisztán, de van neki egy kiváló írója, Csingiz Ajtmatov, aki azért nagyon nagy dolgokat írt. Mielőtt elkezdenék minősíteni, hogy a szovjet kultúra része, jelzem, hogy Sólyom László tüntette ki már a rendszerváltás után a magyar lovagkereszttel, és ő kifejezetten olyan volt, akit a világ műveltebb fele akkor is elismert, amikor még a szovjet kultúrát ebben a formájában nem nagyon fogadták el. Az az érdekes, hogy Csingiz Ajtmatov azzal tűnt ki akkoriban a szocialista-kommunista rendszerben, hogy képes volt arra, hogy úgy írjon Kirgizisztánról, hogy eközben bemutassa azt, hogy a modernizációnak milyen vesztesei vannak, hogy adott esetben egy olyan nép, egy olyan területen élő nép, mint Kirgizisztán, hogyan, miképpen idegenedik el, hogyan, miképpen kerül abba a nehéz helyzetbe, hogy a világ halad előre, és eközben pedig ők ott visszafelé mennek az időben, vagy nem tudnak kellő tempóval haladni.

Nos, és itt jön a párhuzam, hiszen amit önök csináltak, az szintén visszafelé menetel az időben. Tehát miközben ha Európát megnézzük, mindenhol arról beszélnek, hogy hogyan, miképpen lehet csökkenteni a munkaidőt, hogyan, miképpen lehet csökkenteni a munkahetet, aközben Magyarországon önök egy egyszerű technológiai kérdéssel (sic!) azt, hogy munkaerőhiány van, nem azzal próbálják meg orvosolni, hogy több bért adnak, és megpróbálnak visszacsábítani jó munkaerőt, hanem azzal próbálják meg megoldani, hogy legalizálnak egy olyan dolgot, ami egyébként illegálisan az önök elmondása szerint eddig is működött.

Nem tudom, tudják-e azt, hogy Magyarországon  a kollektív szerződés védelmére hivatkoznak  a KSH-adatok szerint tízből maximum két olyan cég van, ahol van kollektív szerződés, és az érdemben hatékonyan is működik. Tehát mindaz, amit önök mondanak érvként, hogy védik a munkavállalókat, az ebben az esetben nem igaz.

Azt szeretném tehát önöknek mondani, ha ma élne Csingiz Ajtmatov, és írna könyvet Magyarországról, akkor azt kérné önöktől, hogy vonják vissza a rabszolgatörvényt (Derültség az ellenzék soraiban.), mert az lenne a helyes, és az tenne jót az országnak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Molnár Gyula képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sokadszor mondjuk el ma itt, a tisztelt Házban, hogy milyen fontosak az ország nemzetközi kapcsolatai, illetve azok a partneri kapcsolatok, amelyek más országok, illetve nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió között kialakulnak. Azonban van az európai politikai kultúrának olyan része is, ami mindenkire vonatkozik, ilyen például a szakszervezet-alapítás joga. Tehát ha valaki az Európai Unióval partnerséget akar kötni, akkor a rá vonatkozó jogszabályok is vonatkoznak rá, így az a jogszabály is, hogy szakszervezetet lehet alapítani. Ezúton is szeretnénk tehát mindenkit figyelmeztetni, akik védőernyőt nyújtanak olyan gyáraknak, még akkor is, ha az egy jelentős autógyár Magyarországon, hogy ne élhessenek az európai jogok és a magyar jogok által biztosított lehetőségeikkel, és nem tudnak szakszervezetet alapítani, hogy egyszerűen hiteltelenné válik Magyarország minden olyan szerződés megkötésében, amikor már országok kormányait pedig efféle szabályok elfogadására próbálják ösztökélni. Ezért aztán azt javasolja a Demokratikus Koalíció, hogy természetesen minden nemzetközi szerződés fontos Magyarország számára és az Európai Unió számára is, de ezek a játékszabályok mindenkire érvényesek kell hogy legyenek, még a magyar kormányra is, tehát aki szakszervezetet akar alapítani, azt önök is támogassák, és ne ujjal mutogassanak az ellenzéki pártokra, hanem tegyék lehetővé azt, hogy ez a szakszervezet-alapítási jog valóban gyakorlat legyen, töröljék el a rabszolgatörvényt, és emeljék meg a dolgozók bérét. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót két percre Varju László képviselő úrnak, DK.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az ön által elmondottakban, illetve itt a vezérszónoki hozzászólásokban hallhattuk azt, hogy az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről pedig itt a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi együttműködési megállapodás, amelyhez Horvátország is csatlakozik, ebben az együttműködésben vannak különleges munkaformák. Ezek közé a különleges munkaformák közé biztosan érdemes beilleszteni azt, hogy azokat a piaci tapasztalatokat, amelyek a munkaerőpiacon megjelentek, és amelyeket részben önök okoztak, azokat érdemes legyen hasznosítani, és ezeket egymással megvitatni. Éppen ezért zárójelben gyorsan hozzáteszem, államtitkár úr, hogy megmaradt közöttünk az a véleménykülönbség, hogy igen, erről beszélni kell ilyen esetben is, még ha nemzetközi keretek között is. Örülünk annak és örvendünk annak, hogyha egyébként önök a tapasztalataikat továbbadják, de legalább ennyire fontos, hogy ez ne egyoldalú legyen. Legyenek szívesek elmondani azt, amit egyébként ebben az ellenzék is kifejtett! És éppen ezért önöknek is fontos tapasztalat az, hogy ha az elmúlt év alatt felhalmoztak 40 millió túlórányi, rendőröknek nem kifizetett túlórát, akkor ez milyen helyzetet teremtett. És ez a körülmény is azt mondatja velünk, hogy semmi szükség nincs arra…  vagy éppen önök azok a rabszolgatartók, akiknek szükségük van arra, hogy egy ilyen 400 órában elrendelhető túlórát önök jogszerűen, az önök törvényeinek jogszerűen el tudjanak rendelni? Szerintünk nincs. Mondják el mindenkinek nemzetközi tapasztalatokban is, hogy egyébként ez hibás döntés volt, semmi szükség nincs rá, és éppen ezért ezt egyidejűleg vissza is vonhatnák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)

(16.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Tordai Bencének, a Párbeszéd képviselőcsoportjából.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Azt kérdezgették, hogy vajon hogy fogjuk összekötni a különböző országokat a rabszolgatörvény ügyével, illetve Magyarországgal. Van egy nagyon jó hírem: van egy globális rabszolgasági index, amelynek figyelésével ezt a problémát minden esetben meg tudjuk oldani. Ez most elsőre viccesnek hangzik, de a legkevésbé sem az.Ők egyrészt figyelik azt, hogy a modern rabszolgaság különböző formái, így az emberkereskedelem, a kényszermunka, az adósrabszolgaság, a kényszerházasság, a gyerekek különböző kizsákmányolása milyen gyakorisággal fordul elő a különböző országokban, de azt is rabszolgaság áldozatának tekintik, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

Nem állítom, hogy önök ilyennek tartanák az összes magyar munkavállalót, de a nézeteik közelítenek ehhez. Az a helyzet, hogy a magyar index, illetve Magyarország helyezése ebben a nemzetközi rabszolgaságrangsorban is leképezi ezt. Míg öt évvel ezelőtt a 63. helyen álltunk, most már csak a 93.-ak vagyunk 167 ország közül. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ezer emberre vetítve 3,67 valóban rabszolgasorban élő honfitársunk van itt az országban, de ami talán jobban jellemzi a közállapotokat, hogy kik azok, aki sérülékenyek a modern rabszolgaság formáira nézve. Ez már 23,57 százalék, tehát a magyarok egynegyede kitett a rabszolgaság veszélyének, és ez még nyilvánvalóan a 2018. december 12-ei nap előtt készült. Azt hiszem, hogy jövőre a top százba sem tudunk bekerülni, ami a munkavállalók biztonságát illeti.

Ha már Kirgizisztánnál tartunk, akkor nézzük meg, hogy hogyan állnak ők. Míg mi a 93.-ak, ők a 85.-ek ebben a rangsorban, tehát ez azt jelenti, hogy kevesebb rabszolga van egy főre vagy ezer főre vetítve Kirgizisztánban, mint Magyarországon. Tehát tanulhatunk már Kirgizisztántól is, már a közép-ázsiai országoktól is tanulhatunk. Úgy tűnik, hogy a fideszes rabszolgatörvény és általában a Fidesz magyar dolgozók elleni politikája, a kivándorláspárti politikájuk, ez a nagytőkepárti politika tényleg kimutathatóan hátrébb löki Magyarországot minden fontos rangsorban, különösen azokban a nemzetközi összehasonlításokban, ahol az emberek jóléte, a dolgozók biztonsága a legfontosabb szempont.

Úgyhogy kérem, hogy legalább Kirgizisztán szintjére érjünk vissza, és aztán fordítsuk meg ezeket a trendeket, és tegyük a magyar dolgozók számára egy biztonságos országgá Magyarországot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, további felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Most soron következik „A Magyarország és az Argentin Köztársaság között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4357. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.




Felszólalások:   153-163   163-177   177-194      Ülésnap adatai