Készült: 2019.10.19.20:52:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  153-163. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 18:31


Felszólalások:   135-152   153-163   163-177      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4362. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót szintén Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Ahogy ígértem, itt maradtam. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az itt jelen pillanatban tárgyalt törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetése. A megállapodás hatálybalépéséig Örményország és az EU kapcsolatai az 1990-ben kötött EU-Örményország partnerségi és együttműködési megállapodáson alapszanak, amelyet hazánkban az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 2011. évi X. törvény hirdetett ki.Örményország 2004-ben az európai szomszédságpolitika, valamint 2009-ben a keleti partnerség partnerországa lett. 2015. szeptember 29-én a tanács felhatalmazta a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy új keretmegállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjenek az Örmény Köztársasággal. A megállapodás középpontjában demokrácia, emberi jogok, jogállamiság biztosítása áll, a gazdasági kapcsolatok területén pedig a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos új lehetőségek.

2017. november 24-én az uniós tagállamok, valamint az Unió képviselői és az örmény fél Brüsszelben aláírta a megállapodást. Hadd hívjam fel a figyelmet a felek között fejlesztésre szánt, kölcsönös érdeklődésre számot tartó célokra: kül- és biztonságpolitika területén folytatott együttműködés, annak hatékonyságának növelése, nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés erősítése, különös tekintettel a globális kihívások kezelésére, biztonság és védelem területén folytatott párbeszéd fejlesztése, valamint a békés konfliktusmegoldás előmozdítása.

Örményország parlamentje 2018. április 11-én egyhangúlag elfogadta a megállapodás ratifikációjára vonatkozó törvényjavaslatot. A megállapodás ideiglenes alkalmazása június 1-jével megkezdődött az Európai Unió és Örményország között. Emellett 2018. június 21-én megrendezésre került az Európai Unió és Örményország közötti partnerségi tanács első ülése. Magyarországon mintegy 1500 fős örmény kisebbség él. Aktív tevékenységük eredményeként testvérvárosi kapcsolat létesült Budapest V. kerület és Jereván Kentron kerülete között, Budapest XVIII. kerülete és az örményországi Artasat városa ugyancsak testvérvárosi együttműködésre léptek egymással.

Hagyományos exporttermékeink, főként a gyógyszerek szállítása tekintetében továbbra is aktívak vagyunk. A 2017. évi adatok szerint Magyarország 93. kereskedelmi partnere volt Örményországnak. Fontosabb érvényben lévő szerződéseink a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kormányközi egyezmény, valamint tárcaközi megállapodások az igazságügy, a gazdaság, a tudományos és műszaki együttműködés, valamint a honvédelem területén. Ezt egészíti ki az agrárminisztériumok és a külügyminisztériumok közötti együttműködés.

(15.40)

Ehhez kapcsolódna ez az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás, amit  mondom még egyszer  az Európai Unió és annak valamennyi tagállama és Örményország kötne egymással. Kérem ezért, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót és a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót elsőként ismét Tessely Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A most szavazásra bocsátott törvényjavaslat az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről összefoglalja az európai értékrendünket és annak azt a missziós célját, hogy azt átadjuk a velünk rokon civilizációjú és értékrendű államoknak. Örményország kétségtelenül ilyen. Kulturális hovatartozása nem kérdéses, nemzetként az Ararát hegyén kikötő Noétól származtatják magukat. Kereszténységük tehát a legrégebbiek egyike. A Szovjetunió felbomlását követően függetlenedésük irányát vezetve hoztuk létre a Keleti Partnerség programját az Európai Unióban. Célunk ezzel az egykori szovjet tagköztársaságok Európához történő közelítése volt. Ma ennek új lendületet és aktualitást ad Európa újraértelmezése, amire a jelenlegi világpolitikai átalakulás késztet bennünket. Mi ezt az eredeti értékeinkhez való ragaszkodással, visszatéréssel képzeljük el, vagyis meg akarjuk őrizni Európát olyannak, amilyen alapokra épült, máskülönben nem lesz többé mihez közelednie a maguk ősi civilizációját őrző keleti partnereinknek.

Örményország esetében biztonságpolitikai megfontolások is vezetnek bennünket. Az EU és Örményország együttműködése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az EBESZ-ben nemzetközi nyomatékot ad a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezéséhez.

A nemzeti identitás, a keresztény európai civilizáció, a politikai stabilitás erősítésének konkrét, kézzelfogható politikai lépése a mostani nemzetközi szerződés. Ez a szerződés a mi alapvető európai értékeink fennmaradását segíti, ezért fontos nemcsak Örményországnak, de Európa egésze számára is.

Az Európai Uniónak aktuális feladata, hogy foglalkozzon szomszédságpolitikával. A volt szovjet köztársaságok európai perspektívájának fenntartása része annak a tágabb környezetünk békés eszközökkel történő átalakításának, amiből kölcsönös haszon származik; számunkra az, hogy a szomszédságunk egyre európaibb, demokratikusabb és biztonságosabb lesz, és ugyanez a vágyott haszon Örményországban is, ahol szintén motiváltak ezen együttműködésben. Ezzel az európai törekvéssel pártállástól függetlenül lehet azonosulni, nemcsak azért, mert Magyarország kezdeményezője volt a mostani kiteljesedő kapcsolat kezdetét jelentő Keleti Partnerségnek, hanem mert geopolitikai érdekeink ma is ebbe az irányba mutatnak.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az Örményországgal való európai kapcsolat szorosabbra vonását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Lukács László Györgynek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaink! Lehet, hogy a mostani törvényjavaslattal kapcsolatosan is fel fog merülni az az egymás közötti értelmezési vita, hogy az ellenzék mire futtatja ki magának a törvényjavaslatnak a tematikáját, mint ahogy az előzőnél is felmerült. Azonban azt szeretném államtitkár úrnak jelezni, hogy az ön felszólalása se volt sokkal másabb, beszélt olyanokról, amit a Külügyi Igazgatóság vagy amit a Külügyminisztérium felkészítő anyagként szokott általában egy külföldi utazáshoz készíteni, hogy ennek és ennek az országnak milyen tulajdonságai vannak, milyen a külkapcsolatunk, milyen termelési mutatók vannak, ezt ön felolvasta, holott nyilvánvalóan, ahogy ön mondta, az Európai Unió felé lehetne üzeneteket megfogalmazni és az Európai Unió irányába fognak mégis elhangozni azok a kijelentések, hogy támogatja-e egy párt vagy nem támogatja. Tehát próbálta felhívni, ha jól értem, a téma fontosságára a figyelmet, és hogy ne vigyük el más irányba. Így hát körülbelül arra az 1 perc 30 másodpercre én is elkanyarintanám más irányba, amennyiben ön is megtette ezt és nem az Európai Unió és örmény együttműködést és kontextust, hanem a magyar-örmény kontextust és a magyar kapcsolatokat jellemezte. A lényege az egész partnerségi megállapodást megerősítő törvényjavaslatnak, hogy rengeteg fontos aspektust  ezt az előzőnél is elmondtuk , energetikapolitika, gazdaság, biztonsági kérdések, oktatási, egészségügyi és egyéb együttműködési kérdéseket rendez, és a XV. fejezetben a foglalkoztatási és szociálpolitikai együttműködés kereteit is rendezi.

Engedjék meg, hogy ennek a keretében nagyon csábító és jól hangzó kérdésekről ejtsünk szót, például arról, hogy miért nincs belecsempészve egy tisztességes és normális túlmunkát szabályozó keret. Az Európai Unióban gyakorlatilag az egyik legrosszabb túlóratörvénnyel és legrosszabb túlóra-szabályozással most már Magyarország rendelkezik. És hogy mekkora ez a probléma, engedjék meg, hogy idézzem az ILO kimutatását, miszerint Örményországban  micsoda csoda!  a legtöbb elrendelhető túlóra évi 120 óra. Magyarországon ez most lett 400 óra. Tehát azért itt az együttműködésben van mit tanulnunk a jó oldalról egymástól. Tehát amíg mi azt kívánjuk, hogy halálra dolgozzák magukat a munkavállalók…  persze tudjuk az önök értelmezését, csak azoknak kell ezt dolgozni, akik többet szeretnének keresni, meg persze akit a munkáltatója oda fog kényszeríteni különböző eszközökkel, ezt önök mindig elfelejtik hozzátenni. Tehát azért mégis tanulhatnánk ebben is, hogy 120 óra túlóra pontosan elegendő lenne. Vagy például az ő szabályozásuk az is, hogy két egymást követő napon négy óránál több túlórát nem lehet elrendelni. Tehát összesen napi két óra túlórát lehet elrendelni Örményországban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Örményország Magyarországot bőven, körökkel veri egy családbarát hely víziójában, amire a kormány törekszik. Örményország sokkal családbarátabb. Itthon persze lehet 400 órát túlmunkázni, nálunk lőttek a szabad szombatnak, Örményországban nem.

Ha Magyarországnak lenne egy fontos feladata az Európai Közösségen belül, az az, hogy legalább ezeket a szabályozásokat az európai elvárással és az örmény elvárással összhangba hozza. Én továbbra is azt javasolom önöknek, hogy a magyarországi, szerintem teljesen eltúlzott és a munkavállalókra egyáltalán nem méltányos túlóratörvényt és az ezzel kapcsolatos szabályozást szimplán helyezzék hatályon kívül, hallgassanak az idő szavára, hallgassanak azokra az emberekre, akik túlnyomó többségben azt szeretnék, hogy ezt a szabályozást eltöröljük.

Természetesen ezt a mostani törvényjavaslatot a Jobbik támogatni fogja, hiszen rendkívül fontos célokat fogalmaz meg, és kevés fontosabb dolgot tudunk elképzelni, mint hogy mind az Európai Unióval, mind a környező országokkal vagy egy kicsit távolabbra tekintve a Keleti Partnerség országaival jó, rendezett, stabil és egy jogállamiságnak megfelelő viszony legyen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Gyulának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy fogynak a teremben a fideszesek, mint a szavazóik a mérések alapján. De nem baj, nem izgulunk emiatt nagyon. (Kontrát Károly: Ne ábrándozzon, képviselő úr!) Ön megszólított minket és gondoltam, hogy akkor bemutatom önnek, hogy ez nem annyire megfejthetetlen feladat, még egy ilyen örmény napirend esetében sem, hiszen ha például belegondolunk abba, hogy Magyarország és Japán között Jereván körülbelül félúton van, és ha már eljutottunk félútig, miért ne ugranánk el a Suzuki-gyárba, Japánba, például ez egy lehetséges megközelítés. Vagy ha azt mondom önnek, hogy a történelmi tudásunk vagy a tanulmányok szerint, a hagyományok szerint az édenkertet egyébként Örményországból származtatják, és azt kérdezném öntől, ha az édenkert Örményország, akkor ehhez képest mi most Magyarország azoknak a munkavállalóknak, akiket önök december 12-én oda beletaszítottak.

(15.50)

Vagy ha azt nézzük  hasonló módon Örményországot nevezzük olyan országnak, amelyik Ázsia és Európa határán van, mi Kelet és Nyugat határán vagyunk , önök december 12-én visszalökték Magyarországot Keletre.

Államtitkár úr, tehát nagyon kérem, ne tegyen ilyen megjegyzést, mert meg tudjuk ezt csinálni, meg tudták oldani a képviselőtársaim, meg fogjuk tudni mi is ezt a dolgot oldani. Magam is ahhoz szeretnék csatlakozni, hogy az szerepel ebben a dokumentumban, hogy a jogállam és a demokrácia, a jogbiztonság megszilárdításáról szól. Mit gondol ez a szegény örmény delegáció, aki 2018 júniusában elment az első csúcstalálkozóra, amikor aláírták ezt? Tudták azt, hogy olyan országgal is aláírják azt, amelyik később adott esetben olyan törvényeket hoz, amelyek sárba tiporják a munkavállalók jogait? Ez az igazi kérdés. Tehát minden egyes törvényben, államtitkár úr, minden egyes törvényben fel lehet fedezni azt, hogy hogyan, miképpen működik az önök hatalma, hogyan, miképpen szolgálják a multik érdekeit.

Tehát magam is azt szeretném mondani, hogy vonják vissza ezt a törvényt, mert egészen addig azt gondoljuk, hogy minden egyes ügyben meg lehet ennek a csíráit találni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Rendkívül fontosak az örmény-magyar, valamint az örmény-európai uniós kapcsolatok, de itt muszáj egy megjegyzést tennem: igencsak furcsa az Orbán-kormány szájából örmény ügyeket előhozni; nehezen feledjük a baltás gyilkos esetét, önök ugyanis kiadták Azerbajdzsánnak egy örmény állampolgár gyilkosát, és ezzel olyan diplomáciai bonyodalmakat és problémákat okoztak Magyarországnak, ami hatalmas szégyent, nagyjából a Gruevszki-ügyhöz hasonló szégyent hozott Magyarországnak. Tehát amikor az Orbán-kormány előáll azzal, hogyan kell óvni Örményország és az Európai Unió kapcsolatait, akkor enyhén szólva, nem is tudom, inkább zokognom kellene, amikor ezt hallom.A másik pedig: tényleg, ha Örményország és az Európai Unió vagy Örményország és Magyarország kapcsolatairól beszélünk, szeretném megjegyezni, hogy Örményország gazdaságát tekintve 40 százalékában még most is mezőgazdasági ország, és mégsem jut el odáig, hogy ilyen mértékű rabszolgatörvényt vezessenek be, pedig nyilván az örmény földeken is volna mit csinálni és van mit termelni. De még ott is sokkal emberségesebb és tisztességesebb a szabályozás, mint amit önök hoztak itt tavaly decemberben: a magyar munkavállalókra 400 órás túlórakeretet rónak ki. Ehhez képest Örményország valóban az édenkert, ahogy Molnár Gyula képviselőtársam mondta, az maga a civilizációs szabadság, a békesség és a soha nem látott szabadság időszaka.

El kell törölni ezt a rabszolgatörvényt minél hamarabb, mert ez semmilyen módon nem kompatibilis, látjuk, még Örményországgal sem, pedig önök állandóan Keletre kacsintgatnak. Mi azt javasolnánk inkább, hogy a nyugat-európai mintákat vegyük elő, és a rabszolgatörvényt pedig el kell törölni. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Jelzi államtitkár úr, hogy nem.

A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik „Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4477. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót szintén Orbán Balázs államtitkár úrnak.




Felszólalások:   135-152   153-163   163-177      Ülésnap adatai