Készült: 2019.10.16.10:37:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.),  103-118. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 19:44


Felszólalások:   35-102   103-118   119-134      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Soron következik „A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4070. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető.

Most megadom a szót Bódis József államtitkár úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Tisztelettel köszöntöm önöket a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti, a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/4070. számú törvényjavaslat általános vitája alkalmából. Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban ismertessem a tisztelt Országgyűlés plénuma előtt lévő törvényjavaslat indokoltságát, és támogatásukat kérjem a képesítések kölcsönös elismeréséről szóló magyar-orosz kormányközi egyezményt kihirdető törvényhez. A magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak erősítése a kormány kiemelt célja, és e cél elérésének fontos eszköze a hallgatói, oktatói és munkavállalói mobilitás élénkítése. A kormány ezen erőfeszítései hazánk más országokkal kiépített, több területre kiterjedő együttműködési megállapodásaiban is megmutatkoznak.

(14.00)

A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya közötti, a Magyarországon és az Oroszországi Föderációban kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény szövegtervezetének kidolgozására irányuló munkák azt követően kezdődtek meg, hogy a magyar és az orosz fél egyaránt kinyilvánította azon szándékát, hogy egyezményt kíván kötni a képesítések kölcsönös elismeréséről.

A 2018 februárjában lezajlott szakértői találkozón a magyar és az orosz fél egyeztette az ekvivalenciaegyezmény magyar és orosz nyelvű tervezetével kapcsolatos nézeteket, és javaslatot tett annak végleges szövegére. A nemzetközi egyezmény aláírására 2018. november 22-én, a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság budapesti ülésén került sor. Magyarország és az Oroszországi Föderáció között ezáltal a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről egy új, korszerű megállapodás jött létre, amely felváltja a két ország viszonylatában a jelenleg irányadó, 1974-ben aláírt egyezményt.

A megállapodás aláírásának célja a végzettségek és képesítések, valamint a tudományos fokozatok kölcsönös elismerhetőségének elősegítése a két ország viszonylatában, a kormány keleti nyitás politikájával összhangban, továbbá célja a magyar és az orosz felsőoktatási intézmények közötti együttműködési lehetőségek fejlesztése, mindezek révén pedig a magyar-orosz kapcsolatok erősítése. A nemzetközi egyezmény az érettségi vizsgák, a felsőoktatási oklevelek, valamint a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről rendelkezik, ideértve azokat az okiratokat is, amelyek már nem szerezhetők meg, de birtokosaik az adott állam munkaerőpiacán vagy tudományos életében fontos szerepet töltenek be. Ilyen például a magyar egyetemi végzettség, amelyet mesterfokozat váltott fel, vagy éppen a tudományok kandidátusa fokozat is.

Az elismerési egyezmény előkészítése során a felek figyelemmel voltak a Magyarország európai uniós tagságából származó követelményekre is, illetve az egyezmény szerinti elismerés fő szabályaként nem mentesíti a bizonyítvány, az oklevél birtokosát azon további követelmények alól, amelyeket valamely szakmai tevékenység folytatásához a felek belső jogszabályai megszabnak.

Tisztelt Ház! Az egyezmény aláírása ugyan elsősorban oktatáspolitikai, illetve tudománydiplomáciai jelentőségű, de ezen túlmutatva hozzájárul a két ország közötti párbeszéd erősítéséhez is. Az előzőekben kiemelt célok megvalósítása érdekében kérem, hogy az önök elé terjesztett törvényjavaslatot annak megvitatását követően, a szavazás során egyetértésükkel szíveskedjenek támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Tessely Zoltán képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! 1974. október 11-én került aláírásra Moszkvában Magyarország és az akkori Szovjetunió között az a megállapodás, amely a szerződő felek országaiban kiállított, iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot tanúsító okiratok egyértelműségéről szól. A Szovjetunió felbomlását követően mind Magyarország, mind pedig az Orosz Föderáció is hatályban lévőnek tekintette az említett megállapodást. A Szovjetunió felbomlása óta azonban olyan jelentős változások mentek végbe mindkét ország oktatási rendszerében, amelyek már elavulttá tették a régi megállapodást.Az új egyezmény tükrözi a köznevelésben végbement változásokat csakúgy, mint a felsőoktatást érintő új fokozatrendszer megszerzését. Elfogadásával az 1974-ben megkötött megállapodás hatályát veszíti. Ebből kifolyólag az egyezmény figyelemmel van arra, hogy a jelenleg megszerezhető fokozatok elismerésén túl rendelkezzen olyan, ma már nem megszerezhető fokozatok elismeréséről is, amelynek birtokosai ma is jelentős számban vannak jelen a munkaerőpiacon és a tudományos életben egyaránt.

Az egyezmény hatálybalépése megkönnyíti tehát a felek államai jogszabályainak megfelelően a továbbtanulást és a szakmai tevékenység folytatását annak figyelembevétele mellett, hogy mind Magyarország, mind pedig az Oroszországi Föderáció a bolognai folyamat keretében az Európai Felsőoktatási Térséghez tartozik. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Brenner Koloman képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik-frakció nevében támogatásunkról biztosítjuk a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A Jobbik mint szociálisan érzékeny nemzeti néppárt minden olyan oktatáspolitikai lépést üdvözöl, különös tekintettel a nemzetközi összefüggésekre, amely a megszerzett végzettségek kölcsönös elismerése terén előrelépést jelent. Ceterum censeo, a Fidesz vonja vissza a magyar munkavállalókat kizsigerelő rabszolgatörvényt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.  Közbeszólás a KDNP padsoraiból: Mert ez idetartozik.)

ELNÖK: A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Molnár Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hosszabb hozzászólásra készültem, bocsánatot kérek. Szóval, azon gondolkoztam, amikor hallgattam államtitkár úr expozéját, hogy jelentős tudományos és oktatási ügyről van szó. Tehát vélelmezzük azt, hogy akik elvégzik ezt a fajta oktatási intézményt, akkor azzal az igénnyel jönnek majd haza Magyarországra, hogy itt nem fogják őket kizsákmányolni munkavállalóként.De az a helyzet, hogy december 12-e óta Magyarországon egy olyan törvény van hatályban, ami látszólagosan, az önök elmondása szerint, a kollektív szerződéseken, a dolgozók együttműködésén alapul, valójában azonban azt látjuk, hogy egy kiszolgáltatott munkavállalóval bármit meg lehet tenni. Tehát az, aki adott esetben a hatálya alá kerül ennek az egyébként helyes egyezménynek, amit a magunk részéről meg fogunk szavazni a parlamentben, olyan országba jön haza 2018. december 12-e után, ahol valójában a dolgozókat kiszolgáltatták a munkaadóknak. Tulajdonképpen multinacionális érdekeket szolgálnak ki minden egyes pillanatban.

Azt gondoljuk, azt gondolom, miközben helyes, hogy itt fontos törvényekkel foglalkozunk, minden egyes pillanatban világossá kell tennünk azt ebben a parlamentben, hogy ezen törvény elfogadása óta, a rabszolgatörvény elfogadása óta semmi sem olyan Magyarországon, mint volt, tehát egészen addig, amíg ezt a törvényt nem vonják vissza, nem vizsgálják felül, a további ügyekben érdemi módon nem kívánunk hozzászólni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló, következő vezérszónok a DK képviselőcsoportjából Arató Gergely képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, és ennek vitája mutatja azt, hogy milyen a szerepmegosztás a kormányon belül. Ezen gondolkoztunk nagyon sokan, hogy miért van szükség arra, hogy a felsőoktatást két minisztérium felügyelje, részben az EMMI, részben pedig a megjegyezhetetlen nevű innovációs minisztérium. Most már értjük. Amikor szakmáról van szó, akkor Bódis államtitkár úr jön és az EMMI, amikor pénzről, akkor pedig miniszter úr, akkor az IKTM (sic!) s a többi lesz illetékes. Úgy tűnik, hogy ez a szerepmegosztás. Az EMMI-é a felelősség pénz nélkül, az innovációs minisztériumé a pénz felelősség nélkül.A konkrét javaslat kapcsán nehéz érdemi szakmai kritikát megfogalmazni, hiszen itt valóban egy megállapodás megújításáról, korszerűsítéséről van szó.

(14.10)

De hát, mert államtitkár úr expozéjában említette a szabad munkaerő-áramlást vagy azt, hogy a szabad munkaerő-áramlás szempontjából ez milyen pozitív, kénytelen vagyok megemlíteni, hogy ma a magyar munkaerő és a magyar gazdaság problémája nem a magyar-orosz vonatkozásban való munkaerő-áramlás. Ez legfeljebb akkor merül föl, amikor önök behoznak letelepedési kötvénnyel  hogy kell ezt mondani? -– olyan embereket, akiknek a végzettségére és tapasztalatára nem terjed ki ez a jogszabály, mert kevésbé a tudományos és egyetemi világból, mint inkább a kriminalisztikából ismert tevékenységeket végeznek.

Ugyanakkor nagyon is elmennek a munkavállalók Magyarországról Európába Nyugat felé. Hogy, hogy nem, hiába mondja nekik az önök egyik-másik minisztere, hogy milyen szörnyű Nyugat-Európában, valahogy mégis inkább odavágynak és nem Oroszországba, és ezért vágynak oda, mert önök semmibe veszik a dolgozók, a munkavállalók jogait, mert egy munkásellenes munka törvénykönyvét és egy olyan sztrájktörvényt erőltettek át, amely kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat.

Önök rabszolgává tették az európai magyar polgárokat. Önöket nem érdeklik a családok, nem érdeklik a tízezrek, akik országszerte tüntetnek. Önöket nem érdekli a tudás. Önök egy olyan rabszolgatörvényt erőltettek keresztül a parlamenten, amely nem a tudásalapú gazdaság irányába megy, éppen ellenkezőleg: a butaság alapú gazdaság irányába. Ez az önök képe a mi gazdaságunkról.

Ebbe egy hazafi sose törődik bele. Mi ez ellen tiltakozni fogunk. Vonják vissza a rabszolgatörvényt, és akkor van esély arra, hogy érdemben lehessen beszélni a tudásról és a munkaerő szabad áramlásáról is immár pozitív értelemben, és nem menekülnek a munkavállalók, hanem érdemes lesz Magyarországon dolgozni, munkásnak lenni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka Tordai Bence képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Nem tudom, mi végre szolgál ez a törvényjavaslat. Talán az a legfontosabb célja, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatot a putyini Oroszországgal. Az, hogy épp a felsőoktatás területén teszik ezt meg, tulajdonképpen nem is annyira meglepő, hiszen ha megnézzük, hogy milyen az orbáni Magyarország felsőoktatás-politikája és milyen a putyini Oroszország oktatáspolitikája, akkor azt látjuk, hogy ahogy Putyin bezáratta a szentpétervári egyetemet, úgy Orbán elüldözte a CEU-t vagy most éppen kirúgatják az ELTE-ről a kritikus oktatókat, illetve gyakorlatilag magánkézbe, fideszes kezekbe játsszák, privatizálják a Corvinus Egyetemet. Nos, ez mindenképpen hasonlóság, de azért az érdekes, hogy miközben önök szétverik a magyar felsőoktatást, szétverik a Magyar Tudományos Akadémiát, elűzik a magyar kutatókat, tudósokat az országból, eközben az orosz végzettségeket elismerik. Lehet, hogy akkor már nemcsak az atomerőmű-építésbe, hanem egyéb területekre is Oroszországból akarnak munkaerőt importálni. És ha már az orosz munkaerő-importnál tartunk, legyenek azok az emberek bármilyen végzettségűek is, itt nyilvánvalóan arról is érdemes szólni, hogy hogy áll a két ország a munkaerő, az emberek kizsákmányolásával, túlóráztatásával kapcsolatban.

Anastasia szavait idézem, aki Oroszországból jött át munkát vállalni Magyarországra, és ő úgy látja, szó szerint idézem: „A munkafeltételek is jobbak, mármint itt, Magyarországon, otthon hiába van szerződésem, és hiába létezik a munka törvénykönyve, ha a főnököd azt mondja, túlórázz 2-4 órákat, kénytelen vagy, és senki nem fogja kifizetni. Ha nem tetszel a menedzsernek, kirúghat, nem fogod tudni megvédeni magad.”

Úgy látszik, hogy ez az orosz modell a minta Magyarország előtt, ezt akarják importálni ezzel a szerződéssel és általában a putyini Oroszországhoz fűződő egyre szorosabb kapcsolattal is. Azt szeretnék, hogy a magyar munkavállaló se tudja megvédeni magát. Azt szeretnék önök, fideszesek, hogy a magyar munkavállalót is mindenféle következmény nélkül lehessen túlóráztatni napi 2-4 vagy heti 8 órában. Azt szeretnék, hogy itt se kelljen kifizetni ezeket a túlórákat, esetleg csak majd 3 évvel később, ha akkor is működik még a cég. Erről szól az önök túlóratörvénye. Egyre több területen követik az orosz példát. A putyini Oroszország útjára léptek, és ezt bizonyítja a rabszolgatörvény egyébként közjogilag érvénytelen folyamatban történő elfogadása is.

Ezt a Párbeszéd és a többi ellenzéki párt soha nem fogja elfogadni, nem fogjuk tűrni, hogy közel ötmillió magyar munkavállaló érdekeit sértsék, úgyhogy a továbbiakban is küzdünk a rabszolgatörvény ellen, és minden vonatkozó vagy kevésbé vonatkozó törvényjavaslat esetében ezt szóvá fogjuk tenni. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Tordai Bence képviselő úr felszólalásával a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki a vitában felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Az LMP képviselőcsoportjából Ungár Péter képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Az a helyzet, hogy Oroszországban a magyarországinál alacsonyabbak a bérek, tehát egy olyan politikával, ahol a bérek alacsonyságával kívánunk versenyezni a világpiacon, ott mindig lesznek, akik alánk tudnak ígérni, mert mindig vannak helyek, ahol még alacsonyabbak lehetnek a bérek.Ezért is nagyon rossz törvény az a rabszolgatörvény, ami arról szól, hogy a magyar munkaerő/óra a lehető legkevesebb összeget kapja meg, ami a leginkább a béreket lejjebb nyomja, ami arról szól, hogy önök, amikor arról van szó, hogy osztott szuverenitást kell gyakorolniuk az Audival vagy a BMW-vel, vagy a Suzukival, akkor osztott szuverenitást gyakorolnak, csak elfelejtik kiplakátolni Magyarországot, hogy ez veszélyes. Tehát az a helyzet, hogy a rabszolgatörvény egy rossz törvény, amit önöknek előbb-utóbb majd vissza kell vonniuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.Megkérdezem Bódis József államtitkár urat, kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni valamennyiük támogató hozzászólását a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban. Néhány olyan megjegyzés, ami számomra nagyon érdekessé és komollyá teszi a politika tudományát, mert az előterjesztés valójában a képzettségek, a tudományos fokozatok, diplomák kölcsönös elismeréséről szól, tehát nem egyoldalú. Nem mi ismerjük el az oroszok ilyen irányú dokumentumait, hanem ez kölcsönös  egyrészt.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Másrészt nem tudom, hogy a munkaerőpiaci helyzettel ez hogy hozható össze. Mindenesetre azt gondolom, hogy ez egy fontos lépés egy ’74-ben elfogadott és még a mai napig hatályban lévő törvény modernizálása, a mai viszonyokra való áttétele tekintetében. Ezért nagyon szépen köszönöm a támogatást és a pozitív hozzáállást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   35-102   103-118   119-134      Ülésnap adatai