Készült: 2020.05.28.16:38:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2018.12.13.),  13-24. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:06:11


Felszólalások:   1-12   13-24   27-50      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség. Még egyszer köszönöm elnök úrnak és munkatársainak a részvételt. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2017. évi beszámolója”, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája lezárásig.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Handó Tünde asszonyt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által benyújtott beszámoló B/1483. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/3896. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Handó Tünde asszonynak, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a beszámoló előterjesztőjének, aki a pulpitusról kívánja beszámolóját előterjeszteni. Elnök asszony, parancsoljon!

(10.10)

DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Megválasztásom óta hatodik alkalommal számolok be a bírósági szervezet éves tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülése előtt.Amikor a jogalkotó 2011-ben  Deák Ferenc szavait idézve  újragombolta a mellényt a bírósági szervezeten, mindannyian abban reménykedtünk, hogy a változás sikereket hoz majd. Csaknem hét év elteltével kijelenthetjük, hogy a bírósági szervezetben a kiegyezés kora óta nem látott aranykor köszöntött be. Olyan infrastrukturális fejlesztések történtek az ország egészében a kormányzati döntéseknek, a parlamenti döntéseknek köszönhető pénzügyi többletforrásokból, amelyekre a XIX. század vége óta nem volt példa.

A bíróságok teljesítménye is jelentősen javult az elmúlt néhány évben, és ezt nemcsak mi állítjuk magunkról, hanem éppen az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája igazolja vissza az eredményeket. Az igazságügyi eredménytábla eredete mindenki előtt ismert. Magyarország éppen egy vizsgálat közepén volt, amikor úgy döntöttek a Bizottságban, hogy valamennyi tagállamot azonos ismérvek mentén megkísérlik rangsorba állítani vagy mérni, vizsgálni, vajon hogyan teljesít az igazságszolgáltatás a különféle versenyszámokban. Azért mondom, hogy versenyszámok, mert az igazságszolgáltatás is az országok versenyképességét meghatározó tényező.

A magyar bíróságok rácáfoltak a velünk kapcsolatos előítéletekre, és bizony az objektív, tárgyszerű kategóriákban a magyar bíróságok Európa élmezőnyébe tartoznak. A közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten Magyarországon bírálják el a leggyorsabban; elsők vagyunk itt a rangsorban. A második: a legalacsonyabb az ügyhátralék ugyanebben az ügyszakban Magyarországot illetően. A civilisztikai peres ügyhátralék a negyedik legkisebb, és ötödik leggyorsabban bírálják el ezeket a pereket a magyar bíróságok.

Nemcsak az ügyforgalmi adatokban vagyunk az élen, hanem elsők vagyunk a perekkel kapcsolatos elektronikus információk biztosításában. Magam is látom, hogy még a teremben jelen lévők kezében is ott vannak ezek az okoseszközök. Bizony, ma már lehetséges, hogy ügyfelek, ügyvédek ezeken az eszközökön kövessék nyomon a peres ügyeik alakulását. És Magyarország vezeti a rangsort a bírósági közvetítés tekintetében. Ez ahhoz képest, hogy 2012-ben alakítottuk ki ezt a rendszert, és máshol meg évtizedek óta működött, példa nélküli eredményességet jelent.

A Magyarországgal oly kritikus uniós Bizottság is kénytelen tehát elismerni a magyar bíróságok teljesítményét. De a hazai adatok  amelyek a polgárok számára fontosak  is azt mutatják, hogy a nagy számokat illetően igenis látványos előrelépés történt. A pereknek 90 százaléka egy éven belül befejeződik. 2012 óta csaknem 40 százalékkal csökkent a két évnél hosszabb ideig tartó perek száma. Ha ezt a teljesítményt bármelyik termelőüzemben állítják elő, akkor abból világszenzáció lehetne. Nálunk ez természetes, hogy ez megtörtént, hogy ezt az eredményt elértük. A járásbíróságokon a polgári ügyekben hozott ítéletek 90 százaléka, a büntetőítéletek 80 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. Ez mutatja az ítélkezés megalapozottságát, azt, hogy mennyire fogadják el az ügyfelek az ügyükben meghozott döntéseket.

A 200 oldalas beszámoló, amely a honlapunkon is olvasható, mindenki előtt ismert, bárki olvashatja, ezért nem is részletezném annak az adatait, hanem csak néhány területet emelnék ki, amelyben úgy gondolom, hogy a bírósági szervezet…  mert hiszen az Országos Bírósági Hivatal feladata elsősorban ennek az óriási nagy szervezetnek a menedzselése, az üzemeltetés biztosítása. Nos, e területekről az új eljárási kódexekkel kapcsolatos tevékenységünkről, az épületberuházásokkal kapcsolatos tevékenységünkről és a digitális bírósággal kapcsolatos eredményekről adnék számot.

Az új eljárási kódexek  amelyek az idei évben, illetőleg januárban léptek hatályba  előkészítését kellett megoldanunk az egész 2017. évben, ezért is neveztük a 2017. évet a felkészülés évének. Az új Pp.-ből készítettek a bírótársaim 1800 oldalas tananyagot, videók és podcastok készültek a képzésekről. Tizenöt bíró írta ezeket, öt kúriai bíró lektorálta ezt a tananyagot, és a közig. perrendtartásról szóló tananyag is hasonlóképpen elkészült.

Elkészült ugyanilyen formában a büntetőeljárás kódexéhez kapcsolódó tananyag, amelyet huszonkilenc bíró írt; 1435 oldalas, nem egyszerűen jogszabályszöveg-magyarázat, hanem jogirodalmi utalások, hasznos nyomtatványok, ügyviteli segédletek vannak ezek mellett a tananyagok mellett, és éppen az okoseszközöknek köszönhetően bármely bíró bármikor bárhonnan elérheti ezeket, ha bármilyen kérdése merül fel akár egy-egy tárgyalás közepén is az új szabályok értelmezésével, a Kúria által meghatározott joggyakorlati iránymutatással kapcsolatban. Jól vizsgázott, azt gondolom, a bírósági szervezet. 2012 óta folyamatosan fejlesztjük a képzési rendszerünket. Az elmúlt hét évben ötszörösére nőtt a központi képzések száma: 100-ról 500-ra, amelyet egy budapesti intézményünkben tartunk, és ugyanebben az időben hatszorosára nőtt a központi képzésen részt vevők száma. 2011-ben még 4 ezer résztvevőről tudtunk számot adni, 2017-ben már 25 (sic!) résztvevője volt ezeknek a képzéseknek.

Azt gondolom, hogy az az erőfeszítés, amelyet a bírótársaim, bírósági titkárok, fogalmazók a Kúria segítségével is ráfordítottak erőben, időben az új kódexek megértésére, megtanulására és ezzel kapcsolatban a társhivatásrendek segítségére, ez példaértékű volt. Reményeim szerint a hatályosulást illetően is jó visszajelzéseket tudunk majd adni a jogalkotó részére.

A másik nagyon fontos terület az épületek állapota. 188 épületről kell gondoskodnunk, és egyáltalán nem mindegy  ezt önök érthetik a legjobban, akiknek módjukban áll ilyen gyönyörű falak között ilyen méltó helyen végezni a munkájukat , mennyire komoly, nagy jelentősége van annak, hogy a bírók a hivatalukhoz méltó körülmények között, az ügyfelek pedig az ügyükhöz méltó körülmények között vegyenek részt a bírósági eljárásokban.

Éppen ezért is alakítottunk ki a rendelkezésünkre álló pénzügyi források elosztására egy olyan rendszert, ami az egész államigazgatásban példa nélküli, a bírósági szervezetben ugyanis nagyon komoly tervezések alapján, több évre előre meghatározottan, illetve pályázati rendszerben történik a források elosztása. Fontos tudni ugyanis, hogy minden egyes törvényszék, ítélőtábla önálló jogi személy, saját gazdálkodása van, de ennek a gazdálkodásnak felelős gazdálkodásnak kell lennie. Ebbe beletartozik  bármily távol áll is a bírói tevékenységtől, az itt szerzett tapasztalatunktól  az is, hogy egy-egy több ezer négyzetméteres épületet jól, hasznosan és a történelmi hűséghez igazodva tudjunk megújítani. Wagner Gyuláról és Jablonszky Ferenc nagy Kárpát-medencei bíróságiépület-építőkről neveztük el ezeket a programjainkat, illetőleg a pályázatunkat.

A Jablonszky Ferenc-pályázat keretében tárgyalótermek felújítására került sor, munkakörnyezet-javításra került sor Nagykanizsán, Mátészalkán, Tatabányán, tulajdonképpen legalább száz bíróság érintett volt ezekben a felújításokban.

(10.20)

Aztán ami kiemelkedő épületfelújítás volt, az az Egri Törvényszék. Egy százéves épületet sikerült a XXI. századi követelményeknek megfelelően átalakítani. Ez egy olyan épület egyébként, és ezért fontos a történeti múlt ápolása, ahol annak idején Gárdonyi Géza kezdte törvényszéki tudósítóként az írói munkásságát. Nos, ezt az épületet, amelyben a díszlépcsőházat, a dísztermet kialakítottuk, adtuk át úgy, hogy az első ügyfélközpontot is a lakosság, a polgárok rendelkezésére bocsátottuk. Ezzel is szeretnénk segíteni az ügyfélkapcsolatok erősítését.

Hasonló nagy feladatba vágtunk bele a Szegedi Törvényszék és Járásbíróság tekintetében. Itt a tervezési, engedélyeztetési eljárásokat intéztük a 2017. évben. Átadtuk 2017-ben a Szigetszentmiklósi Járásbíróságot. A Jászberényi Járásbíróságon hatalmas felújítások voltak, és több más bírósági épületen is komoly beruházások kezdődtek meg, a Tapolcai Járásbíróságon, a Dunakeszi Járásbíróságon, a Kiskőrösi Járásbíróság kerül megújításra, és még sorolhatnám ezeket.

Ami igazán fontos éppen a versenyképesség szempontjából is azonban, és ez okozza, attól tartok, a legnagyobb nehézséget a bírósági szervezetben, de a hozzánk forduló ügyfelek számára is, az az úgynevezett digitális bíróság, hiszen mindannyiunknak meg kell tanulnia azt, hogy a bíróságot online módon üzemeltessük. Hiába csökken a bírók esetében az ügyhátralék, nem biztos, hogy érzékelik ezt a könnyebbséget, mert  éppen az elektronikus beadványok miatt  ha kiadnak egy felhívást az ügyvédek vagy az ügyészek részére, lehet, hogy a válasz, amire korábban akár egy hónapot kellett várniuk, most egy órán belül megfordul. Olyan, mintha az az okostelefon mindig csiripelne a bíró zsebében. Egészen másként kell megszervezni ilyen munkakörnyezetben a munkájukat. Kell tudniuk másképpen megszervezni a munkájukat, hogy ne azt érzékeljék, hogy a tértől és időtől független bíráskodás azt jelenti, hogy a nap 24 órájában szolgálatot kell teljesíteniük.

Mit is hozott a digitális bíróság az ügyintézést segítő alkalmazások tekintetében? Lehetővé tettük már néhány évvel ezelőtt azt, hogy az ügyfelek sms- és e-mail-üzeneteket kapjanak a fontos beadványaikról; elérhetők az úgynevezett pertartam-kalkulátorok. Ez azokban az ügyekben fontos különösen, amikor több bíróság közül is választhat egy-egy ügyfél, és ezzel a kalkulátorral kiszámolhatja, hogy adott esetben egy családjogi ügyet, egy szerződéses jogvitát hol érdemes elindítania, hol számíthat arra, hogy hamarabb fejeződik be az általa megkezdett peres eljárás.

Ami a bíróságokat vagy a bírókat illeti, már 800 beszédfelismerő szoftvert használhatnak a bírótársaink. Ez azt jelenti, hogy így, ahogyan én most szólok, az ebben a tempóban elmondott beszédet képesek a szoftverek írásba fordítani, és amikor mindenkinek fontosak az ítéletek, a jegyzőkönyvek, azoknak a pontossága, azoknak a mielőbbisége, hogy fel tudjanak készülni, óriási eredmény volna, ha a jegyzői segítséget, az írnoki segítséget ki tudnánk váltani, és sokkal inkább, akár egy képzési projekt keretében át tudnánk fordítani a mellettünk dolgozók munkaidejének javarészét a bírók érdemi segítésére.

A „Digitális bíróság” projektünket is a 2017. évben alakítottuk ki, dolgoztuk ki. Mit fog ez hozni? Mit készítettünk elő ennek fényében? Kialakítjuk majd teljes egészében az e-aktát. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ügyvéd, ügyfél hozzáférhet elektronikus úton a per összes irataihoz, abban képes lesz keresni úgy, mintha csak a web különféle oldalain keresnénk, címszavakra, mondatokra, nevekre, dátumokra, számokra, akár több ezer oldalas periratokból tudnak könnyebben készülni ügyfelek, bírák egyaránt. Ennek keretében fogjuk kialakítani az új határozatkereső felületet. Nagyon fontos az a pereskedés során, hogy kiszámíthatók legyenek az ítéletek, hogy felkészülhessenek a felek arra, hogy mit várhatnak a bíróságtól. Ha egy jó rendszert alakítunk ki, akkor az ügyfelek, ügyvédek jobban felkészülhetnek a tárgyalásra, és a bírókat is tudja segíteni, hiszen a jogegységet szolgáló határozatok számukra is könnyebben elérhetővé válnak.

A következő nagy projektünk, és ez már 2018 szeptemberében tudott elindulni, de 2017 ennek az előkészítéséről szólt, az úgynevezett ViaVideo projektünk, amelynek keretében első ütemben 77 bírósági tárgyalótermet szereltünk fel videokamerákkal. Ezzel az volt a célunk, hogy megkönnyítsük a tanúk, terheltek, felperesek, alperesek tárgyalási megjelenését. Utóbb visszaigazolják a reményeinket a mai adatok, hiszen több száz tárgyaláson már használták ezeket az eszközöket, nem csak Magyarországon belül, büntetés-végrehajtási intézetek és bíróságok között teremtődik meg így a kapcsolat, bíróság és bíróság között, sőt külföldi bíróság és magyar bíróság között is ezek a kapcsolatok működnek.

Néhány számot is hadd mondjak el erről a területről, hiszen 2012-ben még csak a cégeljárásokban működtek online kapcsolatok. Aztán a csőd- és felszámolási eljárásokban 2015-től lett választható az elektronikus kapcsolattartás, a civilisztikai perekben 2013-tól választható, 2016-tól kötelező, csak 2017-ben 490 ezer elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra. Ha a kezdetekhez visszatérhetek, akkor a polgári ügyszakban 2013-ban még 306 elektronikusan beadott keresetlevél jött, 2017-ben pedig már 490 ezer ilyen keresetlevél jött.

Azt gondolom és azt remélem, hogy az Országos Bírósági Hivatal által elkészített 2017. évi beszámoló nemcsak az OBH, hanem az egész bírósági szervezet munkájáról is egy áttekintő képet ad. Remélem azt, hogy azok a polgárok, akik hozzánk fordulnak, a bírósághoz, hogy ott igazságot szolgáltassanak nekik, egyre inkább érzik azt, hogy ez a bírósági szervezet, elindulva a XXI. századba, képes másképp, más hangon, érthetőbben szólni hozzájuk, és képes kilépve az elefántcsonttoronyból arra is gondolni, hogy az ítélkezés, a bíróság, a bíráskodás nem egy önmagáért való tevékenység, hanem azért vagyunk, hogy a hozzánk fordulóknak igazságos ítéleteket szolgáltassunk és megnyugvással szolgáljunk részükre. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen elnök asszony beszámolóját. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre elnök úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének, aki a pulpitusról kívánja beszámolóját elmondani. Parancsoljon, elnök úr!

(10.30)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Engedjék meg, hogy itt a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén én is nagy tisztelettel köszöntsem dr. Handó Tündét mint az Országos Bírósági Hivatal elnök asszonyát.Az Igazságügyi bizottság 2018. december 4-i ülésén megtárgyalta az Országos Bírósági Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, és 7 igen, 2 nem szavazattal támogatta annak elfogadását.

A beszámoló részletesen tartalmazza a bírósági szervezet megfelelő személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása érdekében tett erőfeszítéseket, amely az OBH 2012-es megalakítását követő megfeszített évek munkáinak gyümölcse. Dr. Handó Tünde elnök asszony az Igazságügyi bizottság tárgyalása során az írásbeli beszámoló három témáját emelte ki: az új eljárási kódexek alkalmazására való felkészülést a Kúriával karöltve, a bírósági épületek fejlesztését, valamint a digitális bíróságok hatáskörét.

Tisztelt Elnök Asszony! Gratulálok az elért eredményekhez, amelyek európai szinten is kimagaslóak!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bizottság különösen fontosnak tartotta a minden bírósági szinten megvalósuló, időszerű és magas színvonalú ítélkezés megvalósítását, az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége irányába tett erőfeszítéseket. A bizottság tagjai az állampolgárok mindennapjait érintő ítélkezés gyorsaságával, a perek elhúzódásával, az igazságszolgáltatást érintő uniós ellenőrzések eredményeivel, az állampolgári panaszok kezelésével, a bírák létszámával kapcsolatban fogalmaztak meg elnök asszony részére kérdéseket. Ezekre a kérdésekre elnök asszony megfelelő válaszokat is adott.

Az új kódexek tekintetében elnök asszony a felkészülés évének nevezte a 2017. évet, és elmondta, hogy számos, az egész bírói kart felölelő képzést végeztek, hogy az új szabályok alkalmazására a bíróságok, a bírák megfelelően felkészülhessenek, és így egy megfelelően felkészült ítélkező szervezet álljon országos szinten, minden szinten, a bíróságok minden szintjén rendelkezésre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2017-ben számos, bíróságok székhelyéül szolgáló történelmi épület fejlesztése, rekonstrukciója valósult meg, így az állampolgárok is megfelelő környezetben intézhetik bírósági ügyeiket. Óriási eredmény az is, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a digitális bíróság kialakításában hazánk Európa legjobbjai között van, ami által nemcsak az ügyek könnyebb és gyorsabb elintézhetősége válik lehetővé, hanem egyidejűleg jelentős költségcsökkentő hatással is bír. Megállapítható, hogy az OBH elnök asszonya által megfogalmazott stratégiai-szakmai célkitűzések megvalósulása jó úton halad. Még egyszer gratulálunk hozzá.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság 2018. december 4-i ülésén az Országos Bírósági Hivatal elnök asszonyának az Országos Bírósági Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló B/1483. számú beszámolóját elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/3896. számú határozati javaslatában az OBH elnök asszonyának B/1483. számú beszámolóját az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy Vízkelety Mariann államtitkár asszony jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni.Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 30-30 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Bajkai István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy régi római mondással kezdjem a hozzászólásomat Curtius Rufustól, híres római jogi szerzőtől: „Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur.”, vagyis „A legmélyebb folyó hömpölyög a legcsendesebb módon.”, és ez egyfajta jelmondat is egyúttal a bírósági igazgatás fontossága vonatkozásában. Az Alaptörvény előírja, hogy a rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el. A bíróságok igazgatása azon igazgatási tevékenységek összessége, amelyek nem tartoznak szorosan a bíróságok és a bírák ítélkezési feladatainak ellátásához, hanem az ítélkezés személyi és tárgyi feltételeit biztosítják a bíróságok részére.

Magyarországon a 2012. év előtt ezen feladatokat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látta el, amelynek működése nagyon sok negatív minősítést kapott, ezért szükséges volt a bírósági igazgatás alapvető reformjára. Az új modell alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el a központi igazgatási feladatokat, míg a bíróságok szakmai irányítása továbbra is a Kúria feladata maradt.

A központi igazgatási feladatok közé tartoznak különösen a bíróságok általános központi igazgatási feladatai, szintén meghatározó feladat a hivatal irányítása vagy például az szmsz megalkotása és az elnökhelyettesek kinevezése. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot terjeszti elő, továbbá feladata meghatározni a szükséges bírói létszámot, kinevezni és felmenteni a törvényben meghatározott bírósági vezetőket, kiemelkedő feladat továbbá a bírák és az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzésének megszervezése. A szervezeti törvény szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről, valamint az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának is beszámol.

Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik dr. Handó Tünde elnök asszony rendkívül részletes, áttekintő és minden lényeges kérdésre kiterjedő beszámolója, amelyet már az Igazságügyi bizottság elnök asszony kiegészítésével megvizsgált, és annak elfogadására javaslatot terjesztett elő. Az előttünk fekvő beszámoló mély tájékoztatást ad arról a kiemelkedő, magas szintű és hatékony munkáról, amelyet az elnök asszony, a hivatal dolgozói és a bírák végeztek a 2017. esztendőben a korábban felsorolt feladatok ellátásával összefüggésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgárok számára a peres ügyeik kimenetelén és szakszerű megvizsgálásán túl a legfontosabb érdek, hogy minél hamarabb befejeződjön a megítélésre váró ügyük. Úgy gondolom, de évről évre a statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy a bírósági szervezet egyre jobb eredményeket ér el ebben a körben: a perek 87,5 százaléka az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződik; a 2017. év végére 37 százalékkal csökkent a két éven túl folyamatban maradt peres ügyek száma a hivatal létrejöttének idejéhez képest; a 2016. évvel összehasonlítva 8,5 százalékkal csökkent a folyamatban lévő ügyek száma.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar igazságszolgáltatási tevékenység eredményességét a hazai számok mellett nemzetközi felmérések is alátámasztják.

(10.40)

Az Európai Bizottság közzétett megállapítása tartalmazza a tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, színvonalát és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát. Az eredménytábla a polgári, a gazdasági és a közigazgatási ügyek tekintetében vizsgálja a tagállamok igazságszolgáltatását. Magyarország az ítélkezés hatékonyságában az európai élbolyba tartozik. A teljesség igénye nélkül szeretnék kiemelni néhány kiemelkedő teljesítményt. Az eredménytábla szerint Magyarországon a negyedik legkisebb az ügyhátralék, továbbá a második leggyorsabb a fogyasztóvédelmi ügyek bírósági felülvizsgálata, a közvetítői eljárások előmozdításában pedig hazánk az első. Magyarországon a negyedik legmagasabb a továbbképzésen részt vevő bírák aránya, és a magyar bíróságok a legjobbak között vannak az elektronikus ügyintézésre való áttérésben is. Úgy érzem, ezek a számok önmagukért beszélnek, hatékonyság területén Magyarország a legjobbak közé tartozik; ez is bizonyítja azt a sikeres, a bírói munka elismerése és minél hatékonyabb bírói munka támogatása érdekében elkötelezett, Európa élvonalát elérő, rendkívül magas színvonalú és gondos munkát, amit dr. Handó Tünde, az OBH elnöke a megalakulástól fogva végez a szervezete élén.

Természetesen az említett sikerek eléréséhez nélkülözhetetlen az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása. Az ösztönzés egyik legfontosabb eszköze, amikor az emberek teljesítményét megfelelő anyagi ellenszolgáltatással is jutalmazzák. A statisztikák szerint az igazságügyi alkalmazottak 97 százaléka részesült illetményemelésben, amelynek átlagos mértéke elérte a 30 százalékot. A bírák körében is történt bérfejlesztés, hiszen kevesebb mint másfél év alatt 15,8 százalékkal nőtt a bírói illetményalap.

A bírói pályához kapcsolódó jelentős, az elnök asszony által előkészített illetménynövelésnek és tárgyi eszközök fejlesztésének köszönhetően vonzóbbá vált a bírói pálya: míg 2016-ban 559, addig 2017-ben 1919 pályázó nyújtott be pályázatot a meghirdetett bírói álláshelyekre.

Nem véletlenül említettem a bírói pályát, hiszen a tisztelt elnök asszony rendkívül előremutató javaslatára az Országgyűlés 2017. június 13-án egy életpályamodellt biztosító törvényjavaslatot fogadott el, amely a bérek rendezése mellett kiszámítható, világos és vonzó életpályát vázol a bírák elé, ezzel is csökkentve a pályaelhagyók számát és egyben növelve a pályázói kedvet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredményes és magas szintű munka egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy a megfelelő tárgyi feltételek is biztosítva legyen mind a bírák, mind pedig a jogkereső állampolgárok számára. Ebben a vonatkozásban is kiemelkedő teljesítményt mutatott fel az Országos Bírósági Hivatal, hiszen számos bírósági épület került felújításra, és fontos fejlesztések előkészületei is megtörténtek a tavalyi évben.

Szeretném kiemelni a 2014-ben elindított Jablonszky Ferenc pályázati rendszert, amelynek célja a bíróságokon az ügyfelek közérzetének, valamint a dolgozók munkakörülményeinek a javítása a felújítási támogatások vonatkozásában kiírt pályázatokon elnyerhető összegek igénybevételével. A pályázati struktúra bebizonyította sikerét: minden évben fontos és hatékony fejlesztések valósultak meg a jelentős összegű támogatásoknak köszönhetően. 2017-ben 56 nyertes pályázat került kihirdetésre, mindösszesen 521 millió forint értékben.

Ha visszatekintünk a hivatal létrejöttétől eltelt időszakra, akkor láthatjuk, hogy óriási léptékben halad a bíróságok tárgyi körülményeinek a fejlesztése az egész ország területén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a beszámolóban is elhangzott, a 2017. év a felkészülés éve volt, tekintettel arra, hogy a bírói kar felkészítése szükséges volt az új polgári perrendtartás, az új közigazgatási perrendtartás, illetve az új büntetőeljárási törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan. A három kódexszel összefüggésben a bírói kar részt vett a jogszabálytervezet véleményezésében, az elfogadást követően pedig az informatikai rendszer, a nyomtatványok, az ügyfél-tájékoztatók és egyéb kapcsolódó feladatokat kellett a hivatalnak elvégeznie. A bírák felkészítése európai viszonylatban is igen magas szinten folyt, és az e-learning rendszereknek köszönhetően a tudás elsajátítása sokkal könnyebben és gyorsabban történt meg.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóban és a gyakorlatban megismert eredmények tükrében szeretném megköszönni dr. Handó Tünde elnök asszonynak, munkatársainak és a hivatal valamennyi dolgozójának, hogy a jogszabályokban előírt feladatokat példamutató magas szakmaisággal, felkészültséggel és hatékonysággal látták el a 2017. évében is.

A Fidesz képviselőcsoportja természetesen támogatja a beszámoló elfogadását, és további jó munkát kívánunk az egész szervezetnek és az elnök asszonynak. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónoknak. Parancsoljon, képviselő asszony! (Z. Kárpát Dániel: Halljuk!)

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, elfogadhatatlan számomra mint országgyűlési képviselő számára az, hogy egy olyan napon, amikor a Kúria elnökét, dr. Darák Péter urat, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnökét, dr. Handó Tünde asszonyt  és reményeim szerint ez megváltozik addigra, mire dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr megérkezik hozzánk az ő beszámolója vitájára  hallgatja meg az Országgyűlés, összesen négy darab kormánypárti képviselő foglalja el helyét. E magas rangú tisztségeket betöltő személyek a kormánypártok kezdeményezésére és a kormánypárti képviselők igen szavazatával kerültek e tisztségekbe, és ha már igaz az, amit az előbb Bajkai képviselőtársamtól hallottam, miszerint megfelelően tiszteletre méltó és kiváló az a munka, amit az általuk e tisztségbe emelt vezetők elvégeznek, azt tartanám legelső és legfontosabb feladatának legalább a kormánypárti képviselőknek, hogy tiszteljék meg jelenlétükkel ezeknek a nagyon fontos intézményeknek a beszámolóit és azokat a személyeket, akik ezek élén állnak. Különösen merem ezt azért mondani, mert a parlamenti garázs tele van, és a Parlament különböző termeiben ünnepségek tömegét lehet látni, igen sok kormánypárti képviselő hölgy és úr van az épületben jelen, és úgy ítélem meg, hogy az ünneplések mellett talán e nagyon fontos kérdéseket is, ha szavaikkal nem, de legalább jelenlétükkel megtisztelhették volna. Hangsúlyozni kívánom, hogy természetesen az ellenzéki felelősséget sem szeretném lehántani magamról, bár nem tehetek róla. De az sem tetszik természetesen, hogy ilyen komoly, a hatalommegosztás elvére épülő szervezetek vezetőit nem hallgatjuk meg többen.

Megkaptuk ezt a 208 oldalas anyagot. Csak remélni merem, elnök asszony, hogy még nem fizették ki a könyvkötőket, mert a második kinyitásnál már gyakorlatilag lapjaira esik. Vélhetően azt gondolták, akik ezzel foglalkoztak, hogy úgysem nagyon fogják ezt forgatni a parlamenti képviselők. Jelzem, én forgatom, forgatnám, forgatni is fogom, de valóban darabjaira hullik lassacskán. Ezt sem tartom egyébként  hangsúlyozottan  az elnök asszony felelősségének, hanem azokénak, akik pontosan tudják, hogy egy ilyen minőségű szervezet beszámolóját hova terjesztik be, és annyira nem tisztelik Magyarország parlamenti képviselőit  hangsúlyozom, nem az elnök asszony és nem az ő vezetősége, hanem, aki ennek az elkészítésében részt vesz , hogy legalább, ha már nem kevés pénzt kapnak érte, minőségi munka legyen, és akár több évre is eltehettük volna.

A beszámolóról, amikor volt a bizottsági ülés, azt mondtam, hogy a kevesebb több lett volna. Ezt ma is fenntartom, különösen azért, mert mind a 2017., mind a 2018. év során kénytelenek voltunk megtapasztalni kifejezetten a bírák szervezetéből, egyes bíráktól, olyan bírói közösségektől, amelyeknek és akiknek nagyon fontos a jogállami alapelvek alapján működő bíróság és a törvények betartása, hogy bizony a szervezetben, a bírák közösségében nagyon sok ellentét feszül, nagyon sok felháborító esemény történt a pályázatok után kinevezés nélkül maradt pozíciók megbízottakkal való feltöltésénél, nagyon sok ellenérzés feszül abban, amikor pályázatokat komoly indok nélkül érvénytelenítenek, majd egyébként nem biztosan azon vezetői tisztségekre alkalmas fiatal hölgyeket, urakat neveznek ki vezetői pozíciókba.

(10.50)

Mi, akik a közélet iránt érdeklődünk, akár képviselők vagyunk, akár nem, nem tudjuk megkerülni ezeknek a jelenségeknek a felhozatalát, és gyakran kénytelenek vagyunk azt gondolni, hogy e 208 oldal bő terjedelme, az a rengeteg statisztikai adat és bemutatás valójában azokat a problémákat kívánja elfedni, amelyek, bármennyire is szeretnénk, hogy ne kelljen erről beszélni, mégis jellemzik a szervezetet. Azt nem szabad elfelejteni, hogy bár valóban elég sokat fáztunk, fáztam magam is 20-25 éven át a gyöngyösi, gödöllői, zirci, kunszentmiklósi bíróságon, és még sorolhatnám az ország kisebb bíróságait, amelyek állapota tényleg borzalmas volt, de azért legalább magunk között lássuk be, hogy a technológiai fejlődés ütemében az lenne a furcsa, ha ezek a bíróságok még mindig olyan állapotban lennének, mint amilyenben korábban voltak. Tehát önmagában az, hogy épületek újultak meg, bíróságok költöztek modernebb környezetbe, az elektronikai fejlesztés olyan ütemet él meg, nem önmagában attól van, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke jól dolgozik, hanem attól, hogy az élet ezt így kívánja. Az lenne a furcsa, ha mindenütt az országban a technológiai fejlődés a közintézményekben, a köz szolgálatára rendelt vagy akár a gazdasági élet főbb szereplőinek környezete változna, javulna, szépülne, akkor pont az állam legfontosabb feladatát, az igazságszolgáltatást jelentő környezet ne javult volna.

De amit még szeretnék ehhez hozzáfűzni, az az, hogy tegyék már meg, hogy amikor a saját szervezeteik működését dicsérik és piedesztálra emelik magukat, a kormánypárti képviselők vagy a kormány piedesztálra állít valakit, hogy valaki milyen jól végezte a munkáját, azért azt soha ne felejtsük el, hogy ehhez pénzt az adófizetők adnak. Ők dolgoznak. Ha nem fizetnének 27 százalék áfát és még körülbelül negyvenvalahány-féle adót, és nem adnák össze önkéntesen azokat a javakat, amelyek ezt egy országban meg tudják teremteni, akkor itt lehet valaki nagyon ügyes, nagyon kreatív, a munkáját akkor sem tudná olyan minőségben végezni. Egyébként meg kell mondjam, az elmúlt hét hónapban nagyon sokszor találkoztam szembe azzal a jelenséggel, hogy hajlamosak a politikusok elfeledkezni arról, hogy egyáltalán azért végezhetik a munkájukat, vagy kaphatnak meg valamely tisztséget és azért javadalmazást, mert irdatlan mennyiségű ember ezért áldozatkészen dolgozik. A 100 ezer forintos bérből is oda kell adni azt az adót és járulékot, amiből akár a cicoma, akár a szükséges beruházások megvalósíthatók. Úgyhogy nagyon kérek mindenkit, hogy ezt soha ne felejtse el, és néha említse meg ezeket. Én magam legalábbis köszönöm az adófizetőknek azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke ilyen beszámolót tudott benyújtani, és ilyen fejlesztések tudtak történni.

Legtöbbször az Országos Bírósági Hivatal beszámolóiból alapvetően a körülményeket, a feltételeket, a tárgyi feltételeket, az egyébként életünkhöz természetes módon hozzátartozó kényelmi beruházások magasszintűségét olvassuk és látjuk, de jelentősen kevesebb szó esik az emberi tényezőkről; arról az emberi közösségről, akik sokszor megfeszített munkával kénytelenek arra, hogy biztosítsák annak az alapelvnek a megvalósulását, hogy a demokráciában a hatalmi pozíciók egymástól elhatároltak, osztottak, és a bírói hatalom senki által nem befolyásolható. Én úgy érzem, hogy ebből a beszámolóból igencsak hiányzik az, ami mindennek az emberi tényezője. Bár a bírák és alkalmazottak statisztikai adatai igen gazdagon szerepelnek, de mégis amikor arról kell beszélni, hogy a munkafeltételeikben az épületek, az eszközök, a mindenféle elektronikus beruházások fejlesztése mellett azok a tényezők is ott vannak-e a rendszerben, amelyek arra adnak alapot, hogy ők ne csak egzisztenciális biztonságban, kényelmes körülmények között, könnyen hozzáférhető adatok mellett, hanem érzelmi és szakmai támogatással is bírnak-e. (Sic!) Lehet akadémiákat létesíteni, lehet képzéseket tenni, a kérdés az, hogy hatékonyak-e ezek akkor, ha egy olyan szervezetben kell bíráskodni, ahol állandóan egzisztenciális félelemben él sok-sok bíró; ahol a pályázati rendszernek a nem igazán tetszetősen folytatott módja azt érzékelteti a bíráknál, hogy dolgozhatsz te kiválóan, lehetnek jogerős ítéleteid akár helybenhagyással, akár a fellebbezés hiányával, dolgozhatsz te éjt nappallá téve, becsülik-e a vezetők ezt a hozzáállást, vagy inkább az a megbecsült, aki a munka mellett igyekszik jóban lenni bizonyos bírósági vezetőkkel.

Amikor a bizottságban tárgyaltuk ezt a kérdést, akkor feltettem elnök asszonynak azt a kérdésem, hogy lehet az, hogy számtalan bíróságon a betölthető álláshelyekhez képest kevesebb, gyakran jelentősen kevesebb a betöltött bírák száma. Érdeklődtem arról, hogy nincs érdeklődés a bírói hivatás iránt. Vagy ha magasabb szintű bíróságról beszélünk, nincsenek motiválva a bírák arra, hogy pályázzanak a betölthető állásokra? Azt válaszolta elnök asszony, hogy a bírák igen nagy százaléka nő, és miután ők családot alapítanak és gyermekeket szülnek, ezért ők bizonyos időre kiesnek a bíráskodásból, és az ő helyeiket nem lehet betölteni, ezért vannak ezek a különbségek. De én azért azt szeretném mondani, hogy a Kúrián a 92 betölthető bírói hely közül 84 van betöltve, és elég nehezen tudom elképzelni a kúriai bírák kora alapján, hogy feltétlenül a szülés miatti otthonmaradás okozza, hogy permanensen legalább nyolc kúriai bíró hiányzik. Remélem, nem azért, mert várnak valakire, hogy valamilyen módon elérje azt a lehetőséget, vagy azokat a feltételeket meg lehessen a személyét illetően határozni, hogy ő is kúriai bíró legyen, vagy valami más okból lebegtetnek betöltetlen álláshelyeket, ha hirtelen valakinek elvesztett egzisztenciáját esetleg egy kúriai hellyel lehetne pótolni.

Az van a beszámolóban  ezt kiemelte Bajkai képviselőtársam is , hogy az ügyek 87,5 százaléka az adott szinten egy éven belül befejeződik. Ez így egy laikus számára nagyon szépen hangzik, csak azt az egy szót kell ebből kiemelni, hogy az adott szinten. Az adott szint pedig járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria. Melyik adott szintről beszélünk? Mert ha például egy járásbíróságon kezdődött ügy egy év alatt ér véget, majd pedig ha fellebbezik, a törvényszéken is egy év alatt ér véget, és esetleg még felülvizsgálat is történik, az meg már nem egy, hanem három év. Ha áttekintjük a statisztikai adatokat, akkor azt is látjuk, hogy a befejezett ügyek számában természetes módon ott találjuk azokat a nemperes eljárásokat, azokat az egyébként pár hónap alatt az ügyek természeténél fogva befejeződött ügyeket, amelyek rendkívüli módon tudják a statisztikát javítani, s akár azt az érzetet kelthetik az emberekben, hogy milyen gyorsan befejeződnek az ügyek Magyarországon a bírósági fórumokon, majd aztán a saját egyéni ügyében azt látja, hogy ez mégsem így van. Tetszetősek a statisztikai adatok, de érdemes mindig a részletek mögé nézni, és abból megítélni egy szervezet munkáját.

Én magam is, amikor a közigazgatási bíróságok tárgyalása során felszólaltam, megemlítettem azt az európai uniós felmérést, amely szerint a magyar közigazgatási bíráskodás a legkiválóbb az Unióban, sok-sok szempont alapján. És akkor feltettem azt a kérdést, hogy ha ennyire zavartalan és kiváló a közigazgatási bíráskodás a bírósági szervezeten belül, akkor vajon miért kell közigazgatási bíróság, amit tegnap a kormánypárti képviselők megszavaztak. (Dr. Hende Csaba: Hogy még jobb legyen!) Most is fenntartom ezt a kérdést, különösen azért, mert elnök asszony a beszámolóiban is rendre kiemeli, hogy ez az egységes bírósági rendszer és annak irányítása milyen kiválóan működik, és sem érdemben, sem az ügyek elbírálásában, sem emberanyagban, sem a jogi környezetben nincsenek olyan hiányosságok, amelyek okán itt komoly változásoknak kellene történnie.

(11.00)

Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen szavaimat nem elnök asszonyhoz intézem, hanem azokhoz a képviselőkhöz, akik támogatták és szorgalmazták a közigazgatási bíráskodás létrehozatalát, és aztán tegnap már szavazásra is a Ház elé került. Különösen akkor, amikor azt látjuk, hogy egy olyan új bírósági rendszer jön létre, amely teljes mértékben kormányfelügyelet alatt áll, a legutolsó témáig, még a bírói beosztásig is majd az igazságügyi miniszter kezébe kerül. (Hende Csaba: Nem így van.) Majd meglátjuk persze, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, de hangsúlyozni kívánom, hogy ha valóban ilyen csodálatosan működik az a rendszer, amit létrehozott Handó Tünde képviselő asszony (sic!), miért kellett az adófizetőket, a polgárokat megterhelni egy új bírósági rendszer létrehozatalával, amely minden tekintetben párhuzamosan fog futni a rendes bíráskodással.

Végül pedig engedjék meg a tisztelt képviselőtársaim, elnök úr, azt, hogy én a személyzetnek szeretném megköszönni azt a munkát, amit akár 2017-ben, akár ’18-ban elvégeztek a bíróságok életében. Jó pár tisztviselővel vagyok napi kapcsolatban is, illetőleg baráti kapcsolatban, és látom azt a heroikus küzdelmet, amelyet annak érdekében folytattak, hogy a kötelező elektronikus eljárás, az új polgári perrendtartás, az új büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján a többletfeladatokat ellássák.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elnök asszony nem tudna ilyen pozitív előterjesztést tenni, beszámolót tenni, ha azok az emberek, akik ott dolgoznak, nem végeztek volna sokkal nagyobb áldozattal munkát, mint amit egyébként tőlük elvárhatunk. Úgyhogy, ha megengedik, én nekik köszönöm meg mindezt.

Köszönöm szíves figyelmüket, köszönöm képviselőtársaim, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalásokra van lehetőség, ha jelentkezik valaki. (Nincs jelentkező.) De nem látok jelen pillanatban jelentkezőt, így az együttes általános vitát lezárom, és megkérdezem Handó Tünde asszonyt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, kíván-e az elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen az elismerő szavakat a bírótársaim, az igazságügyi alkalmazottak nevében. Valóban, mindaz, ami eredmény, ami siker, csak velük és csak általuk érhető el. Én ismételten szeretném ugyanakkor megköszönni a Magyar Országgyűlésnek, a magyar kormánynak, a végrehajtó hatalomnak is azt a segítséget, amit kaptunk, természetesen, ami a pénzügyi segítséget illeti, az adófizetők hozzájárulása által is.Külön köszönöm azt, hogy ezekből a forrásokból a jogalkotási együttműködéssel sikerült a bírói illetményt emelni 2018. januárig 15 százalékkal, az igazságügyi alkalmazotti illetményt 30 százalékkal átlagosan. Valóban, egy olyan életpályát tudunk most már kínálni az igazságügyi alkalmazottaknak, és reményeink szerint mielőbb  hiszen erre már ígéretet kaptunk  a bírók számára is, ami egzisztenciális biztonságot nyújt a számukra.

Valóban, mindennek az alapja, lényege az ember. Ezért is foglalkozunk nagyon sokat az emberekkel a bírósági szervezeten belül, ezért alakítottuk ki az életpályamodellt, ezért van három éve úgynevezett megtartó programunk, ezért indulnak a bíróságok a családbarát munkahely címért sikeresen. Ezért foglalkozunk külön az új generációval, és ezért alakítottuk ki a modern szervezetekben jól ismert, de nálunk még nem ismert coachtréneri hálózatot, hogy az emberi lélekkel is tudjunk foglalkozni, hiszen minden ügyfél arra vágyik, hogy az ügyében pártatlan, nyugodt, magabiztos, türelmes, empatikus bírókat találjon a bírói pulpituson.

Ami a bírói kinevezéseket illeti, ezek gyakran felmerülnek. Én magam jogász vagyok, bíróként is igyekeztem úgy eljárni, hogy előbb megnéztem, hogy mik a jogszabályi keretek, mik a tények, és azok alapján hoztam meg a magam döntését. Számokat mondok arról, hogy 2017-ben hogyan alakultak a vezetői pályázatok. Tudni kell azt, hogy a bírósági szervezetben közel 800 vezetői tisztség van, ebből 119 tisztség tartozik az OBH elnökének kinevezési jogkörébe.

A 2017. évben 16 vezetői pályázatot hirdettünk meg, abból 8 esetben került sor kinevezésre, 5 esetben nem volt pályázó, tehát eredménytelennek kellett nyilvánítani a pályázatot. Egy olyan eset volt mindössze, ez is olvasható egyébként a beszámolóban, ahol a törvényben biztosított mérlegelési jogkörrel élve eredménytelennek nyilvánítottam a pályázatot. Ami a bírói pályázatokat illeti, 2017-ben 274 bírói pályázatot írtunk ki, 259 volt eredményes. Egyébiránt ezekre az álláshelyekre 1900 pályázat érkezett, tehát sokszoros túljelentkezés volt a bírói álláshelyekre, és ahogyan említettem, a pályázatok 95 százaléka kinevezéssel, vagy ha már bíró pályázott az adott tisztségre, áthelyezéssel zárult. 15 volt, mindössze 4 százalék az eredménytelen pályázatok száma, és ebből a 15-ből 8 olyan, amiben egyáltalán nem érkezett pályázat. Azt gondolom, hogy a kinevezési gyakorlat nemcsak az én esetemben, hanem valamennyi törvényszéki elnök, ítélőtáblai elnök, akár a kúriai elnök tekintetében is megfelel a törvényi rendelkezéseknek.

S mivel elhangzott egy kérdés az engedélyezett álláshelyekről, és hogy a Kúrián miért hiányzik nyolc bíró a statisztikai adatok szerint, csak arra szeretnék utalni, hogy a Kúria önálló fejezetet képez a bírósági szervezetben, és a Kúria elnöke maga határozza azt meg, hogy mikor és mire ír ki bírói pályázatokat. Efölött az Országos Bírósági Hivatal elnökének semmiféle ellenőrzési, felügyeleti jogköre nincsen. Itt volt elnök úr, tőle meg lehetett volna kérdezni, de meg lehet kérdezni talán jövőre is, hogy miért hiányoznak a Kúriáról ezek a bírók.

Ami a statisztikával kapcsolatos kérdéseket illeti, hogy járásbíróságot nézünk, büntető ügyszakot, törvényszéki szintet, valóban nagyon sok nézőpontból lehet figyelni ezeket az adatokat. Egy európai sztenderdnek megfelelő adatszolgáltatás az, ami alapján mi első, második, harmadik helyezéseket értünk el európai színvonalon. De valóban lehet úgy is tekinteni a peres ügyeket, ha lineárisan nézzük, hogy mennyi idő alatt fejeződik be tipikusan egy eljárás. Ilyen adatok is találhatók a honlapjainkon.

Meg kell erősítenem azonban azt, ma már másodfokon, tehát a fellebbezett ügyekben a törvényszék, ítélőtábla 6 hónapon belül hozza meg a döntéseit. Ez egy példátlan eredmény; egyedül a Kúriánál van elmaradás, ahol jó, ha egy évhez közeli időpontban megszületnek a polgári, közigazgatási, munkaügyi ügyekben a döntések. Ott valóban sokat kell még javulniuk az ügyforgalmi adatokat illetően.

Köszönöm szépen a figyelmet, köszönöm szépen azt a komoly és megfontolt hozzászólást a képviselők részéről, amellyel a beszámolóhoz, és nem feltétlenül csak az én személyemhez, hanem valóban a bírósági szervezethez viszonyultak. Köszönöm az összes munkatársam nevében a bírókat, igazságügyi alkalmazottakat illető elismerő szavakat. Biztosak lehetnek abban, hogy ebben a bírósági szervezetben azon vagyunk, hogy az Alaptörvénynek, az eskünknek megfelelően teljesítsük feladatunkat, hogy azt az erőt, azt a biztonságot tudjuk nyújtani a hozzánk fordulóknak, amit jogosan várnak el tőlünk. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)

ELNÖK: Köszönöm Handó Tünde asszonynak a választ. Megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Mindenekelőtt köszönjük szépen expozéját, köszönjük szépen a parlamenti vitában elhangzottakra adott válaszával együtt. Úgy gondolom, hogy ez mindannyiunkat megerősíthetett abban, hogy az OBH 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolója elfogadásra ajánlott. Sőt, nemcsak hogy elfogadásra ajánlott, hanem mint ahogy az objektív tényadatokból kiderült, kifejezetten elfogadásra ajánlott, ugyanis nemcsak magyar, hanem európai szinten is kiváló eredményeket ért el.Egy ellenzéki felszólaló volt Varga-Damm Andrea személyében, az ő vonatkozásában tulajdonképpen elnök asszony megint csak mindenre megadta a választ, én azonban egy dologra, amit az elején képviselő asszony feszegetett, a jelenléttel kapcsolatban a következő megállapítást tenném. Ha körbenézünk és megnézzük, hogy milyen volt most az OBH 2017. évi beszámolója kapcsán a jelenlét, akkor objektív tényként megállapítható, hogy úgy a Fidesz frakciója, mint a KDNP frakciója képviseltette magát, és fideszes és KDNP-s képviselők is felszólaltak, részt vettek a vitában. Ezzel szemben, ha megnézzük az ellenzéki képviselőket, akkor az öt frakcióból három nem is volt jelen, és a két jelen lévő frakcióból pedig aktívan csak egy vett részt képviselő asszony jóvoltából a vitában.

A közigazgatási bíróságok tekintetében pedig, bár ez nem tartozik annyira szorosan az OBH 2017. évi beszámolójához, de hogy a tisztelt hallgatók is, nézők is pontosan értsék, föltette képviselő asszony azt a kérdést, hogy miért kell ez a közigazgatási bíróság, ha olyan jól végzik a jelenlegi bírósági keretek között a munkájukat. Tisztelt képviselő asszony, azért kell, hogy még jobban tudják végezni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Na, ne!  Z. Kárpát Dániel tapsol.) Azért, hogy még jobban tudják végezni, és képviselő asszony, ez nem magyar találmány, az osztrákok is bevezették három évvel ezelőtt (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), az osztrákok is bevezették a közigazgatási bíróságot.

Ahhoz képest, hogy Ausztria 1955-ben megkapta az örök semlegességet, Magyarországra is ez az örök semlegesség vonatkozott volna, ha három nappal korábban nem kényszerítik be Magyarországot a Varsói Szerződésbe, ezért, mivel Magyarország már egy katonai csoportnak lett a tagja, ezért rá már nem vonatkozhatott az örök semlegesség, mint ami Ausztriára. Tehát Ausztria 1955-től organikusan fejlődve, saját alkotmányát kialakítva, három évvel ezelőtt, azaz 2015-ben jutott el oda, hogy közigazgatási bíróságról szóló törvényt hozott. Ehhez képest, képviselő asszony, az a helyzet, hogy mi egész gyorsan jutottunk el, bár kisebb vargabetűkkel, mert 1949-ben, a szovjet szuronyok árnyékában Magyarországra rákényszerítettek egy szovjet típusú alkotmányt, és azzal egyidejűleg megszüntették az addig kiválóan működő közigazgatási bíróságot. Nekünk egy új Alaptörvényt kellett hozni  tudja, az a húsvéti Alaptörvény , és ezt követően rendbe kellett tennünk nyilván először a polgári jogi, büntetőjogi, anyagi jogi, aztán az eljárási jogi szabályokat, és most került sor arra, hogy a közigazgatási bíróság kérdését is rendbe tegyük. Tehát ahhoz képest, hogy Ausztriában 1955-től volt erre lehetőség, nálunk 1990-től nyílt meg, három év különbséggel, úgy gondolom, hogy ezt a csaknem 45 évet elég gyorsan behoztuk.

Köszönöm szépen, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1-12   13-24   27-50      Ülésnap adatai