Felszólalás adatai

Felszólalások:   41-56   57-76   77-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Cseresnyés Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/869. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány még az előző ciklusban nyújtotta be az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy hatályon kívül helyezze a napi fogyasztási cikket értékesítő nagy kereskedelmi vállalkozások veszteséges működésére vonatkozó tilalmat. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény jelen törvényjavaslat általi módosítása kivezeti a kereskedelmi törvényből a 9/A. §-ában foglalt veszteséges működés kereskedelmi tilalmát. Elöljáróban hangsúlyozandó, hogy a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, visszaszorította a belföldi adóelkerülési adógyakorlatot a címzettei körében. Ugyanakkor a szabályozással szemben felmerült uniós jogi aggályok orvoslása érdekében szükséges egy módosítás.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat alapjául a kereskedelemi törvényben foglalt veszteséges működés tilalma szolgál. E szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, a második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet.

E kereskedelmi tilalmat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CXII. törvény vezette be. Indoklásában világosan kimondta, hogy a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár többévi veszteséget is felvállaljanak az árak lenyomásával, így ellehetetlenítve azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat. A tilalom logikai alapja az volt az indokolás szerint, hogy nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, amely folyamatosan veszteséget termel. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, hiszen a tisztességes versenytársak tönkremennek, és a nagy tőkeerejű vállalkozások elfoglalják, elfoglalhatják a piacot.

A törvény indoklása utalt arra is, hogy miért került megállapításra azon kivétel, miszerint a gazdasági társaság megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni a tilalmat. Ezekben az években ugyanis jellemzően olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre a kereskedők, amelyeket nem fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához, és hosszú távon megtérülnek.

A szabályozás  megállapíthatjuk  sikeres volt. Eredményeiből a következő adatok emelhetők ki, néhány példát hadd mondjak el. Például 2013-ban és 2014-ben is negatív adózott eredményt produkált egy cég, 2015-től kezdődően kivétel nélkül pozitív mérleget közölt, tehát azóta pozitív a mérlege. 2010-től 2014-ig minden évben negatívan adózott egy másik kereskedelmi cég, 2015-től kezdődően folyamatosan növekvő, pozitív mérleget mutatott fel. Ugyanez igaz két másik cégre is: míg a 2014. üzleti évben átlagosan mínusz 8 milliárd forint adózott eredménnyel zártak ezek a cégek, az egyik közülük 2017-ben már több mint 2 milliárd, a másik pedig közel 4 milliárd forintos pozitív mérleggel zárt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fenti eredmények ellenére az Európai Bizottság úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban bizonyos uniós rendelkezésekkel, amelynek következtében kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta a vonatkozó magyar szabályozást. Hangsúlyozandó, hogy a magyar kormány az eljárás teljes folyamatában kiállt a szabályozás uniós joggal való összhangja mellett, ugyanakkor végül amellett döntött, hogy a legutóbb javasolt és elutasított magyar szabályozási javaslat helyett egy új, az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki. Ha azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá válik  hangsúlyozom: ha rövid időn belül nyilvánvalóvá válik , hogy a kidolgozásra kerülő javaslat nem éri el a kívánt célt, a szigorítás kérdése újra vizsgálható.

E szabályozástól is azt várja a kormány, hogy védve a tisztességesen versengő vállalkozásokat, hozzájárul a gazdaság egyre nagyobb arányú kifehérítéséhez. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Cseresnyés Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szatmáry Kristóf képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy igen érdekes törvénymódosítás fekszik előttünk, hiszen ritkán hangzik el egy törvénymódosítás kapcsán, hogy gyakorlatilag egy, az általam és az államtitkár úr által is elmondott abszolút sikeres törvényjavaslatot vonnánk most itt vissza az Országgyűlés előtt. És ez arra a másik, kicsit szélesebb ügyre világít rá, egyébként sokan sok mindent gondolhatunk az Európai Unióról és Brüsszelről, hiszen tudjuk, nap mint nap vitában állunk velük, de gyakorlatilag ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán látszódik az, hogy néha a süketek párbeszéde folyik Brüsszellel, és egy egyébként Brüsszel által is (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), egyébként egy általuk is (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) deklarált cél mellett miért is történik az, hogy a saját javaslataikkal ellenbe mennek.

(11.40)

Jól tudjuk, az, hogy az adóelkerülést az egész Európai Unióban is próbálják tiltani, sarkallt minket arra 2014-ben, hogy ezt a javaslatot beterjesszük, és ahogy itt elhangzott, valóban, a Magyarországon működő nagy nemzetközi cégek közül jó néhány valószínűleg azon erőfölényéből adódóan, hogy nemzetközi transzferek tekintetében jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, mint a hazai vállalatok, meg tudták azt oldani, hogy egyébként a nyereséges működésük mellett a magyarországi eredményeiket  valószínűleg adóoptimalizálás miatt  folyamatosan negatívan mutassák ki. Ugye, erre született az a javaslat, amit 2014-ben elfogadtunk és ’15-től életbe lépett, amely gyakorlatilag megtiltotta azon cégek működését, amelyek két egymás utáni évben ilyen eredményt produkáltak.

A javaslat sikerét mi sem mutatja jobban, az államtitkár úr által elmondott adatokból is látszik, hogy a Magyarországon működő nemzetközi cégek, és én talán megtehetem, hogy nevesítem is őket, ilyen volt a Tesco, a Spar, az Auchan és az Aldi is, amely 2015 előtt folyamatosan negatív eredményeket produkált, ebből követően az adóbefizetése is ehhez igazodott, hogy, hogy nem a törvény elfogadása után mind pozitívra változott. Mondaná az ember, hogy akkor miért is vagyunk ma itt. Hiszen azt gondolnánk, hogy van egy egyébként Brüsszel által is deklarált cél, próbáljuk a nagy nemzetközi cégeket arra rákényszeríteni, hogy vallják be az adójukat, ne trükközzenek vele, van egy jogszabály, ami eléri az eredményt  akkor miről is beszélünk? Hátradőlhetnénk, és azt mondhatnánk, hogy figyeljük az eseményeket, jó irányba haladunk. Ehhez képest az Európai Unió vezető tisztségviselői azt gondolják, hogy minden általuk meghatározott cél mellett, az adott jogszabály jól látható, pozitív hozadékai mellett is kifogásolják a törvényjavaslat működését, túlzottnak tartják.

Persze felmerül a kérdés, hogy mi is lehet ennek a szankciója, hiszen itt pozitív működő vállalkozásoknak a hátrányát kellene bebizonyítani az Uniónak. Tehát jó néhány kérdést felvet az Unió eljárása, azon túl, hogy az átlagpolgár számára vagy egy jogszabályhozó számára is értelmezhetetlen, amikor a saját céljaikkal szembemennek. De ahogy itt látható volt és hallható volt az anyagokból, az Unió ezt elég komolyan gondolta, és hosszú tárgyalás után sem volt hajlandó a magyar kormány számára egyébként pozitív visszajelzést küldeni a kiküldött alternatív javaslatokkal szemben. És valóban azt kell mondani, hogy a magyar kormány és a Fidesz-frakció is támogatja azt, hogy tegyünk egy gesztust akár Brüsszel, akár a nagy nemzetközi cégek felé, hogy a látható eredmények mellett kíváncsian várjuk, hogy az ezen jogszabály adta elrettentő erő nélkül is egyébként tartják magukat a tisztességes adózáshoz és a tisztességes bevallásokhoz. Én bízom benne, hogy igen, okulva az elmúlt három év tapasztalataiból. És még úgy is, ha ezt a törvényjavaslatot most visszavonjuk, jó eséllyel gondolhatunk arra, hogy ezen nemzetközi cégek, látva a magyar kormány elszántságát, és azt, amit államtitkár úr is mondott, hogy amennyiben szükséges, bármikor a korábbihoz hasonló, az adóelkerülést elrettentő szabályozást tudunk bevezetni, jó útra térnek, és a jövőben valóban az eredményeikhez és a Magyarországon megtermelt profitjukhoz mérten fognak Magyarországon adózni és a könyveikben ezt kimutatni.

Tehát összességében a Fidesz-frakció nevében támogatjuk a jó szándékunk jeléül mind Brüsszel, mind az érintett cégek tekintetében ezt a módosítást; ha Brüsszelnek baja van vele, akkor próbáljunk más megoldást találni, vonjuk vissza. De még egyszer, ez az egész ügy jól jellemzi az Európai Unió számunkra néha érthetetlen logikáját, hogy egy eredményt elért, egy jó törvényt visszavonunk, még akkor is, ha egyébként a célokkal akár Brüsszelben, akár itthon is egyet tudunk érteni.

Tehát, tisztelt Ház, tisztelt Országgyűlés, ez egy jó tanulómese az Európai Unió szabályozásáról számunkra, főleg olyan területen, mint a napi fogyasztási cikkek kereskedelme, de lássuk valóban azt, hogy ez a jó szándék meghozza a gyümölcsét, és a nemzetközi cégek adózása az elmúlt három évhez igazodóan nem fog változni, tehát nem térnek vissza az adóelkerülés útjára.

Ebben bízva a Fidesz-frakció részéről támogatjuk a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Szatmáry képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony és Z. Kárpát Dániel képviselő úr fogja majd ismertetni a frakció álláspontját, mindösszesen 15 percben.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a kormánypárti képviselőket, államtitkár urat, el kell mondanom, hogy természetesen az Európai Unió kötelezettségszegési eljárásával összhangban a Jobbik-frakció is támogatja azt, hogy ez a jogszabályhely kivezetésre kerüljön, hatályon kívül helyezzék.Azt gondolom, fontos azt elmondani, hogy egy kereskedelmi törvényről beszélünk, amelyben egy adózási és számviteli eljárást rendeznek. A céllal egyetértünk, igenis fontos az, hogy szabályozzuk a vállalkozás folytatásának elvével összhangban, hiszen ez a számviteli alapelv, ezzel kapcsolatosan született meg ez a jogszabály, ugyanis, ha két éven keresztül negatív vagy nulla eredményt ér el egy vállalkozás, amely napi fogyasztási cikk értékesítésével szerzi nettó árbevételének több mint felét, akkor azt a tevékenységet köteles felfüggeszteni.

Nem véletlenül mondtam azt, hogy eredmény, ugyanis magában a jogszabályban is, ami most előttünk fekszik, hibásan szerepel az eredmény megnevezése: önök mérleg szerinti eredményt írtak, ez az adózott eredmény. Úgy gondolom, ezt fontos kiemelni, hogy melyik eredménykategóriáról beszélünk. És államtitkár úr is mérleg szerinti eredményt mondott, ami már jó pár éve nincs a magyar számvitelben.

Úgyhogy nagyon fontosnak tartom elmondani azt, hogy ezeket a jogszabályokat a helyükön kell kezelni, nem biztos, hogy ennek itt a kereskedelemről szóló törvényben van a helye, hanem van erre egy 2018. január 1-jén hatályba lépett adózás rendjéről szóló törvény, vagy akár nézzük a számviteli törvényt, vagy pedig a polgári törvénykönyvben is vannak olyan rendelkezések, amely a vállalkozásokra, a gazdasági társaságokra vonatkozik, ott van ezeknek a helye, és ez nem véletlen. Engedjék meg, hogy egy személyes kedvencemet elmondjam itt a magyar törvényalkotásra, a kormánynak a nem túl szerencsés helyre elhelyezett adózási tevékenységéről. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben találunk egy áfarendelkezést, az önkormányzatoknak át kellett adnia ezeket a közművagyonokat, és térítésmentesen tették ezt a szolgáltatók felé. Ebben a jogszabályban találjuk azt, hogy ez közcélú adománynak minősül az általánosforgalmiadó-törvény szerint. Kérdem én, ha van nekünk egy általános forgalmi adóról szóló törvényünk, amelyben le van írva, hogy mi minősül közcélú adománynak, taxatíve fel van sorolva, meddig tartott volna még az, hogy egy pluszpontot oda betesznek, hogy egyébként a víziközművagyon átadása bizonyos feltételek mellett, ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben van, azok ezzel kiegészüljenek.

Én azt gondolom, és egyet is értek, államtitkár úr mondta, hogy kidolgoznak majd egy újabb jogszabálytervezetet, amennyiben úgy látják, hogy ezek a vállalkozások ismételten arra törekszenek, hogy negatívban vagy pedig nulla adózott eredménnyel zárják ezeket az éveket, de megvan ennek a helye, meglenne ennek a helye.

(11.50)

Én nagyon bízom benne, hogy a tisztelt kormány és az előkészítő szakemberek is oda fogják helyezni ezeket a szabályokat, ahová valók, az adózási és számviteli törvénybe, és annak a lehetőségeit ki fogják használni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelemről szóló törvény 9/A. §-át hatályba léptető 2015-ös módosítás sikeresnek tekinthető, figyelembe véve, hogy 2015-től kezdődően egyetlen, a szabályozás hatálya alá eső gazdasági társaság sem produkált negatív adózott eredményt, a korábbi évektől eltérően. Az Európai Bizottsággal kapcsolatban itt már szóba került, hogy előbb egy EU-piloteljárás keretében, majd egy kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta a nevezett szakaszban feltüntetett tilalmat, és annak során megállapította a Bizottság, hogy az nincs összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkelyében rögzített letelepedés szabadságára, valamint a 63. cikkben rögzített tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi európai uniós rendelkezésekkel.

Magyarország Kormánya több javaslatot is felvetett a szabályozás elfogadhatóvá tétele érdekében, azonban sajnálatos módon a Bizottságot nem lehetett meggyőzni a magyar álláspont európai uniós joggal való összhangjáról. Tekintettel azonban az Európai Bizottság döntésére, amelyet a magyar kormány tiszteletben tart, a T/896. számú törvényjavaslattal 2018. december 31. napjától hatályon kívül helyezi a kereskedelemről szóló törvény Bizottság által aggályosnak ítélt szakaszait, és az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki és mutat be az Európai Bizottság számára.

Az intézkedés, arányos jellegéből fakadóan, várhatóan és reményeink szerint meg fog felelni a Bizottság és a kormány elvárásának, és az új adójogi szabályozás is azonos elrettentő hatást fog kifejteni és képes lesz az előző intézkedés gazdaságfehérítő erejét felmutatni, hiszen a hitelezővédelem, a belföldi adóbevételek védelme, a visszaélések elleni küzdelem szempontjából, valamint az adórendszer koherenciájának megőrzése érdekében a törvénymódosítás továbbra is szükséges, amelyet a KDNP támogat. Köszönöm szíves támogatásukat és figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Érdekes ez a törvénymódosítás, és először is mondom, hogy az MSZP frakciója ezt támogatni fogja.A kiskereskedelmi törvény módosításánál én már itt lehettem a parlamentben, és elég érdekes vita zajlott itt akkor is. Örülök, hogy Szatmáry Kristóf az előterjesztő, mert ő el is mondta, hogy ezt a törvénymódosítást 2014-ben az Auchan, a Spar, az ALDI, a Tesco, a nagy áruházláncok ellen nyújtották be. És akkor itt nem beszéltünk arról, és mi akkor a parlamenti vitában is elmondtuk, hogy ez a törvénymódosítás nem szólt mondjuk a CBA-ról, a COOP-ról, a Realról. Csak a CBA-t hozom fel, amelyik kimondott politikai szálakkal fűződik a kormánypárthoz. Akkor ezt mi el is mondtuk a parlamenti vitában, és önök folyamatosan arra hivatkoztak, hogy önök a kis magyar boltokat védenék meg ezzel a törvénymódosítással; azért kell ilyen súlyosan beavatkozni ezzel a törvénnyel, mert Magyarországon előnyben kell részesíteni a hazai kisboltokat.

Akkor én felolvasnék önöknek egy cikket, ami az idén, 2018. május 22-én jelent meg, hogy mennyire sikeres volt az önök gazdaságpolitikája az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudták megvédeni Magyarországon ezeket a kisboltokat. „Csak tavaly 4 ezer kiskereskedelmi bolt zárt be Magyarországon. 2017-ben körülbelül 4 ezerrel csökkent a hazai kiskereskedelmi boltok száma. Egyre kevesebb a bolt Magyarországon, sőt azoknak a településeknek a száma is csökkent, ahol legalább egyetlen helyen lehetne vásárolni. Csak tavaly 18 faluban az utolsó kisbolt is bezárt.

Az üzletek megszűnése mögött két döntő ok szerepel: a munkaerőhiány és a minimálbér okozta költségnövekedés. A folyamat egyébként nem tavaly kezdődött. Az elmúlt öt évben lettek igazán drámaiak a mutatók. 2012 óta 21 ezer bolt szűnt meg, így 154 ezer helyett ma már csak 130 ezer boltba mehetnek vásárolni Magyarországon. Ráadásul ma 228 olyan település van az országban, ahol nincs helyben bolt, míg 5 évvel ezelőtt ez a szám még csak 156 volt.”

Én azt gondolom, hogy azok a törekvések, amikre önök hivatkoztak, hogy hogyan szeretnék Magyarországon megóvni ezeket a kiskereskedelmi üzleteket, mondhatni azt, hogy nem sikerültek, kedves képviselőtársaim. Amiket mi mindig elmondtunk: a minimálbér okozta feszültséget pontosan ezek a kisvállalkozások nem tudják Magyarországon megoldani, a rettenetes nagy munkaerőhiányt, amit évek óta mondunk, hogy a kormánynak kezelnie kellene, ezek a vállalkozások egyszerűen már nem tudják Magyarországon kezelni.

És ha arról beszélünk, hogyan kellene megregulázni ezeket a nagy áruházláncokat  visszatérek az előző mondataimhoz , akkor én azt gondolom, hogy nem tehetünk kivételt a magyar áruházláncok között sem. Azért egy pikáns mondatot hadd mondjak Szatmáry Kristófnak: amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon mindenkinek be kell tartani az adózásban a törvényeket, akkor ezt önnek külön ajánlanám az ön cégeinél is, hogy ez mindenkire vonatkozik, ha fideszes, ha nem fideszes. Magyarországon mindenkire kellene hogy vonatkozzanak a törvények. Én azt gondolom, hogy ez alól senkinek nem szabad kivételnek lennie.

Üdvözlendő, hogy néha ajánlásokat fogadnak el az Európai Uniótól. Én azt gondolom, ezt más esetben is megfogadhatnák. Ha arról beszélünk, hogyan működnek Magyarországon a demokratikus berendezkedések, hogyan vettek el jogokat intézményektől, hogyan működik a szociális terület, hogyan működik a korrupció Magyarországon, akkor nagyon sok ajánlást meg lehetne fogadni az Európai Uniótól, de akkor mást is felhozok, az ellenzéktől is nagyon sok ajánlást el lehetne fogadni, úgyhogy támogatni fogjuk ezt a módosítást.

Én meg arra kérem önöket, hogy a következő időszakban azokra a komoly problémákra is adjanak választ, hogy ne rosszabb adatokkal jöjjünk ide egy fél év múlva, hogy újabb és újabb kisboltok szűntek meg, és újabb települések kerültek megint olyan helyzetbe, hogy most már nemcsak az orvosi rendelő, nemcsak az iskola, nemcsak az óvoda zárt be, hanem most már az utolsó bolt is megszűnt. Én azt gondolom, hogy ezekre kellene önöknek hatékony választ adni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és a Párbeszéd padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Most megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én megértem, hogy a Fidesz nem nagyon szeret Brüsszelbe járni, merthogy folyamatosan pofonokat kapott, és ez a törvény is arról szól, hogy az egyik elbukott kötelezettségszegési eljárás után kénytelen volt módosítani, illetve visszavonni azt a súlyosan diszkriminatív törvényt, amellyel megpróbálta a szövetségeseinek, a politikai barátainak, illetve a gazdasági támogatóinak kedvező szabályozást megvalósítani.A Fidesznek nagyon rossz sorozata van most Brüsszelben, illetve Strasbourgban, mikor hogy. Elfogadták kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést, amely megállapítja, hogy az elmúlt nyolc évben a magyar kormány a magyar nép ellen bűnök tucatjait követte el. (Zaj a kormányzó pártok padsoraiban.) Elfogadták kétharmaddal  a néppárti képviselők is  a Sargentini-jelentést. Tehát a Fidesz pártcsaládja is azt mondja, hogy vállalhatatlan Orbán Viktor és pártja politikája. Sőt, azt is elfogadták, hogy a Néppárt nem a Fidesz által egyetlen és kizárólagosan fontos témának gondolt migráció kérdéskörével kampányol, hanem megpróbálja azokat a pozitív eredményeket elmondani a kampányban, amik ehhez a pártcsaládhoz kötődnek, annak érdekében is, hogy Orbán Viktort és a Fideszt háttérbe szoríthassák ebben a kampányban. Sőt, ha kizárásra kerül sor, és szégyenteljesen kivágják a Fideszt a saját pártcsaládjából, akkor ennek ne legyen az európai parlamenti kampányban semmilyen következménye.

(12.00)

Tehát egy ilyen kudarcszéria egyik eleme, ami itt most előttünk fekszik az asztalon, az, hogy a Fidesz kénytelen visszavonni az itthon erőből átnyomott törvényjavaslatát, illetve éveken keresztül érvényben lévő diszkriminatív törvényét, amit egyértelmű, hogy a CBA-s Lázár-fivérek mondtak tollba, a Fidesz pedig jó hűbéresként vagy legalábbis a baksis reményében ezt a törvényt átvitte a Magyar Országgyűlésen.

A Párbeszéd lenne a legboldogabb (Dr. Hoppál Péter: Ki az a Párbeszéd?), ha ez a törvény tényleg arról szólt volna, hogy megadóztassák a nagyvállalatokat. De tudjuk, hogy a Fidesz politikája arról szól, hogy a felső 1 százalékot segítik, a felső 1 százaléknak kedveznek, a nagyvállalatoknak és azok tulajdonosi körének kedveznek. Ezért csökkentették le a 19 százalékos társasági adót 9 százalékra, ezért adnak azon felül is adókedvezményeket úgy, hogy a tényleges adókulcs körülbelül 5 százalék a legnagyobb vállalatok esetében, de vannak, akik konkrétan nulla forint társasági adót fizetnek. Ezért vezették ki az offshore-adót, hogy azoknak a cégeknek, amelyek eddig is csak arra használták az országot, hogy minél kevesebb adót kelljen az itt kimutatott profitjuk után fizetni, hogy azt a pénzt se kelljen megfizetniük, és sorolhatnánk tovább, hogy hogyan kedvezményezi, mondjuk, a bankokat, amelyek 700 milliárdos rekordprofitot emeltek ki a magyar emberek és a magyar kis- és középvállalkozások zsebéből. Tehát a Fidesznek ez a politikája.

A Fidesznek nem az a politikája, hogy akár a kereskedelemben megadóztassa a nagyvállalatokat. Ez kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a CBA tisztességtelen versenyelőnyre tehessen szert. Az a CBA, amelyről tudjuk, hogy körülbelül feleannyi, legalábbis fehéren feleannyi jövedelmet biztosít a munkavállalóinak, mint a kormánypártok által ostorozott más kiskereskedelmi láncok.

Tehát ha a Fidesz a 99 százalék érdekeit képviselné, akkor először is biztosítaná azt, hogy ne kelljen bezárniuk a kisboltoknak  számos településen, ahogy ezt Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam elősorolta, hogy hány tízezer helyen kellett lemondaniuk a vásárlóknak az alapvető cikkek beszerzésének a lehetőségéről -; vagy gondoskodna legalább a kiskereskedelemben dolgozókról, hogy ők tisztességes béreket kapjanak, tisztességes munkakörülményeket biztosítsanak számunkra, ami nem a vasárnapi boltzár, hanem például a vasárnapi 100 százalékos bérpótlék formájában valósulhatna meg; vagy például egy tisztességes munka törvénykönyve formájában valósulhatna meg, amire a Fidesz megint csak nem mutatott 2012-ben sem hajlandóságot, hogy a munkavállalók érdekeit figyelembe vevő munka törvénykönyvét fogadjon el. Ehelyett ott is a nagyvállalati lobbi nyomásának, a munkáltatói oldal nyomásának engedve, a tőkét kiszolgálva hozta hátrányos helyzetbe a magyar embereket, a magyar dolgozókat, munkavállalókat.

Tehát rettentő boldog lennék  még egyszer , ha azt a célt szolgálta és jól szolgálta volna az elmúlt években ez a törvény, amit most kénytelenek visszavonni. De ez egy álságos, hazug indoklás, amit az elmúlt percekben a Fidesz-KDNP-s képviselőtársaimtól hallhattunk. A valós cél egyértelműen a diszkrimináció volt, illetve a Fidesz-szövetséges oligarchák támogatása, ezért a Párbeszéd nagy örömmel fogja támogatni azt, hogy ezt a törvényt eltöröljük, és nagy örömmel asszisztálunk a Fidesz kudarcsorozatának, a Fidesz brüsszeli vereségsorozatának a következő állomásához, amely ezzel a szavazással fog megvalósulni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Tordai Bence képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kettő percre kért szót Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért itt a vezérszónoki kör végét elhallgatva szeretném kifejezni, hogy én nem tudok azonosulni a „minél rosszabb, annál jobb” elvével. Tehát én semmilyen esetben nem fogok örülni, ha brüsszeli nyomásra Magyarország Kormányának akármilyen szinten meg kell hátrálnia, sőt állítom, hogy ebben az esetben nem is kellett volna önöknek meghátrálniuk. Tehát az igazi férfias, lélekbátorságra való viselkedést most kellett volna tanúsítani. Lehet, hogy ön szerint ez vicces, államtitkár úr, szerintem komoly, húsba vágó kérdés.Azt is szeretném elmondani, egyébként az önök védelmében részben, de ne fogadja el, ha nem akarja, nem is önnek szánom, hanem sokkal tisztességesebb hozzáállású kollégáinak, hogy itt egyáltalán nem csak a CBA-ról van szó. Magam a Fogyasztóvédelmi bizottság korábbi tagjaként részletesen megismerkedhettem azokkal a jelentésekkel, amelyek a magyarországi fogyasztóvédelmi visszásságokat részletezték. El kell hogy mondjam, itt azért nem a CBA volt a vezető helyen.

El kell hogy mondjam, itt a külföldi hálózatok visszaélései voltak iparszerűek és milliárdokban mérhetőek, brutálisan magas összegeket érintve. Bizony egy másik magyar láncolat volt az, kisebb boltok egyébként óriási sorozatával, amely a fogyasztóvédelmi visszásságok nagy részét produkálta. Én azt látom, hogy ez a kérdés nem egyszerűen fekete vagy fehér. A CBA-hálózat tekintetében is nagyon tisztességes vállalkozók, nagyon tisztességes gazdálkodó egységek váltják egymást olyanokkal, akik sajnos valóban visszaéléseket foganatosítanak.

Ugyanakkor nagyon szeretném azt, ha ez a vita mindig is a magyar vállalkozó, a magyar dolgozó szempontjából kerülne megközelítésre, az ő előnyben részesítésük lenne az első szempont. Pontosan az fáj nekem, hogy erre lenne lehetőség, a magyar jogrendszer számtalan lehetőséget és egyébként teret nyújtana erre, és pontosan azt a bátorságot hiányolom a kormányzatból, amely a külföldi hálózatoknak történő nekimenetel formájában nyilvánul meg, az utóbbi években ugyanis csak kozmetikai jellegű lépéseket láthattunk ezen a téren. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr jelentkezett rendes, hosszabb felszólalásra is. Z. Kárpát Dánielnek adom meg a szót.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Naiv az ellenzéki képviselő, amikor normál felszólalásra jelentkezik, és azt hiszi, hogy még mást is érdekel ez a vita (Derültség a Jobbik soraiban.), adott esetben megtermékenyíti a korábbi vezérszónoki kör gondolatai korábbi képviselőtársaimat arra, hogy felszólalásra jelentkezzenek. Azt sem ígérem, hogy utoljára jelentkeztem (Derültség a Jobbik soraiból.), hiszen ez a kérdés mindent megmutat a magyar gazdaságpolitikáról és a kormányzat farizeus hozzáállásáról.Hiszen mi történt? A 2014-es irányt, a korábban kereskedelemről szóló, egyébként sokkal inkább adózási  ahogy kiváló képviselőtársnőm elmondta  törvényt én magam támogatni tudtam, ha nem is minden elemében, de az alapelveit maximálisan. Egyébként egy hosszú, bizonyos elemekben közös csatának a vége volt az, hiszen ha emlékeznek, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal, akkori képviselőtársammal harcoltunk nagyon sokat azért, hogy külföldi láncolatok megbírságolása esetén az az összeghatár, amit ők maximumként kaphatnak, ne álljon meg a 100-200 milliós tételnél, 2, azaz kettőmilliárdig sikerült feltolni ezt az összegkeretet. Ebben lényegében közmegegyezés volt a jóérzésű nemzeti érzelmű képviselők között itt a Házban.

Nagyon fájdalmas egyébként, hogy azóta ezek a konstruktív szakmai viták lényegében kihaltak. A Fogyasztóvédelmi bizottságot maga a Fidesz szántotta be. Maga a Fidesz szüntette meg az önálló Fogyasztóvédelmi bizottságot, olvasztotta bele a gazdasági megabizottságba, ahol ugyan albizottsági formában működhetett tovább a fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozó grémium háromfős tagsággal, annak az esélye, hogy ez működőképes üléseket tarthasson, lényegében nulla volt, és ha az ülés nem határozatképes, akkor arra szakértőt odahívni, médiát odahívni lehetetlen. Tehát engedte a Fidesz kilúgozni ezt a területet. Már akkor láttuk, 2014-ben, amikor ez a jó szándékú elmozdulás megtörtént, hogy igen, a külföldi hátterű kereskedelmi láncokat kordába kell szorítani, a tevékenységüket, ha túlkapások jellemzik, akkor szankcionálni kell.

No de mi történt ezután? Még a kormány brüsszeli meghátrálása előtt ezek a multicégek az okos szakjogászaik révén kitalálták, hogy a portfóliójuk megfelelő diverzifikációjával pontosan akkora üzemegységekre tudták lebontani a saját tevékenységüket, amely az úgynevezett különadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és egyebek hatálya alól kiesik, tehát lényegében ugyanúgy a közteherviselésen kívül tudtak maradni, mint a korábbiakban.

Ilyen esetben mit csinál egy kormányzat, amely figyeli a saját tevékenységét? Egy monitoringrendszert működtet. Megvizsgálja, hogy az, akire kivetettem azt az adóterhet, a célnak megfelelően részt vesze a közteherviselésben. Amikor önöknek látniuk kellett  ha nem látták, akkor mi elmondtuk önöknek itt a parlamentben már akkor is , hogy ez történt, akkor be kellett volna hogy hozzanak egy újabb törvényjavaslatot, és rendbe kellett volna tenni ezt az egész szisztémát oly módon, hogy a piacfelügyelet viszonyait rendezzék, és megvizsgálják, hogy adott esetben állnake piaci folyamatok egy áremelés, egy adóbefizetés, az adó be nem fizetése mögött. Nyilván akkor lehetett volna lépni a piacon keresztül anélkül, hogy bármely parlamenti képviselőnek közvetlenül piacgazdasági viszonyokba bele kellett volna vagy bele lehetett volna nyúlnia, amit egyébként én sem támogatnék.

Szeretném elmondani, hogy ezek a multicégek, ezek a közületek tökéletesen kikerülték a közteherviselést, sőt a kormányzat stratégiai szerződései, az ott tanúsított viselkedése megmutatja, hogy a kormányzat igazából simogatja ezeket a cégeket.

(12.10)

Tehát ijesztő volt az az összevetés, hogy az általam nagyon nem tisztelt Gyurcsány-, Bajnai-kormányok fémjelezte időszakhoz képest ez a mostani Fidesz-kormány munkahelyenként sokkal magasabb támogatást, vissza nem térítendő támogatást biztosít a multinacionális társaságoknak, mint a balliberálisnak nevezett elődei. Ezt fejelik meg a sok esetben titkos stratégiai szerződésekkel, és a stratégiai szerződések legnagyobb bűnét se felejtsük ki ebben a körben! Ez pedig az volt, hogy a munkabérek lassú felzárkóztatását még csak stratégiai célként sem tűzték ki.

Pontosan erre volt válasz a Jobbik béruniós kezdeményezése, és bár Magyarország Kormánya nem hallotta meg az idők szavát, még az általam szintén olyan nagyon nem tisztelt brüsszeli apparátus céljai közé is legalább ideológiai szinten bekerült a bérkiegyenlítődés, tehát a gazdasági téren harmatgyenge Brüsszel is megelőzte önöket ezen a területen. Hiszen önöknek a magyar emberek munkabére a multinacionális cégeknél, a CBA-nál, a Tescónál, de egyébként még a Coopnál dolgozók bére sem érdekli annyira, mint hogy a külföldről idejövő közületeket adókedvezményekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal simogathassák.

Tehát ezen törvényjavaslat kapcsán is arra szólítjuk fel önöket, hogy Brüsszelben vigyék ezt a folyamatot sokkal tovább, hiszen legyünk őszinték: mi következett volna abban az esetben, ha önök most ellenállnak, vitába bocsátkoznak, verik az asztalt? Az történt volna, hogy a magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az EP által ismertetett kifogásokra. Ez egy felszólító levél gyakorlatilag, amiről most beszélünk. Önök mit csináltak? Az első csettintésre visszavonják az egész törvényt, eltörölnek mindent, és visszaállítják az eredeti állapotot. Aztán nyilván megpróbálnak trükközni majd más törvényjavaslatokban, hogy amit lehet, megtartsanak belőle, Brüsszel engedélyével.

Ezzel szemben, ha erre a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország újabb észrevételeket kap, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság még akkor is csak úgy dönthet  egyébként feltételes módban , hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Tehát önök most az indoklással ellátott véleménytől félnek annyira, hogy azonnal megpróbálják megszüntetni a közteherviselés felé mutató törekvéseket is Magyarországon ahelyett, hogy végre bokszolnának egy jót Brüsszellel, egy érdemi téma kapcsán, ami a magyar emberek pénztárcájáról, mindennapi megélhetéséről, a munka törvénykönyvéről is szólhat, a munkahelyi biztonságról is szólhat. Idehozhatnánk a munkahelyi balesetek számát, szintén fogyasztóvédelmi kérdés is, amely másfélszeresére növekedett 2010 óta, mióta önök vannak kormányon.

Ezekkel kellene nekünk foglalkozni, ezek a valódi húsbavágó kérdések! És még ha ez az indoklással ellátott vélemény megjött volna, ezt követően a Bizottság sokadik lépésként tehetné meg, szintén feltételes módban, azt, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi ezt az ügyet, amely bíróság még mindig dönthet akárhogy. Tehát számtalan nyitott kérdés, nyitott kapu van ebben az egész szisztémában, és bőven lehetőségük lenne önöknek, hogy küzdjenek a magyar érdekekért.

Úgy gondolom, hogy ez egy hiteles küzdelem lenne, ha mondjuk, Szatmáry államtitkár úr, akinek az e téren elvégzett munkásságát nagyon tisztelem, kiállna, és azt mondaná, hogy a magyar érdekekért, a magyar vállalkozók érdekében ilyen-olyan brüsszeli, strasbourgi erőkkel összecsap, az én támogatásomat bírja ebben. Tudom, hogy nem divat a mai politikai világban az, hogy egyik párt tagja a másik munkásságát támogatja, én vállalom, hogy a magyar emberek érdekében ebbéli munkásságukban bármely képviselőt támogatom ebben a Házban. Remélem, hogy ez kölcsönös lenne adott esetben.

De el kell hogy mondjam azt is, ehhez lélekbátorság kell, és ehhez az kell, hogy az önök felső vezetői végre hozzák meg azt a döntést, hogy nem csak a politika színpadán próbálnak csatázni. Kicsit visszás számomra, amikor én támogatom egyébként a miniszterelnököt a kvóta elleni küzdelemben, tényleg támogatom, csak visszás számomra, hogy 2015-ben az ENSZ-ben a Fidesz vezetője világkvótát szeretett volna.

Eltelt pár év, és most homlokegyenest az ellenkezőjét látjuk. Értem én, hogy telnek az évek és múlnak az idők, eónok váltják egymást, de akkor is, képviselőtársaim, azért a hitelesség alapvető kellék kellene hogy legyen ezen a téren!

Még egyszer mondom, arra szeretném biztatni a kormányt, hogy a magyar vállalkozók, a magyar láncolatok, a magyar dolgozók érdekében álljon ki, Brüsszellel szemben is álljon ki, a Jobbik támogatni fogja Magyarország Kormányát ebben a csatában akkor, ha az valóban a magyar emberek érdekeinek képviseletéről szól, a magyar vállalkozókról szól.

Hozzáteszem: értem én, hogy itt lex CBA-nak nevezik páran azt a javaslatot, ami előttünk van. Én sokkal inkább azt közelíteném meg és abból az irányból az egészet, hogy a multinacionális üzletláncok, hálózatok, érdekeltségeknek való hadüzenet nélkül Magyarországon közteherviselés nem jöhet létre. Ha pedig közteherviselés nincs, úgy az egyirányú pénzszivattyú, amelynek Magyarország sok-sok évtizede kárvallottja, nem állhat meg. Márpedig közös célunk nemcsak lehetne, de kellene hogy legyen, hogy ez a pénzszivattyú végre megálljon, és ez a kifosztó mechanizmus megszűnjön, mert Magyarország ennek jó sok évtizede kárvallottja.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Két percre még mindig? (Z. Kárpát Dániel bólint.) Öné a szó, Z. Kárpát Dániel képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megalázónak tartom azt, hogy majd a zárszóban szeretnének néminemű reakciót nyilvánítani azt illetően, amit elmondtunk. Abszolút gyáva, férfiatlan magatartás, főleg egy olyan államtitkártól, akik végigröhögcsélte az ellenzéki felszólalások és az egyik vezérszónoki felszólalás egy részét. Lehet, hogy ez baromi vicces önnek, államtitkár úr, de a helyzet az, hogy itt magyar emberek munkahelyeiről, megélhetéséről van szó!És akkor még egy dologra kérem, ha ön adja a választ, jó? Reagáljon, kérem szépen, Orbán Viktor Szaúd-Arábiában elmondott kiváló beszédére, ahol mi volt az a két momentum, amivel a működő tőkét igyekezett Magyarországra csalogatni? Az olcsó munkabérek  ez volt az egyik fele , a másik pedig a kellőképpen rugalmas munka törvénykönyve.

Államtitkár úr, magyarázza meg nekünk, hogyan gondolták önök a „rugalmas” szó jelentésének kiterjesztését ebben a kérdésben. Hogy gondolják önök, a magyar emberek munkahelyein megfelelő körülmények állnake fenn, az a biztonságos közeg érie őket, amit megérdemelnek, és egyáltalán, ha már itt tartunk, érdekelne a bérfelzárkóztatás kérdése is.

Tehát nemcsak a Jobbik béruniós kezdeményezése, de mondjuk, egyfajta európai felzárkózás kérdése Kelet-Közép-Európa viszonylatában mennyire mozgatja meg önöket, illetve milyen elképzeléseik vannak ebben a kérdésben?

Várom érdemi reakciójukat. Ha vita formájában nem sikerült férfias módon, úgy, hogy mi is reagálhassunk erre, akkor legalább itt fékezett habzással tegyék meg a kedvünkért, és ezen fékezett habzású választ nagyon-nagyon fogom várni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Cseresnyés Péter államtitkár úrnak.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat és az esetleges, a későbbiekben figyelembe vehető javaslatokat is éppen azért, mert többségében egyébként a módosítást a hozzászólók támogatták, és megértették még annak idején a 2014-es módosításnak a célját, elismerték az eredményét; hisz’ ahogy hallhattuk a bevezetőben és a hozzászólásokban is, azzal, hogy jó néhány áruházlánc negatívból pozitívba hozta át az eredményét, azt bizonyítja, hogy a törvényjavaslat célja jó volt, és eredményes is volt egyben. Reméljük, a következő időszakban ez a trend folytatódik, és ha más tapasztalat és más pozitív eredmény nem is következett ebből a törvényből, amit kétlek, egy biztos: a törvény segítségével sikerült bebizonyítani azt nemzetközi kereskedelmi cégeknek Magyarországon, hogy lehet jól is vezetni egy kereskedelmi áruházláncot, lehet nyereségesen áruházláncokat vezetni Magyarországon, és nem folyamatosan nullás vagy éppen mínuszos eredménnyel tenni mindezt.De két, sőt lehet, hogy három tapasztalat is leszűrődhet a mai hozzászólásokból. Az egyik. Sajnálom, hogy Bangóné képviselőtársunk nincs már itt. (Bangóné Borbély Ildikó a képviselői helyétől néhány sorral hátrébb beszélget képviselőtársaival.) Az egyik talán az, hogy az MSZP, lehet, hogy nem összességében, de az itt fölszólaló képviselőjük sajnálja a minimálbér, a garantált bérminimum emelését azoktól az emberektől, akik ezt megkapták. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem ezt mondtam, államtitkár úr!) Úgy néz ki, hogy ezzel okolják… Elnézést, hogy nem láttam, mert hátrébb ül. Úgy látszik, hogy nem érzik, nem beszélgetnek az emberekkel, és nem látják, hogy milyen óriási eredmény az elmúlt időszakban a minimálbér, a garantált bérminimum emelése; nemcsak őket segítette, hanem a magasabb bérszinten keresőket is, hisz az elmúlt időszakban jelentős mértékben növekedett a reálbér Magyarországon.

(12.20)

A másik tapasztalat pedig az, hogy Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője örül annak, ha multinacionális cégek innét szívlapáttal, teherautóval viszik ki a pénzt, és mondjuk, nem adóznak  majdnem hogy ezt is kimondta: nem adóznak  Magyarországon, hanem külföldre viszik az adóforintjaikat, és az ott élő állampolgárok javára tudják fordítani azokat az adóforintokat, amiket egyébként jogosan az itteni polgárok javára lehetne fordítani. Tehát ő örül annak  ez a felszólalásából kiolvasható és kihallható volt , hogy a francia, a német, a brit polgárok javára szolgálnak a magyar polgárok által befizetett pénzek utáni adók. Ez nem az első eset, amikor ön a saját hazája ellen szólal föl és tesz a sokszor majdnem hogy anarchista módon történő megnyilvánulásaival, de hát ezt tudjuk, ezt elkönyvelve vesszük mi komolyan az ön hozzászólásait, és az önök hozzászólásait.

És egy harmadik, egy kettő és feledik tapasztalat az, hogy mindenki nagy-nagy türelemmel hallgatta a kormánypárti oldalon Z. Kárpát Dániel századik vagy nem tudom hányadik, ugyanabban a témában és ugyanazokkal a gondolatokkal elmondott hozzászólását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   41-56   57-76   77-86      Ülésnap adatai