Felszólalás adatai

Felszólalások:   113-130   131-138   139-172      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra a pénteki ülésnapunkon kerül sor.Most soron következik a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/628. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlament informatikai hálózatán valamennyi képviselőtársam számára elérhető.

A Törvényalkotási bizottság jelezte, hogy a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetőjét majd később nevezi meg, tehát ennek megfelelően ebben a pillanatban nekem még nem áll rendelkezésemre, hogy ki lesz az illető. Majd kérem, hogy annak idején, amikor ez szükséges lesz, jelentkezzen be. Megkérdezem, hogy a bizottság jelen lévő tagjai közül kívánjae valaki a későbbiekben ezt a kisebbségi véleményt ismertetni. (Jelzés nem érkezik.) Jelentkezőt nem látok.

A Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére összesen 15 perces időkeret áll rendelkezésre. 8 perces időkeret áll majd Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának is rendelkezésre, hátha mire befejezi, addigra megérkezik az, aki a kisebbségi véleménynek hangot szeretne adni. Ennek megfelelően Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának adok szót. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2018. július 5-ei ülése alkalmával a tagok megtárgyalták a T/628. számú, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. A bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 4 nem ellenében, valamint 3 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. A Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló saját szándékot fogalmazott meg és fogadott el.Tisztelt Ház! A nemzetgazdaságnak az ország biztonsága, valamint a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően jelentős ágazatait érintő külföldi befektetések ellenőrzése valamennyi nemzetnek jól felfogott, elemi érdeke. Az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térség államain kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos ágazatokra irányulóan. A tagállamok szabályozása sokszínűnek mondható ezen a téren, nemcsak az ellenőrzés alá vont ágazatok vagy az ellenőrzés eszközrendszere tekintetében, hanem a korlátozás alapjául szolgáló védendő érték tekintetében is.

E célt szolgálja a tisztelt Háznak a belügyminiszter előterjesztésében benyújtott törvényjavaslat is. A javaslat bizonyos esetekben bejelentési kötelezettséget határoz meg a külföldi befektetők részére, úgymint fióktelep létesítése, 25 százalékot meghaladó tulajdonrész megszerzése vagy üzemeltetési jog megszerzése esetén. Ennek alapján a bejelentésköteles tevékenységi körök: különösen a fegyver- és lőszergyártás, engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása, villamosenergia-szolgáltatás, gázszolgáltatás, kettős felhasználású termékek előállítása, titkosszolgálati eszközök előállítása, elektronikus információs rendszerek kialakítása.

A javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az állam a jövőben is felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan mértékű gazdaságibefolyás-szerzése ellen, ami sérti Magyarország biztonsági érdekét. Kérem, támogassák szavazatukkal az előterjesztés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Még egyszer megkérdezem, hogy a kisebbségi vélemény elmondására a TAB-ból vane valaki. (Dr. Varga-Damm Andrea jelzésére:) Varga-Damm Andreától kérdezem, hogy ön tagjae a TAB-nak. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem.) Akkor ön nem mondhatja el annak a bizottságnak a kisebbségi véleményét. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem akartam!) Köszönöm szépen. Elhiszem, hogy felszólalna, de arra más lehetőség van.Megkérdezem az előterjesztőt, Pogácsás Tibor államtitkár urat, hogy kíváne most felszólalni. (Pogácsás Tibor jelzésére:) Nem kíván felszólalni, köszönöm szépen. Így tíz perc az időkerete arra, hogy a zárszót majd elmondja.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Ismételten hangsúlyozom, hogy a vita során kettőperces felszólalásra nincs lehetőség.

Elsőnek a Jobbik képviselőcsoportjából Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony! És ha netalán már ide jelentkezett, akkor elnézését kérem az iménti közjátékért.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Ide, köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már a javaslat általános vitájánál pár gondolatot megosztottam önökkel arról, hogy ha Magyarországon a politikai közélet vezető erejével szemben nem lenne oly nagy a bizalmatlanság, akkor még azt is mondhatnánk, hogy ez a törvényjavaslat indokolt, és valóban nemzetünk biztonságának védelme mindenekfelett áll.

(14.30)

Hogyha az elmúlt nyolc évben nem azt láttuk volna, hogy minden, egyébként rendkívül erőteljes nemzettudatból és felelősségérzetből létrehozott törvényjavaslat a végén valamifajta egyéni vagy gazdasági közösségi érdeket szolgált volna, akkor azt mondhatnánk ma, hogy vakon meg lehet egy ilyen javaslatot is szavazni.

De miután az elmúlt nyolc év megtanított minket fideszül, és pontosan tudjuk azt, hogy egyetlenegy törvényjavaslat sem közösségi érdeket szolgál, hanem vagy egy egyén, vagy egy elég erőteljesen körülhatárolható gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja, jelesül erre is bizonyíték például az, amiről egypár perccel ezelőtt Arató Gergely képviselőtársam is szólt, hogy beterjesztenek egy törvényjavaslatot, elvileg akár indoka is lehetne, majd mire szavazunk róla, már egyáltalán nem hasonlít saját magára.

Semmi más nem lehet ennek indoka, mint az, hogy a törvényalkotás körül egy olyan erőteljes gazdasági és politikai lobbiérdekcsoport köröz, aki gyakorlatilag bármely pillanatban, bármely, egyébként akár indokolt és nemzetünk érdekét szolgáló javaslatot is úgy átalakíttathat, ami már nemcsak az eredeti szöveges tartalmára nem hasonlít, hanem egyáltalán a szándéktól is távol áll.

Bizonyára emlékeznek rá, hogy az általános vitában elmondtam, hogy harminc évvel ezelőtt, pont a külföldiek magyarországi befektetéseit taglalta a disszertációm, és végigvezettem mind a hazai, mind a nemzetközi jogtörténetet és összehasonlító elemzést, és tényleg megdöbbentő az, hogy ennyi idő után egy ilyenfajta, abszolút mértékben a bezárkózást generáló, és ami a legnagyobb probléma: strómanrendszereket és joggal való visszaélésszerű magatartást generáló befektetői rendszert fog ez a törvény létrehozni. Nem kétséges, hogy önök meg fogják szavazni, de egypár gondolatot azért hadd ejtsek már most meg, pont azért, hogy amikor két-három év múlva valaki, mert gondolom, lesz valaki, aki ennek a javaslatnak a tapasztalatait papírra veti, hogy majd mivel fog találkozni.

Már akkor is felemlítettem, hogy ugyan értem ezeknek a gazdasági ágaknak a kiemelését, hogy ezekben valóban csak olyan befektetők jöjjenek Magyarországra, akik nemzetünk érdekeit semmiképpen nem sértik, de azért még van egypár olyan szakterület Magyarországon, amelyet akár ugyanígy lehetne védeni, hogyha nem az lenne ennek a törvényjavaslatnak az indíttatása, hogy a már kormányzó erők körül létrehozott új oligarcharendszer számára a teljes gazdasági hegemónia megszerzésére irányuló szándék lenne az eredeti akarat.

Valóban, amikor elolvassuk ezt a jogszabályt, és a fegyverkereskedelemtől kezdve az energetikán keresztül látjuk ezeket az egyébként stratégiai szempontból fontos ágazatokat, akkor bármely állampolgár azt mondhatná, hogy hú, de jó, tényleg, hát ide ne jöjjenek olyanok, akik a nemzetünk érdekeit sérthetnék. Csak a polgárnak, amikor ezt a véleményét kialakítja, az nem jut eszébe, hogy 25 ezer, Európán kívüli országból származó embert letelepítettek az elmúlt években Magyarországon, akik már nemcsak magyarországi letelepedettek, hanem egyúttal uniós letelepedettek is.

Majd az sem jut eszébe még a polgárnak, hogy ha valaki az Unió vagy a Svájci Államszövetség határain kívülről érkezik, akkor neki nem kell mást tennie, mint az Unió vagy Svájc területén létrehoz egy céget, és az mindjárt uniós szervezet lesz, és akkor annak mindjárt nem kell beletartozni ebbe a jogszabályba, még ha egyébként a jogalkotó úgy is ítéli meg, hogy ebben vannak olyan szabályok, amivel ez akár kiküszöbölhető is lehetne.

Azt lehet ebből a jogszabályi javaslatból következtetésként levonni, hogy ha ezekbe a gazdasági szakterületekbe külföldről, a hatálya alá tartozó országokból származó befektető ide akar jönni, akkor neki semmi mást nem kell csinálni, mint két-három napra adni egy nemzetközi jogi irodának megbízást, és az el fogja intézni, hogy ennek a jogszabálynak a hatálya alá ne tartozhasson.

Önök is pontosan tudják, hogy lehet, hogy jól lehet kommunikálni akár az oligarchák felé, akár a társadalom felé, hogy önök miként fogják ezzel a jogszabállyal megóvni Magyarország biztonsági érdekeit, csak a helyzet az, hogy ez a valóságban nem fog így működni. Nem véletlen az, amit már korábban is említettem, hogy az 1988. évi XXIV. törvény 50 százalék arány fölötti engedélyeztetését egypár év múlva pontosan azért helyezték hatályon kívül, mert az látszott, hogy egyre kevesebben kérnek engedélyt, viszont egyre több stróman lett. Egyre több 80 éves ember lett hirtelen  aki egyébként 20 ezer forintos nyugdíjból élt  komoly gazdasági szervezetek vásárlója, és egyre inkább jelentek meg olyan, a szakterületeken ismeretlen személyek tulajdonosokként, akik természetesen ennek a joggal visszaélő rendszernek lettek részesei.

Én azt kérem a tisztelt előterjesztőtől, a tisztelt kormány képviselőitől, hogy sokkal egyszerűbb lenne ennek a jogszabálynak a fenntartását vagy a javaslatnak a fenntartását megfontolni, mert azt a célt, amire rendeltetett, nem fogja elérni. Azok, akik ezt a javaslatot megrendelték, nem lesznek vele elégedettek, és tényleg nem lenne jó, hogyha másfél év múlva újra egy ilyen javaslatot kellene elővenni, és azt rágni itt a Házban, hogy vajon akkor most éppen kinek az érdekét szolgálná azt, hogy azt megszavazzuk vagy sem.

Hangsúlyozni kívánom: a Jobbik képviselőcsoportja és a Jobbik párt azon az alapon áll, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit akár a gazdaság vérkeringésén keresztül várható támadásoktól is megvédjük, nemcsak ezekben a gazdasági ágakban, hanem mindenben.

Csak ha már ez célként megfogalmazódik, nagy tisztelettel azt szeretném kérni, hogy akkor valóban ennek megfelelő javaslatot terjesszenek ide, és valóban ne teremtsünk arra alapot, hogy joggal való visszaélésszerű magatartások sorozata kövesse egy új jogszabály hatálybalépését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Folytatjuk a felszólalásokat. Ugyancsak a Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen, látjuk, hogy némiképp fékezett habzású a kormányzat teljesítménye ezen vita során, hiszen mind államtitkári szinten, mind képviselői szinten nem tartják különösebben fontosnak, hogy ehhez a nagyon nagy horderejű javaslathoz érdemben hozzászóljanak, bár azért nyilván egy többségi véleményt hallhattunk az elején, és ez a vitában való részvételre enged következtetni. Ugyanakkor államtitkár urakhoz fordulok abbéli eligazításért, hogy megint a szokásos formára számíthatunk-e, miszerint majd a vita végén reagálnak az elhangzottakra, amire mi már nem tudunk egy parádriposzttal élni. Úgy veszem ki a csoportdinamikából, hogy igen, de azért a jegyzőkönyv és a történelem számára mondjuk el: ha önök tisztességesen lefolytatnák ezt a vitát velünk, és egy kiváló jogszabályt tudna most a parlament elfogadni, pontosan olyan helyzeteket tudnánk megelőzni, mint amilyeneket önök velünk együtt kifogásoltak 2010-ben.Mire gondolok? Példának okáért francia utalványcégekre, akik betörtek a magyar piacra, és lényegében olyan akvizíciókat foganatosítottak, amelyek által évekig tudták károsítani a magyar nemzetgazdaságot, és tudták károsítani magyar emberek pénztárcáját. Ha most nem azt látnánk nap mint nap, hogy Fidesz-közeli üzletemberek erőművet szereznek, szállodaláncokat szereznek, komplett üdülőfalvakat vásárolnak fel vagy jutnak hozzá, akkor lehet, hogy egy kicsit optimistábban tudnánk állni a törvényjavaslathoz.

Ez ugyanakkor az általános vita óta érdemben nem változott meg, és azt látjuk, hogy feltételezhető módon a hasonló külföldi akvizíciók tekintetében arra készül a Fidesz, hogy szelektál, megvizsgálja azt, hogy esetleg egy külföldi felvásárlási szándék esetén hol tudja kiváltani saját oligarcháival, üzletembereivel az érintett területen való részesedést vagy részesedés megszerzésének vágyát, majd felváltja a külföldi befektetőt, és ő maga teszi rá a kezét erre a területre.

Nyilvánvalóan ez egy nagyon sötét kép, és sötét jövőképet feltételez, de ezt nem sikerült eloszlatni sem az általános vita során, sem pedig értelemszerűen a részletes vita során, ahol még egyszer szeretném hangsúlyozni: fékezett habzású a Fidesz-KDNP.

Azt kell mondanom, hogy vizsgáljuk meg, mondjuk, az energiaszektort, ahol balliberális gazdasági terroristák mintegy nyolc nap alatt több szektort, pontosabban kettőt kiárusítottak idegeneknek, garantált eszközarányos profitot biztosítottak, kötöttek ki számukra, ami az idők folyamán még növekedett is utána, tehát Magyarországot, a magyar nemzetgazdaságot, a magyar állampolgárokat elképesztő, százmilliárdos nagyságrendben mérhető kár érte.

(14.40)

Aztán jött 2010-ben az a Fidesz-KDNP, amelynek lehetősége lett volna legalább részben elszámoltatást foganatosítani ebben a kérdésben; nem tette meg sajnálatos módon. Ha akkor rendelkezésre állt volna, akár az akvizíció idejében, akár mondjuk, csak 2010-ben egy ehhez hasonló, tisztességes törvényjavaslat úgy levitatkozva az egész parlamenttel, hogy arra egy százszázalékos áldást tud adni ez a Ház, akkor úgy gondolom, hogy a magyar nemzetgazdaságot ezek a károk jó eséllyel nem érték volna el, vagy ha elérték volna, akkor nem lett volna ekkora a baj.

Azt látjuk ugyanakkor, hogy nehéz elvonatkoztatni a Fidesz-közeli oligarchák folyamatos felvásárlási szándékaitól, és amikor azt látjuk, hogy az általam amúgy nem preferált és semmiképpen nem támogatott külföldi beruházók háttérbe szorulnak a kormány tevékenysége által, akkor nem tisztességes és adott esetben a politikától teljes mértékben független vállalkozók kerülnek előtérbe, hazaiak  én ezt támogatnám , hanem adott esetben teljesen más szakágban érvényesülő emberek lesznek nagygazdák vagy óriási földterületek tulajdonosai, akár erőmű-tulajdonosok. És tényleg nem szeretnék személyeskedni, de nemzetgazdasági szinten az a több száz milliárdos, akár évente mérhető, a Fidesz-holdudvarhoz közeli akvizíciós tenger vagy cunami, ami tapasztalható, nem teszi támogathatóvá ezt a javaslatot, hiszen kilóg a lóláb, egyértelmű a kormányzati szándék, hogy mégiscsak mire készült ez a törvényjavaslat, és milyen további szerzési vágy dolgozik a kidolgozó képviselőkben, pontosabban azokban, akik erre a megrendelést leadták. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.Megkérdezem Pogácsás Tibor államtitkár urat, kíváne zárszót mondani. (Jelzésre:) Igen, kíván. Államtitkár úr, öné a szó, 10 perc az időkeret.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes hangulatú volt az ellenzék hozzáállása a törvényjavaslathoz, hiszen alapvetően a törvényjavaslat szándékait nem vitatták, sőt azzal egyetértettek, és napi, aktuális pártpolitikai vitává vagy felszólalássá alakult ezt követően minden felszólalás. De abban, én azt gondolom, mindenki egyetért, hogy Magyarországnak elemi érdeke az, hogy a nemzetgazdaság biztonsága érdekében, a lakosság biztonsága érdekében bizonyos ágazatokban, jelentős ágazatokban a külföldi befektetéseket ellenőrizzük. Ezért egyébként nem csak magyar kívánság, az Európai Unió gyakorlatilag minden országában valamilyen formában ez megoldott.

Az általános vitát követően benyújtott módosító javaslatok egy része a befektetések ellenőrzésének a tulajdonszerzés és az üzemeltetési jog megszerzése mellett egy további esetkörét határozza meg, eszerint a bejelentési kötelezettség azokra a külföldi befektetőkre is kiterjed, akik magyarországi befolyásszerzéskor még nem a szabályozás hatálya alá eső tevékenységet végeznek, de utóbb azt újonnan felveszik a tevékenységi körük közé.

Ezáltal állami ellenőrzés nélkül a törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathat olyan gazdasági társaság, amelynek profiljába a szabályozás alá vont tevékenységek csupán utóbb kerültek bele.

Módosításra kerül, hogy a miniszter számára a bejelentés tudomásulvétele vagy a tiltó döntés meghozatala érdekében rendelkezésre álló ügyintézési határidő 30 napról 60 napra emelkedik, ez különösen abban az esetben szükséges, amikor a megalapozott döntéshozatal érdekében külföldről megfelelő hatáskörökkel felruházott szervek megkeresése is szükségessé válik.

További módosítás, hogy az eredetileg a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására jogosult miniszterhez telepített ellenőrzési hatáskörrel a kormányrendeletben kijelölésre kerülő állami szervet, illetve szerveket kívánja felruházni, ezáltal az érintett területekre kellő mértékű rálátással bíró, speciális szakértelemmel és szükséges apparátussal rendelkező állami szervezetek végezhetik az ellenőrzést. A törvényjavaslatot érintő további módosítások pedig átvezetik a normaszövegen az azzal összefüggésben szükségessé vált apróbb nyelvhelyességi, illetve jogtechnikai jellegű pontosításokat.

A hazai jogrendszerben ez idáig nem létezett ilyen törvényi szabályozás, meggyőződésem, hogy ez a törvényi szabályozás helyes célokat szolgál, és a nemzetbiztonsági szempontból kritikusnak ítélt külföldi befektetések feletti hatósági kontroll hatékony és eredményes eszköz lesz.

Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   113-130   131-138   139-172      Ülésnap adatai